Elektronikus úton korrigálják a fényképezők kezének elmozdulásából adódó fotóhibákat a legújabb digitális kamerák. Innen már csak egy lépés, hogy az fényképeket készítő embereket is robotokkal pótolják.

Hirdetés

Bizonyára még sokan emlékeznek a "régi szép időkre", amikor vaslemezből készítették az NDK-s Praktika és a szovjet Szmena fényképezőgépek házát. Ezeket súlyuk miatt alaposan meg kellett markolni, s ennek "melléktermékeként" kevésbé kellett attól tartani, hogy exponálás közben elmozdul a fotós keze, minek következtében homályossá válik a fénykép megörökíteni kívánt témája. A modern fotómasinák, különösen a kicsi, kompakt digitális fényképezőgépek nem csupán könnyűek, hanem LCD-kijelzőjük is van, amely lehetővé teszi, hogy a fotós a gépet testétől eltartva nézze felvétele tárgyát, és kattintsa el az exponálógombot.

E két körülmény miatt nagyon sokszor előfordul, hogy éppen akkor mozdul el, remeg meg a fényképkészítő keze, amikor nem kellene. Ilyenkor a fotó homályos lesz, s a megörökíteni szándékozott pillanat úgy száll el, hogy nem sikerül felvételt készíteni róla. Felismerve ezt a problémát a digitális kamerák gyártói a kézrezgés miatti elmozdulásokat kiküszöbölő technológiákat fejlesztettek ki - derül ki a The Economist cikkéből.

A képstabilizációnak nevezett képességgel felvértezett fényképező masinát ma már szinte minden érdekelt cég kínál, ezek általában 5 és 8 megapixel közötti érzékenységűek, hat-nyolcszoros zoommal látják el őket, áruk 300 és 500 dollár között mozog. Az ilyen gépeket tesztelők egy részének az a véleménye, hogy a képstabilizáció olyan hasznos funkció, hogy fontosabb például a felbontásnál - azaz a vevőknek célszerű előbb ebből a szempontból leszűkíteniük a szerintük megvásárlásra érdemesnek tartott gépek körét, és csak ezt következően megnézni, mi egyebet tudnak azok. Különösen azoknak ajánlott ez a hozzáállás, akik ritkán fotóznak, inkább a pillanat megörökítése érdekli őket, mint egy-egy kiválasztott helyszín vagy modell lefényképezése és nem nagyon van idejük megismételgetni a felvételeket.

A bemozdulás jelenségének legfőbb oka az, hogy akármilyen rövid ideig van is nyitva a gépek blendéje, a felvevő keze ez alatt is megremeg egy kicsit. Ez a jelenség fokozottan jelentkezik a kisebb, kicsi lencsével ellátott gépeknél, amelyek blendéjét hosszabb ideig kell nyitva tartani ahhoz, hogy elegendő fény érkezzen a felvevőbe a képek elkészítéséhez. Ezt a gondot kell tehát orvosolni, amire két utat találtak a fejlesztők.

Az egyikben egy giroszkóppal összeépített érzékelő jelzi a gép különböző irányú elmozdulásait, aminek alapján apró elektromotorok igazítják ki vagy a lencsék, vagy a képrögzítő állásszögét, hogy a fényképezés fókusza folyamatosan az eredeti irányban, a felvenni kívánt témán maradjon. A másik módszert választó gyártók a kamera fényérzékenységét növelték meg - olyan ez, mint amikor a régi világban nagyobb ISO/ASA értékű filmet használtunk -, amely lehetővé teszi a blendenyitás idejének lerövidítését. Az előbbi eljárás előnye, hogy a fényképezőgép által biztosított felbontásnak megfelelő minőségű képek készíthetők bármilyen szituációban. Az utóbbi esetén számolni kell vele, hogy nagyítás esetén szemcséssé válik a fotó, viszont ez az eljárás kiküszöböli a képek témájának elmozdulásából eredő elmosódottságot is.

Sok gyártó lehetővé teszi, hogy a fotós egy gombnyomással élesítse a képstabilizálás funkciót, mások esetén a működtetési menüből kell előhalászni ezt a képességet. Ennek akkor lehet jelentősége, ha valaki állványról fényképez, ami, ugye, kiküszöböli a bemozdulást, vagy művészi hajlamainak engedve direkt elmosódott képeket akar készíteni, vagy technikai segítség nélkül akar tökéletes fotókat készíteni, még ha tucatszor meg is kell ismételni a felvételt.

Népszerű videókamerák Már 19 900 Ft-tól!	Tükörreflexes fényképezőgépek Már 99 900 Ft-tól!
részletek »	részletek »