"A Sony Ericsson mindig is telefonokat fog gyártani, természetesen kiegészítve számos hozzáadott értékkel" - mentegetőzött Wágner Tibor, a Sony Ericcson ügyvezető igazgatója. Az elmúlt években a mobiltelefon valóban többször átalakult ékszerré, státusszimbólummá, médialejátszóvá, titkárnővé és minden egyébbé, amit bele lehet szorítani egy 10 dekás készülékbe.

Hirdetés

A konvergencia szó hallatán sokaknak már feláll a hátán a szőr, hiszen a technológiai gyártók úgy érzik, hogy az eddig forgalmazott termékük sokkal jobban eladhatóvá válna, amennyiben az eddig egyáltalán nem konkurens termékek funkcióit is integrálnák saját megoldásukba. Az élelmiszeriparban furcsa lenne, ha a zsömle belsejében lenne egy kis zacskó tej és egy szalvéta vagy ha az instant étel mellé járna (ha kell, ha nem) műanyag tányér és mosogatószer is. Ennek ellenére ma egy igazán trendi telefonkészüléknek mindenképp tudnia kell zenét lejátszania, nagyfelbontású fényképet készítenie, nagy sávszélességen internetre kapcsolódnia, komoly programokat futtatnia és képesnek lennie elérni az internetes szolgáltatások sokaságát.

Alapjában véve ezzel semmilyen gond nem lenne, hiszen 100 emberből biztosan többeknek hasznos valamely funkció, de ténylegesen mindent biztosan nem használ ki senki. Sőt a felmérések szerint annak ellenére, hogy a reklámok mást sugallnak, még mindig telefonhívások bonyolítására és sms üzenetek küldésére használjuk leggyakrabban készülékünket. Az Index felmérései szerint alig 40% használja az MMS-t, a GPRS-t és az infraportot, és a szinte kikerülhetetlenné vált kamerás telefonok ellenére is alig több, mint a megkérdezettek fele fényképez is mobiljával. Mobil internetet alig 20%-a használ a válaszadóknak. Ráadásul ezek az eredmények nyilván felülreprezentáltak, hiszen az internetfogyasztók feltételezhetően fogékonyabbak minden technológiai újdonság iránt.

117 Nokia

A mobiltelefónia fejlődése egy öngerjesztő folyamat. Ami szomorú, hogy az öngerjesztés nem a fogyasztói igényekre, hanem a készülékgyártók akaratára értendő. Az egyre gyorsuló fejlesztések, a rövidülő termék-életciklusok mentén a fogyasztó biztosan elveszíti a fonalat és akár képes az olyan technológiák mellett is elmenni, amelyeket valóban használna, amelyek miatt valóban érdemes megvennie egy telefont.

Az elmúlt évek trendje a vezető mobiltelefongyártóknál egy érdekes mederbe terelte a telefonok kialakítását. A készülékek belseje nagyrészt megegyezik, és ha a szívüket-lelküket vesszük alapul, akkor ma sem létezik több készülék, mint 5 évvel ezelőtt. A megjelenés, a szolgáltatások elérhetősége viszont számtalan kombinációt tesz lehetővé, ami miatt talán mégis a fogyasztó jöhet ki győztesen a felfordulásból.


A Nokia jelenlegi kínálatában 92 darab készülék található meg (ebből 39-et 2006-ban mutattak be), illetve a futottak még kategóriában további 25, többek közt a híresen innovatív és annál híresebben megbukó 3650-es modell. A 92 típus között találunk okostelefont, kihajthatót, széthajthatót, csavargathatót, hordozható játékkonzolt, sima alaptelefont (tel+sms), batman antennásat, trendi ékszertelefont, dizájn orgazmust és mindent mi szem szájnak ingere. Természetesen a csúcsmodellek többféle változatban is elérhetőek, ahol a külső nem változik, az engedélyezett funkciók viszont igen.

A trend talán jobban megfigyelhető az 5 évvel ezelőtt startoló Sony Ericsson palettáján, ahol 2002-ben mindössze 7 készülékből kellett választania a svéd-japán gyártó rajongóinak. Ez a hét típus négy célcsoportot próbált megfogni a fiataloktól kezdve az üzletemberekig, most 2007-ben pedig a célcsoportok száma 9-re nőtt, a készülékek száma pedig 52-re (az itthon is elérhető modellek száma), amiben már nem szerepel a nagy klasszikus T610, kizárólag a még forgalomban levő modellek.

A cégek véleménye szerint az egyre aprólékosabb célzással egyre nagyobb elérést tudnak realizálni, amire nagy szükségük is van a 100%-os mobil penetráció korszakában. A hazai piacról a készülékgyártók eddig még nem nyilatkoztak objektíven, nem hajlandóak együttműködni egy valós felmérés elkészítésében, így csak az eredményeik alapján lehet megbecsülni a piac nagyságát. Mind a Nokia, mind a Sony Ericsson növekvő lehetőségekről beszél, és a becslések szerint évente közel 3 millió készüléket lehet értékesíteni. Ez persze még mindig azt jelenti, hogy háromévente cserélünk készüléket, ami a gyártók szemében szálka lehet.

A fogyasztó szemében pedig szálka, hogy a készüléke ugyan képes már a fényképezésen és a zenelejátszáson túl a mobil televíziózásra, a villámgyors internetezésre, csak éppen a szolgáltató ipar maradt le csúfosan. Az egyszerű felhasználó számára úgy tűnhet, hogy a mai készülékek két-három sarokpont köré fonódtak, de az igazság az, hogy a gyártók kommunikációjukat hegyezik ki erre a néhány képességre, mert ezekkel tudják eladni a termékeket és nem a még tetszhalott állapotban lévő streaming szolgáltatásokkal.

A hazai szolgáltatók bármelyikének WAP portálját szemlélve a szánalmas jelző juthat eszébe bárkinek, hiszen ahelyett, hogy egy online svájci bicskát gyúrtak volna össze, amivel szép lassan szocializálni lehetett volna az ügyfelet a mobil internetre, csupán kirakatportálokat sikerült összerakni, ahol még a hírekért is fizetni kell, de főként csengőhangok és a Java játékok méregdrága letöltésére lehet használni.

Szerencsére nem kizárólag a szolgáltatókon áll a vásár, így a menetrendek, a moziműsor, pizzarendelés és a Sztaki szótár már hétköznapi alkalmazásnak mondható. Persze azoknak, akik tudnak róla. Ahogyan Gmail fiókunkat is ellenőrizhetjük bármikor a megszokott kezelőfelülettel egy Java alkalmazáson keresztül, sőt elképzelhető lenne a NetBank szolgáltatások mobil internetes elérése is. Ezek apró szigetek, amik miatt nem érdemes hajóra szállni, valószínűleg a fenti felmérés alanyai is ezért utasítják el többségében a mobil internetet.

Laptopok Már 49 900 Ft-tól!	E-book olvasók Már 17 043 Ft-tól!	Tablet PC-k Már 23 140 Ft-tól!	LCD monitorok Már 19 800 Ft-tól!
részletek »	részletek »	részletek »	részletek »