Nem vár jelentős anyagi sikert M. Tóth Géza a negyven fesztiválon már elismerést nyert és Oscar-díjra jelölt Maestro című, animációs filmjétől.

A nagyrészt a Magyar Mozgókép Közalapítvány, a Nemzeti Kulturális Alapprogram és a Magyar Televízió Zrt. támogatásával, valamint saját és céges hozzájárulással mintegy 10 millió forintból készült 4,5 perces kisfilm eddig néhány száz eurós fesztiváldíjakat és az értékesítési jogok eladásából néhány ezer dolláros bevételt hozott az alkotóknak. A Kedd Kulturális és Szolgáltató Kft. néven működtetett filmes műhelyt a főállásban a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (volt Iparművészeti Egyetem) animáció szakának adjunktusaként tanító rendező és tanítónő felesége alkotja, akik jelentős részben jó baráti és szakmai kapcsolataiknak köszönhetik, hogy ilyen színvonalon készülhetett el a 3D-s rövidfilm.

Az alkotóknak a kulturális tárca és a Magyar Filmunió segít majd abban, hogy elutazzanak az Amerikai Filmakadémia február 25-ei gálájára, részt vegyenek az azt megelőző szakmai rendezvényeken és hirdessenek a Variety szaklapban. A rendező az elmúlt évek kedvező változásának tartja, hogy egyre inkább érezhető az állam és a közszolgálati csatornák támogatása nemcsak a játékfilmek, hanem a kisfilmek gyártásában és nézőkhöz való eljuttatásában is.

A 2005-ben készült Maestro az elmúlt évben száz fesztiválon szerepelt, ebből hetvenen versenyzett és negyven díjat nyert el, többek közt Triesztben, Patrasban, Nagojában, Aubagne-ban vagy Leedsben. Néhány országba sikerült már eladni, így Romániába, Ausztráliába és Japánba is, az utóbbiba például hét évre 7000 dollárért, ami mindenféle csatornán - tévé, mozi, internet, dvd - történő terjesztésre szól. "Nem tudom, mennyit ér egy Oscar-jelölt animációs film, de néhány producer máris ellátott jó tanáccsal, akik 'reálisan' ezertől 250 ezer dollárig adtak javaslatokat" - tette hozzá M. Tóth Géza, aki nemcsak rendezője és forgatókönyvírója volt a Maestrónak, hanem látványtervezője és vágója is.


DVD-n eddig csak kis példányszámban adták ki, melyek a fesztiválnevezésekre és barátoknak készültek. A rendező tavaly két Bartók-adaptációt készített, A csodálatos mandarint és A kékszakállú herceg várát, most egy 8 perces 3D-s animáción dolgozik, amely Ergo munkacímmel fut, és egy idős és egy fiatal figura találkozásáról szól. "A Kedd Kft. az elmúlt öt évben csaknem 150 televíziós szignált, reklámot és főcímet készített, mely tevékenység bőségesen fedezi a műhely működtetését" - tette hozzá M. Tóth Géza.

A Maestro a harmadik magyar Oscar-jelölt animációs rövidfilm: Jankovics Marcell Sisyphusát 1976-ban nominálták, míg Rofusz Ferenc 1981-es jelölését A légyért díjra is váltotta. Az animációs rövidfilmek nem piacképesek - mondta lapunknak Patrovits Tamás, a Magyar Animációsfilmes Szakmai és Érdekvédelmi Egyesület (Manifeszt) elnöke. Terjedelme miatt televízióban vetíteni és DVD-n kiadni leginkább úgy lenne érdemes, ha több művet gyűjtenek egybe, de ebből értelemszerűen nem származna jelentős bevétele az alkotóknak. (Például a magyarországi televíziók sugárzásonként csak néhány tízezer forintot fizetnek.)

Animációk készítéséhez a Nemzeti Kulturális Alapprogram, valamint nagy részben a Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMK) nyújt támogatást, az utóbbi az elmúlt években 200-250 millió forintot osztott szét évente. "Hazánkban is a nyugat-európai minta lenne a követendő, ahol is egyharmad-egyharmad arányban vesznek részt a finanszírozásban az állam, a cégek és a külföldi források, amelyek uniós támogatások és koprodukciós cégek lehetnek" - véli Patrovits.

Szerinte az egyedi és új témájú alkotások elkészítését kellene az MMK-nak támogatnia, valamint a szakmai minőség és elismertség javításához a televíziókat kellene bevonni az egész estés animációk és sorozatok készítésébe, ezzel az egész iparág fejlődhetne. "Az elmúlt évek két nemzetközileg ismertté vált magyar alkotása, a Nyócker! és a Maestro is az új témának és technikának köszönheti sikerét" - tette hozzá az elnök.