Egy eddig ismeretlen írásforma, egyben az amerikai kontinens eddigi legősibb írásos emléke került elő egy mexikói ásatás anyagai közül, melyeket kis híján egy útfeltöltési munkálathoz használtak fel.

Az írást tartalmazó 12 kilogramm súlyú kőlap több kerámia, agyag és kődarabkával látott napvilágot még 1999-ben, és a Mexikói Központi Antropológiai Intézet munkatársai mentettek ki a törmelékek közül az utókor számára. A szakértők nem tudtak pontos kormeghatározást végezni, mivel nem ismerik a lelet eredeti helyét, így i.e. 900 körülire datálták. Ezzel az írás a valaha felfedezett legrégebbi amerikai emléknek minősül.

A kőlap egyik oldala üres, a másikon azonban 62 szimbólum látható. Valószínűleg Mexikó első szervezett civilizációja, a mezoamerikai Olmec kultúra alkotása, melyről feltételezik, hogy a kőlapon talált írásnál is jóval hamarabb, i.e. 1200-ban fejlesztette ki saját írását, bizonyítékok azonban még nem kerültek elő. A kutatók úgy vélik, az Olmec kultúra korábbi írásos emlékeit a most talált Cascajalnak elnevezett kőlapnál jóval múlandóbb felületekre, főként fára vésték.

A korábbi amerikai "csúcstartó" egy zöldkő szobrocskába és néhány agyagból készült pecsétforma alakzatba vésett írás volt, melyek i.e. 650 környékéről származtak. A világ más tájain természetesen ennél jóval régebbi példák is léteznek, bár több esetben is vitatkoznak keletkezésük időpontján. Az egyiptológusok szerint az egyiptomi és az ősi Mezopotámia területén talált felíratok a világ legősibb írásos emlékei, ezek i.e. 3200-3500 körülre tehetők. A másik jelölt egy Pakisztánban talált írás, ami szintén elérni látszik az 5500 éves kort, a szakértők véleménye azonban megoszlik abban a kérdésben, hogy ez valódi írás-e, vagy csak szimbólumok gyűjteménye.

Egy elmélet szerint egy igazi írásnak egy nyelvet kell tükröznie. A most felfedezett írás szintén szimbólumokból áll össze, melyek többsége hasonlít a valós világ tárgyaira, azonban valószínűleg nyelvhez köthető, mivel készítője sorokba rendezte, illetve egyes szimbólumok ismétlődnek, vélekedik a lelet kiértékelést végző Stephen Houston, a Rhode Island-i Brown Egyetem tudósa. A kőtömbre vésett írás jelentése még nem ismert, viszont több szimbólumnak ismerik az értelmezését, mert azok későbbi Olmec emlékeken is előfordultak, melyeket már sikerült megfejteni. A mellékelt képen látható 19-es és 20-as jelű szimbólumok együtt például az "uralkodást" jelentik.


A kőtömb azonban több tucat olyan jelet tartalmaz, melyekkel korábban még nem találkoztak, így megfejtése nem akármilyen kihívásnak ígérkezik a szakemberek számára.