 Hozzászólások  A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
"Maradjunk abban, hogy - mint már korábban is írtam - a fekete lyukak létére sincs egyértelmű bizonyíték, "
http://science.nasa.gov/headlines/y2001/ast12jan_1.htm
http://chandra.harvard.edu/press/05_releases/press_011005.html
http://arxiv.org/abs/astro-ph/0701228
google
Asszongya nincs bizonyíték..
Az emu olyan mint a láma, csak madár...
Nincsenek nyertesek, csak akik nem adták még fel.
Hologram xD
|
A holografiahoz tenyleg "csupan" koherens fenyre van szukseg (illetve hullamra, ami lehet mas is), ezert nem csak lezerrel lehet megvalositani (kezdetben nem is ezzel csinaltak), amde a lezer a fenyt ugy generalja, hogy benne tomegevel keletkeznek az azonos kvantumallapotu fotonok, amelyek egyuttal (magatol ertetodoen) koherens nyalabot is alkotnak. (Bar erdemes eszben tartani, hogy a lezerben is vannak/lehetnek kulonbozo modusokba, illetve kvantumallapotba tartozo fotonok. Interferencia kiserleteknel ez nem elonyos, ugyhogy igyekeznek is az optikai rendszert ugy kialakitani, hogy egyetlen modus dominaljon.)
Az idezett mondat tehat PONTOS, csak legfeljebb nem folytattam pl. igy:
"A holografianal pl. lezer fenyt hasznalnak ilyen celra, boduletesen sok, azonos kvantumallapotu fotonnal, AMELYEK EZERT KOHERENS, INTERFERENCIA KEPES NYALABOT ALKOTNAK."
|
Ez nagyon gyerekes duma volt.
|
Tudod, 3-400 évvel ezelőtt sok magát nagyon józannak gondoló személy (akkori prominens tudós) nem akart belenézni az akkor feltalált mikroszkópba, mert "ilyen apró állatok nincsenek is".
|
btw,
"A holografianal pl. lezer fenyt hasznalnak ilyen celra, boduletesen sok, azonos kvantumallapotu fotonnal."
Azt hiszem, itt helytelenül használod a kvantumállapot kifejezést, ami egy rendszerre vonatkozhat. Koherens fénysugarakra van tulajdonképpen itt szükség, de ez más, mint a kvantumkoherencia. (Utóbbi kettőre még nincs bejegyzés magyarul.)
|
"Az, hogy minden kvantált (nem folytonos), csak a kvantumfizikát elfogadók számára érvényes. Én ezt nem tudom elfogadni."
Pedig 10 a mínusz 22-en másodpercenként ez az egész hóbelebeanc szétesik a fenébe, hogy kicsit máskép felmerüljön a virtuális részecskékből. 
|
Abszolúte nem bántó szándékkal írtam. Csak humorizálni akartam, de lehet, hogy idétlenre sikeredett, akkor bocsika.
Kara kánként folytatom tanításom.
|
Ez nem volt szép dolog. Lehet, hogy nem bántó szándékkal írtad, de akár úgy is értelmezhető.
|
Kár, h nincs "gyökér " szmájli a gyűjteményben.. :)
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek
Lao-Ce
|
A Kozmikus Bohócok Véd. és Dacszövetsége - a dolgozó nép és a szépreményű ifjúság műveltségi színvonalának emeléséhez, de leginkább humorérzékének fejlesztéséhez nyújtott kimagasló hozzájárulásért - ezennel jelen "Tiszteletbeli Bohóctudor" díjat adományozza DcsabaS Úrnak. 
Kara kánként folytatom tanításom.
|
Hú, ez nagyon jópofa volt.
Mindig is szerettem a bohócokat, és azt főleg, amiket mondanak. 
Kara kánként folytatom tanításom.
|
Gyerkőcök!
Én nem okoskodom, bevallom őszintén, hogy nem értem, hogy mi a túró ez az egész, legalábbis a műszaki megvalósítása, de ha lennének ilyen eszközök a teszkóban, biztos trendi lenne, és én is ilyeneket vennék.
Kara kánként folytatom tanításom.
|
Ha a cikkben nem írtak el valamit, akkor ez a fénylassító/tároló a szobahőmérséklet közelében működik. Eltérően a korábban olvasott megoldástól, amikoris valami 1/százezred fokkal kellett megközleíteni a nulla kelvint
Nyilván a gyakorlatban (majd egyszer) működő optikai számítógéphez valami szobahőmérsékleten működő alkatrészek kellenek.
|
Vagyis azt akartam kifejezni, hogy nem az egyfotonos interferencia lehetett a kisérlet célja, meg nem is annak bizonyítása hogy egyetlen foton eltárol-e egy x bonyolultságú képet, hanem pusztán a fénylassító "kipróbálása".
Ez sem kis dolog, ugyanis ha jól olvastam (több helyen) sokan agyalnak a tisztán optikai számítógép kifejlesztésén. Ennek pedig memóriára is szüksége lesz
|
Felvetődhet a kérdés, hogy egyáltalán mi volt itt a kisérlet célja (mármint a cikkben, ha még nem felejtettük el egymás toszogatása közben:-))
Nekem egyre inkább az a benyomásom, hogy a szerző azt kívánta bizonyítani, hogy a fény lelassítása nem rontja le a fényben tárolt információt.
Csak az nem egész világos, hogy ennek a bizonyításához miért van szükség az egyfotonos interferenciára. Talán így tisztább a bizonyítás, vagy a fénytároló ennyi fotonnal tudott megbirkózni egyszerre? Hmm.
|
A helyzet van annyira pikans, hogy a termeszetben sokfele elofordulo kvantaltsag NEM jelenti azt, hogy nincs folytonossag. A vegso valaszt nem tudjuk, de ugy osszefoglalni, hogy "a vilagon minden kvantalt", eppolyan meggondolatlansag, mint amikor a relativitaselmeletet probaljak meg ugy osszefoglalni, hogy "minden relativ" (ti. ez utobbi sem igaz).
A kvantumfizika szerint az egymashoz kanonikusan konjugalt fizikai mennyisegek felcserelesi relaciojara igaz az antikommutativitas, es ennek kovetkezmenye a kvantaltsag "misztikusnak" tartott formaja.
Amugy a szamunkra erdekes eseteket ugy jellemezhetjuk, hogy a dolgok nem onmagukban kvantaltak, hanem csak a valamilyen frekvenciaval vegbemeno kolcsonhatasaik. (Ez persze azt is eredmenyezi, hogy a kolcsonhatasokra epulo bonyolultabb anyagi rendszerekben, mint pl. az atomok, vagy akar atommagok, mind szamos formaja lesz a kvantaltsagnak.)
De pl. egy magara hagyott fizikai mezo, amely nincs kolcsonhatasban mas testekkel, illetve mezokkel, elvileg nem kvantalt. A helyzet ahhoz hasonlithato, mintha a fizikai mezok folytonos folyadekok lennenek egymastol elkulonult kadakban, es ezen folyadekok kozotti kolcsonhatast (tipikusan energia, impulzus, impulzusmomentum es toltes cseret) az produkalna, hogy valaki (megpedig a kolcsonhatas) idonkent atmer 1-1 POHARNYI folyadekot a kadak kozott. A pohar veges es adott merete okozza a kvantaltsagot.
Folytatva e kadas hasonlatot, a foton trukkos (kettos) termeszetet is szemleltethetjuk vele, hiszen latjuk, hogy a kvantaltsag akkor jelenktezik, amikor a folyadekot ki, vagy bemerjuk a kadba, vagyis amikor a foton megsemmisul, vagy keletkezik, de egyebkent a bemert poharnyi folyadek a kadban nem orzi meg az onazonossagat, hanem folytonosan elkeveredik, mindenfele elmegy, elhullamzik (vagyis hullamkent terjed), es ha a kad egy masik reszen kimerunk 1 poharnyi vizet (vagyis elnyelodik a foton pl. egy elektronon), azt csak a fobb fizikai parametereinek szempontjabol (energia, impulzus, stb.) tekinthetjuk azonosnak a kiindulasi fotonnal. Ugyanakkor az adott helyen valo kinyeres valoszinuseget befolyasolja a folyadek interferenciaja a kadban.
Most vissza a kiserletre:
Engem arra a viccre emlekeztet, amikor a cirkuszban egy bohoc fennen reklamozza vilaghiru kutyajat, amelyik tud olvasni! Be is mutat egy kutyat, szemuveggel a fejen, konyvet nyalogatva. A kozonseg egy ido utan elkezdi biztatni: "Halljuk! Halljuk!" Ekkor a bohoc meltatlankodva igy szol: "De kerem! A kutya csak olvasni tud, beszelni nem!"
 |
Hogy tudnák máskülönben az univerzumot futtatni ? 
ONE DAY IGNUS WILL KILL YOU ALL
|
Az, hogy minden kvantált (nem folytonos), csak a kvantumfizikát elfogadók számára érvényes. Én ezt nem tudom elfogadni.
|
"Hol érdekelt az, hogy hogy lehet kiolvasni... :) Márpedig másoknak csak ezzel volt problémája - jogosan." - mintha ezt fel is vetettem volna, talán elsőként (bocsika):
#10:
"5. "egy kép adatai egyetlen fotonba sűrítve elraktározhatók, és adatvesztés nélkül vissza is nyerhetők" - hogyan nyerték vissza? Arról egy árva szó sincs."
|
"Mivel az arra szorítkozik, hogy bizonyítja, tárolható egy konkrét kép egy fotonban (ez DcsabaS véleményével szemben szerintem eddig nem volt így bizonyítva"
Ez igaz, de a fizikusok ezt legfeljebb csak annyira lattak kulon bizonyitandonak, mint mondjuk azt, hogy nem csak a golyo, hanem a kacsa alaku testek is engednek Newton gravitacios torvenyenek. Hiszen nem csak az 1-reses es a 2-reses interferencia ismeretes regota, hanem az optikai racsokon, sot, holografikus kepeken, vagy eppen zajszeru strukturakon vegbemeno interferencia is, amelyek termeszetszeruleg alkalmasak a rekonstrukciora, es ezek a modszerek mind mukodnek 1-fotonos intenzitasoknal is (csak ki kell varni).
Azt inkabb elfogadom eredmenynek, hogy "megállítás/továbbengedés után is megmarad benne" (ti. az informacio), ugyanis a megallitast elinditast nyilvan konnyebb lenne ugy elvegezni, hogy kozben az info nem marad meg.
A cikkbol (legalabbis a magyar verziobol) sajnos nagyon hianyzik annak vilagos megfogalmazasa, hogy "A kép megmaradása egymás utáni fotonok sorának segítségével van bizonyítva." (vagyis az egyfotonos kiolvasas meg NINCS megoldva), hanem helyette csak ezt olvashatjuk: "ahol lelassították és besűrítették, így biztosítva helyet számos hasonló társának."
A "számos hasonló társának"-ot lehet jol is erteni, de sajnos sokkal konnyebb rosszul.
|
A kerdes helyenvalo, a valasz pedig attol fugg, hogy a valosag a dolgok melyen mennyire folytonos. Ha tenyleg folytonos (matematikai ertelemben), akkor a valosag egy paranyi veges darabkaja is vegtelen (kontinuum vegtelen szamossagu) informaciot kepes tarolni - persze ettol meg kerdeses, hogy lehet-e, es ha igen, hogyan hozzaferni.
A folytonosban valo hatalmas informaciotarolasi lehetoseget a folytonosban lehetseges vegtelen nagy frekvenciak adjak. Ha most e frekvenciak megsem lehetnek vegtelenek (nem teljes/igazi a folytonossag), akkor van egy felso korlatja a tarolhato osszes informacionak. Tapasztalataink (es a kvantumelmelet) szerint a frekvenciak es kolcsonhatasi energiak osszefuggnek, ezert az energia veges mennyisegebol a tarolhato informacio veges mennyisegere is kovetkeztethetunk.
Amugy a digitalis vilagbol is tudjuk, hogy az adott helyen (idotartamban) tarolhato informacio mennyiseget az hatarozza meg, hogy hany minta lehetseges, szorozva a mintankent tarolhato informacio mennyisegevel. Analog/folytonos rendszereknel ez utobbi is sokkal tobb, mint a binaris rendszerekre jellemzo 1-etlen bit. (Hataresetben vegtelenszer tobb, de ezt meg senki nem latta.)
Mindenesetre a lenyeg:
Az elektromagneses mezo gerjesztese egy veges (kvazi folytonos) tartomanyra kiterjedven akkor is sokkal tobb informaciot hordoz, ha egy kozonseges interferencia, vagy elnyeletesi kiserletben mi abbol egyszerre csak 1-etlen bitet olvasunk is ki.
A kvantuminterferencia kiserletekbol megertheto, hogy a foton hullamvonulata az egesz tartomanyt erzekeli (hordoz rola informaciot), amelyre kiterjedt. Ezt a terbeli es idobeli kiterjedest terbeli es idobeli koherenciahossznak szokas nevezni.
|
Egyébként a kísérlet, és annak megállapításai nem kamúk. Mivel az arra szorítkozik, hogy bizonyítja, tárolható egy konkrét kép egy fotonban (ez DcsabaS véleményével szemben szerintem eddig nem volt így bizonyítva), és hogy megállítás/továbbengedés után is megmarad benne. A kép megmaradása egymás utáni fotonok sorának segítségével van bizonyítva. Szóval szerintem a kutatók nem állítottak olyat, hogy egy fotonból ki tudják nyerni az egész képet. Az úgy tűnik a témában nem túlzottan járatos újságírók hozzáköltése.
|
Na ja, a cikkre írtad, de már azon fennakadtál, hogy egy fotonban hogy lehetne ennyi infót eltárolni. Hol érdekelt az, hogy hogy lehet kiolvasni... :) Márpedig másoknak csak ezzel volt problémája - jogosan.
A hullám/részecske kettősségre gondoltam. Persze, hullámként írja le a klasszikus fizika, de arról már nem mond semmit, hogyan adja le az energiáját, és miért pont ott, ahol. (Meg még sokmindenről nem mond semmit - többek között - a fénnyel kapcsolatban, amely effektusok kísérletek sora igazolta.)
"Ugyanis ha ez igaz lenne, akkor jönne a kérdés, hogy mekkora képet." - Ez megint a "nemtudom/nem értem, tehát nem igaz" mintája... A "megfejtés" pedig ez: a foton nem egészen az, aminek mi hisszük, így ott tárolja, ahol nem szégyelli. :D
|
Majd ha sikerül egy értelmes mondatot összehoznod, majd akkor próbálkozz ismét :) LOL!
|
Nem tevagy az év vicce kisöreg, hogy az információfizika egyik alaptvét úgy fikázod, hogy lövésed sincs semmiröl.
|
Hékás! Ne csúsztass! A klasszikus fizika a fényt eleve hullámként írja le...
Azt, hogy kamu, azt a cikkre írtam, ugyanis zagyvaság, de ezt nagyon sokan megfogalmazták rajtam kívül is.
Az már más kérdés, hogy én azt is vitatom, hogy egyetlenegy foton képes egy képet letárolni. Ugyanis ha ez igaz lenne, akkor jönne a kérdés, hogy mekkora képet. Hol van ennek a határa? Bármekkorát bizonyára nem. De akkor mégis mekkorát? És miért pont akkorát? Ha viszont bármekkorát, akkor egyetlen fotonban rettenetesen nagy tárolókapacitásnak kéne lennie. Hogyan és hol tárolja ezt?
Ezek a kérdések merültek fel bennem.
|
Hékás, te nem is erre mondtad, hogy kamu, hanem az egészre úgy, ahogy van. Tehát már arra is, hogy egy foton tárolhat összetett, pl. képi jellegű információt. Sőt, még azt is, hogy a foton hullámként is viselkedhet (de még milyen hullámkint! - de ez off).
|
"...amit viszont ujdonsag, az meg nem igaz." - örülök, hogy ezt leírtad. Végre egy fizikus is kimondta, bár nem az én szavaimmal, hogy kamu :)
|
Kedves erdeklodok!
Sajnos azt kell mondjam, hogy szerintem ZZebi kritikaja (#30,#51) helyes a cikkel kapcsolatban, ugyanis az feleslegesen szenzaciohajhasz es felrevezeto. Ugyanis ami lathatolag igaz belole, az nem ujdonsag, amit viszont ujdonsag, az meg nem igaz.
A kiserlet kiindulo pontja, hogy ti. 1 foton terjedesekor (hullamkent) bonyolult alaku dolgok alakjara vonatkozo informaciot kepes hordozni, IGAZ.
(Kvantum)interferencia reven ezt az informaciot ki is olvashatjuk, akar egy CCD kameraval is, de csak a ZZebi altal is irt korlatozassal, vagyis ha sok foton all rendelkezesunkre, statisztikai alapon.
A holografianal pl. lezer fenyt hasznalnak ilyen celra, boduletesen sok, azonos kvantumallapotu fotonnal.
A feny lelassitasa ebbol a szempontbol nem oszt, nem szoroz. Az informacio tarolasi kepesseg szempontjabol persze szamit, es itt nem art eszben tartani, hogy a fenyt elvileg nem csak a c/100-ra lehet lassitani, hanem akar sok nagysagrendnyivel tovabb is, szoval az optikai puffereles teren nagy fejlodes varhato. De a lassitas nem csokkenti a fotonok szamat, amikeppen az sem, ha a hullamvonulat idoben es terben rovidebb.
Azt irja a cikk, hogy ez a fajta adattarolas es kiolvasas mukodik 1-fotonos intenzitasnal is. Eppenseggel mehet, de akkor idoben egymas utan sok "impulzust" kell tarolnunk ugyanarrol az "UR" feliratrol, es majd csak a sokszoros kiolvasas soran kapjuk meg a megfelelo kepet. Egyetlen kiolvasassal csak akkor kaphatjuk meg a teljes kepet, ha a kiolvasasnal egyszerre SOK azonos allapotu foton van jelen.
Tehat a cimben megnevezett feladat csak akkor tekintheto megoldottnak, ha megoldottuk azt is, hogy a tarolt 1-etlen fotonrol (vagyis inkabb hullamvonulatrol) a kiolvasashoz tudunk csinalni nagy szamu azonos allapotu masolatot (Dez celzott ilyesmire #78-ban), anelkul azonban, hogy a fotont elozoleg elnyeletnenk. Na, ez egy garantaltan Nobel-dijas eredmeny lenne! A cikkeben sajnos semmi sincs, ami arra utalna, hogy ezt a feladatot megoldottak volna!
Nemileg hasonlo dolog tortenik a lezerben, ott ogyanis a fotonok (bozonokkent) elosegitik veluk azonos allapotu ujabb fotonok kisugarzasat. Sajnos azonban itt a fotonok folytonosan elnyelodnek es ujra kisugarzodnak, igy a korabbrol szarmazo informacio elvesz. Talan mentheto a dolog valahogy, de ismetlem, Nobel-dijat erdemelne.
Hasonlatkent gondoljuk meg a kovetkezoket:
Ha megoldottuk a fotonok klonozasat meg mielott megsemmisult volna a bennuk hordott informacio, akkor roppant kis megvilagitasnal is fantasztikusan jo fenykepeket csinalhatnank barmirol, a mikroszkopiatol az urtavcsovekig.
|
Egyébként te is elvégezhetsz házilag jópár kísérletet. Csak nehogy az legyen a vége, hogy összerombolod az egészet, mert még megvágod a kezedet egy féligáteresztő tükörrel. :D
|
Biztos csak halucinálták jópár kísérlet történéseit, eredményét...
Én inkább azt hiszem, te nem akarsz hinni nekik semmiképp.
|
Vagy csak azt hitték, mert azt az eredményt akarták kapni.
|
Ez csak egy tipp, ami nyilván az összes kutatóban is felmerült, és újabb, más kísérletekkel igyekeztek kizárni, sikerrel.
|
Ez simán adódhat mérési hibából.
|
Ehhez még annyit, hogy köztudottan nem mindenki érti a kvantumfizikát azok közül sem, akiknek papírjuk van róla, hogy egyszer levizsgáztak belőle. :) De ez nem zárja ki, hogy valamicskét megértsen belőle olyan, akinek nincs is róla papírja.
|
Nincs mit feladnom, mert nem is akarom mindenáron meggyőzni, csak elbeszélgetek vele, miért ne?
A tanárúr meg maga sem értett aláb 1-2 dolgot, nem beszélve az olyan kijelentésekről, mint pl. "v. ha igen, akkor nagyon nagy érzékenységünek kell lenni, hogy az egyetlen hullámcsomag által létrehozott interferenciás képet képes legyen érzékelni.". :)
|
Ja, itt még a "nem én állítok képtelenséget"-re akartam írni valamit:
1. Miért is képtelenség? Mert nem fér bele a klasszikus fizikába?
2. Erről beszéltem, hogy "nem értem, ergo hülyeség".
|
Esetleg keress egy 2-réses kísérlet leírást, és - talán - rájössz.
De egyébként már leírtam: ha nem interferálna magával a foton, a rés mögötti érzékelőn (kamera/fotópapír) mindig olyan területen csapódna be, ami a fotonforrás irányából látható a réseken keresztül. És a két rést rajzolná ki sok egymás után indított foton is. Ezzel szemben olyan helyeken csapódik be, ahol a kasszikus fizika szerint semmi keresnivalója nem lenne. És, ha egymás után sok fotont engedünk át, lassan egy interferenciakép alakul ki a rések mögött. Tehát, hullámként halad át a réseken, hiszen csak így jöhet létre interferencia, de becsapódni csak részecskeként tud, egy adott helyen.
|
1. A kísérletet számtalanszor elvégezték már számtalan helyen (akár suliban is), adott eredménnyel. 3 dolgot tehetsz: a. homokba dugod a fejed, b. elfogadod az aktuális magyarázatot (kvantumfizika), c. más meggyőző magyarázatot adsz.
2. A fotonpároknál az ellenpár az ellenkező irányba halad.
3. Végeztek már 3 réses kísérleteket (értelme nem sok van, többet nem mond a 2 résesnél, de mindegy), meg mindenféle mást is már.
|
Maradjunk abban, hogy - mint már korábban is írtam - a fekete lyukak létére sincs egyértelmű bizonyíték, csak elméletek és tippek léteznek. Így annak a párolgásáról is értelmetlen addig beszélni.
"információ sose semmisül meg, mindig visszanyerhető." - akkor most megnyugodtam. Nem is kell adatmentéseket csinálni, az ezzel foglalkozó cégek be is zárhatják a kaput, igaz? Hiszen nem kell félni attól, hogy bármi is megsemmisülne. Ez az év vicce volt, kisöreg!
|
információfizikával foglalkoztál? információ sose semmisül meg, mindig visszanyerhető.
Állítólag pont ezért párolognak a fekete lyukak, node ezmár tényleg hipotézis talaj.
|
Ha visszaolvasol, ők sem értettek egyet :))))
|
A fizika tanárra és a programozóvá avanzsáltra gondolsz? Őket én nem nevezném elméleti fizikusnak. Mellesleg én is szigorlatoztam fizikából, de nem vagyok fizikus.
|
dez add fel, itt ha jólemlékszem 2elméleti fizikus próbálta neki elmagyarázni az egyik emlékeim szerint fénytanos de nemment.
Inkább nézd meg ezt a videot. video
Remélem belefér majd a kod+textúra 512be. ;)
|
Mielőtt engem kritizálsz azzal, hogy nem értem, előbb próbálj meg egy épkézláb állítást megfogalmazni.
"értem, hogy nem sérül az adat éshogy igen mégis sérül." - vagyis te mindent értesz. Neked valami zseniképzőben lenne a helyed ahelyett, hogy valami fikamatyiképzőt végeznél, ahogy a példa is mutatja. És legalább tanulj meg magyarul, rád fér.
|
Az előző a #147-re ment...
|
Most erről eszembe jut a 13.sz akkor meg aztnem fogadták el, elképzelhetetlen kamunak tartották, hogy a föld gömbölyű.
Persze nembismerték/nembírták felfogni a fizikai tveit. Mostmeg az átlagember nemismeri/nembírja felfogni a kvantumfizika tveit.
Számomra az egész elmélet tökéletesen érthető, értem, hogy nem sérül az adat éshogy igen mégis sérül. És belátom neked ezt nemtudom elmagyarázni mert még a legalapvetöbb ismereteid sincsenek meg ezen a téren.
Hát ennyi.
|
Minek ide egymás után több, ha egy is elég állítólag? És miért nem jó a kép?
|
Miért kéne nekem megmagyaráznom? Nem én végeztem el a kisérletet, és nem én állítok képtelenséget.
Amúgy a kvantumfizikával egyetértők a fotonokkal kapcsolatban időnként ellentmondásba kerülnek, legalábbis ez a benyomásom. Ugyanis beszélnek fotonpárról is. Ha léteznek a fotonpárok, akkor miféle 1 fotonról van szó?
Más: ha a cikkben szereplő dolgok igazak, akkor igaznak kellett volna lennie egy 3 réses kisérletnek is, de soha ilyenről nem volt szó. Miért is? Vagy csak fejlődtek azóta a fotonok? Vagy korábban senkinek sem jutott eszébe 3 réssel elvégezni a kisérletet? LOL!
|
No jó. Akkor hogy is magyarázod a 2-réses kísérlet eredményét?
|
El van döntve: egyszerre csak 1, de egymás után több.
|
"ezt a törvényt csak arra írtam hogy sok minden amire azt hisszük hogy törvény az megdől." - de hát eleve nem is törvény, csak valami barom kitalálta, és tévesen így nevezte. Ez inkább becslés, vagy jóslás. A törvény(szerűség) jelentése egészen más, és ez nagyon félrevezető így ebben az esetben. Az értelmesebbje egyrészt ezzel tisztában volt, másrészt azt is lehetett tudni, hogy vannak elvi határok, amit már nem fognak tudni túllépni. A "Moore törvény" egyébként nem más, mint egy tudományosnak tűnő ipari-technikai marketing halandzsa.
"Ott mutatták be hogy a Startrek-ben látottak alapján fejlesztették ki: Motorola egyik szakembere a mobiltelefont, Nasa és Japán az ionmeghajtást" - egészen biztos vagyok abban, hogy a kutatásokat nem a scifik motiválják. Lehet akármekkora scifi rajongó egy kutató, ha nem kap egy vasat sem a kutatásokra, akkor még mielőtt elkezdhette volna, be is fejezheti...
Egyébként scifi írók közül is alapvetően kétféle van. Az egyik fele tudományos munkát végez, és hobby szinten ír, a másik fele meg csak jó fantáziával ellátott, de különösebb tudományos ismeretekkel nem rendelkező, viszont jó írói vénával megáldott emberke. Ha elolvasol egy könyvet, jó eséllyel megtippelhető, hogy az író melyik kategóriába tartozik. |
Hidd el, hogy nem én vagyok az egyetlen, aki ezt nem fogadja el. És ennek semmi köze a megértéshez. Mert nem arról van szó, hogy nem értem, hanem arról, hogy nem fogadom el. Ez ugye nem ugyanaz.
|
Most akkor 1, vagy több? Döntsd már el!
|
Te nem érted, mellébeszélsz.
|
És az nem beteg és nevetséges dolog, hogy itt 100 év fizikáját simfölöd, csak mert nem érted. "Nem értem, ergo hülyeség."
|
De, egyszerre ott is csak 1 volt (van). Egymás utáni fotonok (egységnyi hullámcsomagok) adják ki együtt az interferenciaképet. És ha nem interferálna magával, csak a rések vetítődnének ki a túloldalon lévő fotólemezre, kamerára, stb.
|
Látom, még mindig nem érted. 1-1 foton 1-1 pixelt aktivál itt. Ha túl kevés fotonnal végzik el a kísérletet, nem lesz teljesen tiszta a kép.
|
http://hu.wikipedia.org/wiki/Moore-t%C3%B6rv%C3%A9ny
ezt a törvényt csak arra írtam hogy sok minden amire azt hisszük hogy törvény az megdől.
A Sci-Fi pedig a kedvencem. De nem innen veszem az infókat. Volt a discoverin egy film, vagyis sorozat a Startreck, terminátor filmekről és hogy mit adott a világnak. Ott mutatták be hogy a Startrek-ben látottak alapján fejlesztették ki: Motorola egyik szakembere a mobiltelefont, Nasa és Japán az ionmeghajtást. Lehet hogy hülyeségnek tűnik de a megkérdezett kutatók Sci-Fi rajongók voltak. Hülyén hangzik?:D pedig igaz.
|
Biztos voltak rosszul nevelt fotonok is, amik nem tudták, hogy nekik most miképp kéne viselkedni. LOL!
Annyira beteg dolog ez, mint amikor az egyház mosakodik.
|
Az 1 foton és a rés esetére gondolsz? Hát ott sem 1 foton volt!
|
Idézek magamtól:
"A kép zavaros, az eredeti kép biztosan nem ilyen volt. És mivel nem ilyen volt, az információ torzult/sérült. Ha itt minden foton sérülés nélkül tartalmazná ugyanazt a sérülésmentes információt, akkor még statisztikai úton sem kaphatnánk az eredetitől a legkisebb mértékben is eltérő képet. De mivel azt kaptunk, így kimondható, hogy a fotonok egy részénél bizony sérült az információ. Ha viszont így van, akkor ne próbáljuk meg inkorrekt módon azt kijelenteni, hogy bizony volt egy olyan foton is, amiben nem sérült. Bár lehet, hogy volt ilyen (ha egyáltalán igaz az egyfotonos leképzés), de egészen biztosan volt olyan is, amiben sérült. Akkor most mi alapján is választjuk ki azt az egyet (vagy többet), amiben éppen nem sérült? Mellesleg a cikk azt állítja, hogy 1 foton."
|
[Persze az a sok foton nem együtt jött, hanem szép sorjában.]
|
A képből az látszik, hogy sok foton becsapódásának statisztikus eloszlása alakította ki.
Egyébként nem csodálom, hogy felmerültek benned, amit a #120-asban írtál. Ha csak ez a kísérlet létezne, és nem előzte volna meg sok másik, amelyekben az itt leírt effektusokat már bizonyították, más is joggal vetné fel. Csakhogy megelőzte...
|
Tudtommal évekkel ezelőtt sikerült már tetszőleges időre megállítani a fényt.
|
Ne beszélj mellé. Itt a nagyokosok azt mondták, hogy az információ nem sérül. Már pedig sérül, ez látszik a képből is.
A hibajavító eljárás más dolog, az nem ide tartozik, mert nem erről megy a vita.
|
cdn/dvdn is baromira sérül torzul az adat. Már amikor felirtad annyi pi/po hiba van rajta hogy rémisztő.
De ez kutyát se zavarja, már a tényleg tré hibajavíó képességgel rendelkező red-book(audio) cdn is Dmin=5ös red-solomon kod van kombinálva keresztkodképzéssel, a hibás adatot on the fly úgy javítja a rendszer hogycsak na. És ez RedBook nem adattárolás ahol a tucatnyi olvashatatlan pit irdatlan mennyiségű pi/po hiba ellenére jellemzően egy bitnyi hiba nincs egy durván karcos cdn sem. És akkor ez CD és nem dvd és főleg nem vmelyik kék lézeres csoda.
Jellemzően minnél több szabad hely van annál durvább hibajavító kodolást lehet alkalmazni itt pedig az van mint szemét azaz lazán elképzelhető, hogy ebbőla technológiából 10-20-30éven belűl háttértár lesz.
|
Megy ám a perpatvar... Szerintem ennek a technológiának, nem a képtárolás a lényege, mint amin vitatkozunk, hanem mondjuk "pixelképeket" viszünk át/tárolunk. Ha minden pixel 1 bit, akkor már tök mindegy hogy az piros vagy vörös, vagy fehér vagy szürke abból már tudni fogja a koder/dekoder hogy 1 vagy 0 és innentől kezdve nem felesleges a kísérletezés. Már kérdés az, hogy nem hiszek abban, hogy letudják lassítani/tárolni a fotont. Ha csak nem feltalálja valaki az ebben rejlő spanyol viaszt. De hát mondjátok meg... szerintem soha nem fog megvalósulni a fény tényleges megállítása korlátlan időre, az nem lenne egy kicsit sok energiabefektetés egyébként?
|
1. idézem: "Levonjuk a következtetést: lelassítottuk a fényt az üveglap segítségével (az üvegben lassabban terjed a fény), és nem szenvedett semmilyen sérülést az információ."
2. idézem: "Mivel rettenetesen okosak vagyunk, ezáltal tudjuk, hogy bőven elegendő lett volna ehhez 1 foton is, csak a szemünk nem eléggé érzékeny, ezért hagytuk, hogy több foton is a szemünkbe jusson. Viszont statisztikailag marha jól igazoltuk a dolgot, mert az SG felirat egy pillanatra sem vette fel pl. egy elefánt alakját :)"
A képen a betűk valóban felismerhetők, mert nem vagyunk hülyegyerekek. De! A kép zavaros, az eredeti kép biztosan nem ilyen volt. És mivel nem ilyen volt, az információ torzult/sérült. Ha itt minden foton sérülés nélkül tartalmazná ugyanazt a sérülésmentes információt, akkor még statisztikai úton sem kaphatnánk az eredetitől a legkisebb mértékben is eltérő képet. De mivel azt kaptunk, így kimondható, hogy a fotonok egy részénél bizony sérült az információ. Ha viszont így van, akkor ne próbáljuk meg inkorrekt módon azt kijelenteni, hogy bizony volt egy olyan foton is, amiben nem sérült. Bár lehet, hogy volt ilyen (ha egyáltalán igaz az egyfotonos leképzés), de egészen biztosan volt olyan is, amiben sérült. Akkor most mi alapján is választjuk ki azt az egyet (vagy többet), amiben éppen nem sérült? Mellesleg a cikk azt állítja, hogy 1 foton.
Adatot így tárolni nem a legmegfelelőbb módszer. |
Moore törvény? Még az elnevezés is rossz! Maximum sejtés/becslés/jóslat.
"a Star Trek sorozatban látott ionmeghajtómű" - én nem láttam, de biztosan úgy van, ahogy írod. Ismeretszerzésre javaslom, hogy ne scifikből szerezd a "tudást".
|
Én meg wanek vagyok. Örülök, hogy bemutatkoztál. A hozzászólásod nagy mértékben elősegítette a cikkben leírtak megértését. Értelmi képességeid olyan nagy értéket képviselnek, hogy csak szuperlatívuszokban lehetne téged jellemezni. Végre erről is tudomást szerezhettünk. Gratulálok!
|
Valamiért a kutatók között van a legtöbb Sci-Fi rajongó:D
|
Lehetetlen? Moore törvényről hallotál már? és nézd meg ma hol tartunk és még mivel csinálják a procikat. Vagy szerinted a Star Trek sorozatban látott ionmeghajtómű (kb 20 éve) most hogy repülhet az űrben? Mert sokan úgy gondolkoztak mint te?
|
wanek, te nagyon komoly egy seggfej vagy.
|
"1. azt eddig is tudtuk, hogy a fény csak vákuumban terjed 3000000 km/s sebességgel, minden más közegben valamivel lassabban."
Idézem : Ennek a kísérletnek a lényege az volt, hogy a foton lelassítható anélkül, hogy a benne tárolt információ sérülne.
"2. a szemünkkel érzékeljük a fényt. Vágjunk ki papírból egy S és egy G betűt, tegyük egymás mellé (SG). Pillantsunk rá. Megállapíthatjuk, hogy hogy látjuk a SG-t."
Egyetlen egy darab fotonból te nem fogod látni a képet, csak azt, hogy van foton/nincs foton.
A klasszikus kétréses kísérlethez hasonlóan itt is létrejön az interferencia kép akkor is, ha egyesével mennek át a fotonoka rendszeren. Tehát 1 foton kvantumállapota is tartalmazza a teljes rendszer lenyomatát, de azt jelenleg csak statisztikai úton tudjuk leképezni, ezért kell sok foton.
"A cikkben látható képen az UR nem szenvedett sérülést? Dehogynem! Nem hinném, hogy az eredeti is pont így nézett ki."
Teljesen jól felismerhetők a betűk. Ehhez hozzátéve egy egyszerű hibajavító kódolást, már kész is van a veszteségmentes átvitel (a mostani adathordozókon is hibajavító kódot használnak). |
|
Az "UR" (University of Rochester) felírat egy fényimpulzussal készült. A technikával száz ilyen impulzus illeszthető be egy apró, 10 centis cellába. Ennyi információ ilyen kis helyre való besűrítése és sértetlenül történő kinyerése megnyitja az utat az úgynevezett optikai pufferelés, az információ fényként való tárolása előtt.
Nyomtatás
Elküldés e-mailben
Bemutatkozott az egy fotonos adattárolás
A nagyhatalmak és az űrfegyverkezés
Egységes szoftverkörnyezet a NASA új űrteleszkópjához
A fotonika csodája egy fehér bogár
Megkezdi első vizsgálatait a New Horizons
Kína, a műholdgyilkos
Tesztelték az újraélesztett spanyolnáthát
A média kavarja a vihart
