Pálcát törhetnek a húrelmélet felett
2007. február 3. 16:49, szombat
Az Európai Részecskefizika Laboratórium, a CERN év vége felé üzembelépő Large Hadron Collider részecskegyorsítójának kísérletei, ha megerősíteni nem is tudják, de kizárhatják a fizika erőit egybe foglaló, sokat vitatott elméletet.

A húrelmélet szerint a részecskék, mint az elektronok és a fotonok valójában parányi rezgő húrok. Az elmélet minden ismert erőt megmagyaráz, beleértve a gravitációt is, amire a fizika standard modellje nem képes. Mindez nagyon szépen hangzik, csupán egyetlen szépséghibája van, ami az elmélet tesztelhetetlenségéből adódott.

Korábban felvetődött ugyan egy eshetőség, ami az MIT elméleti fizikusa, Allan Adams nevéhez fűződött, azonban az általa keresett jelenség legalább annyira megfoghatatlannak tűnik, mint maga a húrelmélet. Adams szintén az LHC-t vette volna igénybe a bizonyításhoz, egészen pontosan az ott képződő, rövid életű mini fekete lyukakat vizsgálta volna, azonban ezek megjelenésére igen minimális az esély.

Ezt hivatott pótolni, hacsak részben is, egy amerikai fizikus csoport által kifejlesztett módszer, ami a CERN legújabb részecskegyorsítója által előállítható, nagy energiájú ütköztetésekkor létrejövő kölcsönhatásokkal már képes ellenőrizni, hogy az elmélet alapjául szolgáló feltevések helytállóak-e vagy sem.

Az egyik ilyen feltevés Einstein relativitás elméletéből származik, mely szerint a fény sebessége minden megfigyelő számára azonos, ez az úgynevezett Lorentz állandóság. Ez az alapelv, két másik társával azt határozza meg, hogy a gyenge nukleáris erőt hordozó W bozon nevű részecskék milyen erővel lépnek kölcsönhatásba. Ha ezek a kölcsönhatások, melyek az LHC-ben már létrehozhatók lesznek, nem érik el a kutatócsoport által kiszámítottat, az azt jelzi, hogy a húrelmélet egyik matematikai alapja hibás, ennélfogva maga az elmélet is helytelen, magyarázta Jacques Distler a kutatás egyik vezetője, a Texas Egyetem munkatársa. Distler a San Diegói Kalifornia Egyetem és a Carnegie Mellon szakembereivel dolgozta ki a tesztet, mellyel Adams elismerését is sikerült elnyerniük.

Ha a húrelmélet megdől, akkor a fizikusok kénytelenek lesznek újabb elméletet találni, ami ráhúzható az LHC megfigyeléseire.
Kapcsolódó linkek
Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
King Arthur II - The Role-playing Wargame Kiadó: Paradox Interactive Fejlesztő: Neocore Games Honlap Rendszerkövetelmények: Minimum: Dual Core E2180 2,0 GHz-es processzor, 1,5 GB RAM, GeForce 8800 GTS vagy Radeon HD 3850 X2 grafikus kártya, 16 GB szabad hely a merevlemezen Ajánlott: Core 2 Quad Q6600 2,4 GHz-es processzor, 2 GB RAM, GeForce GTX 460 SE vagy Radeon HD 5830 grafikus kártya, 16 GB szabad hely a merevlemezen Hasonló játékok: King Arthur, King Arthur: The Druids, King Arthur: The Saxons, Total War-sorozat Kategória: stratégia A játékosok közül bizonyára nagyon sokan emlékeznek még 2009 zimankós novemberére, amikor a magyar játékfejlesztés történelemkönyvébe egy újabb fontos fejezetet írt a hazai Neocore Games csapata.Harmadára csökkentették a Sigma SD1 árátA Sigma gyártástechnológiai változtatásokra hivatkozva radikálisan átalakította csúcskategóriás készüléke, az SD1-es árazását.LG Optimus Vu és Miracle, új Nokia Egyszerre három új okostelefonról futott be hír a napokban, bár ezek közül csak kettőről tudjuk, hogy nagyjából mire is számíthatunk.Félmillió állás az appfejlesztésben Csak a tengerentúlon majdnem félmillió új állást köszönhetnek az okostelefonra és tábla PC-re fejlesztett appok megjelenésének és immár széleskörű alkalmazásának, bár ez a terület gyorsan változik.Élet Julian Assange árnyékábanJacob Appelbaum pontosan tudja, hogy milyen az, ha valakit megfigyelnek.
Hirdetés



Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
2007. jún. 03. 12:39 | válasz | #168
Ez a cikk arról szól, hogy ha sikerül valamit létrehozni, akkor megdőlhet a húrelmélet. De ez csak feltevés, tehát jó lenne, ha cikk ezt a feltevést nem tényként kezelné, mert mindezidáig még nem sikerült a ha..., tehát a húrelmélet még egyáltalán nem dőlt meg.
Mintaka   "Rest in Peace Mintaka" 
2007. feb. 18. 17:49 | válasz | #167
2007. feb. 13. 12:59 | válasz | #166
http://en.wikipedia.org/wiki/Entropy_and_life
NEXUS6  
2007. feb. 11. 07:53 | galéria | válasz | #165
Aha, de az asztalomon levő tulipánnak ezt meg ne mondd!;))))
Még a végén elszáradna.

Neki alacsony rendezettségű környezetből kell magát felépítenie, CO2, H2O, némi nitrogén meg nyomelem a földből, meg egy kis napfény (gyak 5785K hőmérsékletnek megfelelő sugárzás, leszámítva a szinképvonalakat) aztán ennyi.

Elmondanám a megoldást de már kifut a topik;)
wanek   "Rest in Peace wanek" 
2007. feb. 08. 22:38 | válasz | #164
Tisztelt moderátorok! Nem lehetne rebot2 személyeskedését "megjutalmazni"?
PS: Én ezeknek a töredékéért kaptam büntetőpontokat...
rebot2  
2007. feb. 08. 18:29 | galéria | válasz | #163
Ez tök jó, olyan mintha beszélne.
Beszélő robokuty.
wanek   "Rest in Peace wanek" 
2007. feb. 08. 18:24 | válasz | #162
Ahhoz képest, hogy kemény 5 napja sikerült beregisztrálnod (ez neked hányadik fikanicked?), meglehetősen kötekedő a stílusod. Valószínűleg csak provokálni akarsz, de erre nem leszek vevő. Maradj el magadban, keress más balekot.
Egyébként a méréstechnikáról halvány fogalmad sem lehet, ha ilyen kérdéseket teszel fel.
rebot2  
2007. feb. 08. 18:04 | galéria | válasz | #161
"már eleve a születés magában hordozza a halált, vagyis a pusztulást"

Nélküled vakon szédelegnénk a világban, és azt hinnénk örökké élünk.
rebot2  
2007. feb. 08. 18:02 | galéria | válasz | #160
" eressz le egy nagyon pontos, nagyon érzékeny mérleget"

Szervómotoros a kezed?
Mi vagy te , robokuty?
2007. feb. 08. 15:46 | galéria | válasz | #159
A wikivel nincs gond, én is szoktam szerkeszteni, és talán itt, az SG-n néha beidéznek engem is, ismeretlenül. Az persze más közeg, de ott is vannak vitalapok.
Szerintem az a baj az emberekkel, hogy túlságosan patikamérlegre teszik egymás szavait. Nem biztos, hogy a vitapartner azt épp úgy, komolyan gondolta, lehet, hogy csak gáncsoskodni akart - én is szoktam - meg mit tudom én mennyi oka lehet. Igazából - és ez élettapasztalat -, a legegészségesebb taktika az, hogy megőrzi az ember a humorérzékét, kimazsolázza mindenünnen az értékes, hasznosítható részleteket, oszt' szépen követi jó álmainak a megvalósítását. Persze, ha vannak ilyen jó álmok, mert, ugye az ördög sem alszik, épp ezért maradunk nyilvános fórumokon a felszínen, és nem nagyon mélyedünk el a bugyrokban, ami teljesen érthető.
2007. feb. 08. 11:48 | válasz | #158
Nézd, ha nem fejted ki az érveid, a párbeszéd értelmetlen. Ilyen egyszerű. Olyan lesz, mint a hülyegyerekek az oviban, hogy de igen! De nem! Ennél még anyázni is érdekesebb.

Ez mellesleg nem hangerő, hanem nevelés kérdése. Illene annyival megtisztelni a másikat, hogy ha ő már veszi a fáradtságot, hogy tanítson és elmondja a véleményét, akkor ezt én is megteszem. Az ő szempontjából ő is bunkókat okosít. Ha erre pedig nincs kedvem, akkor ott az opció, hogy nem szólok semmit, mint ahogy ezt sokan meg is teszik. De wanek nem. Addig ontja a véleményét, amíg valaki nem áll elé, onnantól viszont érdemben nem reagál.

A wiki nem a végső igazság. Tessék megcáfolni. Azért szoktam rá hivatkozni, mert nyomatékot ad, sok ember vitakultúrája elég alacsony (mint az látszik). Ha magamtól írnám ugyanazt, egyszerűen azzal intézne el, hogy az én érvem is van olyan jó, mint a tied, hiába mutatom be tételesen, miért jó az enyém, és miért rossz az övé. A wiki és más külső linket ezt rövidre zárják, pontosabban bemutatja, hogy az álláspont széles bázison alapul. Wanek még ilyet sem produkál.

Mindezt miattad írom le, ő nem érdemel ennyi betűt, ó nem.
wanek   "Rest in Peace wanek" 
2007. feb. 08. 11:45 | válasz | #157
Hagyd, nem érdemes... Időnként vele is szántani lehetne.
2007. feb. 08. 11:19 | galéria | válasz | #156
Stílus kérdése. Lehet nem tartja érdemesnek kifejteni érveit. Velem is előfordult. (Miért okosítsak bunkókat?)
A másik: az, hogy több wikipédiás meg más idézetet vonultatok fel igazam alátámasztására nem feltétlenül jelenti azt, hogy igazam van.
A valóságban persze ezt mind nagyon jól tudjuk: nemm biztos, sőt általában nem a nagyszájúaknak van igazuk. Ők túlharsognak másokat, de a csendes embereknek általában nagyobb igazuk van.
2007. feb. 08. 11:09 | válasz | #155
Wanek nem vitát folytat, hanem kinyilatkoztat. Az egy másik műfaj, semmi köze a tudományhoz, és ízléstől függően hinni lehet neki, röhögni rajta vagy lehülyézni. Szóval teljesen helyénvaló rebot2 reakciója.
2007. feb. 08. 09:53 | galéria | válasz | #154
Másokat sértegetni tudományos vitában, ez azért elég primitívség, sőt bunkóság. Mondjuk, én sem értek egyet wanekkal, de meghallgatom.
wanek   "Rest in Peace wanek" 
2007. feb. 08. 08:54 | válasz | #153
Érdekes nézeteket vallhatsz. Aki nem azt szajkózza, amit te, az csak hülye lehet, igaz?
wanek   "Rest in Peace wanek" 
2007. feb. 08. 08:52 | válasz | #152
"Akkor maradj hülye.
De minek ugatsz bele abba amihez lövésed sincs?" - Hogy kettőnk közül ki a hülye és primitív, azt a hozzászólásod jól bemutatta...
rebot2  
2007. feb. 08. 08:34 | galéria | válasz | #151
Akkor maradj hülye.
De minek ugatsz bele abba amihez lövésed sincs?
wanek   "Rest in Peace wanek" 
2007. feb. 07. 23:08 | válasz | #150
Kitől láttál itt már publikációt, stb? Ne légy nevetséges!
wanek   "Rest in Peace wanek" 
2007. feb. 07. 23:07 | válasz | #149
A feltételezés-hegyeket kéne tanulnom? Ugyanmá' Azt tanulgasd csak te. Az ilyeneknek való.
wanek   "Rest in Peace wanek" 
2007. feb. 07. 23:05 | válasz | #148
A szemellenzőid bizonyos esetekben nagyon hátrányosak lehetnek...
Te már voltál ott? Nagyon tájékozott ember benyomását kelted. Próbáltál repülni is? :)))
2007. feb. 07. 19:56 | válasz | #147
A sejt NEM zárt rendszer. Energiára van szüksége, hogy kimossa az entrópiát a struktúrájából. Semmi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy kaja nélkül elpusztul. A kajában van az a rendezettség, amit felhasznál, ebből tudja ismét csökkenteni a saját nagyobb léptékű rendezetlenségét. A kakija meg egy magas entrópiájú hulladék. Elég sokat foglalkoztak ezzel a fizikusok, hidd el, értjük, hogy egyeztethető össze az élet a termodinamikával, olyan Maxwell-démon pedig, ami nettó energiát termel, nem létezik. Az entrópia teljesen jó fogalom összetett rendszerekre is, azok sem tudják megkerülni a második főtételt.
NEXUS6  
2007. feb. 07. 19:17 | galéria | válasz | #146
Tök jó hogy szóbakerült ez az entrópia, meg ez a Maxwell démon.

És marha jó hogy úgy teszel, mintha nem létezne ez az utóbbi, pedig a tested minden sejtje az (féligátersztő hártyák, katalizátorok, körfolymatok)!;)

A klasszikus entrópia egyszerú statisztikus rendszerekre egy nagyon jó fogalom. Összetett, információ feldolgozó, körfolyamatokkal jellemezhető rendszerekre már kevésbé.
Szal a kis hangyák egy zárt univerzumban simán összehordhatják nekem a morzsákat és még az energia megmaradást sem sértik meg;)

A különbség az hogy egy pohár kiöntött víz simán lefolyik az asztalon, amíg energetikailag a legkedvezőbb állapotba kerül, függetlenül attól hogy mi van az asztalon. Egy kisegér, aminek a 70%-a víz meg némi energiát is felhasználva a rendszerében máshol tartalékoltból simán odamegy a sajthoz és lakmározik belőle sőt vissza is fut oda, ahonnan kijött.
Szal az élet makroméretekben is képes egyfajta alagúthatást elérni, ráadásul tudja is hogy mit kell ahhoz tennie, hogy fenntartsa ezt a képességét;)))
rebot2  
2007. feb. 07. 17:14 | galéria | válasz | #145
"A gravitációs hullámok egy indirekt kimutatása sikerült Russell Hulsenak és Joseph Taylornak, a Princeton Egyetem fizikusainak. A két tudós az 1974-ben felfedezett kettőspulzár, a PSR 1913+16 sok éves megfigyelésével igazolta, hogy az egymás körül keringő két tömeg pályája az idő folyamán egyre szűkebbé vált, azaz energiát vesztett a rendszer. Az megfigyelt energiaveszteség pontosan egyezik az elméletileg számolt értékkel, amelyet a gravitációs sugárzás veszteségére kaptak. Hulse-t és Taylort felfedezésükért 1993-ben fizikai Nobel-díjjal tüntették ki."

tanulj meg egy kicsit
2007. feb. 07. 17:07 | galéria | válasz | #144
Oh, bocs mester, ha te ilyen profi vagy akkor miért nem hallottnuk rólad semmit? Sehol egy publikáció, szabadalom vagy hasolnó. Ennyi erővel te is csak puffogtatsz a levegőbe...
2007. feb. 07. 17:00 | válasz | #143
Aztán vigyázz a csúnya valósággal. Lehet, hogy egyszer nem lesznek ott az ápolók, leugrasz majd valahonnan, és kiderül, hogy mégsem tudsz repülni.
wanek   "Rest in Peace wanek" 
2007. feb. 07. 15:29 | válasz | #142
Egyáltalán nem. Gondolkodás nélkül idézget kamukat...
2007. feb. 07. 15:14 | galéria | válasz | #141
Leforráztak, mi?
2007. feb. 07. 13:40 | válasz | #140
Nem érted az egészet :) Pont azért állítjuk fel a szuperszimmetrikus elméleteket, mert szimmetriasértést akarunk kihozni belőlük, a kettő egyáltalán nem mond ellent egymásnak.

Például tapasztaljuk, hogy több függetlennek tűnő erőhatás létezik. Szeretnénk őket egyetlen jelenségre visszavezetni, ezért feltesszük, hogy amit látunk, az valójában egy szimmetriasértés. Az egész a fázisátalakulások elméletéből jött, ahol ugyancsak azt tapasztaljuk, hogy ugyanaz az anyag magas hőmérsékleten homogén, alacsonyabbakon pedig esetleg kétféle nagyon különböző állapotot vesz fel. Ez nem azért van így, mert az eredeti anyag lényegileg másmilyen lenne, hanem olyanok a kormányzó törvényei, hogy alacsonyabb energiaszinteken több különböző stabil formája van. Ilyenkor az anyag eredeti állapotának valamilyen szimmetriája megsérül, ezért hívják ezt szimmatriasértésnek. Pontosan ezt akarják ráhúzni a kölcsönhatások elméletére is, több-kevesebb sikerrel.

Az energiamegmaradás, mint azt már írtam, matematikai következménye egy szimmetriának. Egyszerűen abból következik, hogy van egy extra feltételed: rendszer(t) = rendszer (t + dt). Magyarán ha van egy matematikai modelled egy rendszerről, tehát fizikát csinálsz, és ez a rendszer az időeltolásra szimmetrikus, az energia megmaradása levezethető. Csak akkor tudod megsérteni, ha megmutatod a valódi világról, hogy másképp viselkedik az idő elteltével. Nem arról van szó, hogy pl. Big Bang, meg változhat a fénysebesség, mert az benne van az egyenletekben. Kellene lennie egy beépített, "isteni" órának, ami folyamatosan ketyeg, és befolyásolja a törvényeket, a t paraméter változásával. Pl. ha egy test mozgása v = v + ct alakű lenne, ahol t -t valami nullponttól kellene számolni, nos, akkor valóban nem maradna meg az energia. Ilyet egyelőre nem tapasztaltunk, de én szurkolok a parakutatóknak.
2007. feb. 07. 13:16 | válasz | #139
A zárt rendszer azért zárt rendszer, hogy hő sem szabadulhat ki belőle. Valamiért a hőt nem tekinted energiának, pedig pontosan ugyanolyan mozgási energia, mint az eldobott kavicsé, csak rendezetlen. Az entrópia növekedéséből következik az, hogy a válogatásod több energiát fog elemészteni, mint amit nyerhetsz a seprűzéssel. Lásd bővebben a Maxwell-démont:

http://en.wikipedia.org/wiki/Maxwell%27s_daemon

Maxwell imagines two containers, A and B, filled with the same gas at equal temperatures, placed next to each other. A little "demon" guards a trapdoor between the two containers, observing the molecules on both sides. When a faster-than-average molecule from A flies towards the trapdoor, the demon opens it, and the molecule will fly from A to B. Thus, the average speed of the molecules in B will have increased, while the molecules in A will have slowed down on average. However, since average molecular speed corresponds to temperature, the temperature in A will have decreased and in B will have increased; this is contrary to the second law of thermodynamics.

[...]

Several physicists have presented calculations that show that the second law of thermodynamics will not actually be violated, if a more complete analysis is made of the whole system including the demon. The essence of the physical arguments is to show by calculation that any demon must "generate" more entropy segregating the molecules than it could ever eliminate by the method described. That is, it would take more effort to gauge the speed of the molecules and allow them to selectively pass through the opening between A and B than the amount of energy saved by the difference of temperature caused by this.

wanek   "Rest in Peace wanek" 
2007. feb. 07. 12:07 | válasz | #138
Ez még viccnek is rossz volt.
NEXUS6  
2007. feb. 07. 09:58 | galéria | válasz | #137
Én azt látom, hogy a fizika viszonya a szimmetriákhoz elég ambivalens. Egyrészt szuperszimmetrikus modellek felállítására törekszik, másrészt nyilvánvaló, hogy a jelenségek egy szuperszimmetrikus modell szimmetria sértéseiként értelmezhetők, ami előre vetíti, hogy talán nem is alkotható meg ilyen szuperszimmetrikus elmélet.
Szal valahol félúton vagyunk a végső elmélet magalkotásában, és nem eldönthető, hogy a végső szimmetria az elsődleges, vagy inkább valahogy másképp kéne az egész univerzumot értelmezni.

Pl az energia, mint a rendszerek időbeni szimmetrikusságának használata, makroméretekben nagyon hasznos tud lenni - pl ha egy hőerőgépet akarunk készíteni. De vajon nem-e olyan analógia, metefóra ez, amit -mint minden analógiát- egy határon túl nem célszerű eröltetni, mert nem vezet reális világképhez.

Erre persze lehet mondani, hogy de hát az energiamegmaradás megsértését még senki nem tudta igazolni.
De vajon Pl. a részecske gyorsítók teljes betáplált, illetve a szétrepülő részecskék, hő, rezonancia, szinkrotron sugárzás, meg egyéb formákban kijövő energiáját kiszámolta/összehasonlította valaki egzakt módon?
NEXUS6  
2007. feb. 07. 09:38 | galéria | válasz | #136
"Sajnos a második főtételből az következik, hogy mindig több energiába kerül összegyűjteni a kicsiket, mint amennyit nyerhetsz vele... "

Igen, csak a második főtétel olyan rendszerekre vonatkozik, ahol van egy kisrendszer, amit egyfajta kvázi zártrendszernek tekíntünk, ahonnan mégiscsak hő formájában kiszökik az energia a már eleve meglevő térbe. És ennek a térnek a létrehozásához nem kell semmi energi, nem kell munkát végezni.

Az univerzum viszont abszolút zártrendszernek tekínthető, nincs rajtakívül tér, ahonnan összekéne söpörni a morzsákat, ergo a morzsák mindíg ott vannak és akár össze is söpörhetők, és "kenyérré" visszaalakíthatók!;)))
2007. feb. 07. 03:37 | válasz | #135
Gratulálok, megoldottad elméleti síkon, ami a legjobb elméknek sem sikerült. Hülye NASA mit tököl itt a Gravity Probe-bal, amikor csak egy mérleg kellene. Aztán vigyél majd kesztyűt, ha kezet fogsz a svéd királlyal.

Ó jaj, hogy interferencia csak két pontszerű forrásnál észlelhető ilyen könnyedén? A Föld felszíne inkább egy medence vizéhez hasonlít, amiben egy ponton mérve aztán meg nem mondod, hogy hullámokat látsz vagy zajt. Másrészt meg garantálom, hogy a mérleged ingadozni fog. Annál a kilengésnél egészen biztosan jobban, mint amit a gravitációs hullámok okoznak. Lássuk pl. mit ír a wiki a témában:

The great challenge of this type of detection, though, is the extraordinarily small effect the waves would produce on a detector. The amplitude of any wave will fall off as the inverse of the distance from the source (the 1 / r term in the formulas for h above). Thus, even waves from extreme systems like merging binary black holes die out to very small amplitude by the time they reach the Earth. Astrophysicists expect that some gravitational waves passing the Earth may be as large h\approx 10^{-20}, but generally no bigger. For an object 1 meter in length, this means that its ends would move by 10^{−20} meters relative to each other. This distance is about 1 billionth of the width of a typical atom, and roughly one one-hundred-thousandth the width of a proton.

Ja, és ha a generáló objektum ütemesen mozog, mondjuk fél másodpercenként összehúzódik meg kitágul, akkor a hullámhossz kb. 50 földátmérőnyi... de azért interferálj csak nyugodtan.

Az még elnézhető, hogy abszolút gőzöd nincs a témáról, de hogy arra sem veszed a fáradtságot, hogy legalább az alapdolgoknak utánanézz és ennek ellenére úgy beszélsz, mintha ovis kérdésről lenne szó, sőt, mintha elvégezted volna a kísérletet ("ilyet viszont nem fogsz tapasztalni", hát könyörgöm, azon kívül, hogy levitted nagyi szobamérlegét az emeletről, milyen pontosságú kísérleted erősíti ezt?), szóval ez több mint beképzeltség.
wanek   "Rest in Peace wanek" 
2007. feb. 07. 00:36 | válasz | #134
"a két testet összekötő egyenes mentén haladva" "egyes helyeken erősebb, egyes helyeken gyengébb a gravitáció", de ilyet nem tudsz kimutatni.
Gyk: menj fel egy magas toronyba, és lassan eressz le egy nagyon pontos, nagyon érzékeny mérleget, rajta egy súllyal, egyenletes sebességgel, a mérleg által mért értéket folyamatosan regisztrálni kell. Ha hullámjelenség a gravitáció, akkor az interferencia miatt lefele haladva a mérlegnek nem azt kéne mutatnia, hogy a mérlegen lévő tárgy súlya folyamatosan nő, hanem időnként a súlynövekedés mértékének ingadoznia kéne. Ilyet viszont nem fogsz tapasztalni. Emiatt kizárható, hogy hullámjelenségről legyen szó.
2007. feb. 06. 23:31 | galéria | válasz | #133
"egyes helyeken erősebb, egyes helyeken gyengébb a gravitáció "
Miért, nincs így?
wanek   "Rest in Peace wanek" 
2007. feb. 06. 23:02 | válasz | #132
"Gravitációs hullámok vannak" - ha ez így lenne, akkor kéne látnunk interferenciát is. Az viszont azt jelentené, hogy egyes helyeken erősebb, egyes helyeken gyengébb a gravitáció (a két testet összekötő egyenes mentén haladva). Ez viszont nincs így. (ennek a mérése roppant egyszerű itt a Földön is, csak egy nagyon pontos mérlegre van szükség :)
wanek   "Rest in Peace wanek" 
2007. feb. 06. 22:48 | válasz | #131
"Egymáshoz nagyon közel lévő testeknél aztán összeroskad, és lesz egy lyuk, egy nagy fekete lyuk." - vagy nem. Erre sincs még bizonyíték, ez csak egy feltételezés.
2007. feb. 06. 22:19 | válasz | #130
Sajnos a második főtételből az következik, hogy mindig több energiába kerül összegyűjteni a kicsiket, mint amennyit nyerhetsz vele...
2007. feb. 06. 22:15 | válasz | #129
Mintha nem olvastad volna végig, amit írtam. Miért nem jó magyarázat neked az invariancia léte? mint írtam, lehet úgy tekinteni, hogy az energia és a többi megmaradó mennyiség egy mélyebb dolog következménye, nevezetesen, hogy a fizikánk olyan, hogy bizonyos paraméterektől nem függ.

Mégegyszer: az energia léte következik abból, hogy az időre nézve invariáns (közömbös) a fizika, tehát mindegy, hogy most ejted le a golyót, vagy öt perccel később. Hasonlóképpen, az impulzus megmaradása a térbeli transzlációra vett invarianciából következik, azaz hogy mindegy, hogy itt dobod el a golyót vagy a Marson (persze nem számítva a gravitációt). Jól érzed, az impulzus az energiához nagyon hasonló fogalom. Az irány közömbösségéből pedig az impulzusmomentum (perdület) megmaradása következik. Vannak más, magasabbrendű szimmetriák is.

Más szóval: egy szimmetriatörvény -> egy megmaradó mennyiség. Ha elfogadod, hogy az idő értékére nézve a fizikai törvények mindig közömbösek, ami azért többé-kevésbé kézenfekvőnek látszik, akkor ebből matematikailag következik, hogy kell lennie egy paraméternek a rendszerben, ami az időtől független. Ez pedig az energia.

Egyébként nem csodálom, hogy nehéz a dolog, főleg ahogy a magyar alapozó fizikaoktatás próbálja ezt elmagyarázni, eléggé érthetetlen. Munka? Energia? Minek két parallel fogalmat ugyanarra bevezetni? Mellesleg az energia fogalmának történetéből látszik, hogy a fogalom egyáltalán nem egyszerű. Például amikor az ember megtanulja a termodinamika első főtételét, akkor röhög egyet, hogy nahát, a tétel azt mondja ki, hogy az energia megmarad. Valójában a tétel azért fontos, mert azt mondja ki, hogy a hő valójában energia. Ez úgy két-háromszáz évvel ezelőtt egyáltalán nem volt nyilvánvaló! Egész alternatív elméletcsaládok léteztek, amelyek próbálták a mechanikai energiát valahogy belegyömöszölni a hőtan képleteibe, nem sok sikerrel.
rebot2  
2007. feb. 06. 22:07 | galéria | válasz | #128
Nem lehet tudni, hogy vannak-e gravitonok. Gravitációs hullámok vannak, erős ráutaló magatartás figyelhető meg néhol az univerzumban. De hogy kvantumosan adódik át az energia, azt ilyen ki energiájú sugárzásnál nem valószínű hogy valaha is ki lehet majd mutatni. Még a rádióhullámoknál is nehéz, mert ott már egy kvantum energiája kisebb mint a vevőben a hő miatt keletkező zaj energiája.
rebot2  
2007. feb. 06. 22:04 | galéria | válasz | #127
na nyertél xD
2007. feb. 06. 21:04 | galéria | válasz | #126
Gravitonok nincsenek, a gravitációs mező maga atér, amely egy kocsonyás közeg, nyúlik, mint a pertligumi. Egymáshoz nagyon közel lévő testeknél aztán összeroskad, és lesz egy lyuk, egy nagy fekete lyuk.
wanek   "Rest in Peace wanek" 
2007. feb. 06. 20:49 | válasz | #125
"Ha vannak gravitonok, akkor azok mozgásáról már beszélhetünk." - mutass egyet, és akkor visszavonom. De addig, amíg nem tudsz mutatni, addig nem :)
rebot2  
2007. feb. 06. 20:20 | galéria | válasz | #124
Igen, a kedvencem a gravitáció. Jelenleg nem egyértelmű, hogyan is működik. Ha vannak gravitonok, akkor azok mozgásáról már beszélhetünk.


rebot2  
2007. feb. 06. 20:16 | galéria | válasz | #123
Én azt szoktam mondani, a mozgás az, amit mi leírunk képletekkel.

Ezt több tulajdonságra, vagy dimenzióra bonthatjuk a problémától függően. Ha impulzussal számolunk, akkor összevonjuk a tömeget és a sebességet. Számolhatunk tömeg nélkül, ekkor sebesség, gyorsulás, út és idő dimenziókban számolunk. Ez mind ugyan úgy a mozgást írja le, csak különböző nézőpontokból.
wanek   "Rest in Peace wanek" 
2007. feb. 06. 20:11 | válasz | #122
Helyzeti energia?...
rebot2  
2007. feb. 06. 20:03 | galéria | válasz | #121
Az energia munkavégzőképesség.
Szinte minden esetben visszavezethető valamilyen mozgásra. Mondj olyat ahol van energia de nincs mozgás.
nfr  
2007. feb. 06. 19:52 | válasz | #120
Ha az anyag alapvető tulajdonsága, akkor hogy lehet csak egy kényelmi formula a számolásokhoz?
Ha pedig az, akkor miért nem lehet visszavezetni másra?
Tökéletesen rugalmas ütközésnél le lehet vezetni mindenféle trükökkel a mozgási energia megmaradását az impulzusmegmaradásból, de nem értem, ebből pl. hogyan következik az Fs meg a többi fajta energia.
2007. feb. 06. 19:39 | válasz | #119
- big freezee: az univerzum tágulása miatt túl hideg lesz hogy bármilyen élet is fennmaradjon
- heat death; hőhalál: az entrópia a maximumra növekszik, tökéletesen eseménymentes lesz az univerzum
- big rip: az univerzum a fénysebességnél gyorsabban tágul, így a belátható univerzum előbb utóbb kisebb lesz mint két molekula távolsága , így nem lesz interakció köztük
- big crunch: az univerzum egyetlen pontba sűrűsödik össze
- false vacuum / vacuum metastability event: a lentebb leírt világvége eset

Választhatsz.
NEXUS6  
2007. feb. 06. 19:08 | galéria | válasz | #118
;))))
Szerintem marha jó kérdések írtál!

Alaptörvény: az energia mennyisége zárt rendszerekben lezajló folyamatoknál állandó.
Csakhogy: nincsenek zárt rendszerek! Max jó megközelítéssel zártnak tekínthetők.

És valóban, az energia (de akár az impulzus is) valójában egy abszrtrakt mennyiség, számoljuk, nem pedig mérjük, pláne ha relativisztikus viszonyok között vizsgáljuk.

Eközben a kisgyerköcnek a suliban szinte beleverik a fejébe, hogy ezt szinte látni kéne, mert az anyag legalapvetőbb tulajdonsága.

A legtöbb reális rendszer eközben nem tud 100%-ig elszámolni az energiával, azt mondjuk hővé alakul, meg ilyenek.
Szerintem viszont van valaki, aki az így elszökött kis energiákat összegyűjti és elteszi magának hogy értelmes dolgokat csináljon belőlük. Valahogy úgy mint az a bizonyos programozó, aki a banki szoftvernér a kerekítések után kijövő kis feleslegeket mindíg átutaltatta magának.
Valszeg ez is van annyira tudományos.
nfr  
2007. feb. 06. 18:44 | válasz | #117
Más jellegű a problémám az energiával. Így önmagában el tudnám fogadni, mint pl a tömeget, az időt, vagy a távolságot. Csak nem értem, hogyan jön ki ez az F*s vagy 1/2mv^2, meg hogyan következik ezekből az energia, és annak megmaradása. Nem értem honnan lehetne levezetni, ha pedig sehonnan nem lehet, miért nem úgy tanítják, mint pl. a tömeget meg az időt, hogy van azt csá, elfogadjuk alapként. Ehelyett nekem mindig az jön le, hogy az erővel és az úttal próbálják magyarázni, vagy mittomén, azt mondják, hogy munkavégző képesség.
Természetesen matematikai szempontból a dolgok világosak, tudok a képletekkel dolgozni; elfogadva a törvényszerűségeket, meg tudom oldani a feladatokat.
Inkább filozófiai jellegű az én bajom. Már az impulzusnál is problémám volt, hogy mi a fene az. Első hallásra én is elfogadtam, ám ahogy jobban belemerültem, vagy elkezdtem rajta gondolkozni, rájöttem, hogy nem teljesen világos minden.
Lényegében talán az a bajom, hogy próbálom másra visszavezetni, a szavaidból pedig úgy tűnik, hogy nem kell. Lehet, ha azt mondják van távolság, idő, sebesség, tömeg, impulzus és energia, nincs ilyen gondom, ehelyett nekem egy olyan érzésem van, mintha következne valamiből. Ja, és ha nem következik semmiből, ugyanakkor nem is olyan kézzelfogható dolog, mint pl a távolság, vagy akár az idő, honnan lehet tudni, hogyan jöttek rá a tulajdonságaira?
dcyrax  
2007. feb. 06. 15:39 | válasz | #116
Nexusnak igaza van én is ki akartam térni erre, de nem akartam túl hosszúra nyújtani. Igen a legnagyobb problémát én is ebben látom, jelenleg a világunk befele forduló, és kapitalista. Ha jó üzletnek tűnik, akkor tönkretesszük a földet is. Ezen kellene egy kicsit túllépni, önmagunk gyámoltalanságából újból kitörni. Ennek mindíg is voltak buktatói, az ember mindíg is tartott bizonyos dolgoktól, legyen az atombomba, intelligens számítógépek, meteorok, vagy olyan világháború amiben az egész világ elpusztul. Én csak azt próbáltam az alábbiakban alátámogatni hogy optimista vagyok ilyen szempontból, hosszú utat tettünk meg és képesek voltunk tanulni, szerintem ez a jövőben is így lesz.
NEXUS6  
2007. feb. 06. 13:53 | galéria | válasz | #115
Sajnos én is inkább csak filozófiai szinten (sem) nyilatkozhatok erről a témáról igazán.

"Véleményem szerint, ha ezt ki merjük jelenteni, hogy egy tűszúrástól legalább olyan folyamatok jöhetnek létre mint egy szupernova robbanás, akkor kijelenthentnénk hogy elég instabil unibverzumban élünk ami nem garantálja az ember biztonságát."

Pont erről van szó. És szerintem igazából csak a folyamatok időtartamában van különbség.
A környezetszennyezés ehhez egy nagyon aktuális példa.
Az a technológia, amit használunk több évszázados technológiáknak a finomítása, a környezet szennyezés ugyanis nem most kezdődött ugye, monnyuk 20 éve.
Az a mód, ahogy a környezetünkhöz viszonyolunk katasztrófához vezetett, és az emberiség pusztulásához vezethet.
Kisebb civilizációknál ilyen már megtörtént pl Húsvét sziget vagy a középamerikai indiánkultúrák.

Egy nagyon dúrva járvány is kitörhet.

De ugyan így egy aszteroida is a Földbe csapódhat.

Vagy lehet hogy az LHC-ban fog olyan bekövetkezni amit nem láttunk előre. Bár valszeg télleg ennek a legkisebb az esélye.

A környezetünkkel való viszonyunk csak részben tudatos. Sokszor nem vagyunk tudatában azzal, hogy kis beavatkozásra nagyságrendekkel nagyobb reakciót is kaphatunk.
Mindegyik katasztrófa ellen lehet valamilyen szinten védekezni, bekövetkezését elkerülni, de az emberiség nem fog örökké létezni.
A káoszelmélet szerint nem egyensúlyok, kitüntetett állapotok vannak, csak egy összetett rendszer viselkedését leíró egyszerűbb és bonyolultab mintázatok.
2007. feb. 06. 13:11 | galéria | válasz | #114
Okostojás! A világegyetem - emberi léptékben - azért stabil, mert különben mi meg sem jelenhettünk volna benne és te azt a sok helyesírási hibát el sem tudtad volna követni, ha olyan gyorsan végbemennének a változások, vagy lenne egy, minden bűnért azonnal büntető, megtorló Isten. De úgy látszik, ha van, nagyon elnéző, vagy az általunk érzékelt idő szerint hosszú ideig enged vétkezni.
wanek   "Rest in Peace wanek" 
2007. feb. 06. 13:06 | válasz | #113
"Vajon hagyhatott e benne olyan hibát, ami végül a mi pusztulásunkhoz vezet?" - már eleve a születés magában hordozza a halált, vagyis a pusztulást. Ez elég nagy "hiba", nem? Isten meg nem volt soha.
dcyrax  
2007. feb. 06. 11:37 | válasz | #112
lehetságes, de csak azért nem zárom ki teljesen ennek lehetőségét mert én lennék az utolsó ember aki be tudná bizonyítani az ellenkezőját. Ez már inkább filozófiai kérdés, valyon isten teremthetett e olyan világot, amelyben az ember önhibáján kívül is képes elpusztítani magát, szerintem nem. Gondoljatok csak bele milyen nehéz volt előállítani az atombombát. Véleményem szerint, ha ezt ki merjük jelenteni, hogy egy tűszúrástól legalább olyan folyamatok jöhetnek létre mint egy szupernova robbanás, akkor kijelenthentnénk hogy elég instabil unibverzumban élünk ami nem garantálja az ember biztonságát. Itt meg kell jegyeznem, hogy valahol az univerzumnak meg van ez a rendje, noha nem a szó legszorossabb értelmében. Vagyis a fennt említett dolog szerint ezek szerint bármi elpusztíthat minket. Gondoljunk csak bele, az atombomba is természetes reakció, persze olyan környezetben mint a föld nem jöhet létre enberi beavatkozás nélkül, de ha már szupernovák nagyságában gondolkodunk akkor igen. Ha ez igaz tehát az alábbiakban említett módon létre jöhet a folyamat a földön is, de mégegyszer le kell szögeznem hogy nem hinném hogy ennyire durvák lennének azok a számok, amellyekel a képletet fel kellene írnunk. Azt hogy miért nem találtunk eddig földönkívüli életet sokfajta magyarázat létezik, szerintem ez is inkább filozofia kérdés, és nekem is csak sejtéseim lehetnek etéren, de én mindíg is azt gondoltam, hogy az univerzum nem olyan kegyetlen hely mint amilyennek első látásra talán tűnik. Vegyük például az univerzum keletkezésének elméletét. Én sohasem értettem azzal egyet hogy az univerzum egyszer majd a gravitáció hatására összeroskad, az én szembemben (ameddig nem létezett más elmélet) valahogy mindíg is sántított. Valyon isten ilyennek képzelte az ő világát ??? Vajon hagyhatott e benne olyan hibát, ami végül a mi pusztulásunkhoz vezet? A nyitó mondatommal zárom a hozzászólásomat, és leszögezem mégegyszer szerintem nem. Természetesen mint az látszik én nem értek a gyenge antropikus elvel.
2007. feb. 06. 10:36 | galéria | válasz | #111
Tudom neked ajánlani ezt a cikket, amely a laborban okozható világvége témáját járja körül. Csakhogy megnyugodj egy ideig.
NEXUS6  
2007. feb. 06. 09:40 | galéria | válasz | #110
Ja értem mire gondolsz.

Csak azt ne felejtsd el, hogy valójában nem tudjuk pontosan, hogy mekkora energiájú részecskék, milyen intenzív részecskezáport váltanak ki, amikor a légkörbe érkeznek!

A részecske záport mérik és abból számolják ki a jelenlegi modellek segítségével, hogy mekkora volt a kozmikus részecske energiája.

Én inkább arra gondoltam, hogy ezek a bazi nagy energiájú részecskék olyan folyamatokból kapták az energiájukat, amit nem ismerünk.
NEXUS6  
2007. feb. 06. 09:34 | galéria | válasz | #109
Azért a gammakitörések a big-bang óta lezajló legnagyobb katasztrófákkal kapcsolhatók össze, pl jó pár fényévnyi körzetben maguk körül elpusztíthatnak minden életet.


"Érdekes lenne, ha minden gamma-kitörést egy-egy LHC felrobbanás okozná.
xDDDD"
Nem lenne ebben semmi újdonság, mivel az űrben keringő gamma obszervatóriumokat a hatvanas években éppen hogy értelmes lények tevékenységének megfigyelésére lötték fel, pontosabban a másik nagyhatalom kísérleti atomrobbantásainak detektálására;)))
dez  
2007. feb. 06. 01:55 | válasz | #108
"Ez olyan mintha tűvel próbálnánk megvizsgálni az univerzum szerkezetét."

Lufiét már próbáltam...
2007. feb. 06. 00:24 | válasz | #107
Pont ezt feszegettük lejjebb... Már akartam írni egy sci-fit, ahol egy civilizációban egy ritka pechszéria miatt a szupergyorsító több évszázados késést szenved, és hamarabb készül el az első csillagközi űrhajó, akik úton levő utasai a közvetítést figyelik, amint bekapcsolják a gyorsítót, és eltűnik az anyabolygó... :) Ezek után pedig úgy döntenek, megpróbálják a figyelmeztetést eljuttatni a többi értelmes lényhez is.
2007. feb. 06. 00:19 | válasz | #106
Ilyenkor vissza szokás kérdezni, mégis milyen magyarázatot vársz? Az ebsztrakt fizikai fogalmak nem könnyű feladványok, nem lehet megnyalogatni, megszagolni őket. Lehet azt mondani, hogy a gravitációs tér olyan, mint egy gumilepedő, de ezzel vajon megmagyaráztuk a gravitációs teret? Az energiát az definiálja, hogy viselkedik. Időnként nem is létezik explicit formában, csak egy extra kényszerfeltétel a képletekben. A relativisztikus elméletekben tömege van, gravitál, egy speciális, tulajdonképpen ritkább formája az anyagnak, szóval ha az anyagot érted, az energiát is. Mélyebb okaként szokás említeni az idődilatációra vett invarianciát, azaz azt, hogy a fizikai jelenségek nem tesznek különbséget aközött, hogy most vagy öt perc múlva játszódnak le. Ha ezt elfogadod, az energia létét "le lehet vezetni". Minden ilyen invariancához tartozik egy megmaradó mennyiség, az időhöz az energia kapcsolható. De ízlés kérdése, hogy ez mélyebb magyarázat-e, vagy csak más szavakkal mondtuk el ugyanazt.
2007. feb. 06. 00:11 | válasz | #105
Az LHC-ben keringő részecskecsomag energiája kb. 150 kg TNT-nek felel majd meg.

"The size of the LHC constitutes an exceptional engineering challenge with unique safety issues. While running, the total energy stored in the magnets is 10 GJ, and in the beam, 725 MJ. Loss of only 10−7 of the beam is sufficient to quench a superconducting magnet, while the beam dump must discharge an energy equivalent to a considerable quantity of explosives. For comparison, 725 MJ is equivalent to the detonation energy of approximately 157 kg (347 pounds) of TNT."
2007. feb. 06. 00:09 | válasz | #104
Az atombomba is csak egy fémdarab önmagában... a nukleáris robbanás azért tud lérejönni, mert a Természet rengeteg energiát tárol az atommagban. Ezt az ügyes emberi tervezés átugorja, pont úgy, hogy ezt a fémdarabot speciális elrendezésbe hozza. Senki sem garantálja, hogy nincsenek hasonló, nehezen átugorható energiagátak más szinteken is.
2007. feb. 06. 00:05 | válasz | #103
De elfelejted, hogy a nagyenergiás kozmikus sugárzásnak is ilyen hatása kellene legyen. Pusztán egyetlen ütközésből nem származhat vákuum-lebomlás, mert a természet rengetegszer lejátszotta már.

Gondok olyankor jelentkezhetnek, ha az ütközést alacsony entrópiás elrendezéssel (tehát emberi tervezéssel) párosítjuk.
rebot2  
2007. feb. 05. 20:23 | galéria | válasz | #102
Érdekes lenne, ha minden gamma-kitörést egy-egy LHC felrobbanás okozná.
xDDDD
rebot2  
2007. feb. 05. 20:17 | galéria | válasz | #101
Barkóbázzak? Ősrobbanás?
rebot2  
2007. feb. 05. 20:03 | galéria | válasz | #100
Mire gondolsz?
rebot2  
2007. feb. 05. 19:38 | galéria | válasz | #99
Nemtom, lemaradtam xD
NEXUS6  
2007. feb. 05. 19:31 | galéria | válasz | #98
Miért, nem következett be????
rebot2  
2007. feb. 05. 18:56 | galéria | válasz | #97
De ennek az esélye kicsi, mert akkor már valahol az univerzumban bekövetkezett volna.
rebot2  
2007. feb. 05. 18:48 | galéria | válasz | #96
Rejtett energia felszabadulásáról volt szó. Az atommagban is a kötési energiát szabadítjuk fel láncreakciószerűen. És a beindításához nem kell sok energia.
Ha a kvarkok is összetettek, és a kötési energiája láncreakciószerűen felszabadítható, akkor bekövetkezhet nem várt esemény.
nfr  
2007. feb. 05. 18:16 | válasz | #95
Mi az az energia? Egy sg-s fizikus légyszi magyarázza el, mert a gimnáziumban csak tanuljuk, hogy energia így, munka úgy, de azt nem, hogy mi az.
NEXUS6  
2007. feb. 05. 18:03 | galéria | válasz | #94
Hát igen, valahol olvastam, hogy egy gyorsítóban keringő részecskék energiája kb akkora, mint ami egy doboz gyufában van. Persze ha valakit eltalál egy ilyen sugár, annak azért baja lehet.

De ha így nézzük az atombombában is csak néhány deka TNT van, ami az uránium/plutonium töltetek implóziójára szolgál.

Amiről itt kukacossal beszélünk, az valami olyasmi ami az atombombánál is van. Az atombombában levő tnt mennyiségétől pl nem függ az atombomba valódi hatóereje, mert az energiáját másból nyeri.

Szal a gyorsítókkal eddig eljátszogattunk, de most érünk el annak a határmezsgyéjére, amit anyagnak nevezünk.
Régebben mindíg úgy gondoltuk, hogy nem lehet bajunk, mert a nagy változások már lezajlottak, az univerzum egyfajta egyensúlyban van , lineáris folyamatok jellemzik, és nem történnek olyan megrázó változások, amilyen az ősrobbanás volt.

De azóta ismerjük pl a gammakitöréseket, az eszméletlen nagy energiájú kozmikus sugárzást és egyéb nyalánkságokat. Plusz rájöttünk, hogy nem vezethető minden vissza lineáris folyamatokra, ahogy azt a kaotikus folyamatok mutatják, kis változások a rendszerek alapvető, akár katasztrófális változásaihoz vezethetnek.

Igen is ki lehet engedni a szellemet a palackból. Ellene pedig az egyetlen ellenérv az, hogy eddig még nem tettük meg (azonkívül hogy szétbasztuk a légkört) és eddigi létünkre kivetítve ezért kicsi a valószínűsége, hogy megtesszük.

De vajon nem-e azért nem találtunk még értelmes lényeket magunkon kívül, mert nincsenek is, merthogy mindenki így gondolkodik, amíg nem lesz késő?;)))
dcyrax  
2007. feb. 05. 17:17 | válasz | #93
ha féltek a gyorsítótól akkor nem sok tudományos dolgot olvashattok, bár csak átfutottam a hozzászólásokat. A gyorsítónak épp azért a neve gyorsító, mert elemi részecskéket gyorsít fel. Ez olyan mintha tűvel próbálnánk megvizsgálni az univerzum szerkezetét. A tű ezesetben az a parányi részecske, amelybe rendkívül sok energiát fecolunk, hogy egy adott pillanatig hasonlítson valamely az univerzumban lejátszódó folyamathoz. Amint ez az energia elvész a folyamat megsemmisül. Vagyis képtelenek lennénk annyi energiát előállítani ezzel, ami bármit is elpusztítana. Arra ott van az atombomba. Persze aki megpróbál józan ésszel gondolkodni könnyen rájöhet. A tudósok is csak ezt tehetik akkor, amikor olyan területre tévednek, amit már nem lehet kísérletekkel alátámasztani.
pex  
2007. feb. 05. 13:10 | válasz | #92
Akkor megegyeztunk :)
NEXUS6  
2007. feb. 05. 12:04 | galéria | válasz | #91
"Gyakorlatilag ennyi a fontos: a kvantumgravitaciot mar most is lehetne szamolni, csak az a gond, hogy az egy nem renormalhato kolcsonhatas. Ilyen esetben pedig az osszes nemrenormalhato kolcsonhatast figyelembe kell venni, Xmillio kolcsonhatasi allandoval..."

Hát ez az!;)
NEXUS6  
2007. feb. 05. 12:00 | galéria | válasz | #90
Vagy éppen alátámasztja, úgy értem a lokális világvégéket.
Tegyük fel a szupernova robbanás, illetve a hozzákapcsolódó gamma kitörés annak eredménye, hogy az energia sűrűség a vákuumot deformálja. Az egész elindítója nem annyira az energia sűrűség, mint inkább a sűrűség grádiens! Vagy is nem a sok energia egy heylen, hanem az energia eloszlásának egyenetlensége, ami egyfajta nagyléptékű párkeltéshez vezet.
Létrejön egyfajta gravitációs doménfal, amin a részecskék kilépnek az egyik és a másik oldalon is. Az egész folyamatot nem ezek az egyes reakciók jellemzik, hanem sokkal inkább a terület/térrész topológiája és geometriája, amit egyfajta szimmetriasértés jellemez.
A folyamat egészen addig tart, amíg egy új egyensúlyi állapotnem alakul ki.

Ha a lényeges paraméter az energia sűrűség grádiens, akkor nem kell nagy energia, elég rettentő kevés is, csak rövid idő alatt nagyon kis helyre kell koncentrálódnia, úgy hogy a környezetével se legyen egyensúlyban.
Pl mikor a részecskéket ütköztetik, vagy amikor valami tranzens folyamat játszódik le.
2007. feb. 05. 11:45 | válasz | #89
" Ha beindítunk egy nagy gyorsítót, meghalunk.
Tegyük fel az ellenkezőjét. "