Szűkebb értelmezésben a csetelés-csevegés nem webkettes fogalom, hiszen időtlen-idők óta kommunikálunk már online. Mára az azonnali üzenetküldés mégis többé vált, mint egyszerű közvetítőközeg. Önkifejezés, kusza szociális kapcsolatok, multimédia és határtalan lehetőségek jellemzik a mai IM piacot. Cikkünkben feltérképezzük, hogy milyen felületeken léphetünk kapcsolatba más netfüggőkkel.

Hirdetés

ICQ

Kezdetben volt az email, az IRC (Internet Relay Chat) és a levelező listák, majd 1996 novemberében megérkezett a Mirabilis fejlesztésében az első igazán nagy tömegeket megmozgató és egyben grafikus felületű azonnali üzenetküldő szolgáltatás, az ICQ. A régi internethasználók még biztosan emlékeznek, hogy akkoriban ez egy igen elterjedt csevegő volt itthon is és sok funkciója megelőzte akár mostani társait is.

A szöveges csevegésen túl képes hang és videóhívások bonyolítására, számítógépes játékok közt kapcsolatot teremteni hálózaton keresztül, fájlokat lehet vele küldeni és fogadni, sőt jó ideig korlátlan számban ingyen SMS küldésre is alkalmas volt. Különböző paraméterek alapján a program képes volt ismeretlen, de chatelni vágyó embereket összehozni, így volt 1998-ban nekem is akadt beszélgető partnerem Ohioból, Angliából, Törökországból, Tajvanból és Ausztráliából is.

A felhasználók azonosítója egy sokjegyű szám, de az ICQ háttéroldalakon lehetett keresni névre, nemre lakóhelyre és minden egyéb adatra, amit az emberek megadtak profiljukban. Menőnek számított az, akinél még 6 jegyű volt ez a szám, hiszen 1-2 évvel később már annyi regisztrált felhasználó volt, hogy az újak 9-10 számjegyű kódokat kaptak. A sikere megkérdőjelezhetetlen volt, vetélytársa akkoriban nem nagyon akadt, viszont sajnos a spammerek is felfigyeltek rá és a rendszer szabad kapcsolatkezelése miatt egy idő után ellepték a kéretlen hirdetések.

Talán emiatt is, de Európában csökkent a népszerűsége, itthon pedig szinte el is tűnt annak ellenére, hogy mára már viszonylag biztonságossá vált. Kliens létezik Win, Mac, Linux platformokon kívül WAP, Java, i-mode formában is. Megvolt az esélye, hogy kis hazánkban is ez terjedjen el, de "valami" miatt a Microsoft igen buta kliense szimpatikusabb volt a tömegek számára.

MSN / Live Messenger / Webmessenger

Az MSN, azaz Microsoft Network eredetileg internetes szolgáltatások gyűjteménye volt a szoftveróriás prezentációjában. Magyar nyelven ugyan sosem nyújtottak tartalomszolgáltatást, de az angolszász országokban mindigis nagy népszerűségnek örvendett az 1995. augusztusa óta működő portál. Több, mint három évvel lemaradva az ICQ után, 1999-ben a Microsoft is belépett az azonnali üzenetküldők piacára az MSN Messengerrel. Ez annyira sikeressé vált, hogy mára az MSN inkább az üzenetküldőt jelenti, mint az eredeti tartalomszolgáltatást.

A regisztrációhoz itt egy email címre van szükség, mint azonosító, melyet korábban a .net Passport regisztrációnál, újabban a Live portálokon bepötyögve válthatunk MSN azonosítóra. A legelső 1.0-s változat gyakorlatilag semmire nem volt képes üzenetküldésen túl, azt is egyszerű, formázatlan szöveggel csupán. Sőt a Microsoft elérhetővé tette a hálózatából az AOL rendszerébe való átjárhatóságot, így próbálva népszerűséget szerezni az elcsúszott és megjelenéskor is elavult csevegőprogramnak.

A későbbiekben elérhetővé vált a szövegformázás, a VoIP (internetes hanghívás), webkamera támogatás, illetve a szmájlik használata. Az MSN egyik idegesítő funkciója, hogy bárki bármilyen karakterkombinációhoz köthet egyedi szmájlikat, ami megjelenik a túloldalon is, így piktogramokká alakítva az "internethasználatban szellemileg hátrányos helyzetű" userek szövegeit. Természetesen, mint minden IM rendszer ez is online tárolja a kontaktjainkat, így bármelyik gépről elérhető, viszont a beszélgetések naplófájljait, képeket, szmájlikat nem lehetséges hurcolni, sőt bűvészmutatvány szintű módszerekkel lehetett korábban csak átmenteni a szorgalmas munkával összegyűjtött szmájlijainkat.

Magyarországon szinte minden online létező embernek van MSN elérése, s bár sokan protestálnak ellene, mégis rákényszerülnek a használatára, mert "mindenki ott van". Ugyanez történt Dél-Amerikában, ahol egyszerűen csak "el messenger"-nek hívják a Wikipedia tanúsága szerint. Néhány évvel ezelőtt elérhetővé vált az MSN Messenger webes változata a Webmessenger. Ez az alapabbnál alapabb funkciókra képes csupán, még az egyedi szmájlik sem jelennek meg, de legalább bárhonnan be tud jelentkezni a csetfüggő, ha online gépre lel.

2005-ben a Yahoo! és a Microsoft bejelentette, hogy egyesítik erejüket, így a korábbi álságos AOL trükk után már legálisan csatoltak össze egy másik rendszert az MSN-nel. 2006 végén a Microsoft bemutatta a Live csomagjába illeszkedő új verziót, a Live Messengert, ami sokkal szebb lett, de sokkal okosabb nem. Kapott Xbox Live kompatibilitást, megosztási mappa funkciót, de számos hiányolt dolog mind a mai napig nem került bele. Olyasmi, ez mint az iWiW eset: "Jó az falura!" Ma már kb. 230 millió MSN felhasználó van.

GTalk / GChat

A Google igazi Microsoft kompetítor, de az azonnali üzenetküldési piacra viszonylag későn, 2005-ben szálltak be a Jabber alapú GTalk termékükkel. Még be sem indult igazán a szolgáltatás, mikor a New York Times cikket közölt róla, a bloggerek pedig különböző trükkökkel képesek voltak bejelentkezni a hivatalos megnyitás előtt.

A Google hype nagyon jó alapot teremtett a GTalk-nak, számos programozó, blogger és netguru választotta az egyébként egyszerű, az MSN-hez hasonlóan egyszerű alapfunkciókkal ellátott IM-VoIP klienst. Nagy tömegeket mégsem tudott megmozgatni, hiszen nem sokan vannak annyira addiktok, hogy egyszerre több IM programot is futtassanak és figyeljék, hogy Józsi vajon most itt fog bejelentkezni vagy ott. Az igazi áttörést az hozta, hogy a szolgáltatást integrálták a Gmail levelező rendszerbe, amit viszont ma már boldog-boldogtalan használ univerzalitása és a 3 GByte tárhely miatt.

Itt képesek vagyunk azokkal a Gmail használó ismerőseinkkel kommunikálni, akikkel már váltottunk levelet, vagy tudjuk a címüket legalább. Nem kell jelölgetni, felvenni, hanem egyszerűen csak hozzászólunk és kész. A GChat klienst ugyan ki lehet kapcsolni, de legtöbbször idegesen keresik az emberek, hogy mi a fene pittyog, mire rájönnek, hogy a nyitott Gmail tab jobb alsó sarkában valamelyik barátunk integet. A kliens teljesen funkcionális, szinte egyáltalán nem lehet testreszabni, beszélgetni lehet vele és kész. A logokat viszont automatikusan menti a levelezésünk mellé, amire később egy gombnyomással szűrhetünk, így végre bárhonnan csevegünk, annak a naplója elérhető marad örökké.

A funkcionalitása ugyan szegénységi bizonyítvány is lehetne, de számos olyan jellemző épült bele, amire a többi szereplő nem is gondolt sosem. Az offline üzenetet az MS is csak később építette be programjába, illetve hangpostaként is használhatjuk a GTalkot maximum 10 perces üzenetek küldésére, ami a címzett Gmail fiókjában landol. Kedves. Továbbá a Google nyitott szemléletének köszönhetően kinyitotta rendszerét bármely más Jabber szerver előtt, így ezek csatlakozhattak a felhőhöz, illetve 5%-os AOL részesedésének köszönhetően az AIM-mel is összekapcsolták. Fél éve már a Skype-pal is képes szöveges csevegésre.