 Hozzászólások  A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
Overkill. 
Remélem van itt olyan aki érti.
|
Persze, velünk ez így van, én is csak szórakozni járok a honlapjára.:) De képzeld magad egy 8-10 éves gyerek helyébe, aki a tanárbácsi szavait még készpénznek veszi...
|
Nem csak a gyerekek isszak a szavait, Wanek kollega is hasonlo elveket vall. Amugy azert akinek minden OK a fejeben, az azert nem ul fel ezeknek, max csak jol elszorakozik rajta.
"Holló, Hologram, Honolulu, Holokauszt, Hazugság"
|
Tényleg, ezt a faszit nem lehetne 'feljelenteni' vhol? Ilyen ember taníthat magyar iskolában... Elképzelni sem merem mekkora károkat okozhat a fiatal diákokban.
Már régóta figyelem a 'munkásságát', ha csak úgy magában agyalna a hülyeségein, hát tegye. De könyörgöm, állítólag tanárember, nap mint nap több száz diák veszi körül, és issza a szavait...:(
|
Köszi a linkeket, nem gondoltam volna hogy egy alapból 20-25 tonnát feljuttatni képes rakétát „tunningolni” lehet 100+ tonnára. És hogy ezt fele annyi pénzből??? Ez biztos? Ugyanis a mostani STS rendszer ugye már most 120 tonnát juttat LEO-ra mindenféle fejlesztés nélkül! A dolgot kicsit leegyszerűsítve az STS rendszerből úgy lesz Ares V, hogy a hasznos terhet egyszeűen a tartály oldaláról az orrába helyezik.
|
Mint minden másnak, az űreszközöknek is van egy tervezett élettartama. Ugye nyilvánvaló, hogy ezt biztonsági okok miatt nem célszerű túllépni? Az oroszok a Mirrel mégis megtették, kb. megháromszorozták az eredetileg tervezett 5 év élettartamot. A végén már volt is minden baja.
Ha magára hagyják, a felső légkör nagyon gyenge fékező hatása miatt pár év alatt lezuhan (lásd Skylab). Ezek után két választás marad: vagy jelentősen megemelik a pályát, akár több ezer kilométerre, ahol elvileg évezredekig megmaradhat, vagy irányítottan bevezetik a légkörbe, hogy lehetőleg a Csendes óceánba zuhanjon, ne pedig lakott területre. Ez utóbbi megoldás jóval kevesebb üzemanyagot igényel.
Azt pedig felejtsd el, hogy jó lesz még az lakni valakinek. Itt azért nem egy kilyukadt sátorról van szó, ahol maximum beesik az eső.
|
Miért kéne megsemmisíteni? Tesznek rá, új modulokat, nemhiszem hogy ne férne el egykét elavult dolog is az űrben. Legalább ha nem is használják bizonyos részeit, lesz hol kirándulniuk az űrállomás lakóinak :)
Mir-t se értem miért pusztították el, nemszok vizet zavart volna miközben magában kering. Még talán használható lett volna valamire.
Vain ei kuulu terroristien käsiin! CS. N. T. K. K.!
SG az a hely ahol sunyi módon csöndben törölgetik a hozzászólásokat, indok nélkül. ;)
|
Persze, nem a pattintot kőszerszámtól kell újrakezdeni. De mégiscsak volt 36 év kihagyás, amit pótolni kell.
|
Ennek is van előzménye. Mondjuk egy kukta rádrótozva egy tüzijáték rakétára. :D
Komolyra fordítva. Itt sem kell újra feltalálniuk a spanyolviszt. Ugyanúgy építkezhetnek a korábbi tapasztalatokra akár az űrhajózás, akár a repülőgépgyártás, akár egyéb gyakorlati téren.
|
Az ISS talán jó is lenne, csak mire odáig eljutunk, hogy Hold-, pláne Mars expedíció, már rég szét kell szedni és megsemmisíteni. Mire a szerencsétlen úgy-ahogy kiépül, az első egységek már 10 évesek is elmúlnak. Persze lehetne folyamatosan "frissíteni" a modulokat, csak az megint sok-sok pénz.
|
Mars-expedícióra nekem Buzz Aldrin cycler ötlete tetszik, bár valószínűleg ez is csak terv marad... Pedig a faszi ért hozzá, a MIT-en doktorált űrrandevúkból és egyéb égi műveletekből.
|
Az szvsz mindegy, hogy a sorozatgyártás hány évvel az első működő példány után indul be, mert itt nem lesz szükség 100-as nagyságrendekre.
|
Szvsz a jó megoldás az lenne, ha lenne egy tartós, bázisként használható űrállomás, amely aféle átszállóállomás lenne. Innen indulhatnának a Holdra v. bolygóközi misszióra induló hajók, és ide érkeznének a Földről felszálló utas és teherszállító űrhajók is.
Így csak célspecifikus űrhajók kellenének, pl. egy Hold-transzferhez nincs szükség hőpajzsra, egy Mars-űrhajó személyzete pedig csak egy aféle "buszjárat" vihetné az űrhajójukhoz.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is lőhetnek!
|
Ebben biztos vagy? Lévén az Ares V egyszerre képes 120-130 tonna hasznos teher pályára állítására, míg a Delta meg az Atlas csak 20-30 tonna körül. Az nagy előny ha holdkompot meg az üzemanyagot a földön összeállítva egy lépésben küldik fel, mert az űrbeli összeszerelés sokkal több hibalehetőséget, veszélyt hordoz magában.
Atlas LV család @ astronautix.com
Innen az alul lévőket nézd meg, az Atlas V Growth Phase 1/2/3-at, ezek ugyan csak tervek, de ezekből látható, hogy legalábbis műszaki lehetőség szempontjából vizsgálták ezeket a lehetőségeket is. A 3.-as 44 tonnát képes a Holdra eljuttatni.
Delta IV. 94 tons upgrade
Ez a változata a Delta IV.-nek pedig 32 tonnát képes a Holdra elindítani. Természetesen a megfelelő változat kifejlesztése, a földi kiszolgálólétesítmények átalakítása, kibővítése pénz, de valószinüleg jóval olcsóbban megvalósítható lenne, mint az Ares.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is lőhetnek!
|
Szerintem ők is kis híján így jártak.:) Mindez a legénység életét nem veszélyeztette, csak éppen dolgavégezetlenül, a Holdat megkerülve vissza kellett volna jönniük. Végül azt a tanácsot kapták, hogy amikor létrejön a kontaktus, a kicsiny helyzetstabilizáló hajtóművekkel pár másodpercre nyomják meg a dokkoló szerkezetet. Így történt, a dokkoló végül bekattant, az expedíció sikerrel zárult.
|
"összekapcsoló szerkezet csak többszöri noszogatásra volt hajlandó összekattanni"
Hát ha én ott vagyok, össze*****om magam az izgalomtól:)
|
Nem lesz nagy öszeszerelés, csak egy űrrandevú, ami manapság már rutinművelet. Egybként az Apollo expedícióknál is volt egy ilyen összekapcsoló manőver, amikor a Hold felé vezető pályára állás után az Apollo elvált a harmadik fokozattól, megfordult, majd az orrára vette a harmadik fokozathoz csomagolt holdkompot és "kitolatott vele". Egy esetben volt is egy kis gubanc, az összekapcsoló szerkezet csak többszöri noszogatásra volt hajlandó összekattanni.
|
Igen, ez tényleg erre utal:
"and even return up to six crewmembers to Earth on the final leg of a human Mars mission."
Érdekes, amikor a Mars expedíció jelenleg legalaposabbnak tekinthető terve megszületett, akkor még s Shuttle-rendszert 2040-ig akarták üzemben tartani, mégis, a Földre való visszatérést egy ilyen kabinnal tervezték. Nyilván így egyszerűbb, mint - a költségeket nagyon megdobó - Föld körüli pályára állás, onnan átszállás, stb.
|
Azért fele ennyi pénzből a Delta IV.-ből vagy az Atlas-5-ből is el lehet készíteni egy megfelelő változatot, és a maradékből meg befejezhetnék rendesen az ISS-t...
Ebben biztos vagy? Lévén az Ares V egyszerre képes 120-130 tonna hasznos teher pályára állítására, míg a Delta meg az Atlas csak 20-30 tonna körül. Az nagy előny ha holdkompot meg az üzemanyagot a földön összeállítva egy lépésben küldik fel, mert az űrbeli összeszerelés sokkal több hibalehetőséget, veszélyt hordoz magában.
|
Szerintem a nasa ezt nem úgy értette, hogy CEV-vel mennek a marsra. A terv az, hogy a CEV viszi fel a mars-űrhajó részeit, és a személyzetet. Erre alkalmas is(lenne), és kb ezt is írták.
|
Ne aggódj, a NASA is keveri. Itt egy újabb meghatározás:
"What is the Crew Exploration Vehicle (CEV)?
09.19.05
The CEV is America’s new spacecraft for human space exploration. It will be able to ferry crews of three astronauts (plus additional cargo) to and from the International Space Station, but has the capability to carry as many as six crew members. It will take four crewmembers to lunar orbit, and even return up to six crewmembers to Earth on the final leg of a human Mars mission."
Itt ugyan mint spacecraft (űrhajó) szerepel, de azért csak megemlítik az emberes Mars küldetésnél is, amiben Te is egyetértettél, hogy ez így önmagában erre alkalmatlan. Talán, ahogy írtad, a személyzet Föld körüli pályára állítását végzi majd, a Mars űrhajóra történő átszállással. A kilencvenes évek terveiben is egy hasonló egység szerepelt, amit külön, személyzet nélkül küldenek Mars körüli pályára a visszatérő lakóegységgel együtt (ami hasonló az odafelé használt egységhez). Onnan együtt indulnak vissza, majd a Földet megközelítve átszállnak és ebben térnek vissza, miután a lakóegységnek nincs hővédő pajzsa.  |
jaja, Crew Exploration Vehicle. Asszem.
|
Akkor mégis én kavartam meg magam. :)
Constellation a program neve, és tényleg a CEV a személyzettel ellátott űrhajó neve. Hamu a fejemre. :)
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is lőhetnek!
|
Nem túlzás. Az F-22A program alapja az ATF tender volt, ami 1990-ben indult. Az első szériapéldányt 2003-ban adták át, szolgálatba 2005 Decemberébe állt a típus. Az Eurofighter program 1983-ban kezdődött (ekkor alakult meg a konzorcium), 1994-ben szált fel az első prototípus, az első szériapéldányok pedig 2004-ben kerültek a légierőkhöz, idén várható, hogy szolgálatba állnak a gépek.
A JSF a'la F-35 eredetileg még a JAST programként indult 1994-ben, 1996-ban választották ki az indulók közül a két döntőst (Boeing és Lockheed), 2001-ben hozták meg a döntést (Lockheed-Martin F-35 Lightning II.) és végül idén készült el az első szériagép. A szolgálatba állása az F-35A-nak várhatóan 2011-ben, az F-35B és C változatnak 2012-ben lesz.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is lőhetnek!
|
És egy repülőnek megvan az előzménye, az előző repülő.
De az űrhajózás ezen területével abszolút nem foglalkoztal az elmúlt 36 évben.
|
Az ares raketak pedig alapvetoen a siklo gyorsitoraketait hasznaljak. (ares5: 2db, ares1: 1db)
Ehhez képest (legalább) 4 milliárd dolláros a várható fejlesztési költsége az Ares-I. és Ares-V. hordozórakétának. Ezek pedig az eredeti SRB egy kissé megváltoztatott, meghosszított, 5 szegmenses változatai, illetve az Ares-V. a Delta IV.-ben jelenleg használt RS-68 egy kissé módosított változatát használja majd.
Azért fele ennyi pénzből a Delta IV.-ből vagy az Atlas-5-ből is el lehet készíteni egy megfelelő változatot, és a maradékből meg befejezhetnék rendesen az ISS-t...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is lőhetnek!
|
Jó, az egy év túlzás. De asszem 4 év volt a JSF fejlesztése.
"Az új Airbus-t is mióta tervezik már. Már a tesztrepülése is régen volt, nemhogy a fejlesztés kezdete."
A tesztrepülés utáni részt nem számítanám bele a szigorúan vett fejlesztési időszakba.
|
Miért olyan nehéz elképzelni? Egy nagy láda benne az Orionnal, aholdkomppal és a mars-űrhajó tervrajzaival. Így szállítják:)
|
A CEV (Crew Exploration Vehicle) a jármű, ami most nevet kapott.
Idézet a NASA oldaláról: "Styled on Apollo, the CEV will parachute back to Earth"
(http://www.nasaspaceflight.com/content/?cid=4715)
Tehát ezek szerint az egész program ejtőernyővel tér vissza a Földre?
|
Ez nem igaz. A világháborúban is több mint egy év kellett. A mai gépeket mag vagy 10 évig tervezik.
Pl. F-22. Már 90es évek elejénis hallottam róla, de még ma is fejlesztik.
Az új Airbus-t is mióta tervezik már. Már a tesztrepülése is régen volt, nemhogy a fejlesztés kezdete.
Még egy Forma1-es kocsi sincs kész 1 év alatt. Se egy közűti kocsi.
|
A CEV önmagában alkalmatlan Mars-expedíció lebonyolításához.
Lehet, hogy én kavartalak most össze. A CEV az egész program neve, amibe beletartozik az Orion űrhajó (szvsz te erre gondolsz), a Holdkomp, a majdani Mars-űrhajó, stb.
Az Orion természetesen csak transzferjármű lehet egy Mars-űrhajó esetében.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is lőhetnek!
|
"És ahhoz bizony újra kell tervezni az egészet."
Igen, de hogy van az, hogy egy vadászrepülőt, vagy egy utasszálítót megterveznek 1 év alatt erre meg 10 év kell? Azért annyival nem bonyolultabb.
|
A régi technológiákból már semmi nincs meg. Azt tudjuk, hogy kell összerakni az alkatrészeket, de azok az alkatrészek ma már nincsennek meg.
Már csak a számítógép is mekkorát változott. Nem egy tonnás gépet kell vinni, hanem egy 10kg-sat, és már az is mindenre elég.
Van sok új anyag. A hajtóművek is fejlődtek. Minden.
Még szép hogy ezeket kell használni, minthogy újra legyártani (amihet már a gyárak/gépek sincsennek meg) az elavult technológiát. És ahhoz bizony újra kell tervezni az egészet.
|
Léghajókat tudsz használni kb 10-20km magasságig. A magaslégköri léghajó amiről beszélsz, sem mehet szerintem 50km-nél magasabbra.
Afölött?
Onnan szerintem még mindig sokezer tonnás rakétákat kellene indítani a pályára állításhoz...
|
"Miért? A space fountain elvileg megvalósítható a jelenlegi technológiával is..."
Ennel mar az is egyszerubb lenne ha kikotott leghajokat hasznalnank. A jelenlegi kabelek maximalis hossza megadja a maximalis athidalhato tavolsagot. Itt el kell helyezni egy hajtomuvekkel stabilizalt leghajot. A kovetezo szakasz kikotesi pontja ez a leghajo lenne. A rendszer alapja hogy a terheles a leghajokon oszlik el egyenletesen. Stabilizalasra a felhok felett mar lehet hasznalni napelemes elektromotorokat is. A felhok alatti (idonket viharos) teruletet pedig egy kis magassagu szallito leghajoval lehet athidalni, vagy tobbszoros (redundans) kotelekkel. A felhok folotti zonaban egeszen a legkor felso hataraig mar konnyu stabilan tartani egy leghajot. (leghajo oszlopot)
Alternativakent egy nagy meretu magaslekkori valtozat is megfelel ami a foldtol a legkor tetejeig jar, onnan mar olcson lehet raketat inditani.
Kis terhekre jelenleg is hasznalt megoldas a repulogepes inditas egy magaslegkori bombazo alol. Ekkor a kezdosebesseget sem a raketanak kell elernie. (jelenleg a scaled composites gyart ilyen inditorendszereket a nasa-nak) |
A regi technologia meg megvan. Az usiklok is arrol az alvanyrol indulnak ahonnan annak idejen az apollo 11. A tervrajzok megvannak, ma mar szabadon elerhetoek (nincs jelszo) a nasa megfelelo ftp szervereirol. A program leallitasakor meg 3 kesz rendszer vart kilovesre, ebbol 2-ot szetszedtek a harmadik egy az egyben muzemumba kerult, barmikor utangyarthato.
Az ares raketak pedig alapvetoen a siklo gyorsitoraketait hasznaljak. (ares5: 2db, ares1: 1db) A masodik fokozat a regi saturn-okbol van. A holdraszallasra pedig a kovetkezo az otletuk: az ares 1-el megy a legenyseg, az ares 5-el pedig a holdkomp es az uzemanyag. A kettot fold korul osszerakjak, majd irany a hold. Innentol ugyanaz a megoldas mint az apollok idejen. Ilyet epitenek a kinaiak is. A cev csak egy apollo/sojuz masolat. A tenyleges melyuri hajok inkabb neznenek ki urallomasnak. (alapvetoen a mir es a iss egyes reszei is a regi, soha meg nem epitett szovjet melyuri urhajok alkatreszeibol vannak)
|
Mármint az űrfelvonó?
Nem valósítható meg. Ötletek már vannak, az igaz. Mégpedig a nanocsövek ELVBEN képesek elviselni a terhelést. De még ma sem tudják, hogyan lehetne többezer km hosszú nanocsövet építeni. egyszerűen a szálakat még nem tudják megfelelő erősséggel összefűzni.
|
Miért? A space fountain elvileg megvalósítható a jelenlegi technológiával is...
|
"Gyakorlatilag tehát a CEV első sorban most a Holdra, távolabbi jövőben a Marsra koncentrál"
A CEV önmagában alkalmatlan Mars-expedíció lebonyolításához. Még ha nem a Hohmann-ellipszisen repül, akkor is jelenleg 6-7 hónapra tervezik az utat. A CEV ehhez sem az életfeltételek hoszzú idejű biztosításával, sem megfelelő méretű élettérrel nem rendelkezik. Legfeljebb visszatérő kapszulának alkalmas, amibe közvetlenül a leszállás előtt költöznének át az űrhajósok. Nem véletlen, hogy a jelenleg legmegvalósíthatóbbnak tűnő tervekben kétszintes, összesen kb. 90 négyzetméteres alapterületű modulban utaznának. Ilyen hosszú utazásnál elengedhetetlen a megfelelő méretű élettér. Pszichésen is, kondicionálisan is. Hiszen az idejük nagy részét (mint ahogy az ISS-en) is testgyakorlással kénytelenek tölteni, amihez a CEV-ben egyszerűen nincs hely.
|
A pár évtizedbe én beleszámoltam már a technológiai fejlesztéseket is. De pl. a sok km magas indítóépületett már e közben is lehet építeni, ;)
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is lőhetnek!
|
Persze, hogy nem. Ők is pontosan tudják. Csak egy érdekesség, hogy jéé, ezt is meg tudnánk csinálni. De az árából sokkal tovább lövöldözhetjük a rakétákat, mint a élettartama.
|
Halott ötlet. Sosem lesz ilyen.
|
Persze előtte ki kell dolgozni a technológiát, mert jelenleg nincs olyan anyag ami kibírná. Aztán pár évtized.
|
Semmi gond. Pár évtized, párszáz milliárd dollár (óvatos becslés) és máris megoldva. :)
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is lőhetnek!
|
Figyuzzatok már!
Nem lehetne egy liftet építeni arra a kb 200 km-re? Mert azért az nem megoldás, hogy egy hegynyi üzemanyagot el kell égetni 6 ember miatt. Így meg egyszer megépítenék és utána mehetnének fel-le a cuccok nullenergiával.
A közbeszerzés lényege, hogy közbe szerezzünk is valamit.
|
Nos nem egészen. A NASA nemrég hírdetett győztes a COTS (Commercial Orbital Transportation Services) program keretében. Két cég, a SpaceX és a Kistler összesen 500 millió dollárt kap azért, hogy 2010-re három hordozórakétával bebizonyítsák, hogy képesek a kereskedelmi piacon helyt állni, továbbá hogy az ISS-re képesek legyenek hasznos terhet, illetve később akár embereket is feljuttatni. Nem kimondva, de gyakorlatilag a program célja az, hogy olcsón (a CEV árának töredékéből) létrehozzanak egy olyan űrhajót, amely képes hasznos terhet és embereket feljutattni a világűrbe - és itt most első sorban az alacsony Föld-körüli pályára, azon belül is az ISS Alfa űrállomás a fő célpont. Tehát ha minden jól meg, a CEV 2014-es indulásakor lehet a NASA-nak legalább egy, de talán két olyan civil alvállalkozója, amely rendelkezik az ISS Alfa ellátására és kiszolgálására képes űrhajója, a személyzet szállítását is beleértve. Gyakorlatilag tehát a CEV első sorban most a Holdra, távolabbi jövőben a Marsra koncentrál, és a COTS lesz az ISS valamint a LEO pályára szánt űreszköz... Ha működni fog a SpaceX vagy a Kistler űrhajója...
Fantáziarajz arról ahogy a Kistler K-1 tehermodulja az ISS-hez dokkol
A SpaceX személyzetszállításra tervezett moduljának korai vázlata
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is lőhetnek!
|
Hivatalosan.
Szar játék az élet de qwa jó a grafikja!
|
Nomeg ezt nem csak holdra használják majd!
Ez lesz a mindenük!
|
Néha szárnyrakelnek ilyen-olyan hírek egyes elveszett dokumentumokról... Ilyenkor két dolgot tehet az ember, attól függően, hogy mennyire intelligens:
1. Elhiszi a bulvársajtó által felfújt történeteket (mert ha teszem azt egy oldal tűnik el a több tízezerből, azt is úgy fogják tálalni, mintha az egész veszett volna el), és habár nem ért hozzá, azért csenden/hangosan elkezd összeesküvés-elméleteket szőni.
2. Belegondol, hogy valójában mi történhetett, tisztában van vele, hogy a NASA nem egy mindenek felett álló szervezet. Ebből következik, hogy csomó mindent ugyanúgy pénzéhes alvállalkozókkal csináltat meg, mint bárki más a világon; ugyanúgy a "sarki közértben" veszi meg a cuccait, csak jobban figyel a minőségre és a gyártásra. Ha pedig vmelyik alvállakozó úgy dönt, hogy ő már pedig nem fogja tovább tárolni a 40 éves dokumentumokat, akkor egyszerűen kidobja őket.
Egyébként pedig még mindig nem értem, hogy a mai digitális világban mit számít, hogy egy tervrajz eredeti vagy másolat... Ugyanez 30 évvel korábban: hogy papíron van meg, vagy mikrofilmen...
A Saturn tervek lehet, hogy mára hiányossá váltak, mindenesetre nem is nagyon lehetne mit kezdeni velük. Eltelt 40 év, nincs már meg az a gyártástechnológia, nincsenek meg a szakemberek. Tényleg célszerűbb elölről kezdeni.
Bár ez sem teljesen igaz, mert a CEV hajtóműve az Apollók továbbfejlesztett J2 motorja lesz.:)
|
Hát nem. A Saturn rakéta tervei nincsennek meg (úgy tudom), de mivel maga a rakéta megépült ,így ebbe nem lehet belekötni.
És megépült, mert mindenki látta felszállni, sőt még ma is létezik ilyen rakéta múzeumben.
|
Azért hasonlísd már össze mi a különbség a Szojuz és a Buran között...
Szojuz: Max. 3 fős legénység, 30 kg hasznos teher az utastérben (3 fős személyzetnél), 50 kg hasznos teher visszahozása a Földre.
Buran: Max. 10 fős legénység, 30 tonna hasznos teher LEO pályára, 20 tonna teher visszahozása a Földre.
Igen, drágább, nemhogy 3x, de sokkal nagyobb mértékben, de a két űrhajó képességei még véletlenül sincsenek pariban...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is lőhetnek!
|
Mit gondolsz miért válaszoltam saját magam kérdésére egy "Dehogynem."-el? :)))
Azt nézd meg, mire válaszoltam. ;)
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is lőhetnek!
|
LoL. Elvesztettek? Szupertitkos doksikat?
Újabb bizonyíték lehet a kamu holdutazás elmélethez
|
De építettek, és rájöttek hogy 3x többe kerül fenntartani, mint a szojuzt.
Egyszer repült, és múzeumba került.
|
És azért kell újrakezdeni, mert a hidegháború vége óta semmilyen koncepció nincs az űrrepülésben.
A technológiák fejlődtek, de maga az űrhajózás alig. Fellőttek 1-2 űrállomást, meg egy rakás műholdat és ennyi. De ez nem vezet sehova.
Talán ebben a tervben már látszik ez a koncepció. Szerepel benne a holdbázis, meg a mars meghódítása is. Ha nem fullad be ez a program is, akkor olyan technológiákat fejlesztenek ki, amire lehet később is építeni, és nem kell minden új programhoz vadiúj rendszert kifejleszteni.
|
Épp most írtam le.
"De tényleg:Ha ismert a leszálló és a visszatérő egység súlya, ahhoz csak ki kell számolni a szükséges tolóerőt. Ezt egy középiskolás fizika szakos diák is megoldja.."
Szerintem nekik sem ez a gondjuk:)
Ezek a technológiák egyrészt csak papíron léteznek. Más részük használatban van, de nem ilyen rendszerben.
Szóval ki kell dolgozniuk egy rakás új technológiát, és egy másik rakás már létezővel egybe kell építeni.
Űrhajótervük sincsen még.
Most kb ott tartanak, mint 1960-ban, amikor bejelentették, hogy még abban az évtizedben a holdra mennek. (najó, akkor még az űrbe sem mentek, de kb ezt az 1 lépést lehet lehúzni).
Kb ez az 5-10 év kéne most is, hogy feljussanak. De mivel most nem sietnek, mivel nincs verseny, fele olyan gyorsan haladnak. Így lett ez 10-20 év.
|
LOL , majd nézed a TV-n picture in picture megosztásban:)
De tényleg:Ha ismert a leszálló és a visszatérő egység súlya, ahhoz csak ki kell számolni a szükséges tolóerőt. Ezt egy középiskolás fizika szakos diák is megoldja..
És sztem nem kell az egész cuccot egyszerre felküldeni k. nagy rakétákkal, hanem külön-külön az egységeket. PL azt a modult simán Föld körüli pályán hagyhatnák, amiben a Föld és a Hold között utaznak. Ez így többször felhasználható lenne, csak üzemanyagot kellene tankolni. Sőt a Holdra-leszállóegység is maradhatna az űrben.
egyedül csak a Földre visszatérő kapszulát kellene cserélni. A szükséges üzemanyagokat is fel lehetne küldeni automata űrhajóval az emberi balesetveszély megelőzésére.
Ezek a technológiák már évtizedek óta rendelkezésére állnak mind az amerikai, mind az orosz űrkutatásnak.
Mi tart ezen még most is 14 évig???
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek
Lao-Ce
|
EGyébként vicces lesz a tv-t kapcsolgatni a budapest olimpia és a holdraszállás között:)
|
100 millás rakétaprogram, azon csak röhögök. Abból igen sok dolgot lehet csinálni. Pl egy komplett kis háború, egy rakás repülő-anyahajó, holdprogram, aids és rák ellenszere.
Abból a 100ból sztem 90 vándorol a politikusok és a haverjaik zsebébe.
Amit magyarországon csinálnak a hatalmon lévő politikusok 16 éve, az kispálya hozzájuk képest.
|
Az űrkuttatás azért fejlődik lassabban, mert rövidtávon nem éri meg. Akinek pénze van, az meg rövid távon gondolkodik.
A másik amiért ennyi ideig tart, annak ellenére, hogy már voltak a holdon, az hogy túlképp előlről kell kezdeniük az egészet. Az akkori technika már elavult, tehát nem lehet csak úgy elővenni azokat a terveket (amiket úgy tudom el is vesztettek:P).
|
A CEV program indításakor elég jó kis pályázatok is voltak. Bár nem volt teljesen világos, hogy mit akarnak khozni.
Aztán elfogadták a legolcsóbbat. 3,9 mrd $????
hahahaha. Ez vicc.
Az Apollo program asszem 100 körül volt akkori árfolyamon. (Az most monnyukl 300 mrd $).
Az hogy balfaszkodnak Irakban évente elvisz 50-100 mrd-t.
Van a béna (korlátozott képességű, nemzeti) rakétavédelmi kezdeményezésük, az most van van 100 mrd körül, és még sehol se tartanak vele.
Miközben tök szükségtelen az egész, mert 100%-osan úgy se fog működni, és valójában pár mosoly a politikusoktól, meg néhány raklapnyi kokakóla, esetleg egy mekdonaldsz megnyitása Teheránban megoldaná az egész világfájdalmukat.
PS3 ID: NEXUS0001 Aevum est crudus, sed non satis.
CS.N.T.K.K! & A.M.É! A hétfő bűn!
Avagy: "Az ördög a részletekben van elásva!";)))
|
na ja, ráírhatnák, hogy sieg heil, met ez is csak egy von braun rakéta...
|
Aztán majd ha jön a meteor Bruce Willisék nem tudnának leszálni az aszeroidára mert nem lenne mivel. :)
A blogom:
http://profwilliam.wordpress.com
|
"A másidik a Szovjetúnió felbomlása óta hangárban van, teljesen összeszerelve a hordozórakétákkal együtt, valószínűleg sosem lövik fel." Tuti hogy sosem ugyanis az a hangár pár éve ráomlott az egészre :)
Vain ei kuulu terroristien käsiin! CS. N. T. K. K.!
SG az a hely ahol sunyi módon csöndben törölgetik a hozzászólásokat, indok nélkül. ;)
|
Majd, ha megnyílik az első kínai gyorsétterem a Holdon, lesz itt kapkodás...
|
ha nincs kit megelőzni nincs is motiváció....Ezért nem történik semmi az űrkutatásban.
|
Kettőt is építtettek. Burán-nak hívják/hívták őket.
A Burán I sikeres ember nélküli űrutat tett meg, hogy teszteljék a technikát. Valahol Moszkvában ki van állítva.
A másidik a Szovjetúnió felbomlása óta hangárban van, teljesen összeszerelve a hordozórakétákkal együtt, valószínűleg sosem lövik fel. (Olcsóbb tárolni, mint fellőni vagy szétszerelni.)
Nem tudom, hogy a sikló milyenre sikeredett, de tudtommal a hordozó rakéta sokkal jobb, mint az amcsi üzemanyagtartályos/segédrakétás megoldás.
Ha nemtetszik az, hogy valamit az X oldalról linkelek, akkor nem kell flémelni, mert nem kötelező rákattintani! :P
http://hosted.filefront.com/PLaci | GTA4Gametag: PLaci1982
|
Mi lesz ennek a vege? Felkuldenek egy kis muholdat ami bip-bip jeleket sugaroz? mint az elso orosz muhold volt 1960 korul? :)))
-[ APPLE MACBOOK PRO 13 (2010) - MICROSOFT XBOX360 SLIM (250GB) - MICROSOFT XBOX (80GB) ]---
zozo76hun 100% magyar és magyar állampolgár
SZEBB JÖVŐT!!!
|
Amit manapsag urkutatasnak neveznek az tenyleg egy nagy szar.Mas technologiak mekkorat fejlodtek 40 ev alatt.Szamitastechnika,elektronika,telekomunikacio.Nevetseges hogy tobb ezer milliard dollar elkoltese utan a sikert az jelenti,ha az urhajo nem robban fol meg kiloves kozben.Kb ott tartanak mintha ma a mobil telefon helyett meg mindig szikratavirot hasznalnak beszelgetesre.
|
Egész véletlenül az oroszok nem építettek egy saját űrsiklót? Dehogynem.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is lőhetnek!
|
Sajnos azt kell mondjam, hogy azért kell még 14 év, mivel nem sietnek. Senki sem siet. Megoldható lenne a jelenlegi eszközökkel, az Ares-I. és V. igazából kiváltható, az űrhajó és a holdkomp végülis pár év alatt megtervezhető és legyártható. Csak akarni kell. De itt nem az a cél, hogy minél gyorsabban eljussanak a Holdra.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is lőhetnek!
|
Az Ares-I., az Ares-V. lesz majd a hosszú távú űrutazások eszköze. Az Ares-I. gyakorlatilag a jelenlegi űrsiklóprogram szilárd hajtóanyagú gyorsítórakétájára (SRB) épül.
Balra az Ares-V. és jobbra az Ares-I.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is lőhetnek!
|
Nemlessz költségesebb a feljuttatás?
Azt mondják nem. Valójában ha mindent összevetünk, nem lesz olcsóbb sem...
Inkább valami ürsikló 2-t kelett volna fejleszteni...
Volt olyan, Venture Star-nak hívták. 2000-ben állították le a programot.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is lőhetnek!
|
Mekkora sz@rság ez az egész..
Még arra se képesek hogy 200km magasra küldjenek biztonságosan néhány embert...komolyan mintha visszafejlődnénk..
40 éve voltunk a Holdon, azóta mi a SZ@RT csinálnak ezek????? ez a nyamvadt kapszula a jövö??
3.9 milliárd?? egy szaros Hordozó vagy 5x ennyi, arra bezzeg van zseton..
Tök tele van amcsikkal, meg az egész világgal is...
Olyan nincs, hogy valami nem sörnyitó...
|
Hát igen... miért is változtassanak azon a technikán, ami egyszer már működött anno 1969 környékén. Az űrsikló egy nagy bukta a NASA részéről, mert gyakorlatilag drágább üzembentartani, mint építeni egy régimódi űrhajót. az Orosz technológia is bebizonyította, hogy az egyszerübb jobb. És meg merném kockáztatni, hogy olcsóbb is.
|
A többség nem volt :D
Vain ei kuulu terroristien käsiin! CS. N. T. K. K.!
SG az a hely ahol sunyi módon csöndben törölgetik a hozzászólásokat, indok nélkül. ;)
|
Voltunk, csak az a kérdés, hogy mikor, és még vannak -e ott...
Szar játék az élet de qwa jó a grafikja!
|
|
Nyomtatás
Elküldés e-mailben
Kiválasztották az Orion kivitelezőjét
Evolúció - döntésre kényszerül az egyház
"Zöldebb" lehetne a vasgyártás
Csak óvatosan az őssejt kezelésekkel!
Kína az oroszokkal közösen fedezné fel a Marsot
Eltolódnak az évszakok
Újraindul az ISS összeszerelése
Közvetlen bizonyítékok a sötét anyag létére
