25 millió dollárral gazdagodhat az, aki a legjobb megoldást prezentálja a légkörben felhalmozódott széndioxid kivonására.

Az utóbbi időben a magán űrhajózás felfuttatásán fáradozó milliárdos, a Virgin cégcsoport tulajdonosa, Sir Richard Branson, az Egyesült Államok korábbi alelnökével, Al Gore-ral közösen indította útjára a pályázatot, mondván, a világ éppen eleget várt már arra, hogy valaki érdemi lépéseket is tegyen a légkör szennyezettsége ellen. Bransonnak elege lett a nemzetek közötti huzavonából és saját módszereivel igyekszik ösztönözni a feltalálókat, hogy leleményességüket szülőbolygónk szolgálatába állítsák, illetve a prominens személyek befolyását arra, hogy a születő projektek ne kallódjanak el.

"A Föld nem várhat további évtizedeket" - mondta Branson az új, Virgin Earth Challenge Prize elnevezésű díj bejelentése alkalmából tartott pénteki sajtótájékoztatón. "Jövőt szeretnék biztosítani a gyerekeimnek, és az ő gyermekeiknek is, az idő pedig múlik." Sir Richard szerint a bolygó megmentése érdekében létfontosságú, hogy megszabaduljunk az egyik legjelentősebb üvegház gáztól, a széndioxidtól.

A kidolgozandó módszernek évente legalább egymilliárd tonna széndioxidot kell kivonnia a légkörből. Összehasonlításként, a jelenlegi globális CO2 kibocsátás évente 7 milliárd tonna körül mozog. A díj bármilyen megoldásra fogékony, legyen az a gyárkéményekbe beépíthető bakteriális szűrőrendszer, a gázokat belélegző mesterséges fák, vagy egy olyan megoldás, amivel biztonságban a föld alá temethető a káros anyag. A találmányokat neves szakemberekből álló bizottság fogja elbírálni, melyek tagjai a NASA Űrtudományi Intézetének vezetője, James Hansen, elismert éghajlat tudós; a Gaia elmélet kiagyalója, James Lovelock; Sir Crispin Tickell, brit környezetvédő; és egy ausztrál emlős- és őslény tudós, Tim Flannery. A bizottság tagja még Al Gore, volt alelnök és elnök jelölt is, aki az utóbbi években a politika felől a környezetvédelem irányába fordult.

Branson jó ideje fontolgatta a díj kiírását, légitársasága gépei szintén jelentős CO2 mennyiséget pumpálnak a levegőbe, tehát ő maga is profitálna a befektetésből. A döntést több tényező is befolyásolta, az elhatározást valószínűleg elősegítette, hogy nemrég a brit Államkincstár nem támogatta a szigetország energiaellátó cégeinek azon törekvését, hogy CO2-szűrő üzemeket alakítsanak ki, mivel azt túl költségesnek találta. A kiírás hivatalosan az elkövetkező öt évben fog futni, a találmányokat évente bírálja el a fentebb felsorolt bizottság. Tickell reményei szerint a 25 millió dollár hatására viszonylag gyors eredmények fognak születni, melyeket elsősorban a már meglévő rendszerek tökéletesítésétől várja, de szívesen fogadna merőben új megoldásokat is.

Az egyik legesélyesebb módszernek az erőművekből kiáramló gázok azonnali foglyul ejtését tartja, melynek tárolását a tengerfenék alatt gáz, folyékony, vagy szilárd formában oldhatnák meg. Ebbe az irányba már viszonylag előrehaladott kutatások folynak, sőt egy norvég kezdeményezés már alkalmazza is. Külön előnye, hogy február 10-től lép életbe az a nemzetközi egyezmény, ami lehetővé teszi a széndioxid tárolását a tengerfenék alatt elhelyezett építményekben.

A földalatti tárolás egyik hátulütője azonban, hogy idővel a széndioxid visszaszivároghat az óceánokba és a légkörbe. Sokan felvetették a légkörből való elszívás lehetőségét, ez a technika azonban még nagyon gyerekcipőben jár. A legtovább talán egy kanadai egyetem jutott, akik elkészítettek egy eszközt, ami nátrium-hidroxidot szór szét a levegőben, kivonva a szenet. A módszer eddig azonban csak laboratóriumban bizonyított.

A díj kiírói elismerik, hogy az általuk felajánlott 25 millió dollár csak szimbolikus gesztus, és nem várnak csodákat pusztán a technikai megoldásoktól. Jól tudja ezt Branson is, aki eddig cégei nyereségéből már 3 milliárd dollárt fektetett be a megújuló energiaforrásokra irányuló kutatásokba. A technikai csodák tehát magukban még messze nem elegendők a légkör megtisztításához. A cél érdekében ugyanúgy szükség van a nemzetek közötti üvegház gáz csökkentésére törekvő egyezményekre is, valamint a társadalmi szemlélet fokozatos átalakítására.