 Hozzászólások  A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
"Az a bizonyos XIX. századi fizika nagyon jól működik. A XX. századi elmélkedések meg nem annyira. Pl. ha igaz lenne a Heisenberg féle határozatlanság, akkor nem is élhetnék, nem lenne a tárgyaknak stabil állapota, stb. "
Valamit olvastál és ez fordítva rögzült az agyadban. Ha nem lenne határozatlanság, akkor nem lenne stabil világunk, mert az elektron bele tudna esni az atommagba.
Az a régi fizika nagyon jól működik BIZONYOS KORLÁTOK KÖZÖTT.
Az emu olyan mint a láma, csak madár...
Nincsenek nyertesek, csak akik nem adták még fel.
Hologram xD
|
Wikipédibajnok! Inkább programozz. Az talán jobban megy. Ismét mellébeszélsz, és szajkózod a zavarosban halászó, bizonyíthatatlan dolgokra hivatkozó szélhámosok képzelgéseit.
A XIX. századdal nem én jöttem elő. A XX. századdal kapcsolatban meg amit írtam: az azt jelenti, hogy ott már sok a szélhámosság, de természetesen nem minden.
|
Próbálj meg a XIX. századnál később született írásokat olvasni. Tele van a net részletes, és közérthető leírásokkal minden témában.
"Wikipédiabajnok! Nem érdekelnek a wikipédiás linkjeid. Hiteltelenek."
Te nem vagy normális (bár ezt eddig is tudtuk). A wiki a legmegbízhatóbb forrás a neten. De nekem tök nyóc. Javasol más forrást, ami 1900 utáni.
"Ha egy részecskét ki lehet mutatni, akkor mitől virtuális?"
Nem lehet kimutatni, csak közvetetten (azáltal, hogy kölcsönhatásba lép a valódi részecskékkel). Ettől virtuális. Javaslom olvass utánna.
"Egyelőre még az sincs feketén-fehéren bebizonyítva, hogy vannak fekete lyukak."
Mivel ugye ahogy nevük is mondja feketék, és odamenni se tudunk, nem olyan egyszerű őket megfigyelni. Viszont közvetett bizonyíték számtalan van a létezésükre.
"Az a bizonyos XIX. századi fizika nagyon jól működik."
Kivéve amikor nem. Megint csak a művelődést javaslom. A kvantumfizika alapjelenségei : fotocella, feketetest sugárzás, színképvonalak. Ezek egyike sem magyarázható a klasszikus fizikával. És ezeken kívül van még rengeteg, amit később fedeztek fel. Pl. a az egyik legtutibb a kétréses kísérlet.
"Pl. ha igaz lenne a Heisenberg féle határozatlanság, akkor nem is élhetnék, nem lenne a tárgyaknak stabil állapota, stb."
Ismétlem : művelődj. Ha kicsit utánnaolvasol, rájössz, hogy a bizonytalansági reláció csak atomi szinten észlelhető, makroszkópikus méretekben elhanyagolható a hatása.  |
Wikipédiabajnok! Nem érdekelnek a wikipédiás linkjeid. Hiteltelenek.
Ha egy részecskét ki lehet mutatni, akkor mitől virtuális? LOL!
Egyelőre még az sincs feketén-fehéren bebizonyítva, hogy vannak fekete lyukak. Előbb azt kéne egyértelműen bebizonyítani, aztán utána lehet képzelődni párolgáson.
Az a bizonyos XIX. századi fizika nagyon jól működik. A XX. századi elmélkedések meg nem annyira. Pl. ha igaz lenne a Heisenberg féle határozatlanság, akkor nem is élhetnék, nem lenne a tárgyaknak stabil állapota, stb.
|
Ennek semmi köze a telepátiához. Az elvileg egészen más dolog lenne, ha lenne. De nincs.
|
????? A térgörbítés kamu. Nem is értem, hogy miért nekem, és miért ahhoz a hozzászóláshoz írtad.
|
"Hogy miért baromság a térgörbítési agyrém? Mert a térben vannak bolygók, csillagok. Akkor azokat is egymás mellé lehet a görbítéssel tenni? Abból lenne csak katasztrófa."
Miért zavarná a természetet a katasztrófa lehetősége?
Egyébként a görbülés nem csakúgy magától történik, és nem is akárhogy.
|
"Ismerem a relativitáselméletet."
Már kiderült, hogy nem.
"Több dolog is sántít, illetve hibás."
Konkrétan?
"Egy abszolút üres térben nincs semmi."
Érdemes lenne túllépned a XIX. századi fizikán. A virtuális részecskék léte pl. már kísérletileg bizonyított többféleképp is.
Pl. ezzel magyarázható a spontán emisszió, a feketelyukak párolgása, és még jópár dolog.
http://en.wikipedia.org/wiki/Virtual_particle
|
"Elmélet, elmélet, elmélet. Semmi megfogható. A semmi görbíthető."
Ez már rég nem elmélet.
|
Errol pedig konnyen megbizonyosodhattal volna ... Ha van feleseged akkor tudhatnad, hogy az asszony mar akkor is raerez, hogy mas nokon jar az eszed amikor neked meg epp, hogy az eszedbe jut :-/ A noknel ez sokkal jobban mukodik, erdemes megfigyelni ezt. Az anya es gyermeke kozt is eszrevehetted volna.
"Holló, Hologram, Honolulu, Holokauszt, Hazugság"
|
Hogy miért baromság a térgörbítési agyrém? Mert a térben vannak bolygók, csillagok. Akkor azokat is egymás mellé lehet a görbítéssel tenni? Abból lenne csak katasztrófa. A napot közelebb görbíteni a földhöz?
|
Ismerem a relativitáselméletet. Több dolog is sántít, illetve hibás.
Egy abszolút üres térben nincs semmi. Felesleges kvantumhalandzsával jönni.
|
Elmélet, elmélet, elmélet. Semmi megfogható. A semmi görbíthető.
|
"ha eleve abból indul ki egy elmélet, hogy a fénynél gyorsabb nem lehet semmi, akkor ilyen hibás következtetéseket vonhat le."
Érdemes lenne legalább nagy vonalakban átolvasni az elméletet, mielőtt kritizálod. A rel. elm. nem abból indul ki, hogy a fénysebesség valamiféle határ. Ez csupán következménye az elméletnek.
A két axióma, amire az elmélet épül:
1. Nincs abszolút vonatkoztatási rendszer. A spec. rel. esetén ez csak azt jelenti, hogy a sebesség relatív. Az ált. rel. ezt kiterjeszti a gyorsulásra és as gravitációra is. Vagyis azt mondja, hogy csupán a minket érő hatások alapján nem tudjuk eldönteni, hogy gravitációs mező hat ránk, vagy gyorsulunk. A szokásos példa erre a zuhanó lift.
2. A fénysebességet minden vonatkoztatási rendszerből azonosnak mérjük.
Természetesen mindkét axióma megfigyeléseken alapul. Illetve van mégegy dolog, amit talán sokan nem tudnak: A Maxwell-féle elektrodinamika eleve relativisztikus. A rel.elm.-hez tartozó Lorentz tranzformációra invariáns (a newtoni mechanika nem), és belőle levezethető a fénysebesség, amire egy számérték jön ki, ami csak a tér, és a közeg tulajdonságaitól függ, a vonatkoztatási rendszertől nem. |
"Hát igen a teret amiben nincs semmi hatás alá lehet vonni, Terád hat a gravitáció, a semmire is hat?"
A tér nem semmi. Kvantumszinten eléggé komplex szerkezete van (virtuális részecskék, meg egy csómó még érdekesebb képződmény).
De az ált.rel. szerint a gravitáció nem hat a térre, hanem a tér görbülete maga a gravitáció. Hogy a térgörbület hogy jön létre az már más kérdés. Erről szerintem a húrelméletek tudhatnak valamit mondani, de ezeket nem ismerem ilyen szinten.
|
Szar játék az élet de qwa jó a grafikja!
|
"dehát elég korlátoltak vagyunk...:) "
Azért néha megkapó ez az önirónia. :-)
Kara kánként folytatom tanításom.
|
Gyakorlatilag semmivel sem értek egyet azok közül, amiket leírtál. De most nincs kedvem tételesen indokolni, mert sok lenne.
|
"Hmm...szerintem a körölöttünk lévő világ csak azért létezik mert akarjuk hogy létezzen...millió lélek...ez nem túl tudományos de érdekes, nem? :)"
Pont fordítva van. Ha nem létezne akkor nem akarnánk hogy létezzen :D
ONE DAY IGNUS WILL KILL YOU ALL
|
Hmm...szerintem a körölöttünk lévő világ csak azért létezik mert akarjuk hogy létezzen...millió lélek...ez nem túl tudományos de érdekes, nem? :)
Mellesleg vannak ugye ezek a könnyezős szobrok vérző fák, stigmák meg mittoménmik...na ez is szerintem a pszichikai materializáció körébe tartozik...tömegek hisznek benne, és a gondolat vagyis hit formát ölt.
Telepátia...ronda szó...de gondoljunk csak az egypetéjű ikrekre. Szinte azonnal megérzik ha testvérükkel valami történik. Ha anyagias szemmel nézem, létezhet sőt létezik olyan részecske /neutrínó/ami viszonylag akadálytalanul halad. Lehet, az ember is ki tud ilyet bocsájtani. Lehet semmi köze a hullámoknak és részecskéknek, mert mind 1 valamiben vagyunk, szemléletesség kedvéért 1 kockában vagy gömbben valamiféle energiaként akkor ugye az információ átvitele nem gond szinte azonnali. Az már más tészta hogy itt és most nem így érzékeljük...dehát elég korlátoltak vagyunk...:)
Szar játék az élet de qwa jó a grafikja!
|
Csak azt nem értem, hogy ezt miért nekem címezted. Egészen véletlenül tudom, hogy az üveg túlnyomórészt SiO2, másrészt azt is, hogy nem ég el, és hogy miért. De a vicces példa lényege nem ez volt.
|
Én valódi gyémántról írtam... Jobb szót nem találtam rá. Vagyis NEM fekete gyémántról. És nem is nagyon marad hamuja :)
|
"az üveg nem ég el)."
Azok az anyagok melyek oxidok nem égnek el mert egyszer már elégtek.Az üveg legdöntőbb alapanyaga a sziliciumdioxid (kvarc).
|
A fekete gyámántnak marad hamuja, az azért fekete mert valamilyen elem beépült a kristályrácsába. A víztisztának nem marad számottevő hamuja.
|
No, azért én folyamatosan gondolkodom, és apránkint publikálom itt az eredményeim. ;-)
Gravitáció (G) leárnyékolása téma
Itt is a józan paraszti eszünkre köll hagyatkozni: Kutyaharapást kutyaszőrével!
A G-t is egy másik G-vel lehet leárnyékolni.
Mondok 1 példát:
Ha van két test, egy jó nagy (pld. a Nap), és egy kisebb (pld. a Bolygó), akkor ez a kettő vonzza egymást. Ha a Bolygó-Nap vonalra felveszek még egy égitestet, egy másik napot (legyen Kísérőnap), akkor a rendszerem így fog kinézni: Nap-Bolygó-Kísérőcsillag. Ha a Nap és a Kísérőcsillag tömege egyforma, és egyenlő távolságra vannak a Bolygótól, akkor a gravitációs hatásuk elvileg ki kellene, hogy egyenlítse egymást (ez lenne a leárnyékolás). Persze, a gyakorlatban az fog történni, hogy a bolygót a két csillag vonzereje szétszakítja. De a Bolygó helyén maradó atom továbbra is leárnyékolt helyzetben lesz. Gondolom én.
Kara kánként folytatom tanításom.
|
Ha egy valódi gyémántot elégetsz, akkor nem nagyon marad hamu, kamu gyémántból viszont annál több (ha egyáltalán elég - ti: az üveg nem ég el). De nem érdemes így kipróbálni, hogy valódi-e :)
|
Hamu és gyémánt, vagy kamu és gyémánt. :-)
Kara kánként folytatom tanításom.
|
A telepátia is nagy kamu.
|
A problem az, hogy olyan, hogy semmi nincs.
A tér önmagában nem létezik, ahol nincs anyag, ott tér sincs. Elméletben el lehet képzelni üres teret, abszolút vákuumot, de itt a világegyetemben mindenütt van pár fénysugár, vagy infrasugárzás. mert ha csinálsz egy vastag ólomfalú dobozt, hogy leárnyékold a külső sugárzást, ott bent akkor sem lesz semmi, ugyanis maga a doboz az infravörös tartományban sugározni fog, és hopp, máris van valami ott bent. Ad extremum, tudósok szerint a tök üres tér úgy viselkedik, mint Janus, a kétarcú isten: az anyag és az antianyag folyamatosan átalakul egymásba (tán ez a vákuumenergia?).
Kara kánként folytatom tanításom.
|
Na, jó, segítek neked.
Ha bebizonyosodik, hogy a telepátia nem kamu, hanem valós jelenség, akkor máris beintettünk az elektromágneses hullámoknak.
(Mondjuk, a gondolat, a képzelet a leggyorsabb, csak eléggé megfoghatatlan.)
Kérdés persze, hogy miként lesz ebből űrhajó. 
Kara kánként folytatom tanításom.
|
"Az ált.rel. szerint az is fénysebességgel terjed." - ha eleve abból indul ki egy elmélet, hogy a fénynél gyorsabb nem lehet semmi, akkor ilyen hibás következtetéseket vonhat le.
|
Hát igen a teret amiben nincs semmi hatás alá lehet vonni, Terád hat a gravitáció, a semmire is hat?
|
Nem egészen tudlak követni.
Amit ki tudtam hámozni az írásdból, az meg téves. A tér magától kiegyenesedik, ha a görbítő hatás megszűnik.
|
"Szerintem a gravitáció is azonnali hatású."
Rosszul szerinted. Az ált.rel. szerint az is fénysebességgel terjed.
|
Arra voltam kíváncsi, hogy van-e valamilyen trükkös ötleted info fénysebességnél gyorsabb átvitelére?
Itt a közegen van a lényeg. Például, a füstjelek azért gyorsabbak, mert a fény gyorsabban halad, mint a maratoni futó, lovasfutár, vagy akár a jelzőkürt.
A fényt überolni csak valami gyorsabb vivőhullámmal lehet.
Ha a gravitációs hullám ilyen, akkor azzal.
Kara kánként folytatom tanításom.
|
Téridő görbítés:
Szerintem sem kéne nagyon görbítgetni itt semmilyen teret meg idöt, maximum felhullámosítani, azaz közelebb hozni azt az információt ami egy távolabbi tárgytól származik, hogy több "hullámon" átlépve gyorsabban elérhessük azt. Persze lehet, hogy egy teljesen más módszer a nyerő...
Nasa tudósai vagy kijei mondták ugye, hogy ha az űrhajó körül meg lenne görbítve a cucc az nagyon frankó lenne...meg azt is hogy ehez iszonyat nagy energia kell.
Helytelen megközelítés. Ha valami elképesztő erős elektromágneses térrel mongjuk a fényt stimulálom, lehet, hogy el fog hajolni, kvázi meggörbül, de ez 1 pohárra is igaz, az atomjai más hmmm....sorrendet fognak felvenni. Csak az itt a bökkenő, hogy ha a teret összevissza görbítgetem az FIZIKAI tekergetés amit aztán illik vissza is tekergetni, merta fény az láttszólag a sugárzás után megszűnik hiszen a fény egyfajta energia sugár ami halad, de egy bolygó az nem. Az nem ugrana vissza csak úgy eredeti alakjára.
Ám ha nem görbül semmi akkor miért van idő eltérés 1 gyorsan mozgó pl repcsi, és mondjuk 1 ember között miután megállnak és egyeztetik óráikat?! Ez az éter vagy gravitáció vagy a mozgás valamilyen következménye???
Szar játék az élet de qwa jó a grafikja!
|
A jelenlegi ismereteink szerint a fény sebessége az eddigi legnagyobb sebesség. Mondják azt is, hogy ez határsebesség. A fény számára ez biztosan így is van, de én ezt mindenre kiterjedően nem fogadom el. Szerintem a gravitáció is azonnali hatású.
|
""a fénysebességnél gyorsabban nem lehet információt közvetíteni." - írta AranyKéz. Én ezt vitattam."
Mégis, hogy?
Kara kánként folytatom tanításom.
|
Ja, amúgy Tesla és wanek (vsak el ne higgye magát...) gondolkodása között vélek felfedezni némi hasonlóságot.
Kara kánként folytatom tanításom.
|
Bandikám!
Köszike!
Azért kár, hogy a magyar lapok még nincsenek bővebben kidolgozva, de az angolok egész jók.
Közben én rátévedtem a a magyar wiki Tesla-s cikkére is, amely idéz néhány teslai gondolatot az ált.rel. elméletről. Érdekesek. :-))
Kara kánként folytatom tanításom.
|
Jajajajjj, bocsi igazad van. :) Lehet többet kéne aludnom... :DD
Szar játék az élet de qwa jó a grafikja!
|
"De az ellenkezőjét sem." - miről is volt szó? "a fénysebességnél gyorsabban nem lehet információt közvetíteni." - írta AranyKéz. Én ezt vitattam. Ennek az ellenkezője mi is lenne? "a fénysebességnél lassabban nem lehet információt közvetíteni." Ez pedig butaság, mert lehet. Fénysebességgel is lehet információt közvetíteni. Akkor miről beszélsz? Miféle ellenkezőjéről?
|
"De ez nem jelenti azt, hogy így is van."
Szar játék az élet de qwa jó a grafikja!
|
Ne foglalkozz ezzel az idiótával, nem ér annyit.
Kara kánként folytatom tanításom.
|
Talán majd egyszer te is kinövöd. Talán még középiskolás is lehetsz egyszer :)
A masztiról meg annyit, hogy még valószínűleg a fiam is idősebb nálad. Tudod, az ilyesmi nem masztival készül...
Neked az első dolgod az legyen, hogy iskolában tanulsz, az alapismereteidet ne az interneten szerezd be, mert ugyanúgy meg leszel vezetve, mint már sokan.
Megtanulhatnál olvasni is, mert 5 hozzászólásom volt azóta, ezt nem számítva. És hogy a lelkedet ismét fel tudd hergelni, tessék: a gravitációs hullám már önmagában is vicc.
Még annyit: a jelenlegi formájában a wikipédia hiteltelen. Próbáld ki, bármilyen agymenést leírhatsz te is.
|
Nagy az Isten állatkertje és alacsony a kerítés...ugye kacsi 01? Vannak elméleteim, némelyik teljesen saját, de legalább nem baxtatok másokat. Aki lusta gondolkodni az pusztuljon meg.
Szar játék az élet de qwa jó a grafikja!
|
:) De az ellenkezőjét sem. :)
Szar játék az élet de qwa jó a grafikja!
|
Mióta Bíró András belinkelte azt a két oldalt, valahogy elhallgattatok (főleg wanek) a gravitációs hullámokat illetően..."...A gravitációs hullám már önmagában is vicc..." te vagy egy vicc önmagadban baszdki. Attól hogy valahogy bekerültetek egy fősulira/egyetemre még nem ok arra hogy mindent ennyire vágjatok. Néha végigolvasgatom a hsz-eket, de csak felkúrom magam (rolikán és epikuroszon főleg). Nyugodtan belém lehekötni hogy "te biztos jobban tudod...) Nem. nem tudom jobban, de ha hozzászólok (nem itt!) bármihez előtte tájékozódom, és nem csak a saját kis fantazmagóriáimat hányom különféle fórumokra két éjszakai maszti között (mert lefogadom tisztességes nője még egyikőtöknek sem volt). Bár ahogy elnézem jól elvagytok a saját hülyeségeitekkel. ááá mind1 basszátok meg rolikát epikurosz hátán. jó8!
|
"Korrekul: gyemantpor es grafitpor kevereke (kemiai kotesekkel a ketto kozott)"
Kémiai kötés anyagok porai között nem lehetséges. Csak anyagok atomjai és ionjai között. A keverék nem kémiai fogalom hanem fizikai.
|
Sok helyen olvashattad. De ez nem jelenti azt, hogy így is van.
|
Nem...nem itt. :)
Szar játék az élet de qwa jó a grafikja!
|
Bazdki most vettem észre az elején a "TOP SECRET"-et 
@rolika: ezt kifejtenéd bővebben ?
ONE DAY IGNUS WILL KILL YOU ALL
|
A fény maga is információ, nem sebesség, a fénysebesség csak a mérhető információ terjedésének a sebessége.
Szar játék az élet de qwa jó a grafikja!
|
Huhh, baromira nem értek hozzá de valahol azt olvastam hogy a fénysebességnél gyorsabban nem lehet információt közvetíteni.
ONE DAY IGNUS WILL KILL YOU ALL
|
"Elmeletileg le lehet irni a teljes univerzumot egy N dimenzios hullamfuggvennyel" - milyen szerencse, hogy ilyen nagy gondolkodó is közöttünk van. Ne fogd vissza magad, lássuk azt a hullámfüggvényt. Ha ilyet nem tudsz írni, akkor ne is hivatkozz rá. Mellesleg nem is tudtam, hogy ilyen egyszerű a világ, az élettel megspékelve. A Definícióhoz nem kell más, csak N dimenzió, meg hullámfüggvény. Bravó!
"Mind az energia, mind surubb formaja, az anyag ennek egy-egy csomoja" - ezt viszont én sem tartom kizártnak, egyben magyarázatot is adna az anyag-energia ekvivalenciára. Ha ez tényleg így lenne, akkor a valóság valószínűleg jóval árnyaltabb, mert mivel magyarázható az energiacsomók stabil állapota?
"Amennyiben az elmelet igaz, akkor meg leteznie kellene a sotet anyagon es az antianyagon kivul negativ gravitacios erovel rendelkezo anyagnak vagy engergianak is." - miért is? Az antianyagon kívül az összes többi marhaság, kitaláció, a jelen kor fehérköpenyes szélhámosainak agyréme.
"Meg azt sem sikerult teljes egeszeben bizonyitani, hogy a gravitacio milyen sebessegel terjed. (lehet ez a fenysebesseg, de magasabb dimenziok lete eseten ez lehet latszolagosan azonnali is)" - mindenfajta magasabb dimenziók nélkül is szerintem akár azonnali is lehet a hatása. A fénysebesség egy sebesség, amivel a fény terjed. De ez nem jelenti azt, hogy a gravitációs hatás ne lehetne gyorsabb. |
A wikipédiabajnok wikipédiás linkjei mitől lennének hitelesek? Ugyanmá'
|
"Korrekul: gyemantpor es grafitpor kevereke (kemiai kotesekkel a ketto kozott)" - tessék? Miféle egyéb kémiai kötés van a szénatomok között? Gyk: a grafit is szénatomokból van... Egyedül a rácsszerkezetben van különbség.
|
"Igen, én sem hiszem, hogy a gravitációs mezőnek lennének kvantumjai, szerintem is ez maga a tér, vagyis vegytiszta hullám, vagyis az éter, amelyben fürdik az egész világ."
Elmeletileg le lehet irni a teljes univerzumot egy N dimenzios hullamfuggvennyel. Mind az energia, mind surubb formaja, az anyag ennek egy-egy csomoja. Amennyiben az elmelet igaz, akkor meg leteznie kellene a sotet anyagon es az antianyagon kivul negativ gravitacios erovel rendelkezo anyagnak vagy engergianak is. Persze mind ez, mind a graviton jelenleg csak elmelet. Meg azt sem sikerult teljes egeszeben bizonyitani, hogy a gravitacio milyen sebessegel terjed. (lehet ez a fenysebesseg, de magasabb dimenziok lete eseten ez lehet latszolagosan azonnali is)
|
<<"A gravitációs hullám (a tér) kvantumjai a gravitonok lennének, elméletben" - igen, vannak, akik így gondolják. Szerintem ez nem így van. Azért nem, mert nem lehet leárnyékolni. A megoldás valami olyasmi lesz, amit még nem tudunk. >>
Igen, én sem hiszem, hogy a gravitációs mezőnek lennének kvantumjai, szerintem is ez maga a tér, vagyis vegytiszta hullám, vagyis az éter, amelyben fürdik az egész világ.
A leárnyékolásról majd még meditálok - ez azért megér egy misét -, nem hiszem, hogy ne lehessen leárnyékolni.  (A mágneses mezőt is lehet árnyékolni.)
Kara kánként folytatom tanításom.
|
"A tudosok gondolkodasa a kovetkezo: ha vulkanban nem johet letre, akkor marad a meteor"
Zseniális!!! Ehhez nem kell tudós, minden épeszű ember kikövetkeztetheti! Tele van a bogyóm a sok tudóssal.
|
"Hacsak nem marhára rideg, de azt nem hinném"
Hinni a templomban. Nem marhára rideg hanem baromira.
|
A gyemant eleg rideg, "Kiccsávó"... el is lehet torni, konnyen.
"Holló, Hologram, Honolulu, Holokauszt, Hazugság"
|
A gyémánt pedig rendkívül riged anyag és nem is ütésre használják a gyémánt fúrót mert eltörne hanem fúrásra mert a kopásnak ellen áll...
|
""gyemantpor es szen kevereke" - szerinted a gyémánt miből van? Gyémánt atomokból? :) Segítek: szén atomokból..."
Korrekul: gyemantpor es grafitpor kevereke (kemiai kotesekkel a ketto kozott)
"Ha két lelőhely van, akkor 2 meteor volt. Ha esetleg ismét találnak lelőhelyet, akkor meg három, vagy több. Ugyanmá'."
Igen, errol van szo. Az a teny hogy folyami uledekben talatak meg a nyomokat, vagy vulkankitoresre vagy meteorra utal. Az anyag kb. egyenletesen teritodott szet egy jol meghatarozhato teruleten. A tudosok gondolkodasa a kovetkezo: ha vulkanban nem johet letre, akkor marad a meteor. Egyebkent egy idoben del amerika es afrika egymas mellett volt... (igen, brazilia es kozep afrika egymas mellet volt)
|
Kiccsávók. Ha bezúzott volna egy kilométeres meteor ide lyól, és nem robban fel egyenletesen, akkor kéne találni egy kilós darabot is nem? Mert attól nem törik össze, hogy ráesik a földre, tekintve hgoy bármire esik rá, ez keményebb. Hacsak nem marhára rideg, de azt nem hinném, mert akkor nem tudnák az iparban ilyen jól használni. Mekkában nem ilyet dugdosnak a srácok?
Ha már kivan a faszod az idióta szignókkal csinálj te is egyet.
|
"A belinkelt cikkbol kiderul, hogy valoszinuleg osszesen ket ilyen meteor talalta el a foldet, mindketto kb. 1 kilometeres volt." - micsoda szárnyaló gondolatok! Ha két lelőhely van, akkor 2 meteor volt. Ha esetleg ismét találnak lelőhelyet, akkor meg három, vagy több. Ugyanmá'.
|
"gyemantpor es szen kevereke" - szerinted a gyémánt miből van? Gyémánt atomokból? :) Segítek: szén atomokból...
|
A belinkelt cikkbol kiderul, hogy valoszinuleg osszesen ket ilyen meteor talalta el a foldet, mindketto kb. 1 kilometeres volt. Ez alapjan nagyon elszortan de tobb tonnanyi ilyen anyagnak kell lennie a foldon. Utannanezve kiderul, hogy egy retegben uledekesen talalhatoak, tehat a meteorok valoszinuleg felrobbantak a legkorben es beszortak a ket kontinenst. Az ipari felhasznalas pedig a szintetikus formajara vonatkozik, mivel konnyu mestersegesen eloallitani. (gyakorlatilag gyemantpor es szen kevereke)
|
"Talán annyival, hogy látnánk más körülmények között másféle anyagok is előállíthatók." - de ezt már rég tudjuk. Én azzal nem értek egyet, hogy amire egy-két beszűkült agyú nem lát magyarázatot, azt azonnal valami külső behatásként tudja csak elfogadni.
Ez a fekete gyémánt nem valami különleges, a Földön nem előforduló elemből van, hanem a rácsszerkezet érdekes. A szén többfajta rácsszerkezetet vehet fel, azt tudjuk.
Vegyük az élet kialakulását. Nem tudtunk a mai napig sem mesterségesen előállítani, de az nem azt jelenti, hogy máshonnan jött volna. De még ha máshonnan is jött volna, akkor is ott a kérdés, hogy ahonnan jött, ott hogyan alakult ki? És itt a hogyan a kérdés, nem pedig a hol, mert az csak másodlagos. Ennyit a vaskalaposságról :)
|
Gravitációs erő...talán rossz irányba tapogatunk. :) Úgyértem, ha meglökök 1 kiskocsit, és nem tudom mi az erő, akkor elkezdem keresni, hogy miért áll meg, rájövök, hogy valami erő, aztán elkezdem keresni az átviteli közeget, és az erő kvantumjait, noha ilyen nem létezik. Lehet, hogy a gravitáció egy mellékhatás, és egy második, vagy harmadik közeghez köthető, talán az éterhez amit Einstein elvetett.
Szar játék az élet de qwa jó a grafikja!
|
"ha van két test, amely között nyilvánvaló, hogy létezik gravitációs vonzás, akkor ennek az erőnek mi a közvetítő közege" - ez jó kérdés. Ezen már sokat gondolkodtam én is, de bevallom, hogy nem tudok rá magyarázatot. Valószínűleg valami olyasmi, amit még nem ismerünk.
"Nyilván maga a tér, és e térnek a fodrozódásai a gravitációs hullámok" - nem szoknya ez, hogy fodrozódjon... :)
"A gravitációs hullám (a tér) kvantumjai a gravitonok lennének, elméletben" - igen, vannak, akik így gondolják. Szerintem ez nem így van. Azért nem, mert nem lehet leárnyékolni. A megoldás valami olyasmi lesz, amit még nem tudunk.
|
Majdnem jogos a feltevés. :) Most képzeld magad az űrbe, ott lebegsz.
Mi vesz körül?
Baromi sok csillag, bolygó, gáz, szupernova, feketeanyag, feketelyuk meg még 1 rakás más dolog...nem tudsz olyan helyre menekülni, hogy semmilyen gravitációs erő ne hasson rád, vagy mező, vagy mi a bánat. Szerintem a gravitációs erő csak egy tömegi arányszám, ami akár még a rádioaktív bomláshoz is kapcsolódhat...az a baj, hogy a gravitációt külön nézzük, pedig mindennek a része. Csak külön gravitáció nem létezik...mozgást jó, hogy megemlítetted.
Sokkal több mindent kéne tudnunk ahoz, hogy kijelenthessük, mozgás nélkül nincs haladás. Ez elképesztő és felháborító, tudom.
De mi van, ha a kisujjam megmozdítom, a mozgás pályája folyamatosnak tűnik, bár ha milliomod, vagy mégkisebb időegységekben nézném, lehet, hogy nem is követi ezt a vonalat!!! Hiszen ha atomi szintet nézünk, ott sem lehet megmondani, hogy az az elektron merre kószál,csak matematikailag sejteni lehet valószínűleg azért, mert az nem megy semerre, csak rezeg, azt is mondhatnám, hogy egyszer itt, aztán ott. :) Nem lehetetlen.
Az, hogy mi az egyenes vonalú egyenletes mosgást egyenesnek és egyenletesnek látjuk, és mérjük, korántsem biztos, hogy az is...
Szar játék az élet de qwa jó a grafikja!
|
"antigravitációs hajtóművet "
Nem tudom ezt a baromságot ki találta fel.Mert ha nincs gravitáció attól még előrehaladás nincs. Akkor hogy a francfenében akar eljutni bárhova?
|
Jut eszembe:
Mi, emberek, előbb használnánk a 115. elemet - ununpentiumot (ízlelgessük a szót!) - litvinyenkók megmérgezésére, mint űrhajó meghajtására. 
Kara kánként folytatom tanításom.
|
"amiben 115 nukleon van, az nem lehet a 115-ös elem, mert a rendszámot a protonok száma határozza meg"
valszeg igazad van.
Kara kánként folytatom tanításom.
|
Pálinkás jóreggelt!
(Néha nem árt ehhez a fórumhoz a pálinka :-))
Én, bevallom, síkhülye vagyok a legtöbb tudományban, najó, Einsteinhez képest, de a józan űrparaszti eszem mindig használom, és általában szokott működni. Azért vannak kivételek is ;-)
Nos, ez a bizonyos azt súgja nekem, hogy egy elem minél nehezebb, annál nagyobb a gravitációja, tehát azzal antigravitációs hajtóművet nem lehetne gyártani. persze, ha esetleg meggörbíti maga körül a gravitációs mezőt, az más...
De őszintén, nem értem, hogy mért pont az UNUNPENTIUM, a 115. elem lenne az igazi, miért nem a 116. vagy a 121.?
Visszatérve wanek felvetésére, hogy gravitációs hullám márpedig nincs, mert akkor lennének kioltási pontok is. Na, ezen érdemes még elgondolkodni. Ő is jelzi, hogy ha mégis van, akkor nagyon kicsi a hullámhossza.
Most, wanek, őszintén: ha van két test, amely között nyilvánvaló, hogy létezik gravitációs vonzás, akkor ennek az erőnek mi a közvetítő közege? Nyilván maga a tér, és e térnek a fodrozódásai a gravitációs hullámok. A nagy kérdés, hogy az elektromágneses hullámokhoz hasonlóan ennek a térnek vannak-e kvantumjai, mint előbbieknél a fotonok? A gravitációs hullám (a tér) kvantumjai a gravitonok lennének, elméletben. Nos, ha az ununpentium képes helyileg perturbálni ezt a mezőt, akkor elvileg lehetnek furcsa tulajdonságai, és kecsegtethet némi antigravitációs reményekkel, de szerintem a gravitációs hullámok megzavarásához még a 115. elem sem elég, ahhoz korábban kell felkelni.
Kara kánként folytatom tanításom.
|
|
Nyomtatás
Elküldés e-mailben
Gyémántok a világűrből
Kitüntették a Szputnyik tervezőjét
Nincs döntés az ember-állat embriókról
Megsemmisültek a teremtés oszlopai
Továbbra sem lesz tél
Gondatlanságból elkövetett marslakó-ölés
Az űrbe vágyik Stephen Hawking
Tintahal meghajtást a tengeralattjárókra
