Az oroszok sem maradnak ki a Hold-mizériából
2006. szeptember 5. 21:04, kedd
A nemzet elsőszámú űrrepülési cége, az Energija elnökének nyilatkozata szerint Oroszország 2011-12 környékére tervezi első emberi űrrepülését a Holdra.

Hirdetés

Úgy tűnik, a Hold-expedíciókkal kapcsolatos bejelentések hónapját éljük. Ezúttal Oroszország tette közzé terveit, a körülményekhez képest meglehetősen részletesen. Az Energija három szakaszban szeretné felderíteni a Holdat. Az első egy Szojuz űrhajó eljuttatása a felszínre, a második egy állandó holdbázis kiépítése 2010 és 2025 között, és végül a Hold ipari alkalmazásainak felmérése, idézi Nyikolaj Szevastyijanov szavait a RIA Novosztyi hírügynökség.

Az elnök az orosz fővárosban megrendezésre került 5. Űrrepülési Kongresszuson ismertette cége terveit, fő célkitűzésként a felszín asztrofizikai kutatásait jelölve meg, melynek végeredményeként idővel a Föld környezetszennyező iparágait ki lehetne telepíteni a Holdra. Emellett pedig olyan nyersanyagokat nyerhetnének ki - többek közt a hélium-3-mat - ami enyhíthet a Föld egyre növekvő energiaéhségén. Az atomerőművekben és a mikrochip gyártásban is kiválóan használható hélium-3 bolygónkon rendkívül ritka, a Holdon azonban bőséges készletek szunnyadnak.

Az oroszok a Szojuz egy felfrissített változatával szeretnének embert juttatni a Holdra, melyből az első példány 2010-re lenne bevethető. Szevasztyijanov elmondása szerint már dolgoznak a modernizált változat fejlesztésén, melyben helyet kapnak az új digitális technikák és az üzemanyagtartályokat is kibővítik, hogy ne csupán a Nemzetközi Űrállomásig tartsanak ki a készletek, hanem a Hold-utazáshoz is alkalmasak legyenek. Az Energija terveit nem csupán az Orosz Szövetségi Űrügynökség, de az ESA is támogatja, ami jelentős lökést adhat a hangzatos bejelentés megvalósításának, főként a modernizált Szojuz 2010-es indításának.

Szó esett a másik nagy favoritról, a Marsról is, Szevasztyijanov 2025 utánra teszi az első repülést, amihez a pénzügyi okokból elásott Kliper űrrepülőgépet, vagy annak alapjait kívánják felhasználni. Az űrrepülővel négy fő vághat neki az útnak, ami elvileg két és fél évig tartana. Ehhez kapcsolódó hír, hogy az oroszok hamarosan megkezdenek egy Mars-utazás szimulációs programot, melyben a csapatra nehezedő lélektani hatásokat tanulmányoznák.
Laptopok

Már 49 900 Ft-tól!

E-book olvasók

Már 17 043 Ft-tól!

Tablet PC-k

Már 23 140 Ft-tól!

LCD monitorok

Már 19 800 Ft-tól!

részletek » részletek » részletek » részletek »
Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
Hirdetés



Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
2006. szept. 10. 20:18 | válasz | #74
Ja aztán jön a hello Dave
2006. szept. 10. 19:08 | válasz | #73
Mit szarakszunk itt a Holddal???
Irány a Jupiter! Kicsit messze van, az igaz, de: nem kell leszállni rá, elég egy nagy kanállal meríteni a felhőkből és máris több tonna He3-at kortyolhat a raktér!
"Mellesleg" van egy-két holdja is, melyet érdemes lenne felkeresni (pl. Europa). Kellemest a hasznossal? Hajrá!
Sanyix   "Rest in Peace Sanyix" 
2006. szept. 10. 13:52 | galéria | válasz | #72
Igen. Ezért kell megfordítani az ülés lassuláskor :D
Sanyix   "Rest in Peace Sanyix" 
2006. szept. 10. 13:51 | galéria | válasz | #71
"Egy pilóta 9 g-t is kibír. 6g még egész elfogadható lenne olyan embernek is aki csak egyszer-kétszer edzett centrifugában."
Mi nem érthető?
Thrawn  
2006. szept. 09. 19:35 | válasz | #70
A mai űrhajókban sincs már nagyobb terhelés, mint 3-4G. A legénység nyilván nem csak pilótákból állna, a hőskornak lassan vége.
Pharaoh   2001. 04. 25. óta regisztrált VIP fórumozó 2001. 04. 25. óta regisztrált VIP fórumozó 2001. 04. 25. óta regisztrált VIP fórumozó2001. 04. 25. óta regisztrált VIP fórumozó
2006. szept. 08. 19:21 | galéria | válasz | #69
Úgy tudom, hogy pozitív G-t ből többet bír az ember, mint negatívból, aminek a tűréshatára valóban csak 3-4G
Sanyix   "Rest in Peace Sanyix" 
2006. szept. 08. 15:54 | galéria | válasz | #68
Miért ne lenne célszerű 3g-nél több? Egy pilóta 9 g-t is kibír. 6g még egész elfogadható lenne olyan embernek is aki csak egyszer-kétszer edzett centrifugában. Ember nélkül meg amennyit az űrhajó bír...
Van B terv, ugyanolyan free return pályán kell elindulni a hold felé mint az apollo-, csak még pontosabban megtervezve, és ha nem jön össze a leszállás akkor szépen visszarepül a földre. Ehhez a korrekcióhoz elegendőek az rcs hajtóművek, és pár kg üzemanyag.
2006. szept. 08. 13:24 | válasz | #67
Allor hajrá Oroszok és ESA.Remélem sikerrel jártok!Előzzétek le a nagyképű,hülye jenkiket!GO RUSSA&EUROPE!
pipaxy  
2006. szept. 08. 09:31 | válasz | #66
szerintem 2025-2030 az az időskála, amikor már reálisan működni fog a He3 bányászat. Az pedig még sok idő...

Egy kicsit talán túl optimista vagy. A He3 fúzió széleskörű használatához először az kell, hogy a jelenleg fejlesztett D-T alapú rendszerek bizonyítsák gazdasági kompetenciájukat a többi co2-őt nem kibocsátó energiaforrás között. Ezek után további árcsökkentést kell elérniük, hogy akkor is versenyképes maradjon a fúzió, ha a Holdról kell beszerezni az üzemanyagot. 1 tonna He3-hoz kb. 250 millió tonna holdkőzetet kell feldolgozni, ami sejteti, hogy a He3 nagyon-nagyon drága egy üzemanyag lesz.
pipaxy  
2006. szept. 08. 09:19 | válasz | #65
Atomhatalmaknál érdemes érdeklődnöd. Az USA-nak úgy 150 kg He3 van már birtokában, tehát nagyobb tételben ne gondolkodj:)
2006. szept. 08. 08:53 | galéria | válasz | #64
Ilyet hol lehet venni?
2006. szept. 08. 08:52 | galéria | válasz | #63
fú de hlye vagy... :-)
Thrawn  
2006. szept. 08. 07:58 | válasz | #62
3 G lassulásal számolva (nagyobb nem célszerű) 1.5 km/sec sebesség felemésztése majdnem 40 kilométeres pályát igényelne. Többszázezer tonna. Ez nagyon a jövő zenéje, ráadásul nincs B terv, korrekcióra nincs lehetőség. Ha mégis, akkor ott vagyunk, ahol a part szakad, vinni kell az üzemanyagot is.
2006. szept. 08. 05:12 | galéria | válasz | #61
birom, mikor jonnek az okos forumozok es lehulyeznek mindenkit. Szerintuk ok jobban tudjak, hogy hogy is megy ez a Holdra szallas, mint Nasanal az emberek. `fu de hulye ilyen raketat hasznal, fu de hulye, ezt meg se lehet csinalni, fu de hulye...`

kis okostojasok...

sgbo  
2006. szept. 07. 20:32 | válasz | #60
Már eldőlt a helye. És franciaországban lesz.
A világ országainak nagy része benne van a projektben. Ezért vmi kompromisszum kellett. Bár tény hogy USA Japánt favorizálta.
Sanyix   "Rest in Peace Sanyix" 
2006. szept. 07. 19:57 | galéria | válasz | #59
Mivel csak egy pontos pályaszámítás kell, amit egy mai átlagos pc is röhögve elintéz, eltalálni simán el lehet az indítósínt. És a mágnesekkel elég jól lehet lassítani, és a felszín fölött lebegve tartani az űrhajót míg lelassul. Csak egy rövid deorbitáló égetés kell megfelelő időben, a többit elintézi a leszállópálya :)
2006. szept. 07. 16:37 | válasz | #58
Kétségtelen, hogy a He-3 igéretes üzemanyag, ui. a fúziós reakció során keletkező energia nagy részét nem viszi el az a fránya neutron. De nem ez az egyetlen ilyen reakció, pl. a deutérium-deutérium vagy a Li-6 + H-2 vagy Li-7 + H-1 . Ez utóbbiból még elég sok is van a Föld kérgében.

Asszem hogy a fúziós erőmű megvalósítását jelenleg nem a He-3 izotóp hiánya gátolja. De azért hajrá Holdexpedíció! Sok más, hosszú távon még hasznosabb hozadéka is lesz.
2006. szept. 07. 16:31 | válasz | #57
51% ÖSSZ hatásfokkal:-) (H-2 + He-3 => H-1 + He-4 + villamos energia jön a drótból)
Thrawn  
2006. szept. 07. 14:52 | válasz | #56
Felszállni még csak-csak, no de leszállni! Milyen módon akarsz egy több mint 1 km/sec sebességgel érkező járművel elsőre eltalálni egy indítósínt? Mert amit írsz, abból az jön le, hogy gyakorlatilag lendületből hajtanák végre a leszállást. Vagy körpályára állás után minimális fékezésel.
pipaxy  
2006. szept. 07. 13:23 | válasz | #55
100 kg He3 üzemanyaggal egy 1 GW-os erőmű 1 éven át képes üzemelni.
kvp  
2006. szept. 07. 13:00 | válasz | #54
Ha utannanezunk, akkor kiderul hogy a sojuz rendszer mellet ugyanazon a platformon letezett egy molniya nevu rendszer is, ami kepes melyuri palyara allitani egy urhajot. Amig a sojuz csak 2 fokozatot tartalmaz addig a molnya ez kiegesziti egy harmadikkal is, es ezt akartak a holdraszallashoz is hasznalni. A cikkben emlitett politikus valoszinuleg azert mondott sojuzt, mert ugyanaz a rendszer. Tehat az osszeallitas lehetne: molnyia+orbitalis egyseg nelkuli sojuz+holdkomp

Egyebkent egy holdkomp nelkuli holdraszallashoz egy magneses befogo/indito sin lenne a legjobb. Igy a magnesparnan kepes lenne leszallni egy hold korul keringo hajo. Inditasnal pedig gyorsitosinkent lehet hasznalni. A rendszer mukodesenek egyetlen feltetele hogy meg kell epiteni, es el kell latni energiaval. Innentol a holdra/holdrol torteno fel/leszallasokat gyakorlatilag raketak nelkul meg lehet oldani. A sint erdemes a holdi egyenlito egy szakaszan megepiteni, mivel ekkor a legkonnyebb a foldrol inditott hajoval palyamodositas nelkul eltalalni.
[NST]Cifu   2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 
2006. szept. 07. 11:04 | galéria | válasz | #53
Az USA-ban per pillanat négy (illetve öt) komolyabb fúziós kísérletről tudok (NTSX, DIII-D, Alcator-C, NCSX, plusz még idesorolható a NIF). De érdemes elolvasni ezt is...
year  
2006. szept. 07. 10:04 | galéria | válasz | #52
még a klipert sem tudják kifejleszteni nemhogy Holdra szállni:S
bud  
2006. szept. 06. 21:56 | válasz | #51
ember.. 2030??2012 vel mivan?
hmmm
2012 vs 2030... király...
mindegy... de azért a fúziós reaktorhoz írodott valamit nevű emberke állítása érdekes...(lehet hogy nem írok többet??)
Thrawn  
2006. szept. 06. 20:37 | válasz | #50
"Az első egy Szojuz űrhajó eljuttatása a felszínre" Ekkora hülyeséget az elnöktől nem várok, akkor talán a hírügynökség intézte el így az ügyet, az újságíróktól kitelik. Amúgy nagyon hasonlít a politikusok lózungjaira, amikor általánosságokkal dobálóznak, de semmi konkrétum nem derül ki a mikéntről. Egy kis üzemanyag tartály bővítés itt, egy kis digitális technika ott, szóval ez a hír eddig nulla, pár év múlva meglátjuk, mi sül ki belőle.
2006. szept. 06. 20:02 | válasz | #49
Viszont több mint érdekes, hogy a fúziós reaktor Európában és Japánban kerülne megvalósításra. (asszem ilyen tervek vannak) USA-t nem hallottam én még e téren. És nagyjából 2030-tól helyeznék üzembe. Addigra a He3 kitermelés terén is alkothatnak akár. Kérdés, hogy milyen mennyiségben kell felhasználni, h x energiát kinyerjenek. Gyanítom viszonylag kis súly is óriási energiát jelent, ami irtózatos pénzt jelenthetne annak, aki onnan lecipeli.
Egyébként társadalmi vonzata (hasznossága) is lehetne a dolognak, de ezt itt hosszú lenne kifejteni.
Sanyix   "Rest in Peace Sanyix" 
2006. szept. 06. 19:43 | galéria | válasz | #48
Már tavaly is szóba került az orosz holdraszállás, és hihetlen módon akkor is pont az enyergiára gondoltak ami felviszi az egész cuccot. És valószínüleg nem olyan hülyék, hogy holdkomp nélkül próbálnak meg leszállni a holdra. Tulajdonképpen a holdkompot mégcsak említeni sem kell, mert annyira egyértelmű, hogy lesz holdkomp.
Tudom hogy önmagában a szojuz nem képes holdraszállásra, virtuálisan kipróbáltam már párszor, kb tudom mit tud, a sima szojuz :).
bud  
2006. szept. 06. 18:47 | válasz | #47
emberek.... ha jobban megfigyeltétek a világvége szót akkor az egy ilyen" úgynevezett idéző jelben volt.. tehát azért írtam így mert talán így köznapi értelemben könnyebben lehet rá reagálni...de mindenkinek ajánlok egy nagyon jó kis linket
http://www.kfki.hu/chemonet/TermVil/tv9712/maja.html
olvasssssgassssatokkkkkk... okosodjatok... és mondom DIREKT raktam idézőjelbe....
NEXUS6  
2006. szept. 06. 15:16 | galéria | válasz | #46
Ez a Hold megkerülés azért is érdekes, mert a Zond szondák közül több is orosz nyelvű rádióforgalmazást sugárzott. A hívatalos álláspont szerint csak magnóról és csak a kommunikációs rendszert tesztelték.

Úgy tudom az Energia booster fokozatait (Zenit) továbbra is használják, különálló rakétaként (hasonlóan a majdani Orion-t indító az SST boosterén alapuló rakétához). Szal nem olyan reménytelen az Energia felélesztése, akár rövid időn belöl is. Az új Zenit 16 indításából 2 volt sikertelen, ami nem rossz arány.
Thrawn  
2006. szept. 06. 14:35 | válasz | #45
Igen, a Szojuzt használták volna, de ahogy Te is mondtad, holdkomppal. Azért is próbálkoztak a Zonddal, csak éppen nem készült el az N1, anélkül meg esetleg a Holdat lehetett volna megkerülni a Szojuzzal. Gondoltak erre is, de végül nem vállalták. A cikk elég pongyolán fogalmaz (vagy már az orosz hír is ilyen volt), mert a Szojuzzal lehetetlen Holdra szállni, a teljes rendszert viszont nem említi, mármint hogy holdkomp is lenne. Hordozórakétakéntt is csak az Enyergia jöhetne szóba, de az nem egy bejáratott szerkezet. Vagy ők is több fellövéssel szerelik össze a rendszert, mint az új amerikai elképzelés.
A Saturn V 120-140 tonnát tudott alacsony Föld körüli pályára vinni, ez az Apollo űrhajót, a holdkompot, illetve a kigyorsításra használt harmadik fokozatot jelentette. Az Apollo-holdkomp páros 40-45 tonnát nyomott, nagyjából ennyire lehet most is számítani, ezt viszont egyben csak az Enyergia képes elintézni. Szerintem bármelyik változatot nézzük, nagyon szoeros határidőt adtak meg, kétlem, hogy sikerülne tartani.
2006. szept. 06. 14:31 | galéria | válasz | #44
FreeSpace 2 rulez! :)
2006. szept. 06. 14:23 | válasz | #43
Hát a te meg én szemszögedből nézve nyilván mind1, de a maják szerint mindig jött egy új faj az elpusztult helyett. Szóval a világvége kifejezés ezért erős. Nem kő rögtön pánikot kelteni pár milliárd humanoid miatt:-D
Sanyix   "Rest in Peace Sanyix" 
2006. szept. 06. 14:20 | galéria | válasz | #42
"és mennyibe kerül a végterméket visszajuttatni a földre." Hát egy lineáris gyorsító kiépítése kerülhet sokba a holdon, onnantól viszont fillérekért lehetne visszajuttatni a holdra bármit. A gyorsító felgyorsít a föld felé akár egy tökhülye hajtómű, elektronika nélküli simán csak hőpajzsos konténert, és az szépen eléri a földet, belép a légkörbe, és valamelyik óceánban vagy akárhol landol (najó azért nem akárhol) :).

Amúgy a cikkben le van írva, hogy nem CSAK fúziós üzemanyagként használható a He-3.
Sanyix   "Rest in Peace Sanyix" 
2006. szept. 06. 14:15 | galéria | válasz | #41
Érdekes... Pedig a 60-as években is a szojuzt használták volna a holdutazáshoz, csakhát az amik beelőztek. Nemhiszem hogy vicceltek volna a szojuzzal, és megépítették volna az N1-et, meg az orosz holdkompot egy holdutazásra használhatatlan járműhöz...
2006. szept. 06. 14:08 | galéria | válasz | #40
"Vagyis nem világvége, csak az emberiség halhat ki."
Az a mi nézőpontunkból lényegtelen, nemde? :D
2006. szept. 06. 14:04 | válasz | #39
Ez azért nem teljesen így van. A maja naptárban 2012-ben lesz egy olyan fordulópont, amikor az aktuális civilizáció elpusztulhat. Vagyis nem világvége, csak az emberiség halhat ki. És nem biztosan 2012-ben, hanem lehet hogy ezen a 2012-es fordulónapon, de az is lehet hogy csak a következőn, vagy az az utánin (ami pár 1000 év asszem).
2006. szept. 06. 14:02 | galéria | válasz | #38
Arról nem is beszélve h. ott nincs légkör, és egy becsapódó kavics jóval nagyobb károkat tudna okozni egy lehetséges bázison.
2006. szept. 06. 13:30 | galéria | válasz | #37
2012-ig nem lesz ott semmi. :P
bud  
2006. szept. 06. 13:19 | válasz | #36
azt ne feledje senki hogy a maják által készített naptárban 2012-re idézik a "világvégét".. pont ideális egy holdbázis kialakítása neeeeem??????
barmok
L3zl13  
2006. szept. 06. 13:17 | válasz | #35
"Ezt azért nembiztos, hogy kéne, mármint tönkre tenni a Holdat is."

Miért, mit tudsz ott tönkretenni? Rossz lesz a levegő? Vagy büdös lesz a víz? Vagy kihalnak az állatok?

Szvsz mit ki lehetne telepíteni azok a nagyon sok energiát igénylő, de kis mennyiségű, értékes végterméket előállítő folyamatok.
Annyi atomerőművet lehet oda telepíteni amennyit csak akarnak, és a nukleáris/mérgező hulladék elhelyezésével sem lesz gond... Bár az Alfa holdbázis is valahogy így indult. :DDD

A további iparnál meg csak az a kérdés, hogy milyen nyersanyagokat találnak, és mennyibe kerül a végterméket visszajuttatni a földre.
2006. szept. 06. 13:01 | válasz | #34
"...idővel a Föld környezetszennyező iparágait ki lehetne telepíteni a Holdra..."

Ezt azért nembiztos, hogy kéne, mármint tönkre tenni a Holdat is.

Igazából nem is értem mit akartak ezzel a mondattal, hacsak nem nagyot mondani. Vajmi kevés iparágat lehetne áttelepíteni, ha egyáltalán lehetne, vagy bármelyiknek értelme volna.
L3zl13  
2006. szept. 06. 11:39 | válasz | #33
Én nem hiszem, hogy egy kissebb holdbázis üzemeltetése nagyobb nehézséget okozna, mint egy űrállomásé.

Hajrá, oroszok és az ESA hódítsák meg a holdat, és vegyék el a sok holdtelket vásárló amcsi idióta területeit!
Thrawn  
2006. szept. 06. 11:17 | válasz | #32
Igen, le is szálltak, csak a két Lunohod a mai napig ott van. Azonkívül azokat nem Szojuzzal vitték oda, hanem Luna típusú szondákkal. Az embereket viszont vissza is kellene hozni.
Szilárd hajtóanyagú rakéta ide teljesen alkalmatlan. Ugyanis ha egyszer beindult, nem lehet leállítani. Képzeld el, mi történik, ha csak annyira elméretezik az üzemidejét, hogy 100 méter magasságban leáll. 100 méter szabadesés még a Holdon is sok, még ha felfújható párnákat is alkalmaznak. Vagy ha tovább ég, mit csinálnak vele? Továbbá a tolóerő sem szabályozható. Ezek az eszközök nagyon jók gyorsítórakétáknak, nyomja, ami a csövön kifér, amíg ki nem ég, de a leszállás precízebb eszközt igényel.
[NST]Cifu   2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 
2006. szept. 06. 11:15 | galéria | válasz | #31
Ahhoz először nem csak le kell szállni a Holdon, de ott ki kell építeni egy ipari szintű He3 kitermeléshez szükséges infrastruktúrát, úgy, hogy a kibányászott He3-at vissza is tudják juttatni a Földre. Jelenleg ott tartunk, hogy sima Holdraszállás, valamikor a jövőben. A NASA 2020 körülre teszi a Holdbázisának kiépítését, és a CEV Holdprogramjuk is erre összpontosít. Ez az, amiben tapasztalata még senkinek sincs, még a NASA-nak sem. Anno leszálltak a Holdon, ott pár napig tudományos kutatásokat végeztek, de ennyi. Nincs senkinek gyakorlati tapasztalata azzal kapcsolatban, hogy milyen nehézségek is lehetnek egy Holdbázis működtetése kapcsán. Szóval szerintem 2025-2030 az az időskála, amikor már reálisan működni fog a He3 bányászat. Az pedig még sok idő...
2006. szept. 06. 10:53 | válasz | #30
Na és mi van akkor, ha mire kiforr a fúziós erőműtechnológiája, addigra az oroszok felhalmoznak egy rakás He3-mat, és mindenkinek tőlük kell vennie.
mrzool  
2006. szept. 06. 10:53 | válasz | #29
Mivel még azzal sem vagy tisztában, hogy mikor történt az első holdraszállás, ez a tény elég jól minősít téged és a tudásod, tehát felesleges reagálni a többi agymenésedre.
kvp  
2006. szept. 06. 10:52 | válasz | #28
"Módosított Szojuz űrhajó, hehehe... A hatvanas évek végén eljutottak Hold körüli pályára apró élőlényekkel a Zond sorozat keretein belül. Ez egy orbitális fülkéjétől megfosztot Szojuz volt, csupán visszatérő egységből és a műszaki egységből állt. Leszállásról pedig szó sem volt."

A szovjetek le is szalltak, a nyolckereku jarmuveik pont ugy neztek ki mint a nasa marsjaroi, csak joval nagyobbak voltak. A sojuz nagyon jo visszatero egyseg. Egy kulso hajtomuegyseggel (a szerviz modul mogott) tokeletesen elmegy a holdig. A leszallashoz a hagyomanyos holdkomp helyett lehet hasznalni szilard hajtoanyagu raketakkal es felfujhato parnakkal fekzett egyseget is, csak ekkor pontosabb palyaszamitas kell, mivel nem lehet korrigalni.

"Akkor '69-ben , hogy a rákba szálltak volna le, meg jöttek volna vissza?"

Verseny volt. Azt mondtak hogy az elso esetben (apollo 11) 30% volt az eselye a sikernek, de ennek ellenere megprobaltak. Ma ezt mar politikailag mar nem lehet keresztulvinni.
Weiss  
2006. szept. 06. 10:21 | válasz | #27
Az első holdraszállás. SA-507. Apollo–12 · 1969. november 14.
Gondoljátok, ha ez akkor kivitelezhető volt, akkor mit tököltek azóta? Azóta senki sem "akart" felmenni mi...?
Szerintem ez a Holdraszállás egy nagy kamu, senki sem volt még a Holdon, az amcsik sem és ezt mindkét fél nagyon jól tudja.
A mai időkben összehasonlíthatatlanul fejlettebb a technológia és még mindig az a para, hogy felszáll, nem száll, felrobban, megsérül a hőpajzs, nem jönnek vissza, stb, stb. Akkor '69-ben , hogy a rákba szálltak volna le, meg jöttek volna vissza???
ReTeK  
2006. szept. 06. 09:59 | galéria | válasz | #26
"Rekordszintű költekezést tervez az orosz államháztartás 2006-ra. Az állami duma a 2005-ös előirányzathoz képest közel harmadával, 29 százalékkal szándékozik növelni a kiadásokat 2006-ban, és még így is 3,2 százalékos szufficittel számol. Ezt a rendkívül magas kőolajárak miatt megnőtt exportbevételek teszik lehetővé"
Caro  
2006. szept. 06. 09:54 | válasz | #25
Ezért írtam, hogy azért várjuk meg a végét ;)
Thrawn  
2006. szept. 06. 09:39 | válasz | #24
Egyelőre ne várj sokat a Hold ipari hasznosításától, főleg ne egy akkora gazdaság viszonylatában, mint az orosz. Viszont tény, hogy az űrkutatás húzóágazat tudna lenni, hiszen az oda kidolgozott technológiák nagyon sok esetben átültethetők a hétköznapokba.
2006. szept. 06. 09:25 | válasz | #23
Mellesleg az Oroszoknak tényleg létkérdés a Hold minél hamarabbi hasznosítása... Ha ők érnek oda először, azzal monopol helyzetbe kerülnek, ami a mostani gazdaságukat is fellendítené...
Thrawn  
2006. szept. 06. 08:18 | válasz | #22
Mese habbal. Bár az ország pénzügyi helyzete lehetővé tenné az expedíciót, azért ez csak egy uborkaszezonba való hír. Módosított Szojuz űrhajó, hehehe... A hatvanas évek végén eljutottak Hold körüli pályára apró élőlényekkel a Zond sorozat keretein belül. Ez egy orbitális fülkéjétől megfosztot Szojuz volt, csupán visszatérő egységből és a műszaki egységből állt. Leszállásról pedig szó sem volt. A Szojuz visszatérő egysége légköri fékezésre, ejtőernyős leszállásra való, ami a Holdon nem nyerő. A holdkompok tömege kb. 19-20 tonna volt, a Holdról felszálló rész kb. 4 tonna és ebből a mai miniatürizálással sem lehet sokat faragni, mert ennek a tömegnek a túlnyomó része üzemanyag. A Szojuz ösztömege 7 tonna. Ezek után nagyon merész dolog a Szojuz frissített változatáról beszélni.
[NST]Cifu   2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 
2006. szept. 06. 07:19 | galéria | válasz | #21
A He3 egy olyan izotóp, amely nagyszerű üzemanyaga lehet egy fúziós reaktornak. Ugyanakkor a Földön ez az anyag csak nyomokban lelhető fel, mesterségesen előállítani pedig méregdrágán lehet csak. A Hold felszínén elviekben viszonylag könnyen kinyerhető formában jelen van.

A probléma persze az, hogy például mikor lesz működőképes, valóban használható fúziós reaktor, mert jelenleg még ez is csak álom kategória. Tehát ha még lesz is He3, azt per pillanat nem tudnánk felhasználni...
[NST]Cifu   2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 
2006. szept. 06. 07:12 | galéria | válasz | #20
Tegyük szépen hozzá, hogy papíron meg tudják csinálni. :)

Ved alapul a Kliper űrhajójukat, amelyet szintén támogattot volna az ESA, és már évek óta húzódik, de még mindig nincs csak végleges terv sem.
2006. szept. 06. 00:16 | galéria | válasz | #19
A He-3 mire és hogy használható fel?
kutyak  
2006. szept. 05. 23:26 | válasz | #18
Kétségkívül fontos nyersanyaglelőhely lehet a Hold. Csak egy kérdésem van: hogyan akarnak több(száz) tonna cuccot visszahozni onnan?
Egyébként meg hajrá! Irány a Hold!

(Holdraszállás volt, van és lesz)
Fenjoy  
2006. szept. 05. 23:02 | válasz | #17
Ezek jó hírek, a versenyszellem mindig pozitiv. A kérdés, már csak az, hogy ahélium-3 on kivül mi az ami ennyire fontos "hirtelen" mindenkinek: )
2006. szept. 05. 22:19 | válasz | #16
Ez a 2011-12 olyan, mint hogy 1980-ra elkészül a fúziós erőmű. Aztán csak csúszik, csúszik és csúszik... Már ha lesz belőle valami.

A SZU Hold-projektje sokkal nagyobb támogatást kapott, mégse sikerült, a legyártott N-1 rakétahajtóműveket is amerikaiak vették meg (mondjuk akkor jobbat gyártottak, mint most ők). Amíg az orosz űripar turizmusból próbál fennmaradni addig nyilvánvaló, hogy Oroszországnak nincs ereje egy holdraszállás kiadásait vállalni.

Aztán meg hogy mivel mennek fel. Az enyergiját úgy tudom a Buran-hoz használták legutóbb, már 17 éve volt. Valamint jó lenne valamivel le is szállni, kéne egy holdkomp is. Meg azt a He-3-mat is össze kéne szedni valamivel.

Az oroszoknak régi álmuk a holdraszállás, de attól hogy sűrűn mondogatják nehezen következik be. Szép lehet a He-3 gyűjtögetésről álmodozni, de az a Holdon van és tutira veszteséges még elhozni, a türkmének meg a Földön emelik a gázárat, és jobb üzlet lehet a gáz mint a He3. Kíváncsi vagyok melyik érdekli jobban Putyint.
2006. szept. 05. 22:12 | galéria | válasz | #15
Ez is érdekes lépés, ha jól tudom az esa nem támogatta az amik tervét, az oroszokét pedig igen? Vissza a gyökerekhez ? :)
2006. szept. 05. 22:08 | válasz | #14
"Oroszország 2011-12 környékére tervezi első emberi űrrepülését a Holdra" - ezt komolyan lehet venni?

"Az Energija terveit nem csupán az Orosz Szövetségi Űrügynökség, de az ESA is támogatja, ami jelentős lökést adhat a hangzatos bejelentés megvalósításának, főként a modernizált Szojuz 2010-es indításának." - az nem lenne semmi, ha ezt megcsinálnák, USA-nak is fel kéne kötnie a felkötnivalót, ha Európa és Oroszország a Holdon sétafikálna 2010-12-ben... mer az egy dolog, hogy ott voltak, de azóta lassan 2 generáció felnőtt, plusz ez az ottlét is sokak számára megkérdőjeleződött.
Caro  
2006. szept. 05. 22:05 | válasz | #13
Látjátok, ez a szánalom, hogy az oroszok meg tudják csinálni ilyen hamar, az amik meg nem is álmodnak róla.
Pedig mennyivel szegényebb Oroszország!
Bár azért szerintem várjuk ki a végét, de legalább a terv megvan.
Sanyix   "Rest in Peace Sanyix" 
2006. szept. 05. 21:46 | galéria | válasz | #12
Hát nem :\ én nem láttam élőben, mer akkor még nem is éltem :D szóval nekem új.
Sanyix   "Rest in Peace Sanyix" 
2006. szept. 05. 21:45 | galéria | válasz | #11
Nem kőolaj :) de hasonló :D ottvan a cikkben: Hélium-3
Amúgy milyen rakétát akarnak használni a holdutazásra? Mert eddig azt verebelték a csiripek :) hogy az eredetileg a Buran-hoz készített Enyergija rakétákat fogják használni.
2006. szept. 05. 21:44 | válasz | #10
Te ... a holdutazás már lejárt lemez.. ott már voltunk :D :P
assdf  
2006. szept. 05. 21:41 | válasz | #9
Lehet hogy rejtett kőolajtartalékokat találtak ott ezért ez a nagy sietség most... :DDD
Sanyix   "Rest in Peace Sanyix" 
2006. szept. 05. 21:38 | galéria | válasz | #8
Kínaia 2020...
Sanyix   "Rest in Peace Sanyix" 
2006. szept. 05. 21:33 | galéria | válasz | #7
Ez durva. Már 2011-2012-ben emberes repülés a holdra? Ha ez igaz, akkor nagyon zsír! Még az amcsik is csak 2018-ban akarnak visszamenni. Bár az oroszoknak most megvan minden hozzá, míg az amcsiknak még meg kell építeniük, az apollo 2.0-át :)
nagro  
2006. szept. 05. 21:26 | válasz | #6
Nem árt egy kicsit újra feldobni az űrkutatást egy kis versenyszellemmel. Talán nem a földi fegyverkezésre irányulna végre az összes pénz és figyelem. Mindenkinek csak előnye származna abból, ha minél több ország vethetné meg a lábát a holdon. Akkor talán ott háborúznának a területekért. Hmmmm. Talán teljesen újfajta fegyvereket kellene kitalálniuk, s ez lekötné őket néhány évtizedre. Még hasznunkra is válhatnak az új találmányok:)
Randal  
2006. szept. 05. 21:20 | galéria | válasz | #5
Hol maradnak a Kínaiak?
2006. szept. 05. 21:19 | galéria | válasz | #4
"az oroszok hamarosan megkezdenek egy Mars-utazás szimulációs programot, melyben a csapatra nehezedő lélektani hatásokat tanulmányoznák"

Szolzsenyicin: Iván Gyenyiszovics egy napja. Valszeg minden benne van :)
Cumi  
2006. szept. 05. 21:19 | válasz | #3
Na jo ez, beindul a verseny, és talán kicsit jobban összekapják magukat az amcsik is. :)
akyyy  
2006. szept. 05. 21:13 | galéria | válasz | #2
hátha anetkát akarják felküldeni, és "véletlenül" a nap felé veszi az irányt az űrhajó:P
2006. szept. 05. 21:10 | válasz | #1
akkor siessenek és hozzák a héliumot!:D:D
amúgy még mindig amcsinak szurkolok:D