Ultrakönnyű óriásbolygót találtak
2006. szeptember 16. 15:55, szombat
A Bakos Gáspár által tervezett HAT hálózat segítségével új bolygóra bukkantak a Harvard Smithsonian Asztrofizikai Központ csillagászai. Az égitest érdekessége, hogy ellentmond a bolygók kialakulásáról alkotott elméletnek.

A felfedezéshez használt, kis automata távcsövekből álló HAT (Hungarian Automated Telescope) hálózat után HAT-P-1 jelzéssel ellátott bolygó egy kettős rendszer lakója, ami 450 fényévnyire, a Gyík csillagképben helyezkedik el. Bakos szerint egy teljesen új bolygó osztállyal találkoztak. A sugarát tekintve a Jupiter 1,38-szorosával büszkélkedő égitest a legnagyobb ismert bolygóvá lépett elő, a furcsaság nem is ebben, hanem a tömegében rejlik, ami viszont mindössze a fele a Jupiterének.

Mivel sűrűsége csupán egynegyede a vízének, olyan mint egy gigantikus parafagömb, ami - akárcsak naprendszerünkben a Szaturnusz -, lebegne egy fürdőkádban, már amennyiben sikerülne egy ekkora kádat találni, szemléltette magyarázatát a magyar csillagász. A HAT-P-1 azonban még a Szaturnusznál is könnyebb, sűrűsége a mi óriásbolygónkénak a harmada.


Fantáziarajz a HAT-P-1-ről és csillagáról

A HAT-P-1 4,5 nap alatt tesz meg egy kört csillaga körül, melytől a Föld-Nap távolság huszad részére kering. Amikor a bolygó elhalad a szülőcsillaga előtt, a csillag fénye 1,5 százalékkal csökken. A csillag maga hasonlít a Naphoz, azonban valamivel fiatalabb, a csillagászok számításai szerint 3,6 milliárd éves lehet. Egy kettős csillagrendszer, az ADS 16402 tagja, ami akár hagyományos távcsővel is felfedezhető az égbolton.

Bár a HAT-P-1 minden ismert Naprendszeren kívüli bolygónál furcsább, nem teljesen egyedi, legalábbis az alacsony sűrűség tekintetében nem. Az első exobolygó, a HD 209458b szintén 20 százalékkal nagyobbnak bizonyult, mint azt az elméletek engedték volna, a HAT-P-1 esetében ez az arány 24 százalék, ami annyit jelent, hogy valami még hiányzik a tudástárból, ami a bolygók kialakulását illeti.

Az elméletgyártók a HD 209458b esetében már jó néhány lehetőségen átrágták magukat a nagyobb méret magyarázatáért, eddig azonban nem sikerült elfogadható okot találniuk. Az egyetlen eshetőség, amivel ezek a bolygók a bolygó szerkezeti egyenletekből megállapítható méret fölé tudják pumpálni magukat, az egy plusz hőforrás a belsejükben. A szülőcsillag közelsége nem elegendő, mivel több más hasonló távolságban keringő bolygót vizsgáltak, de csupán a fent említett kettőnél tapasztalható a "rendellenes" méret.

A HAT-P-1-re további megfigyelések várnak, annak reményében, hogy talán mégis sikerül megfejteni a titkát.

A HAT hálózat hat teleszkópból tevődik össze, melyből négy Arizonában, a Smithsonian Whipple Csillagvizsgálójában, kettő pedig Hawaii szigetén található. A hálózat automatikusan végzi munkáját, a csillagok fényének változása alapján történő bolygókeresést.
Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
Az internet szabadságáért tüntettek Budapesten Az internet szabadságáért és a Hamisítás Elleni Kereskedelmi Megállapodás, az ACTA ratifikálása ellen tiltakoztak szombat délután mintegy ezren a fővárosban.King Arthur II - The Role-playing Wargame Kiadó: Paradox Interactive Fejlesztő: Neocore Games Honlap Rendszerkövetelmények: Minimum: Dual Core E2180 2,0 GHz-es processzor, 1,5 GB RAM, GeForce 8800 GTS vagy Radeon HD 3850 X2 grafikus kártya, 16 GB szabad hely a merevlemezen Ajánlott: Core 2 Quad Q6600 2,4 GHz-es processzor, 2 GB RAM, GeForce GTX 460 SE vagy Radeon HD 5830 grafikus kártya, 16 GB szabad hely a merevlemezen Hasonló játékok: King Arthur, King Arthur: The Druids, King Arthur: The Saxons, Total War-sorozat Kategória: stratégia A játékosok közül bizonyára nagyon sokan emlékeznek még 2009 zimankós novemberére, amikor a magyar játékfejlesztés történelemkönyvébe egy újabb fontos fejezetet írt a hazai Neocore Games csapata.Harmadára csökkentették a Sigma SD1 árátA Sigma gyártástechnológiai változtatásokra hivatkozva radikálisan átalakította csúcskategóriás készüléke, az SD1-es árazását.LG Optimus Vu és Miracle, új Nokia Egyszerre három új okostelefonról futott be hír a napokban, bár ezek közül csak kettőről tudjuk, hogy nagyjából mire is számíthatunk.Félmillió állás az appfejlesztésben Csak a tengerentúlon majdnem félmillió új állást köszönhetnek az okostelefonra és tábla PC-re fejlesztett appok megjelenésének és immár széleskörű alkalmazásának, bár ez a terület gyorsan változik.
Hirdetés



Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
2006. szept. 23. 00:08 | válasz | #34
Nofene, Gazsi még a végén híres lesz... :)
L3zl13  
2006. szept. 18. 10:14 | válasz | #33
Nem jól látod szerintem, mert nem biztos, hogy éles átmenet van a kettő között.
Ugyanakkor a légkör és az űr közötti átmenet sem éles határvonal, hanem folyamatos, tehát az is kérdés gázbolygóknál hol húzzák meg ezt a határt.
A mérési hiba valószinűleg nagyobb, mint a közetbolygóknál a légkör beszámításából vagy nem beszámításából adódó eltérés.
2006. szept. 18. 10:01 | válasz | #32
Nekem az a fura, hogy az átmérőbe a kőzetbolygóknál nem számolják bele a légkört (már amelyiknek ugye van, pl.: Föld), míg a gázbolygóknál igen, holott valószínűleg azoknak is van folyékony és/vagy szilárd felszínük is, amit ugyan nem "látunk", a felhők takarásától, de mégiscsak inkább az a bolygó "felszíne". Vagy nem jól látom ezt a kérdést?
L3zl13  
2006. szept. 18. 09:31 | válasz | #31
1. Úgy tudtam ennél már jóval nagyobb méretű exobolygókat is találtak. Akkor miért ez a legnagyobb? Úgy tudtam az óriásbolygók és a barna törpék között folyamatos az átmenet és már találtak is ilyen határeset óriás bolygókat.
2. Vicces, hogy a Hungarian Automated Telescope hálózatban véletlenül sem található magyarországi, vagy akár európai berendezés.
brueni  
2006. szept. 18. 07:59 | válasz | #30
Sanyix   "Rest in Peace Sanyix" 
2006. szept. 17. 21:48 | galéria | válasz | #29
Ha áttetsző lenne nem tudna összeállni bolygóvá :)
brueni  
2006. szept. 17. 21:20 | válasz | #28
ha ennyire gázos a "lufi", akkor nem lehet, hogy egy kicsit áttetsző, és csak azér takar el 1,5 %-ot?
gErEth  
2006. szept. 17. 20:41 | válasz | #27
a csillagászatnak ilyen mértékű felfedezéseiben az a legjob, hogy mondhatsz bármit senki se fogja azt mondani hogy nincs igazad, mert csak neked vannak olyan eszközeid hogy egyáltalán megtaláld a bolygót :D
jó olvastam hogy akár egy sima távcsővel is látható de aból aztán senki se mondja meg hogy mit lát :)
2006. szept. 17. 19:23 | galéria | válasz | #26
Nem ilyen könnyen és nem közvetlenül, de meg lehet állapítani.
Én kábé így raknám össze a számolást:
-A csillag fényének színképelemzése megmutatja, milyen fajta csillag, ebből adódik az ő mérete és tömege.
-A bolygó által okozott fényerőcsökkenés periódusideje = a keringési idő.
-Ebből és a csillag tömegéből kiszámolható a bolygó távolsága a csillagtól.
-Ha ez is megvan, a fényerőcsökkenés mértékéből már számolható a bolygó mérete.
-A bolygó tömege a csillagára gyakorolt hatásból számítható, kicsit elrángatja keringés közben.
Innen már tényleg 1xű :)
Persze minden egyes mérés hibával jár, és ezek szépen gyarapodnak, mire megvan a sűrűség.
Sanyix   "Rest in Peace Sanyix" 
2006. szept. 17. 19:16 | galéria | válasz | #25
Egy bolygó nem átlátszó, így teljesen árnyékol, bármekkora sűrűségű. A Sűrűséget a térfogatból, és a tömegéből számolják ki, a térfogatát ugye nagyjából lehet tudni ha megnézik a távcsövekkel, a tömegét meg a csillag ismeretében a bolygó pályaadataiból vissza lehet fejteni.
2006. szept. 17. 18:41 | galéria | válasz | #24
szerintem könnyen meg lehet állapítani a sűrűséget a fényerőcsökkenésből
egy egyszerű példa: a víznek kisebb a sűrűsége mint egy téglafalnak, és máshogyan is árnyékolnak, meg az árnyékolásból, függetlenül annak erősségétől, szerintem lehet következtetni az ojjektum méretére :-), és az ojjektum árnyékolásának erősségéből és méretéből lehet következtetni a sűrűségre és a tömegre
elnézést kérek ha hülyeséget írtam :-) ami igen könnyen elképzelhető :-D
2006. szept. 17. 18:37 | válasz | #23
"Most nem azért, de ha az univerzum végtelen, akkor van biztos körte alakú bolygó is, aminek a közepén pálinka van, nem?"

Ez egyáltalán nem biztos. Végtelen számú pozitív egész szám létezik, még sincs köztük a -1. Sőt, végtelen sok szám nincs a pozitív egész számok között ;)
Dredd  
2006. szept. 17. 15:38 | válasz | #22
24%-al könnyebb bolygók, mint 4 éve :)
2006. szept. 17. 14:30 | válasz | #21
Én a Védikus írásokban olyan bolygóról olvastam, melynek felszínét tehéntej borítja :) :)
drwho  
2006. szept. 17. 13:47 | válasz | #20
Igen, ez nem meglepő, végülis magyar hálózat találta! Legalább leírhatjuk:
"24 százalékkal könnyebb bolygó! - Igen, megcsináltuk!"
Pharaoh   2001. 04. 25. óta regisztrált VIP fórumozó 2001. 04. 25. óta regisztrált VIP fórumozó 2001. 04. 25. óta regisztrált VIP fórumozó
2006. szept. 17. 12:00 | galéria | válasz | #19
Lehet, hogy van ilyen égitest, de nem lehet bolygó az űj definíció szerint, mert annak közel gömb alakúnak kell lennie.
2006. szept. 17. 11:25 | válasz | #18
Ez nagyon király beszolás volt:D
2006. szept. 17. 10:57 | válasz | #17
Én nem lepődtem meg.
Ez is egy újabb megszorító intézkedés.
Cactus  
2006. szept. 17. 10:46 | válasz | #16
Most nem azért, de ha az univerzum végtelen, akkor van biztos körte alakú bolygó is, aminek a közepén pálinka van, nem?
2006. szept. 17. 10:36 | válasz | #15
Elképesztö. Leginkább azon csodálkozom, hogyan tudják megmérni az anyagsüsüségét egy olyan bolygónak aminek a létezését is csak a központi csillagának eltakarásábol adodó fényeröcsökkenésböl valószínüsítik.

"Amikor a bolygó elhalad a szülőcsillaga előtt, a csillag fénye 1,5 százalékkal csökken."

Ami pedig a méreteket illeti, hogy mitöl nöhettek ekkorára nem a "mi az a plusz ami van" kérdést kell keresni hanem inkább mi nincs. Valszeg az egész naprendszer nem tartalmazhat jelentös mennyiségü fémes anyagot igy érthetö, hogy kissebb gravitációs mezö relatíve nagyobb tömeget (teret) képes maga köré vonzani. Mivel nincs (feltehetöen) sok fém a gázok stabil bolygó szerü térré rendezödhettek.
Pharaoh   2001. 04. 25. óta regisztrált VIP fórumozó 2001. 04. 25. óta regisztrált VIP fórumozó 2001. 04. 25. óta regisztrált VIP fórumozó
2006. szept. 17. 10:23 | galéria | válasz | #14
De azok nem elemek.
2006. szept. 17. 09:57 | galéria | válasz | #13
az atomot már több száz vagy több ezerelemi részecskére bontották, plussz még ezek antirészecskéi
2006. szept. 17. 09:12 | válasz | #12
Csak, ha egy pozitron találkozik egy elektronnal, energiafelszabadulás kiséretében mindkettő megsemmisül. Asszem a pozitron pedig ugyanakkora tömegű mint az elektron.
2006. szept. 17. 00:01 | válasz | #11
Például egy pozitron :D
Sanyix   "Rest in Peace Sanyix" 
2006. szept. 16. 23:59 | galéria | válasz | #10
Miért? 1 protonnál és 1 elektronnál lehet könnyebb elem? :)
2006. szept. 16. 22:02 | galéria | válasz | #9
én magam sem hiszem :-) de lehet hogy valamiféle plazma :-)
2006. szept. 16. 22:00 | galéria | válasz | #8
legalábbis az emberiság által felfedezett eddigi legkönnyebb elem :-)
Caro  
2006. szept. 16. 21:09 | válasz | #7
De valamitől mégis meleg a belseje.
Más magyarázat aligha elképzelhető, mert a hidrogénnél nincs könnyebb elem.
Még ha összeáll molekulába akkor is könnyebb a héliumnál.
2006. szept. 16. 17:40 | válasz | #6
Tök mindeggy mert nem tudom hogy mi az:)
bocs hogy ilyen külyeségeket irok ide
2006. szept. 16. 17:14 | válasz | #5
Bocsánat hármas-csillag-rendszerré való fejlődésében megtorpant égitestet akartam írni...
2006. szept. 16. 17:13 | válasz | #4
Egy jó nagy lufi:D
2006. szept. 16. 17:12 | válasz | #3
Még másik három lehetőség is felmerül bennem:
1. Friss, születőben levő bolygó.
2. Kettős-csillag-rendszerré való fejlődésben megtorpant égitest.
3. egyszerűen hibásak a számítások
Pharaoh   2001. 04. 25. óta regisztrált VIP fórumozó 2001. 04. 25. óta regisztrált VIP fórumozó 2001. 04. 25. óta regisztrált VIP fórumozó
2006. szept. 16. 16:48 | galéria | válasz | #2
Ahoz nincs elég nyomás a bolygó középpontjában, mivel elég kis sűrűségű.
Caro  
2006. szept. 16. 16:35 | válasz | #1
Mi van akkor, ha a bolygóban beindult a fúzió?