 Hozzászólások  A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
Megigértem hogy szólok. Mind a kettő egyszerre... Valami azt súgja, nem biztos hogy nem a hálózat feszültségingadozása a ludas... De csak a fénycsövek döglöttek meg.Olybátor tűnik hogy kimászott belőlük a gáz... Hiába na, ezt is Kínában gyártották. :D
Minden amit hallunk, vélemény, nem tény. És minden amit látunk, nézőpont, nem a valóság.
- Marcus Aurelius
|
Az ikrek sem egyformák, csak formailag.
|
Tudod, mindenkinek mindent tökéletesnem kell csinálnia, csak ő tévedhet (de az meg sem történt). :)
|
Az ikrek egyformák míg a két fém pontosan nagyon eltér. A szerző elmehet a fenébe ha feleslegesen rosszat ír. Ne találjon ki feleslegesen rosszat.
|
Ha veszed a fáradtságot és jobban megnézed idéztem az oldalról amin megtaláltam, azok kedvéért akik nem akarják fárasztani magukat a kattintgatásokkal. Az a kis macskakaparásszerű a szöveg előtt és végén. Látod? A szerző ikerfémszalagnak mondja a bimetált, ami szó szerinti fordításban kettős fémet jelent. Szerintem rajtad kívül ezen nem akadt fel senki! Talán járhatnál önkontrol gyakorlatokra. 
|
"egyik elektródja egy U alakban meghajlított ikerfémszalag."
Ikerfémszalag az anyád kínja! Bimetall az ami két nagyon eltérő hőtágulású fém összevasalva.. Melegítéskor a nagyobb hőtágulású fém jobban nyúlik és a bimetall görbül vagy ha meg van görbítve kipróbál egyenesedni így zárhat áramkört. A glimm a melegítésre szolgál.
|
http://mek.oszk.hu/00500/00572/html/viltech2.htm
Ott van, úgy a közepe felé. Rákerestem hátha emlékeim megcsalnak, ezt KB 25 éve olvastam. Az előző megjegyzésemet visszavonom.  .
"A fénycsőgyújtó egy olyan, nemesgázzal töltött parázsfénylámpa (glimmlámpa), amelynek egyik elektródja egy U alakban meghajlított ikerfémszalag. A parázsfénykisülés hőjének hatására az ikerfém elektród megváltoztatja alakját, hozzáér az ellenelektródhoz és így zárja a fénycső katódfűtésének áramkörét. Az áramkörben folyó áram felmelegíti a fénycső elektródjait. Mivel a gyújtóban az elektródok zárlata miatt ekkorra már megszűnt a parázsfénykisülés, az ikerfém hűlni kezd és rövid idő elteltével megszakítja az áramkört. Az áramkör megszakítása az előtét önindukciója révén feszültséglökést hoz létre, ami begyújtja a fénycsövet, így az áram ettől kezdve a fénycső elektródjai között folyik. A fénycsőben kialakuló áramot az előtét vasmagos tekercsének impedanciája korlátozza."
|
Rosszat néztél. Mégis szerinted hogy működik?
|
Ha emlékeim nem csalnak, akkor glimmes a gyújtás.
Minden amit hallunk, vélemény, nem tény. És minden amit látunk, nézőpont, nem a valóság.
- Marcus Aurelius
|
Nézd meg már a fénycsőgyújtót egy ellenállásmérővel hidegen ott nincs vezetés.
|
Olvasd el pontosan mit írtam.
|
2120Ft (bruttó) 8W. A 40W-os változat olyan 4-5E forint között mozog (nem emlékszem tisztán), szintén elektronikus előtéttel. Ja, csővel meg armatúrával, cakli-pakli. Csak a bizsergedrótra kell rákötni és kész.
Persze hogy szólok ha valamelyik beadja a kulcsot. Csak győzzed kivárni:).
Minden amit hallunk, vélemény, nem tény. És minden amit látunk, nézőpont, nem a valóság.
- Marcus Aurelius
|
Grr. Ez utóbbi Deznek ment volna...
Minden amit hallunk, vélemény, nem tény. És minden amit látunk, nézőpont, nem a valóság.
- Marcus Aurelius
|
Nem kompakt fénycső, hanem hagyományos, csak elektronikus fénycsőelőtéttel van feltupírozva.
Minden amit hallunk, vélemény, nem tény. És minden amit látunk, nézőpont, nem a valóság.
- Marcus Aurelius
|
Ebben nincs bimetal(sem ptc), mindkét izzószál két végpontja közösítve van :). Ebből sejtem hogy pár kV feszültséggel ionizálják a gázt, majd utána leveszi az elektronika az 'üzemi' feszültségre a delejt, nehogy bekokszoljon a cső, illetve az elektronika. A fénycső a kondik értéke és a hozzájuk csalatkozó tekercsek(trafó ha úgy tetszik) mérete alapján (saccolt érték következik) 30-50 kHz-el vannak járatva. A hálózat zavarvédelmét ellátó tekerencs nincs kispórolva, az egyenirányított feszültséget 2db párhuzamosan kapcsolt 10uF/500V kondi szűri, tehát láthatóan villogni nem fog, még véletlenül sem.
És igen. Amíg nem szökik ki a gáz a csőből, illetve az elektronika nem mihálylik meg, addig világít.
Minden amit hallunk, vélemény, nem tény. És minden amit látunk, nézőpont, nem a valóság.
- Marcus Aurelius
|
Kompakt fénycsövekről beszél szivar, és azok nem izzítják az elektródákat, hanem nagyfesszel (nem= nagyobb fesz) érik el a kívánt hatást.
|
"Úgy érzem, minden gond nélkül kihúznak egypár évtizedet"
Mennyit?
|
Minden fénycső indulásakor a bimetallon keresztül mikor felizzítja az izószálat nagyobb feszültséggel kezd. Amikor ionizálódott a gáztöltés az áramlás a csövön hosszában indul meg és a bimetall kihül,(szétkapcsol) akkor a fojtón keresztül megy a folyamatos üzem, kisebb feszültségen.
|
Kínából Románián keresztül vezet az út. :-) Mégis hol és mennyiért vetted? De ugye szólsz ha elpusztul valamelyik?
Soha nem értettem a reklámokat! Csak akkor mondjuk ki a nevét, ha fizetnek érte! Ha valamiben hibát találtunk, (fogyaszthatatlan, vagy teljesen alkalmatlan a fogyasztásra) NEM MONDJUK ki a nevét, mert a gyártónak és a forgalmazónak is joga van ismeretlenségben maradni! Nehogymá' a vásárló is megtudja mit és kitől nem szabad megvenni!
Nem hozhatnánk létre egy olyan fórumot ahol megbeszélhetjük ki milyen termékkel járt rosszul?
|
Nem bírtam ki... Nemrég dicsekedtem a vadonásúj fénycsövekkel, amiket beszereztem. Egy kicsit szemrevételeztem belülről, az belét górcső alá véve. Úgy érzem, minden gond nélkül kihúznak egypár évtizedet. Ahhoz képest hogy Romániából importálják és Kínában gyártják, elég korrekt az elektronika és a többi kacat kivitelezése. Nem igazán spórolták ki belőle az alkatrészeket, és ezek sem igazán alulméretezettek.
A gyújtás nem az izzószálak hergelésével történik, hanem nagyfesszel, amit az elektronika visszaszabályoz a későbbiek folyamán. A panel sem valami összetákolt cucc, gyenge forrszemekkel, stb. A 'végfok' fetjei (típusjelölés nélküli, de nem igazán aprók) eléggé túlméretezettnek tűnnek, már csak annak az egy icnek(szintén jelölésmentes) az élettartam baszogatja a csőrőmet...
Minden amit hallunk, vélemény, nem tény. És minden amit látunk, nézőpont, nem a valóság.
- Marcus Aurelius
|
Minél kisebb az izzó teljesítménye, (mint a hűtőben is) annál nagyobb az izzószál ellenállása. Nem izzik olyan magas hőmérsékleten, mint a nagyobb teljesítményű társai, világítási ideje pedig töredéke a helységvilágításra használt izzókénál. Nagyobb szálellenállása miatt a bekapcsoláskori áramlökés is kisebb. Tehát minél kisebb az izzószál teljesítménye, annál tovább tarthat.
Az előbb kimaradt, hogy a halogénes izzókkal vigyázni kell, mert némelyik nem szerelhető fel tetszőleges irányban az izzó gáztöltésének hőmozgása miatt. Ha nincs hőmozgás vagy rossz irányba tart - nincs önmegújuló jelleg. Ezek általában a térvilágításra használt hosszúkás (pálcaszerű)izzók. Vizszintesen kell őket elhelyezni.
|
A halogén izzó szála magasabb hőmérsékleten izzik, mint a hagyományos izzó szála, ezért több fény szolgáltat. A különbség csak annyi, hogy a működés közben helyenként (elvékonyodó) elpárolgó izzószál wolframrészecskéit az izzó gáztöltésében lévő halogén elemek kötik le, amit a vékonyabb részen magasabb hőmérsékleten izzó szál által keltett hőmozgás visszaáramoltat és leköt. Tehát hosszabb az élettartama és magasabb a fényhasznosítása. Viszont nem sokkal takarékosabb a hagyományos izzónál. Ezért találták ki a fénycsöveket és ennek továbbfejlesztett változatát a kompakt fénycsöveket, amik valóban kevesebbet fogyasztanak ugyanakkora fénykibocsátás mellett. Ugye a fénycső eléggé villog, számítógépes munkahelyen még tovább fárasztja a felhasználó szemét, esztergapad és forgó eszközökkel dolgozók számára balasetveszélyes a stroboszkóphatás miatt. (ld. előbb) Ugyan 3 fázison alkalmazva a hatás csökkenthető, a mérete miatt nem mindenütt használható. Főleg a mechanikus gyújtás okozza a halálát hiszen gyújtáskor a cső két végén lévő izzószálak ionizálják a csőben lévő gázt a további vezetés reményében. A fénycső gyújtója egy egyszerű bimetál ami ki-be kapcsolgatja a fénycső izzószálának fűtését. Hát nem túl precíz eszköz. A KF valóban jó megoldás lenne, de amint az előbbiekben írtam indokolatlanul magas áron adják, és gyenge minőségű elektronikát alkalmaznak hozzá. Ebben a formában ez is halott dolog. A profit még mindig az első, utána jöhet a emberek megelégedettsége, és esetleg a környezetvédelem.  |
Lehet, h lejjebb már írta valaki, de az energiatakarékos ( kompakt fénycső) izzónak abszolút nem tesz jót, ha csak rövid időre 1-2 percre, de sűrűn kapcsolgatják ( pl forgalmas lépcsőház) igazából be sem melegszik 1 perc alatt. Szal ennek így semmi értelme nincs. Lehet alkalmazni ún, halogén izzókat amikben szintén van izzószál, de kis fogyasztás melett nagy fényerőt biztosítanak.
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek
Lao-Ce
|
Én csak döbbenten néztem hogy valakinek ennyire nincs alapvető fogalma hogy mi történik egy fegyvercsőből való lövés közben és bíróság elött mondhatja a hülyeségét.még az volt a szerencse hogy nem a vádlott ellen tett "szakértői" véleményt hanem a tényfeltárásban szerencsétlenkedett.
|
Az a legszomorúbb hogy állítólag tankönyvben jelenik meg ilyen butaság, mikor alapvető hogy minden a világon bármely dolog bármilyen igénybevételtől csak romlik az állaga. Igaz hogy láttam bírósági szakértőt aki a lövésről szakértett és pillanatok alatt kiderült hogy lövése sincs az egészről.
|
Ez úgy van hogy a folyamatos üzem párologtatja az izzószálat ami elvékonyodáshoz és elpattanáshoz vezet. A ki be kapcsolás meg a fém szerkezetében hoz létre (elfáradást). senki nem mondta hogy csak a kapcsolás okozza a szál elszakadását, de nem mindegy hogy naponta hényszor kapcsolgatják.Minden igénybevétel csökkenti mindennek az élettartamát.
|
Nekünk pont most égett ki :P
ONE DAY IGNUS WILL KILL YOU ALL
|
Gondolkoztál már a hűtőn?:)
Naponta hány tucatszor kinyitja a család, mindig csak pár pillanatra, de szinte sose kell cserélni az égőt.
Ellenben a konyhában? Néhány havonta.
Hogy is van ez?
|
Amit senki nem mer kimondani, én kimondom! Amit a te tankönyvedben olvastál, miszerint a bekapcsolás gyakorisága nem befolyásolja az élettartamot BALGASÁG! Próbáld meg elvinni a válladon az 50 kg-os kukoricás zsákot 100 m-re úgy, hogy felveszed és mégy vele, vagy leteszed 10 m-enként, majd felveszed újra! A munkád fizikai értelemben ugyanakkora lesz, mégis az utóbbinál jobban ki fogsz fáradni! Ehhez szerintem nem kell bizonyíték, minden villanyász tudja gyakorlatból.
|
Nem gondolom ezt partalan vitának bár az tény hogy a tankönyv azon állítását nem tudom bizonyítani, mondjuk egy tankönyv bizonyítását nem is érzem igazán feladatomnak (és nem is tartom szükségesnek). De ez mindegy is, hiszen amit írtál a verebes példára azzal én is egyetértek. A kérdés csak az mennyivel él tovább a kalitkában?
Erre linket pedig találtam, ebből:
Since bulbs usually burn out during the current surge that occurs when they are turned on, one would expect that eliminating the surge would save light bulbs.
In fact, such devices are available. Like the diode-based ones, they are available in a form that is built into caps that one could stick onto the tip of the base of a light bulb. These devices are "negative temperature coefficient thermistors", which are resistors having a resistance that decrease when they heat up.
When the bulb is first started, the thermistor is cool and has a moderately high resistance that limits current flowing through the bulb. The current flowing through the thermistor's resistance generates heat, and the thermistor's resistance decreases. This allows the current to increase in a fairly gradual manner, and the filament warms up in a uniform manner.
However, this extends the life of the bulbs less than one might think. If the filament has thin spots that cannot survive the current surge that occurs when the bulb is turned on, then the filament is already in very bad shape. At this time, the thin spots are significantly hotter than the thicker parts of the filament and are evaporating rather rapidly. As described earlier, this process is accelerating. If the thin spots are protected from surges, the life of the bulb would be extended by only a few percent.
Additional life extension occurs only because the thermistor keeps enough resistance to result in enough heat to keep it fairly conductive. This resistance slightly reduces power to the bulb, extending its life somewhat and making it slightly dimmer.
Innen. |
Ha a statisztikát vesszük alapul, akkor mondhatni azt hogy egy izzónál a megadott 1000 órás élettartamot úgy határozzák meg hogy vesznek (mitomén) 1000 darab izzót, és ha ezeknek az izzóknak az 50%-a 1000 óra múlva működik, akkor ezer óra az élettartama ezen terméknek. Tehát ha górcső alá veszünk 1000 darab izzót, és ki-be kapcsolgatjuk őket, akkor 1000 óra múlva vagy világít az 50%-uk vagy nem. Ezt így el lehetne dönteni, de nem azzal az indokkal hogy ez volt leírva abban a tankönyvben, és ezért nincs igazad. Tehát azon állításnak hogy "A bekapcsolási gyakoriság az élettartamot nem befolyásolja" valóságot átfedő része körülbelül annyi mint annak hogy egy rózsaszínű elefánt egy lufiban kapaszkodva benéz a 9. emeleti lakás ablakán. 50%. Vagy benéz, vagy nem. Sem ellene sem mellette nem lehet bizonyítékokat szerezni.
És a példádra reagálva, ha a kiöregedett verebet kalitkába rakod és ott tartod (eteted,itatod, stb), akkor annak az esélye hogy a macs felzabálja, konvergál a nullához. Tehát a csuri élettartama felülmúlhatja a statisztikai átlagot, amelyet a szabadon élő verebekre fogalmaztak meg.
Összegezve, ha 'lágyindítással' kapcsolod a záramkörbe az izzót, akkor valószínűsíthetőlegesen magasabb élettartamot ér meg, mint amennyit egyébként megérne. Ezt ismét csak statisztikai alapon lehetne bizonyítani, de sajnos erre még nem találtam konkrét kisérleti bizonyítékot. Valószínűleg te sem tudnál konkrét linket adni .
Ellenben ha utánajársz az elektoncsöves korszak úttörőinek, akkor elég sok érdekes, az izzószálakkal foglalkozó problémát és a rájuk talált megoldások garmadájával találkozhatsz. Persze nem csak a neten, inkább könyvtárakban lelhető szakirodalomról van szó. Végül is az izzólámpa és az elektroncső között elviekben csak annyi a különbség, hogy az utóbbiban nincs rengeteg elektróda és persze a gáztöltés milyensége sem mellőzhető. Tehát a régebbi könyvekben található egypár leírás az izzószál párolgásáról, elvékonyodásáról, ésatöbbiről illetve a felsoroltak miértjéről, illetve a folyamat lassításának a gyártási/felhasználási hátteréről.
Mellesleg értem én hogy mit akarsz mondani, de ez ebben a felállásban egy parttalan vitának tűnik, amiben én nem nyerhetek, mert nem tudok egy olyan dolgot cáfolni, amit te nem tudsz bizonyítani. Tehát a véleményem dióhéjjban annyi, hogy  .
Minden amit hallunk, vélemény, nem tény. És minden amit látunk, nézőpont, nem a valóság.
- Marcus Aurelius
|
Erőltettem igen, hogy megtudjam mi az tudás ami alapján simán hibásnak tartod a könyvben leírtakat. Most kiderült számomra, hogy nem pusztán nem értesz egyet egy állításával, hanem még önellentmondásosnak is találod azt!?
A logikai láncolatod szerintem is önmagában elfogadható, ám ha jobban belegondolsz az csak egy villamos modell, és sehol sincs benne szó a párolgás folyamatáról hogy az hogy is megy végbe, milyen a hőfüggése, szakadáshoz szükséges időtartalma, stb.
És hogy miért triviális?
Itt a kedvenc mondatom :)
A bekapcsolási gyakoriság az élettartamot nem befolyásolja.
Tehát akárhányszor kapcsolhatjuk, akármennyi áramlökést engedünk át rajta, az átlagos élettartalma akkor is 1000 óra lesz.
És a másik mondat amivel szerinted ez ellentmondásban van:
Az izzólámpák esetében az élettartam "drasztikusan" a szál elszakadásával ér véget…amely lehet túláramtól is, de inkább leggyakrabban attól.
Egy példával élve: a viszonylag rövidéletű veréb vígan repkedve éli életét, ám megöregedvén egyre nehezebben megy már neki a repülés, sőt egy idő után már fel sem tud szállni olyan öreg és gyenger. Egy verébkének veszélyes ám a földi lét, csúnya macskák tucatjai járnak-kelnek arra, hamarosan egy el is kapja védtelen vén verébkét.
Tehát a veréb élete a macska szemfogától ért véget, ám az időtartalmat amíg a verébke élhet nem a macska szemfogai hanem a szervezetének öregedési folyamatai határozzák meg.
Érted mire gondolok? |
Nézd, én alátámasztottam az érvelésemet egy -szerintem elfogadható- logikai láncolattal. Ezzel szemben te azt erőlteted hogy én bizonyítsam be neked egy mondat állításának helyességét, amely a két sorral előtte lévő állításokkal homlokegyenest ellentétben áll, és ez szerined teljesen triviális dolog. Ez valamiért bosszant.
Minden amit hallunk, vélemény, nem tény. És minden amit látunk, nézőpont, nem a valóság.
- Marcus Aurelius
|
Nem nagyon értem a 12777 órát...
Egy 60 Wattos égő 0,06 KWh-át fogyaszt óránként 12777 óra alatt ~767 KWh-t fogyaszt. Ezt beszorozva a kb. 38 forintos KWh árral ~29000 Ft jön ki.
/OFF Azt számolni, hogy a saját árát mennyi idő alatt fogyasztja (kb. 50 óra egyébként) el erre hasonlít:
Egy szakadt lada 100 km-eren kb. 12 liter benzit eszik. 250 Ft-os benzinárral a saját árát (50000 Ft) 1667 km-en eszi meg.
Egy új szuzuki 100 km-eren kb. 6 liter benzint esztik. A saját árát 2500000 166667 km-en eszi meg. Tehát a szuzuki nem éri meg mert 1000x annyit kell vele autózni mire a saját árányit beletankolhatjuk./ON
Bár fölül a gálya, s alul a népnek árja, azért a pénz az úr...
|
Nézd, azért ragaszkodom ahhoz a mondathoz, mert az egy tankönyvből származik. Feltételezhető tehát hogy valóban olyan emberek írták azt akik igazán képben vannak izzólámpák terén, nem azt mondják hogy úgy gondolom (mint én), hanem ahogy van.
Te a tankönyv egy állításával szemben beszélsz, most akkor hibás a tankönyv, szegény kis világítástechnikusok hülyeséget tanulnak?
|
Szivar jól mondja! A motorinditáshoz használt kondenzátor nem elektrolit kondenzátor, de kondenzátor. Az elektrolit kondenzátor polarizált, ezért CSAK egyenáramú körben használhatod! Az izzó valóban az izzószál elvékonyodása miatt megy tönkre, ám a bekapcsoláskor pontosan azon a helyen melegszik túl az izzószál ahol a legvékonyabb. Ezért állítottuk azt, hogy a bekapcsoláskor megy tönkre a legtöbb izzó. A folyamatosan fűtött izzószál egy egyensúlyi állapotban van ahol a szál ellenállása és a rajta átfolyó áram beáll az üzemi értékre. Így az elvékonyodott részen arányosan jóval kevesebb áram szalad át, ezért a túlterhelése sem akkora mint bekapcsoláskor!
|
"Amit most leírtam az jól megfér azzal sorral amit a pdf-ből idéztem: A bekapcsolási gyakoriság az élettartamot nem befolyásolja.
Ami mellett Te érvelsz, az is?"
Az izzó élettartama többnyire a wolfram szál párolgása miatt korlátozott, ezt viszont elősegíti az izzószál teljes kihűlése illetve utána a felfűtése, azaz a bekapcsolás gyakorisága. Ha 'lágyindítású' a kapcsolód, akkor az izzó élettartama jócskán megnő(het, kívéve egyes egyszerhasználatos izzókat).
De ha ezzel a megállapításommal és a lentebb leírt sorokkal netalán nem értenél egyet, akkor legyél olyan kedves kifejteni az álláspontod lényegét. Persze azon a mondaton kívül hogy "A bekapcsolási gyakoriság az élettartamot nem befolyásolja."
Minden amit hallunk, vélemény, nem tény. És minden amit látunk, nézőpont, nem a valóság.
- Marcus Aurelius
|
Izzóról van most szó csak, annak nem befolyűásolja az élettartalmát a bekapcsolások száma a pdf szerint.
|
De azért találtam egy bekezdést a cikkben:
Na igen, olvastam én is. Az értelmezésemben az áramlökés igénybe veszi az izzószálat, amit csak egy jó állapotban lévő szál tud elviselni. Ha az már a hosszú használat végett néhol elvékonyodott, akkor ez adja meg neki a végső döfést, de nem ez az igazi ok amiért az égő elhasználódik.
Amit most leírtam az jól megfér azzal sorral amit a pdf-ből idéztem: A bekapcsolási gyakoriság az élettartamot nem befolyásolja.
Ami mellett Te érvelsz, az is?
#288-ban azt írtam hogy „Persze érvelhetsz úgy”…, látom megtetted.:)
Amit leírtál, abban hiba nincsen. Ha viszont ennyire hiszel benne, adj valami támpontot, szerinted 1 bekapcsolás hány óra normál használat általi állapotromlással egyenértékű?
|
Képzeld nem. Ugyanis a váltóáramra nem nagyon szoktak elektrolitkondenzátort azaz 'elkót' használni, mert némi idő múltával kondenzátor helyett rövidzárként viselkedne(egy darabig, amíg szét nem pukkan). Amire te gondolsz, az a papír (illetve egyébb) szigetelésű polarizálatlan kondenzátor.
A váltakozó áramkör az hogy működik? Menet közben váltakozik az áramkör, vagy feszültség nélküli állapotban? :P
Minden amit hallunk, vélemény, nem tény. És minden amit látunk, nézőpont, nem a valóság.
- Marcus Aurelius
|
Amit te nem láttál az nincs is?
|
Működnie kell annak a linknek szivar is olvasni tudta, bemásoltad rendesen?
Amugy pedig magyar nyelvű a pdf.
|
Te nem láttál váltakozó áramkörben elkót? Pld az egyfázisú motorokat indítják vele, különben kurblizni kellene.Fáziseltolást hoz létre.Sok helyen használják.
|
"...gy a kisebb ellenállású..."
Nagyobb ellenállású akart lenni és egyel lejjebb is.
"R1,R2,R3 = ~347W"
Darabonként ennyi és nem összesen.
Minden amit hallunk, vélemény, nem tény. És minden amit látunk, nézőpont, nem a valóság.
- Marcus Aurelius
|
Köszönöm a linket és elnézésedet kérem ha netán bántó illetve lekezelő hangnemben írtam volna.
De azért találtam egy bekezdést a cikkben:
"Az izzólámpák esetében az élettartam "drasztikusan" a szál elszakadásával ér véget. A
szálszakadásnak több oka lehet. Az esetleges technológiai hibáktól kezdve az egyenlőtlen
volfrámpárolgáson keresztül a bekapcsoláskor jelentkező néhány ms-ig tartó áramlökésig.
(A szál hideg ellenállása még kicsi!)"
Nos akkor jöhet az okfejtés. Ha egy átlagos 100W teljesítményű hagyományos égőt veszek figyelembe, és nem bonyolítom túl a dolgokat - egyenárammal üzemeltetem az égőt (egyszerűbbnek tűnik a számítás, más kérdés hogy nem biztos hogy sokáig működne az izzó, de a szinuszhullám egy pontjának megközelítésére megfelel)... 230V feszültséggel számolva a névleges teljesítményből akkor ~0,43 ampert kapok eredményül.
Hidegen az izzó ellenállása ~40 ohm. Ha erre a 40 ohmos ellenállással rendelkező szálra rákapcsolom a 230V-os feszültséget, akkor úgy tűnik hogy 5,75A áramerősséget kapunk végeredményül, ami az 'üzemi' áramerősségnek több mint a tízszerese.
Tehát egy százas égő üzem közben(meleg izzószállal) ~100W energiát vesz fel és alakít hővé, addig hideg izzószállal ez az érték ~1300W is lehet, tehát pár tizedmásodpercig több mint egy kilowattos teljesítmény fordítódik az izzószál fűtésére. Ha egy (vagy több) helyen elvékonyodik a szál, akkor kezdetben jóformán csak ezen a helyen 'dolgozik' a delej. Végül is ez egy 'ördögi' kör lesz, mert itt vékonyodik legjobban a szál, tehát ezen a szakaszon növekszik legjobban az ellenállása, itt fog legjobban és leghamarabb felmelegedni a szál.
Végül is, a sok duma helyett inkább a példa kedvéért szakaszokra bontom az izzószálat és ezen szakaszokat ellenállásokkal helyettesítem. Akkor fogjuk rá hogy 4 szakaszból áll az izzószál(valójában rengetegből, de ez mellékes...). A (számomra) könyebb számolgatás végett mindegyik szakasz hidegen 9 ohmmal rendelkezik, kivéve egyet, aminek az ellenállását 10ohmnak kiáltjuk ki(R1,R2,R3 = 9ohm,R4 10ohm). Ekkor ha 230V egyenfeszültséget kapcsolunk a sorba kötött ellenállásokra, akkor a következő értékeket kapjuk:
Elfűtött teljesítmény összesen ~1,43kW
R1,R2,R3 = ~347W
R4 = ~386W
Látható hogy a kisebb ellenállású szakaszon majd 40W-al több energia megy a fűtésre.
Ha a felfűtött izzószálat nézzük (egyszerűsítés miatt csak 10-el szorzom az ellenállások értékét):
Elfűtött teljesítmény összesen ~143W
R1,R2,R3 = ~34W
R4 = ~38W
Ezen esetben a kisebb ellenállású szakasz csak 4W-al melegít jobban mint a többi szakasz. Összegezve nem teljesen mindegy hogy 40W párologtatja az izzószál anyagát, vagy pedig 4W, ráadásul a példánkban szereplő ellenállások valójában nem egyszerre melegednek fel, hanem a 10 ohmos előbb mint a 9 ohmos, mivel több energiát fűt el. Mivel előbb fűt fel, előbb lesz nagyobb az ellenállása mint az R1..3 ellenállásoknak. Ekkor előfordulhat az is, hogy duppla akkora teljesítményt fűt el, mint a hasonszőrű szakaszok.
Ha bekapcsoláskor csökkentjük a feszültséget, akkor kisebb áramerősség folyik majd át a teljes ellenállássoron, az elfűtött energia kisebb mértékben tér el az egyes szakaszok között, ezeknek az ellenállása és hőmérséklete relative egyszerre fog emelkedni, és nem lesz köztük égbekiáltó különbség, mint a fentebb vázolt esetben.
Remélem hogy érthetően és hibátlanul vázoltam fel a dolgokat. Amennyiben nem így lenne, akkor majd valaki kijavítja a hiányosságokat. Vagy nem.
Minden amit hallunk, vélemény, nem tény. És minden amit látunk, nézőpont, nem a valóság.
- Marcus Aurelius
|
Rosszul illesztetted be a linket, így nehezen fogom megtalálni. Különben sem tudok angolul, mert csak magyar iskolába jártam. Igazán lefordíthatnád. Megírhatnád azt is, hogy melyik világító alkalmatosságnak nem befolyásolja az élettartamát a ki-bekapcsolás?
|
Jól van, legalább én is baromságot írtam :
"Három fázisú hálózat esetében a két fázis közti feszültségkülönbség ugyanakkora minden időpillanatban"
Minden amit hallunk, vélemény, nem tény. És minden amit látunk, nézőpont, nem a valóság.
- Marcus Aurelius
|
Köszönöm hosszú válaszod, valamint egyéb értékes tanácsaidat, csak éppen semmi olyat nem mondtál amit eddig ne tudtam volna. Azt nem értem miért kell a másikat teljesen amatőrnek nézni/kezelni. Hosszasan kifejtetted miért lép fel áramlökés bekapcsoláskor, ezzel ellenkezőt sosem mondtam, ám te/ti valahogy triviális összefüggést láttok az áramlökés és az égő élettartalma között. És itt a bibi, erre kérdeztem rá, mi szerintetek ennek a fizikai oka?
Azonban ha nem a nullátmenetnél kapcsoljuk rá a feszültséget, akkor az üzemi áramerősség sokszorosa folyhat át az izzón, és ahol az izzószálnak kisebb az ellenállása(szennyezett anyag, vastagabbra sikerült egy kicsit az a rész a gyártás folyamán,stb), ott nagyhirtelen elpárolog az izzószál anyaga.
Az a baj, hogy amíg hideg az izzószál -így túláramot enged magán átfolyatni- az izzószál HIDEG, nem akar párologni. Mikor meg már meleg és párologna, akkor a túláram marad el.
Persze érvelhetsz úgy, hogy olyan helyen ahol a szál hibás, ott nagyobb az ellánállás, így ott jobban melegszik, ami igaz is csak éppen összehasonlítva a forró pont ellánállását a teljes méteres hosszúságú száléval, akkor belátható hogy ez csak arra elég hogy picit melegebb az a rész mint egyébként, így HOSSZÚ idő alatt tovább párolog.
Ha pedig még mindig egy „nem gondolkodó” szájmenésének tűnnek az általam leírtak, akkor tessék ezt megcáfolni:
A bekapcsolási gyakoriság az élettartamot nem befolyásolja.
Innen: http://www.efficientlighting.net/formerdoc/pubdoc/ELI210.pdf
|
És ha már a nullához viszonyítunk, akkor +/- 162,5V. :)
|
325 V lesz az. Elkót betenni váltóáramú körbe? Ugye nem mondod komolyan?
|
Fenéket stimmel. Három fázisú hálózat esetében a két fázis közti feszültségkülönbség ugyanakkora minden időpillanatban, megközelítőleg 400V, egy fázis esetén a nullához viszonyított feszültségkülönbség időben változó, 0-230V-ig (sacc/kb érték) tetszőleges feszültséget felvehet.
Minden amit hallunk, vélemény, nem tény. És minden amit látunk, nézőpont, nem a valóság.
- Marcus Aurelius
|
Hááááát. Ha valaki váltakozó feszültségre elkót használ, az megérdemli :). A többi az stimmel:)
Apropó, fénycső (8w foglalattal, elektronikus fénycsőelőtéttel, meg amúgy is caklipakli) kétezeregypárszáz pénz. A budiban és a spájzban csodálatos szépségével fog kitűnni... A nagyobb teljesítményű változatok nem kerülnek sokkal többe.
Minden amit hallunk, vélemény, nem tény. És minden amit látunk, nézőpont, nem a valóság.
- Marcus Aurelius
|
"hálózati feszültség maximumában (230*gyök2"
A hálózati feszültségnek nincs maximuma mert a feszültség mindíg a színusz egy pontján lehet csak. A két tetőpont távolsága 314 V az a csúcsfeszültség. Ez egy kondenzátornál érdekes csak mert az feltöltődik mindkét csúcsra, ezért 220 V-os hálózathoz min. 350 V-os elkót teszek be pld.
|
Röviden: a 0V-hoz képest a 230*gyök2 szerintem nem 40%-kal több... :)
|
Szerintem ha nem gondolod át a leírtakat, illetve nem olvasol vissza a fórumban, akkor egy életen át hiába várhatsz a válaszra.
Az izzószálnak idő kell ahhoz(pár msec), hogy felfűtsön, addig gyakorlatilag rövidzárként viselkedik. Ha a nullátmenetnél adod rá a delejt, akkor elméletileg 0 amper és 0 volt (gyakorlatilag ettől mindig eltér egy kicsit) áramerősségről indul a tánc, így lesz ideje felfűtenie a szálnak, mely felfűtés közben az ellenállása sokszorosára növekszik, amíg be nem áll egy 'egyensúly'. Ekkor a hálózati feszültség csúcsán sem tud az üzemi áramerősségnél nagyobb áram átfolyni az izzószálon.
Azonban ha nem a nullátmenetnél kapcsoljuk rá a feszültséget, akkor az üzemi áramerősség sokszorosa folyhat át az izzón, és ahol az izzószálnak kisebb az ellenállása(szennyezett anyag, vastagabbra sikerült egy kicsit az a rész a gyártás folyamán,stb), ott nagyhirtelen elpárolog az izzószál anyaga. Gyakorlatilag ilyenkor úgy viselkedik egy izzó, mint egy olvadóbiztosíték.
Használat során is párolog (és egyébb úton leamortizálódik) az izzószál anyaga, ezért nem mindig az első bekapcsolásnál jelentkezik ez az apró probléma.
Ha nem hiszel nekem, akkor mérd meg egy kicsavart(a hálózati feszültségtől igencsak elszeparált) izzó ellenállását. Utána a névleges teljesítményéből kiszíámíthatod a névleges üzemi áramot, mivel a feszültség az relative ismert. Most kiszámolhatod azt, hogy mekkora áramerősség folyik át a hidegizzószálon akkor ha a hálózati feszültség szinuszának a csúcsán vagy a 'közepén' kapcsolódik be az áramkörbe. Ezen adatok ismeretében kiszámolhatod hogy mekkora teljesítményt is vesz fel pl. egy százas villanykörte adott körülmények között. Utána már nem fogsz meglepődni hogy miért is ég ki nagyhirtelen a cucc és miért pont akkor amikor.
Minden amit hallunk, vélemény, nem tény. És minden amit látunk, nézőpont, nem a valóság.
- Marcus Aurelius
|
Azt kérdeztem, hogy miért van az -amit egyesek itt mondanak- hogy ha a hálózati feszültség maximumában (230*gyök2) sikerül felkapcsolnom a villanyt, akkor az tönkreteszi az égőt.
Amit írtál az nem válasz a kérdésemre.
|
A jelenleg KF-ek gyártása során felhasznált nehézfémekről és soha le nem bomló anyagokról meg ne is beszéljünk inkább :S.
Minden amit hallunk, vélemény, nem tény. És minden amit látunk, nézőpont, nem a valóság.
- Marcus Aurelius
|
Nem kap nagyobb feszültséget, csak hidegen jócskán kisebb az ellenállása az izzószálnak mint forrón, ezért a névlegesnél nagyobb áramerősséggel rohan át rajta a delej, ezt sok bekapcsolás után egy villanással, sötétséggel vagy a kettő kombinációjával tolerálja az izzó.
Minden amit hallunk, vélemény, nem tény. És minden amit látunk, nézőpont, nem a valóság.
- Marcus Aurelius
|
Ralatíve egyszerű, otthon is kivitelezhető és olcsó kapcsolás, teljesítményszabályzás nélkül.
http://www.hobbielektronika.hu/forum/files/b2996de7560163d1eef5cf4b14468a0a.gif
Minden amit hallunk, vélemény, nem tény. És minden amit látunk, nézőpont, nem a valóság.
- Marcus Aurelius
|
Már megint ez áramlökés, hogy ettől bizony kiég az égő ha a feszültség-szinusz csúcsán kerül bekapcsolásra. Honnan szeditek ezt? Most komolyan, csak azért mert átmenetileg 40%-al nagyobb feszt kap bekapcsoláskor az izzó, mint annak névleges értéke miért égne ki? Hamarabb melegszik be az izzószál, annyi.
|
"fényerőszabályozó triakja fázishasítással szabályozza az izzóra kerülő teljesítményt"
Egen. Csak ahhoz le kell szabályozva lennie bekapcsoláskor, mert teljesen felcsavarva átengedi a színuszt egy az egyben.
|
Látom jó kis vita alakult ki! Én csak az izzó bekapcsoláskori áramlökését említettem (a hidegellenálláson -izzószál- ez a kritikus), mivel ezt elektronikusan korlátozva az izzó élettartama megnövelhető. A fényerőszabályozó triakja fázishasítással szabályozza az izzóra kerülő teljesítményt. Bekapcsoláskor nincs nagy áramlökés, ezért az izzók sem mennek tönkre idő előtt. Ha a villanykapcsolók gyártása során az illetékes beletette volna a kapcsolóba azt a néhány áramköri elemet pár SZÁZ forintért, lehet nem is jutott volna eszünkbe, hogy a hagyományos izzót kicseréljük KF-re. Ugyan többet fogyaszt, de barátságosabb a fénye. A vacak KF-ek gyártása során felhasznált villanyáramot meg elhasználjuk az izzókkal amik gyártása és megsemmisítése kevesebb energiába kerül. 
|
Lásd egyben a dolgokat, ne csak részenként egy-egy időtartamot, mert rettent nagy hülyeségek kerekedhetnek belőle (tudom, mert gyakoroltam;)), de ne kívánd hogy képletek garmadájával igazoljam az állításod ellentétét.
Ha induktív fogyasztóról lekapcsoljuk a feszültséget, akkor elméletileg teravoltos feszültség impulzust is kaphatunk eredményül, ami hasonlóan szép áramerősséget eredményezhet(ne). Hacsak nem számolunk azzal az apró körülménnyel hogy az induktivitásnak valós ellenállása és kapacitása van. Ha ezzel kalkulálunk, akkor egy kicsit másképpen alakul a végeredmény. Még a szupravezető (ismét egy mágikus szó...) tekercsek esetében is, igaz itt más okokból(is) kifolyólag.
Minden amit hallunk, vélemény, nem tény. És minden amit látunk, nézőpont, nem a valóság.
- Marcus Aurelius
|
Körülbelül annyira nem elhanyagolható, mint a villanykörtének az önindukciója :).
Minden amit hallunk, vélemény, nem tény. És minden amit látunk, nézőpont, nem a valóság.
- Marcus Aurelius
|
Nyilván együtt emelkednének, de itt csak az áramerősségről volt szó.
Viszont valójában nem is ez történik!
|
Az igen. De nem ez volt ott a lényeg... Te sosem ismered el a tévedésed?
|
Hát, színkép folytonosságát tekintve nem...
|
"Vagy kikapcsoláskor még emelkedik egy pillanatra az áramerősség"
Mindkettő emelkedik, az nem lehet hogy csak az egyik mert összefüggnek.
|
"analóg műszerekben van valami rugó is"
Az csak azért van hogy a mutatót visszatérítse a 0 pontra. Elhanyagolható.
|
Akkor arra a prizmás részre gondolhatsz, mert csak ott van KF-ről szó, csak éppen ott még a napfény is csíkos!:)
Én sem mondtam hogy nem csíkos. A kezdeti nézeteltérés abból adódott hogy azt mondtam egy KF fénye jobban hasonlíthat a napfényére mint egy izzóé.
|
"Továbbá az analóg műszer induktív..."
Ollé! :)
|
"akkor mérhető a benne maradt áram feszültsége, feszültségugrása kikapcsoláskor." --> persze ellenkező polaritással, ahogy a létrehozott mágneses tér megsemmisül, azaz minden visszatér az eredeti állapotába, és így ellentétes irányú áramlást indukál.
|
"Kisebb feszültség kevesebb áramot tud áthajtani azonos ellenálláson."
Összegezve kevesebb teljesítményt ad le az ellenállásként szonosított fogyasztó.
Továbbá az áramkör megszakításakor a tisztán ohmikus ellenállású fogyasztónál (a hagyományos vellanykörte nagyon jól megközelíti ezt) nincs sem feszültség, sem ebből eredő áramlökés. Az hogy mit mutat a mutatós műszer, az megint más kérdés. Itt érdemes figyelembe venni azt hogy az analóg műszerekben van valami rugó is, ami ellenáll az alaktromos áram álltal létrehozott mágneses terének. Továbbá az analóg műszer induktív...
Minden amit hallunk, vélemény, nem tény. És minden amit látunk, nézőpont, nem a valóság.
- Marcus Aurelius
|
Különben is, ha sorosan van kötve a fogyasztóval, mi a csudát mérne, egy nem zárt áramkörben kikacsoláskor?
Voltmérőt kell párhuzamosan kötni a fogyasztóval, és ha induktív, akkor mérhető a benne maradt áram feszültsége, feszültségugrása kikapcsoláskor.
|
Ezt hogy kell érteni? Egyszer jobbra, egyszer balra? (Vártóáram miatt nem lenne csoda.)
Vagy kikapcsoláskor még emelkedik egy pillanatra az áramerősség?
Motoroknál és trafóknál van az, amit írsz.
|
(Ti. a bekacsoláskori nagyobb áramlökés a kegyelemdöfés, az befejezi, amit az előző nagyobb áramlökés elkezdett [ha épp annak nem sikerült, csak meggyengíteni].)
|
Ez mitől lenne? Az izzó nem igazán induktív.
Nálam eddig mindig bekapcsoláskor halálozott el. Azt is megfigyeltem, hogy néha megolvad+elvékonyodik bekapcsoláskor a szál egy helyen(valószínű a színuszhullám csúcsa közelében lett bekapcsolva), de azért még működik. Kikapcsoláskor nem történik semmi! Aztán újabb bekapcsoláskor a megolvadt rész már nem bírja tovább, és szétszakad. Ezért hiszed te azt, hogy kikapcsoláskor történik a meghibásodás.
|
|
A kezdeményezés, melytől Ausztrália tisztább környezetet és alacsonyabb energiaszámlákat remél nem új keletű, világszerte több ország is tett hasonló lépéseket. Ausztrália 2004-ben közel 565 millió tonna üvegházgázt termelt. Az izzó cseréjével, amit 2012-re szeretnének a teljes lakosság körében elérni, elvileg évi 4 millió tonnával csökkenthetnék az értéket, ami nem egy nagy szám, azonban a sok kicsi sokra megy elven egy olyan lépés született, melyben a teljes lakosság részt vehet és pénztárcájuk sem bánja, vélekedett John Howard miniszterelnök.
Nyomtatás
Elküldés e-mailben
Betiltják a hagyományos izzókat Ausztráliában
Klinikai tesztek alatt a bionikus szem
Hőből elektromosság, hatékonyan
Elstartolt az északi fény megfigyelő küldetés
Ön mivel mérgezi magát?
Újabb vízre utaló jegyek a Marson
Utasszállítót épít a Szuhoj
Megkérdőjelezték a "darwini dogmát"
A KF-eknél a cső rövidsége miatt könnyebben megoldható a magas feszültségű gyújtás, de ez is precíz elektronikai alkatrészeket feltételez. Hosszabb élettartama lehetne a csőnek.
