 Hozzászólások  A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
mármint a napelemeket? ezerévesek...
Life is death, death is life. No life, no death.
Life is life, death is death.
|
Ez egy rendkívül értelmes hozzászólás volt, gratulálok hozzá. 
"Pitét evő lányok... nyalom a pitétek."
|
leszarom
A félelem az elme gyilkosa
Szembenézek félelmemel Hagyom hogy áthaladjonrajtam
|
most találták fel őket, te.
Kara kánként folytatom tanításom.
|
nyilván ezért van van minden ház tetején napelem. :D
Life is death, death is life. No life, no death.
Life is life, death is death.
|
nyilván. de ez a pár százalékos hatásfok nagyon lerontja a megtérülési időt, a nagy felület viszont általában növeli a karbantartási költségeket.
Life is death, death is life. No life, no death.
Life is life, death is death.
|
Egy épület tetejének felszíne kb. 100 négyzetméter, vagy több.
Akik napelemekket telepítenek, azok ennek 10%-át ha kihasználják.
Ha befedem a felét olcsó műanyag napelemekkel, akkor már ugyanott vagyok, mintha méregdrága kollektorokat használnék.
Kara kánként folytatom tanításom.
|
A nagyon jó hatásfokú napelemekett (40-45%) aranyárba mérik. Ezeknek csak ott van létjogosultsága ahol minden dekagram számít, pl. a műholdak áramellátásánál. Nem mindegy hogy 1T napelemet cígelnek fel, vagy csak 300kg-ot. Ezen helyzetben igencsak megtérül ha a drágább de nagyobb hatásfokú napcellákat alkalmazzák. Már ha csak az utiköltséget tartjuk szemelőtt.
Ha a földön maradunk, akkor az ár/teljesítmény arányon kívül figyelembe kell venni agyegy rakat egyébb dolgot is. Pl. a megtérülési időt, a telepítéssel és karbantartással kapcsolatos kiadásokat. Az élettartamot meg majdhogynem kifelejtettem. Amennyiben a fentebb említettek (meg biztosan kihagytam valamit:( )konstellációja megfelelőbb mint a magasabb hatásfokú napelemek használata esetén, akkor kisebb hatásfok és nagyobb felület ide vagy oda, ez utóbbi kerül az olcsóbba a beruházók szemével tekintve. Kivéve ha a beruházást eszközlő nem magyar stílusban kíván befektetni.
Minden amit hallunk, vélemény, nem tény. És minden amit látunk, nézőpont, nem a valóság.
- Marcus Aurelius
 |
na akkor leforditom, mit jelent ez:
sokszorosan akkora felületnyi kell belőle ugyanannyi villamos energia előállitásához, mint a "hagyományos" napkollektorokból.
viszont beruházói részről egyáltalán nem mindegy, mekkora területen kell a beruházást végezni, ugyanis állambácsi és spanja, az önkormányzat hajlamos a telkeket terület alapján (is) értékelni...
egy jófajta galliumarzenidből készült napelem hatásfoka jó viszonyok között akár a 42-45%ot is elérheti, ehhez viszonyitva "a nem túl nagy" saccra max. 5% lehet. tehát nyugodtan számolhatunk olyan 8szoros felületaránnyal a hagyományos technika javára, ha ugyanannyi áramtermelést akarunk...
egy jó ideig ez még nem lesz versenyképes technológia.
Life is death, death is life. No life, no death.
Life is life, death is death.
|
Nemtom, nézz utána. Élet és tudomány.
Kara kánként folytatom tanításom.
|
A problémádra azért nem olyan bonyolult a válasz.
Szóval a részenkénti visszakapcsolás az annyiban áll meg, hogy a 120/220kV-os alállomásokon (ugye automatizált vezérlés) oldják meg a részleges visszakapcsolást.
A fogyasztók bekapcsolási áramlökéseit meg úgy kompenzálják, hogy a rendszer úgy van felépítve (mármint a középfeszültségű hálózat (35...4kV, illetve a kisfeszültségű 0,4kV vagy 230/400V ahogy tetszik...) hogy van benne annyi rugalmasság, hogy elbírja azt a bizonyos áramlökést.
Erre a magyarázat leginkább a hálózat belső ellenállásában keresendő (az korlátozza azt a bizonyos lökést) másrészt az induktív/kapacitív kompenzáló berendezésekben. Nem tudom, hogy az MVM hogy áll ezekkel (mármint kompenzálással) sok alelosztóban láttam már kondenzátortelepet, fojtókat, ilyen céllal, de ránézésre nyilván nem lehet megállapítani, hogy egy hálózatban hogy alakul a teljesítménytényező.
A rugalmassággal kapcsolatban még annyit, hogy szabványok vannak minden villamos rendszerelemnél, lökőáramokra. legegyszerűbb példa az olvadóbiztosító. Ezek is úgy vannak kialakítva, hogy pl. névlegesen 400A, de ha az ember megnézi a karakterisztikáját, akkor azért ottvan, hogy pl a 400A-es olvadóbetét 1s-ig 2000A-t bír ki. Ugyanígy minden alkatrész méretezése (trafók, kábelek, kötések) számol ezzel a ténnyel, és bele van kalkulálva az áramlökés.
Más kérdés, hogy a jelenlegi magyar közép/kisfeszültségű hálózatot még a régi szabvány szerint tervezték amelyben nem számoltak azzal, hogy pl. a sima halandó is 2...3kW-os klímákat szerelhet a lakásába...
"Pitét evő lányok... nyalom a pitétek."
|
Kedves Ace McCloud.
Nem érted ugye? Nem baj...
Egy ilyen "egy apró ostoba hiba" számtalanszor megtörténik számtalon országban. Hogy egy ilyen apró ostoba hiba most miért lett ekkora esemény? Csak.
Ha nem csak felületesen olvastál volna bele abba amit írtam meg utána is járnál a témában (Soroljam a tanáraimat, villamosmérnök ismerőseimet, internetes anyagokat?) talán értenéd is...
Az "egyszerű stratégia" nem más, mint a gyors reagálású erőmű (meg sok más dolog a hálózatban, de ebbe most ne menjünk bele) és kezdik is belátni, hogy szükség van rá. Csak ugye onnan nem lehet annyit lenyúlni, mint egy pl. széntüzelésű erőműnél...
Szélerőművek? Nagyjából egyetértünk.
Vízierőművek létrehozásánál meg lehetne előzni a környezeti károk nagy részét, de ha még maga a vízierőmű építése sem áll érdekében a vezető hatalomnak, akkor teljesen mindegy ilyen szempontból.
"Pitét evő lányok... nyalom a pitétek."
|
és mennyi a hatásfokuk? :)
Life is death, death is life. No life, no death.
Life is life, death is death.
|
van 1 jó hírem: megjelentek a műanyag (polimer) napelemek. :-)
Kara kánként folytatom tanításom.
|
azért, mert galliumarzenidből készül. egy ilyen kristály húzása nem olcsó móka, ráadásul külön-külön a gallium és az arzén is mérgező, és szobahőmérsékleten szublimál, mint állat. ;)
meg az a kurv@ nap se süt eleget. most mondd meg...
Life is death, death is life. No life, no death.
Life is life, death is death.
|
Nem! :) Olvasd el még egyszer hogy mit írtam! :)
Szívni nem lehet 10m-nél (illetve 1 bar-nal) nagyobb vízoszlopot, mert ugye a gravitáció nagy úr itt a Földön, s 9,82 m-es vízoszlop (ha a sűrűsége 1000 kg/m3) felett szívás esetén szétszakad a vízoszlop. A megoldás az amit írtam nem szívják, hanem nyomják. Szóval szivattyúval a vizet "nyomják", így el lehet érni sokalta nagyobb nyomásokat, igen ennek lehet eszköze a soros szivattyú kialkítás, vagy az a nagynyomású szivattyú elé épített un. Booster szivattyú (kavitáció elkerülése végett). Gyakorlatban is mindenhol a szivattyúval jellemzően nyomnak s nem szívnak, talán pint emiatt. "?" ;)
Röviden a magasság csak szívásnál korlátoz, de nyomásnál nem, ott lehet technikai megoldásokat keresni szívásnál nem, ott tetszik, nemtetszik a fizika az úr. ;)
Az igazi kolléga nem csak ígér, hanem be is tart...
|
tééééleg bakker:) félre klikkeltem, bocska
Minnél több időt töltök emberek között ,
annál jobban szeretem a kutyámat.
|
Ezugyebár 3P kartácsnak ment...de nekem sem árt tudni (amúgy tudtam :-)
Kara kánként folytatom tanításom.
|
"(illetve ez a szivattyúzás energiát a víz föld alá tőrténő "lepumpálásánál" viszik be lévén szívni max ~10m-es vízoszlopot lehet ;) "
Egy lépcsős esetén,de lehet többlépcsős szivattyú is:)
Minnél több időt töltök emberek között ,
annál jobban szeretem a kutyámat.
|
Nagyjából igazad van.
A geotermikus energia legkönnyebben ott hasznosítható, ahol magától a felszínre tör a víz (hévíz). Ott már csak a vízkövesedést kell megoldani.
Lengyelországban melegházak fűtésére használják, ezért olyan olcsó a lengyel paradicsom.
Kara kánként folytatom tanításom.
|
Ne csinálj ebből is napi politikát. Azt meg csak záró jelben jegyzem meg, hogy a legaktívabb atomerőmű ellenes politikusunk Illés Zoltán Fidesz politikusa. Aki sajnos teljes tudatlanságát megvillantva sajnos ostobaságokat irogat, ami végül is nem csak az "atom lobbi", hanem a racionális zöldek munkáit is lehetetleníti, mert sok esetben összemossék velük. Hiba!
Geotermikus energia használhatósága:
Tegnap ugyan erről írtam, de nem fejtettem ki. Akkor most kifejtem, mert a tévhitek és a felületes ismeretek ismét megalapozatlan dolgot hoznak fel.
A geotermikus energia (értsd meleg víz) hőfoka villamos energia termeléshez rendkívül alacsony. Jó esetben 80-90°C hazai viszonlatban. Ebből így villamos energiát termelni nem lehet, azonban távhő ellátáshoz már használható (hazai példák a teljesség igénye nélkül: Szólnok, Sárvár, Békéscsaba,...). Villamos energiához való felhasználásnál, csak un. előmelegítésre alkalmas, azaz ezzel az energiával előmelegítjük azt a vizet, amit valamilyen úton tovább mellegítünk, technikailag itt elsősorban a fosszilis (szén, gáz, olaj) jöhet szóba. A villamos energia termelésnél a friss gőz hőmérséklet 520-530°C körül mozog, tehát még csak nem is jelentős ez az érték, persze elhanyagolni sem szabad. Az energia pozitívum mellett van néhány megfontolandó egyébb tényező ami ismét korlátozhatja a felhasználhatóságát:
1. A geotermikus energiát ma úgy "nyerik ki" többnyire pl. hőszólgáltatáshoz is, hogy egy fúrt csövön lenyomnak vízet, amely mélyen a közet repedésein felmlegedve átszivárog egy másik csőhöz ahol a már felmelegedett vízet felszívattyúzzák a felszínre (illetve ez a szivattyúzás energiát a víz föld alá tőrténő "lepumpálásánál" viszik be lévén szívni max ~10m-es vízoszlopot lehet ;) ). Az így cirkuláltaott víz mennyiségére korlátozó tényező az adott geotermikus hőfok állandó. Egyszerübben fogalmazva, csak annyi vizet lehet leszivattyúzni a föld alá amit a közet fel is tud folyamatosan melegíteni, ha ezt megnöveljük, akkor a kilépő víz hőmérséklet csökken, illetve ez a közet részlegesen lehül. Fenn kell tartani a hőegyensúlyt! Ez a hőmérleg sajnos nem túl jó hazai viszonylatban, tehát erőművi energiatermelési mennyisgéhez nem számottevő.
2. Ez a víz a felmelegedés mellett rendkívül feldúsul ásványi sókban és egyébb szennyező anyagokban, ezt a folyadékot tisztítani kell, majd egy hőcserélön keresztül át tudja adni az energiáját az energia termelési körnek. Csak érdekesség képp a '80-as években, de talán még a '90-es években is vadul ment a Sárvári Termál Kristály reklám. Tudjátok-e hogy az minek volt köszönhető? Nem nem ásványi sót akartak termelni :). Sárváron létesítettek egy geotermikus energiát hasznosító távfűtő műt. A fentebb leírt módon működött a tisztás során illetve a hőátadást szolgáló hőcserélők rendkivül sűrű eldugulását követő tisztítása során sok ilyen ásványi sóban is dús iszapot, szennyező anyagot mostak ki. Ez hatalmas költség volt, s romlott a rendszer rendelkezésreállása is. Majd jött egy rendkívül jó marketing fogás ezt a korábban szennyeződésnek titulált iszapot picit tovább tisztították, s a maradványt eladták a fentebb írt márka néven. Ez így önmagában már kezd egy jó árukapcsolásnak tűnni, de mégegyszer az így előállított energia egyrészt alacsony hőfokú, másrészt geologiai viszonyok szerint mennyisége is korlátozott s harmad részt a rendkívüli tisztítási költségek is jelenős árfelhajtó hatással bírnak.
Ez összességében jelentős villamos energia árnövekedést jelentene, amit végső soron mi fogyasztók fizetnénk ki. Még akkor is, ha un. az állam ezt "támogatná". Mert miből is támogat az állam? Ugye ő pénzt nem termel, hanem az adó Forintjainkat költi erre, tehát a finanszírozást is mi fizetjük végsősoron. Sajnos pont ez az igazság az összes államilag finanszírozott, vagy dotál árú villamosenergia termelésre. Ilyen dotált árú az összes szél erőmű, és sajnos több hagymoányos tüzelésű (olaj, szén, gáz) erőmű. Teljesen dotációmentes, valódi piaci törvény szerint pl. a Paksi Atomerőmű termel. Ma Paks egységköltség 10 Ft környékén van, s nézzétek meg, hogy mit fizettek a villanyszámláért! Ez is persze egy torzítás, de szó nélkül sem mehetünk el mellette...
Zárszóként annyit, hogy látszatra kecsegető pl. a geotermikus energia is, de ha nem ismerjük a velejárókat, akkor könnyen téves következtetét vonhatunk le.
Az igazi kolléga nem csak ígér, hanem be is tart...
|
Na, ja, nem vagyok elég vicces. Az önállóság márcsak ilyen száraz, unalmas dolog.
Kara kánként folytatom tanításom.
|
Epikurosz: legalább lenne poén értéke, de még az sem...
|
Szicíliában régen sok erdő volt, meg források, kutak. Ahogy az éghajlat szárazabbá vált, plusz az erdőket is kiirtották, az emberek nagyobb közösségekbe tömörültek. A kevés megmaradt vízforrás birtoklása jelentette a hatalmat. És megszületett a maffia.
Én azt mondom, megint, hogy nem jó dolog a teljes központosítás, az, hogy valahol valaki elfingja magát, és emiatt neked nincs fürdővized, vagy leáll a hűtőd. Ez jobbágyság.
Vissza kell térni az önálló szabad paraszti gazdaságok filozófiájához. Erre tud épülni egy erős állam. Ha a részek gyengék, a nagy egész is csak gyenge lehet.
Kara kánként folytatom tanításom.
|
Csak a mai "terror" fenyegette világunkban leginkább megszabadulni kívánnak az atomerőművektől,mert könnyű célpont és egy ilyen erőműhöz társadalmi támogatás kell,amit manapság nem nagyon kapnának meg. Bár ha Fletóra nézek,inkább atomerőművet kéne összehozni így,mint amit ő művel.
A megújulú energia jó lenne itthon,főleg a geotermikus,de drága kormányunk baszik támogatni ezen rendszerek kiépítését,napelem is dettó így van,míg másutt ez természetes dolog,hogy a ház közös világítása erről megy,itthon kurva drága és az állam nem támogatja igazán,csak úgy látszólag. Napkollektor jó dolog még szintén,s nem is nehéz megcsinálni. Ezért mondom azt,hogy kisfeladatokra igenis jók ezek a rendszerek. Elég sok minden lenne még itthon és itthon csinálják már a jó fűtőértékű biotüzelő anyagot az erőművekbe.
Hallottam én szépet,mikor a magyarok által jól kiépített fogyasztót kiszolgáló rendszert a németek szétkapták és helyette lett jóval kevesebb ügyfélközpont,aztán 70-80 éves néni reklamálni mehet 100 km utazva.Nah ezt nektek nagy német villamos szolgáltatók,menjenek a k......
Meg ugye a hálózat karbantartások és minden szart számonkérnek a felelős mérnökön,még ha tényleg szükséges volt az a kiszálás. |
A Star Trekkben szokták az ilyesmit kaszkádreakciónak hívni.
Valamikor régen volt a mindenttudás egyetemében egy rész erről (kifelyezetten az Olasz fajtáról), nagyon jól ábrázolták egy kis űrfelvételen.
A megújulóval kapcsolatban meg hallottatok-e már a geothermális erőművekről? Azt mondják kifizetődő lenne, amíg meg nem hasznósítjuk, marad az atom. Hiába mond bárki bármit, Paks NEM SUGÁRZIK. (vagy ha igen, kis dózisban még hasznos is!) Na meg a fúziós erőmű Franciában (meg Svájcban). Vélemények?
http://www.bognarstudio.hu/blogszfera.html
Hozzászóló pszihológia az oldal kb közepétől.
|
Én az e-on ról nem gondoltam volna ezt! Egy elég jő szolgáltatócég! Azért a németek nem szart szolgáltatnak. Itt Békés Megyében is voltak áramingadozások a DÉMÁSZ hálózatán.
|
Olvasgatom a vitákat a megújjuló energiaforrások használatának szükségességéről kirobbant vitát. A vita picit parttalan s mindkét tábor tud érvet s ellenérveket felhozni.
A megújjuló energiaforrások gazadaságosságáról erősen területi megoszlás szerint kell gondolkodni. Ma megújjuló erőforrásokban még mindig a legjelentősebb a vízenergia. Magyarország vonzatában sajnos látnunk kell, hogy relatíve rosz adottságaink vannak a megujjuló energiaforrások terén (víz, szél, szolár, vagy épp geotermikus). Természetesen e mellett ha nem is jelentős mértékben, de támogatni kell legalább kutatási céllal ezen energia termelő egységek telepítését.
A környezetvédelem hazai hozzáállása is elég "érdekes" akár ezen a területen is. Nem is akarok példálózni pl. a politikai színektől is rettentően erős Bős-Nagymaros kérdéséről, de ettől érdekesebb, hogy volt rá valós szándék, hogy un. szivattyús tűározos erőművet építettek volna Pilisbe (éjjeli árammal a vizet felszivattyúzzák egy magaslati víztározóba, s nappali csúcsnál meg lezúdul). A környezettanulmány után "érdekes módon" tájvédelmi körzetté nyílvánították a kiszemelt területet. Ilyen hely is kevés van, ahol ilyen típusú erőművet építhetnek, s azt is így "kezeljük". Pedig valóban hiányzik a gyorsan szabályozható erőmű (jellemzően menetrendtartó) a hazai palettából.
A másik furcsa dolog, hogy alaperőműként relatíve drága erőművek is vannak. Az ilyen erőműveket és az un. vonali import kiváltásánál esetleg ésszerűnek tűnő alternatíva lenne, Paks bővítése.
Ma itthon európai mércével rettentően magas az atomerőmű elfoadottsága, de kényes a terület, s egy határozott kampány mellette/ellene gyorsan befolyásolja a támogatási index mértékét. Azonban azt is fel kell mérni, hogy a villamos energia igényünk meredeken emelkedik s ezt ki kell szolgálni a kérdés a hogyan. Tényleg hogyan? Lehet importból, lehet atomerőművel, lehet drágábban termelő gázos, szenes erőművekkel. A megújjuló energia forrás itt nem rúg labdába, mivel mint írtam is ebben tudomásul kell venni, hogy rosz adottsággal bírunk...
Az igazi kolléga nem csak ígér, hanem be is tart...
|
A cikkben ismertett jelentősnek nevezhető esemény mellett több erőműben is okozott ez kisebb-nagyobb üzemzavarokat, amit az erőmüvek rendszerei is megéreztek.
Az ilyen és hasonló események miatt komolyan el kell gondolkodni, hogy a liberalizált áram piac valójában mennyire is biztonságos, mennyire is szólgálja a valós fogyasztói igényeket.
Az igazi kolléga nem csak ígér, hanem be is tart...
|
Azt kell, hogy mondjam, hogy tévedsz. ténylegesn van úg hogy jelentősnek nevezhető teljesítménnyel csökkentik a Paksi termelést.
Az igazi kolléga nem csak ígér, hanem be is tart...
|
Nah szóval a zöld energia nem rossz,de csak kis mennyiségű energiát tud termelni. Nem lehet rá annyira számítani,mint mondjuk az atomerőműre.
Ami ezt az összekötött rendszert illeti egy baromságnak tartom,mert a villanyt nem a pénz irányítja. Így ha túlterhelt egy szakasz és ott éppen folyna egy nagyobb átvitel,jól megnyomja a hálózatot. Itthon nálunk már egyetemen is a profok és tapasztaltabb tanárok mondták nagy szar lesz itt,lassan majd jelentkeznek a problémák a hálózaton. Hál istennek a magyar mindig talpraesett volt és a szarból is csinált valamit,így talán nem szívunk annyira.
Ami Paksot illeti emlékeztek arra,mikor le kellett állítani egy blokkot. Ez is egy alapvető hibából jött,s szakmai hibából,nem is egyszer. Paks vezetője mindenegyes választáskor megújul,mert ugye ott pénz van és éppen az aktuális seggnyaló kerül oda,persze az illető segg a szakmához de nem gond.Sajnos ez tényleg így van,én is csodálkoztam rajta,de hát ez van. Országunk egyszerűen nevetséges,amit az energia iparban művel. Többek közt ezért is szartam a szakmámra ezen területére,mert nagyot nem lehet tenni,ha nincs kapcsolatod,okádhatnékom van néha ettől az országtól. (BME VIK:Erősáramú szakot végeztem) |
Ezért vannak összekapcsolva a hálózatok. Ha lokálisan nincs elég kakaó, hoznak máshonnan.
Gond akkor van, ha hirtelen nagy, nem tervezett változás történik a rendszerben, mert akkor óriási áramok indulnak meg sorban túlterhelve minden vezetéket. A lökés nyomában keletkező hiány meg az erőműveket terheli túl, így az eredmény egy totálisan lakapcsolt hálózat.
Ez a láncreakció megfelelő tervezéssel, és folyamatos fejlesztéssel elkerülhető lenne. Sajnos az ilyen típusú beruházásokhoz (iszonyat sok pénz, és nincs azonnali látványos eredmény) komolyabb katasztrófák kellenek.
|
Folytatva az előző gondolatot: lehetséges lenne, hogy egy Dunántúlnyi hálózatban nincs elég tartalék, egy városrésznyiben meg van? Vagy fordítva?
Vagy mindegyikbe bele van építve? Ez akkora tartalékot igényel, aminek költségeiből -- csak becslésem -- kitelne egy-két üzembiztosabb hálózat, meg egy-két csúcserőmű.
|
Minél többet töprengek, annál kevésbé értek valamit. Először leírom azt ami világos, az utolsó bekezdésben jön a nagy sötét anyag:-)
Szóval, képzeljünk el egy áramszünetet, ami már órák óta tart. A hűtőszekrények melegszenek. A lakások hűlnek (tél van, és a gázkazán csak akkor működik, ha megy a keringtető szivattyú). A villanybojlerek is hűlnek.
Amikor az áramot visszakapcsolják, ez a sok fogyasztó mind egyszerre kezdi szívni az áramot a drótból. Ráadásul, mint tudjuk a villanymotorok induláskor rúgnak egyet a hálózatba. De a síma ohmikus fogyasztók sem tétlenkednek. A hálózat pedig nem erre van méretezve. (komoly matematikai elemzések tárgya, hogy egy bármilyen rendzerben mekkora túlméretezésre van szükség x% üzembiztonság eléréséhez, ennek jelentős gazdasági függései is vannak).
Vagyis a hálózatot elvileg -- ha már egyszer lekapcsolt -- nem lehet csak úgy visszakapcsolni. Minél régebben kapcsolt le, annál jelentősebb tartaléknak kell beépítve lennie a visszakapcsoláshoz. Ha viszont ez a tartalék bele van építve, az komoly gazdasági többletkiadást jelent, viszonyítva a fenti elemzésekben meghatározott tartalékhoz.
Most jön amit nem értek. Első pillanatban bárki rávágná a frankót: nem egyszerre, hanem részenként kell visszakapcsolni. Csakhogy: ez nem oldja meg a problémát. Ha egy Magyarországnyi hálózat nem bírja el Magyarország összes bekapcsolt hűtőszekrényét , villanymotorját és villanybojlerét, akkor mi a garancia arra, hogy egy megye hálózata elbírja ugyanezeket a fogyasztókat az adott megyében? Vagy akár egy városrész hálózata az adott városrészben? |
A 80-as években hallottam ilyen átkonvertáló állomás tervéről (nem ez volt a hivatalos neve), amikor tervbe vette valaki, hogy Magyarországon keresztül összekapcsolnák a nyugat-Európai és a keleti blokk villamosenergia rendszerét. Pont a keleten általános frekvencialengések és eltolódások miatt.
(Saját szememmel láttam a pakson egy ilyen kijelzőt, ami tartósan 48 Hz-n állt. Akkor épp ennyi volt a freki a keleti rendszerben, és néhány percenként ingadozott 1-2 tizeddel. Állítólag nyugaton szuper stabil 50 volt mindig, de ezt nem láttam, csak mondták)
Végül nem tudom, hogy ez az átkonvetráló (AC-DC-AC) állomás megvalósult-e?
|
A jelenelgi rendszer legnagyobb baja, hogy nincsennek benne bufferek. Ez olyan, mintha valaki egy kisfeszultsegu digitalis rendszert akarna tapszuro kondenzatorok nekul mukodtetni. Vegulis lehet, de meg egy aktiv feszultsegstabilizatoros tapnal is ossze vissza fog ingadozni a feszultseg mivel a tap nem kepes olyan gyorsan alkalmazkodni a fogyasztashoz mint ahogy az valtozik. Erre talaltak ki a kulonbozo kondenzatorok hasznalatat.
Tudom, hogy ez valtoaramnal nem alkalmazhato, de letezik halozati rendszerekhez is levalaszto-buffer egyseg (ac-dc-ac konverterrel). Sajnos a magas veszteseg miatt nem eri meg ezeket hasznalni, pedig ha pl. a kis eromuveket is ilyennel kapcsolnak a halozatra (dc bufferkondenzatorokon keresztul), akkor a halozat szabadon tudna kivenni teljesitmenyt beloluk. (es egy ilyen tranziensnel kvazi szunetmentes tapnak hasznalhatnak oket) A levalaszto rendszerek masik haszna, hogy szelsoseges frekvenciatartomanyban is mukodnek, azaz akar 60 Hz-es gerinchalozati betaplalas eseten is 50 Hz-es stabil kimenetuk van. Egy hasonlo rendszer van pl. a budapesti teherelosztoban az altaluk iranyitott elektromos halozat es az epulet belso halozata kozott. Az egyetlen baja hogy nagyon draga es magas a vesztesege. Nagyobb meretben ezek az ertekek jobbak lennenek. |
"a szénerőmű szennyezi a környezetet, a szélerőmű meg nem. Előbbinek a közvetett költsége (a környezetszennyezés, az asztmás gyerekek, a lerövidült élettartam, a tüdőbetegségek, a szénbányászattal összefüggő mindenféle kár) nincs benne az általa termelt áram árában, szóval szerintem mindenképpen indokolt a szélerőművek felülsúlyozása."
Érdemes azért végiggondolni a szélerőművek teljes energiatermelési ciklusát a létesítéstől a leszerelésig. Keletkezik ott káros anyag rendesen. Most nem mennék bele tételesen, de a legtöbb „alternatív” energiaforrás jobban károsítja az embereket a hagyományosoknál, különösen ha a megtermelt energia arányában nézzük.
|
Szerintem a legegyszerűbb módszer az lenne, hogy veszel egy standard edényt, abba beletöltesz 1 liter vizet (lehetőleg desztillált legyen) és megméred, hogy hány perc alatt éri el a forráspontot, percben.
Kara kánként folytatom tanításom.
|
"A szélerőmű építés Magyarországon úgy hülyeség ahogy van."
Nem kell ilyen kategorikus kijelentéseket tenni.
Én mindig egy olyan tanyáról álmodtam, amely önellátó: napenergia+szélenergia+esetleg egyéb módozatok (pld. geo, vagy hidrogén alapú üzemanyagcellák).
Hegyvidéken: + mikrovízerőmű.
A nagyvárosok ellátására meg a legjobb az atom.
Szenet kivonni teljesen, gáz átmenetileg még menjen.
Kara kánként folytatom tanításom.
|
A MOL reklámban - tegnap láttam - benne van a geo energia hasznosítása.
Amúgy szerintem is kellene bővíteni az atomenergia kapacitást Mo.-n.
Kara kánként folytatom tanításom.
|
Majdnem idevág.. :)
Tudtok olyan módszert, amivel a gázminőségét meg tudjuk mérni otthon?
Csak mert gyanítom, h a fűtő értéke nem mindig kielégítő.
|
A szélerőmű építés Magyarországon úgy hülyeség ahogy van.
- kevés áramot termel, és azt is drágán
- azt is rendszertelenül és rossz minőségen
- kevés a szél erre, messze vagyunk a tengertől
Helyette fel kéne húzni még 3-4 blokkot paksra, és nem lenne gond. A hőerőművek nagy részét leállítani, a többit meghagyni gyorsindításúnak, ha nagy a terhelés, bekapcsolhatnak.
Aztán még itt van nekünk a GEOTERMIKIUS ENERGIA, amire úgy rá tudnánk állni, mint a szélre a hollandok vagy a dánok. Érdekes módon még egy ilyen erőmű sem épült, pedig mindig "tervben van".
Napsugárzás is van bőven, miért nem lehet állami támogatást adni a napkollektorokra? Ja hogy a gáz nyereségesebb az állam bácsinak?
P3 Celeron 1000 Mhz, 512 MB SDRAM, Ati Radeon 9550 256 MB, Maxtor 160 GB
Minek több?
|
Én amúgy a napenergia hasznosításának híve vagyok. Nem is értem miért olyan drágák a NAPELEMEK.?
Kara kánként folytatom tanításom.
|
Igen azt én is láttam. Pont erről volt benne szó.
Azt is kifejtette benne a fickó, hogy miért nincs értelme a szél és naperőműveknek a jelenlegi formában, hacsak nem építünk melléjük mondjuk egy szivattyús-tározós rendszerű vízerőművet, amiben tárolhatjuk a szeles/napos időben termelt többletenergiát addig amíg szükség nem lesz rá.
|
Gratulálok, ha egy szerver biztonságát az elektromos hálózat stabilitására akarod bízni. Akár van napi gyakorisággal ingadozás, akár, csak évente 1-szer, akkor is illik a szerver mellé egy szünetmentes.
|
Volt erről egy előadás a Mindentudás Egyetemén. Érdemes elolvasni.
|
Nekem ez akkor is sántít. Volt már arra példa, hogy nagyfeszültségü vezetéket tartó tornyot döntött össze vihar, de akkor sem volt Európa szerte áram kimaradás, max abban a régióban, amit a vezeték táplált.
Ez az egész sántít nekem! Minden esetre érdekes jelenség, egy Európa szintü áram kimaradás! Kíváncsi lennék rá, milyen látvány lehetett a világűrből, hogy Európa egyszer csak elsötétedik?!
In a world without walls and fences, we don't need windows and gates!
|
Az a célközönség meglehetősen heterogén. Sok ember van, fel tudja fogni, ha megfelelően leírt tájékoztatást kap.
Másfelől, valahol már el kellene kezdeni hogy az embereket felnőttnek nézzék. Aki egy magyarázatot nem ért meg, az ne olvassa el. Én is nagyon sokmindent nem olvasok el. Az újságnak (amit drága pénzen megvettem) a felét sem, mert nem minden érdekel.
Ha a sajtó olyan irányba fejlődne, hogyaz emberek éveken-évtizedeken keresztül megkapják a megfelelő -- szakmailag is színvonalas -- magyarázatot a dolgokra, akkor az "emberanyag" lassú, de NAGYON JÓIRÁNYÚ változáson fog kerszetülmenni. Egyre többen leszenk akik veszik a fáradságot a szakmai jellegű magyarázatok megértésére.
|
1,21 gigawatt! 1,21 gigawatt! Szent Isten!
|
Gratulálok kedves Danyyx !
Sikerült kardoskodnod egy teljessen ismeretlen témában, egy nehezen igazolható, és valószínűleg etetésnek szánt szöveg mellett.
Szerintem vegyük a tényeket. Induljunk ki az elénk tárt információból, és mondjuk ki nyugodtan, egy apró ostoba hiba miatt emberek, gyárak, és létfontosságú létesítmények maradhatnak hoszabb - rövidebb ideig elektromos szolgáltatás nélkül.
Ez a hiba arra utal hogy az elektromos szolgáltatás (ami lássuk be napjainkban létfontosságú) nincs megfelelően biztosítva. Amikor egy vonalhiba miatt több ország lakosságának zöme kénytelen áram nélkül maradni, akkor el lehet képzelni hogy egy szándékos szabotázs, vagy egy háborús konfliktus esetén mi várható, és éppen emiatt lenne fontos megfelelő mennyiségű, megfelelő pozícióban elhelyezett állami tulajdonban lévő áramtermelő létesítmény elhelyezése. Ez nem más mint egyszerű stratégia. Azonfellül így könnyen biztosítható egyes bázisok kiesése.
A szélerőművek kiépítése sjnos meglepően költséges, üzemeltetésük nem mondható egyszerűnek, mivel az alkatrészek elhasználódása nagyon gyors, és Magyarországon nincs megfelelő szélenergetikai alapja ezek létrehozásánek, ezenfellül biológiai, és ökológiai hatásai eléggé megkérdőjelezhetőek. Mielőtt felvilágosítanátok hogy más fejletebb országok miért is használják, elmondanám hogy azokban a méretekben, és területeken ez a befektetés megtérülő lehet, de sajnos hazánkban ez nem biztosítható.
A vízerőművek létrehozásának komoly feltételei vannak, mivel megfelelő folyósebesség, és egyéb talaj, illetve domborzati tényezők szükségessek a kialakításukhoz. Nálunk ennek kialakítása lehetséges, de olyan környezeti károkat okozhat(talajvízszennyezés, ivóvízszennyezés, bel, és talajvíz káros növekedése, illetve csökkenése) ami nem feltétlenül érné meg a befektetést, főleg ha a NÁLUNK kialakított vízerőmü IDEGEN (szlovák) kézben lenne javarészt, és a jelenlegi korrupt és hazaáruló kormány ostoba és ésszerütlen befektetéseinek áldozatává válna. Nagyvonalakban tehát arról volna szó hogy nagyméretű, jelentős, kiszolgáltatott, nagy károkat okozó, és könnyen meghibásodó létesítmények helyett megyei szintű, könnyen kezelhető, tisztántartható, elszigetelhető, áthidalható energiatermelőket kellene létrehozni. Ez a vélemény persze nem mindenki véleménye, így aki nem ért eggyet vele az se érezze ráerőltetettnek. |
Tolna megyében 2 éve fejlesztették a hálózatot, mert ha 1et fújt a szél, máris áramszünet volt. De sajnos az új hálózat ugyan ilyen, ugyan ezt teszi.Meg napjában 2x 3x elmyegy 2-3 másodpercre, ami ugyebár nagyon jót tesz 1 működő számítógépnek vagy szervernek. Úgyhogy az EON-ról ennyit, jól sikerült a hálózatfejlesztás!!!
|
De hiszen pont ilyen rendszerek vannak jelenleg országos szinten... (Többé kevésbé...) Hiszen minden ország a saját nagyjából önellátó hálózatát dobta be a közösbe.
Szvsz ez az elv jó, a Dominó effektet tudtommal meg lehet akadályozni megfelelő tervezéssel. Erre sajnos mindeddig nem fordítottak elegendő figyelmet.
A másik probléma pedig, amit a cikkben is írnak, az egyes lokális hálózatok állapota. Ez utóbbi viszont nem a komplex összefogó rendszer hibája, hanem a helyi szolgáltatóké/hálózat üzemeltetőké.
|
Nana ... Nem kellett volna a dölorint rákötni a rencerre.
|
Te egy hivatalos közleményben részletekbe menően elmagyaráznád, hogy éppen hogyan és mi történik egy ilyen esetben, olyan célközönségnek akinek szakmai ismeretei nincsenek? Mellesleg, nem valószínű hogy tudják hogy pontosan mi történt. Ilyenkor azt lehet tudni, hogy mi okozta a láncreakciót. Hogy miért kell egy jelentéktelen dolognak ilyen kaliberű eseményeket előidéznie. Ezt sajnos egy életen át tartó hálózatüzemeltetési tapasztalattal sem lehet megmagyarázni.
"Pitét evő lányok... nyalom a pitétek."
|
Megintcsak a vízierőművet hoznám fel példának.
Óriási baromság, ami miatt a környezetvédők sipákolnak, és bárki utánajárhat teljesen alaptalan. A szél Magyarországon nem egy megbízható termelési forma. (Ha lenne tengerpart ahol 0-24 fúj a szél és lehetne úgymond ipari méretű szélerőmű parkokat létrehozni (néhány száz generátor) akkor el lehetne gondolkodni rajta.) Jelen esetben a szélerőmű nem életképes megoldás. (amúgy erre is van kifogás, hogy ledarálja a védett madarakat, meg káros infrahangokat gerjeszt. nevetséges, ugye?)
"Pitét evő lányok... nyalom a pitétek."
|
Politikusok és az előrelátás? Jól vagy? 
Mellesleg a politikusoknak mi köze az energiahálózat üezemeltetséséhez? semmi. Kurvára nem is értenek hozzá, mégis beleszólnak...
"Pitét evő lányok... nyalom a pitétek."
|
Egy erőmű rendszerbe állításánál ugye az történik hogy van egy hálózat, amely működik, szállítja az energiát és a hálózat fel is van készítve az erőmű beiktatására mert szükség van a teljesítményére. Ilyenkor marha egyszerűen az történik, hogy fogja magát az erőmű elindítja a turbinát, felpörgetik a generátort, rászinkronizál a MEGLÉVŐ hálózatra, és meg van oldva a dolog.
Itt mi történt?
Hát volt egy hálózat, amire rá is termelt az erőmű, de a hálózatba beszállított energia csökkentése lassabban ment végbe, mint az igények csökkenése. Ez ilyenkor egy frekvencia növekedési folyamatot indít el (ahogy a cikkben is le volt írva) és ha ezt nem tudják megfékezni (elég gyorsan csökkenteni a betáplált teljesítményt) akkor egyszercsak elérnek egy határt, amin az erőmű nem fokozatosan csökkenti a teljesítményt, hanem leválasztódik a hálózatról (a nagyobb balhé elkerülése érdekében, mert pl. senkinek sem jó, ha szétmegy egy pér száz millás elosztóhálózati transzformátor, mert már nincsenek oroszok, akiktől hozzunk, meg a GANZ művek is szépen tönkre lett téve, szóval vehetjük a svédektől vagy a franciáktól a csillivilli cuccost jó drágán).
Mivel több erőművet is leválasztottak, hirtelen esett ki nagy teljesítmény, ami meg a túlzottan megtáplált hálózatot kevésbé megtáplálttá változtatta (kicsit hülyén fogalmaztam), a frekvencia növekedési tranziens csökkenésbe ment át. Ilyenkor természetesen az erőművek tartalék generátorai nem produkálják azt a teljesítményt amit az erőmű termelt, de jobb, mintha semmit nem csinálnának (mellesleg meg nem is tudnak mást csinálni) mert egy biztonsági rendszer által leválasztott erőművet visszakapcsolni nem fél perc)
"Pitét evő lányok... nyalom a pitétek."
|
Valahol olvastam egy tanulmányt a magyar vízienergia hasznosítás lehetőségéről, és hogy a "zöldek" hogyan akadályozzák meg a vízierő kihasználást ami igen nagy gazdasági haszonnal járna Magyarországnak.
Ott példának volt felhozva, hogy mondjuk a tisza felduzzasztásával nemhogy elpusztult az élővilág, hanem egyenesen új élőhelyek jöttek létre. (pont a környezetvédők érvelésével ellentétben) Sok olyan dolog van amit úgymond a környzet érdekében hiúsítanak meg, pedig óriási haszna lenne a dolognak.
A "bizonytalan hozamú vagy kicsi teljesítményű áramtermelő egységek" (törpeerőművek) -el kapcsolatban egyetértek, mert tényleg nem jó ötlet ezekbe fektetni. Egy pár 10kW-os (mondjuk Ikervári erőmű a Rábán) teljesítményű erőmű az országos hálózaton nem oszt, nem szoroz, csak egy korlátozott helyi régiót lát el. A szélenergia meg bizonytalan hozamú, a többi úgymond alternatív energiaforrással együtt. Itt megoldás lenne a nagyobb vízierőművek (pl. dunai vízlépcső) amelyeknek fix hozama van, és a duna az folyik éjjel-nappal télen-nyáron, a vízben rejlő mechanikai energia gyakorlatilag végtelen. Erre sok ország rá is jött (pl. Szlovákia) és ki is használja rendesen. A másik oldal meg a gyors reaálású (többnyire szénhidrogén tüzelésű) erőművek, amelyek kiegyenlítenék a teljesítményigény-ingadozást.
Ehelyett mi van Magyarországon?
Csökkentik a belső termelést (utána lehet nézni!) és növelik az importálást. Ez kinek jó? Nem is tudom... Pedig stabil belső termeléssel meg lehetne növelni az energiaexportot és elég jelentős hasznot hozna hosszútávon. Pl. Horvátországnak országunk az egyik fő energia beszállítója, Romániának is eladható lenne az olcsóbb saját termelésű energia, mint a sokkal drágább import továbbértékesítése. Ehelyett a döntéshozók (engedve a politikai rendszerbe is beépült zöldek nyomásának) inkább importálják az energiát. Lehet hogy alkalmatlanok a feladatra akik vezető pozícióban vannak? Lehet. Nem akarok politizálni. Mindenesetre annyit tudok hozzáfűzni a dologhoz, hogy ha ez így megy tovább annak érdekes vége lesz.
"Pitét evő lányok... nyalom a pitétek."
|
Sok kis önálló rendszernek nincs létjogosultsága, ugyanis azért van hálózatba kötve egész európa, hogy egyrészt tudjanak kereskedni az energiával (igen ez fontos gazdasági érdek) másrészt, hogy ha valahol monjuk borul egy erőmű, akkor lehessen importálni, vagy el lehessen osztani a túltermelt energiát stb. stb.
Ha egy ilyen dominó-effektus szerű jelenség miatt (akármennyire fejlett a hálózat, akármennyi pénzt ölnek bele, akármennyire figyelik ilyen jelenségek mindig is lesznek és a világ elektromos hálózítaiban mindig is lappang egy ilyen úgymond rizikófaktor ami ezeket a dolgokat előidézi, az energetika már csak ilyen dolog) összedől egy nagy kiterjedésű hálózat, akkor az nem megoldás, hogy önállóan elkezdünk termelni, mert a hálózati visszakapcsolásnál, szinkronizálások miatt bizonyos régióknak újra le kellene állnia, és nem is olyan decentralizált kialakításúak az elektromos hálózatok, hogy ezt lehetővé tegyék. Itt jönnek képbe az úgymond gyors reagálású erőművek, amelyek segítségével sokkal gyorsabban vissza lehet építeni a hálózatot. Ugyanis ilyenkor nem azt kell elképzelni, hogy most németországban leszakad egy kábel és napokig nincs áram, hanem egyszerűen létrejön egy olyan tranziens az egész hálózaton, ami egyszer lecseng és vége van. Az áramszünet meg abból fakad, hogy a nagy erőműveknek meg az alállomásoknak idő kell amíg újra nekiállnak termelni, illetve újra összerakják a hálózatot.
Nem olyan egyszerű dolog ez, hogy jaj 21.század hát mekkora drága rendszerek meg fejlett technika és akkor röhely hogy hiba van valamiben. Meg nem is arról szól a dolog, hogy ki mennyit fejleszti a hálózatot, mert nem létezhet olyan nagy kiterjedésű elektromos hálózat amely hibamentesen működik.
Egyébként meg örökérvényű Murphy törvény: Ami elromolhat az el is romlik.
Ez energiahálózatokra egy kicsit megspékelve úgy néz ki, hogy minél nagyobb teljesítményű a hálózat annál váratlanabbul következik be a hiba, és annál nagyobb kárt okoz, minél kevésbé felkészültek a hálózat üzemeltetői (remélem érthető az összefüggés).
"Pitét evő lányok... nyalom a pitétek."
|
Nem tudom, nekem is gyanus az egész. Lehet pesszimista vagyok, de kb. azt is írhatták volna: hogy "gyerekek" (uniós és leendő unió állampolgárok) látjátok milyen nagy probléma is lehet, ezért a következőket kell tenni.
...
Ide lehet minden olyat képzelni ami nem biztos, hogy a legjobb megoldás egy-egy államnak/tartománynak és esetleg a szakma sem támogatná teljes mellszélességgel.
|
"Egyszersmind visszautasította a sajtóbeli vádakat, hogy keveset költ a hálózata karbantartására, fejlesztésére."
Erről jut eszembe, amikor kb. 16 évvel ezelőtt a suliban elektrotechnika alapjai órán a leghülyébb srácot feleltette a tanár (aki egyébként nagyon jó tanár volt és kivállóan ismerte az anyagot), a leghülyébb és elképesztően buta srác persze soha nem tanult, de azért valmire (1-2%) emlékezett az órákon hallottakról, viszont ezeket az információkat már nem tudta összekötni, és ezért elkezdett szédülete marhaságokat válaszolni. Na most a tanár, úgy viccnek megkérdezte, hogy miért akar új dolgokat kitalálni a váltóáramról, amikor a váltóáramról már Nikola Tesla mindent kitalált.
Persze nem éppen így van, a modern energetikai rendszerek komoly informatikai háttérel rendelkeznek, stb. de azért egy picit nevetségesnek tartom, hogy pl. 20-30 évvel ezelőtt nyugateurópában (és persze az USA-ban sem) nem is tudták, mi az áramkimaradás, ma pedig a modern rendszerekkel mindenütt gond van. Megpróbálok egy értelmes választ adni. Központosítás, egy helyen (vagy kevés helyen való tervezés) és mesterséges árpolitika az ami az energetikai rendszert most még csak problematikussá teszi, de hamarossan nagyobb gondok is lesznek.
Na OK, nem akarok okoskodni, mert ez nem éppen a szakterületem, habár elektrotechnikai szakon végeztem, de nem foglalkozom ezzel profi szinten, a tanulmányaimat meg már olyan régen végeztem, hogy már sokmindenre csak halványan emlékszem, de szerintem itt nem technikai a probléma - bár nem elsődlegessen, hanem szervezési, tervezési, adminisztrációs vagy nevezzük akár menedzment problematikának, ami alapjából a mindenre mancsot vető állam irtózatos melléfogásaiból ered.
Aztán érdekes, a TV-n volt egy kép ahol a cikkben szereplő acélkonstrukció el volt törve a rossz idő miatt. Na most persze statikát is tanultam, persze az is régen volt, de érdekel, hogyan számolták ki az egész dolgot, mert egy szél az ilyen konstrukciót nem szabad eltörje, még ha nagyon nagy erejű sem. Gondolom itt is valami olyan dolog történt mint a magyarországi autóutakkal, amelyek rövid idő alatt tönkrementek. Hogy miért, hát valószínűleg azért mert drága pénzért vékony az anyag, mert a kisérő bürokráciát másképpen nem lehet eltartani, akkor marad az úgynevezett "capital goods"-on való spórolás. Csak ennek a módszernek van egy nagyon rossz eredménye,...
Intel.DH67BL.Core.i7-2600K.16GB.RAM.4TB.RAID.GTS450.2TB.Storage.Dual.EIZO.Windows.7.Ultimate.SP1
|
Jó látni hogy a művelt nyugaton mekkora hülyék dolgoznak, amúgy aki
kicsit tanulta a szakmát sejti hogy ez egy halálos baromság amit mondanak
az összeomlás okáról
Amúgy meg Magyarországon leginkább a szerencse az ami az áramellátást olyan szinten tartja amilyen tudniilik az alállomások többsége távfelügyelettel dolgozik így ha valami hiba van a személyzet érkezése minimum egy óra ...
|
mit kell ettől beparázni? fél óra áram nélkül? na és? én sajnálom, hogy mi nem kaptunk belőle.  
|
szóval sztem nem kell túlerőltetni a szélerőműveket
William Orbit - Barber's Adagio For Strings
"Life is simple when all your world is a world of melodies."
|
A szélerőművekkel az a gond, hogy nem szabályozhatóak, ezért nem alkalmazkodnak a változó fogyasztáshoz.Ha mondjuk csúcsidőben éppen szélcsend van akkor a kieső teljesítményt fosszilis(pl. gázturbinás) erőművekkel pótolni kell. Szóval ha sok szélerőművet építünk akkor hasonló teljesítményű csúcserőműveket is építeni kell, hogy fenn tudják tartani mindig az egyensúlyt.
William Orbit - Barber's Adagio For Strings
"Life is simple when all your world is a world of melodies."
|
Én úgy tudom, hogy paks egy állandó szinten tartja a termelését és a többi erőmű növeli/csökkenti a termelést a fogyasztéshoz igaítva.
|
a szénerőmű szennyezi a környezetet, a szélerőmű meg nem. Előbbinek a közvetett költsége (a környezetszennyezés, az asztmás gyerekek, a lerövidült élettartam, a tüdőbetegségek, a szénbányászattal összefüggő mindenféle kár) nincs benne az általa termelt áram árában, szóval szerintem mindenképpen indokolt a szélerőművek felülsúlyozása.
Arguing over the Internet is like being in the Special Olympics. Even if you win, you.re retarded.
|
A MAVIR közleménye azért elgondolkoztató. A mókás a dologban az, hogy nálunk egy atomerőmű teljesítményét állítgatják hozzá a hálózathoz, a kisebb erőművektől meg közben (jóval drágábban) mindenképp átveszik az áramot.
Ez gazdaságilag is nonszensz. Egy szélerőműnek ötször annyit fizetnek ugyanannyi áramért (a szeneseknek azért kevesebbet), és közben Pakson meg fél napokra leterhelnek egy blokkot, ami többet termelne, mint öt másik erőmű. Akkor mitől is kerül sokba a villany?
A másik meg inkább biztonsági szempont (igaz ez megint túlmutat a politikusok előrelátásán), hogy az atomerőműveket alaperőműnek tervezték, és nem arra, hogy fel-le terheljék őket.
|
Itt alapvető gond az,hogy ténylegesen nincs nagy hálózat fejlesztés. Az Eu maga arra törekszik,hogy minnél jobban egybe legyen a hálózat és arra nem is gondolnak,hogy az önellátó rendszernem ártana. Persze e mögött a rendszer mögött a pénzről van szó mi másról,ugyanis így lehet kereskedni a villannyal ,lehet tőzsdézni.Közben meg basznak fejleszteni a hálózatot,az itthon felvásárolt szolgáltatókat jól szétbaszta külföldi tulajok,hallottam szép dolgokat. Ott spórolnak,ahol csak tudnak.
|
Oops, sorry, nem tudtam, hogy nem tori a sorokat...
The Internet has evolved from smart people in front of dumb terminals to dumb people in front of smart terminals.
|
Hat ami azt illeti vszg nem "valamire kentek" a hibat, hanem megjeloltek az okat. Nem hiszem, hogy nekik attol jobb lenne, h. a szeleromuvekre, es nem pl. napkitoresre, magnetikus doppler effektusra, vagy mas hasonlo dolgokra kenni a dolgot (meg mielott nekemestek: http://www.szabilinux.hu/moka/pokoli_operator.html)
Egyebkent erdemes elolvasni a mavir allasfoglalasat is szeleromu temaban: http://www.mavir.hu/domino/html/www/mavirwww.nsf/vAllPages/0656A201AB0B5123C12570F1002D415D/$FILE/szeleromuvek_060109.zip
Udv. eax
The Internet has evolved from smart people in front of dumb terminals to dumb people in front of smart terminals.
|
Azért mégiscsak van amikor jobb az ÉMÁSZ. 
http://www.thevenusproject.com/
http://magyaropera.blog.hu
|
A leginkább érdekes a dologban az, hogy az áramszolgáltató a szélerőművekre keni a hibát.
Arguing over the Internet is like being in the Special Olympics. Even if you win, you.re retarded.
|
Nálam érdekes dolog történt, amikor elment az áram. A lámpám fényerején láttam hogy valami áram zavar van (3-ból kettő ki is égett), aztán hallottam, hogy kattan a monitorom (mivel nem kapott áramot). Aztán vissza jött az áram, de a gépem nem állt le, pedig nincs szünet mentes tápom. Haverom gépe és a városi internetet biztosító szerver is le állt.
Egyébkén Codegen tápom van. 
|
http://www.mvm.hu/engine.aspx?page=gyorsinditasu_tartalek_eromuvek
William Orbit - Barber's Adagio For Strings
"Life is simple when all your world is a world of melodies."
|
Lehet hogy hirtelen túl sok erőművet állítottak le,a túltermelésből hiány lett, és be kellett kapcsolni néhány kisebb gyorsindítású erőművet. Vmi ilyesmi történhetett. 
William Orbit - Barber's Adagio For Strings
"Life is simple when all your world is a world of melodies."
|
Nem figyeltél.
A nagy rendszer ne legyen vízfej, hanem sok kis önálló rencer, amely természetesen egy nagy rendszer része, de ha kell akkor képes önállóan is működni. Individualizmus, nem kommunizmus, ha érted.
Kara kánként folytatom tanításom.
|
Nálunk 2x volt rövid < 1mp áramszünet (ami csak arra jó, hogy a szgépet lenyomja, bár másodjára "csak" fagyasztott) Meg látszott még 1-2 fesz. ingadozás a lámpán.
P3 Celeron 1000 Mhz, 512 MB SDRAM, Ati Radeon 9550 256 MB, Maxtor 160 GB
Minek több?
|
|
Az észak-német távvezeték rendszerben november 4-én 22 óra 10 perc körül keletkezett üzemzavar dominó effektussal több távvezeték kikapcsolását tette szükségessé. Ez két, majd három részre osztotta az európai villamosenergia-rendszert. A kezdeti rendszerbomlás két részre vágta Németországot, Ausztriát. A nyugati rész Belgiummal, Hollandiával, Spanyolországgal, Portugáliával, Olaszországgal és Szlovéniával, a keleti rész a CENTREL országokkal (Lengyelországgal, Csehországgal, Szlovákiával, Magyarországgal), ukrán szigettel és kezdetben a délkelet-európai országokkal maradt szinkronban. 
Nyomtatás
Elküldés e-mailben
Hatalmas áramkimaradás Európában
Egy tengeri lény vezet el közös ősünkhöz
Fél Celsius a hosszú élet titka?
2048-ra összeomolhat a halgazdálkodás
Károly az űrben
Megkapja a szervizküldetést a Hubble
Tesztelik a Boeing csupaszárny repülőjét
Nem csupán az agyról szól a tanulás
