A vírus tudott valami egészen szélsőségeset, olyasvalamit, amit a köztudatban most éppen elhomályosuló H5N1 is képes előidézni.
Hirdetés
Nem csupán a világháborúban megrendült egészségi állapot és az orvostudomány felkészületlensége miatt pusztíthatott el 50 millió embert az 1918-as influenza. A legújabb kutatások szerint a vírus tudott valami egészen szélsőségeset, olyasvalamit, amit a köztudatban most éppen elhomályosuló H5N1 is képes előidézni.
A Nature magazinban publikált amerikai tanulmány szerint a spanyolnátha olyan súlyos immunreakciót váltott ki, mely hatására a test saját sejtjeinek elpusztításába kezdett. Ez jelentősen növelte az influenza vírus erejét.
A Washington Egyetem munkatársainak kutatása gyakorlatilag a halálos vírus újraalkotásából indult ki, a dr. John Kash által vezetett csoport a vírust egereken próbálta ki, majd megfigyelték a hatásokat, így próbálták megfejteni a vírus erejének titkát, amit a rágcsálók esetében siker koronázott.
A fertőzött egereken elvégzett vizsgálatok egyértelműen kimutatták immunrendszerük kegyetlen csapását, ami természetesen a vírus ellen irányult, azonban a reakció az idő múlásával nem lanyhult, egészen az állatok néhány napon belüli halálának beálltáig aktív maradt. Ugyanakkor a rágcsálók súlyos tüdőbetegségben szenvedtek, ami a vírus árulkodó jegye, tehát a nagy roham ellenére az immunrendszer láthatóan nem tudott elbánni a vírussal.
A kutatók összegzése szerint az immunrendszer túlreagálta a veszélyt és túl sok sejtet pusztított el, ez lehetett a vírus erejének titka. Ahhoz azonban, hogy ezt egyértelműen ki lehessen jelenteni, meg kell ismételni a kísérleteket. Ki kell elemezni az immunrendszer tevékenységét, ami segíthet megérteni, miért reagál olyan hevesen, illetve ennek ellenére miért nem sikerül felvennie a harcot a fertőzéssel.
A vírus működésének megismerése nagy segítség lenne az influenzák elleni küzdelemben, olyan célzott terápiákat eredményezve, melyek a madárinfluenza ellen is hatásosak lehetnének. A főként a fiatal felnőttek körében pusztító 1918-as influenzát is a madaraktól származtatják, akárcsak a ma már egyre kevesebb publicitást kapó H5N1 vírustörzset, a halál is hasonlóan állt be a két vírus tevékenysége nyomán.
A szakértők szerint az egyetlen lényeges különbség a két törzs között az, hogy a H5N1-nek még nem sikerült az emberről emberre való gyors terjedés képességét kifejlesztenie.
Azért a SARS elpusztított jónéhány embert és azóta sincs ellenszere, de még azt sem tudják honnan indult. A madárinfluenzától nem kell félni, - max. akkor, ha közvetlenül "érintkezel" a fertőzött alannyal -, csak attól ami kailakulhat belőle. Ha majd cseppfertőzéssel képes terjedni, sok embernek megváltozik a véleménye, igaz akkor már mindegy.
A spanyolnátha kb. két év alatt érte körbe a földet (állítólag a vírusok mindaddig hatékonyak, mindaddig fertőznek, amíg minden ember meg nem kapja), a vasúti vonalak mentén terjedt, de ma már több millió ember utazik repülőn, ezáltal elég jól lehet prognosztizálni egy terjedési sebességet. Ha nem sikerül egy ilyen új vírust időben lokalizálni, nem lesz média ami felfujja, nem lesz ideje rá. Valószínű, mire kiderülne, hogy új halálos, cseppfertőzéssel van dolgunk, addigra már körbejárta a világot, akkor már csak a természetes immunitással rendelkezők fogják túlélni. Illetve van egy gyógyszer ugyan, ami (általam nem értett) valamilyen mechanizmussal védelmet adhat a még meg sem lévő vírusokkal szemben, de eddig még keveset gyártottak belőle, illetve a VIP emberkék kaphatják csak meg, remélem egyelőre.
hosszú évek óta már, hogy állategészségügyből magyarország kiemelkedő helyen szerepel a képzett szakembergárda jóvoltából, ugyhogy finoman a szavakkal...
A nagyüzemi állattartás éppenhogy segít megfékezni az ilyen vírusokat. Az állatok ugyanis általában zárt ólakban vannak, sokuk nem lát természetes fényt életében. A gond olyankor van, ha külső forrásból bekerül valami, pl. egy veréb a szellőzőn keresztül, vagy a gondozó behurcol valamit. Az ilyen telepeken általában belépés előtt meg kell fürödni és át kell öltözni. Az sem véletlen, hogy legtöbbször lakott területtől távol épülnek.
De, de, hallottam róla. Viszont annyira nem tudtam sajnálni őket: valszeg arról nem hallottál, hogy működik a nagyüzemi állattenyésztés, azaz 1 köbméterbe bezsúfolnak kb. 30 csirkét. Hát többek közt ezért tud olyan baromi gyorsan terjedni a vírus. Plusz vedd hozzá, hogy Ázsiában (ahonnan az egész kiindult) sem mindenhol dúl a higiénia, lehet itt-ott "poénos" képeket látni pl. az utcai árusokról.
Te meg arról nem hallottál, hogy alig fogyott a baromfi a "nagy" járvány miatt? Valaki biztos megint jól járt...nyílván nem a baromfi termelők. Szerintem a következő járvány a sertéspestis (vagy mi) lesz...legalábbis a média majd azt kapja fel.
Egyébként az sem igaz, hogy ezek azért kísérleteztek, hogy ellenszert keressenek. Valszeg valami új biológiai fegyver lesz a "mellékterméke" a kísérleteknek. Fura egy világban élünk.
1918 óta már valamivel "fejlettebb" módon tudják kezelni a karanténokat, ill. célzott pusztításokkal lassítani vagy megállítani a fertőzést. Arról nem hallottál, hány millió madarat öltek meg azért, hogy megállítsák a terjedését? Nekik mondd, hogy kamu volt az egész...
"A szakértők szerint az egyetlen lényeges különbség a két törzs között az, hogy a H5N1-nek még nem sikerült az emberről emberre való gyors terjedés képességét kifejlesztenie."
A Nature magazinban publikált amerikai tanulmány szerint a spanyolnátha olyan súlyos immunreakciót váltott ki, mely hatására a test saját sejtjeinek elpusztításába kezdett. Ez jelentősen növelte az influenza vírus erejét.
A vírus működésének megismerése nagy segítség lenne az influenzák elleni küzdelemben, olyan célzott terápiákat eredményezve, melyek a madárinfluenza ellen is hatásosak lehetnének. A főként a fiatal felnőttek körében pusztító 1918-as influenzát is a madaraktól származtatják, akárcsak a ma már egyre kevesebb publicitást kapó H5N1 vírustörzset, a halál is hasonlóan állt be a két vírus tevékenysége nyomán. 
Nyomtatás
Elküldés e-mailben
Újabb titkokat árul el a spanyolnátha
Bemutatták a SpaceShipTwo belsejét
A nyelv eredetét kutatná egy új adatbázis
Működik a nullagravitációs műtét
Egy űrturista naplójából
Új tulajdonságokkal ruházták fel a papírt
A Mars Express is megvizsgálta az "arcot"
Barnulás bőrrák nélkül
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
