Tudományos publikációk az interneten
2007. február 16. 18:30, péntek
Egy új kezdeményezéssel akarja felgyorsítani és népszerűsíteni a szakmai publikációk elterjedését és a tudományos kommunikációt az Európai Unió. Erre a célra a világháló a legalkalmasabb.

Hirdetés

Az Unió szerint jelenleg a legnagyobb problémát az jelenti, hogy a legújabb tudományos anyagokhoz csak a szakemberek és a felhasználók egy kis csoportja férhet hozzá - regisztráció vagy külön díjazás ellenében. A szervezet azt akarja elérni, hogy ez a helyzet már a közeljövőben megváltozzon és a legújabb tudományos eredményekhez bárki ingyen hozzáférhessen, mert csak így valósulhat meg és gyorsulhat fel igazán a fejlődés.

A javaslat ellenzői attól tartanak, hogy ha az új ismeretek mindenki számára elérhetők lesznek, ez a tudományos munka minőségének rovására megy majd. Ráadásul bárki publikálhat majd az interneten, ami megnöveli annak a kockázatát, hogy pontatlan vagy nem megfelelő adatokkal alátámasztott anyagok jelennek meg. "Senki sem profitálhat abból, hogy ha aláássák az európai ipar hírnevét és a szakmák a tudománynak és a társadalomnak egyaránt kiszolgáltatottnak lesznek" - reagáltak az elképzelésre az International Association of Scientific, Technical and Medical Publishers (STM) nevű szervezet képviselői.

Az Európai Bizottság két napon át tárgyal a legnagyobb tudományos kiadókkal. A testület azonban úgy tűnik hajthatatlan, mert már előre bejelentette, hogy a következő két évben összesen 85 millió eurót akar fordítani a valóban szabad tudományos információáramlás megvalósulására. Tény: a tudományos lapoknak már a 90 százaléka elérhető a világhálón, azonban a többségüknél a tartalomhoz való hozzáférés külön regisztrációhoz, illetve díjfizetéshez kötött.

Az Európai Unió szerint ezen kell változtatni, mert így nemcsak az információáramlás gyorsulhatna fel, hanem maguk a kutatások is.
Kapcsolódó linkek
Laptopok

Már 49 900 Ft-tól!

E-book olvasók

Már 17 043 Ft-tól!

Tablet PC-k

Már 23 140 Ft-tól!

LCD monitorok

Már 19 800 Ft-tól!

részletek » részletek » részletek » részletek »
Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
Hirdetés



Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
bvalek2   "Rest in Peace bvalek2" 
2007. feb. 19. 10:01 | válasz | #13
Csak azért reagálok ilyen sok idő múlva, mert megpróbáltam utánanézni a dolognak. De most látom, hogy te is, és echo is félreértettétek:

A szabad akarat nem döntési szabadságot jelent. Ez nem egy jogi kategória, hanem egy vallási. Nem arról van szó, hogy szabadon kifejezhetjük az akaratunkat, mert nem nyomnak el, hanem azt, hogy egyáltalán létezik ilyen szabadság. Tehát, hogy nem Isten(ek)/Természet döntötte el a sorsunkat előre, hanem mi irányítjuk az életünket.

Konkrét példa:

antik görög vallás: a párkák fonják a sorsunk fonalát. Ha elvágják, akkor véget ér az életünk. Ha összekötik valaki máséval, akkor vele élünk, ha szétválasztják, akkor különválunk. A lényeg az, hogy nincs döntésünk a sorsunkról. Ezért nincs például pokol és menyország a görögöknél. Mert nincs értelme. Már eldőlt előre a sorsunk, nem rajtunk múlik, hogy mi lesz belőlünk.

kereszténység: mi irányítjuk az életünket, és döntéseket hozunk. Például tehetünk Isten akaratával ellentétes dolgokat is. Isten, illetve egy őrangyal figyelemmel kiséri az életünket, de nem írányítja. Ezért tehetünk jó dolgokat, ezért a mennybe jutunk, és tehetünk rosszakat is, ezért a pokolba.

A keresztény felfogást később átvette a felvilágosodás kora is, az egyes irányzatok között durván az a különbség, hogy mennyi szerepet adnak Istennek (van hogy semmilyet, pl. ateizmus).

A fenti egyébként középiskolai/gimnáziumi irodalomórák kötelező anyaga (nekem is utána kellett néznem, irodalomórán régen voltam :)
2007. feb. 19. 04:34 | válasz | #12
szerintem: "az emberi tudás a világ tulajdona"(és itt nem arra gondolok, hogy kinek mi a jelszava), de ezt nem kényszeríteni, hanem beláttatni kell...
szivar  
2007. feb. 17. 12:34 | válasz | #11
Az első bekezdéseddel egyet kell hogy értsek, mert volt már rá példa a történelemben, lsd.: alexandriai könyvtár. Felbecsülhetetlen tudásanyag semmisült meg egy nap alatt, örökre elveszett.
2007. feb. 17. 10:18 | válasz | #10
Kicsit kezdenek itthon is összeesküvés elméleteket költeni az emberek. A tudósok mennek külföldre mert nem tudnak itthon dolgozni te meg azt mondod hogy széngazdagok mert mindenhonnan csak pénzt nyúlnak?? Nem szoktam a TV-ben látni ezeket a gazdag kutatókat. PL menő cégek: AMD, INTEL, IBM hány tudósról halottál ezektől a cégekből akik gazdagoklettek? Akiket látsz a hírekben azok mind más területekről származnak(közgazdász, manager). Nem sok miliomos Nobel-díjast hallotam.
eax  
2007. feb. 17. 00:35 | válasz | #9
"Egyébként a durva az, hogy állami pénzen alkalmazott (azaz az egyéb munkát végzők adójából eltartott) emberek töltik meg cikkekel a nagy tudományos folyóiratokat"
Azert ez messze nem igy van. A kutatointezetek kapnak egy keves tamogatast az allamtol, de ez a koltsegvetes kis resze csak, a tobbi egyreszt kulonbozo palyazatokbol, masreszt kulonbozo cegekkel torteno egyuttmukodesekbol szarmazik. Erdemes meg olvasgatni pl. a SZTAKI oldalat a temaban.
2007. feb. 16. 22:56 | válasz | #8
Mivel a szabad akaratot kb az elnyomástól való szabadság alapján van definiálva, és mivel mindkettőre kihat az univerzum "szabad" vagy eleve elrendelt jellege, ezért édesmindegy hogy van-e abszolút szabad akarat vagy nincs.
echo  
2007. feb. 16. 20:23 | válasz | #7
A kvantum mechanikából NEM következik, hogy van szabad akarat...
Egyébként a durva az, hogy állami pénzen alkalmazott (azaz az egyéb munkát végzők adójából eltartott) emberek töltik meg cikkekel a nagy tudományos folyóiratokat amik magán kézben vannak, így aztán a megint csak állami pénzen eltartott egyetemek és könyvtárak, megint csak közpénzből fizetnek elő ezekre a folyóiratokra. Valahol vicc...
bvalek2   "Rest in Peace bvalek2" 
2007. feb. 16. 20:18 | válasz | #6
Egy átlagembernek egyre nehezebb lépést tartani. Ilyen körülmények között a fizetős adatbázisok csak nehezítik a fejlődést. Ezen kíván segíteni az EU-s kezdeményezés szerintem. Mert már lassan ott tartunk, hogy egyesek a Holdraszállást is megkérdőjelezik, pedig ahhoz 350 éves Newton kell (na jó, és egy kis 100 éves Ciolkovszkij). Lehet hogy gyakorlattól elrugaszkodottnak tűnik az álláspontom, de a szakemberképzéshez is kell egy általános társadalmi műveltség. Ha a tudósok elefántcsonttoronyba zárva ügyködnek, idővel el fog veszni a fáradozásuk eredménye.
2007. feb. 16. 20:08 | válasz | #5
Nem véletlenül nevezik ezt a dolgot "fejlődés"nek. Nem a semmiből lesz hirtelen valami nagyon jó nagyon modern dolog, hanem a már meglévő eszközöket, módszereket finomítjuk, illetve azok segítségével csinálunk új eszközöket, módszereket.
bvalek2   "Rest in Peace bvalek2" 
2007. feb. 16. 19:57 | válasz | #4
Ha ez nem derült volna ki a hozzászólásomból, én sem vagyok képes rá :)
bvalek2   "Rest in Peace bvalek2" 
2007. feb. 16. 19:55 | válasz | #3
És még nem is volt szó arról, hogy ez a társadalmi rend sem fog fennálni örökké, min ahogy eddig egyik sem. Hiába képzelik azt egyesek, hogy véget ért a történelem, most méginkább zajlik, mint bármikor korábban. A háborúk pedig rombolják a tudást. Az az információ, ami csak tárgyi formában (írott, vagy digitális) van meg, el fog veszni. Csak az marad meg, amiről az embereknek van fogalma, ami már közkincs.

Az hogy a Föld a Nap körül kering, meg hogy atomokból áll az anyag, talán már közismert, de szerintem a kvantummechanika eredményei veszélyben vannak. Pedig olyan fontos filozófiai kérdésekre kaptunk már belőle választ, mint a szabad akarat, vagy előre elrendelt sors (kiderült, hogy van szabad akarat, és valódi véletlenszerűség). És a számítástechnikai ipar is erre épül.

Ha összeomlana a civilizáció, képesek lennénk megint számítógépeket készíteni? Ki tudja, hogy működnek a félvezetők? Nem az infotech órákon hallott humbugról beszélek, hanem, van valaki, aki képes perturbációszámítással meghatározni, mondjuk a szennyezett szilíciumban a tiltott sávokat? Hogy mekkora valószínűséggel ugranak át rajtuk az elektronok? És mindezt természetesen papíron, elektromos árammal működő berendezések nélkül. Félek, hogy nem sok ilyen ember van ezen a bolygón.
2007. feb. 16. 19:43 | válasz | #2
Jelfeldolgozásról és wavelet-ekről szóló publikációk nagyobb része elérhető teljesen ingyen, a maradék általában csak ieeexplore-on érhető el, amiért nem vagyok hajlandó fizetni.

De ebben most nem értek egyet az EU-val, ha valaki annyira nem szereti a hírnevet hát ne adja ki ingyenesen a publikációját :)
bvalek2   "Rest in Peace bvalek2" 
2007. feb. 16. 19:40 | válasz | #1
Jó lenne ha tisztáznák ezt a helyzetet. Ha az ember igazás élvonalbeli kutatás iránt érdeklődik, akkor komoly akadályokba ütközik. Először is az 5 éves egyetemi képzés színvonala a legtöbb magyar egyetemen elég messze van attól, ami a (komoly) PhD-hoz kellene. Ezért, aki PhD-zik, az rendszerint külön úton képezte magát (és nagy előny ha valaki tud egyedül tanulni). Ha végre sikerül áthidalni ezt a szakadékot, akkor is megreked az angol Wikipédia szintjén, mert nincs jobb ingyenes anyag.

Engem a fizika érdekel, és kb. 250000 Ft-ot költöttem könyvekre amíg egyetemista voltam, és persze azóta is. És így is kb. a 90 évvel ezelőtti tudomány szintjén vagyok. Ja, és nekem nem pedagógusok voltak a szüleim, hanem "normális" emberek, még ez is hátrány :)

Műkedvelő szinten persze az azóta megjelent eredményekről is tudok, de nem tudok érdemben hozzászólni, pláne nem tudnék új felfedezést felmutatni. Mostanában Relativitáselmélettel foglakozom, mert fontossága ellenére megdöbbentően elhanyagolt téma. Talán itt több esélyem van, mint Kvantumfizikában, ami túlzsúfolt terület, és naponta vannak világrengető felfedezések. Amikről persze sosem szerzünk tudomást, mert nem fizetünk elő a szaklapokra.

Azt mondják, hogy az emberiség sokat tud, de ez nem igaz. Még az sem tudja, aki vért izzad érte, a legtöbb ember pedig olyan kérdéseken filozofál, amiket pl. a Fizika már száz éve tisztázott. Sürgősen tenni kell valamit, mert ha a tudás nem válik közkinccsé, akkor idővel elfelejtődik, és kezdhetünk mindent előlről.