Az előzetes adatok szerint tavaly 11,7 milliárd forint körül alakult az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület bel- és külföldi jogdíjforgalma, ami a 2005-ös kisebb mértékű csökkenés után (11,38 milliárd forint) a 2004-es szinthez közelítést jelent - közölte Sajó Zsuzsanna, az Artisjus hangfelvétel-engedélyezési osztályvezetője.

Hirdetés

A százötven fős szervezet a működési költségek fedezetének mintegy 15 százalékos levonása után a fennmaradó összeget kifizeti az általa képviselt, valamint a többi magyarországi, közös jogkezelő szervezet (a hanglemezkiadók, az előadóművészek, a vizuális művészek, a filmalkotók és -gyártók) jogosultjainak. Az Artisjus maga több száz ezer külföldi és hatezer magyar szerző, író, jogutód és zeneműkiadó nevében jár el.

A hanghordozók forgalmának jelentős visszaesésével az ezek után fizetett jogdíjak is folyamatosan csökkennek, tavaly további 20 százalékkal. Két év alatt 231 millió forinttal, 414 millióra csökkent a hanghordozók jogdíjbevétele. Az internetes zeneletöltéseké viszont lassan, de növekedésnek indult 2006-ban, viszont ez még így is alig több mint 10 millió forintot tesz ki.

Magyarországon töretlenül népszerűek a mobiltelefonos csengőhangok, amelyek piacán egyre több szereplő jelenik meg: jelenleg 34 magyar és kilenc külföldi tartalomszolgáltató kért és kapott felhasználási engedélyt. A jogdíjbevétel a három évvel ezelőtti 26 millióról 2006-ra 48 millióra nőtt, a felhasznált csengőhangok száma pedig 4400-ról több mint a duplájára. A szervezet szerint a jogdíjforgalom azonban még mindig elmarad a ténylegestől, mivel egyes kulcsszereplők az elektronikus kereskedelemről szóló törvény lehetőségeit kihasználva nem minősítik magukat tartalomszolgáltatóknak (pedig a bevételből jelentős arányban részesülnek), és a jogdíjfizetési kötelezettséget a bevételi lánc alján elhelyezkedőkre hárítják, akiktől nehezebb beszedni a díjakat.

A csengőhang-letöltések után fizetendő jogdíjakat 2007 januárjától megemelte az Artisjus: az elért nettó árbevétel eddigi 8 helyett 10 százalékát, vagy az egyéb, reklám- és szponzorációs bevétel 6 százalékát, de legalább a jogdíjminimumot, azaz 20 forint helyett 22 forintot kell a szolgáltatónak befizetni letöltésenként. Ingyenes letöltés esetén szintén jogdíjminimumot kell fizetni. Ezeken kívül még havi átalánydíjat is kell a szolgáltatónak fizetni - mint minden online elérhető zenemű vagy műrészlet esetében - a csengőhangok után is: ez a (meghallgatható, de le nem tölthető) művek számától és hosszúságától függően sávosan változik. Például az egy perc alatti, 1-10 darab mű esetében 2000 forintot, 501-1000 mű között 50 ezer forintot kell havonta fizetni. Az átalánydíjak viszont januártól nem változtak 2006-hoz képest.

Emelkedett továbbá az online zeneletöltés jogdíja: a nettó árbevétel 8 helyett 10 százalékát kell befizetni a közös jogkezelő szervezetnek, a jogdíjminimum viszont - megkezdett hét percenként - átlagosan nem emelkedett, mostantól egységesen 28 forint. Átalánydíjat kell fizetni a hívódallam (ring back tone) szolgáltatásért is, amikor az előfizető a szolgáltató adatbázisából kiválasztott, a hívó számához rendelt, a hívó számára hallható csengetési hangot helyettesítő zenét tölt le.

A magáncélú másolásokra tekintettel az üres kép- és hanghordozók után már 1983 óta kell jogdíjat fizetni Magyarországon. A díjak januártól nem emelkedtek 2006-hoz képest, egyes szélesebb tárolókapacitások tekintetében a kategóriák széthúzása miatt néhány esetben még csökkentek is.

A szerzők művei általában azok életében, valamint a haláluktól számított hetven évig jogdíjvédelem alatt állnak. A művek felhasználásához kapcsolódóan a szerzőkön kívül a szomszédos jogi jogosultaknak, azaz a mű létrehozásában szintén részt vevőknek, mint például az előadóművészeknek, a hangfelvétel-előállítóknak vagy a rádió- és televízió-szervezeteknek is jár jogdíj, esetükben a forgalomba hozataltól vagy a sugárzástól számított ötven évig.

A Magyar Reprográfiai Szövetség által megállapított díjak közül a fénymásolók árában foglalt reprográfiai díjak változatlanok maradtak. A percenként 1-19 nyomatot készítő nyomtatók esetében 300 forintról 400-ra emelkedett a reprográfiai díj. A percenként 50 nyomatnál többet produkáló berendezések után viszont 15 ezer forint helyett 20 ezret kell fizetni.

Laptopok Már 49 900 Ft-tól!	E-book olvasók Már 17 043 Ft-tól!	Tablet PC-k Már 23 140 Ft-tól!	LCD monitorok Már 19 800 Ft-tól!
részletek »	részletek »	részletek »	részletek »