Milyen hatásai lehetnek egy atomkonfliktusnak?
2006. december 15. 10:38, péntek
Akár egy kis méretű, két szomszédos ország között zajló atomháború is képes olyan súlyos következményekkel járni mint a teljes második világháború.

Hirdetés

Egy apró atomkonfliktus is évtizedekre tenné tönkre a globális éghajlatot, olyan környezeti hatásokat idézve elő, ami világszerte minden élőlény számára a pusztulás rémét hordozza magában, állapították meg a Rutgers Egyetem kutatói. A tanulmány a Közel-Keleten és Ázsia egyes területein tapasztalható erőfitogtatások és egyre növekvő feszültség tükrében rámutat, hogy a legkisebb atomhatalmaknak is legalább 50 Hirosima méretű fegyver fog a rendelkezésére állni igen rövid időn belül. Emellett körülbelül 40 ország rendelkezik egy tekintélyes nukleáris arzenál kialakításához elegendő plutóniummal és urániummal.

Egy kis ország valószínűleg a sűrűn lakott övezeteket veszi célba nukleáris fegyvereivel a pusztítás maximalizálása érdekében, vélekedett a tanulmányt ellenőrző Owen Toon, a légköri és óceáni tudományok tanszékének vezetője, aki egyben a potenciális környezeti hatásokat is elemezte. Toon, aki korábban többek közt Carl Sagannal elsőként definiálta az "atomtél" kifejezést, egy ilyen területi viszály esetén országonként 2,6 és 16,7 millió közöttire becsülte a halálos áldozatok számát, népsűrűségtől függően.


Nagaszaki városa a bomba ledobása előtt 2 nappal...

Az éghajlati anomáliákat elsősorban a vulkánok által kiváltott éghajlat-változási modellekből képezték le, melyben Alan Robock, a környezeti tudományok professzora volt a kutatók segítségére. Számítógépes szimulációi viszonylag kis mennyiségű és erejű nukleáris fegyver esetén is meglepően nagy változásokat jósolnak. A pusztítás katasztrofális méreteket ölthet, és igen hosszú távon kell vele számolni. Az a tény pedig, miszerint a konfliktus földrajzilag csak egy szűk régiót érint, gyakorlatilag semmit nem jelent, a hatások ugyanis világméretűvé nőhetik ki magukat.

A kutatók két kis szubtrópusi, harmadik világbeli nemzet villongásait vették alapul, majd megvizsgálták milyen éghajlati hatásai lennének, ha a nemzetek haderejei 50-50 Hirosima erejű (15 kilotonna) atomfegyver arzenállal esnének egymás legsűrűbben lakott területeinek. Csupán a robbanásokból keletkező füst ötmillió tonna koromrészecskét juttatna a levegőbe, ami jelentős lehűlést eredményezne Észak-Amerika és Eurázsia nagy részén, komoly hatást gyakorolva a termőföldekre is. Az eredmények megerősítették azokat a korábbi atomtéllel kapcsolatos spekulációkat, mely szerint az éghajlati hatások a célterületektől, illetve a konfliktusban érintett országoktól egészen nagy távolságokban is kialakulnak.


... és a támadás után három nappal

Mint említettük, egy atomháború éghajlati hatásai leginkább a hatalmas vulkánkitörésekéhez hasonlíthatók. Ilyen volt például az elmúlt fél évezred legnagyobb kitörése, az indonéz Tambora 1815-ös pusztítása, melyet követően 1816-ban New England-re könyörtelen hideg sújtott le. Ezt az évet nevezték el a "nyár nélküli esztendőnek". A kitörés Európában is éreztette hatását: az időjárás annyira hideg és csapadékos volt, hogy az éves termés nagy része elpusztult, éhínséget eredményezve kontinensünkön.

Tambora hatása mindössze egy évig tartott, viszont már száz 15 kilotonnás atomfegyver 10 évre elegendő szénrészecskét pumpálna a sztratoszférába, ami nem csupán időtartamát, de pusztító hatásait nézve is jóval nagyobb lenne a Tamboránál. Ne feledjük, ez a mennyiség nagyjából 0,03%-a a világ jelenlegi nukleáris arzenáljának, szögezte le Robock professzor.
Laptopok

Már 49 900 Ft-tól!

E-book olvasók

Már 17 043 Ft-tól!

Tablet PC-k

Már 23 140 Ft-tól!

LCD monitorok

Már 19 800 Ft-tól!

részletek » részletek » részletek » részletek »
Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
Hirdetés



Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
2006. dec. 28. 13:47 | válasz | #90
Viszont japán cuccok nagyon barók, talán az atombomba okozta náluk ezt, vagy csak az éghajlat teszi, hogy a japán autók me górák superebbek.
2006. dec. 28. 09:50 | válasz | #89
Sarah Connor mellénykéje lóf*szt nem ér,mert a pöcsödet nem fedi. És ha az lerohad,akkor nincs többé punci,mégha túléled akkor sem. Max nyalhatsz. Persze az is nagyon jó,de a dugást nem pótolja!
gyozo  
2006. dec. 27. 16:01 | válasz | #88
Kicsit túldimenzonálták a kérdést. Én magam részéről Linda Hamiltontól idéznék a Terminátor 2-ből (nem biztos, hogy teljesen pontosan, de mondanivalót tekintve mindegy), aki szintén prognosztizálta az atomháború kitörésének hatását az átlag állampolgárra:
-Magának is k*rva sz*r napja lesz, hacsak nem lesz magán egy több száz kilós ólommellény.
Munkas  
2006. dec. 26. 00:17 | válasz | #87
Azért nem kell mindent készpénzek venni, a szakfolyóiratban jelenik meg.
Átfutottam a cikket, de inkább eszmefuttás volt, mint tanulmány. A kiindulási adatoknál, csak az alkalmazott modellek pontatlanabbak. Ilyen eljárásokkal szinte bármit ki lehet hozni. A bizonytalanságuk nagyságrendekkel múlja felül az eredményük értékét.
Ide vezet, ha környezetmérnökök és meteorológusok írnak nukleáris és sugárvédelmi témáról cikket :) Azért kíváncsi lennék kiket kért fel a szerkesztőbizottság lektornak. Nem lennék meglepődve, ha azok is meteorológusok lettek volna.
A wikipédiát pedig különösen kritikus szemlélettel kell olvasni. Az 50 kT-ás Cár bomba és társai is valószínűleg onnét származnak. A hidegháború idején 50 Mt-nál jóval nagyobbak is robbantak a légkörben.

Érdemes inkább Shark13 (#83) hozzászólásán elgondolkozni. Az sokkal inkább fedi a valóságot. Egy atomháború valóban okozhat klímaváltozásokat, de messze nem akkorát, mint az cikk jósolja.
Az atombomba is csak egy bomba, képes embereket ölni, de a hatása kissé túl van misztifikálva. Ha így mennének a dolgok, akkor a II. vh után beköszöntött volna a jégkorszak, ott ui. rovid idő alatt sok Mt TNT robbant fel, és az energiájuk is sokkal jobban el volt oszlatva, mint az atombombák esetén.
Hiába van egy H bombának 2 Gt robbanóereje, az akkor is csak 1 várost képes elpusztítani. És ugyanezt meg lehet tenni pár ezer tonna hagyományos bomba leszórásával is. Az emisszió mindkét esetben azonos lesz. (Az imisszió ugyan kicsit más mert a nagy erejű robbanás felhordja a szennyezők egy részét a sztratoszférába, de a hatásában így sem nem lesz jelentős különbség.)

Az meg, hogy ki gyárt magának atombombát az az ENSZ gyengeségét mutatja. Pl. ahol van olaj ott, nagyon érvényesíteni kell a NAÜ irányelveit, a távol keleten meg mindenki azt csinál amit akar. Aztán csodálkoznak majd, ha majd nem csak a technológiát hanem a végterméket is eladják.
Ehhez mondjuk, kell még némi idő, míg a saját plutónium készleteiket feltöltik, az meg szerencsére viszonylag lassan „terem” a reaktorokban. Viszont a technológia fejlődésével előbb-utóbb egy másik út is járható lesz. A dúsító eljárások mind könnyebb hozzáférhetőségével atomreaktor nélkül is gazdaságosan lehet majd U-235-öt gyártani. Abból meg tényleg olyan egyszerű bombát készíteni, mint a tankönyvi ábrákon látható. Így nem kell bombát exportálni, csak némi alapanyagot (amiből már igen szerény költségvetéssel is gyorsan készíthető bomba).
lee56  
2006. dec. 24. 07:15 | válasz | #86
Akkoris bőven túl van méretezve az atom-arzenál, (már nincs USSR, legnagyobb riválisuk már nem jelent "akkora" veszélyt, mint 17 évvel ezelőtt), még akkor is, ha a frissensült atomhatalmakat nézzük, vagy akár a közel-jövőbe tekintünk.

Csak a gond van vele, nagyon sokba kerül (megépités/fenntartás/biztositás), ez usa-nak nem probléma, de kismillió dolog van amire fontosabb lenne költeni szvsz. Oroszországban már szinte leszarják a dolgot, főleg a USSR felbomlását követő káoszba (nem volt pénz, eladni sem nagyon tudják, mer kinek?, aki tud az csinál magának ugyis), jóformán egy zsebtolvaj is elcsenhet egy robbanófejet ha mákja van, ezt nevezem biztonsági résnek.
Még igy is jó ötletnek tartod a szuperfegyver felhalmozást?
2006. dec. 22. 11:50 | válasz | #85
Ez innentől már nem hadászat,hanem politika. Azért kell ennyi robbanófej mert ha pl. olyan egyezményt kötnének az atomhatalmak,hogy mindenkinek legyen 20 db. És ezt mondjuk be is tartják. A totális háború a birtokló államok közt valószínűtlen,ezért ezt a mennyiséget is elegendőnek lehet gondolni elsőre. De pl Irán ellen elhasznál az USA 7-et Irakban 2-őt. Mondjuk kitör a háború és a fenekükben a népfelkelés is ezért használni kell a bombákat. Marad nekik 11. A többi ország nem használt fel egyet sem,és máris borult az egyensúly. Mert az a maradék 11 bomba már nem képes a totális megsemmisítést biztosítani. Nagyon súlyos veszteség okozására képes,de egy nagyterülető ország kibírja. Ezért van szükség a nagyszámú töltetre,hogy egyrészt biztosított legyen a kölcsönös totális megsemmisítés (ha mondjuk megelőző csapással használhatatlanná tesznek egy-két rakétasilót,vagy sikerül elsüllyeszteni csak egy Ohio osztályú tengeralattjárót,azzal máris több tucattal csökken az ellenség által bevethető töltetek száma. Egy Ohio osztályú hajó 192 db robbanófejet is hordozhat.) Tehát bele kell kalkulálni a mennyiségbe ezt is,és egy esetleges nagyintenzitású háború által felhasznált mennyiséget is,hogy utána is maradjon elég az egyensúly fenntartásához.
Észak-Korea magától nem fog támadni,mert ott egy igaz diktátor van hatalmon,nem egy olyan bohóc,mint Ahmanidzsenád (asszem így kell írni). Az öreg Kim bácsinak a hatalma a legfontosabb,nem az elvei. A népe meg azért nem lázad,mert nem is tudnak semmit a külvilágról. Pl az egyetlen fajta világatlasz amit ott kapni lehet,csak domborzati térképeket tartalmaz,az országok felét fel sem tűntetik,statisztika nincs benne. Fénykép pedig csak az éhező fekete-afrikából van egy-kettő. Híradó csak annyit mond,hogy elvtársaink elvégezték a mezőgazdasági teendőiket. A nép semmit sem tud a világról és nem is merik megkérdezni,hogy egyátalán mi van odakint. Ezért nincs lázadás.
Koreában az a veszélyes,hogy olyan közönséges és gátlástalan gyilkosoknak adják át a technikát,mint Irán,Szíria,Algéria,Pakisztán és a többiek. Kim bácsi nem kezd háborút,mert tudja,hogy abba belebukna. Ő nem fanatikus,nagyonis számító ember. De akiknek a hitük és céljuk a gyilkolás,hááát... Azokra megelőző csapás kellene,amíg nem késő. A normális és békés muzulmánoknak is tele van a f*szuk az ilyen szarkeverőkkel. Irakban sem a helyi lakosság csinálja a balhék nagy részét. A másik kérdés,hogy mekkorák lennének a járulékos áldozatok, károk. Nos azok nem reguláris ellenfelek,nem egy országért vagy egy ügyért harcolnak. Nem az ellenséges katona a célpontjuk,hanem egyszerűen az emberek. Ezeket nem szabad embernek tekinteni. Az ilyen ellenségnek nincsenek jogai,mert nem méltó rá. El kell pusztítani őket olyan kíméletlenül,ahogy ők akarják tenni velünk. Ezt pedig csak a technikai fölényt kihasználva lehet. Mert egy globális jihad elsöpörné a nyugatot egy hónap alatt. most biztosan sokan rasszistának gondolnak, holott nem vagyok az.
De majd meglátjátok. Európában már most is kb. 28-30 millió muszlim van. Meg lehet nézni mit műveltek tavaly Franciaországban és miként viselkednek a németeknél és a briteknél. Meglássátok 10-15 éven belül iszlám Európa lesz. Szép új világ,mi?
lee56  
2006. dec. 21. 16:20 | válasz | #84
Félreértettél, nem az a probléma hogy van atomfegyver, hanem hogy ennyi van (az usa megszórhatná az egész világot szinte és még mindig maradna egy kevés a raktárban), és hogy sajnálatosnak tartod azt a lassu és kevés leszerelést is, amit eddig megcsináltak.

Irán esetében meg nemhinném, hogy sokra mennének az elrettentéssel, pontosan a fanatifmusuk miatt, akik öngyilkos robbantós akcióban feláldozzák az életüket, már azért is hogy akár 1-2 amcsi katonát vagy civilt elkapjanak, azokat kétlem hogy sokmindennel el lehetne rettenteni. (lehet általánositásnak tünik, nem egész irakra/iránra értem, hanem a helyi terrorszervezetekre, bár iránnál nem lehet tudni milyen kapcsolatuk van a "politikusokkal").

É-koreában meg nemértem mér nem lázadnak már fel (valamilyen szinten csak látják milyenek az állpotok náluk, meg milyenek egy picivelk délebbre), ha rohadt sok ember tiltakozik mondjuk ugy a lakosság 80-90%-a, mindenkit nem nyirhatnak ki, vagy zárhatnak börtönbe, nem maradnának sokan, akik fenntartanák a dicső kommunizmust :).
És ha lesz bevethető atomfegyverük, szerintem ők se haboznának sokat, a komcsi vezetők keresnének egy szép atombunkert aztán jöhet a tüzparancs, kétlem hogy nagyon érdekelné őket, mi lesz a válaszcsapáskor a népükkel akit eddig kihasznátak, és kizsákmányoltak.
2006. dec. 21. 15:09 | válasz | #83
Nos,most van időm,hát részletezem:
Epikurosz,háború esetén a robbanófejek nagy részét nagy magasságban robbantanák. A pusztítás ugyanis úgy a legnagyobb,ha a lökéshullám nem verődik vissza a talajról. A hadászati töltetek átlag 3-4000 méter magasságra vannak állítva. Ez bár letarol egy egyész nagyvárost,mégsem kavar fel annyi port a levegő magasabb rétegeibe,hogy az eltakarja a napot. A keletkező por pedig nagy méretű szemcsékből áll,viszonylag hamar,pár nap vagy 1-2 hét után leülepedne. A harcászati töltetek a felszínen robbannak,de nagyságrendekkel kisebb az erejük. Bár jókora porfelhőt keltenek,de talajközelben és durva port,ami megintcsak hamar leülepszik. Az sem mindegy,hogy milyen talajú területen történik a puffogtatás. Például a szahara vagy a kínai löszös fennsíkok,na ott esélyes lenne a globális hatás,de ahhozis nagyon sok bomba kellene koncentráltan oda. annyi célpont meg nincs is ott. Kerülne por a légkörbe,csökkentené is a nap által sugárzott hőt a felszínen,de nem apokaliptikus méretekben. Az időjárásra persze hatással lenne,elsősorban erős szelek és esők lennének.
Sugárzás:na igen,az bebaszna elég rendesen. De inkább a taktikai töltetek a szennyezőek,mert azon hasadásos bombák. A H bomba nem annyira szennyező. Persze sok-sok bomba koncentráltan egy területen,hát az kirohasztaná az ottaniakat. Európát el lehetne felejteni jópárezer évig. Globálisan terjedne a szennyezés,de fel is hígulna. Persze ekkora "töménységben" amivel egy totális háború járna az a hígulás is édes mindegy. A sugárzás tekintetében igazatok van.
Más. hogy mire jó,ha ennyi fegyver van? Mert az tartja fennt a békét. A kölcsönös megsemmisítés képessége. gondoljátok el,ha nem lennének hadászati rakéták,akkor pl Kína fogja magát és éerohanja Tajvant. Az USA nem tudná egy hagyományos eszközökkel vívott háborúban megvédeni. És mi tartotta vissza az oroszokat Európában? Harckocsik terén 4-szeres repülőgépek terén 3-szoros fölényben voltak,mint az egész NATO. Emberállományban is majdnem 2-szeresen. És korántsem voltak képzetlenek. Ha megindulnak,hát Párizsnál előbb nem nagyon tudták volna megállítani őket,pusztán a támadás súlya és a tartalékaik miatt. Mégsem történt,pont az atomfegyverek miatt. A jelenlegi világban pedig még fokozottabb igény van rájuk. Az olyan országok,mint Irán,Pakisztán és Észak-Korea miatt. A lakosságuk és a fegyvereik száma,az ország puszta területe miatt. Iránt nem lehetne hagyományos háborúval elintézni. Katonailag meg lehetne ugyan verni,de az olyan rágós falat lenne,mit annakidején a németek. Mert a perzsáknak kurvára jólszervezett hadseregük van,jólképzett tisztekkel és legénységgel. Nagyjuknak harci tapasztalata is van,nem hétvégi szórakozásból. Az ellenség,a Nagy Sátán harceljárásait remekül ismerik,lévén ő képezte ki őket aztán végignéztek két háborút is a szomszédban. A terep is nekik kedvez. És nem szabad elfelejteni a fanatizmusukat sem. Egy iszlám katona vagy harcos nem adja meg magát. Az ország területe 4-szer nagyobb mint Irak. És Irakot sem tudják ellenőrizni. Iránt megszállni egyszerűen nem lehet,túl nagy. Tehát az egyetlen megoldás a nukleáris csapás lenne. Ezért kellenek a rakéták és a bombák,mert csak ezzel lehet visszatartani az ilyeneket. A totális megsemmisítéssel. Csak az a baj,hogy amíg ilyen puhány balfaszok a "nyugati világ" vezetői,addig ló*aszt nem ér,hogy kezükben az ász. Ha az ellenség is kifejleszti, akkor használni is fogja. Na ezt nem szabadna engedni.
Meg egy nagy és fejlett hadsereg a gazdaságnak is jó. Munkaerőt foglalkoztat,nagy felvevőigénye van anyagi cikkekből és a tudományos feljődést is segíti az állandó igények miatt. Szóval az atomfegyver nagyonis jó dolog hogy van. Meg lehetne nézni,hol lenne most a világ nélküle.
2006. dec. 21. 14:25 | válasz | #82
Akar hogy nezzuk ezt azert keszititik hogy gyilkoljanak, es ha ojan ember "kezebe" kerul meg is fogja tenni.
Amugy kivancsi lennek h mijen hatasai vannak ma az egesz vilagra, amitket Japanra dobtak es plusz annaka sok kiserletezesnek amit az amcsik, franciak, oroszok.. vegeztek.
lee56  
2006. dec. 19. 15:55 | válasz | #81
"...és sajnos egyre nagyobb ütemben szerelik le a robbanófejeket is..." - ezt miért kell sajnálni, magyarázd már meg légyszives, hogy mi a jó több mint 10.000 atomtöltetü ICBM-ben?
2006. dec. 19. 13:02 | galéria | válasz | #80
Te nagyon optimista vagy, öcsém.
A kísérleti robantgatások ellenőrzött körülmények között zajlottak, egyenként.
Háború esetén nem ez menne. A sugárfertőzés pedig nagyon kutyaütő tud lenni. Gondolj csak Csernyobilra.
Amúgy jó vizsgát!
2006. dec. 19. 12:31 | válasz | #79
Üdv,kicsit régen voltam itt utoljára. Jól látom,hogy atomháború hatásairól meg a téma? Nekem való :-)
Ahhoz kurva nagy háborúnak kellene lennie,hogy az egész emberiségre kihatással legyen. gondoljátok csak el,hány bombát robbantottak már a földön? Több,mint 700-at!!! Volt hatása? Csak helyi. Ahhoz,hogy komolyan az emberiség kipusztulását idézük elő,a totális megsemmisítési harceljárás kellene,az overkill. Ezt azonban már a 90-es évek elején elvetették és sajnos egyre nagyobb ütemben szerelik le a robbanófejeket is. Már hordozóeszköz sincs annyi. De ha mondjuk a 80-as évek elején egymásnak ugrott volna a NATO és a VSZ,akkoris maradtak volna emberek. Persze nem Európában. De Ausztrália és Dél-Amerika elég lett volna a faj túléléséhez. A légkörbe került por persze okozna globális lehűlést, de korántsem akkorát,mint mondjuk a KT meteorit anno. Most sajnos mennem kell vizsgázni,de majd a hétem még befejezem a mondókámat. viszlát
ColdFire   "Rest in Peace ColdFire" 
2006. dec. 16. 22:55 | galéria | válasz | #78
a hidak legalább megmaradtak a képeken...
így a kormány tudna rá hídadót kérni az emberektol, nem rossz... :D
bud  
2006. dec. 16. 22:47 | válasz | #77
jeeee
játszatok sokat a fallout részekkel.. hogy szerezzetek egy kis tapasztalatot a jövőre nézve... sok barom... nem gondolnak a konzekvenciákra..
lee56  
2006. dec. 16. 20:40 | válasz | #76
nem mondok mert még eladnád jópézzér az álkáidának

"a jövőben", ezen te mit nem értettél
2006. dec. 16. 20:37 | válasz | #75
"ma sincs ellene ellenszer ha jól tudom"

De. Konkrétan:

Gentamicin 2.5 mg/kg IV or IM twice daily for 7 days
Doxycycline 100 mg (adults) or 2.2 mg/kg (children) orally twice daily
2006. dec. 16. 20:16 | válasz | #74
A pestis pl elég gáz de a mai higénia meggátolja a terjedését pedig még ma sincs ellene ellenszer ha jól tudom, és el sem tünt a földről.
2006. dec. 16. 20:15 | válasz | #73
kontinensnyi járvány? Nézd a national geograpic vagy discovery csatornákat ott bemutatták hogy vannak ilyen vírusok csak szerencsére elég gyorsan látszik hogy gond van.Ez így rendjén is van mert nem utaztatnak egy beteg embert be valami forgalmas területre. Nézz utánna afrikában. De elég megnézni hány olyan eset volt pl az USA-ban hogy eleinte azt sem tudták mivel van dolguk csak betegek lettek egy kis faluban, városban nagyon sokan. Vagy hogy pl magas toronyházakban ahol a légcserélő régi és meleg van+ nedves környezet a baktériumok jól érzik magukat. Volt erről pár film+ cikk.
2006. dec. 16. 19:13 | galéria | válasz | #72
"kontinensnyi járvány kitörését előidéző virus"

Aha. Mond lágyszíves egy ilyen vírust és azt is, hogy honnan lehetne ilyet szerválni, ha egyáltalán létezne.
lee56  
2006. dec. 16. 16:52 | válasz | #71
"De ha a filmnél maradunk" helyett: De ha a való világot nézzük,...
lee56  
2006. dec. 16. 16:51 | válasz | #70
Nem láttad a 12 majom cimü filmet, elég egy repülő a célbajuttatáshoz..., jójó az nem egészen politikai indittatásu támadás volt, csak egy őrült tudós vagymi, de azért főleg a jövőben, amikor genetikailag "programozhatják" majd a virusokat, igenis elképzelhetőnek tartom.

De ha a filmnél maradunk, és mondjuk a közeljövőben egy "szép" napon, ha egy terrorszervezet kezébe jutna egy kontinensnyi járvány kitörését előidéző virus, miből gondolod, hogy nem juttatják el valahogy amerikába egy allah nevében felirattal hmmm (gondolom lelkiismeretfurdalásuk nemnagyon lesz, még az ott élő 7millió arab miatt se)
2006. dec. 16. 15:55 | galéria | válasz | #69
Hoppá! Tünti Bp.-en.
2006. dec. 16. 15:34 | galéria | válasz | #67
Mást mondok.
1346-ban, ha jól emlékszem, a Krím-félsziget genovaiak által birtokolt erődítményénél ádáz harc folyt a keresztény olasz telepesek és az őket zaklató kun származású, lovas mohamedán kipcsákok között.
Várat ugye viszonylag könnyű védeni, pláne ha az ostromlóknak nincs komoly tüzérségük. A kipcsákok sem voltak azonban restek, és kitalálták, hogy egy pestisben megdöglött lovat dobnak a várba. Használtak-e katapultot, nem tudom, de a fertőzött lótetem bejutott a várba, és onnantól kezdve elszabadult a pokol. Sőt, a genovaiak egy része hazamenekült hajón Génovába. Ők valószínűleg egészségesek voltak, hisz a halottakat a Krím-félszigeten hagyták, akik meg a tengeri út során hullottak el, azokat rövid úton kidobták a tengerbe, ámde a minden középkori nagyobb hajón jelenlévő patkányok kikötés után kiruccantak Génovába, és rövidesen elkezdődött Európa legnagyobb középkori járványa, a pestis. Akkora történelmi jelentősége volt, amelyet még ma sem mértek fel sokan teljesen, a lakosság 10-20-30-40-50%-a pusztult ki helyenként.
Nem kellett sok célbajuttató eszköz.
Van még egy érdekes sztori: a tíz egyiptomi csapás egyike leírja, hogy az egyiptomi újszülötteket mind egy szálig elpusztította egy járvány, valószínűleg bárányhimlő, amelyet csak a zsidók - a csapás előídézői, amúgy - úsztak meg épen azzal, hogy bárányvérrel kenték be az ajtóik szemöldökfáját.
2006. dec. 16. 14:13 | galéria | válasz | #66
Mi van vele? Nem sikerül hozzá megfelelő hordzóezközt kifejleszteni és ráadásul a lépfene emberről emberre nem fertőz tudtommal.
2006. dec. 16. 12:39 | galéria | válasz | #65
no és a lépfene?
2006. dec. 16. 11:28 | galéria | válasz | #64
"Biológíai fegyvert meg nem nehéz előállítani."

Aha, Igazán működőéőépeset senki nem tudott előállítani, amit valami korszerű hordozóeszközről lehetne bevetni, különbrn sincs sok értelme. Egy háborúbanm túl lassú fegyver az ilyesmi. A biológiai fegyver szinte csak az ellenzőik fantazmagóriáikban léztezik. Kutatólaborok, igen voltak, de sikert nem mutattak fel azon túl, hogy a labor területén belóül fertőzni tudtak volna az anygok.
ddt500  
2006. dec. 16. 10:49 | válasz | #63
Egyáltalán ki talál ki olyat, hogy 100db 15Kt-ás bomba? Sokkal valószínűbb 30db 20-40Kt-ás. A 15Kt-kat nem városrombolásra találták ki. Itt nem a város égésen van a hangsúly, ha nem azon, hogy milyen magasságban robban a bomba. Mert minnél közelebb robban a felszínhez annál több port tud felszipkázni. Sok porra több radioaktív részecske tud tapadni. Az ideggázokról meg csak annyit, hogy az lehet, hogy egy Afganisztáni putriban nem tudnak VX-et csinálni, viszont Szaddamnak volt belőle bőven, még Sivatagi Vihar után is. Atomja meg nem volt. Ennyit az előállítási nehézségekről. Biológíai fegyvert meg nem nehéz előállítani, az viszont annál nehezebb, hogy akkor és ott legyen amikor kell. A kórokozóknak van egy inkubációs idelyük, plussz nem árt ha akkor szórják ki őket amikor a legfertőzőbbek.
De, hogy visszatérjek a cikkhez szerintem nincs rendesen átgondolva.

2006. dec. 16. 08:54 | válasz | #62
Egy érdekés kérdés. A világon eddig felrobbantott legnagyobb bomba ugye az orsz Tsar bomba volt a maga 50 Mt-val. A cikkben összesen 100 15 Kt-ás bombáról beszél. Ami 1,5 Mt. Ez 10 éves lehülést eredményezne. De ha ez így van a Tsar robbanása után el kellett volna jönnie a jégkorszaknak - ez persze túlzás :) -. És azt a levegőből dobták le. Szóval...
2006. dec. 16. 03:07 | válasz | #61
A másodikban van eredmény, miszerint a globális hatás az időjárásra nem elhanyagolható.
2006. dec. 16. 03:05 | válasz | #60
Szédületes. Próbáld még színezni egy kicsit, és cikk lesz belőle az ufómagazinban. Mondjuk például az atomsugarat Tesla fedezte fel vagy egy ősi magyar piramisban találták, ez nekem tetszik és szépen beleillik a mondakörbe.
2006. dec. 16. 01:35 | válasz | #59
Az atomtól leginkább ma már azért félnek mert sok helyen nem figyeltek rá eléggé. Pl meg lehet nézni mennyi atomaktatáska maradt meg az oroszoknál és még mindíg nincsennek meg pedig 1 elég 2-3 milla ember azonnali kiiktatására és + a többi akik a járulékos efektekbe halnak bele.. Meg lehet nézni hogy az oroszok atomfegyverzetének védelmére pont az USA adott milliárdokat. Most képzeld el hogy szinte minden országban lenne atom. A rakétákat meg tudják már semmisíteni a kilövés pillanatában. De nem hinném hogy jó szemmel néznék pl az USA-t ha egyszercsak felrobban még a kilövőállomásban a rakéta, és ezért őket hibáztatnák hogy még el sem akarták indítani.

Bizonyos sugarakkal végzett kísérleteknél jöttek rá hogy ha ráfókuszálnak nagy energiával egy atombombára(nem elég a normál urán)akkor elindíthatják a láncreakciót. A sugár ugyanúgy áthatol a földön mint a neutrínók.
2006. dec. 15. 23:56 | válasz | #58
egyel lejebb már válaszoltam erre.

"miközben a nemzetközi egyezményeket és ellenőrzést teljesen figyelmen kivül haggya"
de ezzel kapcsolatban hozzátenném, hogy a nemzetközi egyezmények csak azokra az országokra vonatkoznak akik aláírták azokat. Persze ez a helyzet minden nki egyezménnyel.
2006. dec. 15. 23:45 | válasz | #57
ez a tanulmány elég banális, egyszerűen elővesznek egy régebbi elméletet és egy nagyon egyéni esetre alkalmazzák... ennek mi értelme??? Akinek nem ez volt az első dolog amit olvasott egy atombomba hatásairól, annak nem mond semmi újat sem a tanulmány, sem a cikk.

Cat!
"Ez nem nekik szól, hanem EU-nak, USA-nak, Kínának, Oroszoknak. Ha mindez igaz, akkor még inkább oda kell figyelni a kis konfliktusokra, és akár erővel beavatkozni, hogy ne fajulhasson el."
A próblémát jórészt ez okozza. Azok az országok fejlesztenek atomot, akiknek a legitimitását megkérdőjelezik a nagyhatalmak vagy inkább az USA (Irán, ÉKórea). Számukra az egyetlen garancia egy invázió ellen, hogy szereznek atomot. Irak esete pedig csak megerősíti ezen hitüket, mivel Iraknak nem volt, meg merte támadni az USA. A nemzetközi politika elméletekben az atomra, mint eltántorító/védelmi/háborút megelőző eszközre tekintenek. Nem valószínű, hogy kis ország kis konfliktusban alkalmazná szomszédja ellen. Márcsak azért sem mert ő maga is ott van a robbanás közelében. Persze őrültek vannak, de mégis az az általánosabb feltételezés, hogy az atomnak van egy racionalizáló hatása azokra akik birtokolják. (Nekünk olyan elméletet is tanítanak, amiben a világbékét az atomfegyverek teljes proliferációjával lehet elérni :)))).
2006. dec. 15. 22:02 | válasz | #56
Annyira baromi bonyolult előállítani hogy az elsőt totál véletlenül fedezték fel, rovarirtó szer után kutatva.

http://www.fas.org/irp/threat/cbw/com60e.htm
"One author estimates the start-up costs to produce a biological weapon at less than $1 million. Another points out that "a sophisticated program designed to produce a fissionable device would probably cost hundreds of millions of dollars, whereas type A botulinal toxin, which is more deadly than nerve gas, could be produced for about $400 per kilogram. A group of C/B experts, appearing before a UN panel in 1969, estimated that 'for a large-scale operation against a civilian population, casualties might cost about $2000 per square kilometre with conventional weapons, $800 with nuclear weapons, $600 with nerve-gas weapons, and just $1 with biological weapons'" (Douglass, Joseph D., Jr., and Neil C. Livingstone. America the Vulnerable: The Threat of Chemical and Biological Warfare. Lexington, MA: Lexington Books, 1987.) Another source estimates that the production of 1,000 kilograms of sarin (GB) nerve agent in a small laboratory would cost about $200,000. However, it is unclear if such estimates take into account the added costs that might have to be paid to procure equipment and/or materials on the black, as opposed to the open, market."

http://www.millennium-ark.net/News_Files/Newsletters/News010106_30f5NCB/News_NBC_Pt3.html#Anchor-11481

https://ccc.apgea.army.mil/sarea/products/textbook/Web_Version/chapters/chapter_21.htm#economic

http://en.wikipedia.org/wiki/Sarin_gas_attack_on_the_Tokyo_subway
http://www.cheniere.org/images/weapons/Sarinfacsm.jpg
http://bepast.org/docs/photos/anthrax/anthrax_sprayed_from_roof_by_aum_shinrikyo.jpg

Mellesleg a lewisit soha nem volt ideggáz.
2006. dec. 15. 21:04 | válasz | #55
Ez egy jó kérdés, valahol ők is említik, de ha jól értem, a lokális intenzitás rendkívül fontos ahhoz, hogy a tűz nagyon magasra emelkedjen. A pontszerű források füstje, mint a felgyújtott olajkutak, nem emelkedik olyan magasra, mint egy égő egész város.
2006. dec. 15. 21:02 | válasz | #54
Talán ha elvonatkoztatnál a vérgőzös kapitalista összeesküvéselméleteidtől és elolvasnád a cikket. Az bizony egy komoly elemzés, és nem csináltak mást, mint hogy egy időjárási modellbe beraktak annyi szennyező anyagot, amelyet néhány nagyváros felgyújtásából származóan becsülnek. Tudományos alapon lehet támadni, de nem azon az alapon, hogy szerinted milyen agyament következménye lehet egy ilyen elemzésnek. Prekoncepciója lehet hogy volt az alkotóknak, de legfeljebb azért, mert nekik fixa ideájuk a nukleáris tél, és nem azért, mert a gaz nagytőkések fizetett bérencei. Mellesleg a következtetésed sem valószínű - atomhatalmakat nem szokás megtámadni. Ha bármi politikai relevanciája van a tanulmánynak, akkor az az, hogy még olyan országgal sem tanácsos háborúzni, akinek egy pár bombája van, na meg hogy a regionális konfliktusokkal is törődni kell és meg kell előzni őket.
echo  
2006. dec. 15. 20:57 | válasz | #53
Ja és gyűlölök hsz-eket olvasni ebben az új design-ban, így nem is teszem
echo  
2006. dec. 15. 20:51 | válasz | #52
De durva a két fotó egymás után....
Clarke  
2006. dec. 15. 19:48 | válasz | #51
Csak azért kérdeztem, mert a tanulmányban 5Tg-t emleget, és kíváncsi lettem volna, hogy Irakban mennyi szabadult el. Na mindegy.
DanyyX  
2006. dec. 15. 19:30 | galéria | válasz | #50
Minden amit írtál a valóságnak teljes mértékű ellentéte.

Az ideggázok (pl.: szarin, szoman, lewisit, VX) előállítása nagyon bonyolult folyamat és egyáltalán nem olcsó. A para nagyobb körülöttük, mint az atom körül, csak a közvéleményt ebbe annyira nem vonják bele. Nem véletlenül alkalmazták az eddigi konfliktusokban is igen kevésszer.
A terroristák megnézném, mikor állítanak elő egy afgán putriban tényleges ideggázt. Az ilyen klór származékok, CS, CN foszgén természetesen nem minősül ideggáznak, és azokat annyira tényleg nem bonyolult előállítani...
Clarke  
2006. dec. 15. 19:21 | válasz | #49
amikor begyújtották az iraki olajmezőket, kb mennyi korom kerülhetett a légkörbe?
2006. dec. 15. 19:18 | válasz | #48
jut eszembe, latott mar valaki allo vagy mozgo muholdfelvetelt atombomba robbanansarol?
2006. dec. 15. 18:44 | galéria | válasz | #47
http://video.google.com/videoplay?docid=-3105197211596464745&q=nuclear

csemege.
2006. dec. 15. 18:35 | galéria | válasz | #46
"Azért nem olyan egyszerű felrobbantani az atomot egy idegen ország felett, mert ugye ahhoz kell hordozórakéta, azt meg lelövik a levegőben."

Hát az az olyan rohadt egyszerű lenne, akkor nem igyekezne mindenki ICBM-et létrehozni.
2006. dec. 15. 18:33 | galéria | válasz | #45
Igen, csak a környékén már rég nincs olyan hatalom ami a közvetlen létét veszélyeztetné és még egy ideig nem is lesz. Egy nyílt háború ohzhat csak ilyen veszélyt, de a körnéyken messze ők a legerősebbek.
2006. dec. 15. 18:22 | válasz | #44
Azért nem olyan egyszerű felrobbantani az atomot egy idegen ország felett, mert ugye ahhoz kell hordozórakéta, azt meg lelövik a levegőben. Inkább az a gáz, ha becsempésznek egy bombát az országba, mint a Rettegés arénája filmben. Ott az a történet, hogy egy neonáci csoport becsempész és felrobbant egy atombombát Amerikában, hogy azt higyjék, az oroszok támadták meg őket és kitörjön a háború.
Ronny  
2006. dec. 15. 17:50 | galéria | válasz | #43
Izrael, ha a léta függne tőle biztosan bevetné, és ez egy közel sem annyira lehetetlen szkenárió.
Ronny  
2006. dec. 15. 17:48 | galéria | válasz | #42
kb. hasonló ravasz tervet a serdülő öcsém is ha lenne:) Ma már nem kell ahhoz valódi bizonyíték, hogy valamely országot megtámadjanak(Irak), elég kevés lehetséges atomhatalom van ahhoz, hogy ki lehessen nyomozni ki, mikor, hol.
2006. dec. 15. 17:15 | válasz | #41
"ja hogy a fenébe maradtak éppen a hidak a képen?"

Az a bomba nem volt túl erős (kb. 15 kilotonna), és nagy magasságban robbantották, hogy minél nagyobb területet érjen a lökéshullám. Ezen kívül az épületek sokkal gyengébbek voltak a maiaknál.
lee56  
2006. dec. 15. 16:59 | válasz | #40
Ha már itt tartunk, akkor az ABC fegyverek leg kegyetlenebb és potenciálisan legerősebbje a B, és igazából ettől kéne tartani, persze nem azt mondom hogy akár egy kisebb atomháboru szunyogcsipés lenne, de én jobban félek a bio fegyverektől (főleg a jövőbeliektől, ha a gm és a nanotech igy halad)

Másik dolog, általában nem vagyok amerika párti, de ha arról van szó, hogy ilyen irán és é-kórea féle ország a-bombát fejleszt/tesztel/gyárt miközben a nemzetközi egyezményeket és ellenőrzést teljesen figyelmen kivül haggya, akkor inkább tegyünk meg mindent!, hogy megakadályozzuk ebben, mert igaz, hogy az amcsik-nak van az egyik legnagyobb a-bomba arzenáljuk, de támadólag soha nem vetnék be (kapásból az elnöki székbe kerülne ha mégis), ellenben pl a mostani iráni elnökről, simán el tudnám képzelni (persze irán azt mondja csak civil energiatermelésre kéne neki, persze-persze, bezzeg ugy már nemjó az áram, ha az oroszok épitik/üzemeltetik helyettük)
2006. dec. 15. 16:19 | galéria | válasz | #39
Egyszerübb lenne pár tonnányi aktív anyagot szétszórni a légkörbe, ami mindent elpusztít, ráadásul még robbanófejekre sincs szükség, nem lenne ellene védelem..
2006. dec. 15. 15:37 | válasz | #38
Ez egy mérhetetlen hangulatkeltő baromság!

Azt a célt szolgálja, hogy megdolgozzák a közvéleményt (ha egyáltalán számít a háttérből irányító mocsokrohadékoknak) az atomfegyvert birtokló egyes kisebb országok elleni háborús fellépéshez. Természetesen csak azok ellen szeretnének fellépni, amelyek nem engedték be (eléggé) az ő üzleti köreiket.

Hogy mit köszönhetünk ezeknek az üzleti köröknek, azt most itt nincs hely felsorolni, még címszavakban sem. De jót NEM!

A nagyhatalmak annyi kisérleti robbantást hajtottak már végre, és esetenként akkora energiát szabadítottak fel, hogy egy ilyen ÜRÜGY már több mint átlátszó.
2006. dec. 15. 15:27 | válasz | #37
Ja, ki védene meg minket ilyen Észak Korea féléktől.

Meg ahogy Kornan mondja, van más fegyver is. Én pl. jobban parázok a különböző ideggázaktól mint az atomtól, egyrészt mert olcsó(bb)ak, minden hülye elő tudja állítani (már a terroristák is felhasználtak ideggázt egy támadáshoz, bár nem haltak meg túl sokan), másrészt mert nincs akkora hiszti körülötte mint az atomfegyverek körül, és kevésbé van ellenőrizve.

szotyikaa: A világnak még egy jó darabig nem lesz vége, maximum az emberiségnek. De azért várom már azt a fegyvert ami képes elpusztítani a világot :)
2006. dec. 15. 15:16 | válasz | #36
A világnak biztos akor lessz vége amikor kitőr az első atomháboru és sajna biztos ki is fog...
Kornan  
2006. dec. 15. 14:59 | válasz | #35
Mondjuk vannak hasonló pusztító erejű vegyifegyverek is.
Kornan  
2006. dec. 15. 14:54 | válasz | #34
Az nagy hiba lenne.Akkor mi garantálná a békét a mostani atomhatalmak között?
Vorpal  
2006. dec. 15. 14:49 | válasz | #33
seggreverést:D
uniu  
2006. dec. 15. 14:31 | válasz | #32
hmm.. es milyen sulyosakat ?:))
2006. dec. 15. 14:21 | válasz | #31
szerintem az összes atombombát kikéne lőni a napba és aki újat mer gyartani arra nagyon sújos szankciókat vetni
2006. dec. 15. 14:19 | válasz | #30
Legalább a tulnépesedés problémája megoldódna!:S
2006. dec. 15. 14:07 | válasz | #29
Gondolkodj már. Ez épp arról szól, hogy mi van, ha válaszcsapás is történik. Az embergót meg egy atomháborúban résztvevő ország nagyívben tojja le, annál ezerszer nagyobb téttel játszik.
2006. dec. 15. 14:05 | válasz | #28
ha megnézed véletlenül pont sugárirányban állnak az epicentrumhoz képest, tehát nem oldalról kapták a lökéshullámot (vagy a nagyrészét hanem a hosszában.
Ha ezek kőhidak, akkor nem lesz semmi bajuk, főleg, hogy a bomba "kicsi volt"
A fémhidak sem olvadnak meg ekkora távolságban, legalábbis a főbb elemei nem.
Persze ez nem azt jelenti, hogy nem repedt szana szét csak dőlt le.
2006. dec. 15. 14:04 | válasz | #27
A hidak speciális építmények, direkte többszörös túlterhelésre tervezték őket. Ráadásul nem is igazán tud belekapni a lökéshullám, mert nincs nagy, álló felülete, ezért egy nukleáris robbantást jó eséllyel "élnek túl". Ugyanakkor előfordulhat, hogy oldalirányban elmozdul a pillérein, szóval végül mégiscsak le kell bontani. Ezt egyik amerikai kísérleti robbantásról készített felvételen látni is lehet, ahol az épületekre gyakorolt hatásokat vizsgálták. Ez persze nem azt jelenti, hogy érdemes hídon lenni a robbanáskor (vagy nagyon erősen kell kapaszkodni, ja és egy hőálló szerelés sem árt :) )
2006. dec. 15. 13:58 | válasz | #26
A globális időjárásra gyakorolt hatásról nem ez a tanulmány szól, hanem ez:

http://www.copernicus.org/EGU/acp/acpd/6/11817/acpd-6-11817.pdf

Bár a másik is érdekes.
2006. dec. 15. 13:57 | válasz | #25
nem kell ide semmilyen atomháború,a ternészet majd megoldja
rolika  
2006. dec. 15. 13:57 | galéria | válasz | #24
nem is tudom, miért csinálnak hordozórakétákat...
elpukkantják maguk alatt az atombombát, legalább nem szenvedve halnak meg a következményektől
minden háború céltalan, de egy atomkonfliktus főleg
2006. dec. 15. 13:30 | válasz | #23
mi értelme van azt számolgatni mi van ha kilövünk 1000 atombombát ?
1 et se mer senki kilőni mer akora választ csapást mérnének rá meg embargót hogy csak néznének
meg ha már számolnak nem kellenne kiagyni ey rakás dolgot a számításokból
2006. dec. 15. 13:26 | válasz | #22
baromság
2006. dec. 15. 13:14 | válasz | #21
A globális felmelegedés hatására nagy mértékben elszaporodnak bizonyos algafajok az óceánokban, megnö a CO2 megkötö képessége a földi bioszférának, majd a CO2 csökkenésével megindul a lehülés. Meg van még valami a tengeráramlások élövilágának átalakulásával is, de azt már nem vágom.

3 kérdés:

Vajon ennek a folyamatnak mekkora a periódusa? Szvsz több ezer év. Kivárod?

A folyamat müködött, amig néhány ezer ösemeber tábortüzeit meg a szokványos erdötüzeket kellett kompenzálnia. Vajon az ipar növekvö CO2 kibocsátásával is meg fog tudni bírkózni? Mert amíg van olaj, gáz meg szén, addig azt szépen folyamatosan visszadjuk az anyatermészetben, CO2 formájában.

Szerinted a folyamatos erdöírtás (visszatelepítés nélkül) és a vizek szennyezése lassítja-e a folyamatot? Mert szerintem igen.

Az mondjuk igaz, hogy a dinoszauruszak kipusztító katasztrófa után is helyreállt a rend, csakhogy az sem máról holnapra történt, és közben lecserélödött az állatvilág jelentös része.
2006. dec. 15. 13:13 | válasz | #20
ja hogy a fenébe maradtak éppen a hidak a képen?
2006. dec. 15. 12:38 | válasz | #19
Hát nem tudom... Az amerikaiak, az oroszok, és persze a franciák, az angolok, és a kínaiak sokkal nagyobb volumenben robbantottak, amíg alá nem írták a légköri robbantások betiltását.(Bár a kínaiak tudtommal nem írták alá)

Sokkal többet érne a tanulmány, ha elemezték volna a korai atomkísérletek éghajlati hatását is. Figyelembe véve a kisérleti terepek adottságait is, ami többnyire sivatagi volt. Bár az oroszok tudtommal robbantottak a tajgában (erdőben) is.

lokko  
2006. dec. 15. 12:38 | válasz | #18
engem a Nagaszaki "kezelés" előtt és után képpár gondolokodtatott el, hogy mi maradt meg a robbanás epicentrumához közel és mi nem ... pl a stadion futópályája, és a hidak is helyükön maradtak, a folyó sem költözött odébb
2006. dec. 15. 12:26 | galéria | válasz | #17
A globális felmelegedés lehülést vált ki!
zsotee  
2006. dec. 15. 12:24 | válasz | #16
Pontosan egy ilyen háborút és annak következményeit dolgozza fel a Veszélyes Jövő című film.
Kicsit elgondolkodtató.
uniu  
2006. dec. 15. 12:14 | válasz | #15
Lehet, hogy pont atomrobbantas kellene a globalis felmelegedes kompenzalasahoz ?
Viet  
2006. dec. 15. 12:13 | válasz | #14
Nagyon egyszerű a megoldás. Ne legyen atomháború(úgysem lehet elkerülni)
Viet  
2006. dec. 15. 12:12 | válasz | #13
Nagyon egyszerű a megoldás. Ne legyen atomháború(úgysem lehet elkerülni)
[NST]Cifu   2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 
2006. dec. 15. 12:05 | galéria | válasz | #12
Pár észrevétel az alanti kommentekhez:

-A korai talaj feletti és légköri robbantásos kísérletek mind lakatlan, sík területen történtek. Füst ugyebár égéskor keletkezik. Egy nagyvárosban bőven akad éghető anyag. Egy tundrán vagy egy sivatagban nem igazán.
-A legnagyobb légköri robbantások nem az ideális magasságban lettek végrehajtva. A Cár bomba, amit 50(-57) megatonna TNT robbanóerejével a legnagyobb kísérleti nukleáris robbanóeszköz volt, például 4000 méteres magasságban robbant.
Cat  
2006. dec. 15. 11:51 | galéria | válasz | #11
olvass bele mielőtt lefikázod, érdemes. Pontosan ez a kérdéskör is előkerül benne.

About 500 nuclear weapons were exploded in the atmosphere worldwide prior to the nuclear test ban treaty, with a total yield expended of more than 400 Mt. Of greater relevance here, 100 airburst weapons with an average yield 20 of 10 kt were detonated over the Nevada test site (NTS). About 61 of these devices had a high enough yield to produce measurable radioactivity beyond the NTS Bouville et al., 2002). The tests were deliberately conducted in locally dry onditions, so that the debris would remain aloft as long as possible, decaying and dispersing before returning to the surface.