 Hozzászólások  A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
Pakisztán ki bírja ezt fizetni, vagy Kína ennyire ellenséges Indiával? Miért?
|
Kína Pakisztán egyik legnagyobb gazdasági és politikai partnere. Kína és India kapcsolata nem az igazi (indiáról szóló cikkemben ezt fel is említettem), és Pakisztán ugye India esküdt ellensége - szóval az ellenségem ellensége az én barátom. Pakisztán jelentős mennyiségű fegyvert vett és vesz kínától, és hát ha megfizetik, akár ilyen szintű segítséget is nyújt Pakisztánnak.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is lőhetnek!
|
Kína miért segít Pakisztánnak? És egyáltalán hogy adhatták el a terveket??!
|
JTBM, egyátalán honnan tudná korea, hogy hová kell célozni? Mármint, hogy hol helyezkedik el egy anyahajó?
|
Egészen pontosan azt találtam viccesnek, hogy a katonai realitást te máshogy képzeled mint a realitás. Részletekbe nem mennék bele, azthiszem pár előttem szóló kollega már kellőképpen felvilágositott.  . Nem volnék katonai szakértő, és nem is kritizálni akarlak, csak amikor olyan dolgokat írsz, ami a puszta logikának is ellentmond, azon picit nevetnem kell. 
|
A rövid hatótávolságú ballisztikus rakéták kifejezetten tenger feletti lelövésére készült az SM-3 rakéta, amelyet az AEGIS légvédelmi rendszerbe integráltak. Ez az amerikai, a dél-koreai és a japán AEGIS cirkálókon, rombolókon és fregattokon is rendszerben van már. Egyébként az eddigi tesztek szerint ez a leghatásosabb eleme az amerikai rakétavédelmi programnak, ezzel volt a legkevesebb probléma, és érték el a legtöbb sikeres tesztindítást.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is lőhetnek!
|
Minden háborúban az első cél a légiuralom megszerzése. Ez azt jelenti, hogy az atombomba hatósugarában levő összes légitámaszpontot/anyahajót lebombázzák. A háború első jelére ezért ezeket az egységeket ki is menekítik a körzetből.
Ez igaz egy katonai célú atomháborúra, ahol mindkét fél komolyabb számú atomfegyverrel rendelkezik (100+). Viszont ha kevés atomfegyverrel rendelkezik az ország, akkor a civil lakosság elleni terrorbombázás, vagyis a nagyvárosok atomtámadása a cél, hiszen azt akarja elérni, hogy a másik fél gyorsan letegyen az agresszióról.
Ha van mondjuk egy tucat atomfegyvered, akkor a katonai bázisok támadása nem reális egy, az Észak-Koreaihoz hasonló helyzetben. Egyszerűen ehhez nincs elég atomfegyvered ehhez. Dél-Koreában tucatnyi légibázis található. Ha kilősz mindegyikre egyet-egyet, akkor nem marad a Japánban található légibázisokra atomfegyvered. Megnehezíted az ellenfeled (ez esetben Dél-Korea és az USA, illetve Japán) dolgát, de nem óv meg az ellentámadástól.
A pontos hatásos hatótávolságot szerintem csek az Észak-Koreaiak tudják, és éppen ezért az Amerikai anyahajók még ennél is messzebbről kell hogy támadjanak (akár 5e+ km-ről). Ez pedig azzal jár, hogy a vadászok csak utántöltéssel v. egyáltalán nem érik el Észak-Koreát. Utántöltés időbe kerül, ezért a támadások hatásfoka igen gyatra lesz. Ahol támadni tudnak, ott lokális előnybe kerülnek ugyan, de nem lesz elég a teljes légifölényhez.
Az É-Koreai cikk már le van adva, szerintem hamarosan kikerül. Előjáróban annyit, hogy az Észak-Koreaiaknak mindössze ballisztikus rakétáik vannak, azok is az 1950-es évek színvonalát képviselik, és megbízhatóságuk nem túl jó. A repülőgép-hordozókat ballisztikus rakétával eltalálni nem igazán lehet. Előre ismert koordinátákra van szükség, amelyek alapján az indítás előtt kell a rakéta irányítórendszerét beprogramozni. Ilyen eszközzel veszélyes lehet valaki egy nagyvárosra, de egy hordozóra, amelyik óránként ~60km/h sebességel halad, nem.
Ehhez hajó elleni robotrepülőgépekre lenne szükség, amelyek hatótávolság a legfeljebb néhány száz kilométer, de jellemzően csak 60-120km. Észak-Korea rendelkezik ilyen eszközzel, de a legkomolyabb ezek közül a kínai Hy-2, illetve ennek saját maguk által gyártott változata. Ennek hatótávolsága ~100-150km, fél tonna robbanóanyagot képes a célhoz eljuttatni, és hajókról vagy teherautókra telepített konténerekből indíthatóak. A gond "csak" annyi, hogy ezek a robotrepülőgépek igencsak elavult technológiát képviselnek, kb. az 1970-es évek színvonalát. A sebessége alacsony, és nem rendelkezik a mélyrepülés képességével (vagyis hogy közvetlenül a tenger szintje felett repüljön, hogy megnehezítse a felderítését). Figyelembe véve, hogy egy hordozó által vezett flottakötelék tucatnyi cirkálóból, rombolóból és fregattból áll, hogy egy nagy hatótávolságú radarral felszerelt E-2C/D repül felette, amely képes a közeledő robotrepülőgépeket észlelni, és a rombolókon és fregattokon lévő rakétaelhárító rendszerek, illetve a vadászgépek számára nem jelenthet problémát a közeledő Hy-2-es leküzdése. Már ha Észak-Korea képes egy olyan atomfegyvert gyártani, ami legfeljebb fél tonnás...
Viszonyításképpen az F/A-18E/F harci hatósugara 1095km, ami természetesen légi utántöltéssel kitolható tovább. Tehát a hordozónak elég ~300km-re lennie az Észak-Koreai partoktól, hogy viszonylag mélyen csapást mérhessen az ország területén. Elég valószínütlen, hogy egy Észak-Koreai hajó indítási távolságba kerülhessen, a robotrepülőgépeit elindíthassa, azok közül a nukleáris fejjel szerelt pedig elérje a hordozót. Elméleti lehetősége van, de gyakorlati szinten egy ilyen támadás sikeressége elhanyagolható.
A bombázások ellen igen jól lehet védekezni pl. az egységek szétszórásával, figyelmeztetésével, beásásával, álcázásával, csalikkal. Vietnámban is teljesen hatástalanok voltak a bombázások, még a csaták során is, ahol legalább a körzetről tudták, hogy ott komoly erők vannak. A nagy magasságból való bombázás csak a civil lakosság kiírtására és az ipar lerombolására alkalmas.
Ez a Vietnami háború idejében alkalmazott technikákra volt igaz. Afganisztán felett már olyan aeroszol-bombákat használtak, amelyek nagy területen, barlagok mélyén lévő ellenséges katonákat is megöltek. A hagyományos gyújtóbombák utódai, legalábbis az alkalmazási területet tekintve.
A célpontokat ma már viszonylag könnyen felderítik a pilóta nélküli felderítőgépek (Predator, Global Hawk), és lézeres célmegjölő berendezéseikkel képesek pontosan rájuk vezetni a lézerirányítású bombákat. Gyakorlati szinten is alkalmazátk már ezt harctéren, irakban és afganisztánban, a lézeres rávezetésnél a bombavetés pontossága 30 centi körül van, és ha a lézeres megjölőberendezéssel képesek követni, akkor egy mozgó harcjárművet is el lehet találni.
Természetesen léteznek olyan bombák, amikkel elvileg el lehet kapni egy századot, de eltalálni nem lehet vele a századot.
Egy gyors példa:
CBU-97 kazettás bomba:
Tömege: ~450kg
Harci töltete: 10db BLU-108/B résztöltet, egyenként 4db páncéltörő töltettel.
Működése: A bomba ledobása után kibocsátja a 10db BLU-108/B résztöltetétt, minden résztöltet négy darab hokikorony méretű páncéltörő töltetett dob ki magából, amelyek apró infravörös érzékelőkkel rendelkeznek, a töltetben lévő rakétahajtóművek a cél irányába kormányozzák a zuhanó tölteteket, és a megfelelő magasággban aktiválja az töltetett, felrobbantva a formázott harci részt. Ez képes a legtöbb harcjármű tetőpáncélzatának átütésére, és a harctérben lévő személyzet valamint berendezések harcképtelenné tételére. Ha az infravörös érzékelő nem talál célpontot, a résztöltet lezuhanva időzítője által robban fel, megsebezve az esetlegesen ott tartozkodó ellenséges katonákat (és civileket - emiatt harcol több civil szervezet is a kazettás bombák betiltásáért).
Egy CBU-97 mintegy 150x370 méteres területet fed le összesen 40db páncéltörő töltetével. Egy B-1B vagy egy B-52-es 30db CBU-97-et képes hordozni. Lehet számolgatni...
És ez csak egy, a lehetséges fegyverek közül...
Látványosabb példa: CBU-87 @ Youtube
A rádiótechnikai harcviselés igen gyorsan működésképtelen, mert amint bevetik, lehetőséget biztosítanak az ellenműködés kitesztelésére. Gyakorlatilag átkalibrálják a radarokat és már újra működik a rendszer, először még csak bugosan, de utána teljesen. Ez egy egyszer használható fegyver és akkor alkalmazzák, ha képesek a "vak" fázisban kikapcsolni a légvédelmet. Erre viszont nagy távolságból nem képesek.
A legmodernebb fázisvezérelt radaroknál már lehetséges a zavart frekvenciák mellőzése, de egy széles spektrumú zavarás ezeket is megvakíthatja. A radarok bizonyos tartományban való működésre készültek, ha az adott tartományt zavarják, nem lehetséges egyszerűen egy másik tartományra "átkalibrálni" őket. A Magyar Hadseregnek is voltak radarzavaró rádióelektronikai eszközei (Mi-17PP helikopter), és ezek gyakorlatoztak is az MH légvédelmi egységeinek, akkor még viszonylag széles skálán mozgó egységei ellen. Egy radarkezelő beszámolója szerint a kijelzőn gyakorlatilag semmit sem lehetett látni a zavaró jelektől, ha a helikopter zavarni kezdte a radart...
Észak-Koreának pedig nincsenek modernebb légvédelmi eszközei, mint amivel mi rendelkeztünk anno.
Szárazföldi hadviselés is igen korlátozottan lehetséges, mert a nagyobb csoportosulásokat is le tudja bombázni az ellenfél. Tehát kis csoportokban nehézfegyverek nélkül kellene harcolni, amibe az USA soha nem menne bele.
Ha nincs totális légifölény. Amit egy Észak- vs. Dél-Koreai háborúban elég rövid idő alatt megszerene a Dél-Koreai és Amerikai légierő...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is lőhetnek!
 |
"az Amerikai anyahajók még ennél is messzebbről kell hogy támadjanak (akár 5e+ km-ről). Ez pedig azzal jár, hogy a vadászok csak utántöltéssel v. egyáltalán nem érik el Észak-Koreát. Utántöltés időbe kerül, ezért a támadások hatásfoka igen gyatra lesz. "
Megsúgom neked, Irak bombázásakor egyes bombázók németországi bázisokról szálltak fel. Kb. 6000 kilométerről. Ehhez képest elég hatékonyak voltak.
Azt is megsúgom neked, hogy ha az észak-koreaiak kilőnének 1-2 atombombát hordozó rakétát az USA felé, az valahol a Csendes-óceán felett el lenne pusztítva. A rakétaelhárító rendszerek még nem működnek tökéletesen kisebb távolságokon (Izrael emiatt tehetetlen a Hezbollah rakétáival szemben), de több ezer kilométeren át hawaii gyerekek parittyával lelövik őket. :-)
Kara kánként folytatom tanításom.
|
Amint megoldották az Amik a ballisztikus rakéták lelövését, tudni fogsz róla.
Háború esetén az első célpontok lesznek az Amerikai csapásmérő egységek. (Vagy elhúznak onnan, ami valószínűbb...)
|
Ne is haragudj, de emeletes baromságokat írsz.
Mit menekítenek ki és hová?
Az amerikai csapásmérő egységek már most is ott vannak Észak-Korea határainál. Egy rossz mozdulat, és ezek akcióba lépnek.
Én például már most arra gyanakszom, hogy a legutóbbi é-koreai rakétakísérletek azért nem voltak sikeresek, mert az amcsik egyszerűen lelőtték őket valamivel. Hadititok, hogy hogyan és mivel.
"Gyakorlatilag átkalibrálják a radarokat és már újra működik a rendszer"
Mit kalibrálnak át, a nemlétező, elpusztított radarokat?
Iraknak volt mit átkalibrálnia? Vagy akár a fejlettebb Szerbiának az első légicsapások után?
Felejtsd el a vietnami párhuzamokat, azóta hatalmasat fejlődött a haditechnika. A probléma talán a bevonulással lenne, de a katonai elnyomó gépezet megsemmisítése után az észak-koreai lakosság maga takarítaná el Kim Dzsong Il rezsimjét.
Kara kánként folytatom tanításom.
|
Rakétákkal + atombombával.
A "Feltehetően" szó annyit takar, hogy fogalmuk sincsen róla, hogy illeszthető-e vagy nem. Egy félresikerült teszt nem azt jelenti, hogy egyetlen egy sem képes célbajutni.
Az első kommentek az atombombájukról is az volt, hogy hamisítvány, de mostanra kiderült, hogy valódi volt.
Egyetlen tábornok/politikus sem küldi be a csapatait arra alapozva, hogy "feltehetőleg" nem fognak működni az ellenség atomfegyverei. Sokan ráfáztak már a történelem során arra, hogy lebecsülték az ellenfelet.
Az USA gyárt majd Hollywoodban pár új repülős filmet, ahol a hős piloták szétbombázzák a gonosz Észak-Korea atomrakétáit + James Bond is jól felrobbat pár atombombagyárat. ;-)))
|
Sikerült teljesen félreértened azt, amit írtam.
|
te valami nagyon álomvilágban élsz.
"Az atombomba hatósugarában levő összes légitámaszpontot/anyahajót lebombázzák. A háború első jelére ezért ezeket az egységeket ki is menekítik a körzetből."
Elméletben egész Dél Korea a hatósugárban van, és mint Cifu alant írta, 150 F16osuk van - minek menekítenék ezt bárhova is? simán leszedik a TELJES északi arzenált.
"Szárazföldi hadviselés is igen korlátozottan lehetséges, mert a nagyobb csoportosulásokat is le tudja bombázni az ellenfél."
MIVEL??? Felejtsd már el hogy az északiaknak van légiereje.
Arguing over the Internet is like being in the Special Olympics. Even if you win, you.re retarded.
|
http://index.hu/politika/kulfold/nk9041/
A legfontosabb mondat:
"A feltehetően nagyméretű szerkezetek nem illeszthetőek az amúgy nem túl megbízható észak-koreai rakétákra. (Az interkontinentális rakétájuk az első teszt során alig ért el az észak-koreai partokig, ahol a tengerbe zuhant, pedig elvileg Alaszkát is elérhetné.)"
Szóval hogy akarod te azt a hordozócsoportot eltávolítani? Odarepül egy mig 29es? :D fel se tud szállni a reptérről, már előtte lelövik, nemhogy akár 100 kmre is megközelítsen egy ilyen flottát
(ja, apróság: felejtsük el az anyahajó szót pls., az utolsót még a '40-es évek végén kivonták a szolgálatból).
Arguing over the Internet is like being in the Special Olympics. Even if you win, you.re retarded.
|
Összefoglalva:
Ezerszer nehezebb egy A-Bombával rendelkező országot megtámadni, amit az azzal nem rendelkezőt. Természetesen semmi sem lehetetlen, de olyan ára van, amit az USA nem lesz hajlandó megfizetni.
Marad az ENSZ és a szankciók...
|
Minden háborúban az első cél a légiuralom megszerzése. Ez azt jelenti, hogy az atombomba hatósugarában levő összes légitámaszpontot/anyahajót lebombázzák. A háború első jelére ezért ezeket az egységeket ki is menekítik a körzetből.
A pontos hatásos hatótávolságot szerintem csek az Észak-Koreaiak tudják, és éppen ezért az Amerikai anyahajók még ennél is messzebbről kell hogy támadjanak (akár 5e+ km-ről). Ez pedig azzal jár, hogy a vadászok csak utántöltéssel v. egyáltalán nem érik el Észak-Koreát. Utántöltés időbe kerül, ezért a támadások hatásfoka igen gyatra lesz. Ahol támadni tudnak, ott lokális előnybe kerülnek ugyan, de nem lesz elég a teljes légifölényhez.
A bombázások ellen igen jól lehet védekezni pl. az egységek szétszórásával, figyelmeztetésével, beásásával, álcázásával, csalikkal. Vietnámban is teljesen hatástalanok voltak a bombázások, még a csaták során is, ahol legalább a körzetről tudták, hogy ott komoly erők vannak. A nagy magasságból való bombázás csak a civil lakosság kiírtására és az ipar lerombolására alkalmas.
Természetesen léteznek olyan bombák, amikkel elvileg el lehet kapni egy századot, de eltalálni nem lehet vele a századot.
A rádiótechnikai harcviselés igen gyorsan működésképtelen, mert amint bevetik, lehetőséget biztosítanak az ellenműködés kitesztelésére. Gyakorlatilag átkalibrálják a radarokat és már újra működik a rendszer, először még csak bugosan, de utána teljesen. Ez egy egyszer használható fegyver és akkor alkalmazzák, ha képesek a "vak" fázisban kikapcsolni a légvédelmet. Erre viszont nagy távolságból nem képesek.
Szárazföldi hadviselés is igen korlátozottan lehetséges, mert a nagyobb csoportosulásokat is le tudja bombázni az ellenfél. Tehát kis csoportokban nehézfegyverek nélkül kellene harcolni, amibe az USA soha nem menne bele. |
Ha már évezredekről beszélünk: az összes nagyobb birodalom elbukott, dacára az érdekérvényesítésnek...
Ez az érv olyan, mintha azt mondanánk, hogy élni sem érdemes, hiszen mindenki meghal elöbb-utóbb.
Minden ország, nép igyekszik valamilyen szinten a saját értékrendjét, a saját nézeteit terjeszteni, vagy éppen a saját felsőbbrendűségét bizonyítani. Az adott esettől és körülményektől függ, hogy ezt milyen módszerekkel próbálja meg, és hogy milyen sikereket ér, érhet el vele.
Az ember alapvetően gyarló, első sorban igyekszik a saját érdekeit nézni minden helyzetben, és más érdekeit csak akkor fontosak számára, ha abból valamilyen szintű előnye származik. Hogy az az előny egyszerű erkölcsi megbecsülés, anyagi vagy politikai jellegű, már szintén az adott helyzettől függ.
De mindig lesznek olyan emberek, akik erre igyekeznek lépni.
Ami az arányokat illeti, ott szerintem továbbra sincs rendkívűli szélsőség. Elég arra gondolni, hogy a Perzsa vagy a Római birodalom anno mekkora területek felett szerzett ellenőrzést, amikor még az emberi és az állati erő volt a közlekedés és egyben a háborúskodás csúcsa. Mégcsak a mai szint sem rendkívűli e téren, ha figyelembe vesszük a pár évszázada történt Spanyol, Francia, Angol és Holland terjeszkedést. Ezen országok is már globális hatalmak voltak, az úgymond "hazától" messze birtokoltak terülteket, amiket katonai, politikai vagy gazdasági erővel szereztek meg.
Véleményem szerint a jelenlegi amerika központú hatalom ilyen téren nem rendkívűli...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is lőhetnek!
|
A probléma pont az, hogy katonai realitással nem vagy tisztában.
Felhozol érvként olyasmit, hogy nem lehet az "atombombák" hatótávolságán belül vadászgépeket telepíteni. Ott vannak jelenleg is ezen vadászgépek a Dél-Koreai Kunsan légibázison (USAF 8th Fighter Wing) és a Japánban a Misawa, Osan és Yokota légibázison (USAF 35th, 51th és 18th Fighter Wing, egy Fighter Wing mintegy 40db vadászbombázót jelent).
Felhozod a stratégiai bombázókat, és hogy ezekkel nem lehet kárt okozni "katonai eszközökben", ami nem igaz, megvannak a fegyvereik a katonai létesítmények (erődök, bázisok, stb.) és megvannak a katonai járművek és az élerő ellen is. Az elöbbiek ellen a bunkerromboló és a hagyományos repesz-romboló bombák nagyon hatékonyak, a lézeres ill. GPS irányítás segítségével különösen. Az utóbbiakra a kazettás bombák és az aeroszol bombák roppant veszélyesek.
Előjössz azzal, hogy a rádióelektronikai hadviselés csak a harcok első szakaszában érnek valamit, de nem fejted ki, hogy miért. Ugyebár a rádióelektronikai harc az ellenséges radarok elvakításától az ellenséges rádiókapcsolat zavarásán át az ellenséges rádióelektronikai zavaróberendezések felderítéséig és azok kiiktatásáig terjed. Nem világos számomra, hogy ezekket miért ne lehet a harcok bármely szakaszában használni. Hacsak nem azt feltételezzük, hogy a harcok első szakaszában az ellenséges radarokat és fontosabb rádióelektronikai eszközöket nem iktatták ki teljesen...
Nem zárom ki teljesen, hogy az én ismeretanyagom fals, és én nem vagyok tisztában a katonai technológiákkal, harci eljárásokkal. Nem is tagadom, hogy csak hobbi szinten érdekel ez, és ennek megfelelően megeshet, hogy tévedek ebben vagy abban. De akkor legalább valami valós, számszerű, lekövethető érvet kérnék szépen, ami alapján adott esetben beláthatnám, hogy én tudom rosszul, és ekkor mondhatnám, hogy elnézést kérek, neked van igazad...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is lőhetnek!
|
Ha már évezredekről beszélünk: az összes nagyobb birodalom elbukott, dacára az érdekérvényesítésnek...
Választ ne tőlem várj, mert nem rajtam múlik. De majd megtudjuk a választ, ha erre sor kerül.
Természetesen mindenre lehet példát és ellenpéldát is találni. De az arányok!
|
Egész pontosan mit találtál viccesnek? A katonai realítás és a Hollywoood-i filmek között nagy ám a szakadék...
|
A nagyhatalmak mindig is éltek az érdekérvényesítés eszközével. Ezt lehet nem szeretni, de évezredek óta ez folyik, és fog is folyni a jövőben is szerintem (nem hiszek az idealizált társadalmak életképességében). Szóval azok a hordozók ott lesznek, és ha kell, akkor csapást fognak mérni...
Viszont továbbra sem kaptam választ, hogy és miként mérnének adott esetben csapást az Észak-Koreaiak azokra hordozókra. Fikcionálisan szép az elképzelés, de ennél tovább ők sem jutnának...
Ami a muzulmán országokat/embereket illeti, az én személyes tapasztalatom vegyes, nem mondanám, hogy erkölcsösebbek, mint az európaiak, ugyanúgy vannak közöttük erkölcstelen, etikátlan emberek ott is.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is lőhetnek!
|
Hát ez vicces, JTBM elég érdekes elképzeléseid vannak (ugye nem párhuzamos világegyetemből jöttél? :)). De legalább jól szórakoztam olvasás közben. Amugy a cikk télleg jó, tömör és informativ, pár történelemórát helyettesithetne :) (mármint az egész atombombás cikksorozat)
|
Szép dolog a ma élek, de ezt a tegnap determinálja, és minden atombomba mögött ott áll a történelem, és az ideológia.
Kara kánként folytatom tanításom.
|
Szép dolog a történelem, de én _ma_ élek. Mai dolgok érdekelnek elsősorban.
|
Én nem láttam azt a műsort, így érdemben nem tudok hozzászólni, csak a kétségeimet írtam le. Nem írtam egy szóval sem, hogy ez nem igaz.
|
OFF
"Én már sokszor jártam muszlim országokban, és elhiheted, hogy sokkal erkölcsösebben élnek, mint pl. az európaiak, vagy az amerikaiak. Én tapasztalatból mondom, de biztosan én látom rosszul, mert neked a retek és a csiga tévé meg az atv megmondja a tutit..."
No, ez még megér egy misét.
Nálam a csigatévés propaganda egy lapon szerepel az arab bigottizmussal, amely képes arra, hogy elvegye egy lány életét, azért mert mondjuk olasz fiúba szeretett bele. Ugyanúgy távol áll tőlem az eutanáziát, drogozást elfogadó nyugati kultúra, mint a melegeket megkövezni engedő, sőt előíró sária. Vagy az a cigány szubkultúra, amely a lincselésbe torkollik, vagy a banki kamatok révén szipolyozó zsidó finánckultúra.
Állítsd ezzel szembe Periklész korát, és megvan az alternatívád.
Egy olyan kor, amelyet a monoteizmus (zsidó, keresztény, muzulmán ideológia) lerombolt. Persze, menjünk tovább, ez a görög kultúra is úgy jött létre, hogy lerombolta Mükénét, a természeti csapások miatt is elsüllyedt atlantiszi civilizációt. Nem lehet már őket visszahozni, de Atlantisz, Árkádia olyan utópiák, amelyekben hinni kell és ezek felé kell törekedni. Mert az nem véletlen, hogy Európa, a jó öreg Európa akkor tette meg a reneszánsz-kori nagy ugrást, amikor újra felfedezte ezeket. Gondolkodj el ezeken!
A görög városállamok demokráciája, "kantonális" megszervezése ma is példaértékű. De emögött ugye a politeizmus állt. A hatékonyság pedig nagy úr: az egyetlen fáraó, király, deszpota által vezetett erős katonaállamok erősebb hadseregeket tudtak kiállítani. Modnjuk, ennel ellenére nem tudták legyőzni Görögországot, azt csak egy másik demokrácia, Róma tudta félig-meddig bekebelezni, ill. kulturálisan tulajdonképpen Róma hellenizálódott, olyannyira, hogy a Mediterráneum keleti térségében a görög volt a lingua franca.
Hopp, mindjárt kapok egy nagy fenékberugást, a sok offolásért. :-))
OFF
Kara kánként folytatom tanításom.
|
"Szerinted ha valaki megsemmisít egy amerikai repülőgép-hordozót, akkor majd fülét-farkát behúzva elmenekül a környékről? :)))" - a smiley jogos, mert lehet nevetni. Amit írtál, az azt jelenti, hogy valaki, aki megsemmisít valamit, az azonnal elmenekül. Pedig szerintem te nem ezt akartad írni, csak a mondat értelme ezt adja. A mondatodból kimaradt "a megtámadott" vagy "a másik".
Azt pedig, hogy valóban elmenekül-e, majd meglátjuk, ha lesz rá alkalom. Egyébként mit is keresnek ott arrafelé? Elég messze van onnan az usa partvidéke...
|
ez csak pelda volt!:) egy orszag ami nem Amerika, de kozel van hozza, es atomfelho keletkezik, es nem baleset miatt, hanem agresszio miatt.
"Holló, Hologram, Honolulu, Holokauszt, Hazugság"
|
erdekes meccs volt:)... wanek vs. Epikurosz
Epi: tenyleg elegansan vitazol, ez dicseretes dolog. Bar wanek ideologiaja all kozelebb hozzam.
wanek: az "en jobban tudom" mondatok utan, hol a "te jobban tudtad" ?:) ("son of a bich" tema)
ne erts felre, nem kotekedek, csak kivancsi vagyok.
"Holló, Hologram, Honolulu, Holokauszt, Hazugság"
|
"Látod, ez a különbség kettőnk között: én tudok elegánsan, derűsen vitázni, függetlenül attól, hogy egyet értek-e a partneremmel, vagy sem. Ez is görög, epikureusi hagyomány. :-)" - én magyar vagyok, nem görög :) De azt kötve hiszem, hogy a csúsztatást és egyebeket hagyományként űzték volna. A lényegi különbség nem abban van, hogy valaki "elegánsan, derűsen" vitázik-e, hanem abban van, hogy mit mond. Amiről te írsz, az csak a vitapartner stílusa. De lehet "elegánsan, derűsen" hazudni, csúsztatni, és nyersen tényeket és igazat írni. Én az utóbbit művelem.
|
Szerinted ha valaki megsemmisít egy amerikai repülőgép-hordozót, akkor majd fülét-farkát behúzva elmenekül a környékről? :)))
Lehet én vagyok megvezetve, de erősen kétlem, hogy ez lenne a valóságban a helyzet. :)
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is lőhetnek!
|
Mexikóra ki dobna atombombát? :)
Egyébként ezzel az erővel az atombalesetek, sőt a tankerbalesetek is háborús indokok lehetnének.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is lőhetnek!
|
"Viszont ők mit nem tartanak itt tiszteletben? "
Mondjuk ez már régebbi történet, talán 1994-ben történt velem a Széchenyi Könyvtár olvasótermében.
Három vagy négy arab fiatal volt egy szomszédos asztalnál, és lehúzták a cipőjüket. A könyvtárosnő, aki kihozta a kért könyveket, csak hápgott, nem tudott szóhoz jutni. Pedig ott, Arábiában ez lett volna a természetes, sőt mecsetbe bemenve kötelező. De itt?
Kara kánként folytatom tanításom.
|
"Amúgy meg, ha mennék, biztos tájékozódnék a szokásaikról, és tiszteletben tartanám őket, nem úgy, mint ők a mieinket." - Igen, a meglátogatott országot tiszteletben kell tartani. Ez így helyes. Ellenkező esetben nem kell odamenni.
Viszont ők mit nem tartanak itt tiszteletben?
|
"milyen szentnek, te szerencsétlen?"
Látod, ez a különbség kettőnk között: én tudok elegánsan, derűsen vitázni, függetlenül attól, hogy egyet értek-e a partneremmel, vagy sem. Ez is görög, epikureusi hagyomány. :-)
Kara kánként folytatom tanításom.
|
Na, jó, nem a félsz az elsődleges, de anyagilag valahogy nem jött össze. Persze, ez sem teljesen így van, mert európai kirándulás árának feléből el lehet menni Tunéziába, de nem érdekelt, annyira, no.
Euronacionalista vagyok - dobhatod rám érte a követ. :-)
Amúgy meg, ha mennék, biztos tájékozódnék a szokásaikról, és tiszteletben tartanám őket, nem úgy, mint ők a mieinket.
Engem az európai kultúra ősi gyökerei érdekelnek: az etruszkok, görögök, rómaiak, kelták, szittyák, hunok, gótok, gallusok, germánok stb. - ezektől vagyok elragadtatva. Főleg a görögöktől, akiknek ősellenségei voltak a perzsák, mint tudjuk. Majd a rómaiaknak is, pártusok néven. Ehhez képest nem sok változott.
Kara kánként folytatom tanításom.
|
"Én amúgy támogatom a halálbüntetés visszaállítását, de nem világnézeti bűnökre" - ebben egyetértünk.
""Az ő szemszögükből ez másképp látszik. Ők azt tartják, hogy az ő kultúrájuk megőrizte az erkölcsöt a romlott nyugathoz képest. És ez igaz is."
Minden szetnek maga felé húz a keze." - milyen szentnek, te szerencsétlen? Nem vagyok muszlim, mégis igazat adok nekik (ebben a tekintetben).
" Még szerencse, hogy létezik tudomány, amely hellyel-közel tárgyilagos." - maximum a technikai tudományok, de az nem foglalkozik sem erkölccsel, sem filozófiával.
|
"Nem merek elmenni" - ne is menj! Nem való neked. Én már sokszor jártam muszlim országokban, és elhiheted, hogy sokkal erkölcsösebben élnek, mint pl. az európaiak, vagy az amerikaiak. Én tapasztalatból mondom, de biztosan én látom rosszul, mert neked a retek és a csiga tévé meg az atv megmondja a tutit...
Annak ellenére, hogy semmilyen személyes tapasztalatod mimcs, és saját bevallásod szerint is gyáva vagy, egészen bátran tudod gyalázni őket. Nevetséges.
|
Látod, látod, mennyire tájékozatlan vagy.
Saját fülemmel hallottam, néztem a tévében. Akkor az általad lesajnált média sokat élvezkedett azon, hogy Jelcin ezt a kifejezést ("kurafi") eredeti angolsággal vágta Clinton fejéhez. Aki mosolygott egyet az egészen, ugyanis vette a lapot, vagyis a célzást a Lewinsky Mónika-afférra, és különben is annyira jó volt a kapcsolata Jelcinnel, hogy ezen nem akadt ki.
Kara kánként folytatom tanításom.
|
"Az inkvizíciós máglyahalálok nem emberáldozatok voltak, hanem kivégzések kínhalál formájában."
- Szemlélet kérdése.
(Én amúgy támogatom a halálbüntetés visszaállítását, de nem világnézeti bűnökre.)
"Az ő szemszögükből ez másképp látszik. Ők azt tartják, hogy az ő kultúrájuk megőrizte az erkölcsöt a romlott nyugathoz képest. És ez igaz is."
Minden szetnek maga felé húz a keze. Még szerencse, hogy létezik tudomány, amely hellyel-közel tárgyilagos.
"A média a mi nézőpontunknak megfelelően mutatja be őket, és az kellőképpen hazug is."
Igen, ezt aláírom, de a mi médiánk hazugságaitól én nem jutok el a pro-arab nézetekig.
"Le kéne venne a csillagos-sávos szemüvegedet, mert azon keresztül nagyon torzan látod a világot. "
Nincs szemüvegem, csak napszemüveg, de a monitor előtt ülve nem használom. :-)
Kara kánként folytatom tanításom.
|
"son of a bitch" - jaj! Ezt melyik amerikai vicclapban olvastad? Mert Jelcin ugyebár orosz, és nem valószínű, hogy angolul fejezné ki magát...
|
Egyébként meg biztos vagyok benne, hogy még soha nem jártál arab (vagy muszlim) országban"
Nem merek elmenni, de Tunéziára vagy Marokkóra már gondoltam. Ha nem
robbantgatnának annyit (plusz az emberrablások)...
A "romlottság" meg kamu. Sokkal romlottabbak az iszlám társadalmak: korrupció ezerrel, pld.
Persze, tudom, hogy ami nálunk van, az sem ad okot sok optimizmusra.
Kara kánként folytatom tanításom.
|
Egyébként lassan nem kunszt, ha atombombád van, ott is a márka számít, és a vele járó fícsörök.
Szerbia bombázásának előestéjén (1999. tavasza) a félrészeg Jelcin felháborodva jegyezte meg: "Mit gondol Klinton, ez a "son of a bitch"? Oroszország az atomfegyverek teljes skálájával rendelkezik!"
Kara kánként folytatom tanításom.
|
Keményen csúsztatsz. Emberáldozatok mexikóban voltak, nem az usa területén.
Az inkvizíciós máglyahalálok nem emberáldozatok voltak, hanem kivégzések kínhalál formájában.
"Az arabusokra visszatérve: kb. 500 évvel vannak elmaradva kulturálisan Európa mögött." - ez nagyon szubjektív meglátás. Az ő szemszögükből ez másképp látszik. Ők azt tartják, hogy az ő kultúrájuk megőrizte az erkölcsöt a romlott nyugathoz képest. És ez igaz is. Egyébként meg biztos vagyok benne, hogy még soha nem jártál arab (vagy muszlim) országban, azért nincs fogalmad sem, hogy mi van ott. A média a mi nézőpontunknak megfelelően mutatja be őket, és az kellőképpen hazug is.
Le kéne venne a csillagos-sávos szemüvegedet, mert azon keresztül nagyon torzan látod a világot.
|
"viszont mi értelme lenne egyetlen anyahalyó megsemmisítésének?" - annyi mindenképpen, hogy legközelebb ne kolbászoljanak arra. Semmi keresnivalójuk nincs ott.
|
A dolog sokkal árnyaltabb, mint hiszed.
Amerika meghódításakor kb. 2000 éves fejlődésbeli különbség volt a két kontinens között. Az amerikai benszülött államokban - mert az államok kialakulásáig már eljutottak - még javában dívott az emberáldozat. Gondolj bele, Egyiptomban már i.e. 1000 óta nem volt divat az emberáldozat. Erről apránkint minden európai kultúra lemondott. Auliszi Ifigénia, Ábrahám fiának mázlija - eléggé ismert történetek. Az emberáldozatot az állatáldozat váltotta fel, majd már állat sem kellett: a kereszténységnél az áldozati bárányt már egyszerű ostya és bor szimbolizálja. Ugyanígy a többi fejlett vallásnál. (Az inviziciós máglyahalálok már csak rövid intermezzok voltak.)
Belegondolni is szörnyű, hogy mi lett vona, ha az amerikai őslakosok államai katonailag olyan szintre tudtak volna emelkedni, hogy ők hóditották volna meg Európát...
(Most azzal ne gyere, hogy az európaiak kipusztították az amcsi őslakosokat. Ez nem igaz, legtöbbükkel a beegségek végeztek. És azért ma is, például Bolíviának indián elnöke van, uygebár. A kereszténység amúgy ideológiailag soha nem pártolta az őslakosok elnyomását, a rabszolgaságot. Anglia épp emiatt szakított a katolikus egyházzal, no meg azért, mert az Újvilág felosztásakor őt valahogy kifelejtették.)
Az arabusokra visszatérve: kb. 500 évvel vannak elmaradva kulturálisan Európa mögött. Épp ezért veszélyes, ha modern fegyverekhez jutnak, ha nem másért, ha azért, mert egymást irtják velük. (Gyufával játszadozó gyerekek.)
Pakisztán atombombái épp ezért nagyon veszélyesek, mert olyan ország birtokolja őket, amely bármikor destabilizálódhat. A medreszékben nevelt fiatalokból meg olyan politikusok kerülhetnek hatalomra, amelyek esetleg elővennék az atomfegyvert, például a kasmíri konfliktusban.
Nem tudom, te hogy vagy ezzel, de elnök- és kormányváltások ide vagy oda, valahogy a világ nem fél a több tízezer amerikai atombombától.
Én Amerika-barát vagyok, minden hibájuk ellenére. Persze a zsidó lobbinak szerintem is rossz a befolyása az amerikai politikára, és sokkal jobban látnék ott az elnöki székben egy Kennedyt, például.
Kara kánként folytatom tanításom.
|
Egy atombomba bevetese belat6atlan kovetkezmenyekkel jarna, es nem csak a r.aktiv felho miatt. A bunker rombolo bombak bunkerek ellen vannak kifejlesztve, es a fold alatt robbannak.
"Holló, Hologram, Honolulu, Holokauszt, Hazugság"
|
"senki sem nyelne be egy radioaktiv felhot, mert csak veletlen fujta ide a szel... foleg nem a Kinaiak. "
Vannak már kisebb robbanóerejű, precíziós atombombák is, az ún. bunkerrombolók. Emellett, van ugye a neutronbomba (N-bomba), szóval a választék elég bő. A sugárfertőzést olyannyira le lehetne szűkíteni, hogy Dél_koreát, Kínát szennyezés nem érné, sőt É-Korea területének 90%-a is lakható maradna. A maradék 10%-ot meg kijelölnék tiltott zónának, mint Csernobil környékét.
Szóval, technikailag É-Korea legyűrése nem lenne gond.
Kara kánként folytatom tanításom.
|
Hasonlora gondoltam mint a 73-as hozzaszolasban. Vagy ha konnyebb elkepzelni: Mexikora hullana 1 A-bomb, es a felhot a szel atfujna az egesz eszak amerikai kontinensen...
"Holló, Hologram, Honolulu, Holokauszt, Hazugság"
|
"Egy A bombának az a nagy előnye, hogy nem kell vele pontosan eltalálni a célpontot, elég, ha megfelelően közel van. Erre pedig elég egy rakéta, nem kell robotrepülőgép. Ha az első célt tévesztett, akkor lehet próbálkozni mégegyszer."
Ma már elég nagy biztonsággal el tudják találni a célt, így nem éri meg vállalni az atombombák káros mellékhatásait.
"Stratégiai bombázók bombái nem tudnak kárt tenni katonai eszközökben, legfeljebb katonai objektumokat tudnak eltalálni."
A katonai objektumok nem eszközök? Gondolom a mobil cuccokra gondoltál. Azok ellen nyílván nem bombázók kellenek, hanem vadászok és helikopterek. De mire ezek sorra kerülnek, már nincs számottevő légvédelem.
"Ellenben ők vadász fedezet nélkül védtelenek."
Azért lopakodók. És az első hullám épp a légvédelmet iktatja ki. Az első öbölháborúban azt csinálták az amcsik, hogy robot csalikkal rávették az irakiakat a radar vezérlésű légvédelmi rakétáik aktiválására, és így feltérképezték őket. Ezután a lopakodók a réseken biztonságosan berepülhettek. A légvédelemre meg ráküldték a radarjeleket visszakövető rakétáikat.
"Elektronikus hadviselés nagyon jól működik meglepetésszerű támadás során az első pár órában/napban, de utána használhatatlan."
Mert már nincs ki ellen használni...
"Az USA soha, de soha nem menne bele egy olyan háborúba, ahol nem uralja teljesen a légteret."
Ezért gondoskodtak róla, hogy mindíg ők uralják a légteret. Az egész hadseregük erről szól.
"Egy limitált (anyahajó flotta elleni) atomcsapásra válaszul nem vetne be atomfegyvert Észak-Korea ellen, mert akkor ők bosszúból valószínűleg Japánra lőnének ki egy rakétát, vagy ha van nekik már olyan, akkor az USA-ra. Ez túl nagy kockázat."
Az USA válaszcsapása után Észak-Korea már senkire se fog kilőni rakétát. De én se vagyok benne biztos, hogy egy támadás miatt lenne ellencsapás (viszont mi értelme lenne egyetlen anyahalyó megsemmisítésének?).
"Szerintem Észak-Korea kölcsönös elrettentésen alapuló békét vívott ki magának az atombombával és ez volt a célja..."
Ha valaki a megtámadását tervezgetné, akkor most azonnal nekiindulna, mert ez az utolsó esélye. Egy bomba, ami talán nem is volt tökéletes, nem fenyegetés. Egy komoly arzenál kiépítése időbe telik, addig meg sebezhetők. |
A világot a pénz irányítja és az USA-nak nagyon nem hiányozna hogy pl Európában vagy akárhol máshol annyira megutálják őket hogy elkezdjék bojkottálni az amcsi árúkat, egy Észak Korea elleni háborúban (aminek a "jogosságát" nem lenne olyn könnyű "bizonyítani") atomot bevetni egyszerűen világgazdaságilag nem érné meg az USA-nak a következmények miatt, többé nem ők lennének a "fehér kalapos cowboyok" ÉS a saját népük körében IS hatalmas ellenszenvet váltana ki az atomfegyverhasználat, az éppen aktuális vezetés megbukna a holdudvarával együtt stb stb...
"Tolerance and apathy are the last virtues of a dying society"
Aristotle
|
Egy A bombának az a nagy előnye, hogy nem kell vele pontosan eltalálni a célpontot, elég, ha megfelelően közel van
Emiatt készültek a preciziós fegyverek, amelyek a célhoz közel csapódnak be, így egy bomba is elég a célpont elpusztításához. Mintaanyag a Vietnamban bevetett első lézerirányítású légibombák és hatékonyságuk a hagyományos légibombákkal szemben...
Stratégiai bombázók bombái nem tudnak kárt tenni katonai eszközökben, legfeljebb katonai objektumokat tudnak eltalálni. Ellenben ők vadász fedezet nélkül védtelenek.
Tessék????
Kazettás bombák, aeroszol-bombák, stb.? Ismered egyáltalán milyen fegyverekkel lehet felszerelni egy B-52-est vagy B-1-est?
Ha a katonai eszközök alatt élerőt (katonákat) és járműveket gondolsz, akkor ezek ellen is nagyon hatékonyak a bombázók a fent említett fegyverekkel.
A vadászfedezet B-52 és B-1 esetén alapeset, B-2 és F-117 esetén felesleges. De Észak-Korea légiereje olyan szánalmasan gyenge, hogy az első órában valószínüleg teljesen lesöpörnék az égről. Csak emlékeztetőleg Észak-Korea légiereje:
~40db MiG-29B (repképes lehet kb. 20db a becslések szerint)
~45db MiG-23
~120db MiG-21
~100db MiG-19
~100db MiG-17
Vagyis van kb. két olyan típusuk, amely komolyabb harcértéket képvisel (MiG-29 és talán a -23), a többi ~300 gép elavult.
Dél-Korea ezzel szemben:
-153db F-16
-185db F-5
-130db F-4
Van tehát 153db modern többcélú vadászbombázójuk, és cirka 300 kevésbé modern vadászgépük.
Ismétlem, ez csak Dél-Korea, és nem az USAF gépállománya...
Elektronikus hadviselés nagyon jól működik meglepetésszerű támadás során az első pár órában/napban, de utána használhatatlan.
Mióta használhatattlan a radar és rádióelektronikai zavarás háború közben???? Ezt fejsd ki nekem légyszives, mert ez valami új...
Egy limitált (anyahajó flotta elleni) atomcsapásra válaszul nem vetne be atomfegyvert Észak-Korea ellen, mert akkor ők bosszúból valószínűleg Japánra lőnének ki egy rakétát, vagy ha van nekik már olyan, akkor az USA-ra. Ez túl nagy kockázat.
Még 1x megkérdem, hogy mivel fognak atomcsapást mérni az ellen a repülőgép-hordozó ellen? Nincs erre alkalmas eszközük.
Szerintem Észak-Korea kölcsönös elrettentésen alapuló békét vívott ki magának az atombombával és ez volt a célja...
Akkor várd meg szerintem az Észak-Koreáról szóló cikket, és utána folytassuk a vitát. ^^
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is lőhetnek!
|
Szerinted egy ilyen helyzetben Kína fogja magát, és atomfegyvereivel megtámadná az USA-t, tisztában léve azzal, hogy cserébe ő is atomot fog a nyakába kapni, ráadásul sokkal többet? Ugyan már...
Nyilvánvalóan feszült helyzetett teremtene, de aligha fajulna idáig...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is lőhetnek!
|
Szvsz amíg a nyugati társadalmak az olcsó energia kényelmények korszakában élnek, ez nem zavar senkit. Az olajkitermelő országok örülnek neki, a nyugati hatalmak örülnek neki. Emlékezzünk az Irak-Iráni háborúra. Ott is akkor szakadt el a cérna, amikor a nyugati olajszállítások veszélybe kerültek.
A felvetésed amúgy csak egy kínos pontot tartalmaz, mégpedig, hogy a nyugat átálljon az alternatív energiaforrásokra. Szeretném már látni, hogy ez a folyamat tényleg felpörögne...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is lőhetnek!
|
Egy A bombának az a nagy előnye, hogy nem kell vele pontosan eltalálni a célpontot, elég, ha megfelelően közel van. Erre pedig elég egy rakéta, nem kell robotrepülőgép. Ha az első célt tévesztett, akkor lehet próbálkozni mégegyszer.
Stratégiai bombázók bombái nem tudnak kárt tenni katonai eszközökben, legfeljebb katonai objektumokat tudnak eltalálni. Ellenben ők vadász fedezet nélkül védtelenek.
Elektronikus hadviselés nagyon jól működik meglepetésszerű támadás során az első pár órában/napban, de utána használhatatlan.
Az USA soha, de soha nem menne bele egy olyan háborúba, ahol nem uralja teljesen a légteret.
Egy limitált (anyahajó flotta elleni) atomcsapásra válaszul nem vetne be atomfegyvert Észak-Korea ellen, mert akkor ők bosszúból valószínűleg Japánra lőnének ki egy rakétát, vagy ha van nekik már olyan, akkor az USA-ra. Ez túl nagy kockázat.
Szerintem Észak-Korea kölcsönös elrettentésen alapuló békét vívott ki magának az atombombával és ez volt a célja... |
????????????
"megszűnik az az állapot, hogy a fejlett Nyugat tartja el az arab országokat - mert jelenleg ez van." - tessék? Ha jól értem, akkor azt akarod mondani, hogy a fejlett nyugati világ attól retteg, hogy ha az arabok elzárják az olajcsapot, akkor a nyugatiak nem tudják tovább eltartani az arab országokat... MEGALOL!!! Magadnál vagy?
"a kizsákmányolásra, a gyarmatosítás örökségére, az imperializmusra, a gonoszságunkra, a romlottságunkra stb. fognak hivatkozni" - igazuk is lenne. Nyílt titok, hogy a gyarmatosítás kifosztással jár. Jelenleg Magyarorszég is gyarmatosítás alatt van, csak épp nem fegyverek által. Azért (is) tartunk ott, ahol. A globalizáció nem más, mint a legújabb gyarmatosító technika.
|
Szerintem meg közvetlen konfliktushoz vezetne. Ezért is nem mernek az amerikaiak ott különösebben pattogni.
|
hmm... az en realitaserzekemet igencsak probara tenne, ha egy amerikai sugarfelhot fujna a szel az orszagunkra, es Gyurcsany turelemre es toleranciara intene, a szoros amerikai-magyar baratsag miatt...
senki sem nyelne be egy radioaktiv felhot, mert csak veletlen fujta ide a szel... foleg nem a Kinaiak.
"Holló, Hologram, Honolulu, Holokauszt, Hazugság"
|
Helyes, Cifu, logikusan érvelsz.
Visszatérve a "muzulmán atombombához":
Nem telik bele 25 év és nagyon komoly gondjaink lesznek az iszlám, pontosabban az arab országokkal. Ez lesz nemzetközi téren az "olaszliszka".
Ugyanis a kőolajat ki fogják szorítani az alternatív energiahordozók, és megszűnik az az állapot, hogy a fejlett Nyugat tartja el az arab országokat - mert jelenleg ez van.
Akkor meg, számolhatunk egyrészt egy, a jelenleginél is nagyobb migrációs hordával, másrészt a Nyugattal szembeni ellenséges magatartás felerősödésével, amelynek első következménye a jelenleg még Nyugat-barát kormányok bukása lesz szerte a muzulmán világban.
Azt persze nem fogják kimondani, hogy azért haragszanak ránk, mert nem akarjuk tovább finanszírozni középkori rendszereiket, szóval nem akarjuk eltartani őket, hanem - mint minden parazita - a kizsákmányolásra, a gyarmatosítás örökségére, az imperializmusra, a gonoszságunkra, a romlottságunkra stb. fognak hivatkozni.
Kara kánként folytatom tanításom.
|
Nem hiszem, hogy támadásnak fognák fel. Nyilván felemelnék a hangjukat miatta, de nem támadásnak tekintenék. Már csak azért sem, mert Kína és Oroszország vezetésének azért van annyi realitásérzéke, hogy nem támadná meg az USA-t amiatt, mert azok atomfegyverrel reagáltak egy é-koreai atomtámadásra.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is lőhetnek!
|
Katonailag hogyan képzeled el?
Már ez első lépés - a légifölény kivívása sem lehetséges, mert az atombombák hatótávolságán kívülről kellene indítani a vadászokat, de az kívül van a vadászok hatótávolságán.
Te beküldenéd a 6 repülőgéphordozódból akár egyetlen egyet is az atombombák hatósugarába? Ilyet senki sem fog csinálni, nem csak az áldozatok miatt, hanem amiatt, mert csak összesen 6 van és egyetlen kiesése is megrengetné az USA hatalmát.
Katonailag???
Akkor légyszives fejsd ki nekem, hogy Észak-Korea milyen eszközzel lenne képes szerinted eljuttatni azokat az atombombákat (?) a célponthoz?
Vannak az 1950-es évek orosz és amerikai színvonalat képviselő ballisztikus rakétái, és slussz.
Akkor például a Dél-Koreában állomásozó amerikai vadászezredet miért nem vonták még ki vajon? És az Okinawán állomásozókat?
Az USA-nak egyébként 12 repülőgép-hordozója van, ebből 6 állomásozik a Csendes-óceáni parancsnokság alatt (Kitty Hawk Battle Group, Constellation Battle Group, Nimitz Battle Group, Vinson Battle Group, Lincoln Battle Group, Stennis Battle Group és a Reagan Strike Group).
Stratégiai bombázókról lehetne terrorbombázást végrehajtani, de azzal nem lehet eltalálni egy katonai célpontot.
?????????
A JDAM és LGB légibombák idejében?!?!? Az AGM-136 Tacit Rainbow és hasonló irányított, hajtóművel ellátott, vagy a hasonló, hajtóművel nem rendelkező AGM-154 JSOW siklóbombákat otthon hagyják majd, és a fair play jegyében kizárólab "buta" irányítattlan légibombákat visznek majd a B-52-esek és B-2-esek???
Tengeralattjárókról lehetne Cruise missile indítani, de az meg teljesen hatástalan, mert az USA-nak van kb. 2000 Cruise Missile-ja, Észak-Koreának meg pár millió katonai célpontja. Cruise Missile háborúba az USA gazdasága hamarabb belerokkanna, mint az Észak-Koreai...
A Cruise Missile (robotrepülőgép) egy gyűjtőnév, az irányított sugárhajtású földi célok elleni taktikai vagy stratégiai lövedékeket jelzi. Amire te gondolsz, az a BGM-109 Tomahawk robotrepülőgép, amelynek a legújabb változatából, a Block IV.-ből két éve rendelt az US NAVY 2200 darabot, és a 2006-os pénzügyi év elején 3440 Tomahawk volt összesen a haditengerészetnél...
Viszont a robotrepülőgépekből még van pár fajta, mint például a repülőgépekről indítható AGM-158 JASSM...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is lőhetnek!
|
"A másik fele, amit lent is már leírtam, hogy egy ilyen támadás egyértelműen nukleáris ellencsapást jelentene. Ezt pedig már a fantáziádra bízom..." - Észak-Kórea ellen eléggé rizikós lenne az atomfegyverek bevetése, mert a másodlagos hatások miatt (sugárfertőzés) Kína és Oroszország is támadásnak foghatná fel azt, így az usa nagyobb szarba kerülhetne, mintha be sem vet atomfegyvert. Persze az már más kérdés lenne, ha észak-kóreai atomtámadás közvetlenül amerikai területet érne.
|
Az az amcsi elnök székébe kerülne, ha egy anyahajót elpárologtatnának a vágottszeműek, ezért paráznak az Észak-Koreai atomfegyvertől.
Egyfelől annak az atomfegyvernek valahogy annak a repülőgép-hordozónak a közelébe kellene kerülnie. Ugyan egy-két hadgyakorlaton ill. "baráti" látogatáson erre volt példa, de Észak-Korea nincs azon a technikai szinten, mint az ezeket sikeresen végrehajtó országok használnak. Nagyon-nagyon nagy szerencse is kell, hogy sikerrel el is végezhessenek egy ilyen támadást. Észak-Koreának nincsenek a oroszok Gránit-jához hasonló robotrepülőgépei...
A másik fele, amit lent is már leírtam, hogy egy ilyen támadás egyértelműen nukleáris ellencsapást jelentene. Ezt pedig már a fantáziádra bízom...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is lőhetnek!
|
1.: Nagyobb áldozattal járt a Tokió elleni gyújtóbombatámadás, mint a Nagaszaki vagy Hiroshima elleni atombombatámadás, és hasonlóan nagy volt a pusztítás (szinte teljesen letarolta a tűzvihar az fővárost). Ha pedig a Manhattan program költségeket nézzük, aligha lehet vitás, melyik hatékonyabb...
2.: Az USA a háború ezen szakaszában már gyakorlatilag ott és úgy vethetett volna véget a háborúnak, ahogy csak akar. Japán katonailag teljesen össze volt törve, ha a hagyományos légitámadások egy pár hónappal vagy egy évvel tovább tartanak, így vagy úgy, de kénytelen lesz kapitulálni. Partraszállás ide vagy oda.
3.: A mai napig vitáznak azon a történészek és szakértők, hogy valóban szükség volt-e az atomfegyverek bevetésére ahhoz, hogy Japánt térdre kényszerítsék. Az akkori amerikai politikusok és katonai vezetők természetesen váltig állítják, hogy igen, ebben nincs is semmi meglepő. Az atomfegyver bevetésének világpolitikai hatása viszont nem kérdéses senki számára. Én azon a véleményen vagyok az általam ismert háttérinformációk alapján (és hidd el, nem csak egy-két NGC-s v. Discovery-s dokumentumfilmről van szó), hogy az atomfegyver bevetése sokkal inkább politikai, mint katonai indokkal történt.
4.: Én azt említettem, hogy egy iraki atomfegyver adott esetben több millió iraki áldozatott hozhatott volna, és semmit nem segített volna a Szaddam-rendszeren. Ezen állításomat pedig tartom is, de nem szeretem ha kiforgatják, és másféle képpen akarja valaki előadni...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is lőhetnek!
|
Ha Iraknak van atomfegyvere, akkor nem tudják megtámadni. Légibázist nem lehet felállítani az atomfegyver hatókörén belül, Anyahajókat sem lehet oda küldeni.
Ajánlom figyelmedbe a cikksorozat elejét. Egy kis méretű atomfegyver kifejlesztése igencsak bonyolult, és a megfelelő hordozóeszköz is kérdéses.
Ezen kívűl ha Irak atomfegyvert vet be, akkor az USA simán kilő rá pár száz hasonlót, csak éppen modernebb hordozóeszközökről. Konyec, gyakorlat vége. Ez az elrettentő erő. Ha bevetsz atomfegyvert, akkor felvállalod, hogy ellened is bevetik azt...
Csak a stratégiai bombázók hatókörébe kerül be Irak, azok pedig hagyományos bombákkal nem képesek elpusztítani a légvédelmet, ami pedig azt jelenti, hogy folyamatosan lelövik őket -> nagyok a veszteségek USA oldalon.
Pardon, de itt gyors egymásután jópár zöldséget hoztál össze. Először is a légvédelmet felderítik, és leküzdik. Ehhez nem szükséges berepülni, a légvédelmi radarokat felderítik, majd robotrepülőgépekkel le lehet közdeni. E célra alkalmasak még a lopakodó bombázók (F-117A és B-2A). A következő dolog pedig a rádióelektronikai harc, vagyis hogy a támadó gépek aktív zavarással fedve támadnak (EA-6B, és most jönnek az F-18G gépek), tették ezt amúgy az első és második öböl háború alatt is. Ehhez még vegyük hozzá az iraki légvédelem szánalmas állapotát az első öböl-háború után...
Szóval én cseppett sem bíznék abban, hogy problémát jelentene az USA számára, hogy adott esetben kivívja a légigyőzelmet, és legyőzze az 1991 utáni Irakot...
Pontosan ez most a gáz USA szempontból Észak Koreával is, mert most már katonailag teljesen támadhatatlan. Eddig sem lett volna egyszerű megtámadni és legyőzni, de most már lehetetlen.
Észak-Korea hadsereg elavult technológiákkal rendelkezik, egyedül létszám tekintetében említésre méltó, semilyen más szempontból nem versenyezhet Dél-Korea hadseregével. Ha pedig Dél- és Észak-Korea harcába az USA is beavatkozott volna, akkor Észak-Koreát lesöprik a térképről - hacsak nem kap Észak-Korea hathatós katonai támogatást Oroszországtól és/vagy Kínától. Amire nincs jelenleg esély...
Szóval Észak-Korea mint olyan, esélytelen lenne egy ilyen háborúban...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is lőhetnek!
|
"Afganisztánban, ahol nyugati megszálló csapatok vannak, halálbüntetés ár arra, akik áttér a keresztény vagy más hitre.
Ehhez képest Rómában, Kölnben, Amszterdamban épülnek a mecsetek." - Pár ellenpélda:
Tunéziában (muszlim, arab ország) Djerba szigetén majdnemhogy csak zsidók laknak.
Törökországban (muszlim ország), Isztambulban vannak a rengeteg mecset mellett keresztény templomok és zsidó zsinagógák is.
Indonéziában (a legnépesebb muszlim ország) Bali szigetén hindu vallásúak az emberek, de van pár keresztény templom is...
|
Ebben a konfliktusban nem az USA, hanem Észak-Korea az agresszív kismalac. Visítozik, fenyegetőzik, úgy csinál, mintha nem tudná mindenki, hogy a teljes gazdasági összeomlás és az éhhalál szélén egyensúlyozik. "Békéért pénzt meg kaját" jelszóval zsarolja a szomszédait, elsősorban Dél-Koreát meg Japánt, de most már - úgy tűnik - Kínával szemben is nagynak képzeli magát. A hiba az volt, hogy létrejöhetett egyáltalán egy ilyen rablóállam, de ha van a Földön olyan ország, amelyik megérett a megszűnésre, akkor az Észak-Korea.
De az északiakat nem csak az atomfegyverük védi. A nemzetközi közvélemény már bármiféle emberveszteségre érzékeny, manapság senkinek nem jönne jól néhány százezer halott északi katona, még minimális saját veszteség esetén is. Különben is, milyen indokkal támadnák le őket? Hogy veszélyeztetik a térség stabilitását? Ez igaz, de ezért az ENSZ nem indít háborút. Amíg az északiak nem követnek el valami látványosan embertelen, véres tettet, addíg biztonságban vannak.
- Katonák - kezdte Cargill ezredes Yossarian századában gondosan mérlegelt szünetekkel. - Önök amerikai tisztek. Nincs a világon még egy hadsereg, amelynek tisztjei ezt elmondhatnák magukról.
|
Az ENSZ gazdasági szankciókkal csak egyet értek el: még a lehetőséget is megvonták maguktól az államok, hogy kereskedjenek Észak-Kóreával. De ugye azt senki sem gondolja komolyan, hogy akár a kínaiak, akár az oroszok ne kereskednének ezután is velük, csak legfeljebb ezt nem fogják ezután nyilvánosan tenni. Talán ebből a szempontból még Dél-Kóreát is ide lehetne sorolni, bár az ottani amerikai ellenőrzés miatt ez sokkal nehezebb lenne.
|
Így van. De mindezeken túl nem árt tisztában lenni azzal, hogy a republikánusok és demokraták szavazótábora nagyjából azonos méretű. Az éppen hatalmon lévő elnököt a másik tábor mindig bírálja mindenért, még olyanért is, amit esetleg ha ők lennének hatalmon, ugyanúgy megtennének. De a politika ilyen, ezen nem lehet csodálkozni. A zsírosbödön fedelét birtokolni az igazi cél, nempedig egyes országok feletti uralom megszerzése, ugyanis az csak másodlagos.
|
"Szerintem Észak-Koreát Amerika max. egy hét alatt szőröstül-bőröstül felfalná. A probléma az, hogy irtózik a civil áldozatoktól, úgy É, mint Dél-Koreában."
Katonailag hogyan képzeled el?
Már ez első lépés - a légifölény kivívása sem lehetséges, mert az atombombák hatótávolságán kívülről kellene indítani a vadászokat, de az kívül van a vadászok hatótávolságán.
Te beküldenéd a 6 repülőgéphordozódból akár egyetlen egyet is az atombombák hatósugarába? Ilyet senki sem fog csinálni, nem csak az áldozatok miatt, hanem amiatt, mert csak összesen 6 van és egyetlen kiesése is megrengetné az USA hatalmát.
Stratégiai bombázókról lehetne terrorbombázást végrehajtani, de azzal nem lehet eltalálni egy katonai célpontot. Tengeralattjárókról lehetne Cruise missile indítani, de az meg teljesen hatástalan, mert az USA-nak van kb. 2000 Cruise Missile-ja, Észak-Koreának meg pár millió katonai célpontja. Cruise Missile háborúba az USA gazdasága hamarabb belerokkanna, mint az Észak-Koreai...
Az egyetlen dolog, amit meg tudnak tenni, az, hogy gazdaságilag megpróbálják megroppantani a rendszert, ami vagy megy, vagy nem. |
Egy muszlim vallású ország, (pláne ha olaja is van) jelenleg csak az atomfegyverrel tud hatékonyan övédekezni.
Viszont európának meg tényleg el kellene gondolkodnia a vallásszabadság intézményén. Esetleg megfogalmazni néhány alapelvet ezügyben. Pl. hogy a nép semmilyen csoportja (pl. nemre való tekintettel) vallási alapon nem elnyomható. Az ilyen vallások pedig tilosak lehetnének (pl. muszlim). Mert szerintem európában egy nőnek a szabadsághoz való joga erősebb kell hogy legyen mint egy muszlimnak a valláshoz való joga.
Bár fölül a gálya, s alul a népnek árja, azért a pénz az úr...
|
Na azért ez nem ennyire egyszerű. Az az 500ezres veszteség csak az amerikai oldalra lett kalkulálva. Honnan is jött volna ez? Onnan, hogy a japánok nem voltak hajlandóak felfogni azt, hogy veszítettek. Bambuszlándzsákkal fegyverezték fel a parasztokat, a gyerekeket meg megtanították, hogyan ugorjanak be egy tank alá robbanóanyaggal az iskolatáskájukban. Az ő veszteségük többszöröse lett volna az amerikaiaknak, vagyis minimálisan is több millió ember. Arról nem is beszélve, hogyan kezelte volna az USA a legyőzött Japánt. Ehhez képest a két atombomba ráébresztette őket a helyzetükre - bármilyen durván is hangzik ez, mégiscsak jól jártak vele.
Arról persze sokáig lehet vitatkozni, hogy az amcsikat inkább II.vh-s katonai vagy inkább hidegháborús politikai indokok vezették a bombák ledobásakor. De ez már más kérdés, szvsz.
- Katonák - kezdte Cargill ezredes Yossarian századában gondosan mérlegelt szünetekkel. - Önök amerikai tisztek. Nincs a világon még egy hadsereg, amelynek tisztjei ezt elmondhatnák magukról.
|
"Az USA agresszív kismalac politikája fegyverkezésbe taszítja Ázsiát és a Közel-keletet. Ma az USA bármelyik országra (amelyiknek nincsen atomfegyvere) ráfoghatja, hogy terroristákat bújtat és lebombázhatja + lerohanhatja + megszállhatja az országot. Ezt semelyik ország nem szereti és fegyverkezni kezd, hogy ne tehesség meg vele..."
Szerintem itt a pont. Az az amcsi elnök székébe kerülne, ha egy anyahajót elpárologtatnának a vágottszeműek, ezért paráznak az Észak-Koreai atomfegyvertől. Teljesen lényegtelen, hogy el tudnák-e foglalni utána Észak-Koreát vagy sem, egyszerűen az amcsi közvélemény nem fogadja el, hogy olyan helyre küldjék a katonákat, ahol vissza is tudnak lőni AK-47-nél fejlettebb eszközzel.
|
Izraelt fenyegeti, az durván ugyanúgy fáj amcsiknak mintha őket közvetlenül fenyegetné.
|
Pont tegnap néztem a spektrumon egy filmet arról, hogy miért volt helyes döntés az, hogy ledobták az atombombát Hirosimára és Nagaszakira, mert így csak 200ezer _japó civil_ áldozat volt, viszont ha partra kellett volna szálniuk az amcsiknak japánban (mert nekik nem volt elég a béketárgyalás, feltétel nélküli megadást követeltek), akkor akár 500ezer _amcsi katona_ is otthagyhatta volna a fogát. Nyilatkozott az a tábornok is, aki asszem az öbölháborút vezette. Te meg azt mondod hogy mekkora baj lenne ha iraknak vagy iránnak atombombája lenn, merthogy... Szóval akkor most az van, hogy az amcsi atombomba az jó, az iraki meg nem? Nem lehet hogy nem az áldozatok számán, hanem az állampolgárságán van itt a hangsúly? Kicsit több objektivitást plz.
|
...úgy értem felfalná atombombástól, mindenenestől.
Kara kánként folytatom tanításom.
|
"Pontosan ez most a gáz USA szempontból Észak Koreával is, mert most már katonailag teljesen támadhatatlan. Eddig sem lett volna egyszerű megtámadni és legyőzni, de most már lehetetlen."
Szerintem Észak-Koreát Amerika max. egy hét alatt szőröstül-bőröstül felfalná. A probléma az, hogy irtózik a civil áldozatoktól, úgy É, mint Dél-Koreában.
Kara kánként folytatom tanításom.
|
Ha Iraknak van atomfegyvere, akkor nem tudják megtámadni. Légibázist nem lehet felállítani az atomfegyver hatókörén belül, Anyahajókat sem lehet oda küldeni. Csak a stratégiai bombázók hatókörébe kerül be Irak, azok pedig hagyományos bombákkal nem képesek elpusztítani a légvédelmet, ami pedig azt jelenti, hogy folyamatosan lelövik őket -> nagyok a veszteségek USA oldalon.
Pontosan ez most a gáz USA szempontból Észak Koreával is, mert most már katonailag teljesen támadhatatlan. Eddig sem lett volna egyszerű megtámadni és legyőzni, de most már lehetetlen.
Az USA agresszív kismalac politikája fegyverkezésbe taszítja Ázsiát és a Közel-keletet. Ma az USA bármelyik országra (amelyiknek nincsen atomfegyvere) ráfoghatja, hogy terroristákat bújtat és lebombázhatja + lerohanhatja + megszállhatja az országot. Ezt semelyik ország nem szereti és fegyverkezni kezd, hogy ne tehesség meg vele...
|
|
Nyomtatás
Elküldés e-mailben
Második atomfegyverkezési verseny: Pakisztán
Még pontosabbak lesznek az atomórák
Kémiai reakcióban egyesült anyag és antianyag
500 millió éves embriók titkai
Egyre intelligensebbek lesznek az autók
A szén-dioxidba burkolózott Vénusz
Új korszak a fekete lyukak kutatásában
Ellentmondásos a koreai atomkísérlet
