Igen, megtörtént. A Fenevad előmászik a tengerekből, az Apokalipszis eljövend, az Egy szoknya, egy nadrág direktora ismét rendezett. Rettegünk.

Hirdetés

Kezdjük azonnal a legvégén. Az Egy bolond százat csinál jobban sikerült, mint Gyöngyössy Bence tavalyi feldolgozása. Nagyjából úgy tudnám érzékeltetni a különbséget, hogy aki az ESzEN-tól sugárban hányt, az most nem a szomszédjára fog, hanem csak amúgy diszkréten, saját oldalzsebébe. Mert félreértés ne essék, az EBSzCs pocsék film, a színészek számára legalábbis biztosan vállalhatatlan.

Azon most feleseleges elkezdenünk merengeni, hogy sok jobb sorsra érdemes színész miért bólint rá Kabay Barna producer újabb és újabb felkéréseire, hiszen mindenki tudja, hogy a magyar filmgyártás nincs olyan helyzetben, hogy a belőle élők (értsd például a színészek) válogassanak az ajánlatok között. Évente ugyanis minimális a szinte biztos pénzt jelentő sokszponzoros filmek száma, és ha az ember egyben szerepelhet (mint ahogy cikkünk tárgyában is kapott egy pár másodperces jelenetet Szeredenyei Béla vagy Hajdu István némi apróért), azt meg kell becsülni. Ez sajnos a csontkommersz magyar filmes rögvalóság, ugyanis egy Kontroll- vagy egy Csak szex és más semmi-szerű sikerfilmre vagy 6-7 totális kommersz bukta jut, lásd például a most bemutatott Mansfeldet.


Klikk a képekre a nagyobb változathoz
Gyöngyössy Bence-Kabay Barna-féle Kabos és Latabár-feldolgozások jellemzője, hogy szívesen nyúlnak ugyanazokhoz a színészekhez és kényszerítik rájuk a legközhelyesebb szerepeket. Aki az eredeti Egy bolond-ot ismeri az tudja, hogy milyen vicces "tévedések vígjátékáról" van szó, azonban a remake csak az alaphelyzetet veszi kölcsön és minden mást telepakolnak a készítők trendinek hitt, mai dolgokkal. Így kapunk kínai maffiát, jégkrémes kocsit (vagyis az egész filmre biztosított a reklám), verőembert jólszituált inas helyett és persze az éjszakai életben jártas vállalkozót. Még az alap "tulipán"-poént is sikerült kasztrálni.

A történet szerint Dömötört, az anyakönyv-vezetőt miután magánéletbeli krízisbe kerül még a munkahelyéről is kirúgják, de hogy, hogy nem összetévesztik egy bárban a rá megszólalásig hasonlító milliárdos vállalkozóval, akit természetesen idővel neki kell megszemélyesíteni. A kalamajka akkor lesz teljes, amikor feltűnik a hasonmás és elkezdődik a shakespeari személycserék hada.

Kábé itt kell leszögezni azt, hogy egy film attól, hogy lehet rajta nevetni, hogy akadnak benne jobb poénok még nem jó, mert ez bizony az EBSzCs-ra is tökéletesen igaz. A poénok jó része nem a szkriptnek köszönhető, hanem annak, hogy jó színészek kerültek a filmbe, akik bőven kaptak improvizálási lehetőséget. Ettől eltekintve azonban a film egy nagy zavaros katyvasz - ha nem is létezik ilyen szó, akkor is igaz rá, megérdemli, hogy átmenjünk Kainczyba és alkossunk, ha már Gyöngyössynek ez nem sikerült. Hiába ül le az ember, hogy szórakozzon, kikapcsolódjon, ha csak bosszankodás jut neki osztályrészül...


Klikk a képekre a nagyobb változathoz
Sajnálatos módon hiába a jó gárda, ha a készítők nem szeretik tornáztatni az agytekervényeiket és szimplán hülyének nézik a nézőket. Másnak nem lehet betudni ugyanis, hogy a jobb sorsra érdemes és a színházban remek szerepekben bizonyító Oroszlán Szonja megint megkapja a buta szőke liba szerepét (akit még tájszólással is felturbóznak, mert aki falusi az különösen vicces), a Mucsi-Scherer párost, akiket nem lehet nem szeretni, megint megdobják a Jancsó-filmekből ismert Kapa és Pepe párossal, csont ugyanazt hozzák már, amit 8 éve, meg, amit a tavaly rimékben (név szerint ugyanaz a két ukrán maffiózó). Viccesek, persze, hogy viccesek, de közben azért fogjuk a fejünket.

Az ugyancsak független filmekből kiemelt Badár Sándor is kap egy vicces szerepet, kínai keresztapa lehetett - őt az írók úgy tették még humorosabbá, hogy előírták, hogy pöszének kell lennie. A nézők persze kacagnak - általában azon, hogy egy szót sem lehet érteni abból, amit mond. A többiek is kutyában nyomják, de mint ahogy a tavalyi filmben Rudolf Péter, itt Gáspár Sándor tesz meg mindent hogy szórakoztassa a nézőket, és nem rajta múlik hogy mindezt ilyen fércmunkában teszi. Gesztesi Károly persze, hogy verőember, szegény Ullmann Mónika pedig eljátsza azt, amit anno Gáspár Sándor a Miniszter félrelépben.

Bár eddig is jó pár indok elhangzott a film gyengeségét tekintve, de tényleg nem lehet elmenni amellett, hogy mennyire nem működik, mennyire nincs jól összerakva a poénhalmaz. Mindössze egy nagy általános zűrzavart kapunk, amit valamiért a cégek nagyon szeretnek, hiszen a tavalyi sikerből kiindulva most is elég sokan láthatják a Suzukikat (még a "Mi autónk" szlogent is megkapjuk.) Persze tudjuk, hogy kellenek a reklámok, de Kabayék sajnos még mindig nem tanultak meg kevésbé otromba módon hirdetéseket implementálni a filmbe.

Azt viszont önkritikának elfogadjuk, hogy azok jó része az első őt percben tűnik fel, hiszen ők is számítottak arra, hogy a közönség egy része távozni fog vetítés közben, Ne lepődjünk meg, ha pár perc alatt valaki egy Pesti Esttel ébred, hogy miután bemegy dolgozni az est.hu-t sasolja, majd levágnak elé valamit egy Blikkre, és hazafelemenet kora délután látja, hogy a portás nyilván videóról az Aktívot nézi a TV2-n. Sok? Nem biztos, csak otromba. Az meg pláne, hogy a filmnek nincs normális befejezése, csak úgy elvágják - majd kapunk egy utolsó jelenetet, ami persze, hogy csak egy dologban merül ki, hogy egy ételszállító cég kapjon premier plánban megjelenést.


Klikk a képekre a nagyobb változathoz
Egy dologra leszünk kíváncsiak. Az nyilvánvaló, hogy tavaly Egy szoknya, egy nadrágot rengetegen beszopták - erre utal az első hétvége remek eredménye, majd az azt követő szitoközön. Pontos adatokat csak az Egy bolond premierje után fogunk tudni, de nem lepődnénk meg, ha szignifikánsan csökkenne az érdeklődés. Most mondja valaki, hogy nem véletlenül hagyták le jelen film plakátjáról, hogy az Egy szoknya, egy nadrág készítőitől való a film.

Száz szónak is egy a vége: akinek nem tetszett a tavalyi film, az messzire kerülje el a mostanit. Aki szerette az eddigi feldolgozásokat, annak viszont szinte biztos, hogy kellemes másfél órában lesz része. Merész módon mégis megtekintésre ajánlanám a filmet a többieknek is, hiszen amellett, hogy van benne pár humoros pillanat, érdemes megnézni és elgondolkodni azon, hogy vannak emberek (Gyöngyössy Bence és brancsa), akik szerint ez a - szó szerint - végtermék nagyon vicces lett. Nem tudjuk, hogy fent nevezett illetők min edzik rekeszizmaikat, de minden elismerésünk. Elég horrorisztikus lehetett, ahogy dőltek a röhögéstől, miközben a film első, nyers változatát nézték. Felteszem, hogy ez történt, mert máskülönben valaki biztos, hogy kinyögte volna, hogy "Hé, te, Bence! Ez valami irdatlanul pocsék."

A film előzetesének letöltése

Klikk a poszterre a nagyobb változathoz

Egy bolond százat csinál színes magyar vígjáték, 2006 Rendező: Gyöngyössy Bence Forgatókönyvíró: Szüle Mihály Zeneszerző: Berkes Gábor Operatőr: Sas Tamás Producer: Kabay Barna Gáspár Sándor (Norbert/Dömötör) Szabó Győző (Béci) Gesztesi Károly (Ricsi) Oroszlán Szonja (Vivi) Mucsi Zoltán (ukrán) Scherer Péter (ukrán) Parti Nóra (Kati) Bezerédi Zoltán (bolond férfi) Ullmann Mónika (halott nő) Badár Sándor (kínai maffiavezér) Szerednyey Béla (Dömötör főnöke)

Szélesvásznú TV-k Már 32 150 Ft-tól!	Házimozirendszerek Már 19 900 Ft-tól!
részletek »	részletek »