Már nem a gyémánt a világ legkeményebb anyaga
2007. február 5. 20:44, hétfő
Ásványi bárium titanát részecskék és olvasztott ón keverékéből készült az az új anyag, ami egy bizonyos hőmérséklet tartományban még a gyémántnál is erősebbnek bizonyult.

Hirdetés

Az új anyagot két amerikai intézet, a Washington Állami Egyetem és a Wisconsin-Madison Egyetem, valamint a németországi Bochum városában működő Ruhr Egyetem kutatócsoportja állította elő. A kutatók két köznapi anyag ötvözésével érték el a gyémánttal vetekedő mesterséges anyagot. Elsőként ónt hevítettek 300 Celsius fok fölé, majd egy, az elektronikában gyakran használt, kerámia technikával készülő szigetelő, a bárium titanát darabjait keverték bele.

A részecskéket, melyek átmérője egyenként egytized milliméter körül mozgott, egy ultrahangos szonda segítségével egyenletesen oszlatták szét az ónban. Az összetett anyagot 3 centi hosszú és 2 milliméter széles formákba helyezték, majd miután kihűlt, elvégezték a szilárdsági teszteket. A hajlásra való reakció méréséhez a minta egyik végét egy erős tartórúdhoz rögzítették, a másik végét pedig egy mágnessel látták el, amihez egy parányi tükröt csatlakoztattak. Ezután egy elektromágnessel ütemes erőt fejtettek ki az anyagra másodpercenként százszor, míg a tükörre lézerfényt irányítottak. A kompozit anyag ellenállását a hajlító erőre - az úgynevezett Young modulusra - a lézerfény változásait nyomon követő fényérzékelő rögzítette.

A kísérletet különböző hőmérsékleteken hajtották végre, melyek közül a legideálisabbnak egy szűk, 58-59 Celsius fok közötti tartomány bizonyult, ezen ugyanis a minták erősebbnek bizonyultak a gyémántnál is, egyes darabok pedig akár a tízszeresét is elérték a gyémánt hajlítással szembeni ellenállásának.

Az anyag keménységét a bárium titanátnak, illetve annak kristályszerkezetbeli változásainak köszönheti. A kristályszerkezet a hőmérséklet csökkenésére tágulni kezd, az ón mátrixának fogságában azonban túlfeszül. A keletkező energia felhalmozódik, majd egy bizonyos hőmérsékleten kiszabadul és ellenszegül a hajlító erőnek. Mivel az energiát az anyagnak kell tárolnia, alkotói csak egy "látszólagos Young modulust" mértek, magyarázta Mark Spearing, a brit Southampton Egyetem kompozit anyagkutatója a New Scientist magazinnak.

A valódi Young modulus egy anyag jellemző tulajdonsága és jóval állandóbbnak kellene lennie egész széles hőmérsékleti skálán is. Ennek ellenére az új anyagnak máris lehetnek hasznos alkalmazásai, tette hozzá Spearing, például a rázkódás elleni burkolatok gyártásában.
Laptopok

Már 49 900 Ft-tól!

E-book olvasók

Már 17 043 Ft-tól!

Tablet PC-k

Már 23 140 Ft-tól!

LCD monitorok

Már 19 800 Ft-tól!

részletek » részletek » részletek » részletek »
Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
Hirdetés



Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
2007. feb. 12. 19:32 | válasz | #68
Viszont felesleges beszólásra volt időd...
2007. feb. 08. 20:53 | galéria | válasz | #67
Nem olvastam el a cikket, mert nem kell, felesleges. kár az időért, értelmesebben is el tudom tölteni.
uniu  
2007. feb. 08. 20:29 | válasz | #66
Ha igazan hulye hirt akartok latnii, akkor tudom ezt ajanlani: http://www.sg.hu/cikk.php?cid=50257
rebot2  
2007. feb. 08. 18:07 | galéria | válasz | #65
"Rémtörténeteket én is ki tudok találni... :) "

CSAK azt.
2007. feb. 08. 16:34 | galéria | válasz | #64
"van 1 vizvalaszto fiatalok es "idosebbek" kozt, tenyleg mintha mas vilagban elnénk"

Van egy nagyon egyszerű dolog. Ha ugyanarról a dologról ketten pont ellentétest állítanak, akkor az egyik valótlant mond. A cikkben sehol sem szerepel hogy az elkészített anyagnak megmérték a keménységét és az a gyémántnál keményebbnek bizonyult. Ennyire egyszerű. Valaki azt mondta de hisz az a cikk címe. De az csak cím és nem tény.

Fotós topicban valaki azt írta egy optikáról hogy lencsesor. Kiigazítom hogy a szakkifejezés lencserendszer.Már azért is rendszer mert van eredője míg a sornak nincs.És nem lehet rábeszélni hogy hibás amit mond.
2007. feb. 08. 15:49 | galéria | válasz | #63
Mennyé má'. Ha nincs jóérzés, nincs jószex sem. :-)
uniu  
2007. feb. 08. 11:48 | válasz | #62
"Ez egy életkori sajátosság, majd kinövöd."
wanek   "Rest in Peace wanek" 
2007. feb. 08. 11:39 | válasz | #61
uniu  
2007. feb. 08. 11:21 | válasz | #60
"Illem meg jóérzés - itt kezdődik minden." de nem a jo sex :)))
uniu  
2007. feb. 08. 11:21 | válasz | #59
Inkabb Herr Wanek-nek szolt a postom :)De Epi a te velemenyed is szamit!:)
2007. feb. 08. 11:16 | galéria | válasz | #58
Semmi probléma nincs az idősek és fiatalok között, egy úgy hülyeség ahogy van. Soha nem is volt ez igazi probléma. Nekem fiatalon is a hülyékkel volt gondom, függetlenül attól, hogy velem egykorúak voltak vagy sem. Illem meg jóérzés - itt kezdődik minden.
uniu  
2007. feb. 08. 11:04 | válasz | #57
eheheh:) van 1 vizvalaszto fiatalok es "idosebbek" kozt, tenyleg mintha mas vilagban elnenk. Na de!
Nekem meg azert huzta ki a gyufat ez a cikk, mert x+100. kiserlet volt arra -mindennapjaim soran-, hogy valami maszlagot etessenek be velem... nekem pl ez a legnagyobb problemam. koszonom!
2007. feb. 08. 10:47 | galéria | válasz | #56
Nekem meg az ilyen kis hülyéktől megy el a kedvem, aki ha egy hozzászólásban nem írja le 2x, hogy "leszarom" nem tud jóízűen reggelizni/ebédelni/vacsizni.
2007. feb. 08. 00:14 | galéria | válasz | #55
Hamár wanek pajtás az életkort említette elárulok neked egy nagy titkot én 65 éves vagyok, és mit gondolsz csak úgy eltellett az idő és hülyültem nem okosodtam, nem tanultam hanem felejtettem? Na erre köss csomót ha tudsz!
2007. feb. 07. 23:37 | galéria | válasz | #54
Áruld el már hogy mivel bizonyították hogy ez az anyag keményebb a gyémántnál? Erről a mérésről egy kurva szó nincs. Akkor honnan veszik? A sokszáz "tudósnak" lehetne ennyi esze.Bizonyítani kell nem dumálni. Ha ez a világ legkeményebb anyaga akkor a gyémántot fürészelni lehetne vele. Ennyire egyszerű, csak gondolkozni kell.
2007. feb. 07. 23:17 | galéria | válasz | #53
"főként wanek, és babajaga miatt). mi"

És vannak neked olyan fizikai és kémiai ismereteid hogy tudd hogy milyen óriási ellentmondások vannak a cikkben, ezért ennek az anyagnak a csodálatossága erősen kérdéses. Az évek folyamán sokszor feltaláltak már csodaanyagot és mi lett belőle? Lófing, vagy az se. Csak az tud érdemben bírálni akinek vannak ismeretei.Nem hinni kell mert az a templomba való.
wanek   "Rest in Peace wanek" 
2007. feb. 07. 22:50 | válasz | #52
Ahogy elnéztem az életkorodat, igen, ez a cikk a te korosztályodnak szól. Nem a cikk tartalma a lényeg a számodra, hanem szerepel-e benne valami szenzációsnak tűnő "LEG". Tudod, mint legnagyobb, leggyorsabb, legkeményebb, stb. Ez egy életkori sajátosság, majd kinövöd. De ugye nem akarsz hülyén meghalni, úgyhogy azt javaslom, hogy a cikkel szembeni kritikákat is olvasd el időnként, amiket többek között én is leírok a hozzászólásokban... :)
2007. feb. 07. 19:05 | válasz | #51
Jaj srácok!

Komolyan mondom, egyedül vagyok a világban. Elkezdem olvasni, és azt gondolom: hmm... dejó! erre elkezdem olvasni a hozzászólásokat, és azonnal elmegy a kedvem az örömtől (főként wanek, és babajaga miatt). mi ez? miért nem lehet egyetlen egy - te tényleg csak egy - cikket fikázatlanul hagyni. én leszarom, mit hogy fordít az a faszi, aki ezt összedobta. itt most nem az a kérdés, hogy vajon tényleg létezik-e ez az anyag. nemde? mellesleg nekem meggyőződésem, hogy két amerikai és egy német kutató központ mind a sokszáz tudósával jobban tudja. a számok szarok, de a cikk érthető, nem?
2007. feb. 07. 09:41 | válasz | #50
"Hőállóképessége vákuumban meghaladja a gyémántéét is"

A höállóságnak mi köze a vákumhoz? Amúgy meg a gyémánt baromira nem höálló, 770 C­°-on oxigén jelenlétében CO2-dá ég el. Wiki Hülyeségeket mondani könnyü. Hurz!!!
2007. feb. 06. 23:51 | galéria | válasz | #48
Mars a Wikire korrepetálni! :-)

Szén nanocső [1].....1000+
Gyémánt (C).....1050-1200 (rulez!)
Su0my  
2007. feb. 06. 21:48 | válasz | #47
GYÁÁHÁÁÁHÁÁÁÁÁÁÁÁÁ!!!
Viet  
2007. feb. 06. 20:07 | válasz | #46
Volt egy osztájtársam akit lefejeltem , annak keményeb anyagból van a feje.
wanek   "Rest in Peace wanek" 
2007. feb. 06. 20:05 | válasz | #45
"Amúgy van olyan anyag ami kemény is meg hajlékony is ez pedig a szén nanocső!
Szerintem a legtutibb anyag. Hőállóképessége vákuumban meghaladja a gyémántéét is :)" - ez inkább a cikkíró egyik kedvence... Egyébként azt is tudtad, hogy a szén nanocső a leguniverzálisabb dolog? Egyszerre a legpuhább és legkeményebb, a legjobb szigetelő, és egyben a legjobb vezető, tápláléknak is kiváló, sőt, gondolatolvasó is... Ugyanmá'! Rémtörténeteket én is ki tudok találni... :)
2007. feb. 06. 19:34 | válasz | #44
"Diamond is the hardest natural material known, scoring 10 on the relative Mohs scale of mineral hardness[2] and having an absolute hardness value of between 90, 167, and 231 gigapascals in various tests. Diamond's hardness has been known since antiquity, and is the source of its name. However, aggregated diamond nanorods, an allotrope of carbon first synthesized in 2005, are now believed to be even harder than diamond."

Némáá mit mond az inglis wikipedia... énsem tudtam...
2007. feb. 06. 19:27 | galéria | válasz | #43
Megmondanád mi, mert én nem tudok róla.
zpe  
2007. feb. 06. 18:23 | válasz | #42
Halidéj !
A keménység az a szúrószerszámmal szembeni ellenállóképesség a hajllító szilárdság az meg ugye a hajlítással szembeni ell.-képesség !
De szerintem azért hasznos ez az anyag és tuti olcsóbb és nagyobb méretekben előállítható mint a gyémánt!
Amúgy van olyan anyag ami kemény is meg hajlékony is ez pedig a szén nanocső!
Szerintem a legtutibb anyag. Hőállóképessége vákuumban meghaladja a gyémántéét is :)
2007. feb. 06. 17:41 | galéria | válasz | #41
Eddig sem a gyémánt volt a 'világ legkeményebb anyaga', pontosabban a természetes anyagok közül volt a legkeményebb.
2007. feb. 06. 17:08 | válasz | #40
MI a neve a cuccnak?
2007. feb. 06. 17:04 | válasz | #39
"A kompozit anyag ellenállását a hajlító erőre - az úgynevezett Young modulusra - a lézerfény változásait nyomon követő fényérzékelő rögzítette." Ez a mondat megfelelteti a Young-modulust az erőnek? Ez fáj.
2007. feb. 06. 16:42 | galéria | válasz | #38
Professzor Úr! Feltaláltam a savat ami mindent szétmar! És miben tartja maga szerencsétlen?
2007. feb. 06. 16:34 | galéria | válasz | #37
"látszólagos Young modulust"

Na itt az a baj, hogy szerintem a cikkíró sem tudja, hogy miről van szó. Létezik ugyanis kopmlex rugalmassági modulus és ott jön be ez a fogalom emlékeim szerint. Két éve nem foglalkzotam semmit mechanikával...
2007. feb. 06. 15:44 | válasz | #36
Lehet hogy nem értek hozzá,de ez a cikk kb ugy van fordítva h olyan zöld a piros hogy már sárga.A forrásnál van egy szövetszerkezeti kép és 1 oldal rizsa.oszt jóvan. semmiylen adat h hány Rockwel/Vickers jött ki eredményként (ha már keményebb),a Young-modulusra se láttam adatot...

(Nekem azt mondták a tanárok h ha kifejlesztünk/találunk egy anyagot ami keményebb a gyénántnál,akkor pályázzuk meg a Nobel-dijjat,mert esélyes.)
2007. feb. 06. 15:44 | válasz | #35
Lehet hogy nem értek hozzá,de ez a cikk kb ugy van fordítva h olyan zöld a piros hogy már sárga.A forrásnál van egy szövetszerkezeti kép és 1 oldal rizsa.oszt jóvan. semmiylen adat h hány Rockwel/Vickers jött ki eredményként (ha már keményebb),a Young-modulusra se láttam adatot...

(Nekem azt mondták a tanárok h ha kifejlesztünk/találunk egy anyagot ami keményebb a gyénántnál,akkor pályázzuk meg a Nobel-dijjat,mert esélyes.)
Tetsuo  
2007. feb. 06. 15:19 | válasz | #34
Hhát ez a cikk elég gyenge..
ssdb  
2007. feb. 06. 14:55 | válasz | #33
mikre nem képes a tudomány...
wanek   "Rest in Peace wanek" 
2007. feb. 06. 13:20 | válasz | #32
Ebben egyetértünk.
uniu  
2007. feb. 06. 12:58 | válasz | #31
Persze, csakhogy 1 nagy faszsag.
uniu  
2007. feb. 06. 12:57 | válasz | #30
Nyugalom, az eredeti cikk is pontosan igy fogalmaz. Jopar SG-s cikknel tapasztaltam mar, hogy az eredeti, -soxor bugyuta- angol nyelvu cikket forditjak le 1:1 ben. Talan ez a leghelyesebb kifejezes erre az anyagra: "This is very clever," says composite materials researcher Mark Spearing of Southampton University, UK. "They've come up with an interesting material."(az eredeti cikkben volt)
wanek   "Rest in Peace wanek" 
2007. feb. 06. 12:57 | válasz | #29
A cikk címe nem különálló valami, hanem a cikk része.
2007. feb. 06. 12:10 | galéria | válasz | #28
Hol van az a cikkben hogy megmérték a keménységét és keményebb a gyémántnál, hol van? Sehol! A cím lófasz! Sehol nincs keménységmérés!
2007. feb. 06. 12:04 | galéria | válasz | #27
egyes darabok pedig akár a tízszeresét is elérték a gyémánt hajlítással szembeni ellenállásának.
Az anyag keménységét a bárium titanátnak,"

Hajlításról beszélnek, majd átváltanak keménységre itt nincs miről beszélni!
Azt hogy én mit vágok, mit nem azt csak bízd rám!
wanek   "Rest in Peace wanek" 
2007. feb. 06. 12:00 | válasz | #26
"Értelmetlen az összehasonlítás, és felesleges mert a keménységről egy szó nem esett" - te nem tudsz olvasni? Mi a cikk címe?
"Már nem a gyémánt a világ legkeményebb anyaga"
yann  
2007. feb. 06. 11:35 | válasz | #25
rendben, de azt még mindig nem vágod, h két rideg anyagot hasonlítottak össze. olvasd el amit a hajlítóigénybevételről írtam.
2007. feb. 06. 11:30 | galéria | válasz | #24
"ütemes erőt fejtettek ki az anyagra másodpercenként százszor" - ez nem hajlító igénybevétel, hanem fárasztó igénybevétel."

Nyugodj meg tudom és én is észrevettem a sok ellentmondást, a törékeny rideg gyémánthoz hasonlítani eleve nem szerencsés más anyagot mert azt nem arra használják eleve. Értelmetlen az összehasonlítás, és felesleges mert a keménységről egy szó nem esett.
yann  
2007. feb. 06. 11:11 | válasz | #23
khm.
azért halkan megjegyezném h itt úgy látszik keveseknek van fogalma a hajlító igénybevételről. az h valaminek jó a hajlítással szembeni ellenállása, az nem azt jelenti h hajlékony, rugalmas...

gyk: hajlító igénybevétel (amint a cikk is leírja) arról szól, h befogjuk a próbadarab egyik végét, a másik végét meg megtámadjuk valamekkora erővel. hajlítjuk. ( csavarhatnánk is akkor csavaró igénybevételről beszélnénk - akkor nem egyszerüen erővel, hanem forgatónyomatékkal hatnánk a próbadarabra)
szóval egyre nagyobb erővel hatunk a darabra és vizsgáljuk az erő okozta hatást az anyagban. nagyon szép függvényt tudunk az adatokból felrajzolni, ami pontosan mutatja mekkora az a maximális erő amit az anyag maradandó alakváltozás nélkül elvisel. ennek az anyagnak a cikk szerint ez az erőértéke 10 szer nagyobb mint a gyémántnak. ilyen egyszerű.

mellesleg ha a tudásom nem csal, amit ez a cikk ír: "ütemes erőt fejtettek ki az anyagra másodpercenként százszor" - ez nem hajlító igénybevétel, hanem fárasztó igénybevétel.
szóval az látszik, h nem olyanok írják a cikkeket, akik értenek az adott témához, de -a kommenteket olvasva- szerencsére nem is olyanoknak írják, akik értenek a témához. tehát tökmindegy.
Cat  
2007. feb. 06. 10:07 | galéria | válasz | #22
http://index.hu/tech/tudomany/hard070205/
2007. feb. 06. 09:58 | válasz | #21
ugy latom, nem csak nekem fura, hogy a KEMENYSEG meg a HAJLITOSZILARDSAG ket kulon fogalom
2007. feb. 06. 09:13 | galéria | válasz | #20
Itt a gyémánt meg ez a csodaanyag keménységéről beszéltem, azt mérdd meg. A Vickers meg a Rockwell-t pont gyémántgúlával és kúppal mérik.
A kenénység eleve viszonylagos. Mellesleg itt egy kurva szó nincs arról hogy gyémántot fűrészeltek volna ezzel a csodával.
LCO  
2007. feb. 06. 08:53 | válasz | #19
Akkor is a természetes ásványi anyagok közül a gyémánt marad a legkeményebb...
2007. feb. 06. 08:52 | galéria | válasz | #18
Az említett Mohs skálát eleve relatívan vették fel úgy hogy egy ráérős Mohs nevű geológus unalmában mindenfél ásvánnyal eljátszotta hogy melyik mit karcol jobban és mit mivel lehet karcolni, nem? Így lett k=1 a talk ásvány és 10 a gyémánt, ha csak Mohs skálán akarod megadni akkor a gyémántnál keményebb anyag az a 10+ és jobban karcolja a gyémántot mint a gyémánt őt. (ha összesúrlódnak több kár keletkezik a gyémánton)
2007. feb. 06. 00:46 | válasz | #17
PíszLávJuniti : van ami alulról megközelíti,de 1-2 tulajdonságába jobb.Köbös-bór-nitrid.(kb 80-90% a keménysége a gyémántéhoz képest ,pontosan nemtom.)

babajaga: A keménységet lehet mérni,Vickers-,Rockwell-,Ultrahangos(...stb) keménységvizsgálattal(van még vagy 10 féle ,de azokat másra használják).
Az h egy anyag erős az télleg relatív,de h mivel szemben erős?Na azt lehet mérni: szak.szil.,rugalmasság,behatolással szembeni ellenállás,ütőpróba...
2007. feb. 06. 00:41 | válasz | #16
Nem egy olcsó anyag.
2007. feb. 06. 00:31 | galéria | válasz | #15
"alkotói csak egy "látszólagos Young modulust" mértek, magyarázta Mark Spearing"

Az anyag is csak látszólagos ezek szerint.Mikor már magyarázni kell...
2007. feb. 06. 00:30 | galéria | válasz | #14
Teljesen össze vannak keverve a fogalmak erősség, hajlíthatóság, keménység.Mi az hogy erős? Nem lehet mérni, mert nem abszolút érték.A keménységet is viszonyítják csak a Mohs skálán. Honnan tudják hogy keményebb a gyémántnál? Mivel mérték? A gyémántnál hajlíthatóbb anyagot nem kunszt előállítani.
2007. feb. 06. 00:17 | galéria | válasz | #13
Én úgytudtam, hogy eddig is létezett olyan mesterségesen előállított anyag, ami keményebb mint a természetes gyémánt. :=
wanek   "Rest in Peace wanek" 
2007. feb. 05. 23:54 | válasz | #12
Ez a cikk is elég pongyola, de itt egy mesterségesen előállított anyagról van szó. A természetben előforduló gyémántnál (tudtommal) nincs keményebb, a természetben előforduló anyag.
A gyémántot a keménységéért használják (leszámítva az ékszerként való felhasználását), nem pedig a rugalmasságáért.
2007. feb. 05. 23:25 | válasz | #11
Amire te gondolsz az porkohászati uton előállított kompozit+szinterelés.
A Young-modulus hogy jön a keménységhez?Meg asszem a gyémátnál csak rugalmasabb anyagok vannak.Minnél keményebb valami annál ridegebb.
Melyik gyémánttól keményebb? a mesterséges v természetestől?
Az az 58-59°C-os tartomány édeskevés...ha 1000°C on is olyan fasza ,akkor hurrá...
Ejj ez igy számomra homályos...
Akuma  
2007. feb. 05. 22:38 | galéria | válasz | #10
Persze a kerámiát csak zárójelben értem...
Akuma  
2007. feb. 05. 22:37 | galéria | válasz | #9
A gyémánt csak szén atomból áll, ezáltal kerámiának nevezhető anyag, ami rideg, törékeny, de semmiképp sem hajlékony. Valóban nem szabad összekeverni a hajlékonyságot a keménységgel. Ez az új anyag annyiban lehet talán előrelépés, hogy nem csak kemény, hanem van számottevő rugalmassága is.
Akuma  
2007. feb. 05. 22:33 | galéria | válasz | #8
Porlasztott anyagok esetén nem kell, hogy negatív meg pozitív részecskékről legyen szó, csupán finomra őrölt anyagok kellenek és hatalmas nyomásnak kell kitenni, esetleg hőmérsékletnek kitenni... Valamint létezik befagyasztásos módszer, amikor nem hagynak időt az anyag kiválásának, hanem hirtelen lehűtéssel fogságba ejtik az atomokat. A különböző anyagoknak különböző sűrűségük van, ezáltalkülönböző térfogatuk is, valamit hő hatására másképp változtatják meg alakjukat. Ezek belső feszültséget hoznak létre és megkeményítik az anyagot.
2007. feb. 05. 22:08 | galéria | válasz | #7
" bárium-titanát BaTiO3 "

Nem is klasszikus vegyület hanem két vegyület olvadéka, kerámia.
2007. feb. 05. 22:02 | galéria | válasz | #6
Nehogy összekeverjük már a hajlítást meg a keménységet, mert köszönőviszonyban sincsenek.
2007. feb. 05. 21:59 | galéria | válasz | #5
"akár a tízszeresét is elérték a gyémánt hajlítással szembeni ellenállásának.
Az anyag keménységét a bárium titanátnak, illetve annak kristályszerkezetbeli változásainak"

Az egyik sorban a hajlítáról van szó, a gyémánt rideg nem hajlítható ezt idáig is tudtam mi ebben a szenzáció?
A második sorban a keménységről van szó, de egy szó sincs hogy milyen kemény is valójában . Nagyon olyan az érzésem mintha feltalálták volna a semmit.
A bárium és a titán is pozitív elem, hogyan lesz ebből vegyület? Hol vannak az elektronok?
2007. feb. 05. 21:50 | válasz | #4
Én úgy tudtam, h a nanocsöves technikával készült anyagok erősebbek a gyémántnál. :S
Ronny  
2007. feb. 05. 21:49 | galéria | válasz | #3
ha az ara valami nehézipari préselőgép melett dolgozik akkor talán
Su0my  
2007. feb. 05. 21:36 | válasz | #2
de jó akkor mostantól ilyen gyűrűt dívik eljegyzésként adni?

2007. feb. 05. 21:07 | válasz | #1
de kár:( :D