Az elmúlt hetekben újraindult a törvényhozás mamut gépezetének digitális földi műsorszórásra való átállást előkészítő egysége. Az előkészítés szakaszában tartó politikusok az átállási stratégia témájában tartottak egy bizottsági ülést is, amire nem csak a pártok képviselői, hanem a civil szervezetek, szakmai szervezetek (NHH, ORTT) és a piaci szereplők is meghívót kaptak.

Hirdetés

A jelenlévők arról határoztak, hogy a stratégiával kapcsolatban milyen irányvonalat képviseljen az egyébként igen széthúzó hármas. Meglepetést okozott, hogy az előző évben még egymást maró parlamenti pártok meglehetősen hasonló véleményt fogalmaztak meg, miszerint fontosnak tartják a piaci szereplők véleményét, fontosnak tartják, hogy az átállási stratégia gyorsan érvényesüljön és az átalakítást nemzeti érdekként kezelik - nem párt, nem szolgáltatói, nem egyéni érdekként. Ennek kapcsán elkötelezték magukat annak a konszenzusos döntésnek a megtalálására, ami minden szereplőnek megfelelő és a lehetséges a kétharmados médiaszabályozási törvénykezési procedúrán is átpréselni.

"2012-ig át kell állni és ezt természetesen lehetségesnek tartom, sőt biztosan be is fog következni." - mondta Márfai Péter az MSZP szakpolitikusa, jelenleg a digitális átállással foglalkozó bizottság elnöke, majd hozzátette: "Az előző ciklus végén tett törvényi szabályozási kísérlet megrekedt, de elegendőek voltak az eredmények arra, hogy a genfi egyeztető bizottság előtt sikerült kiharcolni a maximális multiplex számot, azaz nyolc darabot, amivel az állampolgárok körülbelül 50 csatornához juthatnak a földi digitális műsorszórás által. Ebben természetesen tematikus csatornáknak is bőven jut majd hely."

A digitális földi műsorszórás újszerűsége többek között abban áll majd, hogy egyetlen frekvencián akár 4-10 csatorna is sugározhatja majd műsorát, ezt nevezik a mozihoz hasonlóan multiplexnek. Az átállással kapcsolatos jogi igazítás viszont már itt problémába ütközik, hiszen a jelenlegi szabályozás egy frekvenciához egyetlen tartalmat rendel hozzá, így ez az első kérdés, amiben a médiajogszabályokat módosítani kell. Külön kell választani a platform üzemeltetőt, tehát aki a frekvenciát bérli és a tartalomszolgáltatót, hiszen az eddigi verzióban ez egy és ugyanaz volt, az 1:1 arány miatt.

Továbbá állóháború kialakulása várható a tartalomszabályozás kérdésében is, hiszen az előző próbálkozásnál is ezen akadtak fenn leggyakrabban a tárgyaló partnerek. Igaz éppen ezért egy teljesen új előkészítési folyamat vette kezdetét és ha valóban nemzeti érdeknek tekintik a szereplők, akkor nem kezdik el egymást gyilkolni részletkérdéseken.

Főleg azért nem, mert Márfai szerint nem csak saját magunk lejáratása lenne ha benne maradnánk abban a kalapban, amiben a még analóg TV-s országok vannak, hanem azért is, mert a szomszédos országoknak is nehézséget okozna valamilyen szinten, ha mi még néhány évre konzerválnánk az analóg sugárzást. A jelszó a médiapluralizmus és a lehetőségek maximális kihasználása, amit a remények szerint nem csak a kormánypártok tűznek zászlajukra.

Az új előkészületekkel kapcsolatos vitaanyagok szerint a tartalomszabályozás ugyan a Nemzeti Média Stratégia része lesz, de azt az álláspontot képviselik a szakpolitikusok, hogy ezt az Átállási Stratégiának is érintenie kell. Alapvetően nyitottnak mutatkoznak a a kérdésben, de a kezdeményezők rábíznák a nagy tapasztalattal rendelkező médiapolitikusokra a kérdés tárgyalását. Magyarul az ORTT tapasztalatai igen meghatározóak lesznek a továbblépésben. Felmerül a kérdés, hogy nem lesz-e túl konzervatív a piroskarikás ORTT, nem akadályozza, lassítja-e majd a múltat idéző szervezet a jövő médiakommunikációját?

Márfai szerint az előkészítésben ők az erős modell hívei, ami jelen esetben annyit tesz, hogy amennyiben szétválasztják a platformot a tartalomtól, akkor a platform üzemeltetőt kell teljes mértékben motiválttá tenni az új technológia elterjesztésében, amihez bizonyos jogokat is szükséges számára biztosítani. Viszont az állam, aki a frekvenciák tulajdonosa, nem képes önállóan kontrollálni ezeket a folyamatokat, így egy külső szakmai szervezetet bíz meg a feladattal, amely éppenséggel az ORTT lesz.

Ezeken a vitás pontokon túl szembe kell nézni azzal, hogy a piac nem fog az állami megoldásokra várni, sőt, tudjuk, hogy az IPTV és a mikrohullámon, kábelen nyújtott digitális TV korszaka már el is kezdődött. A politikus szerint ha a törvényhozás késlekedik, akkor igazából nem történik semmi, csak egy másik platform kerül túlsúlyba, aminek az a veszélye, hogy a korlátozott lehetőségekkel rendelkező területeken élők hátrányba kerülhetnek.

Apropó hátrány. Az előző ciklusban lefolytatott tárgyalások során még Kovács Kálmán beszélt arról, hogy valamilyen módon anyagilag is támogatnia kell az államnak az átállást. Kicsit viccesen hangzik, de ezt ő szociális set-top boxként képzelte el, azaz néhány milliárd forintot arra szánna a költségvetés, hogy a rászorultak is kapjanak ilyen készüléket. Mára persze fordult a világ annyit, hogy ne így legyen. A tervek szerint nem kívánják ezt a lehetőséget túlkommunikálni, mert az arra motiválná a lakosságot, hogy akkor is éljen a kedvezményes lehetőséggel, ha egyébként is ki tudná fizetni az új készülék árát, ami akár néhány ezer forintért is beszerezhető lesz majd pár éven belül.

A 2011/12-es átállás valóban jól hangzik, akkor végleg búcsút inthetünk az URH-nak és az FM-nek, ráadásul ez a költségvetés számára még pozitív szaldós buli is lehet hosszútávon. Az államilag finanszírozott m1 és m2 tekintetében jelenleg az analóg sugárzás évi 5 illetve 1,3 Mrd Ft kiadás, míg a két csatorna digitális továbbítása mindössze évi 2,2 Mrd-ból kijönne. Persze az átálláshoz még hozzá tartozik 2 Mrd Ft reklámköltség, amit PPP konstrukcióban 25%-ban finanszírozna az állam.

Laptopok Már 49 900 Ft-tól!	E-book olvasók Már 17 043 Ft-tól!	Tablet PC-k Már 23 140 Ft-tól!	LCD monitorok Már 19 800 Ft-tól!
részletek »	részletek »	részletek »	részletek »