 Hozzászólások  A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
A szeméremszőrzet a gonosz behatolni készülő bacilusokat és társaikat hivatott megakadályozni, vagy legalább megnehezíteni dolgukat. Ezért nem egészséges a mostani borotválkozás-mánia.(Más kérdés, hogy szerintem is esztétikusabb )
|
szerintem a szőrtelenedés felé megyünk. A fehér férfi populáció egy nem elhanyagolható része még fiatalkorában elveszti patkó alakban a haját. Lehet, hogy a jövőben (ha addigra lesznek még fehérek)ez is egy általános tulajdonság lesz, hisz öröklődik.
|
De az is lehet, hogy egész egyszerűen az ősemberlányoknak a szőrtelen fiúk tetszettek bajusszal.
|
Szerintem ez a jégkorszaknak köszönhetően maradt meg. Ezeket a részeket a szerevezetünk különösen védte a hidegtől.
Táncolni kell, uram, a zene majd csak megjön valahonnan!
|
A Bizonyos helyeken lévő szőrre most is szüksége van az embernek pl.: a hajlatokban a a bőr kidörzsölődése ellen, a hajra az időjárás kivédésére (tűző nap, eső), szakál bajusz pedig a belégzett levegőből szűri a port. (a most-ot a mai ember jellemzőinek kialakulásnak idejére értem)
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
|
Én is azt gondolom, hogy azért "hagyta el" az ember a szőrét, mert már nem volt rá szüksége. A kérdésem inkább az lenne, hogy miért maradt meg bizonyos helyeken? Miért van hajunk? Mi a célja a hónaljban és az ágyékon lévő szőröknek? Vagy nincs is célja? Csak úgy van és kész?
|
ember levedlett egyszer aztán nem jött vissza? :)
|
Egyrészt szerintem nem túl sok olyan testrész van, amin nincs szőr(még a fülön is vannak NAGYON apró pihék, arcon, ujjakon (talpon? ). Másrészt meg nem elképzelhető, hogy valamilyen viselkedésbeli hatás következtében kopott ki? Gondolok itt arra, hogy megjelentek a ruhák, illetve a tűz alkalámazása (pl barlangban, ZÁRT helyen) azt eredményezte, hogy a hűvösebb estéken/hűvösebb évszakokban kevésbé volt szüksége az ember testének saját hőszigetelésre?
|
mi vagyunk a csökevények a neander vülgyi meg a normális
Az integrált pluralista szocializmusban az alternatív demokrácia objektív frekventáltsága stagnált.
mikloss... Hagyomány és minőség 1989 óta.
|
Te nem érted miről beszél Nexus. Nyilván ugyanaz a génállománya a csecsemőnek és az öregembernek. Az őseinkhez képest történt a változás, ahol aztán igenis megmutatkoztak az ebben rejlő előnyök. A játékosság, kíváncsiság, erőszak viszonylagos hiánya - ezeknek megvolt a szelekciós előnyük, a járulékos dolgok esetleges hátrányait (szőrtelenség) kompenzálták.
|
Stefán nem Pisti.. az Steven lenne
Abit P5K, Q6600, 4X1GB RAM, Gigabyte 6870, WD Caviar 640GB HDD, PS2 :)
|
"nem tanultam biológiát, de az evolúció nem úgy működik, hogy a változékony, alkalmazkodóképes fajok túlélik, az erősen környezetspecifikus fajok meg kis változásoktól kihalnak?"
nem így működik, amiket leírtál azok csak stratégiák (r és K stratégia), adott körülmények között mindkettőnek megvannak az előnyei, ilyen alapon soha nem fejlődnének ki specializálódott fajok, viszont hirtelen változásra valóban érzékenyebbek
|
arra lennék kiváncsi, miért van az, hogy oldalági rokonaink, az emberszabású majmok általában szőrősek, de az arcuk szőrtelen. a hímembernél meg az arc is szőrős, de sok testrész nem.
egyébként lehet, hogy amikor még hatott az evolúció, a szőr speciális mintázata a túlélésben és/vagy a szaporodásban előnyt jelentett /például: a különösen szőrős részeken a szaganyagokat is tartalmazó testnedvek termelődése/.
|
„A modern embernél körülbelül kétszer annyi egyedi jellemvonás alakult ki, olyan jegyek melyeket nem befolyásolt a környezet vagy az életmód.”
nem tanultam biológiát, de az evolúció nem úgy működik, hogy a változékony, alkalmazkodóképes fajok túlélik, az erősen környezetspecifikus fajok meg kis változásoktól kihalnak?
kiváncsi vagyok, itt az eredeti tanulmányban az egyediség, vagy a h. s. s. csontozatának sajátosságai kaptak nagyobb hangsúlyt.
/egyébként sz'tem az emberiség történetében később ezek már nem játszottak szerepet, a környezet-átalakító tevékenység miatt. ha valaki félreértené./
|
Bár nem tartozik szorosan a tárgyhoz, de nagyon kiváncsi vagyok egy dologra: miért van az, hogy az embernek bizonyos részei szőrösek, más részei nem. Persze tudom, a teljes testünket borítja apró szőr (a nőkét inkább csak pihe), de a fejünk, a hónalj, a szemérem körüli részek mégis sokkal szőrösebbek. Miért?
|
Nem igazán tudok egyet érteni ezzel a jelenséggel. Az emberre vetítve legalább is. Egy csecsemő is ugyan azzal a genetikai információval rendelkezik mint egy 80 éves öreg ember. Így esetleges utódai sem lesznek külömbözőek.
Más okokra vezethetően persze létre jöhet mutáció.
|
hurrá, nem vagyunk normálisak! 
Te, mint Ford Prefect?! Amilyen hülye vagy, a Sulaco-ra kéredzkednél fel!
|
A modern ember evolúciójának az oka a társadalomba szerveződés. A társadalom igényei alakították a modern ember külalakját.
A Neandervölgyi ember kis csordában élt, nem társadalomban, kb. úgy, mint a farkasok. Ezért nem fejlődött ki a modern ember szintjére.
A folyamat jól látható egy "köztes" embertípuson, az Aborigineken (Ausztrál őslakosok) Ők nem éltek a miénkhez hasonló társadalomban, ezért a külalakjuk is inkább a Neandervölgyi emberekre hasonlít. Sokáig nem is tartották őket embereknek.
Ha ma élnének még Neandervölgyiek, akkor valószínűleg ők is be tudnának illeszkedni a mai társadalomba, pont úgy, mint az aboriginek. Persze ha pechük van és Észak-Amerikában maradnak meg, ott a bevándorlók valószínűleg kiírtották volna őket a többi indián törzzsel együtt...
|
Hát persze, hogy evolúciós ritkaság vagyunk. Az a monolit hárommillió évvel ezelőtt jó munkát végzett (lásd: 2001 Űrodisszeia).
|
Áve!
Ehh. Kiváncsi vagyok a Pápa mikor átkozza ki az illetőt, mert mutánsnak titulálta Ádámot...
Csürsz!
Én
|
Okos gondolat. De esetleg azt is megtudod mondani, hogyan lettek a szíriuszi "szürkék"?
(Ha tudod, akkor azt is írd meg légyszives, hogy a szürkéket létrehozók, hogyan jöttek létre. Köszi)
|
Azok a madarak
ก็็็็ก็็็็ RADIOCRON.NET ก็็็็ก็็็็
|
Ja, én olvastam ezeket a könyveket és nekem is pont ezek jutottak eszmbe mikor a cikket olvastam. Tényleg kér hogy kitaláció, bár lehet ha írnának egy cikket erről az sg-n, akkor sokan elhinnék :) És sztem sokkal jobb filmeket lehetne Lőrinc L. László könyveiből csinálni mint Stephen King könyveiből, mégis inkább Pisti könyveit filmesítik :-/
"A lelki béke abból származik, ha megértjük és elfogadjuk, hogy kevesen látják pont olyannak a világot, mint amilyennek mi."
|
Van pár film Lőrinc L. László-tól, amiből nagyon jó filmet lehetne csinálni: amiket mondtál+ Kegyetlen Csillagok, Kicsik st.
|
De mi van ha nem az ember mászott le a fáról hanem a fa mászott le az emberről?
|
Ne bántsd szegényt, hiszen csak azt próbálja meg bebizonyítani, hogy még a cro magnoni-ak között is vannak, akik az evolúciós létrán lejjebb vannak, mint a neander völgyiek. :) Bár egyet értek vele, mégis tudom hogy hol mit illik írni :)
Olvasta valaki Lőrinc L. Lászlótól a "Nagy mészárlás" "A kő fiai" "Kéz a sziklán" című könyveket? Elég érdekes könyvek e témában, kár hoygy csak kitaláció :) Viszont nagyon jó filmeket lehetne csinálni belőlük.
2 drágaszáág, a HTC P3600 Trinity éés a Dell XPS 1530, természetesen DDR3-as Gf8600GT-vel :)
|
Hmmm...
Érdekes amit mondassz.
|
Az előbb említett jelenséget neoténiának hívják, és az ivaréretté vált ebihal a legáltalánosabban ismert példája.
PS3 ID: NEXUS0001 Aevum est crudus, sed non satis.
CS.N.T.K.K! & A.M.É! A hétfő bűn!
Avagy: "Az ördög a részletekben van elásva!";)))
|
Ez nem új nézőpont.
Az antropológusok egy része pl úgy tartja, hogy a modern ember spec jegyei egy valószínűleg mutációra visszvezethető olyan több esetben is megfigyelt jelenség körébe tartozik, amikor a fiatal, kifejletlen egyedek ivarérett állapotba kerülnek.
Erre utal az arckoponya jellege, a viszonylagos szörtelenség és egy nagyon fontos dolog ami a viselkedésben jelentkezik.
A kifejlett egyedeknél a többi állathoz képest sokkal kisebb mértékűek a territoriális ösztönök és az ehhez kapcsolódó erőszak, valamint a felnöttek is megéőrzik az általában fiatal állatokra jellemző kíváncsiságukat és tanulóképességüket.
Ezt a fajta "tünetcsoportot" az ember igyekszik tovább adni a környezetében élő lényeknek, ezt hívják háziasításnak. Ennek eredménye hogy a háziállatok szinte istenként néznek az emberre.
A kérdés csak az, hogy ki háziasította az embert???;)
Ez az én Isten elméletem.
PS3 ID: NEXUS0001 Aevum est crudus, sed non satis.
CS.N.T.K.K! & A.M.É! A hétfő bűn!
Avagy: "Az ördög a részletekben van elásva!";)))
 |
Szerintem azért különbözünk a "családfától" mert minket az idegenek hoztak
|
Ezek nyilvánvalóan a retrovírus tünetei
ก็็็็ก็็็็ RADIOCRON.NET ก็็็็ก็็็็
|
kromagok
|
hát itt sok a neandervölgyi
A félelem az elme gyilkosa
Szembenézek félelmemel Hagyom hogy áthaladjonrajtam
|
|
Nyomtatás
Elküldés e-mailben
Evolúciós ritkaság vagyunk
Megtalálták az új világ legrégebbi írását
A gyakorlatban is helyt áll a bionikus kéz
Ultrakönnyű óriásbolygót találtak
Kibontotta új "szárnyait" az ISS
George, a beszélgetőtársat kereső robot
Veszélyes gyógyszerre bukkantak
Bolygóvadászat pici távcsövekkel
a primitív emberelődökből. Azután visszatelepítettek minket a Földre. És most megfigyelnek minket úgy mint mi az állatkertben az állatokat tanulmányozzuk. Sztem ez tök 1értemű
