Az európai uniós tagállamban több mint 100 000 illegálisan telepített és használt videokamerás rendszer működik - állította az Infolaw nevű rendezvényen felszólaló Margot Artner bécsi ügyvéd.

Hirdetés

A szakember véleményét a biztonsági szoftvereket fejlesztő cégek értékesítési adataira és a felszerelt rendszerek számára alapozta. Margot Artner kijelentette: a kérdést akkor kezdte el vizsgálni, amikor egyik ügyfele megbízta egy legálisan működő videós ellenőrzőrendszer kiépítésével. Az Osztrák Adatvédelmi Bizottság azonban az egyszerű kérdésben csupán hét hónap elteltével tudott dönteni. A testület kikötötte, hogy az üzemeltetőnek, illetve a tulajdonosnak a rögzített felvételeket legkésőbb 48 órán belül törölnie kell, a hétvégén rögzített anyagoknál ez a határidő például a rá következő hétfő dél, a videókat csak az arra illetékes személyzet tagjai tekinthetik meg.

Eddig csak a bécsi helyiérdekű közlekedési társaság kapott engedélyt hasonló biztonsági hálózat kiépítésére és csak két év próbaidőre. Később ezt az engedélyt további két évvel meghosszabbították. A videokamerákat csak és kizárólag a személyzet, illetve az utasok filmezésére lehet felhasználni. A bizottság vizsgálja, hogy a kamerák felszerelése miatt csökken-e a vandál cselekmények száma. A teljes rendszer kiépítése 3,7 millió euróba került, a vandalizmusból, rongálásokból származó kár évente 200 000 euró.

Ausztriában vita bontakozott ki arról, hogy szabad-e és ha igen, kinek videokamerákat felszerel(tet)nie. A rendőrség vagy a bankok esetében érthetők ezek a beruházások, azonban egyre több cég és magánszemély is ilyen biztonsági hálózat létrehozása mellett döntött. Ezek azonban illegálisak, így azt sem lehet tudni, hogy ezek a kamerák hogyan működhetnek, kiket és milyen eseményeket vesznek fel, törlik-e és ha igen, mikor a felvételeiket.

Ugyan minden esetben köteles az adott személy vagy cég bejelenteni a kamera működtetését, illetve erre engedélyt kérni, azonban ezt gyakorlatilag senki sem teszi meg. S a kamerákat felszerelőket még az sem riasztja vissza, hogy 9445 eurós azonnali bírságot kaphatnak és be is perelheti őket a bizottság. Margot Artner viszont azt szeretné elérni, hogy megszűnjön ez az állapot és ne filmezhessenek bárkit a törvénytelenül felszerelt videokamerák.