 Hozzászólások  A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
Én értem, hogy mi okozza a légköri gyorsulást!
Az, hogy a vénuszon egy nap 240 földi napig tart, amig a légköri mozgás oka a hideg levegő gyors áramlása a felszálló meleg helyére.
|
Bocs, egy nagy hibát írtam az 50.-ben: a köbgyök omega négyzettel FORDÍTVA arányos! (Ez utóbbi szerint számoltam)
|
A lufikat a Vénusz légkörében igen jó ötletnek tartom. Nem olyan EGYkamrás lufikra kell gondolni mint a hőlégballonok, mert ilyenre nem szívesen bíznám magam egy 500 fokos borzalom fölött lebegve. De sok-sok-sok kamrás lufi (akár hab-szerű töltettel) kilyukaszthatatlan, energiát nem fogyaszt, a Vénusz redukáló légkörében nem kell a kigyulladásától tartani, szóval remek lenne.
|
Szerintem ezt az űrliftet nyugodtan el lehet felejteni, még a Föld körül is. Annyira messze van a gazdaságostól. Sok milló tonnát kellene feljuttatni, összeragasztani valahogy (egy összefüggő kábelt nehéz ügy lesz viszonylag kicsi darabokból összerakni) és folyamatosan egynsúlyban tartani...
Nem lehet kicsiben KIPRÓBÁLNI, és ha a tervezés közben valamilyen effektusra nem gondoltak (például a mérnökök rémére, a rezonanacia alapú belengésekre) akkor vagy szétesik az egész, vagy csillagászati pénzeket kell folyamatosan rákölteni, hogy ne essen a fejünkre...
|
ELMÉLETILEG megoldható, hogy az ún. geoszinkron pálya fölött keringő testet és az az alatt (akár a földfelszín közelében) keringő taetset összekötünk egy nagggyyon erős kábellel. A két testnek szinkronban kell keringenie, ami miatt az alsó test lafelé próbál elmozdulni, a fölső pedig fölfelé (mivel a geoszinkron pályán kívül, de 24 órás keringési idővel mozgó testre ható centrifugális erő (forgó koordinátarendszerben vagyunk) nagyobb, mint a Föld vonzása.
Ezzel a Föld körül csak 2 probléma van:
-- a szükséges kötél römege, súlya, a feljuttatásához szükséges energia
-- a kötél anyagára vonatkozó szakítószilárdság elvárások (megfelelő biztonsággal)
A Vénuszon még egy probléma vetődik fel: a "geoszinkron" pálya. Ugyanis a Vénusz nem 1 nap alatt fordul körbe, hanem sokkal lassabban.
A geoszinkron pálya sugara: köbgyök(g*R^2/omega-négyzet) ,ahol g a nehézségi gyorsulás a felszínen, R a bolygó sugara, omega pedig a tengelyforgás sebességét adja meg (radián/sec)
(Érdemes felfigyelni rá, hogy a g*R^2 szorzat nem függ R értékétől, ui. g értéke R^2 -tel arányosan csökken. Ez a szorzat a bolygó tömegével lesz arányos.)
Mindebből az köbetkezik, hogy a geoszinkron pálya sugara arányos a köbgyök-omeganégyzettel, valamint a bolygó tömegével.
Nem tudom pontosan, hogy a Vénusznak mennyi a tengelyforgási ideje, de tegyük fel, hogy 200 nap (talán NEXUS6 tudja pontosabban) Ez esetben (tekintettel arra, hogy a Vénusz tömege 85%-a a Földének), a venusz-szinkron pálya sugara 1 millió km. Ez már annyira távol van a bolygótól, hogy a Naprendszer egyéb égitesteinek gravitációja is belezavar.  |
Talán a Vihar szemnében kellene a kábelt felhúzni ....
Amúgy sohasem értem az űrlift működését hogy lehet az hogy nem esik le ? 
|
Az a baj, hogy a lelógó kábel fékeződik a légkörben, ráadásul ez az erő folyton változik, tehát nem lehet egyszerűen még nagyobb ellensúllyal kompenzálni. Arról nem is beszélve, hogy ez a surlódás ellenszelet jelent, egy léghajó pedig nem fog tudni szélviharban bedokkolni. Ráadásul a 4 napos keringési idejű pálya magasabban van, mint a földi geostacionárius, tehát hosszabb a kábel.
Ha létezik a Vénuszon olyan zóna az egyenlítő környékén, melyben elég szabályos a légáramlás, és elfogadható mértékű az ellenszél, akkor ez egy lehetséges megoldás. De akkor is fejlettebb űripart igényel, mint egy űrrepülőgép flotta fenntartása.
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/
"Az a baj az Interneten terjedő idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e." /Petőfi Sándor/
|
Az űrliftet elég a külső légkörhöz szinkronizálni és elég ha 50km magasan lóg a kötél vége. De lehet hogy ez sem kivitelezhető elviekben sem, nem számoltam utána.
|
Székelykaput
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/
"Az a baj az Interneten terjedő idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e." /Petőfi Sándor/
|
Sanyix: A felszínen mit csináljon egy űrhajó??? 90 atmoszféra, 450 fok a felszínen van. Éppen azért lebegünk kellemes hőmérsékletű, és légnyomású rétegekben, hogy ezt elkerüljük.
Doktor Kotász: Te is a felszínről beszélsz. A "lufizgatás" 50 km magasan, 1 atmoszférás nyomáson, szobahőmérsékleten történik. És ott már nincs kénsav.
Plamex: Ez egy magyar expedíció, a csillagkaput a külügyminisztériumnak kell elkérnie az Egyesült Államok Csillagkapu programjától. Te kinézel ennyi diplomáciai képességet a mikrofonfejű külügyminiszter-asszonyból? Ha hozzám bekopogna, azt hinném, hogy felmosni jött  Ő az egyik oka annak, hogy ki akarok vándorolni a Vénuszra 
Majd kitermeljük a Vénuszi naqvadát vagy micsodát, és építünk saját kaput  
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/
"Az a baj az Interneten terjedő idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e." /Petőfi Sándor/
|
Csak ne felejtsétek el vinni a tartalék csillagkaput 
|
Néhányszáz fok, 100 atmoszférányi nyomás, és kénsavas légkör.
Mit lehet ott lufizgatni?
Dr. Kotász
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25" floppy & Dataset
Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12" Hercules Monitor DOS 1.0
Megy rajta a Crisys, mint az állat!
|
"Sanyix: 90 atmoszféra = 900 méter a tenger felszíne alatt, rengeteg embereket szállító tengeralattjáró van, ami ennél mélyebbre is merül."
Csakhogy egy tengeralattjárónál nem olyan fontos a tömeg, mert van a víz amiben úszkál. De egy űrhajónál már nagyon nem mindegy mekkora tömeget kell megmozgatni, és az ilyen nagy nyomás álló szerkezetek elég nehezek szoktak lenni.
Vain ei kuulu terroristien käsiin! CS. N. T. K. K.!
SG az a hely ahol sunyi módon csöndben törölgetik a hozzászólásokat, indok nélkül. ;)
|
tvik:
50 km magasan szobahőmérséklet van arrafelé. Pont ez a pláne az egészben.
Űrliftet nem tudsz használni, mert a Vénusz nagyon lassan forog, 243 földi nap alatt fordul meg a tengelye körül.
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/
"Az a baj az Interneten terjedő idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e." /Petőfi Sándor/
|
Jó kis agymenés.
50km magasan hány fok van arrafelé?
A bolygó elhagyásához lehetne űrliftet is használni.
|
Kornan: az biztos hogy sok részlet hiányzik, de néhány dolgot már most tudunk.
A szelek tisztán egyirányban mozognak, ezek felsőlégköri szelek mint a Földön. A Vénuszon 4 földi nap alatt körbeérnek. Nincsenek kisléptékű turbulenciák, mert azok csak felszíni formák hatására jönnek létre, 50 km magas hegy nincs a Vénuszon sem. A ciklonok, örvények nem veszélyesek, lehúzni-felemelni nem tudják őket, csak egy adott légnyomási övben tudnak tartózkodni. A szelek nem szállítanak veszélyes mennyiségben szilárd részecskéket, túl magasan vannak ahhoz. A város egy ballon alján van, ami főleg műanyag, és természetesen rendszeresen karban kell tartani.
Még az ütközések sem veszélyesek. A ballonok átlagsűrűsége megegyezik a környező atmoszféráéval, ettől lebegnek. Ha egymás felé haladnak, akkor a közéjük szoruló légtömeg lefékezi őket, ha pedig össze koccannak, az sem baj, hiszem nagyrészt puhák. Hőlégballonok, lufik is összetalálkoznak néha, semi gond nincs belőle.
Engem az zavar, hogy nincs állandó helyük, mint a műholdaknak, szóval nem lehet egy térképen ábrázolni, hogy hol vannak. Mert mindig úton vannak a Vénusz körül :)
Valóban az ember a gyenge pont, ezért kell teljes felszereltséggel odautazni, és több várost használni egyszerre, hogy ha az egyik megsérül, akkor a másikra át lehessen menekülni. Végsősoron ez a hosszútávú túlélési stratégia is egyben. Mint ahogy a Marson is, a kolóniák kisegítik majd egymást.
Egyetértek veled, rövidtávon és hosszútávon egyaránt a Mars jobb hely. A Vénusz mellett egyedül a földi mértékű gravitáció szól. Azt már tudjuk, hogy nem lehetséges a terhesség súlytalanságban, a gravitáció kell a magzat fejlődéséhez. Ha kiderülne, hogy a marsi gravitáció ehhez nem elég, akkor csak a Vénuszon tudnánk hosszútávon megtelepedni. Vagy forgó űrállomásokon...
A Marsot tényleg jobban ismerjük, ez azért van mert bármit is akarunk tenni a két bolygóval, a Marson minden könnyebben megy, mint a Vénuszon :) Ez is a vörös bolygó javára szól.
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/
"Az a baj az Interneten terjedő idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e." /Petőfi Sándor/
|
Legyünk realisták hát ehez még rengeteg apró részletet kéne kidolgozni,nem vagyok a vénusz szakértője,de a szelek nem valószínű hogy csak tisztán keleti irányban mozognak,kialakulhatnak turbolenciák,amik veszélyeztetik a várost,illetve lehet ,hogy homokszemcséket vagy valamilyen anyagot szállít,ami hosszútávon a fémeket is elkoptathatja...
Az ilyen küldetések gyenge pontja az ember,szóval ha ott romlik el valami vagy ott lessz rosszul valaki akkor magukra vannak utalva.Ha még nem is teljes egészében de nagyjából rendelkezésre áll a technika,csak az a baj ,hogy még nem éri meg odamenni és csak nemzetközi összefogással sikerülne ha hatalmas költségek miatt.Én személy szerint inkább a marsra mennék az azért barátságosabb hely.Ott is van nagyjából megfelelő hőmérséklet,jég+erősforrások és a felépítését is jobban ismerjük.
|
Frosty01: zseniális! De tényleg, ez a megoldás, az ereszkedő űrrepülő fújjon fel egy ballont, és szépen ott lebegne 50000 métere magasságban, nem kell kitenni az alsó légrétegek pokoli körülményeinek, remélhetőleg így is belefér a tömeghatárba. Ez tetszik 
halgatyó: Amikor a kékalgás terraformálási tervet kitalálták, még nem tudták hogy milyen viszonyok vannak a Vénuszon. Azt hitték, hogy a sarkokon nincs ennyire meleg, és van pára. Azóta kiderült, hogy a Vénusz felszíne egységesen száraz, forró. A kénsavas esők le se érnek a felszínre, elpárolognak néhányszor 10000 méteres magasságban. Szerencsére a ballonok működési magassága alatt vannak ezek az időjárási jelenségek...
Sanyix: 90 atmoszféra = 900 méter a tenger felszíne alatt, rengeteg embereket szállító tengeralattjáró van, ami ennél mélyebbre is merül. 450 Celsius fokos hőmérsékletet ki lehet bírni jó hőszigeteléssel, és aktív hűtéssel. A kénsav sokmindent nem tud feloldani, az a legkisebb gond, de a felszínen már nincs is gond vele, csak a légkör középső részén. Egy jól felszerelt expedíció, szilárd elemekből felépített szkafanderekben, és páncélozott járművekkel néhány hétig biztos kitartana. A baj, hogy ezeket a körülményeket tartósan nem tudják az eszközeink elviselni. A hossztávú életfeltételek 50000 méteres magasságban találhatóak, a felszínre pedig néha le kell menni ásványkincsekért. Napelemek energiáját felhasználva a légkörből elő lehet állítani rakétaüzemanyagot, műanyagokat, töltőgázt, még cukrot is, de a chipekhez használt szilícium, vagy a fémszerkezetekhez szükséges alumínium, magnézium és titán csak felszíni kőzetekből nyerhető ki. Szerencsére ezek gyakori fémek a Vénusz talajában is, elektrolízissel kinyerhetők, de akkor is le kell értük menni. Persze nem biztos hogy embereknek, robotok is begyűjthetik, aztán egy léghajóval felküldik nekünk 
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/
"Az a baj az Interneten terjedő idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e." /Petőfi Sándor/
|
és ha a leszálló űrhajó fékezés után egy ballont eresztene ki és "leparkolna" a többi ballon közelében, és bevontatnák? :p
|
Valahol olvastam egy Vénusz-terraformálási tervet. Kékalgák telepítésével képzelte el az alkotó, és persze számolt is hozzá.
Ehhez persze (szerintem) sok víz kellene. Annyit nem lehet odavinni. Azt nem tudom, hogy mennyi van belőle a Vénuszon. Ha nincs, akkor esett a kékalgás ötlet.
|
"Felszínre szállást elfelejtheted, mert az a brutális nyomást, és a finom kis kénsavas esőt, még egy full automata szonda se bírja pár óránál tovább, utasokat szállító űrhajóról nem beszélve."
Ezt mondjuk nem igazán értettem. 90Atm az kb 900 m mélységnek felel meg a tengerben.
Ennyit lazán értünk már el kutató tengeralattjárókkal. Főleg automata szondákkal.
Persze gondolom az űrrepülés követelményeit nehéz összeeggyeztetni a mélytengeri merülés követelményeivel. Meg a kénsavas eső természetesen probléma de nem tudom megoldhatatlan-e.
|
Szerintem nem a kénsav a fő gond, hanem a majdnem 500 fok Celsius hőmérséklet. (A kénsav könnyen kivédhető, az ehhez szükséges vékony felületi réteg még akkor is elenyésző töredéke az egész expedíció költségének, ha platinából lenne)
A hőmérséklet miatt lehet hogy nem emberek, hanem robotok fognak a felszíni egységekben működni. Ha egyszer megvalósul. Addigra a robotok többet fognak tudni mint most.
(Talán ha a fejlesztők nem a seggbelövő robot irányába fejlesztgetnének...)
|
Hát nem mondom... van fantáziád 
Csak így tovább! Remélem, sikerül megvalósítani egyszer.
Kár, hogy én már nem érem meg.
|
Felszínre szállást elfelejtheted, mert az a brutális nyomást, és a finom kis kénsavas esőt, még egy full automata szonda se bírja pár óránál tovább, utasokat szállító űrhajóról nem beszélve.
Vain ei kuulu terroristien käsiin! CS. N. T. K. K.!
SG az a hely ahol sunyi módon csöndben törölgetik a hozzászólásokat, indok nélkül. ;)
|
sorszámok elcsúsztak, bocs :P
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/
"Az a baj az Interneten terjedő idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e." /Petőfi Sándor/
|
Gyuri: szállt már le szonda a Vénusz felszínére, és színes TV-közvetítést sugárzott (Venyera-11 és -12). Lehet látni, csak kicsit borult az ég :) A ballonok magasságában ragyogóan süt a Nap :D
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/
"Az a baj az Interneten terjedő idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e." /Petőfi Sándor/
|
Bocs, félreérthető voltam. Az űrhajó amiről beszélek, csak arra jó, hogy elérjük vele a Vénusz körüli pályát, a Vénusz légköréből. Így néz ki az expedíció:
1. Szükség van egy űrrepülőre, ami a Földről indul, és Föld körüli pályára áll, tehát azt teszi, amit a mai űrrepülő, semmi extra. Elneveztem 'Fiume'-nek.
2. Bolygóközi automatikus teherűrhajó, ami az első ballonokat szállítja a Vénuszra, Föld körüli pályáról indul, sosem száll le. Amikor megközelíti a Vénuszt, akkor elengedi a terhét, ami a légkörben fékeződve landol a felszínen. A leszállóegység felfújódik, és felemelkedik üzemi magasságba, a keringő egység a Vénusz gravitációs terét felhasználva egy hintamanőverrel visszaindul a Föld felé, és csak a Föld közelében fékez. Ezzel üzemanyagot spórolunk, és újrafelhasználható lenne.
Ezt a lépést teszőleges alkalommal meg lehet ismételni, vagy akár több űrhajót indítani egyszerre, de csak másfél évenként van indítási ablak, tehát ennél gyakrabban nem megy.
mivel az út maga tovább tart mint másfél év (kb 2 év) célszerű kettő teherűrhajót indítani, különböző időpontokban. A nevük: 'Turul' és 'Csodaszarvas', totemállataink :)
2. Ugyanezzel a módszerrel érkeznek az emberek, és az előző hozzászólásomban említett Vénuszi űrrepülő, tehát nem a saját erejéből repül oda. Az emberszállító hajó neve: 'Honfoglalás', az űrrepülő pedig 'Csaba Királyfi'
3. A Vénusz körüli pályán szükség van műholdakra, ezeket a Földről indítják, mint a mai űrszondákat. Űrállomást nem érdemes Vénusz körül telepíteni, mert a Vénuszi telepeseknek nincs elég erőforrásuk fenntartani.
Az első ballonokat a hét vezérről neveztem el: 'Álmos', 'Tas', 'Huba', stb.
Hogyan jutnak az emberek a Vénuszra?
A földről felszállnak a 'Fiume'-val.A 'Honfoglalás' elviszi őket a Föld körüli pályáról Vénusz körüli pályára. Ott átszállnak az említett a 'Csaba Királyfi' fedélzetére, ami landol a felszínen. Aztán egy léghajó felemeli őket egy levegő városhoz (az űrrepülővel együtt), ezzel megérkeztek.
hogyan jutnak az emberek vissza a Földre?
Beszállnak az indítóballon alján csünggő 'Csaba Királyfi'-ba, és felrepülnek alacsony Vénusz körüli pályára. Ott várja őket a 'Honfoglalás'. Átszállnak, a 'Csaba Királyfi' visszatér a felszínre, ők pedig a 'Honfoglalással' elindulnak a Föld felé. Föld körüli pályára állnak, ott átszállnak a 'Fiume'-ra, és leszállnak Ferihegyen :D
Hangsúlyozom, általános iskolás voltam amikor kitaláltam a neveket :) De az expedíció részleteit csak gimis koromban tudtam kidolgozni.
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/
"Az a baj az Interneten terjedő idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e." /Petőfi Sándor/
|
Ha egy szonda leszállna a felszínre továbbra sem látna semmit a látható fény tartomyányában?
|
Jó, elolvastam figyelmesebben. A lényeg, hogy szerintem egy bolygóközi űrhajó, főleg ha cuccost szállít a földről a kolóniára, könnyen lehet több, mind 1000 tonna. Persze ez igazából lényegtelen, hiszen nem tudjuk pontosan mi a határ teherbírásban ami még megvalósítható nagyjából jelenlegi technológiával.
|
Várjunk csak. Visszamenni nem kell soha?
A Földről a Vénuszra tartó utat biztosan egy 3 személyes kis kabinban kellene megtenni? Az a kis kabin hogyan száll le a Vénuszon, és jön onnan vissza?
A földi teherszállító hajók hogy szállnak le, és utánna fel. (Még ha a felszállás üresen megy is.)
|
Az űrsikló 30 tonna hasznos terhet képes alacsony Föld körüli pályára állítani, plusz az önsúlya, egy igazi teherhordó. Ez sokkal több, mint amire itt szükség van. Szerintem elég ha csak embereket tudnak felbocsátani, hiszen a Föld küldi a többi cuccot, műholdakat, űrállomásokat, és Földre visszatérő bolygóközi űrhajót (ami csak akkora kb, mint egy nemzetközi űrállomás, mivel a Vénusz elég "közel" van).
A Szojuz rakéta tömege megközelítőleg 300 tonna, és egy 7 tonnás űrhajót tud pályára állítani, amiben 3 ember elfér. Ha egylépcsős megoldásban gondolkodunk, akkor 300 tonna nem elég, de szerintem 1000 tonna fölé nem megy az össztömeg (Chiolkovszkij képlete alapján gondolom). Talán megoldható egy Venture Star-szerű egylépcsős űrrepülővel, ami egy indítóballon alján függve indul (tehát leejtik, aztán begyújtja a rakétáit, és irány a világűr), visszatéréskor pedig fékeződés után ejtőernyővel ereszkedik, és valahogy elkapják a magasban, ez az, amire nincs ötletem. Lehet hogy hagyni kellene leszállni a felszínre, aztán egy léghajó felemeli a bázis magasságába, ahol karbantartás után újra ki lehet lőni. Akkor viszont a hővédő burkolat nem elég az aljára, az egész gépet be kell borítani vele.
Mit gondoltok, ez lehetséges?
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/
"Az a baj az Interneten terjedő idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e." /Petőfi Sándor/
|
" a felszálló űrhajó biztos könnyebb mint 1000 tonna"
Annyira azért nem biztos. Az űrsikló külső tankkal és gyorsítókkal együtt ennek a duplája.
|
Na, megszervezzük az új honfoglalást?  
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/
"Az a baj az Interneten terjedő idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e." /Petőfi Sándor/
|
Hú ez nagyon kúl!
Valami hasonlón én is gondolkodtam, Földi viszonylatban. Antigrav hajtóművel miegymással. De ez a Vénuszos meg talán még csak ne is sci-fi!
;))))
PS3 ID: NEXUS0001 Aevum est crudus, sed non satis.
CS.N.T.K.K! & A.M.É! A hétfő bűn!
Avagy: "Az ördög a részletekben van elásva!";)))
|
Valamit: a torlósugárhajtómű a Földön a légköri oxigént használja fel, a Vénuszi légkörben nincs oxidáló anyag, ezért muszáj rakétaelvű meghajtást alkalmazni. A légköri indításhoz egy lebegő platform kell, ami szerintem megoldható, a felszálló űrhajó biztos könnyebb mint 1000 tonna. Az én mérnöki tudásom ahhoz is kevés, hogy egy ilyet elképzeljek :)
Pluskast: A Vénusz sem forog össze-vissza, szinte egyáltalán nem is forog, ez a légköri városokat nem érinti, hiszen a felsőlégköri szél körbeviszi őket 4 naponta, a bolygó körül. A Vénuszon tényleg nincsenek meg a természetes életfeltételek, ez különösen a felszínre igaz. De a városok magasságában megfelelő a légnyomás, és a hőmérséklet, csak talaj nincs, ezért kell hogy lebegjenek. Van napfény, ez az energiaforrás, és a felszínre lehet látogatni néha, ez az ásványianyag forrás. Szerintem már most megvannak azok a technikai ismeretek, amik alapján el lehet kezdeni az expedíció szervezését.
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/
"Az a baj az Interneten terjedő idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e." /Petőfi Sándor/
|
Lenne egy-két kérdésem.
Nem vagyok csillagász és nem is értek igazán hozzá. Szóval elnézést ha hülye a kérdés de.
Nem azért tüntek el az óceánok mert a Vénusz túl közel van a naphoz? A másik kérdésem. Én azt hallottam - de lehet rosszúl tudom és ha így van javítsatok ki - hogy a földön azért megfelelőek a körülmények az életre mert pont megfelelő távolságra van a naptól. Sem túl közel sem túl távol és ugyanakkor megfelelő méretű holddal is rendelkezik aminek köszönhetően nem forog össze -vissza. Namost nem azért ilyenek a körűlmények a Vénuszon mert ezek a feltételek nincsenek meg?
Táncolni kell, uram, a zene majd csak megjön valahonnan!
|
Ezek a ballonok lehetnének a Vénusz lakóházai. Tíz-húsz ilyen meg a lakópark. Mellette lehetne egy-két ilyen a bolt, meg a munkahely. Ha lehet, akkor vékonyabb "csöveken" összekötni őket. Már csak az a kérdés, hogy kaját meg vizet tudnának e ilyenek előállítani. Ha igen, akkor a végén még egyszer a Vénuszon megvalósul a Cloud City :) Szép lenne. Szerintem mire ez mind meglesz addigra pl. torlósugárhajtóművel megoldható lesz a légkörből indítás is. Vagy lesz addigra valami újabb.
http://twitter.com/valamit76
http://conspiracy101.t35.com/
http://www.youtube.com/user/Darwin76valamit#p/f
|
Ha a töltögáz hélium, nitrogén, és szükséges mennyiségű oxigén keveréke, egy kb. 150 méter átmérőjű ballon akár 1000 tonna hasznos terhet is tartósan a légkörben tarthat. Szükség van a fedélzeten olyan berendezésre, meg a külső atmoszférából pótolja az óhatatlanul szivárgó töltőgázt, esetleg a légköri széndioxid és egyéb anyagokból műanyagokat lehet előállítani, a ballon foltozásához. A szükséges energiát a napelemeke szolgáltatják. kb 15-20, max 30 ember egész otthonosan ellakhatna rajta. A ballon részben önellátó lenne, mint a mai űrállomások, és a tervezett marsi bázisok. Egyes ballonok specializálódnának nehezen szintetizálható élelmiszer alkotóelemek előállítására (lebegő üvegházak), mások a felszínről származó ásványi anyagokat dolgoznák fel, pl. mini lebegő gyárként napelemtáblákat, vagy mikrochipeket állítanának elő, ruhaneműket, újabb ballonokhoz alkotóelemeket, bármit. Ezek az egységek kölcsönösen elláthatnák egymást, szóval lenne kereskedelem kisebb, kb 30 méteres és könnyebben írányítható léghajókkal. Mások depóként funkcionálnának, a felszínről származó ásványi anyagok felvevőhelyei lennének.
A Vénuszra utazni, és mindezt megvalósítani nem lenne lehetetlen, az első kisebb ballonokat a Földön álítanák elő, egy bolygóközi automatikus űrhajónak kellene eljuttatni a szomszédos bolygóra (ez a legdrágább tétel) ezek becsomagolva leszállnának a Vénusz felszínére, ott felfújódnak, és üzemi magasságba (kb 50000 méter) emelkednének. Az emberek ugyanezzel a módszerrel jutnának el a Vénuszra. A baj csak az, hogy a Vénuszról visszajönni a Földre nagyon nehéz lenne, ugyanis onnan a felszínről felszállni legalább olyan nehéz, mint innen a Földről. És nekünk ez a legnehezebb, űrrepülőgéppel, meg Szojuz űrhajóval szállunk fel, és egy egész űripar van itt a Földön ami ezt támogtatja, de ez a Vénuszon hiányzik.
A Vénuszi telepesek, legalább is az első generációjuk örökre ott ragadna a Vénuszon. Nekik kellene kiépíteni a lebegő városokat, a köztük zajló kereskedelmet, és idővel a felszínen kilövőállásokat kellene felépíteniük, ami elég reménytelen az ottani mostha körülmények miatt. Valahogy a légkörből kellene felszállni, és oda is visszaérkezni. A felszínre csak különleges bányász egységek látogatnának. A Vénusz körül keringő űrállomások/műholdak telepítésében a Föld tudna segíteni.
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/
"Az a baj az Interneten terjedő idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e." /Petőfi Sándor/
|
tiszta Cloud City lenne :)
http://twitter.com/valamit76
http://conspiracy101.t35.com/
http://www.youtube.com/user/Darwin76valamit#p/f
|
Ja, és ott a földi összetételű levegő könnyebb, tehát ha csak annyit csinálunk, hogy felfújunk nitrogénnel és oxigénnel egy hatalmas (pár 100 méter átmérőjű) lufit, és beleköltözünk, máris van lebegő városunk. Az aljára valami nehezéket, hogy ne bukdácsojon, és az alján lehetne lakni. legyen többrétegű, átlátszó fala, hogy besüssön a Napocska, és kívül néhány napelem, hogy legyen villany. pár tucat ember lakhatna benne, és ilyenekből jó sokat lehetne a Vénusz légkörébe föleregetni. Kicsi léghajókkal lehetne közöttük közlekedni, és a felszínre látogatni ásványkincsekért. Menjünk új hont foglalni, a magyaroknál úgy látszik 1100 évente kitör a balhé, és akkor a társaság egy része elpályázik. Ki tart velem?
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/
"Az a baj az Interneten terjedő idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e." /Petőfi Sándor/
|
Végre egy remek cikk a kedvenc bolygómról, köszönjük Richárd Balázs 
Már az általános iskolában terveztem Magyar expedíciót a Vénuszra, megrajzoltam az űrhajó terveit, kiszámoltam a készleteket, meg a kutatásokat is A költségek elég kemények lettek volna
Ugyanakkora a gravitációja mint a Földnek, és a légkörében 50 km magasan van akkora légnyomás mint nálunk a felszínen Ha léteznének benne lebegő városok, azokat a szélvihar 4 nap alatt körbekergetné, ezért kb 48 órás nappalokat, és 48 órás éjszakákat tapasztalnának a lakók. Azon a magasságon a hőmérsékleti viszonyok normálisak mint a Földön, szóval nem kellene szkafander, csak oxigénpalack. A városok óriási napelemes hőlégballonok (vagy inkább héliumos ballonok), stb. a Wikipedia tele van ilyen leírásokkal, csak rá kell keresni.
Én mennék oda lakni, biztos gyönyörű a kilátás, fölötted, alattad felhők...
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/
"Az a baj az Interneten terjedő idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e." /Petőfi Sándor/
|
a bögyös maca találóbb lenne :D
www.rdha.hu [bf 80k] [bf2 100k] KisKöcsögkör FTW!
"Az ország azé, aki teliszüli."
|
A felszínen is brutálisak ( a földi viszonyokhoz képest) a körülmények ~600 C fok, tömény kénsavas gőzök..ehh nem veszek ott telket, inkább a Holdon :)
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek
Lao-Ce
|
"Lehetséges, hogy a Vénusz nem szenvedett el olyan becsapódást, mint a Föld, amely a Hold kiválását előidézte. Ezen becsapódás (kozmikus ütközés) következtében a Föld az akkori légkörének jelentős részét elveszítette."
Valszeg legalább akkora becsapódást kapott!!!!
Ugyanis a többi bolygóhoz képest sokkal lassabb a forgása -pedig holdja sincs ami lassíthatná - ráadásul ellentétetes irányú!
Pár száz millió éve ez a naprencer még igen csak izgis hely lehetett a maihoz képest.
Szal a Vénusz összes CO2-je akár egy kiba nagy üstököstől/Kuiper-objektumtól is származhat, a tudósok szerintem soha nem fogják pontosan tudni, hogy honnét van.
Szerintem;)
PS3 ID: NEXUS0001 Aevum est crudus, sed non satis.
CS.N.T.K.K! & A.M.É! A hétfő bűn!
Avagy: "Az ördög a részletekben van elásva!";)))
|
Gondolom ezt inkább nekem akartad válaszolni.
Az általános űrszonda/műhold tervezési nehézségeit leírtad, és egy átlagos embertől, vagy akár egy hétköznapi mérnöktől tényleg nem várhatunk ilyet, de az űrkutatáson belül a csak körpályára álló és onnan méréseket végző műholdak megtervezése/építése még a könnyebb rész. Lényegében nem olyan sokban különbözik egy föld körüli műholdtól.
|
A mostoha körülmények: a sugárzás, a vákum, a karbantartás hiánya (még a számítógép újraindítása sem egyszerű), a hőmérséklet-ingadozás, az indítás körüli rezgés és gyorsulás, a nagyfokú pontosság amivel az antennákat be kell irányozni, a helyzetmeghatározás és a navigáció, stb.
Ha nekem kellene egy ilyet megterveznem és megcsinálnom, akkor szétesnének a napelemek a napszéltől, felforrnának az akkumulátorok a Nap felé közeledve, a sugárzás megváltoztatgatná a memória tartlamát, kiakadna a számítógép, néhány fokkal odébb pozicionálná az antennákat, stb.
|
Az még a jövő, hogy kiderüljön: hasonlít-e a Vénusz belső felépítése (a legbelső magig lemenve ha van neki) a Földéhez. Továbbá: mely nehéz elemekkből van több és melyekből kevesebb, mint a Földön. A Naprendszer és a bolygók keletkezési elméletei nagy lökést kapnának az ilyen irányú kutatásból.
|
A végéről lemaradt a lényeg. A víz ilyenforma elpárolgása a Vénuszon már a Nap közelsége miatt is sokkal erőteljesebb mint a Földön. Továbbá: a Föld mágnese tere akadályozza hogy az UV mellett még a részecskesugárzás is hasogassa a vízmolekulákat. A vénusz mágnese tere pedig, ha jól tudom sokkal gyengébb mint a Földé.
Nem véletlen, hogy az a légkör CO2-ből áll, és nem fele víz.
|
A nagyonis egységes média által "megszólaltatott" pontosabban megjelenített "tudóstársadalom". Ja.
A lényeg: éljünk még szarabbul, mert még nem élünk eléggé szegényen ahhoz, hogy néhány fő-izének még több pénze és hatalma lehessen. Méd tudunk embrehez méltó módon közlekedni, és a lakásainkat is tudjuk fűteni... Erről szól az egész.
A Vénusz és a Föld között ilyen egy-az-egyhez megfeleltetést valamirevaló tudós nem csinál. Más a Naptól való távolság, valamilyen mértékben más a kémiai összetétel is, és főleg: más a két bolygó ELŐTÖRTÉNETE.
Lehetséges, hogy a Vénusz nem szenvedett el olyan becsapódást, mint a Föld, amely a Hold kiválását előidézte. Ezen becsapódás (kozmikus ütközés) következtében a Föld az akkori légkörének jelentős részét elveszítette.
A Vénuszon 90 atmoszféra van. Ha a Föld összes széndioxid tartalékát felszabadítjuk, ami a földkéregben található, töredék ennyi CO2 se lesz.
A Vénusz tengelyforgását nem befolyásolta pár évmilliárdon keresztül az árapály miatt távolodó és lassuló Hold.
Meggyőződésem, hogy a Vénuszon SOHA nem is voltak víz-óceánok, mert az a bolygó mindigis túl forró volt ehhez, még akkor is, ha 3-4 milliárd évvel ezelőtt a Nap gyengébben sütött valamivel.
Van egy nyugtalanító effektus, ami a Föld légkörének lassú párolgását okozza (eltűnését a világűrbe). A vízmolekulákat a Nap UV sugárzása széthasítja, és a hidrogén, amelynek molekulái szobahőmérsékleten ÁTLAGOSAN kb. 1600 m/s sebességgel mozognak (egyatosmos gáz esetén ez kb. 2500 m/s-t jelent) nem teljesen marad meg a Föld gravitációs terében. Ugyanis egy gáz részecskéinek egy parányi része az átlagos sebességnek akár 10-szeresével is mozoghat, a nagyon ritka gázban pedig (a magaslégkörben) a részecskék szabad úthossza túl nagy ahhoz, hogy az ütközések biztosan visszatereljék őket
Vagyis a Föld vízkészlete egyszer el fog tűnni. "Magától", azaz nem emberi beavatkozás miatt. Csak remélni tudom, hogy az emberiség még létezik akkor, és lesznek eszközei hogy kivéde ezt (is) |
"Viszont az űrszondát elkészítő csapat minden tiszteletet megérdemel. Nem semmi olyan műszereket és adatátvitelt csinálni, ami 100% -ban működik a mostoha körülmények között, hosszú időn keresztül"
Milyen mostoha körülmények? Jó, napszél meg napkitörések hatása biztosan erősebb, de ha jól vettem ki a hírből itt csak egy műholdról van szó, amelyekkel egyébként sem szokott annyi gond lenni, mint a leszálló szondákkal.
|
Hmm ez a szonda pont úgyanúgy néz ki mint a mars express, jó tudom hogy ugyanaz a csapat csinálja, de akkor is. Sorozatgyártott szonda? :)
Vain ei kuulu terroristien käsiin! CS. N. T. K. K.!
SG az a hely ahol sunyi módon csöndben törölgetik a hozzászólásokat, indok nélkül. ;)
|
Egyáltalán nem vagyok biztos benne, hogy ezek politikailag elhamarkodott kijelentések lennének. A tudóstársadalom 10-20 éve ezen az állásponton van, ez egyáltalán nem új dolog...
|
Asszem van ott még kutatnivaló... még a legeslegelején tartanak. Épp ezért jóval óvatosabban kellene bánni az ilyen elhamarkodott kijelentésekkel, hogy:
-- "az óceánok eltűnését és az elszabadult üvegház hatást" , meghogy
-- "ami hosszú távon akár a Földet is fenyegetheti..."
Ezeknek a kijelentéseknek túlságosan napi politika szaguk van. Abban biztos vagyok, hogy magára valamit adó tudós ilyet nem mond.
Viszont az űrszondát elkészítő csapat minden tiszteletet megérdemel. Nem semmi olyan műszereket és adatátvitelt csinálni, ami 100% -ban működik a mostoha körülmények között, hosszú időn keresztül
|
Mostmár tudom, miért nevezték el a bolygót Vénusznak:
Lásd művészi kép a kettős örvényről:) :) :)
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek
Lao-Ce
|
|
Nyomtatás
Elküldés e-mailben
A szén-dioxidba burkolózott Vénusz
Új korszak a fekete lyukak kutatásában
Ellentmondásos a koreai atomkísérlet
Atomválság a Koreai-félszigeten
Géncsata váltja az űrversenyt
Kiosztották az Ig Nobeleket is
Megdőlt a klónozók egyik elmélete
A génolvasásé a kémia Nobel-díj
