 Hozzászólások  A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
"Tudtatok, hogy a regi videoton tv-k 50 Hz-es _progressziv_ scan-esek voltak" - ez eléggé valószínűtlen, mert az adó nem progresszív jelet ad. Progresszív jelet akkor tudna megjeleníteni az általad említett TV, ha a félképet eltárolta volna, de ilyen áramkör nincs benne.
Persze a félkép megjelenítése progresszív módon történik, de az nem azonos a megjelenítendő _teljes_ képpel.
Azt azért elárulhatnád, hogy mit és hogyan "mértél".
|
(Persze ilyenkor felére esik a függőleges felbontás.)
|
Minden (50Hz-es) CRT TV tud ilyen 50Hz-es progresszív módot. Ez nem más, mintha interlace lenne, csak nincsenek fél sorral lejjebb tolva a páros(?) fieldek. :)
Pl. ilyen képet produkáltak a régi home-computerek.
Nem azt akarod mondani, hogy a régi Videoton TV-k nem tudtak interlace módot? (Nem működött a félsoros eltolás.)
|
A fenti kepen a hibat a lassu digitalis fenykepezogep okozta. Egyszeruen a rajzfilmbol 2 kep jelent meg a tv-n amig a fenykepezogep exponalt egyet. (ez 15-17 fps-es rajzfilmnel eleg nagy zaridot jelent)
A technologiakrol meg csak annyit, hogy a plaza alapvetoen fenycsoves ezert villog. Az lcd-k csak annyira villognak mint hattervilagitasuk (ha led-es akkor semennyire). A crt-k legnagyobb baja a villogason kivul az hogy meg a leglaposabb is torzit egy keveset. A jovo pedig jelenleg ugy nez ki, hogy vagy az oled-es kijelzo vagy a mikroprizmas lesz.
ps: Tudtatok, hogy a regi videoton tv-k 50 Hz-es _progressziv_ scan-esek voltak? (en sem hittem amig egyet nem sikerult kimerni)
|
Nagyon jó hír.
Nekem speciel egy 20-25 cm körüli LCD Tv-re volna szükségem 30 %-al olcsóbban. A konyhába nem fér nagyobb. :)
|
Itt a felcserélést úgy értem, a kettő tartalma kerül felcserélésre.
|
Nem igazán a gyors típusból? :) Egy csomó filmet megnéztem rajta, sok játékot kipróbáltam, és még nem találkoztam utánhúzással. Inkább vagyok egy 20ms-os PVA/MVA paneles kijelző boldog tulajdonosa, mint egy 2ms-os TN+Film-é. :)
2 drágaszáág, a HTC P3600 Trinity éés a Dell XPS 1530, természetesen DDR3-as Gf8600GT-vel :)
|
Akkor is van vibrálás a képen (mármint szabad szemmel látható), ha nincs felcserélve a páros és páratlan field, csak akkor nem lesz ronda a kép is ráadásul. :)
|
Igazad van, nem a fáziskésés a probléma, hanem a frekikülönbség. (Én is erre asszociáltam, pedig a fáziskésés persze egy másik dolog.)
|
De van: crt. _Ma_ Magyarországon ez a jó.
|
kár, h nincs egy harmadik, normális formátum a plazma és az lcd mellett :(
PC, XBOX360, Samsung 32R82
|
Frekvenciakülönbségnél lehet vibrálás (ha egy kamerával egy megjelenítő képét veszed), illetve a képen egy függőlegesen mozgó sáv lesz látható.
Stúdiókban a kamerák és a megjelenítők képét szinkronizálják, ezért nincs soha hiba.
|
Az interferenciát dez már leírta jól. A képen az látszik. Én a vibrálásról írtam, hogy az nem fázishiba miatt van.
|
Csak nem arra gondoltok, mikor remeg a kép?
Mert az arra vezethető vissza, hogy béna volt a studióban az emberke és felcserélte a félképeket :-)
Interlaced a pal felbontás, tehát 2x25=50 Hz... mindig a páros és páratlan sorokat látod egymás után, de ha felcseréled a sorrendet akkor vibrálást látsz :-)
|
különben ez egy 17 fps körüli rajzfilm, lehet hogy elkapott a fényképező egy képváltást, amikor a korábban beizzított cellák még épp hűlnek ki, de az új kép, az új infoval már felvillan. szerintem kéne még 30 kép, hogy hasonlót lássunk megint:)
"The voices are back... Excellent."
|
szerintem is a felvétel és a megjelenítés közti frekvenciakülönbség okozza az interferenciát. de ha nem így van, akkor lécci lécci írd le az okát és ne 2 semmitmondó hozzászólásban alázd a népet. :)
"The voices are back... Excellent."
|
Nem így van. Ráadásul a megfogalmazás sem egyértelmű.
|
Mit tud rosszul? Mivel ez így van.
Viszont a fenti kép esetén nem erről van szó. Hanem egyrészt interferencia látható, ami a képernyő pixelei és a fényképezőgép pixeleinek éles egymásravetüléséből jön létre, másrészt szerintem túl hosszú volt az expoziciós idő, és ezért látszik 2-3 fázis egyszerre.
|
Ezt nagyon rosszul tudod.
|
Olyan nagy képernyős TV-t tényleg csak HD-s adás vételéhez érdemes használni. A HD-s adás viszont digitális!!! Mit is nem értesz?
|
a két különböző méret szándékosan lett kiemelve. egyébként ha kisebb képméretben mindig jobbnak látja az ember a képet, akkor mivel magyarázod, hogy "Az LG (...) még idén piacra dobja első, 109 cm-es Full HD-s LCD tévés kijelzőjét, a 152 és 178 cm-es Full HD-s plazma készülékek mellett."? :)
a 100 Hz meg azért lényeg, mert elvileg ott már nem vibrál (vagyis nem láthatóan), de egy idő után mégis bántja a szemet a technológiából adódóan, ezért egy idő után már annyira nem tűnik szépnek a kép.
|
ez úgy tudom videóknál szokott előfordulni, amikor a felvevő kamera és mondjuk a tv frekije egymáshoz képest fáziskésésben van, és akkor vibrál a felvételen nagyon durván. (lásd híradó vagy bármely bulvár műsor)
|
(CRT-ről is lehetne ilyen rossz fényképet csinálni.)
|
Kaphatók még olyan típusok (xVA/IPS/S-IPS közül), amik kicsit lassúcskák, persze nem annyira, mint régebben. Onnan lehet megismerni a gyorsakat, hogy külön meg van adva a szürke, pontosabban közép-árnyalatok közötti váltás is, mert főleg az xVA-k (MVA, PVA, stb.) ebben elég lassúak voltak, és a fő gond ez volt velük, nem a fekete-fehér váltás. Persze ez az érték is alacsonyabb itt némileg.
|
Igaz, amit írtál az xVA/IPS panelokról, hogy fordítottan működik a fénykitakarás, de abban is másik, mint a TN-ek (amik ma is ugyanúgy kaphatók, csak próbálják fejleszteni őket), hogy az elfordulás tengelyének iránya is más. A TN esetén a tengely a vízszintes, egy síkban van a képernyővel. Ezért függőlegesen sötétedik/világosodik a kép (mert változik a szög, amin látod az adott részt), és ha mozogsz föl/le, még változik is. A fent említett típusoknál a tengely merőleges a képernyőre, továbbá minden szubpixelben két irány is van, ezért sokkal egyenletesebb a képe. De még van olyan különbség is, hogy a TN-ek 18 bitesek, a maradék biteket az alsó bitek gyors, de jobb szeműeknek jól látható kapcsolgatásával keverik ki, a többi típus 24 bites.
|
Én nem értek hozzá ,de akkor miért olyan sz.r a képe a tv-nek a cikkben?
Hajrá Vidi! Hajrá Volán! Forza Juve![una volta per sempre]
Vamos vamos Argentina!
|
A 193P egy jó monitor, PVA paneles, de még nem az igazán gyors típusból. A 173P is ilyen, de kicsivel lassabb.
|
Ez az utánhúzás dolog ma már egy tévhit. Még a 2001-ben vett LCD monitoromon sem tapasztaltam soha semmilyen utánhúzást, a mai alacsony reakcióidejű monitoroknál meg már nevetséges megemlíteni ezt a dolgot.
|
A kristálytiszta képet erősen vitatom. Az, hogy nem vibrál, az nem egyenlő a kristálytiszta képpel. Helyesebben úgy lehetne mondani, hogy nyugodt (vagyis nem vibráló), de szar, zajos képe van.
|
Szerintem meg te nem érted, hogy én mit írtam.
De egyébként lényegtelen. Az LCD-k nem vibrálnak, ez a technológiájukból adódik. Egyik sem vibrál. Tehát nem csak a samsung nem vibrál, hanem a többi sem. Teljesen felesleges volt kiemelni ezért a samsungot, és pont ezért tűnt reklámszagúnak.
A kisüléses technikán alapuló megjelenítők, mint a crt és a plazma, ha nem elég nagy frekvencián működnek, akkor vibrálhatnak. Egy _jó_ plazma és egy 100Hz-es TV nem vibrál (észlelhetően).
|
Olvasd újra a hozzászólásom ! Szerinted övé a MediaMarkt ? Jó is Lenne
|
De te áruházról írtál, nem pedig otthoni megtekintést. Vagy a rokonnak otthon van még plazmája is közvetlenül az lcd mellett?
Egyébként meg általában az azonos megjelenítőket szokták áruházban egymás mellé tenni, nem pedig keverve.
|
Nem, csupán azzal kapcsolatban van tapasztalatom, ha anno Panasonicot vesz, most azt írom  .
|
A fluoreszcens bevonatnak is van bizonyos "tehetetlensége". Ráadásul csúnyán be is tud égni...
|
Ez valami gyenge samsung reklám akart lenni? LOL!
|
Én csak azt tudom mondani, hogy ha a MM/Saturn/akárhol egymás mellett nézel egy 2 milkás plazmát, valamint egy ¬100-150e.-Ft -os Samsung LCD-TV -t, a plazma vibrálni látszik ( frekitől függetlenül ), míg a 60 Hz -es LCD-TV -nek kristálytiszta a képe. TV adásnál nem lehet észrevenni a pixelek késését, max, ha rákötöd a C64 -ed és IMP -ezel, a gyorsan mozgó gömb ( halvány, gyorsan eltűnő ) csíkot húz maga után. Lehet, hogy jövőre megkérdem a rokont, nem akarja e eladni mondjuk 80% -on  ...
|
lcd:
hátul fehér fényt csinálunk, ezt szabályozva juttatjuk el a felhasználóhoz. előtte egy rakás kis celléban folyadékkristályok vannak. ezek a cellák egy mátrixot alkotnak, minden cella feszültsége külön szabályozható. a cellák user felőli oldala színszűrő réteget tartalmaz, tehát ha jön a fehér fény és ezen áthalad, akkor vagy kék, vagy piros, vagy zöld színként látjuk, így alakulnak ki a színek. a szín intenzitását szabályozni tudjuk mégpedig azáltal, hogy mekkora feszültséget kapcsolunk a cellára, annál jobban elfordulnak a folyadékkristályok a cellában, polarizálják (egy irányba forgatják) ezáltal a fényt. mivel a színszűrős felület maga is polarizált, ezért minél nagyobb feszültséget kapcsolunk a cellára, a benne lévő kristályok annál jobban elforgatják a fényt, ami a külső polárszűrő miatt egyre kevésbé fog áthaladni. ezér t van az, hogy a régebbi panelok nem tudnak tökéletes feketét csinálni, mert a 2 polarizáció iránya nem merőleges egymásra. az újabb mvp panelok, alapból nem engednek át fényt, a fényt elforgatják, hogy az áthaladhasson a külső polárszűrőn is.
plasma:
itt is megvan a mátrixrács, de a cellákban valami neon/xeon féle gáz van. ezért ha egy cellára feszültséget kapcsolunk, akkor ott elektronok szabadulnak fel. a cellák fala és hátulja foszfor alapú fluoreszcens keverékkel van bevonva, így a feszültség hatására felszabaduló elektronok(ez a "plasma") amint elnyelődnek a fluoreszcens anyagban, ott fotonok keletkeznek. így jön létre a fény. itt is van piros/kék/zöld színszűrő a cellák előtt(a cellák felénk eső oldala átlátszó) a fény intenzitását itt is a cellára kapcsolt feszültség szabályozza.
ez alapján érthető, hogy miért fürgébb a plasmaképernyő, hiszen sz elektronok sebessége jóval nagyobb, mint ahogy az lcd monitorban a folyadékkristály-molekulák torzítják a molekula-szerkezetüket töltés hatására. ennek a torzulásnak az ideje adja aztán azt a milisecundumban megadott időigényt, ami általában szürkéből fekete fehér majd ismét szürkébe történő átmenethez kell. azért ez, mert feketéből fehérbe váltani egyszerűbb, mint egy konkrét köztes feszültségszintre állítani egy konkrét cellát. na a teljesség igénye nélkül ez a két technológia közt a különbség.
"The voices are back... Excellent."
|
Az összehasonlítás nagyon sántít. Egyrészt azért, mert a két képméret nem volt azonos. Kisebb képméretben mindig jobbnak látja az ember a képet...
Másrészt attól, hogy valami 100Hz-es, még nem garancia a minőségre.
Ha egymás mellett látsz két azonos méretű kijelzőjű TV-t, és mindkettőn ugyanazt a forrást nézed, akkor lehet véleményt alkotni.
PS: attól, hogy egy TV képcsöves, még nem garancia a minőségre. De egy jó crt TV simán leveri a legjobb LCD és plazma TV-ket is.
|
szerintem ez nem így van, 72 cm-s 100 hz-es tv-n azt hittem szép kép amit látok. aztán néztem egy 51 cm-s lcd tv-t, és valami gyönyörű. persze biztos nem olyan mint egy hd, de legalábbis műholdas upc-vel nekem bőven elég.
|
Nekem is lcd a monitorom, de egy lcd tv-t nem tudnék még most sem megfizetni.
|
Nekem is van LCD monitorom, de LCD TV-t nem vennék (ma még). Számítógéphez nagyon jó, TV adásokhoz nemigazán. Legalábbis analóg adáshoz rettenetes. És mivel kis hazánkban analóg adás van egyelőre, így nincs is értelme _most_ venni ilyesmit (plazmát sem). Mikorra már nálunk is lesz digitális adás, addigra fejlettebb és lényegesen olcsóbb TV-k lesznek, amiket már lehet, hogy érdemes lesz megvenni.
|
hát ez alapján a kép alapján az életben nem veszek LCD tv-t...
Abit P5K, Q6600, 4X1GB RAM, Ati HD3870 sapphire passzív hűtéssel, WD Caviar 640GB HDD, PS2 :)
|
Na ez egy jó kérdés, mert sokan tudják a választ, mégis érthető, jó és pontos választ csak kevesen tudnak adni hirtelen. Ezért nem is fogok most okoskodni. :)
Csak annyit teszek hozzá, hogy mielőtt vettem volna LCD monitort, egy csomóan jöttek, hogy a katódsugárcsövesnek sokkal jobb a képe, meg hogy a 20 ms miatt túl nagy utánhúzások lesznek, stb, stb. Aztán hazahoztam az én kis Samsung 193P+ monitoromat, és... Biztosan vannak ennél szebb képű monitorok, elismerem, de ennél jobbat én még személy szerint nem láttam, és még a gyors játékoknál sincs utánhúzás, az előzetes okoskodások ellenére sem. Tudom, itt most más a téma, de tud valaki 173P, vagy 173P+ monitort eladót, bontatlan csomagolásút, vagy nagyon újszerű állapotban?
2 drágaszáág, a HTC P3600 Trinity éés a Dell XPS 1530, természetesen DDR3-as Gf8600GT-vel :)
|
Kereső... ;)
Amúgy sem ilyen egyszerű, hogy "melyik a jobb", egyik ebben, másik meg abban.
|
valaki el tudná nekem magyarázni, hogy mi a különbség az lcd és a plazma tv-k között? illetve melyik a jobb? (nem venni akarok, csak egy kicsit álmodozni :) )
|
|
Nyomtatás
Elküldés e-mailben
Csökkenő LCD-tévé árak
Megtépázott biztonság a brit azonosítóknál
Élesedik a légiutas-adatok átadása miatti vita
Vista-rendelés az Amazonról
