Újraindul az ISS összeszerelése
2006. augusztus 27. 13:09, vasárnap
Az Atlantis űrsikló kilövésével három év kihagyás után folytatódhatnak a Nemzetközi Űrállomás (ISS) összeszerelési munkálatai.

Hirdetés

Az STS-115 jelű küldetés 372 millió dollár értékű napcella tömböt szállít az állomásra, elindítva az Apollo program óta talán a legnagyobb szabású emberi űrrepülés sorozatot. Ezt melyet 18 hónap alatt terveznek lebonyolítani, ami igen szoros időrendet sejtet.

A NASA vezérkara nem látja akadályát a küldetéssorozat lebonyolításának, bár a mérnökök több elem újratervezésén dolgoznak a nagyobb biztonság érdekében. A Bush elnök által kitűzött 2010-es dátum miatt - ami az űrállomás elkészültének és az űrsikló-flotta megmaradt tagjainak visszavonulásának határidejét jelzi - Micheal Griffin, az űrügynökség vezetője nem vállalta fel az új elemek elkészültéig bekövetkező csúszást. Ezért átmenetileg a régi megoldások módosítását helyezte előtérbe, melyek megbízhatóságát a Discovery be is bizonyította.



Az Atlantis parancsnoka a 115. küldetésen Brent Jett lesz, aki egy újonc pilótával, Chris Fergusonnal vág neki a távnak. A repülésmérnök szerepkörét a parti őrség egykori helikopterese, Dan Burbank tölti be, míg a rutint két veterán, a kanadai Steve MacLean és a Hubble szerelésében is részt vett Joe Tanner képviseli, a csapat hatodik tagja Heidemarie Stefanyshyn-Piper.

Az Atlantis minden idők legnagyobb súlyú rakományát szállítja az ISS-re. A Kennedy Űrközpontban immár hat éve várakozó napcella rendszer összesen 34 977 fontot nyom. A Boeing által kivitelezett, 45 láb hosszú és 16 láb széles csomag két tömböt, a P3 és P4 jelűt, valamint egy motorral ellátott forgó illesztéket foglal magába, mellyel a panelek képesek lesznek követni a Nap mozgását a hatékonyabb energia előállítás érdekében. Igaz, a várva várt többletenergiát csak a következő űrsikló repülése után élvezheti az állomás, ekkor fejezik be ugyanis a Tanner és Piper által elkezdett munkálatokat, ami így is legalább két űrsétát vesz majd igénybe. Jelenleg a P6 jelű nappanel sorozat látja el az űrállomás amerikai modulját.

Az ISS ötlete 1984-ben, Ronald Reagen elnöksége alatt született. Reagen 8 milliárd dollárra becsülte az állomás költségeit és 1992-re ígérte elkészültét. Az adatok azonban sántítottak, a 8 milliárd nem tartalmazta a szállítások költségeit, ezért a Kongresszus követelésére át kellett dolgozni a tervezetet, amit időről időre a különböző kifogások miatt újra meg kellett ismételni. A huzavona az 1990-es évek elejéig tartott, ekkor a Clinton kabinet úgy döntött, pontot tesz a dolog végére és bevonta az oroszokat a programba. Clinton lépése mindkét nemzetnek kapóra jött, az USA és a széthulló Szovjetunió is rendelkezett ambiciózus űrtervekkel, egyedül azonban egyik fél sem boldogult volna, illetve a két nagyhatalom közeledését is nagyban elősegítette az indítvány.

Az oroszok a Mirrel szerzett tapasztalataiknak köszönhetően gyorsan kidolgozták az ISS repülésirányítási procedúráit, majd 1998-ban fellőtték az állomás első modulját, amit három hét múlva követett az amerikaiak első modulja. Az állomás épülgetett, azonban a 2003-as Columbia katasztrófa véget vetett az összeszerelési folyamatnak. Az űrsiklók vesztegzárja miatt nem tudtak újabb modulokat, elemeket és elegendő ellátmányt feljuttatni, az állomáson dolgozó legénység száma háromról két főre csökkent.

A jelenleg hat modulból álló űrállomást nem kímélte az idő, erősen ráfér mind a bővítés, mind a meglévő technikák javítása. Az orosz Elektron oxigéngenerátor szinte már minden hibajelenséget végigzongorázott, az ISS fedélzetén mindössze egy illemhely használható, ami egy vészhelyzetben, amikor esetleg kilenc űrhajós is összezsúfolódik, elég szűkösnek mondható. Ez lenne ugyanakkor a legkisebb gondjuk, mivel a jelenlegi mentőcsónakkal egyszerre mindössze hárman hagyhatják el az űrállomást.



A Columbia megsemmisülésekor Jett társaival már a következő küldetésre gyakorlatozott, a mostani parancsnok másodszor élte át repülésének elhalasztását, a Challenger végzetes útját követő expedíciónak is a tagja volt. A NASA akkor 30 repülést tervezett különböző eszközök és ellátmány feljuttatásával az állomás befejezéséhez. Bush azonban egy hirtelen húzással 2010-ben határozta meg a végső dátumot, ami közel tíz egyéb projekt törlését vonta maga után, a munkálatokat pedig 17 repülés keretében kell befejezni. Igaz, kisebb is lesz a végleges űrállomás, mint azt a kezdetekkor tervezték.

Az elkövetkező 12 hónapban főként a nappanelek kerülnek végleges helyeikre, jövő szeptemberben viszik fel az európai Colombus kutatómodult, amit három fordulóban a japán Kibo kutatómodulok és külső platformok követnek. 2008 júniusában érkezik az állomás negyedik, egyben utolsó nappanel tömbje, az utolsó nagy művelet pedig a Node 3 modul csatlakoztatása lesz, amire a tervek szerint 2010 januárjában kerül sor.

A munkálatok végére a létesítmény körülbelül 1 millió fontot fog nyomni, nyomáskiegyenlített területe két 747-es Jumboénak felel majd meg. A nappanelek 75 kilowatt energiát fognak generálni, ami 55 átlagos háztartás ellátására lenne elegendő. A legénység száma várhatóan hatra nő, az orosz Szojuz kapszulákhoz csatlakoznak, a nagyobb amerikai CEV, új nevén Orion kapszulák is, így mindenki számára lesz elegendő hely a mentőhajón.

Az eltelt évek alatt a cél is átértelmeződött. Eredetileg az űrben való lét és munka megismerése volt a cél, az elmúlt években azonban az ISS egyfajta ugródeszkává vált az emberi Hold- és Mars-expedíciók számára. Az általános kutatás lassan a Földön kívül alkalmazandó jövőbeli technikák tesztágyává alakul.
Kapcsolódó linkek
Laptopok

Már 49 900 Ft-tól!

E-book olvasók

Már 17 043 Ft-tól!

Tablet PC-k

Már 23 140 Ft-tól!

LCD monitorok

Már 19 800 Ft-tól!

részletek » részletek » részletek » részletek »
Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
Hirdetés



Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
2006. szept. 09. 20:20 | galéria | válasz | #65
"Az tény, hogy a férfiak többségére rendkívül előnytelenül hat a nőnélküli állapot munkabírásilag, kedélyileg. meg mindenhogyan.

Vagy olyanokat próbálnak kiválasztani akik jobban bírják (akkor mégse jelentkezek, meggondoltam magam:-) "

Na, ja.
2006. szept. 09. 20:18 | galéria | válasz | #64
Halihó!

Ezúttal nem elsüllyedt, hanem felszállt az Atlantisz!
Kívánjunk jó utat a fiúknak (minden űrhajós fiú :-)
2006. szept. 08. 15:57 | válasz | #63
Lehet, hogy tévedéshez vezet a következő gondolatmenet, de szerintem érdemes a történelem hasonló eseménysorait végiggondolni. Az jellemző, hogy a hatalom által indított expedíciók majd kolóniák kezdetben teljesen, majd egyre kevébé függtek a hatalomtól. Akár belenyugodott ebbe a hatalom, akár nem. Amerika történelme viszonyal részletesen le van írva (a korábbi esetek nem annyira)
2006. szept. 08. 15:52 | válasz | #62
"nagyon kevesen lennének ott jelen a gyengébb nem képviselői közül" Ajjaj! Egy buktatóra rátapintottál.

Nem tudom, hogy a majdani kolónia/expedició személyi állományának kiválasztásakor mennyire fog ez a szempont szerepet játszani. Az tény, hogy a férfiak többségére rendkívül előnytelenül hat a nőnélküli állapot munkabírásilag, kedélyileg. meg mindenhogyan.

Vagy olyanokat próbálnak kiválasztani akik jobban bírják (akkor mégse jelentkezek, meggondoltam magam:-) vagy egyforma számban válogatnak nőket és férfiakat. Ekkor várható, hogy nőként könnyebb lesz bekerülni.
pipaxy  
2006. szept. 08. 08:50 | válasz | #61
Ez utóbbi az, amin -- ebben biztos vagyok -- soha nem fognak javítani, mert ellenérdekelt a hatalom.

A javulás bekövetkezhet akár a hatalom beavatkozása nélkül is, bár jelenleg inkább az álltudományok fokozott térnyerését lehet tapasztalni.

Amúgy meg a kolóniát kezdetekben mindenképpen a földi „hatalomnak” kell finanszíroznia, tehát a hatalom képviselői mindenképpen ott lesznek…

Ezzel szemben egy ilyen kis létszámú kolóniában magas műszaki-természettudományos képzettségű emberek lesznek (elképzelésem szerint) akikkel jobban ki lehet jönni, mint az átlaggal (tapasztalatom szerint)

Ez esetben az a hely rosszabb lesz, mint gondoltam. Ugyanis nagyon kevesen lennének ott jelen a gyengébb nem képviselői közül.:D
pipaxy  
2006. szept. 07. 13:20 | válasz | #60
Nem biztos. Itt a Földön pl. a környezetvédelemmel is foglalkozni kell.

Mi az egyszerűbb, olcsóbb? A környezetet VÉDENI. Vagy a környezetet ÉPÍTENI?

Bizonyos mennyiség felett már a Földön sem ingyen van. A levegőre vigyázni kell, az ivóvizet tisztítani, és ellenőrizni kell, a szennyvizet megint csak tisztítani kell.

Nem érted miről irkálok én itt. Természetes hogy nem ingyen van, ám ha jobban belegondolsz az emberi vízhasználat során néhányszor aktívan igénybe vesszük a környezetet, ami ingyen van, ami ha nem lenne sokkal drágább lenne minden. Hogy mire is gondolok? Az a kút amiből az ivóvizet szivattyúzzák, olyan mélyen van, hogy amíg az leszivárgott a felette lévő kőzetrétegeken keresztül azok megtisztították. A szennyvíztisztítóban a levegő oxigéntartalmát használják fel, majd a szennyvíztisztítóból kifolyó víz persze még messze nem tiszta, de bele lehet engedni az élővizekbe, ahol majd azok öntisztuló folyamatai semlegesítik….
2006. szept. 07. 13:20 | válasz | #59
"Inkább a Földön kellene mindezt megvalósítani, és akkor el se akarnál menni…"

A Földön nem igazán valósítható meg, ezt valószínúleg Te is érzed. Túl sokféle ember, túl sokféle fejlettségi szint, túl kevés tolerancia a másik EMBER iránt, túl sok álszent aljasság, amikor annak kellene toleranciát tanúsítani (a szövegek szintjén) akinek igaza van, azzal szemben, aki kirabolja a másikat akár csak bicskával és bottal, akár a törvények fejreállításával és ravasz pénzügyi manőverekkel... mindegy.

Annak kellene toleranciát tanúsítania, aki dolgozik, azok javára, akik ékősködnek.

Tele van ez a Föld babonákkal és ostobaságokkal, a középkor még nem múlt el az emberek fejéből. Horoszkópok, csodagyógymódok (amik a képzelt betegségekre valóban nagyon hatásosak), ravasz módszerekkel könnyedén befolyásolható emberek tömege... Ez utóbbi az, amin -- ebben biztos vagyok -- soha nem fognak javítani, mert ellenérdekelt a hatalom.

Ezzel szemben egy ilyen kis létszámú kolóniában magas műszaki-természettudományos képzettségű emberek lesznek (elképzelésem szerint) akikkel jobban ki lehet jönni, mint az átlaggal (tapasztalatom szerint)
pipaxy  
2006. szept. 07. 12:42 | válasz | #58
Cserébe azért, hogy értelmes és tisztességes emberek között lehetnék (amolyan felvilágosult-puritán társadalmat képzelek el)
…de azt a pénz-túlhatalmat ami a Földön manapság van. egészségtelennek tartom.
…Kevesen vannak, akik azt csinálják a munkaidejükben, ami a hobbijuk is egyben. Ezt is várom egy ilyen kolónia-élettől.


Nekem nagyon úgy tűnik. Hogy te ezt a kolóniát amolyan paradicsomnak képzeled, ahova az „egészségtelen” földi életből el lehet menekülni, az ottani szép új világba.
Azt viszont nem értem miért lenne ez így, miért gondolkoznának az emberek alapvetően másképp azon helyen.
Inkább a Földön kellene mindezt megvalósítani, és akkor el se akarnál menni…

A szétdobált szeméttel kapcsolatban: soha nem dobálom el a szemetet az utcán, és az autó ablakából sem. Addig hordom magamnál, amíg nem érek oda egy szemeteshez.

Ez dicséretes, ám azt hogy a városban szemetelsz még nem is tartom akkora véteknek, hiszen előbb-utóbb azt a szemetet csak összeszedi valaki. Ami viszont szerintem igazán elszomorító, hogy pl. a mátrában 4-5 kilométerre a várostól, az erdőben sétálgatva is lehet rugdosni a kólásüvegeket. Az erdő közepén lévő szemetet senki sem fogja összeszedni, ott fog éktelenkedni „örökké”, ennek ellenére mégis eldobják az emberek…
Cumi  
2006. szept. 06. 12:19 | válasz | #57
Megint elhalasztották a kilövést...
2006. szept. 05. 19:40 | válasz | #56
Jobb lenne ha a szétszerelést indítanák meg :-]
2006. szept. 05. 17:31 | válasz | #55
A szétdobált szeméttel kapcsolatban: soha nem dobálom el a szemetet az utcán, és az autó ablakából sem. Addig hordom magamnál, amíg nem érek oda egy szemeteshez.

Érdemes elgondolkodni azon, hogy egy ilyen kis kolóniában hogyan viszonyulnának az emberek a szemeteléshez és az erőforrások pazarlásához. Szerintem értelmes, jóindulatú és felvilágosult emberek akkor is takarékosan élnek, ha nem b**szogatják, fenyegetik és ócsárolják őket a sötétzöldek folyton.

Egy ilyen kolónia különösebb kényszer nélkül is olyan életvitelre állna be -- szerintem -- amilyet a felvilágosult környezetvédők nagyonis ideálisnak tartanának itt a Földön. Csak az itteni emberanyag és hatalmi struktúrák miatt nem valósítható meg.
2006. szept. 05. 17:26 | válasz | #54
"Arról van szó, hogy egy kolónián való élet mindig drágább mint a Földön."

Nem biztos. Itt a Földön pl. a környezetvédelemmel is foglalkozni kell.

"Itt levegőt veszel, ott csinálni kell, itt ha víz kell kutat fúrsz, ott csinálni kell, stb…"

Bizonyos mennyiség felett már a Földön sem ingyen van. A levegőre vigyázni kell, az ivóvizet tisztítani, és ellenőrizni kell, a szennyvizet megint csak tisztítani kell.

"A Földön rengeteg mindent készen kapsz, ott szinte mindent neked kell létrehoznod."

A környezetszennyezés és a kizsákmányolás épp ennek a gondolkodásnak a következménye. A Föld csak bizonyos mértékig képes ellátni az emberiséget, és ezt már jócskán túlléptük. Pontosan az most a legfontosabb feladatunk, hogy lehetőleg önellátó gazdaságot építsünk ki, és ne a véges természeti erőforrásokra támaszkodjunk.
Másfelől viszont a kolonizált bolygókra vihetünk magunkkal élőlényeket, és építhetünk magunknak bioszférát. Volt már ilyen kísérlet(Biosphere 2), ami azt mutatja, hogy egész kicsiben is működőképes a dolog.
2006. szept. 05. 17:26 | válasz | #53
Az autóm kezdetben hiányozna (én SZERETEM az autómat és vigyázok rá), de a Földi nagy távolságok híján nem lenne rá túl nagy szükség. Így előbb-utóbb megszoknám a hiányát. Valamit valamiért.

És ami a legfontosabb: a munka. Itt a Földön keveseknek adatik meg az örömmel végzett munka. Kevesen vannak, akik azt csinálják a munkaidejükben, ami a hobbijuk is egyben. Ezt is várom egy ilyen kolónia-élettől. Ha mindez összejönne, szívesen mennék.

A Földön maradt rokonokkal pedig lehet kapcsolatot tartani, vannak kommunikációs eszközök.
2006. szept. 05. 17:22 | válasz | #52
A családom... de igen, hiányozna, bár az általad említettek nem mind vannak életben (54 éves vagyok).

"falanszteri szoba" ... több lenne ez egy szobánál, egy kolónia telephelye számos helyiségből állhat. A termek és folyosók jelentős mennyiségű zöldnövényzetet is tartalmazhatnak, az emberek lelkivilágára ez kedvező hatású (az enyémre is). Ha pedig szkafander kell egy nagyobb gyalogtúrához, azt is elviselném. Cserébe azért, hogy értelmes és tisztességes emberek között lehetnék (amolyan felvilágosult-puritán társadalmat képzelek el)

Az állatok NEM hiányoznának. Az olyan emberek szintén nem (sokan vannak!) akik szemében egy állat értékesebb mint egy ember.

Elviselném azt is gond nélkül, ha a sültcsirke helyett valami nem túlízesített mesterséges sejttenyészetet kellene ennem, az evés amúgy sem központi kérdés.
2006. szept. 05. 17:14 | válasz | #51
A csinált levegő nem a legköltségesebb dolog lesz ott, ha lehet egy kis kolóniában a költségeket Földi mércével, Földi szempontok szerint megadni.

A Földi bank- és pénzrendszer k**ára nem hiányozna...
Én is azok közé tartozok, akik a gazdaságot egy pénzügyi-bank szférára és egy "reál" szférára osztják. Nem vagyok szélsőségesen tőkeellenes (a pénz a reálgazdaság katalizátora, ha minden jól működik), de azt a pénz-túlhatalmat ami a Földön manapság van. egészségtelennek tartom.
pipaxy  
2006. szept. 05. 13:53 | válasz | #50
Ami pedig a "falansztert" illeti: én például jelentkeznék egy ilyen Földönkívüli kolóniába, ha most meghirdetnék. És még sokan vannak szerintem, akik ugyanígy tennének.

Neked nem hiányozna a családod, Édesanyád, Édesapád (mindenkit nem vihetsz magaddal, pl. időseket), a barátaid, a házad, állataid, kedvenc horgásztavad? Hogy csak néhány példát említsek. Őket, ezeket mi okból cserélnéd fel egy „falanszteri” szobáért?

Nem vagyunk egyformák, és ez szerintem nem baj. Van, akinek a "természet" létfonotsságú, anélkül lassan kedélybeteggé válik, elsorvad. A másik ember viszont vígan elvan a "természet" nélkül

Véleményem szerint ez a fajta természettől való elidegenedés nem optimális léte az embernek. Nézz körül, épp emiatt van pl. minden tele szétdobált szeméttel…

Az pedig, hogy az emberiség visszatérjen a korábbi korszkok technikai színvonalára, kivitelezhetetlen és felesleges.

Mondtam én ilyet?
pipaxy  
2006. szept. 05. 13:27 | válasz | #49
Valószínűleg abból indulsz ki, hogy a Földön kívüli kolóniát állandóan a Földről kell majd "pátyolgatni" Ám ez szerintem nem így lesz. A kezdeti "pelekás" korszak elmúltával az az űrkolónia önellátóvá fog válni, ahogyan Amerika is önellátóvá vált igen gyorsan.

Arról van szó, hogy egy kolónián való élet mindig drágább mint a Földön. Itt levegőt veszel, ott csinálni kell, itt ha víz kell kutat fúrsz, ott csinálni kell, stb…
A Földön rengeteg mindent készen kapsz, ott szinte mindent neked kell létrehoznod.
pipaxy  
2006. szept. 05. 13:15 | válasz | #48
Hogy mennyire egyszerű és olcsó valami, az nagyrészt technológia függvénye.

Hogy egy példával éljek: technikai fejlődés ide vagy oda, két kiló krumplit mindig nehezebb cipelni, mint egy kilót…

Igen, de nem bztos, hogy ez így is marad. Jobb az, ha nem zárjuk be magunkat feleslegesen.

Ha te a túlnépesedésre ilyen bolygóközi áttelepítésekkel válaszolsz, ezzel végül is csak a tüneteket orvoslod. Idő kérdése hogy ott is „beteljen minden szoba”.
2006. szept. 05. 11:44 | válasz | #47
Én személy szerint örülök annak, hogy az űrállomást továbbépítik. Egy apró győzelmet aratott a jobb jövőbe vetett hit a kétkedés és a visszahúzás felett, legalábbis én így érzem.

Az űrállomás ugródeszka jellege sokkal fontosabb, mint amilyennek látszik. Ugyanis a nagy távolságok megtételéhez ionhajtómű szükséges, az pedig nem tud a Föld felszínéről elindulni.
2006. szept. 05. 11:36 | válasz | #46
Ami pedig a "falansztert" illeti: én például jelentkeznék egy ilyen Földönkívüli kolóniába, ha most meghirdetnék. És még sokan vannak szerintem, akik ugyanígy tennének.

Nem vagyunk egyformák, és ez szerintem nem baj. Van, akinek a "természet" létfonotsságú, anélkül lassan kedélybeteggé válik, elsorvad. A másik ember viszont vígan elvan a "természet" nélkül, nem hiányoznak neki a szúnyogok, a sár, a kutyaugatás éjszaka, a kullancsok az erdőben, vagy hogy kissé távolabb menjek: a krokodilok a folyóban, a bilharzia és egyéb ocsmányságok a tavakban, az álomkór és a malária, stb.)

Énszerintem a Föld kellemesebbé tétele pont a természetvédők legnagyobb ellenkezését váltaná ki. Viszont Föld egy kis részénél többet nem tarthat meg az emberiség eredeti, vad állapotában, különben tényleg a létszámot kellene korlátozni.

Az pedig, hogy az emberiség visszatérjen a korábbi korszkok technikai színvonalára, kivitelezhetetlen és felesleges. Nem szabad elfelejteni, hogy a Földközi tenger hatalmas erdőségeit a középkorban tüntették el (építkezések, hajóépítés, tüzelés) a Brit szigetek erdei a vaskohászatnak estek áldozatul, de a 2000 évvel ezelőtt élt görögök is (kényszerűségből) igencsak megritkították az élővilágot.

Azt sem szabad elfelejteni, hogy a korábbi korszakokban az emberiség túlszaporodását főleg 3 dolog korlátozta: az éhínségek, a járványok és a háborúk. Azok részéről, akik gyakran felszólalnak a "természet" védelmében és az emberi tevékenység ellenében, nos az ő részükről még nem olvastam működő társadalommodellt, amely technika nélkül és túlszaporodás nélkül elviselhető életlehetőséget adna az öregeknek, illetve a túlszaporodást a fenti 3 korlátozó tényező nélkül is meg tudja oldani.

És még számos más probléma is van, amit meg kell(ene) oldani egy hosszú távon működőképes társadalom biztosítására. Nem mintha a jelenlegi rendszer az lenne, de szerintem csíráiban hordozza egy hosszútávon működő társadalom-gazdaság elemeit. (atomenergia, 100% recycling, öregedési-degenerációs folyamatok "gyógyítása", genetikai gyengülés megállítása és később visszafordítása, stb.-- mindezt az technikai civilizáció képes biztosítani)
2006. szept. 05. 11:19 | válasz | #45
Valószínűleg abból indulsz ki, hogy a Földön kívüli kolóniát állandóan a Földről kell majd "pátyolgatni" Ám ez szerintem nem így lesz. A kezdeti "pelekás" korszak elmúltával az az űrkolónia önellátóvá fog válni, ahogyan Amerika is önellátóvá vált igen gyorsan.

Az az űrkolónia -- és az utána követlező többi -- az emberiség túlélésének a biztosítéka, ha a Földdel történik valami kivédhetetlen.
2006. szept. 04. 16:10 | válasz | #44
"bármilyen kárt is okozunk földünk élővilágának, akkor is nagyságrendekkel egyszerűbb, olcsóbb itt a Földön mesterségesen jobb életfeltételeket kialakítani számunkra, mint valamilyen élettelen planétán."

Hogy mennyire egyszerű és olcsó valami, az nagyrészt technológia függvénye.

"A népességet korlátozni meg nem kell, gondolj a fejlett államokra, ott nincs nagy népszaporulat, sőt! néhol egyenesen fogyás van."

Igen, de nem bztos, hogy ez így is marad. Jobb az, ha nem zárjuk be magunkat feleslegesen.
2006. szept. 03. 09:23 | válasz | #43
ha nem vigyázunk, jöhetnek a kupolavárosok a földön is:) de milyen jó is az, amikor a város végén nem tábla van, hanem légzsilip:)
pipaxy  
2006. szept. 01. 13:58 | válasz | #42
És szerinted teljes és szép élet lenne az abban a "falanszteri" világban, ahol a leginkább természetközeli élményben akkor lehet részem, ha oxigénmaszkban sétálok a dermesztő hidegben, ködben, a kupolavárosom tövében?
pipaxy  
2006. szept. 01. 13:46 | válasz | #41
Szerintem Omega inkább arra gondolt, hogy bármilyen kárt is okozunk földünk élővilágának, akkor is nagyságrendekkel egyszerűbb, olcsóbb itt a Földön mesterségesen jobb életfeltételeket kialakítani számunkra, mint valamilyen élettelen planétán.

A népességet korlátozni meg nem kell, gondolj a fejlett államokra, ott nincs nagy népszaporulat, sőt! néhol egyenesen fogyás van. A fejlődő világ életszínvonalát kell a miénkhez közelíteni...
AZso  
2006. aug. 31. 20:55 | válasz | #40
Jogos. A szárnyon lévő árnyék zavart meg. A Columbiának fekete volt a szárnya első része...

Na mindegy, nem is ez a lényeg, hanem az, hogy van itt egy remek kis cikk az ISS építésének folytatásáról és a képen van egy db Mir.

Teccikérteni?
mrzool  
2006. aug. 31. 19:40 | válasz | #39
A Columbia soha nem járt a Miren, a képen az Atlantis látható. Ha csendben maradtál volna, bölcsebb maradtál volna.
AZso  
2006. aug. 31. 14:47 | válasz | #38
A harmadik képen a Mir látható a Columbiával.(gondoltam, szólok)
2006. aug. 31. 13:06 | válasz | #37
Nekemis néha sirni lenne kedvem, amikor ilyen hirek jönnek, hogy Bush ujabb 47 milliárd dollárt kért a kongresztustól a háború folytatására. és ilyen évente 2x is van !

Amenyit erre a ****** költött a háborúra az utobbi években, abbol az ürkutatás már kb. azon gondolkozna mikor nyiljon az első nyaraló a szaturnusz gyürüjén...
2006. aug. 31. 11:34 | válasz | #36
"Az evolúció során egyszerűen földi létre kilakult élőlények vagyunk"

Az evolúció szárnyat se adott, mégis repülünk.

"semmi okunk, sincs rá a valóságban, hogy elmenjünk innen"

Millió okunk van. Többek közt az is amiért az ember más országokba megy nyaralni.

"sokkal egyszerűbb és jobb is erre a bolygóra vigyázni, megóvni a káros hatásoktól, fenntartható erőforrásokra támaszkodni."

Ezt nyílvánvalóan meg kell tennünk. De ettől még más bolygókat is benépesíthetünk. Ha a Földön maradunk, korlátozni kell a népességet, meg az ipart, meg sokmindent.
Egy élet nélküli bolygón nem kell annyira vigyázni a szennyezéssel. Más bolygókra meg mehetünk lakni, és akkor mindenkinek lehet annyi gyereke, amennyit akar.
2006. aug. 30. 15:34 | válasz | #35
Egyszerű.. az ember az egy kényelmes állatfajta..és nem szereti a zsúfoltságot..,)
Omega  
2006. aug. 30. 15:25 | válasz | #34
Igen, egyetértek kutatók vagy netán űrturisták valószínüleg megtermetik körülményéket az élethez ellenséges környezetben is, mint az ISS-en.
De ez egész emberéség miért tenné át a székhelyét egy másik bolygóra ? Egyszerűen értelmetlen.
Ha tönkretesszük ezt a bolygót teljesen akkor itt is lakhatunk ellenséges körülmények közt nem muszály ahhoz elmenni a Titánra, itt is lehet -majd- terraformálni, és ide is hozhatjuk az ásványkincsek, mert ha lehetséges ez akkor feltétetelzem, hogy ez nem probléma szállítás szempontjából.

Sanyix   "Rest in Peace Sanyix" 
2006. aug. 30. 02:07 | galéria | válasz | #33
Egyáltalán nem baromság simán fel lehet építeni olyan épületeket, ahol lehet élni akár a holdhoz hasonló elég ellenséges környezetű bolygókon. De pl a Titánon is, ha a hideget nem vesszük figyelembe, egyetlen oxigénmaszkkal járkálhatnál sérülés nélkül, mert a légkörében ugyanazok az anyagok vannak mint a földében, elég hasonló arányokban, csak az oxigén hiányzik. Szóval viszonylag barátságos égitestek is vannak a naprendszerben.
Omega  
2006. aug. 29. 22:03 | válasz | #32
Nem úgy értem persze, hogy nem lehetne kihasználni az ásványkincseket energiatermelés és hasonló célokkal,
no de kutyástul macskástul lelépni innen, elég nonszensz.
Pl energiatermelés: Helium3

Omega  
2006. aug. 29. 21:51 | válasz | #31
Hát, hogy az emberiség egyszer elmegy néhány másik bolygóra és ott majd letelepedik egy jó nagy baromság és még ha egyszer megvalósíthatóvá is válik csak fantazmagória.
Az evolúció során egyszerűen földi létre kilakult élőlények vagyunk semmi okunk, sincs rá a valóságban, hogy elmenjünk innen, sokkal egyszerűbb és jobb is erre a bolygóra vigyázni, megóvni a káros hatásoktól, fenntartható erőforrásokra támaszkodni. (persze még ez sem valósult meg de majd 10-20 év múlva talán)
Sanyix   "Rest in Peace Sanyix" 
2006. aug. 29. 15:34 | galéria | válasz | #30
Hát :\ a víz nem sok kárt okoz az atmoszférában :) márpedig a folyékony hajtóanyagú űrsikló főhajtóműben ez keletkezik a hidrogén, és az oxigén reakciójából :) az OMS hajtóművek hidrazint használnak, ami elég mérgező, de az oms hajtóművet csak az űrben használják. A gyorsítórakéták nemtudom mit használnak. A szojuzok is szennyezhetnek valamennyit, mert hidrogén helyett kerozint használnak (mer ócsóbb).
2006. aug. 29. 14:43 | válasz | #29
Amikor elolvastam a cikket egy dolog nagyon szemen szúrt. Mégpedig az, hogy az űrállomás az elkészültekor 1 milló font = 453,59 tonna tömegű lesz. Biztos látott már mindenki fellövést, óriási mennyiségű üzemanyagot kell elhasználni hozzá, hogy az űrbe kilőjünk valamit (az világűr "kezdete" kb 100km magasságban van). Korábban foglalkoztak azzal, hogy az ilyen kilövések mekkora kárt okoznak a légkörben, de manapság nem hallok erről semmit. A repülők is rengeteg szennyezést okoznak a levegőben és megpendítették a hírt, hogy környezetvédelmi díjat rónak ki a repülőtársaságokra (egyben ezzel az utasokra). A kérdés az lenne: Vajon ez az űrprogram mekkora kárt okoz a Föld atmoszférájában?
Mielőtt azt hinné valaki, hogy űrutazás ellenes vagyok, jelzem, mellette vagyok és szurkolok neki, de azért gondolni kell a környezetre is...
assdf  
2006. aug. 29. 13:02 | válasz | #28
Ennyire nem lehetsz rövidlátó...
Kezdetben amerikába is csak egy pár "szerencsétlen" ment el, sőt indiába is, meg ausztráliába is...
Ráadásul kökemény tények vannak. Az emberiség nagyon hamar túl fog népesedni. Az anyagi javak ezzel forditottan arányosan egyre fogynak. A végeredmény egy újabb világháború lesz, csak épp a mai fegyverekkel vszinü ez lesz az utolsó is egyben. Nem lenne egyszerübb inkább kolonizálni a Holdat és a Marsot? Meg úgy egyáltalán is, ki tudja milyen sokféle/fajta ásványi kincseket rejtenek magukban. Talán még a fogyóban lévő földi készleteket is pótolni lehetne velük. Csak hát egyszerübb háborúkat vivni a földön az olajért (meg később majd a vizért) mint inkább kolonizálni egy másik bolygót, mégha költségeiben könnyen lehet hogy kevesebb lenne mint amennyibe ezek a háborúk kerülnek...
NEXUS6  
2006. aug. 28. 14:57 | galéria | válasz | #27
Nem fordult és lefújták!;(((
mrzool  
2006. aug. 28. 14:05 | válasz | #26
Bocsánat, elírtam, az eredeti neve Freedom lett volna.
mrzool  
2006. aug. 28. 14:02 | válasz | #25
Az 1992-es dátum az Alphára, azaz a 100% amerikai űrállomásra vonatkozott. Aztán kiderült, hogy nem fog menni, összeállt sok-sok ország, és megszületett az ISS terv, aminek az ezredforduló környékére kellett volna elkészülnie.
Thrawn  
2006. aug. 28. 13:57 | válasz | #24
Az eredeti dátum a cikkben is szereplő 1992. Hogy miért? Egy kis történelem és számtan. 1992-1492=500.
mrzool  
2006. aug. 28. 10:58 | válasz | #23
A kilövőállás kapta a villámot, de végül is mindegy + kapnak egy hurrikánt az arcukba... Jöhet a decemberi fellövés, ha nem fordul el a vihar.
NEXUS6  
2006. aug. 28. 10:52 | galéria | válasz | #22
Közben még a villám is belecsapott szegény űrsiklóba.

De azt mondják nincs gond.
mrzool  
2006. aug. 28. 10:32 | válasz | #21
"Amúgy ISS nem a pénzhiány miatt csúszott, hanem az űrsiklók miatt."

Naa... Ez erős csúsztatás! Lehet fiatal vagy, én még tisztán emlékszem, hogy a 90-es évek elején és közepén milyen határidők és tervek voltak. Jó esetben már 2000-2001 körül el kellett volna készülnie az egész állomásnak...
sgbo  
2006. aug. 28. 10:27 | válasz | #20
azért hogy egy évig utaztassunkpár pár szerencsétlent, örüljenek egy sort, majd jöjjenek vissza???
Amúgy ISS nem a pénzhiány miatt csúszott, hanem az űrsiklók miatt. lehetett volna 10x ennyi pénz, akkor sem tudták volna építeni.
2006. aug. 28. 09:30 | válasz | #19
Raegen és Bush. Egyik sem volt soha szimpatikus, de mindegyik építi az űrhajós terveket.
Hozsannát néked Star Wars!
brueni  
2006. aug. 28. 08:30 | válasz | #18
az ember egyszerre tud végtelenül okos és végtelenül buta lenni.
a mars, a hold ott van, és ott is marad. megvár. az olaj, a hatalom pedig itt van, és qurv-ára fogyóban. de ezt látjuk, mert nélülözhetetlen. a jövőben meg senki sem biztos és félnek invesztálni. nemcsak casht, hanem know-how-t is.

szóval világszemmel nézve böszmék vagyunk, és nem tudunk emberiségként fellépni...

sztem...
2006. aug. 27. 23:51 | válasz | #17
ha nem lenne ez az ostoba kapzsi háborúskodási hacacáré, már rég lenne holdbázis is, nemcsak egy félkész ISS... :s
2006. aug. 27. 20:35 | válasz | #16
Egyetértek. Én akkor is elmennék oda ha tudom a jegyem csak oda szól. Minden felfedezésnek voltak áldozatai, nem lehet ezt tagadni. Ha pedig biztonságra játszanak akkor csak 15-20x később történik meg az áttörés. De mit várunk egy olyan világban ahol ezrek halnak éhen, és ezrek halnak bele olyan dolgokba amiket mi max kiröhögünk mert van rá gyógyszerünk. És míg valahol ezrek halnak meg így semmi hír, majd meghal 100 ember mert összedől egy romos ház, az már katasztrófa...
mrzool  
2006. aug. 27. 19:51 | válasz | #15
Kár, hogy sohasem fog így kinézni. Ez egy régi kép, a 90-es évek végi tervek szerinti.
Caro  
2006. aug. 27. 19:16 | válasz | #14
lehet inkább 4 év az a 10 :)
nfr  
2006. aug. 27. 19:14 | válasz | #13
nagyon királyul néz ki ez az űrállomás a képen
2006. aug. 27. 18:51 | válasz | #12
Ez a baj, hogy manapság szinte semmit nem indítanak el, aminek a megtérülési ideje 10 év felett van.
Ez pedig épp az a terület, ami lehet 100 éven belül sem térül meg, viszont egyszer akár az emberiség túlélését is jelentheti.

Robotot meg már sokszor küldtünk oda. Ideje tovább lépni.
Zedas  
2006. aug. 27. 17:39 | válasz | #11
Igen, engem is nagyon tud idegesíteni, amikor egy cikkben nem metrikus mértékegységeket találok... csatlakozom!
Troll  
2006. aug. 27. 16:49 | válasz | #10
Kedves Cikkíró, miből állna az angolszász mértékegységben levő adatokat SI-be átkonvertálni? Attól tartok, mindössze fél perccel tartana tovább a cikk megírása.
sgbo  
2006. aug. 27. 16:44 | válasz | #9
Jelenleg kb. nulla dolgot profitálna az emberiség a marsutazással... Robotok sokkal hasznosabbak ( amíg nem találunk ki vmilyen forradalmi meghajtást )
2006. aug. 27. 15:59 | válasz | #8
Mi értelme volt ennek a hozzászólásnak?
bvalek2   "Rest in Peace bvalek2" 
2006. aug. 27. 15:42 | válasz | #7
Az emberiség szépen feléli a Föld erőforrásait. A Naprendszer erőforrásai hihetetlenül nagyobbak, mint a Földiek. Tehát két lehetőség van: legyilkolni egymást az erőforrásokért, vagy békés űrkolonizálást végrehajtani. Személy szerint inkább megyek kisérleti űrhajón a Marsra, minthogy katonaként öljem az ellenséget. Űrhajósként is könnyen meghalhatok, de őszintén szólva inkább robbanjon fel velem a Columbia, minthogy fejbe lőjön egy elleséges katona. Szerintem az izraeli ezredes, aki meghalt a Columbián a robbanáskor szerencsésebb, mint azok az izraeli katonák, mint akiket libanoni gyerekeket küldtek megölni, és ráléptek egy aknára.
2006. aug. 27. 15:23 | válasz | #6
Mi értelme háborúzni?
2006. aug. 27. 15:23 | válasz | #5
Miértelme átkelni az atlanti óceánon? Talán Kolombusz hülye volt?
2006. aug. 27. 15:22 | válasz | #4
Csak az iraki háborúra költött pénzből a NASA szinte összes nagyobb programját véghez lehetett volna vinni, marsutazással, holdbázissal együtt.
sgbo  
2006. aug. 27. 15:21 | válasz | #3
MI értelme embert küldeni a marsra????
bvalek2   "Rest in Peace bvalek2" 
2006. aug. 27. 14:40 | válasz | #2
Egyetértek. Ovodás koromban csodálkoztam is, hogy nem lehet a Marsra utazni. Hogy hogy? hiszen ott van, miért nem jutott még senkinek az eszébe elutazni oda?
Erre kéne az emberiségnek koncentrálni. Ha valamelyik fejes terjeszkedni akar, azt ne ártatlanok rovására tegye, ott az egész Naprendszer üresen. Még jót is tenne az emberiséggel a mohóságával.
2006. aug. 27. 14:25 | válasz | #1
ahelyett hogy ide pumpálnák a pénzt, viszik el háborúkra. A NASA költségvetését megszabdalták, az ESA is kevés pénzt kap, jönnek a politikusok a baromságaikkal miközben lövésük sincs az egész űrkutatáshoz.. Mér van ez így?