Elkészült a 118. elem
2006. október 19. 23:37, csütörtök
Hét éven belül másodszor jelentették be a legnehezebb kémiai elem elkészültét, tudósít a Nature magazin.

Hirdetés

Korábban, 1999-ben a Berkeley Egyetemen dolgozó orosz fizikus, Viktor Ninov állította hogy sikerült megalkotnia a 118. elemet, azonban eredményeit két év múlva az adatok meghamisításának vádjával kénytelen volt visszavonni. A most bejelentett elem - ami jelenleg az ununoctium nevet viseli - egy orosz-amerikai kutatócsoport munkáját dicséri, akik a Physical Review C szakfolyóiratban publikálták eredményeiket.

Az orosz Dubnában működő Atomkutatási Intézet és a kaliforniai Lawrence Livermore Nemzeti Laboratórium kutatói kürium-245 és kalifornium-249 izotópokat bombáztak egy kalcium-48 sugárral, egészen addig míg atomjaik össze nem olvadtak. Az eredmény a 118. elem, melyet nem lesz könnyű reprodukálni, mivel a nehéz elemek - különösen a radioaktív kalifornium - kezelésére csak néhány laboratórium képes a dubnain kívül. Éppen ezért nem egyértelmű az ununoctium megszületése, mivel még egyetlen másik laboratórium sem tudta megerősíteni a Jurij Oganesszian és Ken Moody vezette csapat eredményét, bár Moody állítja, hogy eredményeik alapos ellenőrzésen estek át.

A sugár és a célpont nagy erővel ütköztek, hatalmas gerjesztési energiát hozva létre az atommagokban. Ennek köszönhetően az atomok összeolvadnak ugyan, viszont jelentősen csökken az esélye a túlélésüknek. Ninov kísérletében például az atomok alacsonyabb gerjesztési állapotba kerültek, azaz kisebb volt az esélyük az összeolvadásra, viszont nagyobb a fennmaradásra, eredményeit azonban soha nem sikerült megismételni az általa leírt technikával. A dubnai kísérlet ellenőrzése még messze jár attól, hogy bármi biztosat ki lehessen jelenteni, egyelőre csak állítások vannak, így a 118. elem csak akkor kerülhet be a periódusos rendszerbe, ha azt sikerül más intézeteknek is előállítani.

Az orosz-amerikai csapat mindenesetre alapos munkát végzett ami a bizonyítást illeti. A kutatók a 118. elem három lehetséges bomlási módját is megvizsgálták, külön-külön tanulmányozva a várt bomlási melléktermékeket, a 116., 114. és 112. elemek adott izotópjait. Elméleti kutatásukat ezután összevetették az általuk 118-nak tekintett elem bomlásának elemzésével, melyek bizonyították az ununoctium létét. A labda tehát immár az elméleti tudósok kezében van.

A 118. elem segíthet a jó ideje feltételezett "stabilitás szigetének", egy feltételezett, ám soha nem látott nehéz és szokatlanul stabil elemcsoportnak a megismerésében. Emellett betekintést nyújthatna a nehéz elemek kémiájába is, bár annak fényében, hogy több mint 1000 óra kísérletezéssel mindössze három ununoctium atomot sikerült létrehozni melyek csupán 0,9 milliszekundumig maradtak fenn, úgy tűnik erre még várni kell.
Laptopok

Már 49 900 Ft-tól!

E-book olvasók

Már 17 043 Ft-tól!

Tablet PC-k

Már 23 140 Ft-tól!

LCD monitorok

Már 19 800 Ft-tól!

részletek » részletek » részletek » részletek »
Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
Hirdetés



Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
Munkas  
2006. okt. 30. 16:27 | válasz | #54
Azért elméleti úton is elég jól meghatározhatók egy új elem főbb jellemzői. Én nem igazán látom valószínűnek 115 rendszámú elem „csodálatos” tulajdonságait. A korábbi magyarázatok alapján semmiképp. Persze nem zárható ki, hogy valami eddig ismeretlen mérhetetlenül kis jelenség épp itt növekszik meg, de nem túl valószínű
Az elemek száma meg sajna nem végtelen. Túl sok már nincs hátra. A K-befogás nevű jelenség miatt. A nagy töltésű atommag „magához rántja” a legbelső elektront (ez persze csak képletesen értendő, mert valójában sok minden lejátszódik ott) és a befogott elektron egy protonnal egyesülve neutronná alakul, és ennek eredményeképpen egyel csökken a rendszáma.
A K elektronok befogásának valószínűsége egyre nő minél nagyobb az atommag, és fölötte a sok elektronhéj. Olyan 130-135 körüli rendszámnál már egyszerűen nem léteznek elemek, mert ahogy kialakulna körülöttük az elektronhéj, egyből „vissza is minősítik” magukat könnyebb elemmé.
Aztán ha véletlenül sokkal nagyobbra sikerül „hizlalni” egy atommagot, akkor létezik olyan állapot is ahol az elektronok mind a „magban” vannak és neutronokat alkotnak. De ezt már a természet is másik oldalról éri el, ld. neutroncsillagok.
Szóval csodák nincsenek. A körülöttünk lévő világmindenségnek is vannak fizikai korlátai. Amit a természet nem tudott szélsőséges körülmények között létrehozni, az nekünk sem fog menni. Ha lennének egyéb (számottevő felezési idővel rendelkező) elemek, azok előfordulnának itt a földön is. Ha meg rövid a felezési idejük, akkor a részecskegyorsítókban, atomreaktorokban, atombombákban „legyárthatók”.
Az első mondaton túl, ezért is gondolom, hogy ha létezne az Elirium (akár más rendszámmal) azt már ismernénk.
2006. okt. 25. 15:55 | válasz | #53
Hihetetlen hogy nemzeti laborokban ennyi csak a kapacitás.
2006. okt. 25. 11:46 | válasz | #52
"Hát ha belegondolok, hogy a repülőgépek repülését a világon mindenhol a Bernoulli-törvényből, nyomások alapján vezetik le, miközben ha kiszámoljuk valós esetekre is, akkortalán ha 1/10 része jön így létre a szükséges erőnek."

Ezt honnan veszed? Szerinted a mérnököknek nem tűnt volna fel, hogy 90%-os hiba van a számításaikban?
Egyébként a Navier-Stokes egyenletekkel számolnak (amikből persze a Bernoulli-törvény is kijön).

"Pl a rovarok abszolút nem is repülhetnének ugye."

Csak ha egyszerűsített modellekkel számolunk, amik merev szárnyú repülőgépekhez készültek. A pontosabb modelek már jól leírják a rovarok repülését is. Pl.:
http://dragonfly.tam.cornell.edu/insect.html
http://www.news.cornell.edu/releases/March00/APS_Wang.hrs.html
http://jeb.biologists.org/cgi/content/full/207/23/4147

"Az síklap szárnyú papírrepülőkről már nem is beszélve"

Azok nem is repülnek, csak siklanak. Azok a repülők, amik emelkedni is képesek nem sík szárnyúak.

"Persze a Coanda által leírt effektus, és az hogy ehhez kapcsolódóan nem nyomással, hanem a függőlegesen megmozgatott levegő tömegével számolunk, már valós adatot adhat."

Valami ilyesmiről van szó, ha jól értettem.

"Csak ezt a világon sehol nem tanítják!"

Te jártál a világ összes iskolájában? Vagy honnan tudod?

"Max az ufóhívők foglakoznak vele."

Ezek szerint a rovarok és a papírrepülők a 115-ös elem által gerjesztett antigravitációs mezővel repülnek?
Egyébként a fenti linkek is bizonyítják, hogy a tudósok és mérnökök is foglalkoznak vele (már évtizedek óta).

"Szal ezért nem hüleség ilyen elvont oldalak figyelgetése."

Inkább a tudományosabb oldalakat kéne olvasni, akkor nem lennél ilyen tájékozatlan, és nem lennél rászorulva az ufókra.
2006. okt. 25. 11:14 | válasz | #51
"Tudományosabban a 115-ös elemről."

Inkább "áltudományosan"-t kellett volna írnod.
Ez a tudományos : http://en.wikipedia.org/wiki/Element_115

"Andris, erős mágneses térben meg lehet gátolni a hirtelen lebomlást, nem?"

Irgalmatlan erős mágneses tér kell ahhoz, hogy egy atommagot stabilizáljon. És persze a tér megszűnés után azonnal szét is esik az atommag. Sokkal célszerűbb a proton/neutron arány optimális beállításával stabilizálni.

"Amúgy 1-2 "titkos" katonai gépen tényleg lehet antigravitációs segédhajtómű, tehét nem ezzel "működik" a repcsi, csak besegít."

Nincs semmilyen bizonyíték, vagy legalább halvány gyanú arra, hogy ilyet használnának. Az meg teljesen biztos, hogy a 115-ös elem nem antigravitációs (miért lenne az?).
Az előállítást ugyan meg lehet oldani azzal, hogy az UFO-k adják, de így egyik feltételezést egy másikkal akarsz igazolni.
Szóval ez még áltudományos elméletnek is gyenge.
NEXUS6  
2006. okt. 24. 11:34 | galéria | válasz | #50
Hát ha belegondolok, hogy a repülőgépek repülését a világon mindenhol a Bernoulli-törvényből, nyomások alapján vezetik le, miközben ha kiszámoljuk valós esetekre is, akkortalán ha 1/10 része jön így létre a szükséges erőnek. Pl a rovarok abszolút nem is repülhetnének ugye. Az síklap szárnyú papírrepülőkről már nem is beszélve;)

Persze a Coanda által leírt effektus, és az hogy ehhez kapcsolódóan nem nyomással, hanem a függőlegesen megmozgatott levegő tömegével számolunk, már valós adatot adhat. Csak ezt a világon sehol nem tanítják! Max az ufóhívők foglakoznak vele.

Szal ezért nem hüleség ilyen elvont oldalak figyelgetése.
plamex  
2006. okt. 24. 08:58 | válasz | #49
A legnagyobb rendszámú elem a neutroncsillag
uniu  
2006. okt. 22. 20:23 | válasz | #48
Bloody Mary az a kecsap!:) De visszatérve: nehogy azt hidd, hogy nemto'om mi az Akasha és esetleg nem is tartom marhaságnak. Csak furcsa volt, hogy te "hiszel" ezekben. Lehet, hogy csak sztereotípia :)
2006. okt. 22. 19:12 | galéria | válasz | #47
Amúgy egy teljesen normális és szimpi ember lennél te, kedves uniu, csak ugye a Rák csillagjegy...
Ráadásul kecsapot iszol (hol is, a Café Eclecticsben?), így aztán már nem is csodálkozik az ember, hogy a harmadik képen mindkét szemed vörösben ízzik, mint egy lidércnek, vagy a rossz útra tévedt Superman Clarknak ma, a TV2-n.
:-)
2006. okt. 22. 18:52 | galéria | válasz | #46
Hát, a te hozzászólásaid biztos nem inspirálja az Akasha. Sajnos.
uniu  
2006. okt. 22. 17:08 | válasz | #45
Komolyan mondod Epi, amit az Akasha olvasásról beírtál ??? "Ismerve" téged, ezt furcsának tartom.
roliika: miért nem mész be abba a barlangba teleportálni egyet ?:))
A jövőre sok variáció létezik, de megvalosulni az fog ami az emberek kölcsönhatásából lregnagyobb valószínűséggel kikövetkezik.
Pl.: amikor '94-ben megszavaztak a Horn kormányt, mert mindenki "csodát" várt az Antall kormánytól. De mivel a Kánaán nem következett be megszavazták a a volt Steppenjackenbrigade-tagot.
wanek   "Rest in Peace wanek" 
2006. okt. 22. 00:51 | válasz | #44
Időnként röhögni is kell...
2006. okt. 22. 00:40 | válasz | #43
Nyugimár! Ha nem tettszik ne olvass el!
2006. okt. 21. 23:11 | galéria | válasz | #42
"Miért nem lehet privát üzit küldeniii? "

Nemtom, régen kaptam tőled ilyent.

"Epi...te is tudod olvasgatni az Akashát?"
Próbálkozom. :-)

"Kíváncsi lennék, nem-e te vagy az aki itt Zalaegerszegen akart venni házat, mert felfedezett 1 gyógyító barlangot...stb. "

Nem, de a gyógyító barlangok mindig érdekeltek engem is.



"Mert ha nem akkor a teleporterről sem tudnál. :D Vagy igen?"
Vagy. :-)

"Tényleg, szerinted szám szerint hány variáció létezik a jövőre?"
A jövőre végtelen variáció létezik, de nekünk csak egy valósul meg, azzal kell beérnünk. Elég prózain hangzik ez, de a fantázia azért sok mindenért kárpótol. (Sajnos nem csak szépekkel.)
AarPoe  
2006. okt. 21. 22:36 | válasz | #41
Megint feltaláltak valamit, ami marha jól hangzik, de van is, meg nincs is...
wanek   "Rest in Peace wanek" 
2006. okt. 21. 22:23 | válasz | #40
"Tényleg, szerinted szám szerint hány variáció létezik a jövőre?" - milyen jó lenne, ha te egy másik variációba távoznál az összes ufos-testelhagyós okoskával együtt... De mivel csak egy variáció következik be, sajnos ontod majd továbbra is az "észt".
2006. okt. 21. 22:12 | válasz | #39
Miért nem lehet privát üzit küldeniii?

Epi...te is tudod olvasgatni az Akashát? Kíváncsi lennék, nem-e te vagy az aki itt Zalaegerszegen akart venni házat, mert felfedezett 1 gyógyító barlangot...stb.

Mert ha nem akkor a teleporterről sem tudnál. :D Vagy igen?

Tényleg, szerinted szám szerint hány variáció létezik a jövőre?
2006. okt. 21. 11:39 | galéria | válasz | #38
"Pesten nem igazán járok. "

Kár. Ezek szerint még mindig nem készült el a teleportálód.
wanek   "Rest in Peace wanek" 
2006. okt. 20. 23:25 | válasz | #37
Örülök, hogy még smiley-val is kifejezed a lámaságodat :)
2006. okt. 20. 20:03 | válasz | #36
1 cégnek írok honlapot, referencia munkaként, jövő héten + suli...még gépözelben sem leszek, úgyhogy SG lakók megmenekültök arra az 5 napra.
Pesten nem igazán járok.
2006. okt. 20. 19:39 | galéria | válasz | #35
Roliika, most mind dolgozol?
Ha Pesten járnál össze kellene futnunk, hátha tanulnánk egymástól. :-)
2006. okt. 20. 19:08 | válasz | #34
Vártalak már. :DD LOL
wanek   "Rest in Peace wanek" 
2006. okt. 20. 18:49 | válasz | #33
Szerinted egy ufologiai oldal hiteles lehet?
Amit találtál, és beidéztél, az akkora f.szság, hogy nem is értem, minek emelsz be ilyesmit. Olvasgasd egyedül.
Cat 02  
2006. okt. 20. 18:07 | galéria | válasz | #32
fasza -.-
mégtöbb tanulnivaló xD
2006. okt. 20. 17:16 | válasz | #31
Tudományosabban a 115-ös elemről. Andris, erős mágneses térben meg lehet gátolni a hirtelen lebomlást, nem? Amúgy 1-2 "titkos" katonai gépen tényleg lehet antigravitációs segédhajtómű, tehét nem ezzel "működik" a repcsi, csak besegít.

Találtam:

"Bob Lazar szerint az Alan Holt által említett elektromágneses rendszer, amelynek segítségével létrehozható az UFO önálló gravitációs tere tulajdonképpen egy antianyag reaktor, amely egy különleges anyagot használ. Ez egy a földön nem elõállítható anyag, amelyet állítólag a földönkívüliektõl kapott az USA kormánya, vagy a szerencsétlenül járt idegen ûrhajókból jutott hozzá. Összesen mintegy 500 fontnyi áll rendelkezésre ebbõl a szupernehéz elembõl, amely a periódikus rendszerben a 115. elem lenne, de mivel nem létezik a földön és szintetikus úton sem állítható elõ be kell ennyivel érni. Már régóta feltételezték a tudósok, hogy a 113-114. Elem körül újra szilárddá válnak az anyagok és azt is sejteni engedték, hogy ezen elemek igen hatalmas energiák felszabadítására képesek. A 115 elem egy narancssárgás színû fémes anyag (naquadah??? laugh.gif ), amely a világegyetemben természetes környezetben csak ott található, ahol szupernova robbanás következett be, mert ennek mérhetetlen energia felszabadulása tehette lehetõvé az anyag szintetizálását. A 115 elemet protonokkal bombázva létrejön a 116. elem, amely egy antianyag kibocsátó elem. Az antianyag irányított reakciója az anyaggal egy majdnem 100%-osan hasznos termoelempárt hoz létre, amely végül is korlátlan és igen nagy mennyiségû energiát biztosít miközben gravitációs hullámok szabadulnak fel. Ez nem antigravitáció hanem egy önálló gravitációs mezõ. Bob Lazar szerint minden ûrhajónak három gravitációs-erõsítõje van, amelyek segítségével elõállítható a hiperûrutazáshoz szükséges mezõrezonancia.



Lazar egyszerû példájával élve úgy mûködik ez, mint amikor egy gumilepedõt a négy sarkán leszögezünk egy asztalra. Az egyik sarkában elhelyezünk egy követ és egy pánttal az asztal sarkához erõsítjük. A kõ jelképezi az UFO-t. Ezt követõen a gumilepedõ egy távoli pontját két újunk közé csippentve odavisszük a kõhöz és hozzárögzítjük ahhoz. A követ leszorító pántot eltávolítva a kõ az eredeti állapotát visszanyerõ gumilepedõ adott pontját követve a tér egy másik pontjára kerül. A természetben ez a folyamat a másodpercek tizedének tört részéig tart így valójában nincs benne szerepe az idõnek. A gravitációs mezõ által elõidézett rezonancia megtalálja az azonos gravitációs térrel és rezonanciával rendelkezõ pontot a világegyetemet átszelõ mikroszkópikus féregjáratoknak köszönhetõen, amelyek magukban hordozzák a tér bármely pontjának kvantumvákuum lenyomatát és amikor a két mezõ találkozik a világegyetem kiegyenlíti a tértorzulást. Eközben a mikro-féregjárat kinyílik és magával rántja a "rendetlenkedõ" tér-idõ szektort, amely magába zárja az UFO-t. Ennek az önálló tér-, mezõrezonancia-, és gravitációs buboréknak köszönhetõen a hiperûrutazás idõ nélküli pillanatában sem változik semmi az UFO fedélzetén ülõk számára. Egyszerûen érzékelhetetlen marad a változás és a nagytávolságú ûrutazás. Olyan ez mint a mesében: "Hipp, hopp, ott legyek ahol akarok" és mire kimondjuk már meg is történt a csoda.



Hogy mindez fantázia? Lehet, hogy semmi sem igaz Bob Lazar történetébõl? Igazuk van. Egy azonban biztos. Alan Holt NASA tanulmánya már 20 éve létezik, és ha Amerikában egy elmélet már megszületett nem kell sokáig várni annak gyakorlati megvalósítására sem. És ha valaki még ezek után is szkeptikus lenne hagy emlékeztessem: Alan Holt az UFO-k mozgásának és feltételezett meghajtási rendszerének tanulmányozását követõen állt elõ "mezõrezonancia meghajtás" elméletével, amelynek kapcsán egy interjú során sejtelmes mosollyal kijelentette: "Nem hiszem, hogy a véletlen lenne, hogy a megfigyelt UFO-k csészealj formájúak..."
2006. okt. 20. 16:15 | válasz | #30
"Badarság lenne azt állítani, hogy csak annyi elem van mint amennyit ki tudtunk mutatni. Lehet, hogy ott van csak nem ismerjük fel. Vagy a tulajdonságából adódóan nem látszik."

Minden elemre érvényesek bizonyos alapvető szabályok, mert mind ugyanúgy épül fel. Ezen közös tulajdonságok alapján az atomok által kibocsájtott fény spektrumából bármilyen távolságból felismerhetők az elemek.

"tudtommal hő és nyomás kérdése, hogy milyen anyag jön létre"

Inkább energia kérdése. De akármi akkor se jöhet létre. Legfeljebb a szokásosnál nehezebb elemekről lehet szó, de azok meg el is bomlanak pillanatok alatt.

"az általunk is ismert anyagok ugy e a csillagok felrobbanásakor keletkeztek. Beszéljünk ilyen normális esetben 1-2 csillagról. De mi van ha több ezer vagy 10 ezer omlik össze?"

A nagyobb csillagokból neutron csillag, vagy fekete lyuk lesz, így nem jön ki belőle a keletkező anyag. Sőt ilyen esetekben atomok már nem is tudnak létrejönni, akkora a nyomás.
2006. okt. 20. 15:57 | válasz | #29
"115 vagyis az ununpentium valamilyen nyomás, hömérséklet és (asszem forgó) mágnesesmező jelenlétében elötudták állitani hogy forditva hasson...
értsd: anti-gravtiáció"

Ugyan miért lenne bármilyen misztikus tulajdonsága? Ugyanúgy protonokból, neutronokból, és elektronokból áll, mint minden rendes atom.

"ugy tudom a b2-es (az a széles szárnyu) bombázonak az alján is van ilyen a fő nehézségi pontokon."

Akkor ezeknek a gépeknek van a világon a legrövidebb hatótávolsága. Ugyanis ez az elem 1.2 másodperc alatt elbomlik.

2006. okt. 20. 15:32 | válasz | #28
"Vagy mert vmelyik majd 100 éves elmélet kimondja, hogy 7 a max és szevasz?"

Bevallom, fogalmam sincs miért 7 a maximum, és hogy ez igaz-e, csupán annyit szeretnék ehhez hozzátenni, hogy az elméletek általában nem úgy avulnak el, mint egy kenyérpirító, hogy 10 év használat után már szikrázik, megégeti a kenyeret, mi pedig veszünk egy újat a régit pedig a kukába dobjuk. Ilyen módon ugyanis, a derékszögű háromszögek oldalhosszúságainak törvénye (lásd.: Pitagorasz bácsi), nevezetesen a két befogó hosszúságának négyzetének az összege megegyezik az átfogó hosszának négyzetével, már régen nem lenne igaz, hiszen ez egy majd háromezer éves törvény.
Egyszóval, ha kritizálni akarsz egy tudományos elméletet, akkor ne az életkorába köss bele, hanem sokkal érdemesebb rámutatni a hiányosságaira és a hibáira.
2006. okt. 20. 15:13 | válasz | #27
Nem azért de a világegyetem kibaszott nagy! Már elnézést a kifejezésért. Badarság lenne azt állítani, hogy csak annyi elem van mint amennyit ki tudtunk mutatni. Lehet, hogy ott van csak nem ismerjük fel. Vagy a tulajdonságából adódóan nem látszik.

Mint ahogy azt az előző hozzászólásomban is mondtam - tudtommal hő és nyomás kérdése, hogy milyen anyag jön létre - az általunk is ismert anyagok ugy e a csillagok felrobbanásakor keletkeztek. Beszéljünk ilyen normális esetben 1-2 csillagról. De mi van ha több ezer vagy 10 ezer omlik össze? Lásd központi fekete lyuk a galaxisok közepén. Ott mekkora nyomás keletkezik? NaAGY! És tudtommal a hő kiváltható nyomással és fordítva.
2006. okt. 20. 15:03 | válasz | #26
Nem iagzán konyítok a kémiához de miért ne lehetne akár nyolc atom hély? Vagy több? Azért mert most csak ennyit ismerünk? Vagy mert vmelyik majd 100 éves elmélet kimondja, hogy 7 a max és szevasz?

Nem azért de elméletben szerintem akár 500as rendszámú elemet is "készíthetnének". Megfelelő hőmérsékleten és nyomáson...
mrzool  
2006. okt. 20. 13:32 | válasz | #25
Épp erről beszélek, de érdemi választ még nem kaptam rá. Szóval mióta is bizonyították be, hogy létezhet 8. atomhéj?
akyyy  
2006. okt. 20. 13:18 | galéria | válasz | #24
de a földön szép lassan fedezik fel atöbbit, itt a 118-ik. simán akár előálíthatnak is egy 150-ik elemet fent
wanek   "Rest in Peace wanek" 
2006. okt. 20. 12:27 | válasz | #23
Pontosan így van.
NEXUS6  
2006. okt. 20. 12:10 | galéria | válasz | #22
Az a poén, hogy ez a 3 atom az semmi!
Közvetlenül nem mérhető, nem látható. Ha van egy kiló sárga fémed/aranyad akkor tudsz vele kísérletezni. Vízbe teszed mint Arkhimédesz és megállapítod a fajsúlyát. Meg színkép elemzed, meg röntgennel vizsgálod a kristály szerkezetét, meg amit akarsz.

Három atomról, max számítani tudod valami másból, hogy talán valóban létezett.
L3zl13  
2006. okt. 20. 11:09 | válasz | #21
A nem láthatóról nem tudunk semmit, de tudtommal jelenlegi elképzelések szerint ha vannak ott atomok, akkor ugyanazok mint itt a földön is.
Sanyix   "Rest in Peace Sanyix" 
2006. okt. 20. 11:06 | galéria | válasz | #20
"X-com sorozatban "megismert" Ununpentium"
De az elermium-115 vót a játékban :)
Sanyix   "Rest in Peace Sanyix" 
2006. okt. 20. 11:04 | galéria | válasz | #19
Szabadszemmel azok se láthatók. Mással meg minden látható :)
2006. okt. 20. 10:56 | válasz | #18
lehet, hogy egyszer még az is kiderül, hogy a sötét anyag az a 10000. elem és ahogy bomlik vissza úgy jön szép lassan létre belőle az anyag :)
akyyy  
2006. okt. 20. 10:47 | galéria | válasz | #17
én a nem láthatóra gondoltam
wanek   "Rest in Peace wanek" 
2006. okt. 20. 10:35 | válasz | #16
Az ilyen hírekről mindig egy régi vicc jut eszembe:
Félszemű Bill bemegy a kocsmába, ahol éppen iszonyú nagy verekedés és lövöldözés van. Egy eltévedt golyó pont eltalálja Bill szemét, mire ő így szólal meg:
Ez az fiúk, előbb a lámpát! :)
2006. okt. 20. 10:29 | válasz | #15
http://en.wikipedia.org/wiki/Periodic_table_%28extended%29
ez egy elég brutális tábla és 218 elemről szól, meg 9 héjról

http://en.wikipedia.org/wiki/Fictional_applications_of_real_materials
itt meg néhány elem kitalált tulajdonságaival lehet megismerkedni, köztük az X-com sorozatban "megismert" Ununpentium tulajdonságokkal, miszerint gravitációs hullámokat lehet a bombázásával gerjeszteni vagy épp antianyagot
uniu  
2006. okt. 20. 10:14 | válasz | #14
Na, ide Cifu kollega kene :))
mrzool  
2006. okt. 20. 10:13 | válasz | #13
Srácok, történt valami, amióta elvégeztem a gimnáziumot? Igaz, hogy rég volt, és nem is követem a kémiai híreket, de mióta beszélünk 8. atomhéjról? Vagy csak a szokásos SG-nobel-díjasok és az el-nem-ismert-zsenik szövetsége tart fórumtalálkozót?:)
craesh  
2006. okt. 20. 10:03 | galéria | válasz | #12
ezt én is hallottam, csak egy kicsit máshogy...
115 vagyis az ununpentium valamilyen nyomás, hömérséklet és (asszem forgó) mágnesesmező jelenlétében elötudták állitani hogy forditva hasson...

értsd: anti-gravtiáció

ugy tudom a b2-es (az a széles szárnyu) bombázonak az alján is van ilyen a fő nehézségi pontokon. ezér volt asszem még az előző usa elnöknél mikor azon gondolkozott hogy mire adja a pénzt: 1.a holdon életképes emberi koloniát létrehozzanak, ami ba*meg nem kis pénz, vagy csak egyszerüen 5 b2-es bombázot vegyenek... elején kicsit elakadt a lélegzetem hogy te jo isten mennyibe kerül egy ilyen...
2006. okt. 20. 09:59 | válasz | #11
"mikor lesz már hogy az ember visszahozva is felküldjön egy oylan müholdat vagy űrszondát ami másik naprendszerbe megy... ... lesz vagy ezer féle elem, nem csak 118"

A látható világegyetemben mindenhol ugyanazok az elemek vannak. Ezt a csillagok (és egyéb ojjektumok) fényének színképelemzéséből tudjuk.
2006. okt. 20. 09:44 | galéria | válasz | #10
már az 5ik is szar volt nem tudom mit erőlködnek
akyyy  
2006. okt. 20. 09:24 | galéria | válasz | #9
mikor lesz már hogy az ember visszahozva is felküldjön egy oylan müholdat vagy űrszondát ami másik naprendszerbe megy... ... lesz vagy ezer féle elem, nem csak 118 :D
Flashy  
2006. okt. 20. 09:21 | válasz | #8
kitalálhatnának valamit a nevekkel mer száztizennyolcum meg száztizenhétum ezek olyan gagyik már, egyszer kétszer elmegy, de ne mindegyiknél már :) egy rendes nevet kitalálni kb az alatt az idő alatt lehetne is ami alatt elbomlanak ezek az elemek :)
2006. okt. 20. 08:54 | válasz | #7
A 0,9 milisec nem a felezési idő, mert az egész megszűnt ennyi idő alatt.
2006. okt. 20. 06:22 | válasz | #6
ér
2006. okt. 20. 06:22 | válasz | #5
ezeket az instabil megerőszakolással létrehozot pár ezred másodpercig létező elemek a francék teszik be
2006. okt. 20. 01:08 | válasz | #4
Csak 1 érdekesség. A 115-ös elem állítólag elektonokkal bombázva gravitációs hullámokat tud kibocsájtani. :)
bvalek2   "Rest in Peace bvalek2" 
2006. okt. 20. 00:23 | válasz | #3
Azért 0,9 millimásodperces felezési idő elég szép. Ebben a tartományban ez nagyon hosszú időnek számít, rendkívül stabil ahhoz képest, hogy néhány könnyebb elem izotópjai mikromásodpercek alatt megszűnnek létezni. Tulajdonképpen erre vonatkozik a "stabilitás szigete". A tudósok nem valóban stabil (tehát nem sugárzó) elemekre számítanak, hanem relatíve hosszú felezési idejűekre. Elvileg 1-2 másodperc sincs kizárva, de az igazi szenzáció lenne, 5 Nobel-díjat érne
2006. okt. 20. 00:10 | galéria | válasz | #2
1000 óra alatt 3 atom, várhatsz még mire összegyüllik a 3 kg, de gyorsan kell vele dicsekedned, mert elég rövid a szavatossági ideje -.-
2006. okt. 19. 23:53 | válasz | #1
...ez jó, majd veszek belőle 3 kilót, hogy legyen ilyen is.

Nem értem miért nem lehet egyből a 120-as rendszám fölött kisérletezni, ahol stabil elemeket sejtenek.