A tudóstársadalom óvatos, kivárásos taktikával szemléli az észak-koreai eseményeket, egyelőre azt sem zárják ki, hogy sikertelen volt az állítólagos atomrobbantás, sőt még az is kérdéses, hogy valóban nukleáris töltettel kísérleteztek-e.

Hirdetés

A választ várhatóan a szeizmikus vagy a légköri adatok körültekintő elemzése adja majd meg, a jelentések ugyanis elég ellentmondásosak, különösen, ami a robbanás erejét illeti. A dél-koreai Földrengés Kutató Központ 3,58-as erősségű rengést regisztrált Észak-Korea Hamgyong tartományából, ami 0,8 kilotonna TNT erejének felel meg. Az orosz ITAR-TASSZ hírügynökség Szergej Ivanov védelmi miniszter szavait idézte, aki a robbanás erejét 5-15 kilotonna közé becsülte. Összehasonlításként a hirosimai atombomba 12 500 tonnányi TNT-nek felelt meg.

A források többsége szerint a koreai robbanás egy kilotonna alatti volt, ehhez képest az oroszok jelentése igen nagy eltérést mutat, így a tudósok elsősorban ennek megerősítésére vagy tagadására várnak. 15 kilotonna ugyanis már megfelelne egy kísérleti robbantás erejének, vélekedik a kutatások ellenőrzésére specializálódott független szervezet, a londoni Vertic atomfizikusa, James Acton. Furcsa módon könnyebb elkészíteni és tesztelni egy Hirosima-méretű fegyvert, mint egy ilyen kis erejűt, ahhoz ugyanis rendkívül jól kell ismerni a szükséges miniatürizálási technikákat, magyarázta Acton a New Scientist kérdésére, hozzátéve, hogy ha valóban egy kilotonna alatt volt a robbanás, akkor feltehetőleg besült a bomba, azaz nem sikerült elérnie a teljes láncreakciót.


A robbanás Amerikai Geológiai Intézet által rögzített szeizmogrammja
Egy másik lehetséges változat szerint Észak-Korea csupán TNT-t robbantott fel a föld alatt, egy hagyományos robbantás és a nukleáris kísérlet között ugyanis csak egészen apró eltérések vannak. Egy atomrobbanás sokkal gyorsabb lökéshullámot produkál, mint egy kémiai, egy ilyen kis szeizmikus eseménynél azonban ezt a különbséget elég sokáig tart kimutatni.

Az átverés elmélete sem egyértelműen jelenthető ki, figyelmeztet Acton, mivel egy föld alatti atomrobbanást szimuláló nagy mennyiségű TNT felrobbantása sem egyszerű feladat. Hatalmas föld alatti üregre, valamint a detonátorok precíz összehangolására lenne szükség egy ilyen művelethez. Előbbire legfeljebb a kémműholdak adhatnak valamilyen utalást.

Ha valódi atomrobbantás történt, akkor elképzelhető, hogy kiszabadulnak és a légkörbe kerülnek az árulkodó jegyek, a plutónium vagy uránium részecskék, de nem kizárt, hogy a helyszín tökéletesen szigetelt, ekkor ez a módszer sem ér sokat, aminek kiderítéséhez nem árt egy berepülő kémrepülőgép sem. Egy másik megoldás a műholdak és a földi letapogató radarok közös alkalmazása, melyek rögzítik a terület topográfiáját a robbanás előtt és után. A talaj mozgásának, vagy süppedésének mértéke utalhat a robbanás méretére és természetére.

Jó támpont lenne az ENSZ bécsi Átfogó Atomkísérlet Tilalmi Egyezmény Szervezetének (CBTO) észlelése. A hivatal 189 szeizmikus és hidroakusztikus megfigyelő állomásból álló hálózattal rendelkezik, aminek pontosan az atomkísérletek felfedezése a fő feladata. A testület azonban nem adhat ki nyilvános állásfoglalásokat az általa regisztrált és kielemzett incidensek természetéről, ezért nem erősíthették meg egyik álláspontot sem, illetve a sikeres kísérleti robbantásról szóló észak-koreai bejelentést sem. Adataikat azonban már továbbították 176 tagállamuk 770 intézetének.

Laptopok Már 49 900 Ft-tól!	E-book olvasók Már 17 043 Ft-tól!	Tablet PC-k Már 23 140 Ft-tól!	LCD monitorok Már 19 800 Ft-tól!
részletek »	részletek »	részletek »	részletek »