Hőből elektromosság, hatékonyan
2007. február 19. 18:16, hétfő
Egy parányi szerkezet, amit szerves molekulákból és fém nanorészecskékből hoztak létre, sikerrel állított elő közvetlenül hőből elektromosságot.

A világ elektromos energiájának körülbelül 90 százalékát a hő közvetett átalakításával állítják elő, mely során rengeteg hő megy veszendőbe. A Berkeley Egyetem vívmánya alkotói reményei szerint elvezethet a hőelektromos átalakítás a jelenleginél jóval hatékonyabb módjaihoz.

"1 Watt energia előállításához 3 wattnyi hőbevitel szükséges, míg 2 Wattnak megfelelő energiamennyiség egyszerűen hő formájában elillan" - elemezte a problémát Arun Majumdar, a Berkeley kutatásvezetője. "Ha az elvesztegetett hő csak egy töredékét sikerülne költséghatékony módon elektromossággá alakítani, elképesztő hatása lenne az energiagazdálkodásra, hatalmas fűtőanyag-mennyiséget takaríthatnánk meg és csökkenne a széndioxid kibocsátás is."

A veszendőben menő hő begyűjtése és hasznosítása általában termoelektromos átalakítókkal történik. Ezek az úgynevezett Seebeck hatás segítségével generálnak elektromosságot. A módszer egyszerű, az alapja egy jelenség, melyben elektromos feszültség keletkezik, ha két különböző fém különböző hőmérsékleten tartott illesztései találkoznak. Ezek a hőelektromos generátorok azonban csak igen elhanyagolható, körülbelül 7 százalékos hatékonysággal működnek, előállításukhoz különleges, ezáltal igen költséges fémötvözetek szükségesek, ami ésszerűtlenné teszi széleskörű felhasználásukat.

A mostani kutatás, melynek eredményeiről Majumdar kutatótársával, Rachel Segelmannel a Science magazinban számolt be, először érte el a Seebeck hatást szerves molekulákon, lerakva a költséghatékony termoelektromos átalakítók felé vezető út alapköveit. "A cél, hogy olyan anyagokat használjunk fel az átalakítókhoz, melyek jóval nagyobb mennyiségben állnak rendelkezésünkre és könnyebben feldolgozhatók" - mondta Segelman. "A szerves anyagok olcsók és alkalmazásuk is egyszerű."

Az új átalakító megépítéséhez a kutatók két arany elektródát vontak be benzol-ditiol, dibenzol-ditiol vagy tribenzol-ditiol molekulákkal, majd az egyiket felmelegítették, hogy megteremtsék a Seebeck hatáshoz szükséges hőmérséklet-különbséget. Minden egyes Celsius foknyi különbségnél a benzol-ditiolnál 8,7 mikrovolt, a dibenzol-ditiolnál 12,9 mikrovolt, míg a tribenzol-ditiol esetében 14,2 mikrovolt elektromosságot mértek. A legnagyobb tesztelt hőmérsékletkülönbség 30 Celsius fok volt.

Bár a hatás csekélynek tűnik, elég bizonyíték a koncepció életképességére, kiagyalói pedig remélik, ezzel sikerült elindulniuk a szerves molekuláris termoelektromosság felé. Következő lépésként más szerves molekulák és fémek kombinációit fogják tesztelni, miközben igyekeznek egyre finomabbra hangolni magát a szerkezetet is. Majumdar szerint a szerves termoelektromosság olcsó szerves molekuláival és fém nanorészecskéivel egy új, költséghatékony energiaforráshoz fog elvezetni.
Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
King Arthur II - The Role-playing Wargame Kiadó: Paradox Interactive Fejlesztő: Neocore Games Honlap Rendszerkövetelmények: Minimum: Dual Core E2180 2,0 GHz-es processzor, 1,5 GB RAM, GeForce 8800 GTS vagy Radeon HD 3850 X2 grafikus kártya, 16 GB szabad hely a merevlemezen Ajánlott: Core 2 Quad Q6600 2,4 GHz-es processzor, 2 GB RAM, GeForce GTX 460 SE vagy Radeon HD 5830 grafikus kártya, 16 GB szabad hely a merevlemezen Hasonló játékok: King Arthur, King Arthur: The Druids, King Arthur: The Saxons, Total War-sorozat Kategória: stratégia A játékosok közül bizonyára nagyon sokan emlékeznek még 2009 zimankós novemberére, amikor a magyar játékfejlesztés történelemkönyvébe egy újabb fontos fejezetet írt a hazai Neocore Games csapata.Harmadára csökkentették a Sigma SD1 árátA Sigma gyártástechnológiai változtatásokra hivatkozva radikálisan átalakította csúcskategóriás készüléke, az SD1-es árazását.LG Optimus Vu és Miracle, új Nokia Egyszerre három új okostelefonról futott be hír a napokban, bár ezek közül csak kettőről tudjuk, hogy nagyjából mire is számíthatunk.Félmillió állás az appfejlesztésben Csak a tengerentúlon majdnem félmillió új állást köszönhetnek az okostelefonra és tábla PC-re fejlesztett appok megjelenésének és immár széleskörű alkalmazásának, bár ez a terület gyorsan változik.Élet Julian Assange árnyékábanJacob Appelbaum pontosan tudja, hogy milyen az, ha valakit megfigyelnek.
Hirdetés



Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
2007. feb. 24. 10:57 | válasz | #54
A háztartási hűtőgép is ezen az elven működik..( mármint a hőszivattyú elvén)
Pl vannak magyar cégek ( is) akik "szegényemberek " számára ( akik 200 négyzetméter feletti villát építenek, de marad még bőven a telken beépítetlen terület..) ezzel foglalkoznak, h több száz vagy ezer méter csövet fektetnek le a ház körül, gyakorlatilag 0 forintból megoldva az épület fűtését ( amit az amúgy is nyomorgó villatulajdonosok akár villanyfűtéssel is melegíthetnének ,marhára nem mennének miatta tönkre ..)

A globális felmelegedést úgy értettem, h megvan a technika , h hőből jobb hatásfokkal szedjenek ki villamos energiát, ne kelljen a fosszilis tüzelőanyagot égetni. Vannak kis feszültséget( ~0,1 V) de nagy áramerősséget generáló folyékony lítiummal és hidrogénnel operáló megoldások is..
2007. feb. 23. 23:27 | válasz | #53
ezek csak úgy jönnek belőled?
2007. feb. 23. 23:27 | válasz | #52
2007. feb. 23. 14:17 | válasz | #51
De azért próbálkozzatok, hátha sikerül:-)))))))))))))))))))
2007. feb. 23. 14:14 | válasz | #50
Folytatom a 49.-et.

Képzeljünk el egy cikkbeli termoelektromos átalakítót pl. 80% hatásfokkal úgy, hogy az első hőtartály 320 Kfokos (jó nagy, hőszigetelt vítartály), a második 280 Kfok (pl. egy tó vize). Ekkor a következőt kell csinálnunk:

Építünk egy ilyen közvetlen termoelektromos átalakítót (legyen DTEC, mint Direct ThermoEletric Converter:-), és kössük össze egy hőszivattyúval. Az energiatermelési ciklus:

A DTEC leemel az 1. hőtartályból 1000 kJ hőenergiát. A 2. hőtartályba megérkezik 200 kJ hőenergia, és a DTEC kimenetén lejön 800 kJ villany.
Most pumpáljuk vissza azt az előbbi 1000 kJ hőmennyiséget a 2. hőtartályból (tóból) az 1.-be. Mennyi energia kell ehhez? Az előbbi hozzászólás alapján ehhez 125 kJ energiát kell befektetni.
Ehhez a 2. hőtartályból ki kell emelni 875 kJ-t (a többi 125-öt áram formájában kaptuk, így megy vissza az 1.-be 1000 kJ)
A különbség a DTEC által termelt 800 kJ és a hőszivattyúba visszaadott 125 kJ között 675 kJ. Ennyi villanyt adunk a közeli városnak:-)))

Mi történt közben a hőtartályokkal? Az 1.-vel semmi. Kivettünk belőle 1000 kJ-t a DTEC által, és visszatettünk 1000 kJ-t a hőszivattyúval.
A cifraság a 2. hőtertállyal történt: először beletett a DTEC 200 kJ energiát, utána a hőszivattyú kivett 875 kJ energiát. Az eredmény: -675 kJ energia. Pont annyi, amennyit a város hálózatába pumpáltunk.

Mi történt? Az, hogy olyan hőerőgépet építettünk, amely egyetlen hőtartály lehűlése árán állít elő mechanikai energiát (villanyt). Ezt úgy hívják, hogy MÁSODFAJÚ perpeetum mobile. A neve onnan ered, hogy a termodinamika 2. főtételét sérti. A TAPASZTALATOK (rengeteg kísérlet) azt mutatja, hogy ilyet nem lehet építeni.
2007. feb. 23. 13:54 | válasz | #49
Bármely hőerőgép mindig KÉT hőtartály segítségével ad ki magából mechanikai munkát. Egyik hőtartály a környezet (óriási tömeg, kb. 300 Kelvin), a másik általában valami magasabb hőmérsékletű közeg. Legyen az egyik hőtartály hőmérséklete T1 Kelvin fok, a másiké T2 Kelvin fok. Legyen T2 > T1.

A hő a magasabb hőmérsékletű hőtartályból átáramlik az alacsonyabb hőmérsékletűbe, de oda nem érkezik meg mind. Egy része mechanikai munka formájában a hőerőgépből kivehető.

A hőerőgép elméletiileg elérhető maximális hatásfoka ekkor (T2-T1)/T2 .
Ez elméleti érték, a súrlódás és egyéb veszteségek csökkentik valamelyest. Minél kisebb csökkenést akarunk elérni, általában annál drágább lesz a gép.
A gyakorlatban a hatásfok növelése két irányban folyik: T2 hőmérséklet növelése, és a veszteségek csökkentése. T1 az bizony adott.

Példák:
-- Hőerőmű: T2 = 800 Kfok, T1 = 300 Kfok (körülbelüli adatok), ekkor az elméleti max. hatásfok 63%. A gyakorlati kb. 45%.
-- Nyomottvizes atomerőmű: T2=600K , T1=300K , elméleti max. 50%, gyakorlati kb 31%.
-- ELKÉPZELT alacsonyhőmérsékletű hőerőgép (fordított hőszivattyú): T2=320 Kfok, T1=280 Kfok. Az elméletielg elérhető max. hatásfok (320-280)/320 = 12,5%.
Mit jelent ez hőmennyiségek és mechanikai munka szemőpontjából? A következőt (példa):
A magasabb hőmérsékletű hőtartályból távozik (a hőerőgépen keresztül) 320 kJ (kiloJoule) hőmennyiség. Az alacsonyabb hőmérsékletű hőtartályba beérkezik 280 kJ hőmennyiség. A hőerőgép tengelyéről levettünk 40 kJ munkát. (4 tonna 1 m magasra emelése)

A szépség a természeti törvények között abban van, hogy a hőerőgép MEGFORDÍTHATÓ, és ekkor is érvényes a fenti képlet. Az előbbi bekezdésben elképzelt hőerőgép megfordítva a következő adatoka adja elő: (ELMÉLETI adatok)

A hőszivattyú tengelyén befektettünk 40 kJ mechanikai munkát. Az alacsonyabb hőmérsékletű hőtartályból távozott 280 kJ, a magasabb hőmérsékletűbe megérkezett 320 kJ.

Mennyi ennek a hőszivattyúnak a hatásfoka? Itt a "hatásfok" szó értelmét ki kell tágítani, mert nem pontosan arról van szó, mint a hőerőgépnél. Itt a hatásfok azt jelenti, hogy mennyi energiát vittünk be a rendszerbe (40 kJ) és cserébe mennyi hasznos energiát kaptunk: ha fűtésre használjuk akkor 320 kJ +hőt kaptunk, ha hűtésre használjuk, akkor 280 kJ hőt sikerült elvonni.

Az előbbi esetben tehát a hatásfok 320/40 = 800%. A gyakorlatban persze kevesebb, a súrlódási és hővezetési veszteségek miatt, mondjuk 400-500%. Ez is 4-5 SZÖRÖSE annak a hőmennyiségnek, mint amit úgy kaphattunk volna, ha azt a befektetett 40 kJ -t elektromos ellenállás fűtéssel alakítottuk volna hővé!

Ez a hőszivattyú felmérhetetlen előnye. Következő hozzászólásban az örökmozgó elkészítését fogom leírni (FELTÉVE HOGY a cikkben szereplő direkt termoelektromos átalakító hatásfoka nagyobb az ún. Carnot körfolyamat elméleti hatásfokánál)
2007. feb. 22. 21:56 | válasz | #48
Szerintem inkább a Fullmetal Alchemist-ből valamelyik alkimista transzmutálta a gyertyákat elektromossággá :)

Bár lehet hogy a gyertyák transzmutálása energiává ugyanolyan tiltott mint az arany vagy az emberi test transzmutálása :P
2007. feb. 22. 15:53 | válasz | #47
ÉS egy jópofa magyaraázat:

All of you are wrong about the electricity generation here. Obviously, fire is being transmuted to electricity. We know this can happen, because both fire and electricity are elements from Pokemon. Pokemon are interchangable, and thus so are their elements. Thus, by making fire, we are making electricity in alternate form. He has a special Pokemon-related device off screen to channel the fire into electricity. It's as simple as that.
2007. feb. 22. 15:47 | válasz | #46
A gyertyást van aki megmagyarázza. Érdekes mennyi kommentet leszedtek:D

the electric potential (electrical power) needed to cause an electrical arc is far greater than can be supplied by a simple candle flame. What is happening is the electrical potential exists between the two magnetized terminals due to the magnetized nails. helped by the charged ions movement through the wire, a current flows through the wire from one candle to the next. The charge then takes the form of ions in the air between the candle (NOT ELECTRICITY but CHARGED PARTICLES OF AIR). An electrical arc is actual electrons not particles that a pushed through the air by a powerful voltage. There's a big difference!!
2007. feb. 21. 18:35 | galéria | válasz | #45
"bénák odajártak"

No, most megfogtalak. Te nem olvastad a Bibliát, mert ott azt írja, hogy odavitették magukat. Különben ez volt a rejtett akna, amit elrejtettem a hsz-emben, és te ráléptél. Hi-hi. :-)
2007. feb. 21. 13:07 | válasz | #44
Legalább azt megcsinálhatta volna hogy ne kézzel hanem lábbal kapcsolgatja a cuccot
NEXUS6  
2007. feb. 21. 11:29 | galéria | válasz | #43
Én is azt szúrtam ki, hogy az égő kigyulladásakor/elalvásakor az egyik keze valamit matat az asztal alatt.;)))

Amúgy télleg hülyeség, a két oldal szerkezete, és ezért a kát gyertya potenciálja megegyezik. Ha feltesszük hogy a hipertérből elektronok gyünnek elő és ezért nem kell zárni az áramkört, akkor sem tudják eldönteni, hogy melyik oldalról melyik oldalra menjenek. Váltó áram esetén meg valaminek rezegnie kéne, de minek, a szigetelőbe (asszem a sztearin végül is elég jól szigetel) szurt szögnek???
2007. feb. 21. 11:27 | galéria | válasz | #42
A gyertya a levegőt melegíti úgyhogy semmi köze az egészhez. Én ha két egymás mellett levő gyertyát meg akarok gyújtani nem kétszer gyújtom be a gázgyújtót, hanem csak egyszer, ez is logikátlan mind az egész hókusz pókusz.
NEXUS6  
2007. feb. 21. 11:24 | galéria | válasz | #41
Ja, csa nem tudom én sem hogy mire gondol valójában. Az új cuccosra vagy a jelenlegi energia termelési módokra?
Amúgy a jelenlegi hőerőművek többsége valszeg inkább 30, mint 40%-os hatásfokú - az elektromos energia termelést illetően. De a kijővő melegvízzel való megfelelő gazdálkodással az energia hasznosítás felvihető 50%-ig.
wanek   "Rest in Peace wanek" 
2007. feb. 21. 07:42 | válasz | #40
Mivel van képvágás, így simán lehet manipulatív a dolog. Vagyis lehet további vezetékezés, valamint egy kapcsoló az asztal alatt...
Bár eléggé amatőr a dolog, mert a kapcsolót a lábával is működtethetné, és akkor nem kéne az asztal alá nyúlkálnia.
2007. feb. 20. 22:56 | galéria | válasz | #39
Nem ez hülyeség nincs áramkör se az asztalon. Sztearingyertya mióta elektrolit? Az elektronok a levegőben röpködnek mint a vándormadarak?
2007. feb. 20. 22:38 | válasz | #38
"1 Watt energia előállításához 3 wattnyi hőbevitel szükséges, míg 2 Wattnak megfelelő energiamennyiség egyszerűen hő formájában elillan"

ez nekem nagyon 33%-nak tűnik, de javítsatok ki, ha tévedek
Pharaoh   2001. 04. 25. óta regisztrált VIP fórumozó 2001. 04. 25. óta regisztrált VIP fórumozó 2001. 04. 25. óta regisztrált VIP fórumozó
2007. feb. 20. 18:27 | galéria | válasz | #37
Az index cikke is felhívja erre a figyelmet.
eax  
2007. feb. 20. 17:42 | válasz | #36
"Ennek az újfajta áramtermelésnek az elvi hatásfoka nem lehet nagyobb, mint a hőerőgépeké, különben örökmozgót csináltunk."
Ezt kifejtened?
2007. feb. 20. 17:24 | válasz | #35
csak én vettem észre, hogy mindig, mikor be/kikapcsol a lámpa/kismotor, vmit bütyköl a pasas az asztal alatt?
2007. feb. 20. 16:34 | válasz | #34
Ennek az újfajta áramtermelésnek az elvi hatásfoka nem lehet nagyobb, mint a hőerőgépeké, különben örökmozgót csináltunk.
Vagyis itt a gazdaságosság (amit a cikk sugall) NEM áll fenn. Más techniaki előnyei attól még lehetnek (pl. kevesebb alkatrész vagy nem kell mozgó alkatrész), de ezekről nincs szó a cikkben.
Pharaoh   2001. 04. 25. óta regisztrált VIP fórumozó 2001. 04. 25. óta regisztrált VIP fórumozó 2001. 04. 25. óta regisztrált VIP fórumozó
2007. feb. 20. 15:41 | galéria | válasz | #33
Mert eddig elhitted?
2007. feb. 20. 14:52 | válasz | #32
http://www.metacafe.com/watch/400937/candle_power_who_needs_batteries/

csak sok gyertya kell és meg van a megoldás:D
NEXUS6  
2007. feb. 20. 13:58 | galéria | válasz | #31
Azért ezek a termoelemek olyan max 10%-körüli hatásfokkal műxenek, a gözturbina + generátor meg monnyuk 40%-al. Azért van még hova fejlődni!
2007. feb. 20. 10:39 | galéria | válasz | #30
Az elektronok nem csak áramkörben tudnak mozogni. A vegyértéksávban lévő elektronok folyamatosan mozognak a fémrácsban, mivel nincsenek egy adott atomhoz kötve. Áramot akkor látunk, ha ezek az elektronok elkezdenek egy irányba mozogni. És ez nem csak potenciálkülönbség hatására következhet be.

Legyen egy hosszú fémdarabunk, az egyik vége legyen meleg (T), a másik hideg (t). A meleg oldalon lévő "meleg" elektronok elkezdenek a hideg oldal felé mozogni. Ez a diffúzió jelensége. Ugyanígy persze a hideg oldalon lévő "hideg" elektronok is elkezdenek a meleg oldal felé diffundálni. Azonban a meleg oldalon lévő elektronok energiája nagyobb, azaz mozgékonyabbak, mint hideg oldalon lévő társaik. Ezért a meleg odalról több elektron jut el a hideg oldalra, mint a hidegről a melegre. Azt látjuk tehát, hogy a két irányban folyó áram nem ugyanakkora, tehát a fémdarabunkban hőmérsékletkülönbség hatására áram kezd folyni. Ez a folyamat a fémdarab alacsonyabb hőmérséketű végén elektronokat halmoz fel és negatív töltésű lesz, míg a melegebb végén elektronhiány lép fel és pozitív töltés lesz. A töltések szétválasztása viszont potenciálkülönbséget jelent a fém hidegebb és melegebb vége között.
Namost ha ebből elemet akarunk csinálni, akkor ahhoz kell két különböző anyagú fémdarab (vagy vezeték). Érintsük össze mindkét végüket, megvan az áramkörünk. Az egyik érintkezési pontot melegítsük T hőmérsékletre, a másikat hagyhatjuk a környezet t hőmérséketén. Az egyik fémdarabban a fentiek szerint U1 potenciálkülönbség keletkezik az érintkezési pontok között. A másikban -mivel más anyagú, és így másak a diffúziós folyamatok- egy ettől különböző U2 feszültség keletkezik. Azaz van egy nettó U1-U2 feszültségünk, és az áramkörünkben folyik körbe-körbe az áram. Köthetünk bele fogyasztót is, már ha az a néhány mikrovolt, amit így termelünk elég bárminek a meghajtására. Viszont ha néhány ezer ilyen termoelemet sorba kötünk (végülis megfelelő vezetékkialakítással ez egészen kis helyen is elférhet), már jelentős feszültségünk van.
A dolog teljes egészében működőképes, egyetemen kísérleti fizikából már első évben tanítják. Az egész folyamatot Seebeck effektusnak, vagy egyszerűen csak termoelektromos hatásnak nevezik. Meg is lehet fordítani, akkor Peltier effektus a neve. Ez itt egy számítástechnikai oldal, gondolom a peltier hűtőkről már sokan hallottak. Néhány őrültebb modder használja. Ugyanezen az effektuson alapszik, csak fordítva. Vegyünk egy két megfelelő anyagból álló szerkezetet, és adjunk rá feszültséget. Ezzel az anyag két vége között hőmérsékletkülönbséget hozhatunk létre. Az egyik oldalt hűtjük úgy, hogy a hőt belőle a másik oldalba pumpáljuk. A hűtött oldalt tesszük a processzorra, míg a meleg oldalra rakjuk a hűtőt. A processzor mindig kellemes hideget érez, és nem a felmelegedett hűtőborda hőmérsékletét.
2007. feb. 20. 10:12 | válasz | #29
Mekkora hőkülönbség van a tenger mélyén meg a felszinen lévő rész között?
Olyna nagyon sok nem lehet max 25-30 fok. Ez már elég 14mikrovolthoz! Azért jó sok csövet kell lerakni, hogy elérjük a kívánt 220 voltot, és persze az amperekről még nem is beszéltünk.
2007. feb. 20. 10:01 | válasz | #28
A csövet lehúzni a víz alá nem nehéz. Csak kell rá egy baromi nagy súly! A kérdés az, hogy hogyan kerül ismét a felszínre, illeve hogyan kerül az aljára ismét a baromi nagy súly, hogy lehúzza a mélybe.
Egyébként a helyzeti energia lehalmozása napenergia segítségével ismét egy módszer a nap (elektromos) energia tárolására, csak kérdés mennyivel hatékonyabb mint a vízbontás.
kvp  
2007. feb. 20. 10:00 | válasz | #27
"Kicsit off, de tanár mesélte, hogy volt aki olyan ötlettel állt elő, hogy kilóméteres csövet kellene függőlegesen leengedni az óceánokba, majd elárasztani vízzel és a beömlő víz energiáját hasznosították volna..."

Ez mukodik, csak nem a gravitacios hanem a hoenergiat hasznaljak:
OTEC facility at Keahole Point on the Kona coast of Hawaii. US Gov. - Department of Energy



A gyertyas 'kiserlet' pedig csak akkor mukodhetne ha a vezetekek ugyanazon a szog ket vegen lennenek es a szog egyik fele sokkal melegebb, a masik sokkal hidegebb lenne. A 'kiserlet' felrakoja pedig torolt minden negativ velemenyt a megjegyzesek rovatbol... viszont ugyes buvesztrukk.
2007. feb. 20. 09:52 | válasz | #26
Lol :-) Megyek a piacra ilyen gyertyákat árulni. Még ha ki is írom mellé, hogy kamu, szerintem akkor is lesz aki megveszi :-)
norbre  
2007. feb. 20. 09:26 | galéria | válasz | #25
ja most olvasom hogy kamu :S
norbre  
2007. feb. 20. 09:25 | galéria | válasz | #24
ezt énis megcsinálom :D:D
snorbi  
2007. feb. 20. 09:11 | válasz | #23
Hideg időben akár a test hőjét is fel lehetne használni közvetlen áramtermelésre.
norbre  
2007. feb. 20. 08:51 | galéria | válasz | #22
"Hőből elektromosság, hatékonyan"
"..Bár a hatás csekélynek tűnik,"..

??
GHOST7  
2007. feb. 19. 23:35 | válasz | #21
Szerinte mennyi energiára lett volna szükség le huzni a tenger mélyére?
neoG  
2007. feb. 19. 23:20 | válasz | #20
olyan 300% felett.természetesen
2007. feb. 19. 23:17 | galéria | válasz | #19
Két azonos potenciálú hely között mióta van feszültség és áram?
2007. feb. 19. 23:14 | galéria | válasz | #18
Az elektronok csak áramkörben tudnak mozogni.Hol van itt zárt áramkör?
2007. feb. 19. 23:02 | válasz | #17
Sehogy és 0%.
aglaca  
2007. feb. 19. 22:49 | válasz | #16
#14 ! Ez hihetetlen, tudja valaki hogy ez hogyan működik?
Ja és mi a hatásfoka?
2007. feb. 19. 22:39 | galéria | válasz | #15
Az elektromos rájákat meg villanyhegesztésre lehetne használni.
2007. feb. 19. 22:29 | galéria | válasz | #14
Ha már a hőből nyerünk elektromosságot...

Csak tessék, csak tessék!
Csak folyvást csak folyvást!
Gyerekeknek és katonáknak most féláron!
Itt látható az az úriember, akinek sikerült két gyertyából hatalmas mennyiségű elektromos energiát előállítania, mindössze két szeg, két drót, és egy mágnes segítségével!

SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!
http://index.hu/tech/tudomany/candle0208/

Sanyix   "Rest in Peace Sanyix" 
2007. feb. 19. 22:06 | galéria | válasz | #13
Prototípus, kísérleti példány pazek...
Ronny  
2007. feb. 19. 21:12 | galéria | válasz | #12
mer az elektromos halak ugye gyógyítják a bénákat:)
Akuma  
2007. feb. 19. 21:02 | galéria | válasz | #11
Kicsit off, de tanár mesélte, hogy volt aki olyan ötlettel állt elő, hogy kilóméteres csövet kellene függőlegesen leengedni az óceánokba, majd elárasztani vízzel és a beömlő víz energiáját hasznosították volna...
no comment

NEXUS6  
2007. feb. 19. 20:54 | galéria | válasz | #10
Gallium/Antimon hő-"fotocellával" olyan 20%-os hatásfokot lehet elérni, és már demo autót is építettek vele.
Asszem gázzal megy, CO2 kibocsájtás a legszigorúbb szabványokat is kielégíti, és elég jó menetteljesítménye is van.

Ehhez képest ez az új thermoelem nem tudom milyen hatásfokú?
Flashy  
2007. feb. 19. 20:33 | válasz | #9
hát igen, az a baj, hogy azt nem írják le hogy ez mennyivel hatékonyabb a nem szerves molekulás kísérletnél, vagy egyáltalán, mekkora költséggel mennyi energiát lehet előállítani, vagy valami. ami számot látunk, az meg hétköznapi embernek túl kicsi, még ilyen érthető példát se mondtak hogy tíz deka molekulával hány percig lehetne egy körömlakkszárító gépet működtetni...
Reyes  
2007. feb. 19. 20:16 | galéria | válasz | #8
"bénák odajártak"
Cefet  
2007. feb. 19. 19:47 | válasz | #7
Arany elektródák, 14,2 mikrovolt...
Olcsó lesz és hatékony :)
2007. feb. 19. 19:42 | válasz | #6
Na most aztán az a kb. 14 mikrovolt az baromi sok mindenre elég.
Még egy vacak ceruzaelem feszültségéhez is százezer darabot kellene sorbakötni belőle, de a teljesítményéről még így sem tudni semmit.
2007. feb. 19. 19:22 | galéria | válasz | #5
Különben az egyiptomi papok lehet, hogy ilyennel üttettek meg, ha járt a szád.

Nagy a gyanúm, hogy abban a vizes bibilai medencében, amelyről azt állították, hogy minden délben az anygal szárnya elsuhant felette, emiatt a bénák odajártak, hogy újra járhassanak, ilyen villyanhalak voltak telepítve.
2007. feb. 19. 19:12 | galéria | válasz | #4
Ez egy eléggé kusza téma.
Talán elektromos harcsákat (Malapterurus electricus) kellene tenyészteni, és azokkal működtetni a kávédarálót, a hajszárítót és a villanyborotvát.
A világítást meg mélytengeri villantóhalakkal lehetne megoldani.
2007. feb. 19. 19:10 | válasz | #3
Nem tudom minek jössz a globális felmelegedéssel, a szövegben is benne van hogy hőmérsékletkülönbség esetén működik csak. Globális felmelegedés meg nem véletlenül globális.
2007. feb. 19. 19:03 | válasz | #2
Katonáéknál már biztos működik, aztán itt a globális felmelegedés, aztán bedobják a köztudatba..
Viet  
2007. feb. 19. 18:55 | válasz | #1
Hát igen, a tudomány fejlődik. (remélem jó irányba)