Terraformálás tükrökkel
2006. november 15. 17:27, szerda
A földihez hasonló körülményeket állíthatnának elő Mars körül pályára állított tükrökkel a vörös bolygó felszínének egy-egy kisebb területén, derül ki egy NASA által finanszírozott tanulmányból.

Hirdetés

A tükrök által biztosított napfénytöbblet meleggel és az eszközök működtetéséhez szükséges napenergiával látná el az expedíciókat, bár azt a szakértők is elismerik, hogy a megvalósítást tekintve adódik bőven nehézség. A terraformálás a tudósok és a sci-fi írók régi álma, aminek elvileg magában kellene foglalnia a kiszemelt bolygó légkörének megvastagítását és hőmérsékletének emelését, már ami a Naptól távolabb eső égitesteket, mint a Marsot is illeti. Egy teljes bolygó átformálásához azonban irdatlan erőforrások szükségesek, és a folyamat évszázadokig is eltarthat.

A gyorsabb eredmény érdekében Rigel Woida, a tucsoni Arizona Állami Egyetem mérnökhallgatója az amerikai űrügynökség Fejlett koncepciók Intézetének hathatós támogatásával azt a lehetőséget kezdte el vizsgálni, hogy csupán a felszín kis területeit tenné lakhatóvá, amire talán egy napfényt összegyűjtő és lesugárzó tükörrendszer lenne a legalkalmasabb.

A koncepció 300, egyenként 150 méter átmérőjű visszatükröző ballont állítana egymás mellé, melyek így egy 1,5 kilométer széles tükröt alkotnának a bolygó felett. A tükör által fókuszált napfény egy körülbelül 1 kilométer széles foltot borítana fénybe, 20 Celsius fokra emelve a területen az amúgy átlagosan -140 és -60 fok között mozgó hőmérsékletet, egyben energiaforrásként is szolgálna az asztronauták vagy a robotok által használt napelemek számára.


Az emberi expedíció tagjai számára külön előny lenne, hogy a kellemes hőmérsékletben megszabadulhatnának nehéz, vastagon szigetelt öltözéküktől, és egy jóval könnyebb, nagyobb mozgásteret adó űrruhában jóval egyszerűbbé, gyorsabbá válna a napi teendők elvégzése. A meleg leegyszerűsíti a lakómodulok kivitelezését, csökkenti költségeit, nem utolsó sorban pedig megolvasztja a felszíni vízjeget, ami nélkülözhetetlen az emberi jelenléthez és a visszaúthoz szükséges rakéta-üzemanyag előállításához. Ilyen terület lehetne a Mars Express által feltérképezett hatalmas fagyott tó, nem messze a bolygó északi sarkvidékétől.

A történet eddig szép és jó, azonban amikor a megvalósítás mikéntjéhez érünk már igen erősen vakargathatja a fejét az ember. A távolság egy dolog, a problémák eleve a telepítésnél kezdődnek. Talán van, aki emlékszik egy 1996-os űrsikló küldetésre, melynek feladata egy napvitorla kísérlet beüzemelése lett volna. A kísérleti kötél azonban elszakadt, az eszköz pedig menthetetlenül elsodródott, így 300 darab ballon feljuttatása és összehangolása egyáltalán nem tűnik egyszerű feladatnak.

Woida maga is kiemelt egy másik lehetséges problémát, mégpedig a káros magas frekvenciájú sugarakat, például a gyilkos gamma sugárzást, ami akkor alakulhat ki, ha valami hiba csúszik a tükörelemek kivitelezésébe. A ballonokat ugyanis olyan anyagokkal kellene bevonni, melyek csak a látható és infravörös fényt tükrözik vissza, mivel a Mars vékony atmoszférája a Földével ellentétben nem képes kiszűrni a káros sugarakat.
Laptopok

Már 49 900 Ft-tól!

E-book olvasók

Már 17 043 Ft-tól!

Tablet PC-k

Már 23 140 Ft-tól!

LCD monitorok

Már 19 800 Ft-tól!

részletek » részletek » részletek » részletek »
Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
Hirdetés



Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
manoG  
2007. dec. 17. 17:27 | galéria | válasz | #159
Egyet tudok csak ehhez, és a hasonló témákhoz hozzáfűzni: mi a fene jogosít fel bárkit arra, hogy más égitesteken rendezkedjen? Tipikus emberi tulajdonság. Azért ,mert élnek rajta(nem is biztos) akkor már le lehet stipistopolni? Gondoljunk mán bele....a világűr nem a mienk. Odamehetünk bohóckodhatunk, de birtokba talán nem kellene venni. Milyen vicces lenne ha valaki bejelentené a jogos igényét, miután már megszállta az emberiség. Vicces.
2006. dec. 22. 12:47 | válasz | #158
Köszi. Meg tudod mondani,hogy hol,mert nem vagyok jártas az ilyesmiben.
2006. nov. 30. 18:35 | galéria | válasz | #157
Kedvesem!
Ez a Tudományos hírek fóruma.
Tehát, ír valaki (szerkesztő, bennfentes) egy cikket, és mi ahhoz szólogatunk hozzá, tehát itt nem lehet nyitni témát, de máshol a Fórumban biztos igen.
2006. nov. 30. 14:49 | válasz | #156
pontosan ezt bizonygattam én is.
cain  
2006. nov. 29. 05:13 | válasz | #155
szvsz terraformálásnál egyszerűbb kupolavárosokat létrehozni. ha már lakni meg terjeszkedni akarunk.
lee56  
2006. nov. 22. 18:30 | válasz | #154
Rövidebben, Ha a cél tudományos (rövidtávu) - alkalmazkodni, Ha hosszutávu (stratégiai) akkor terraformálás.
lee56  
2006. nov. 22. 18:29 | válasz | #153
Hát igen, de mennyivel könyebb egy "földközelibb" marshoz alkalmaszkodni, főleg ha a nagyon jövőt nézzük, ahol lehet hogy már telepesek, neaggyisten kolóniák lennének a marson.
2006. nov. 22. 17:45 | válasz | #152
Bocsi,egy kérdés. Ezek a témak,a szerver generálja őket,vagy tudok én is új témát nyitni a fórumban? Várom a hozzáértők válaszát.
köszi
2006. nov. 22. 17:41 | válasz | #151
Vissza a terraformáláshoz. Légkört átszívni nem lehet. Meg sok értelme sem lenne,ha lehetne. A ritka légkör még hasznos is lehet,pl.: nem kell olyan erős és nehéz hőpajzs a leszálló űrhajókra. Könnyebb a fellövés is. Nem torzítja annyira a telekommunikációs jeleket,ezért kisebb kisugárzott teljesítmény is elég. A talaj feldolgozásával,ha pl kohót építenénk a Marson,hogy ne kelljen mindent oda vinni,is lenne nagymennyiségű gáz melléktermék. Persze bolygóméretekben ez semmi,de sok kicsi idővel talán sokra is mehet. Vagy ha nem is sokra,legalább mérhető eredményre :-)
Szép az a grafika,pláne a sarkvidéki óceánnal. Csak az mindig be lenne fagyva nagy eséllyel... Ahol úgy istenigazából érdemes lenne terraformálással próbálkozni,azok a nagyméretű holdak. Ott hamarabb lenne eredmény,és kicsit könnyebb feladat is,már csak a méretek miatt. Persze ne a Titánt szemeljük ki egyből... De a holdakon sem a tükrözés lenne célravezető,hanem az automata erőművek. Csak egy eszmefuttatás. Valahol egy akkora holdra lelünk,amin már érdemes próbálkozni. A mi naprendszerünkön kívülire gondolok. Olyan erőművet kellene csinálni,amely leszáll,telepíti és üzembe helyezi magát. Robotokkal szerintem megoldható. ilyenből kellene legalább 600-700 darab. A reaktor hőjét és legalább 10 éves üzemidejét használnánk melegítésre. A légkör gázati egy szivattyúrendszerben felmelegíteni és visszaengedni a légtérbe. A sugárszennyezés nem számít. Vagy ha van folyadék a felszínen akkor azt melegíteni és cirkuláltatni. Nagyjából homogén eloszlással a hold felszínén talán lenne valami hatása. Bár hogy őszinte legyek én nem vagyok a formálás híve. Alkalmazkodni könnyebb,gyorsabb,olcsóbb és sokkal célravezetőbb.
2006. nov. 22. 17:24 | válasz | #150
Üdv megint. Egykis pontosítás. A német ágyú hosszú Berta volt,a Krupp művek terméke és alkalmazási ideje az I.vh. Szaddam ágyújának eredeti célja Irán lett volna,csak közben véget ért a háború,a főmérnököt meg megölték. asszem mérgezéssel. De abban igazad van,hogy később Izrael ellen akarta volna alkalmazni. Műholdak fellövésére épült egy az USA-ban. Próbalövészetek voltak is vele. Discovery-n volt is róla film,hogy az ISS kaja és egyéb ellátását tudnák ilyen lövedékekkel megoldani. Könnyű lövedék egy kicsi manőver-fokozattal. A lövedék burkolata olyan anyagból készülhetne,mint a Trident rakéták robbanófeje. Papírvékonyságú méhsejt-cellás. Még hőállónak sem kellene lennie,mert aerospike-al lehetne ellátni. A rakétafokozat meg olcsó lenne,ha nagy tömegben készülne,és nem is kellene olyan hű de hi-tech típus. A vezérlés ha félaktív radaros,az még olcsóbb.
Vagy ha ez a "tisztelt" döntéshozó uraknak nem tetszik,tegyükfelhogy műszaki hiba a fellövéskor és hull is vissza a sugárzó szemét a nyakunkba esettől félnek,akkor a tengerfenékbe fúrás a legjobb. Olyan helyen,ahol a kéreg lefelé bukik egy másik lemez alá. Ott fúrni úgy 100-150 méter mély lyukat,és potty bele a bebetonozott,üvegesített hulladékot. Hosszú távon bekerülne majd egyszer a olvadt magma rétegébe. Na ott tutira megsemmisül és idefent meg semmi hatása sincs. Jelenleg is kivitelezhető és bejáratott technika. Lásd mélytengeri fúrások. Úgyhogy én minden erőmmel ezt a módszert támogatnám. Hiába integet a sárga kis pofa...
Spica  
2006. nov. 22. 08:17 | válasz | #149
bár ha már ott tartanánk akkor lehet nem a mars terraformálásával foglalkoznánk :)
2006. nov. 22. 01:13 | galéria | válasz | #148
teleportálóval nem lenne nehéz :-)
Spica  
2006. nov. 21. 21:40 | válasz | #147
hmm na jol megkaptam a vénuszos szövegemért :D persze tudom, hogy a felszín egy pokol és óriási a meleg. a meleget az üvegházhatás okozza, amit meg a vastag légkör generál. mondjuk a co2 légkör önmagába jó, mert legalább légkör, amiből scifis bűvészkedéssel még egy párszáz év mulva lehet, hogy tudnának is vmit kezdeni a tudósok. na nem mondom, hogy egyszerű lenne terraformálni, de valahogy még mindig elképzelhetőbbnek tartom, mint a marssal. a marson a légkör rendkívül gyenge, ami nélkülözhetetlen. jó hát fent lehet tartani marsbázist, de amíg csak viszi a pénzt és érdemben nem tud adni valamit a tudományos eredményeken kívül, akkor nem jutottunk előbbre csak az erőforrásainkat a marsra irányítottuk a föld helyett, pedig lassan a földet is terraformálni kell már ott tartunk.

a megoldás az lenne ha a vénusz vastag légkörének egy részét átvisszük a marsra. így a vénuszon csökkenne a meleg, a légnyomás. a mars meg melegedne egy keveset. kár, hogy ez csak fantázia. bár jó álmodozni :P
2006. nov. 20. 18:22 | galéria | válasz | #146
Ilyen most:

...és Kees Veenenbos szerint ilyen lesz:
2006. nov. 20. 18:11 | galéria | válasz | #145
Az első lépések:
2006. nov. 20. 18:05 | galéria | válasz | #144
2006. nov. 20. 18:05 | galéria | válasz | #143
Álmodozni szabad.
Ezt teszi David Robinson is.
<img src="http://www.bambam131.com/marscolony/Jamestown4a.jpg"
width="596" height="447">
lee56  
2006. nov. 20. 17:35 | válasz | #142
Hát, jó ötletnek tünik az ágyus módszer, de nemtom mennyire lehetne pontosan a napba juttatni a lövedéket. Mondjuk biztosan ki lehetne számolni egy pályát neki, amit ugye befolyásol a közelben levő bolygók (esetleg arra fele járkáló nagyobb asteroidok) gravitációja, meg még sominden más, és ha már eljut a nap közelébe akkor már szinte mind1 hogy mellément-e :)
2006. nov. 20. 12:44 | galéria | válasz | #140
A fóliasátor így is úgy is köll.
A giroszkópnak tudtommal tökmind1, hogy mekkora forgatónyomatékot kell semlegesíteni, de lehet, hogy tévedek.
2006. nov. 20. 12:41 | galéria | válasz | #139
Én bizony a tenger fenekére süllyesztést kézzel-lábal ellenzem. .
Akkor már tényleg kilőni, de jó kis agyagos földbe eltemetve is eláll egy darabig (ki tudja, hátha még újra lehet hasznosítani valamikor?).

A nagyágyú ötlet amúgy jó. Tudtad, hogy a németek ugye Big Bertával lőtték Párizst 1871-ben? Nem tudom, hogy Verne Gyula merített tőlük, vagy ők az írótól? Mert ugye az Utazás a Holba űrhajóját ilyen álgyúval lövik ki.

A technikát Szaddám Husszein próbálta felmelegíteni, és minős véletlen a németektől rendelt méretes acélcsöveket, "gázvezetékeknek", de igazából Izraelt szerette volna elérni tüzérségi eszközzel. A katonai kísérlet nem jött össze.

Most, űrtechnikai célra szerintem sem járható út, kivéve talán aprócska műholdak fellövését, de a Marson talán, a Holdon pedig bizonyára jó ötlet lenne építeni ilyen Vastag Bertát, helyileg bányászott anyagokból, és utána lőni, lőni, lőni.
2006. nov. 20. 10:55 | válasz | #138
köszönöm a szíves fogadtatást! Csak mostanság kezdek ilyen fórumozással foglalkozni,úgyhogy ha hibákat vétek sajnálom,még tanuló vagyok e téren. De nagy netes egyébként se lesz belőlem. A beszélgetés stílusa meg jó,ha könnyed. Csak azt nem tűröm,ha valaki OK NÉLKÜL hülyéz le.
De folytassuk a témát:
Atomerőmű párti vagyok én is. Itt a Földön is,hát még az űrben... A Mars felszínén ha állandó támaszpontot hoznánk létre,akkor oda mindenképpen kellene egy nagyteljesítményű reaktor. Nagy teljesítmény alatt nem paksi paramétereket értek,hanem mint egy tengeralattjáró reaktorát. Volt egy kis hajó anno,az NR-1,ami kb. Harmadakkora volt, mint egy Los Angeles-osztályú hajó. A pontos méretére nem emlékszem,de ha gondoljátok nézzetek utána. A legénysége 7-8 fő volt,kémfeladatokra használták. A reaktora két szekrény méretű volt. Az bőven megfelelne egy bázisnak. A hűtést is meg lehetne oldani valahogy. Nagyobb űrhajókra is ezt javasolnám,mert az izotópos kisdoboz nem képes ellátni olyan méretű és energiaigényű rendszert mint ami egy kolonizáló szerelvény lenne. A hulladékkal(kihasznált fűtőelemek) meg azt kellene csinálni,hogy itt a Földön a tenger fenekébe kellene fúrni egy kurva mély lyukat. Oda besüllyeszteni és betemetni. Ott sem ember sem élelmiszer sem talajvíz közelében nem lenne. A fölötte lévő vízréteg meg 5000m,tehát a hajón elhaladó napozó kisasszonyok puncijáról sem hullana le a szőrzet... :-)
A Marson,az alacsonyabb g miatt esetleg fel lehetne lőni a szemetet egy elektromágneses ágyúval. Csak úgy bele a Napba. Ott tutira megsemmisül. Az USAban már kísérleteztek óriáságyúkkal a 60-70-es években. Műholdakat akartak fellőni vele. De a programot leállították. A Marson nagyobb ágyú építhető és könnyebben üzemeltethető. Apránként de biztosan meg lehetne szabadulni a szeméttől. Ezt egyébként a Földön is meg kellene építeni. Nem is kerülne horrorisztikus összegbe. És akkor azokkal a csinos lányokkal,akik a zászlóikat lengetik az erőművek előtt nem vitatkoznánk meg mérgelődnénk,hanem nagy egyetértésben szeretkeznénk... Mennyivel jobb lenne,mint most,amikor környezetvédelem címszó alatt gátolni próbálják a fejlődést...
Na mára ennyi,mennem kell órára.
LowEnd  
2006. nov. 19. 23:44 | válasz | #137
a probléma az, hogy nem "megtartani kellene a szöget" hanem folyamatosan állítani.
Nem is keveset. És ehhez olyan forgatónyomaték kellene, mint a disznó. Nehezen tudom elképzelni, hogy ezt milyen böszme giroszkóppal lehetne megoldani, de hát, ki tudja, "több dolgok vannak földön s égen..."

Ha egy két négyzetkilométert akarunk "terraformálni" akkor nem egyszerűbb, és olcsóbb némi nájlonból, bambuszól, meg a saját nyálunkból valami nagy kiterjedésű fóliasátrat összedobni?

Annak a működtetéséhez még giroszkóp se kéne.
2006. nov. 19. 17:05 | galéria | válasz | #136
Egyszerűn odébbállnánk. Mert egyelőre nomád életmódról lenne szó.
Ott, különben, ahol olyan erős a kozmikus sugárzás, az egyébként jól szigetelhető atomerőművek sugárzása meg se kottyanna. Különben nem olyan atomerűművekre kell gondolni, mint az itthoniak, mert ezekhez - beleértve a tengeralattjárók kisebb atomerővűveit is - rengeteg vízre van szükségük. A Cassini szonda sem ilyen vizes atomerűmű.
lee56  
2006. nov. 19. 15:04 | válasz | #135
Jó mondjuk, nem földi méretekben kell gondolkodni, nem kell hogy többezer ember energiaigényét ellássa egy marsi reaktor, igy lehet jóval kisebb is, de attól még a káros mellékhatások megmaradnak, csak azok is zsugorodnak egy keveset.

Azért ha annyira atomerő párti vagy, érdekelne milyen megoldást tudnál elképzelni a használt fűtőelemek "semlegesitésére" elszállítására, egy marsi bázis esetében. Mert ugyebár itt nálunk nemgond ha nincs az atomerőmü közelében megfelelő lerakodóhely, (pl. földalatti tárolókba) simán lehet vonaton, vagy akár közuton szállítani, de a marson már nem ilyen rózsás az infrastruktúra , és ha a tükrös megoldásnál maradunk, lesz egy 1km-es játszóterük mindenre. Nemtudom pontosan milyen a marsi talaj, az az alatti rétegeket meg főleg nem, de biztos kemény meló lenne "föld" (mars ) alá temetni.
2006. nov. 19. 13:10 | galéria | válasz | #134
Tudom.
Sanyix   "Rest in Peace Sanyix" 
2006. nov. 19. 12:19 | galéria | válasz | #133
Egy RTG azért más mint egy hagyományos atomerőmű :)
2006. nov. 18. 19:18 | galéria | válasz | #132
A nukleáris energiát már használják az űrtechnikában. Nem lenne újdonság. A nagybolygók felé küldött űrszondákon ez kötelező is, mert olyan mesze a Naptól nem lehetne napelemekkel bohóckodni.
lee56  
2006. nov. 18. 17:24 | válasz | #131
Hát nem tudom, kiindulva abból, hogy itt a földön is elég drága és hosszu ideig tart, egy-egy atomerőmü megépitése. A müködtetésről és a kiégett fütőelemek elszállitásáról már nem is beszélve. Akkor már ez a tükrös módszer még mindig egyszerübben megvalósithatónak tünik, és legalább clean energy, szép lenne a marson azzal kezdeni a terraformáslást, hogy elásunk pár hordó sugárzó anyagot
2006. nov. 18. 09:52 | galéria | válasz | #130
"Ez cefet sok hajtóanyagot igényelne. Naponta megtankolnak?"

Én most így hirtlelen és elsőre giroszkopikus rendszerre gondoltam, amely mindig tartaná a szöget.

Különben nem is az a cél, hogy ott most folyamatosan 24 fok Celsius legyen, hanem mint bizonyára tudod, pld. a marsi tél idején problémás a marsjárók napelemeneinek a feltöltése. Egy ilyen tükrös micsoda ebbe segítene bele. Meg ugye a marsjáró nem létfontosságú, míg egy marsbázis létfontosságú szerepet töltene be - nem mindegy. De amúgy mindegy, én atomerőműpárti vagyok, mint már említettem, az a biztos.
lee56  
2006. nov. 18. 02:05 | válasz | #129
Tudom mit szerettél volna érzékeltetni :), csak vicces kedvemben voltam, de nehogy magadra vedd a civilizált delfin vs ember poént, rád max csak 20%ban vonatkozik

Amugy most nem értek veled 1et teljes mértékben. Igenis találhatnak olyan élőlényeket amik simán megváltoztathatnák az életünket is akár, lehet nem azonnal, és nem olyan mértékben mintha, kis szürke alienekkel technológiát "cserélnénk" :D, de azért megeshet hogy olyasmit találunk ami a legkülönbözőbb területeken boostolná a tudományt. Most hirtelen nem tudok példákat felhozni, az én fantáziám se (teljesen) végtelen :), és késő is van, zombi vagyok ilyenkor
LowEnd  
2006. nov. 18. 00:56 | válasz | #128
Nekem 2 kérdésem van:
a tükröt folyamatosan után kell állítani. (keringés - forgás) Mivel a tükörnek cirka akkorának (vagy nagyobbnak) kellene lennie mint a bevilágítandó területnek, ez csak néhány "terraformálandó" négyzetkilométert tekintve is problematikus, ugyanis merev vázon (mint egy papírsárkány) tudnám elképzelni a rendszert. Ez cefet sok hajtóanyagot igényelne. Naponta megtankolnak?
Akárhogy is, de időnként árnyékba kerül a terület. A földi sivatagi 60-70 fokos hőingadozás kutyfasza ahhoz képest ami ilyen ritka légkörben ott sec perc alatt történni fog.
2006. nov. 17. 23:05 | galéria | válasz | #127
Azt akartam érzékeltetni, hogy ha per absurdum találnánk az Európa holdon (Jupiter) az óceánban valamilyen állatokat (nem delfineket, mert azok emlősök, fel kell jönniük a felszínre levegőért),de vmi hasonlót, pld. polipokat, rájákat stb. az kétségtelenül egy nagy szenzáció lenne, de attól a mi kis emberi civilizációnk zökkenőmentesen haladna tovább. A nagy kihívás az, ha értelmes lényekkel futunk össze, mert nagyobb lenne a hatásuk a társadalmunkra.

BTW: Különben ebbe a fórumba is kezdtem írogatni (angolul) , hátha valakit érdekel a nemzetközi pálya (bár ott nincs annyi poénkodás, de személyeskedés azért van ott is).
lee56  
2006. nov. 17. 20:52 | válasz | #126
nana, azok a kis butus delfinek civilizáltabbak mint egyes embertársaink ;)
2006. nov. 17. 20:08 | galéria | válasz | #125
delfinszerű civilizációt
helyett:
delfinszerű élőlényeket (buta kis delfineket)
2006. nov. 17. 20:05 | galéria | válasz | #124
"nem tartom jó ötletnek az ekkora beavatkozást egy bolygó ökoszisztémájába. Lehet,hogy ezzel pusztítanánk ki olyan életformákat,amelyek nagy áttörést hozhatnának a gyógyszer vagy vegyiparban,esetleg a genetikában."

Ad.1: Egy kis tükrözés nem hiszem, hogy nagyobb kárt tenne ott, mint az alapból jelenlévő kozmikus sugarak, viharok, porördögök, meteorit becsapódások. Annyira azért nem hímes tojás a Mars.

Ad.2: Énszerintem mélyen a talajban lehetnek valamilyen bacik, - a remény hal meg utoljára, tudom - amelyeknek elsősorban tudományos jelentőségük lenne, de olyan rettenetesen nagy áttörést nem jelentenének. Most mondok egyet, ha delfinszerű civilizációt találnák mondjuk az Európán, annak is bazi nagy tudom. jelentősége lenne, de attól a kenyér ára itt nem változna, legalábbis rövid távon. Ezek inkább szellemi, lelki dolgok. Persze humanoid létformák megjelenése életünkben, na az már nagy durranás lenne. De lehet, hogy most túl flegma vagyok.
2006. nov. 17. 19:57 | galéria | válasz | #123
Üdvözöljük körünkben SHARK13 kollégát!

Mondjuk egy kicsit necces, ha nagyon jólfésült vitát akarsz, mert egyesek elég szabadszájúak vagyunk itt és vehemensek, de mindent a tudományért, ugyebár.

Az aggályaid amúgy osztom, szerintem is hülyeség (jaj, bocs, a szájamra ütöttem) a tükrös lacafacázás. Én messzemenően atomerőműpárti vagyok, a korábban itt belinkelt francia prof honlapjáról letöltött szim. játékban is az első dolgom az volt, hogy feltankoljak belőle a marsi űrhajóra. Megjegyzem, jó nehéz, tehát okosan be kell osztani emiatt a rakteret.
-------------------
lee56:
helyesek a megjegyzéseid, nem a marsi Egyenlítő környékére gondolt a kiscsávó, amikor leírta elképzeléseit, hanem valamelyik sark felé, bár nem éppen a sarokra, ahol van jó sok ívóvíz. És igen, ott már nem biztos, hogy felmegy a nyári hő +20 celsiusra.
Bijesz  
2006. nov. 17. 19:56 | válasz | #122
Nagyjából erre gondoltam én is.
Mivel ez egy tanulmány a részletek nincsenek kidolgozva, de nem is volt célja imho.
Ami engem zavar, az az, hogy ennél kisebb horderejű problémák sincsenek megoldva,
a szűkös költségvetést arra kellene talán költeni.

Sanyix: Na igen mindig oda lyukadunk ki elöbb utóbb, hogy az űrkutatás nem rentábilis egyenlőre.
2006. nov. 17. 18:45 | válasz | #121
Üdv néktek. Én csak most kapcsolódom be ebbe a fórumos eszmecserébe. ha jól látom a Mars terraformálásáról beszéltek. Nos csillagász szakos hallgatóként annyit mondhatok,hogy nem olyan egyszerű az,mint amilyennek hangzik. Egy kis animáción szép a tükrözés,de az csak üveggolyó az indiánoknak,vagyis a nézőknek. De menjünk csak sorban:
1-Legyártani azokat a marha nagy tükröket. Megoldható. Legyen mondjuk olyan,mint a fólia. Elég vastag egy bizonyos szilárdsághoz,de mégis elég könnyű. A tükröző réteg gőzölögtetett fém. Még ha vékony is az egész,az alkalmazott fémek nehezek. Mert legalább négyzetkilométeres területűnek kellene egy szegmensnek lennie.
2-Kellene egy hatalmas teherűrhajó,ami teljesen automatán,legénység nélkül ingázik a Föld és a Mars között. Ami ugye csak bizonyos időszakokban gazdaságos. Elméletileg lehetséges bármikor,csak ahhoz több nagyságrendell több energia kellene.
3-A Mars kiszemelt területe fölött szinkronpályára kellene állítani a nagyméretű tükröket egymáshoz nagyon közel. Ehhez saját hajtóművekkel és annak tartós(több száz évig elegendő) energiaforrásával kellene ellátni az összes tükörelemet. Mert mozgatni is kellene őket,mindig a fény irányába,ahogy a bolygó kering. Akár a napraforgó virága. Az ugye nem megoldható,hogy tízévenkén elutazzunk a Marsig fűtőelemet cserélni mind a többszáz reaktorban.
4-A "bevilágított" terület nem egyenletesen melegedne. A közepe sokkal jobban melegedne,mint a szélei,ezért szelek képződnének. Hogy milyenek azt nem tudom,de bonyolultak az tuti. A Marsnak van saját időjárása,van szél a gyenge légkörben is. Ezt nagymértékben megzavarná a besugárzott folt által keltett szél. Az sem mellékes,hogy a Földiénél gyengébb gravitáció miatt a szelek által felkavart por marha lassan ülepedne. Egy jó kis porvihar felső rétegét melegítve meg nem a kívánt célt valósítjuk meg. A felszín hősugárzása sem mellékes. A ritka légkör miatt a talaj hőjének nagyrésze akadálytalanul kisugárzódik az űrbe.
5-Mivel még nem tudjuk biztosan,hogy van-e élet a Marson nem tartom jó ötletnek az ekkora beavatkozást egy bolygó ökoszisztémájába. Lehet,hogy ezzel pusztítanánk ki olyan életformákat,amelyek nagy áttörést hozhatnának a gyógyszer vagy vegyiparban,esetleg a genetikában.
6-Ha megcsináljuk a "melegítő rendszer"-t és az üzemszerűen működik,mi történik egy esetleges baleset esetén? Mert ha működni fog,akkor azt nagyon "hajszálra" kiszámolt paraméterek esetén tenné. Ha pl. Egy meteorraj megtépázza a tükröket,vagy néhányuk a vezérlés hibája miatt összeütközik...máris számottevően kisebb lesz a besugárzott teljesítmény. És máris mások lesznek a meteorológiai hatásai az egész műveletnek. Kvázi egy kisebb baleset is tönkreteheti az addigi teljes munkánkat.
7-Még egy kérdés. Ha terraformáljuk a Marsot,akkor annak csak úgy van értelme,hogy "feldúsítjuk" a légkört. Akkor viszont már magát is fűtené a bolgyó az üvegház-hatás miatt. Tehát feleslegeses a tükrök.
8-Kik adnának erre pénzt??? Még következő generációs űrsikló sincs, ténylegesen lakható,NAGY űrállomás sincs. Amíg a szűkebb környezetünket sem tudjuk lakni,addig minek költsünk más bolgyók terraformálására. Abból a pénzből a fentebb említetteket simán meg lehetne valósítani. És egyátalán minek terraformálni egy bolygót? Lehet építeni olyan bázisokat,sőt egész városokat,amik zártak.
Aki nem ért velem egyet szívesen vitázok,de csak kultúráltan. Ha valami hülyeséget írtam volna,elnézést,nagyon fáradt vagyok már. Mindenkinek szép estét kívánok.
lee56  
2006. nov. 17. 17:59 | válasz | #120
Igen igen, ebben is igazatok van, de hol olvastátok hogy az egyinlítő tájékán tervezik ezt a mini "terraformálást" véghezvinni?.

"A tükör által fókuszált napfény egy körülbelül 1 kilométer széles foltot borítana fénybe, 20 Celsius fokra emelve a ***területen az amúgy átlagosan -140 és -60 fok között mozgó hőmérsékletet*** ".

"nem utolsó sorban pedig megolvasztja a felszíni vízjeget"

Ha csak ezt a két kiragadást, megnézitek, már valószinüsíthető hogy nem az egyenlítő környékéről van szó, tehát irreleváns hogy ott mennyi a maximum.
És megmagyarázza azt is, hogy miért kellenek a tükrök, ha egyszer azok nélkül is vannak kellemes 20 fok körüli hőmérsékletek a bolygó egyes részein.
2006. nov. 17. 17:16 | galéria | válasz | #119
Egyetlen légzőkészülék biztos nem lenne elég, mert a légköri nyomás 1%-a földinek, így - miután deszhidratálódtál, az ereid megpattannának, és elvéreznél mint azok, akiket úgy emlegetnek itt, mint akiken kijöttek Jézus sebei.
2006. nov. 17. 17:14 | galéria | válasz | #118
Amúgy, a Vénusz előnye, hogy ott - a Marsi szegénységgel szemben - bőven van nyersanyag, azt hiszem ami a Vénusz bármely vegyész álma. Csak bizonyos reakciókat kellene elindítani...
2006. nov. 17. 17:12 | galéria | válasz | #117
Bravó, feltaláltad a spanyolviaszt. Leírtad még1x, amit előtted mások 100x.
Omega  
2006. nov. 17. 17:09 | válasz | #116
Skacok, azon gondolkodtam már párszor, hogy a mars melegebb részein-helyein ilyen körülmények között akár elég volna egyetlen légzkészülék is.
Mi erről a véleményetek ?
Egyébként nem igaz, hogy -60 fok a legmelegebb a marson az egyenlítő közelében lehet akár +20 fok feletti is.

2006. nov. 17. 16:34 | galéria | válasz | #115
Egy nullával véletlenül többet írtál.
lee56  
2006. nov. 17. 16:33 | válasz | #114
A soha, elég merész kijelentés, nem gondolod...
Bár volt egy csomó ember 200 éve is, akik szerint soha nem juthatunk ki az ürbe, vagy a holdra. Sőt picit korábban Leonardót is kiröhögték, és mondták hogy az ember sose fog repülni.
2006. nov. 17. 16:33 | galéria | válasz | #113
Hát hogyne.
Átlagos felszíni hõmérséklet: 482 °C, a légkör 96%-a szén-dioxid,3%-a nitrogén a többi meg az egyéb gázok (Kén-dioxid, vízpára, Szénmonoxid, Argon, Hélium, Neon,Hidrogén-klorid és Hidrogén-fluorid).Az egész eget sûrûn beborító felhõibõl kénsavesõ csepereg.A légköri nyomás 92!!!!-szerese a földinek.A felszíni pokol további jellegzetességét a kb. 482 °C-os hõméséklet adja. Eme értékeket a fékevesztett üvegházhatás okozza. A napfény melegének jelentõs rész átmegy a felhõkön, de a Földdel ellentétben nincs hol távoznia, így újra és újra visszaverõdve fokozza a pokoli klímát. Így a Vénusz melegebb, mint a Merkúr, noha jóval messzebb van.A Vénusz mágneses tere rendkívül gyenge, amiben bizonyára szerepet játszik a nagyon lassú 243 földi napig tartó retrográd tengelyforgása. A napszél a bolygó ionoszférájával követlen kölcsönhatásban van.

Sanyix   "Rest in Peace Sanyix" 
2006. nov. 17. 16:27 | galéria | válasz | #112
!!! Mert szerinted barátságosabb egy co2-es kénsavas légkör földinél 900-szor nagyobb légköri nyomással, ahol 500 fok állandó, és a felszín tele van vulkánokkal, lávafolyásokkal? :)
2006. nov. 17. 16:19 | galéria | válasz | #111
"a marson nincs, és soha az életben nem lesz"

talán a "büdös életben" még lehet, nem?
Spica  
2006. nov. 17. 14:58 | válasz | #110
ki az a hülye aki a marsot akarja terraformálni miközben a földön élünk? meg ha már scifizni akarnak a tudósok, akkor a vénusszal próbálkozhatnak, mert ott legalább van légkör. a marson nincs, és soha az életben nem lesz.
2006. nov. 17. 10:52 | galéria | válasz | #109
LowEnd  
2006. nov. 17. 00:48 | válasz | #108
Ma szar napom van, úgyhogy szigorúan, de igazságtalanul seggberúgok mindenkit, aki elém kerül.
2006. nov. 17. 00:16 | galéria | válasz | #107
Csak ismételted a posztom, más szavakkal.
2006. nov. 17. 00:09 | válasz | #106
"Na ekkora eget rengetö nagy baromságot is ritkán olvas az ember. Pl napelem csak közvetlen fénnyel müködik, szórt fénnyel nem."

Hol olvastal a cikkben ilyet?
Nap elemet (PV), miert erdekli, hogy kozvetlenul a napbol jott -e feny?
Ha megfeleloen tukrozom, miert is nem megy ?
2006. nov. 17. 00:09 | galéria | válasz | #105
Ne légy bunkó, te is.
brueni a kedvencem. Pont.
dez  
2006. nov. 16. 22:56 | válasz | #104
És én nem ugyanezt mondtam?
LowEnd  
2006. nov. 16. 22:50 | válasz | #103
nem baj, talán legközelebb ügyesebb leszel.
ha valakit baszkurálni akarsz, és kuka vagy az adott témához, legalább legyél szellemes.
Ha az sem megy, menj politikusnak.
LowEnd  
2006. nov. 16. 22:43 | válasz | #102
akit érdekel, de nem bányászna utána:
általában arról van szó, hogy az asztronauták egy olyan alsóruhát hordanak, ami egy kis levegőzést ad (nem lesz büdös a hónaljuk) és hűtőközeget is keringet.

itt a pikcsör:
http://en.wikipedia.org/wiki/Liquid_Cooling_and_Ventilation_Garment
brueni  
2006. nov. 16. 22:41 | válasz | #101
nem próbálkozom, nem érsz annyit...
2006. nov. 16. 22:03 | galéria | válasz | #99
Az űrruhát mindenképp szigetelni kell, mert hanem egyik feled megsülne (500 Celsius fokon azért már a hasábburgonya is megsül), a másik pedig megfagyna (-270 fok C). Tehát egy termoszba kell tenni az embert, amelynek a belső hőmérsékletét a külvilág minél kevésbé befolyásolja. Nem tudom, lehet, hogy valaki tudna gyártani olyan űrruhát, amely mindig kiegyenlíti a két szélsőséges (meleg, hideg) hatást, de tudtommal inkább az van, hogy hűteni kell, mert az emberi test állandóan termeli a hőt, amelyet a jól szigetelő űrruha egyébként bent tartana. Most, hogy ez gyakorlatilag hogy van megoldva, arról nem sokat lehet tudni, nyilván minden ilyen eszközöket gyártó cég hétpecsétes titokként őrzi a saját technológiáját.

Különben vannak szép, a hőátadást magyarázó egyenletek, de csak erős idegzetűeknek.
Sanyix   "Rest in Peace Sanyix" 
2006. nov. 16. 21:38 | galéria | válasz | #98
Simán el lehetne jutni... csak hozzá kéne fogni, és nem háborúra költeni a pénzt.
Bijesz  
2006. nov. 16. 21:26 | válasz | #97
Nos azért én meglepődnék ha ez a tükrös tehcnológia a legapróbb részletekig ki lenne dolgozva. Kicsit előreszaladtak imho.
Terraformálás?
Elöbb el kéne jutni a marsra.

Sehol nem tart az űrtechnológia helyben topog.
dez  
2006. nov. 16. 21:04 | válasz | #96
Ja, hogy úgy érted, hogy a tömör anyag és a vákuum között még ott van a víz, levegő, stb. is, ami a hővezetőséget illeti. Hát igen, ez valószínű így van.

Szóval, közben megfogalmaztam végre: a vákuum nem a legjobb hőszigetelő (mivel akadálytalanul átengedi a hősugarakat, hőelvonásos párolgásnak sem állja útját), hanem: a legrosszabb hővezető... Mivel ugye nincs, ami a brown-mozgást átvigye.
LowEnd  
2006. nov. 16. 20:53 | válasz | #95
Epi: ehh a többire nem írsz, csak a könnyű prédára mész... nem kerül ám semmibe elismerni, hogy nem volt igazad.

dez: azt írtad: a vákuum csak a szilárd anyagnál jobb hőszigetelő. Erre én válaszul írtam a légneműt, és a folyékonyat. mit kellett volna idevennem még? a plazmát? :D
Na mind1, értjük egymást: a hőszigetelést nemnagyon lehet kezelni a hősugárzás visszaverésének képessége nélkül.
dez  
2006. nov. 16. 20:52 | válasz | #94
Persze azt is kipróbálhatod, hogy légmentesen lezárod magad egy kis helyre, akkor is hamar bemelegszel majd. EZÉRT kell hűteni az űrruhát, nem azért, mert "a vákuum a legjobb hőszigetelő".

A vákuum csak akkor lehet a legjobb hőszigetelő, ha valamilyen eszközzel útját álljuk a hősugaraknak (pl. tükör), és a vákuumba való kipárolgásnak.
dez  
2006. nov. 16. 20:46 | válasz | #93
Csak próbáld ki, hogy egy kilyukasztgatott (hogy az izzadtság kimehessen) alufóliával beburkolod magad...

"Ez a ruha pedig mindenképp szigeteli a test hőjét." - és, ezt ki vitatta, tisztelt Epubirossz? :D
dez  
2006. nov. 16. 20:41 | válasz | #92
Ne viccelj már. Csak abban volt igaza, hogy hűteni kell az űrruhát, de a többiben nem; nem azért kell hűteni, mert "a vákuum a legjobb hőszigetelő".

Azt egy szóval sem mondtam, hogy a tömör anyag a legjobb hővezető, talál olvass figyelmesebben.
2006. nov. 16. 20:41 | galéria | válasz | #91
No, megint egy pubi. :-)

"Nos a test a hőjének nagy részét ilyen sugarakban adja le (elég a hőfényképre gondolni), " - ez a nagy tévedés, ezt kellene sürgősen helyre tenni.

A másik:
Azért, hogy ne pukkanj szét, az űrben mindenképp kell a ruha, hogy összefogjon. Ez a ruha pedig mindenképp szigeteli a test hőjét. Persze, ha talpig vasban, páncélban vagy, az talán hősugrázással tényleg több hőt vezetne el, de ugye nem élünk a lovagkorban.
Szép is lenne: Sir Pubi. :-)
LowEnd  
2006. nov. 16. 20:18 | válasz | #90
Először én is erre a következtetésre jutottam, Dez, de sajnos nincs igazunk, hanem ezúttal Epikurosz írta helyesen.

A sugárzás formájában elvesztett hő (HA NEM ÉRINKEZIK SEMMIVEL az űrruha: se szerszámmal, se talajjal, se űrhajóval, se E.T-vel) kevesebb a komfortos hőmérséklettartományban, mint az emberi test által megtermelt hő. Ezért fontos a hűtőrendszer: tovább tudnak kényelmesen dolgozni a csókák.
Fűteni meg a kesztyűket, csizmákat kell tipikusan.

És nem csak a tömör anyag lehet jó hővezető (vízhűtés, decemberi hideg szél, több példa szerintem nem is kell)

Ami igaz az igaz, tévedhetünk mindannyian. Talán még én is.

Nyilván, neked is nagy igazságod van: a hősugárzást befelé a hőveszteségnél nagyobb mértékben visszaverő szigetelő anyag nyilván "jobb hőszigetelő" mint a vákuum.
dez  
2006. nov. 16. 20:06 | válasz | #89
Hát még csak természetes, hogy az űrruha nagyon jó hőszigetelő... De Epikurosz nem ezt írta, hanem azt, hogy a vákuum a legjobb hőszigetelő, és ezért kell hűteni az űrruhát.

Nos, Epikurosz megfeledkezett az infravörös sugarakról, aminek mibenlétét talán nem kell taglalni. (Nem akadály nekik a vákuum.) Nos a test a hőjének nagy részét ilyen sugarakban adja le (elég a hőfényképre gondolni), és csak ráadásként, ha nagyon kell, akkor izzadással is (párolgásos hőelvonás). Mindkettőt úgy "elszívná" az űr, hogy csuhaj, ha nem lenne ott az űrruha.

Ha belenézünk egy vákuumos termoszba, mit látunk: tükör-felület, ez hivatott visszaverni a infavörös, azaz hősugarakat. Párolgás sincs persze, mert ott az üveg fala.

Lényeg, enyhén szóva nem igaz, hogy a legjobb hőszigetelő a vákuum. Csak egyvalaminél jobb: a tömör anyagnál, pl. egy tömör üvegnél, mert az nagyon is vezeti a hőt, így egy tömör üvegben lévő meleg folyadék hamar kihűl.

ps. valaki írt egy olyat, hogy az űrruha napos oldaláról az árnyékosra vezetni a hőt. Hát, valószínű megoldható, de nekem úgy tűnik, nem ezt csinálták, hanem a kinti hatásoktól való maximális elszigetelés, és belül független optimális klíma kialakítás történik.
LowEnd  
2006. nov. 16. 20:00 | válasz | #88
He - he
Feltéve, (de nem megengedve) hogy létezik a vákuumenergiaként misztifikált folyamat, a kérdés fennáll: Egy bezárt dobozban miért van inkább vákuum, mint egy csukottban?
csukottban -> nyitottban

oppárdon hölgyeim
LowEnd  
2006. nov. 16. 19:45 | válasz | #87
dejó dolog a szmájli
minden sorba rakok egyet legközelebb
LowEnd  
2006. nov. 16. 19:42 | válasz | #86
Sajnos, a jelek szerint, valóban nem tudok veled a témáról érdemben vitatkozni.

De most már értem a fogalmi zavarod okát.
Gyanúm szerint az, hogy összehordasz hevet-havat nem a személyes hiányosságod, hanem oktatási rendszerünk csődje.

Gondolok itt (nagylelkűen eltekintve az érdemi vitától ) az érvelési módszeredre.

Feltéve, (de nem megengedve) hogy létezik a vákuumenergiaként misztifikált folyamat, a kérdés fennáll: Egy bezárt dobozban miért van inkább vákuum, mint egy csukottban? Hogy jön ide a féreglyuk?
Egy humán beállítottságú ember (mint én) ezt sajnos nehezen fogja fel. Bocsánat.

Hogy ne kelljen nagyon szofisztikáltan érvelni:
Az olyan dolgokba most tényleg ne menjünk bele, mint a neutrínóktól elszigetelt tér, és a néhány (sic!) foton, mert látom, hogy nem sikerült venned a lapot. Megpróbálom vizualizálni: a kisujjad körme alatti fika-atom elektronfelhője bizony-bizony belelőg anyuci intergalaktikus cukorkásdobozába.

De nálad a labda: Villantsd meg szellemi nagyságodat, hadd okuljunk...

Más:
ez a "pubizás" már a nyolcanas években is rendkívül ciki volt.
2006. nov. 16. 19:32 | galéria | válasz | #85
Én örökifjú vagyok. Akkor mivan?
2006. nov. 16. 19:31 | galéria | válasz | #84
Sőt. :-)
Caro  
2006. nov. 16. 19:28 | válasz | #83
A vákuum a gyakorlatban: amikor a részecske átlagos szabad úthossza több, mint az edény mérete.
Grusi  
2006. nov. 16. 19:15 | válasz | #82
Nevetséges, amikor valaki azt hiszi, hogy az életkoránál fogva már okosabb is a nálánál fiatalabbaknál.
lee56  
2006. nov. 16. 18:49 | válasz | #81
Akkor le-pubizhatlak? :)
2006. nov. 16. 18:20 | galéria | válasz | #80
kedves pubikám!

"Az antianyagos példád túlmenően azon, hogy értelmezhetetlen, még értelmetlen is."

Azt úgy köll értelmezni - még az alsó végen (Alszegen) is - hogy ha kiviszed az anyuci cukorkásdobozát az intergallaktikus térbe, ahol csak néhány eltévedt foton kószál, de a madár már tényleg nem jár arra, akkor abban a dobozban lecsukott állapotban elég jóminőségű vákuum lesz. Azonban, annak ellenére, hogy nem lesz benne foton, sem mondjuk neutrínó, mégis lesz benne anyag, vagyishát anyag és antianyag részecskék, amelyek egymásból átalakulnak, oda-vissza. Megsúgom neked, kis pubi*, hogy az ilyen vákuum (éter) energiáját remélik megcsapolni az alternatív fizikusok. -> vákuumenergyia.
A poén az egészben az, hogy az egyik magyar szkeptikuskonferencián egyik remek matematikusunk bonyolult matekaparátussal levezette ennek az egész hóbelevancnak az egyenleteit, és meg fogsz lepődni, vákuumenergia tényleg ott van, nagyon ott van, csak nem tudjuk kiszedni. Oksi, pubi?

* pubi = valszeg onnan ered, hogy pubertáskori, kamasz. Szinonímák: öcsi, öcskös, taknyos, tinédzser, legényke (Epikurosz közkönyvtárából)