Alig 11 éves a DVD és máris rekviemjét írja a technológiai innováció. A trónkövetelők már jó ideje nyüzsögnek a hírekben, de az első Magyarországon is kapható Blu-Ray olvasó bejelentésével a Samsung hivatalosan is feladta a DVD-nek az utolsó kenetet. Szakértők szerint ugyan a fejfa felállításáig még eltellik néhány év, de mostantól bárki, aki meg tudja fizetni igazi mozit varázsolhat otthonra.

Hirdetés

1983-ban temették először a filmszínház kevesebb, mint egy évszázados történetét, mikor is megjelent a VHS szabvány a világon. Az eleve gyenge minőségű, ráadásul romló audiovizuális élmény viszont tovább éltette azt. 1995-ben újabb generáció mutatkozott be a digitális lemez, azaz a DVD formájában, ami óriási ugrás volt az otthoni médialejátszás életében. Az adattárolás terén a DVD átvette a CD lemez szerepét, a filmek esetében a VHS-t iktatta ki, csupán a zenei területet kímélte meg, amiről viszont MP3 kollégája gondoskodott.

2006 a Blue-Ray számára a magzatvíz elfolyását jelenti, hiszen idén ugyan bemutatkoznak a lejátszók, de komoly tartalomra még nem lehet számítani. Jövő évre is csupán 40 darab film megjelentetésére tesz ígéretet a közel 170 tagból álló BD pártoló liga filmes platformja. A Blu-Ray-en megjelenő művek 1080 soros progresszív felbontásban kápráztatják majd el a nézőket, ami a DVD után ugyan nagy ugrás, de nem biztos, hogy hasonlítható a VHS-DVD forradalomhoz.


A váltást mégis az teszi szükségessé, hogy pár évvel ezelőtti nyamvadt kis tévéinket lecseréltük nagyképernyős készülékekre, amiket bámulva örültünk a kristálytiszta DVD-jelnek, de a következő TV csere - ami a legtöbb háztartásban egy még nagyobb képernyős LCD TV formájában realizálódott - idén vagy jövőre kissé kiábrándító hatású lesz. Egy DVD filmet a 27-32-40 colos LCD képernyőn bámulva szép nagy pixeleket látunk. Az elmúlt években a videotartalommal semmi mást nem tettünk, mint kifeszítettük a kis képet a nagy képernyőnkre, de most a tartalom is szökell egyet és a nagy TV-hez is szép, részletgazdag képet ad, mindenki nagy örömére.

Sokáig zajlott és még talán a mai nap sem lefutott kérdés, hogy a DVD-t a HD-DVD vagy a Blu-Ray taszíthatja le a trónról. Utóbbi esetében meggyőző érv lehet, hogy a konzumer elektronikai gyártók közül a Samsung, a Pioneer, a Sony, a Philips, a Sharp, a Hitachi, az LG, a Panasonic, a TDK és a Thomson is e mellé tette le voksát, míg a mozimágnások soraiból az MGM, a 20th Century Fox, a Lions Gate, a Warner Bros, a Paramount mellett a Disney is ezt választotta. A zenei/játék kiadók közül is a többség (Sony-BMG, Universal, Vivendi, EA, PS3) is a kék lézert preferálják.

Az eredmény persze azonos a két lemeztípus kapcsán: óriási adatmennyiséget leszünk képesek egy DVD-vel azonos kaliberű lemezre tuszkolni. A technológiát nem ismerők kedvéért a lényeg a vörös lézerhez képest rövidebb hullámhosszú kék lézerben rejlik, ami jóval aprólékosabb letapogatásra képes, így a korábbi 4,7-9,4 Gbyte-os tárkapacitás 25-50 Gbyte-ra növekszik. Ennek eredményeképp a DVD 720 x 480 pixeles felbontása helyett 1920 x 1080-ra válthatunk, az adatátviteli sebesség pedig 10-ről 50 Mbitre növekszik.

A fogyasztót természetszerűleg a technokrata megközelítés nem érdekli túlzottan, a valóságot bemutatni viszont igen nehéz. Az új asztali lejátszó bemutatóján a szokásos szkeptikussággal közelítettek többen a készülékhez, de a kirakott 40"-os LCD TV-n látott kép belefagyasztotta a szót a sajtó képviselőibe. Normál filmek esetén ugyan nagyon közelről nézve kissé zajosnak tűnt a kép, de optimális nézői távolságból hihetetlen, mozit bőven megszégyenítő képet mutatott. A legszembetűnőbb különbség az animációs filmeken mutatkozott. Ennél többre két dimenzióban valóban nem vágyhat senki.

A Full HD képességgel fémjelzett LCD TV készülékek tökélesedésére nem is találhattak volna adekvátabb példát, mint a bemutató alatt a demo film lejátszásakor a kijelzővel teljesen szemben működtetett stroboszkóppal, ami a környezetet a jól ismert módon változtatta pillanatról-pillanatra, míg a TV képen semmilyen formában nem volt észlelhető az erős fény jelenléte és hiánya.


Az üröm az örömben azon túl, hogy jelenleg alig két film elérhető BD formátumban, hogy az induló ár szinte megfizethetetlen. A Samsung BD-P1000 jelű lejátszója kiskereskedelmi forgalomban bőven 300 ezer forint felett indul, a bemutatott 40"-os kijelző pedig közel 700.000 Ft-ot kóstál. A Samsung Magyar ZRt. termékmenedzserétől megtudtuk, hogy ezek az árak nem sokáig tartják majd magukat, ahogy az már megszokott a high-end termékek esetében. A piac törvényszerűségei szerint elsőként a módosabbakat, sznobokat és technofanatikusokat várják a vevők közé, majd fokozatos ereszkedéssel, 1-2 éven belül földi halandók is megengedhetik majd maguknak az audiovizuális digitális orgazmust.

A termék életciklusának végén tartó DVD példájából kiindulva (egy asztali olvasót 10 ezer Ft alatt, egy írót kb. 20 ezer forintért kapunk ma) ez valóban így lesz. Sőt az alapértelmezett CD, DVD, MP3 kompatibilitás után törvényszerű lesz, hogy a legtöbb gyártónál a későbbiekben megjelenjenek a HD-DVD/Blu-Ray kombók is. A Samsung szlogenje: "Képzelje el, hogy a HD élmény életre kel otthonában" mosolyt csalt arcomra. Habár a bejelentés valóban mérföldkő, de a legtöbb ember egy jó ideig valóban csak elképzelni tudja azt.

Laptopok Már 49 900 Ft-tól!	E-book olvasók Már 17 043 Ft-tól!	Tablet PC-k Már 23 140 Ft-tól!	LCD monitorok Már 19 800 Ft-tól!
részletek »	részletek »	részletek »	részletek »