Kétévnyi munka végére tettek pontot a Nemzetközi Csillagászati Szövetség (IAU) tagjai, miután meghatározták a különbséget a bolygók és a "kisebb naprendszerbeli égitestek" között.

A meghatározást az IAU háromévente, idén augusztus 14. és 25. között Prágában megtartott gyűlése keretében fogadhatják el. Ha a Szövetség 24-én leteszi a voksát a meghatározás mellett, akkor a Naprendszer immár 12 bolygóval fog rendelkezni, számuk pedig a megfigyelési technikák fejlődésével egészen biztosan tovább fog gyarapodni. A klasszikus bolygókhoz egy új kategória, a Plútó-szerű objektumok, a plutonok és a Ceres csatlakoznának. A Plútó megtartja bolygó státuszát, ugyanakkor mintául szolgál a plutonok számára.


Az új bolygók és méreteik a Földhöz viszonyítva
Az újabb és újabb technikák olyan új objektumokat tártak elénk, melyet a régi, évezredeken át gyakorolt módszerekkel nem lehetett észlelni. A fejlődést azonban eddig nem igazán követték a meghatározások. Az elmúlt években felfedezett, a Naprendszer peremvidékén meghúzódó méretes objektumoknak köszönhetően az eddig csak vitatémaként szolgáló bolygó meghatározás kidolgozása azonban elkerülhetetlenné vált.

Ez első pillantásra nem tűnik túl bonyolult feladatnak: a bolygó egy nagy kerek égitest. Ez eddig rendben is van, viszont ezek után jön a kérdés, hogy hol húzzuk meg a felső, de elsősorban az alsó határt? Milyen nagynak és mennyire kereknek kell lennie egy eddig inkább aszteroidaként számon tartott objektumnak, hogy bolygónak nevezhessük?

"A modern tudomány jóval több ismeretet ad annál a ténynél, hogy a bolygók a Nap körül keringő objektumok. A legutóbbi felfedezések olyan objektumokat tártak elénk, melyek méretben összevethetők, sőt esetenként nagyobbak a Plútónál, így jogosan vetődött fel a kérdés, vajon bolygóknak tekinthetők-e ezek az égitestek" - magyarázta a definíció születését Ron Ekers, az IAU elnöke.


A Naprendszer kibővítve az új bolygókkal
A Szövetség alakulása, 1919 óta tölti be a döntnök szerepkörét a bolygók és holdak nómenklatúrájában. Az IAU csúcsa, az Eckers vezette Végrehajtó Bizottság két évvel ezelőtt adott megbízást a bolygó definíciójának kidolgozására, majd június végén létrehozott egy csillagászokból, írókból és történészekből álló hétfős testületet a meghatározás elbírálására. A definíció elfogadásához mind a hét tagnak igennel kellett voksolnia, ami a testület elnöke, Owen Gingerich szerint eleinte egyáltalán nem tűnt megvalósíthatónak, a második nap végére mégis megszületett az egybehangzó megállapodás.

"A bolygó olyan égitest, ami (a) elegendő tömeggel rendelkezik saját gravitáció fenntartásához, ami feltételez egy hidrosztatikai egyensúlyt, ezáltal egy gömb alakot, és (b) egy csillag körül kering, viszont nem lehet egy bolygó csillaga vagy holdja" - írta le röviden a meghatározást Richard Binzel a döntéshozók egyike.

Tehát két feltételnek kell megfelelnie egy bolygó címre áhítozó égitestnek, egyrészt csillag körül kell keringenie, miközben nem lehet csillag, másrészt elég nagynak kell lennie, hogy gravitációja által gömb alakot vegyen fel. Erre elvileg egy 800 kilométer átmérő fölötti, megfelelő tömegű objektum már képes. Ha a határozat elfogadásra kerül a Naprendszer bolygóinak listája az alábbiak szerint fog alakulni: Merkúr, Vénusz, Föld, Mars, Ceres, Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz, Plútó, Charon és a 2003 UB313, melynek elnevezéséről elvileg szintén a prágai találkozó keretei között születhet meg a döntés.


A bolygó vagy pluton besorolásra váró égitestek
Ha az új rendszer bevezetésre kerül, akkor hamarosan bolygók tucatjával gazdagodunk - jelenleg is 12 jelölt foglal helyet az IAU várólistáján. Ejtsünk azonban szót az eddig csak megemlített plutonokról is, melyek abban különböznek a klasszikus bolygóktól, hogy pályájuk több mint 200 évet ölel fel, erősen döntött és többnyire elliptikus. Ezek a jellemvonások mind a klasszikus bolygóktól eltérő eredetükre utalnak. A bolygó meghatározásáról, valamint további négy határozat elfogadásáról augusztus 24-én a 14 óra és 17.30 közötti ülésszakon döntenek.