"Zöldebb" lehetne a vasgyártás
2006. augusztus 31. 22:32, csütörtök
Az MIT anyagtudósa elektrolízissel állítaná elő a vasat, átadva a hagyományos módszerek környezetszennyezését a múltnak.

Donald Sadoway a jól bevált olvasztásos módszert váltaná fel az általa kifejlesztett elektrolízises megoldásra, az általánosan alkalmazott eljárás ugyanis minden egyes tonna előállított fém után egy tonna széndioxidot juttat a légkörbe. A hagyományos olvasztás során a vasércet koksszal keverik, ami reakcióba lépve a vassal széndioxidot és szénmonoxidot termel, mielőtt megkapnánk a tiszta vasat.

Az elektrolízis másként éri el ezt az eredményt. A vasércet egy szilícium dioxid oldatban igen magas hőfokon, 1600 Celsius fokon feloldják, majd elektromos áramot futtatnak át rajta. A negatív töltésű oxigén ionok átvándorolnak a pozitív töltésű anódhoz, azaz ebben az esetben kizárólag oxigén távozik. A pozitív töltésű ionok ennek megfelelően a negatív katódhoz csoportosulnak, ahol folyékony elemi vasra redukálódnak, amit miután leülepedik, egyszerűen kiszippantanak. Hasonló eljárást alkalmaznak az alumínium előállításához is, melynek oxida olyannyira stabil, hogy képtelenség a vasnál alkalmazott olvasztással redukálni.


A fémiparnak mindeddig semmi oka nem volt elektrolízisre váltani, mivel a vasoxidnál nem voltak ilyen jellegű problémák. A szén olcsó, az elektromosság viszont drága, mindemellett a széndioxid kibocsátás nem került különösebb pénzükbe. Azonban ha a kormányzatok beváltják fenyegetéseiket és kivetik a károsanyag kibocsátásra büntető adóikat, akkor máris vonzóvá válhat az új eljárás, melyet az Amerikai Vas és Fém Intézet 500 000 dolláros támogatásával fejlesztett ki az MIT munkatársa.

Az Intézet szerint akad egyéb indok is, ami miatt igenis megérné az elektrolízist alkalmazni: ezzel kiiktathatnák az energiaigényes koksz gyártási folyamatot, ami ugye a szén magas hőfokon való égetését takarja, tehát az olvasztás tonnánkénti széndioxid kibocsátásához még ezt is hozzá kell adni. Sadoway laboratóriumában már bizonyította az elv működését, a nagyipari felhasználáshoz azonban még 10-15 év fejlesztői munkára lesz szükség, állítja az Intézet alelnöke, Lawrence Kavanagh, mivel a technikának még jó néhány akadályon kell átverekednie magát a kereskedelmi alkalmazásokig.

Az első és legfontosabb egy megfelelő anód anyag találása. A kísérletekben Sadoway egy grafitból készült anódot használt, hasonlót, mint amit az alumínium előállításhoz alkalmaznak, azonban mivel ez is tartalmaz szenet, így nagyjából ugyanannyi széndioxidot bocsát ki, mint az olvasztás. A legalkalmasabb egy platina anód lenne, ez azonban már túl drága a gyáraknak, így maradnak még a fémötvözetek, melyek oxidot képezve külső rétegeiken még mindig alkalmasak maradnának az elektromosság vezetésére, vagy egy másik eshetőség a vezető kerámiák bevetése.

Szintén számottevő probléma, hogy az eljárás rengeteg elektromosságot igényel, tonnánként megközelítőleg 2000 kilowatt órát. Ha ezt nem sikerül jelentősen csökkenteni, akkor a módszer így talán még több káros anyagot eredményez, mint az olvasztásos eljárás, ezért sokan meglehetős szkepticizmussal tekintenek a találmányra.

A többség már magában a szénmentes anód megalkotásában is kételkedik, hiszen az alumíniumipar évek óta kísérletezik vele, mondani sem kell hogy eredménytelenül.
Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
King Arthur II - The Role-playing Wargame Kiadó: Paradox Interactive Fejlesztő: Neocore Games Honlap Rendszerkövetelmények: Minimum: Dual Core E2180 2,0 GHz-es processzor, 1,5 GB RAM, GeForce 8800 GTS vagy Radeon HD 3850 X2 grafikus kártya, 16 GB szabad hely a merevlemezen Ajánlott: Core 2 Quad Q6600 2,4 GHz-es processzor, 2 GB RAM, GeForce GTX 460 SE vagy Radeon HD 5830 grafikus kártya, 16 GB szabad hely a merevlemezen Hasonló játékok: King Arthur, King Arthur: The Druids, King Arthur: The Saxons, Total War-sorozat Kategória: stratégia A játékosok közül bizonyára nagyon sokan emlékeznek még 2009 zimankós novemberére, amikor a magyar játékfejlesztés történelemkönyvébe egy újabb fontos fejezetet írt a hazai Neocore Games csapata.Harmadára csökkentették a Sigma SD1 árátA Sigma gyártástechnológiai változtatásokra hivatkozva radikálisan átalakította csúcskategóriás készüléke, az SD1-es árazását.LG Optimus Vu és Miracle, új Nokia Egyszerre három új okostelefonról futott be hír a napokban, bár ezek közül csak kettőről tudjuk, hogy nagyjából mire is számíthatunk.Félmillió állás az appfejlesztésben Csak a tengerentúlon majdnem félmillió új állást köszönhetnek az okostelefonra és tábla PC-re fejlesztett appok megjelenésének és immár széleskörű alkalmazásának, bár ez a terület gyorsan változik.Élet Julian Assange árnyékábanJacob Appelbaum pontosan tudja, hogy milyen az, ha valakit megfigyelnek.
Hirdetés



Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
RaZoK  
2006. dec. 04. 10:40 | galéria | válasz | #29
hmm
2006. szept. 04. 09:40 | válasz | #28
"Hanem viszonylag értelmes tudósok, mérnökök, stb. is, akik keresik a legjobb megoldásokat." Igen, vannak. A baj az, hogy a befolyásuk minden határon túl közelít a nullához. Ehelyett mindenféle egyéb szempontok szerint hoznak esztelen szabályokat valakik, és ezt mi, dolgozó kisemberek, egyre inkább életminőség csökkentés formájában érzékeljük a bőrünkön.
2006. szept. 04. 09:35 | válasz | #27
wmatyi: maximálisan igazad van. Én is nap mint nap tapasztalok ilyesmit.
2006. szept. 04. 09:34 | válasz | #26
Ahhoz, hogy a CO2-ből metanolt állítsunk elő, pontosan annyi energia kell, amennyi felszabdul akkor, amikor a metanol CO2-vé és vízzé ég el. Plussz még az eljárás veszteségei.
2006. szept. 04. 09:30 | válasz | #25
Amiről a figyelem elterelődik: a fémek egy részét biológiai úton is elő lehet(ne) állítani. Közvetlenül, baktériumok segítségével. Ez nem igényelne 1600 fokot, bár energia nyilván ehhez is kell, az azonban sokkal környezetbarátabb lenne.

A keletkezett fémek megolvasztását és hevítését azonban még ezáltal sem lehetne elkerülni (ötvözés, húzás, hengerlés, stb)
2006. szept. 04. 09:27 | válasz | #24
Öszintén szólva én se estem hasra ettől a cikktől. A platinaelektródot kár volt emlegetni. Az 1600 fok nagyon közel esik a platina olvadáspontjához, és az olvadt fémek (pl vas) közismerten oldják a velük érintkező nem olvadt fémeket. Pláne 1600 fokon.

Az egész folyamat energiaigénye elképesztően magas, és -- mint azt már más is említette -- tiszta elemi vasat állít elő, az igen fontos ÖTVÖZŐ anyagok (szén, szikicium, mangán, kobalt, króm, nikkel, molibdén, stb.) NÉLKÜL.
2006. szept. 02. 12:53 | válasz | #23
"A hagyományos olvasztás során a vasércet koksszal keverik ..."

Nem keverik, hanem a kohot _retegesen_ toltik fel veluk, ill nem csak vaserc+koksz, hanem + ocskavas, meszko + kompozit adalekkal fujjak be a levegot a hevites felgyorsitasara.

"... ami reakcióba lépve a vassal széndioxidot és szénmonoxidot termel, mielőtt megkapnánk a tiszta vasat."

Eppen ez az, hogy nem tiszta vasat kapunk hanem vas-szen otvozetet amit tovabb kell meg, (heviteni+)tisztitani, hogy 2% alatti szentartamat elerjek.
dez  
2006. szept. 01. 21:02 | válasz | #22
Mondtam én olyat, hogy pusztán saját lelkiismeretükre hallgatva csinálják ezt vagy azt? Nyilván a szigorodó határértékek nyomására cselekszenek. Azok meg nem öncélúan szigorodnak. Amúgy a kérdésed teljesen fiktív.

Igen, a környezetvédelem nevében is történnek félrevezetések is, de ez nem jelenti azt, hogy a környezetvédelem maga hülyeség.
wmatyi  
2006. szept. 01. 20:02 | válasz | #21
Ha nem lennének jogszabályok, amik a káros emisszió értékét határolják, miért lenne érdeke az adott vaskohónak, erőműnek méregdrága (akár több milliárd forint értékű) filtereket felszerelni? Hogy csökkentsék az extraprofitot?, na ne nevetess...

A környezetvédelem zászlója alatt árulják az újrafelhasználható Al vázas autókat, de arról nem beszélnek, hogy a Al előállítása során több káros anyag keletkezik (koncentráltan) mint az autó egész élettartama alatt, mi ez ha nem népvakítás?

És ez csak két példa...
2006. szept. 01. 19:55 | válasz | #20
A hulladék vasakat örvényárammal olvasztják,tisztán elektromosan.
A vasérc mástészta,de lehet ez is működene 10-15 évesw fejlesztés után!?
dez  
2006. szept. 01. 19:23 | válasz | #19
Nem feltétlenül kell tiszta hidrogéngáz formájában hozzáadni, lehet valamilyen H tartalmú vegyület, amit valamilyen összetett, talán katalizátorokkal segített reakcióban összeengednek a CO2-vel, ki tudja. Állítólag gazdaságos lesz és környnezetkímélő. (Épp az utóbbin van a hangsúly.)
dez  
2006. szept. 01. 19:13 | válasz | #18
Nyilvánvaló. Idézem magam: "mint állítólag CO2-ből (ill. azt is felhasználva) metanolt csinálni."

Úgy tudom, termikusan is bontható a víz, persze ahhoz is energia kell, de nem feltétlenül elektromos áram.
pTk  
2006. szept. 01. 18:55 | válasz | #17
Nemtudom hogy CO2 -ből hogy lesz H , amikor az nincs benne, valamit még hozzá kell adni, mondjuk hidrogént :D. Na mind1..

a vizböl meg ugye árammal lehet oxigént és hidrogént csinálni.

dez  
2006. szept. 01. 17:07 | válasz | #16
Ja, olvastam, csakhogy miért lenne minden hülyeségnek való bedőlés az, ha azt feltételezzük, hogy egy iparágon belülről is támogatott, MIT-es kutatás egyrészt nem teljesen hülyeség, másrészt hogy a későbbiekben eredményes lesz? Nyilván akkor fogják bevezetni, ha összességében környezetkímélőbb lesz, nem? Miért baj, hogy próbálnak keresni jobb megoldásokat? Nos márpedig aki nem támogatja ezt a keresést (értelmes irányokban persze), azt nyilván nem érdekli az egész.
dez  
2006. szept. 01. 16:39 | válasz | #15
Néha persze így van, de hogy mindig így lenne, az hülyeség.
dez  
2006. szept. 01. 16:38 | válasz | #14
Ezt a végtelen butaságot felejtsd el... :P
dez  
2006. szept. 01. 16:37 | válasz | #13
A vízből drágább kivonni, mint állítólag CO2-ből (ill. azt is felhasználva) metanolt csinálni. És ha jól tudom, akkor abból megint csak olcsón kinyerhető. De lehet, hogy tévedek, akkor hagyjuk. (Sok másra persze jó a metanol.)

Viszont, vannak pl. olyan plazmavágók, amikbe közvetlenül vizet kell önteni! Persze gondolom kell hozzájuk áram is.
wmatyi  
2006. szept. 01. 15:42 | válasz | #12
A környezetvédelem csak egy eszköz az érdekcsoportok kezében, amivel az embereket fel lehet tüzelni...

És az ipar/fejlesztés sem az ideálokról szól, hanem az eladhatóságról és a profitról. A környezetvédelem pedig csak a marketing része!
L3zl13  
2006. szept. 01. 14:28 | válasz | #11
A vízben is ott a hidrogén káros anyag nélkül. Ez még nem jelenti azt, hogy a kvp által említett eljárásban alkalmazható.
Tehát ez nem tom hogy jön ide.
L3zl13  
2006. szept. 01. 14:24 | válasz | #10
Zsír! Állította valaki az ellenkezőjét? Talán olvasd el mire reagáltam.

A lényeg, hogy a cikkben szereplő infók enyhén hiányosak. Tehát aki nem esik hasra tőle, azok még nem feltétlenül mocskos környezetszennyezők...
dez  
2006. szept. 01. 13:29 | válasz | #9
Nem csak zöldek, és a környezetre tojók vannak. Hanem viszonylag értelmes tudósok, mérnökök, stb. is, akik keresik a legjobb megoldásokat.
dez  
2006. szept. 01. 13:27 | válasz | #8
A napokban olvastam, hogy egy amcsi kutatóintézetben azzal kísérleteznek (már egy ideje, és jól haladnak), hogy CO2-ből metanolt állítsanak elő, gazdaságosan. (A metanolban ugye ott a hidrogén, káros anyagok nélkül.) Ha ez sikerül, sokminden megváltozhat.
aRoma  
2006. szept. 01. 10:50 | válasz | #7
"a módszer így talán még több káros anyagot eredményez, mint az olvasztásos eljárás....A többség már magában a szénmentes anód megalkotásában is kételkedik, hiszen az alumíniumipar évek óta kísérletezik vele, mondani sem kell hogy eredménytelenül"
kvp  
2006. szept. 01. 09:50 | válasz | #6
Mar jelenleg is letezo, de ipari celra nem hasznalt technika lenne a plazma alapu olvasztas. Egy hidrogen ion sugarral kepesek lennenek elemi vasat es vizet eloallitani. A problema a hidrogen eloallitasi koltsege. Alapvetoen mindket megoldas csak egy erre a celra dedikalt atomeromu alkalmazasa eseten erne meg. Jelenleg olcsobb lenne a keletkezo szendioxidot szurokkel felfogni, es a jelenlegi technikaval meg a vasban megmarado szen mennyisege is bellaithato, ami a keletkezo vas tulajdonsagait befolyasolja. Az uj technikak csak elemi vasat tudnak eloallitani.
L3zl13  
2006. szept. 01. 09:22 | válasz | #5
"az ilyen hozzászólások pedig tipikusan olyanoktól jönnek, akik magasról tojnak a környezetre, és annak védelmére."

Hehe. Az ilyen hozzászólások meg azoktól akik bedőlnek minden hülyeségnek amiben a környezetkímélő szó szerepel.
A cikkben egy szó nem esett az elektromos áram előállítása közben keletkezett CO2-ről.
Persze az USA-ban van rengeteg atomerőmű, ami nem termel CO2-t, de a zöldeknek ugye az sem tetszik, ha atomerőművet épít valaki.
Az 1600 fokra hevítéshez megintcsak kell valami fűtés, ami jó eséllyel megintcsak szén lesz.
A fenti cikkből egyátalán nem derül ki, hogy környezetkimélőbb-e az új módszer, ha mindent figyelembe veszünk.
brueni  
2006. szept. 01. 08:38 | válasz | #4
most még, de dolgoznak rajta még vagy 10-15 évig. vagy nehéz olvasni?

hatásfok?

hát a napelemé sem jó, de legalább foglalkoznak vele. az ilyen kezdeményezések, és törekvések próbálják megakadályozni, hogy a fekete mocsokba süllyedjen ez a bolygó.

az ilyen hozzászólások pedig tipikusan olyanoktól jönnek, akik magasról tojnak a környezetre, és annak védelmére.

még több ilyen kezdeményezést és cikket! kitartást, fejlesztést és sok sikert!!!
drwho  
2006. szept. 01. 07:18 | válasz | #3
Ha legalább gazdaságosabb volna előállítani, akkor így csinálnák, de se nem gazdaságosabb, se nem környezetkímélőbb... Az áramot most is sok helyen hőerőműből nyerik, mitől lenne ez jobb? Ráadásul az elektrolízis hatásfoka nem vamai jó.
Berber  
2006. szept. 01. 07:12 | válasz | #2
Az 1600 C-os hőfokot meg leheléssel érik el. Az, hogy az anód gyártására fordított energia, és környezetszennyezés a kétszerese kokzénak az mellékes.
2006. szept. 01. 05:33 | válasz | #1
legalább gondolkodnak a problémán, helyes!!
Dunaújváros POWAAAAAAAAAAAA