Hirdetés

Kiadó: JoWood
Fejlesztő: Piranha Bytes
Honlap

Rendszerkövetelmények:
Minimum: Intel Pentium IV 2 GHz, 1024 MB RAM, 3,5 GB szabad hely, Radeon 9600/Geforce 6600+
Ajánlott: 3 GHz-es Intel Pentium IV / AMD Athlon XP 3800+, 2048 MB RAM, Nvidia 7900+/Ati X1800+,
Hasonló játékok: Oblivion, Gothic 2, Neverwinter Nights
Kategória: szerepjáték

"Hosszas vívódás után Myrtana, az emberek királysága végül elveszítette a háborút a támadó orkok ellen. A főváros ostroma közben a király eltűnt, azt mondják ő is elesett, de a testét sosem találták meg." A Gothic 3 világa merész szituációt tár elénk, egy leigázott nép néhány lázadó tagja próbál kitörni az elnyomók markából. Hányatott sorsú hősként beszállunk a harcba, persze később a döntés a miénk. Behódolni vagy tovább harcolni.

Az orkok mindenhol ott vannak, a legfontosabb utak mentén, a településeken, a stratégiai pontokon. A fővárosért még mindig küzdenek, de a hátországban már berendezkedtek rabszolgatartásra. Az elfoglalt városok lakóit - attól függetlenül, hogy mit csináltak korábbi életük során - fizikai munkára kényszerítik. Nekik is szükségük van nyersanyagokra, dolgozni ők úgy tűnik nem szeretnek annyira. Az ellenállókat azonnal lemészárolják és példát statuálva nyilvános helyeken mutatják be a hulláikat, elkerülve a későbbi félreértéseket. Azok a gerinctelen emberek viszont, akik hajlandóak saját fajtájukat elárulni, valamivel több megbecsülésre, de legalábbis biztos életbenmaradásra számíthatnak. Zsoldosként elsősorban a lázadók ellen küzdenek, illetve többen újabb rabszolgákat hajkurásznak. Kellemetlen helyzet.


A játszható történet kezdete in medias res, azonnal csatába kerülünk. Szerencse, hogy az irányítás teljesen szabványos, bár gyakorlatilag elég, ha a bal gombot kezdjük el püfölni és baj nem érhet minket. Miután kiírtottuk a kis telepről az orkokat, lefolytattuk a kötelező bájcsevejeket, nekikezdhetünk első küldetéseinknek. Már az elején fixálja az egyik NPC a helyzetet, annyira nem örül annak, hogy lehenteltük a biztonsági őr bácsikat, mert így szinte biztos, hogy kivégeznek mindenkit a helyen.

Az emberek félnek, bizalmatlanok, ez egy fontos szempont lesz végig a játékban. Bárkivel kerülünk kapcsolatba, meg kell alapozni hírnevünket, különben zárt ajtókat döngetünk majd. A történetbe nem mélyednék bele, senkinek az örömét nem kívánom elrontani, de annyi biztos, hogy millió órát el lehet tölteni bóklászással, kisebb küldetések teljesítésével, ami nagyban megkönnyíti továbbhaladásunkat, hiszen ha valaki csak a fő vonalra koncentrál, nem jár Warcraftos kifejezéssel élve farmolni, akkor kevesebb pénzből és XP-ből kell gazdálkodni a fejlődés során.


A küldetések alapvetően egyszerűek, mint a legtöbb szerepjátékban. Menj el valahová, keresd meg, öld meg, hozzál valamennyit ebből, mentsd meg, vidd el, győzd le. Ha valaki hozzászokik a játék kontextusához, akkor nem is lesz nehéz egyetlen küldetés sem, mert az NPC-vel való beszélgetés során minden fontos információ kiderül. Ha mégis elfelejtenénk, akkor a küldetést adó beszélgetés szövege olvasható a quest log-ban, de itt már a részletek nem mindig szerepelnek.

A küldetéseket a nevesített NPC-ktől kapjuk, akikkel beszédbe elegyedve nem azonnal térünk a lényegre, így akár el is bukhatunk némi információt vagy küldetést, ha nem vigyázunk. Vicces dolog, hogy kivont karddal közelítve még a saját fajtánk is ellenségnek titulál, először ránk förmed, majd nekünk ugrik. Említettem korábban a bizalom kérdést, ez az első igazi jele. Ha lopunk valakitől, vagy megtámadjuk, akkor arra természetesen később is emlékezni fog, kiengesztelni (egy erre specializált varázslatot leszámítva) elég nehéz. Igaz, ha valakit leverünk, életben hagyjuk, akkor később nem fog automatikusan megtámadni, ha fegyver nélkül közelítünk. A nem kivégzett ellenfelek viszont nagyon hamar magukhoz térnek, nem érdemes sokáig rágódni a sorsukon.