Jövőbe mutató kísérletet végeztek el az IBM kutatói a napokban, amelyben a szilícium lehetséges utódait használták fel. Az egymolekulás "kapcsolók" - laboratóriumi körülmények között - sikerrel teljesítették feladatukat.
Hirdetés
A vállalat zürichi kutató laboratóriumában a hónap elején végezték el a kísérletet, hogy választ kapjanak a molekulák lehetséges felhasználásával kapcsolatos kérdésekre. A teória szerint egyetlen molekula és arany elektródák felhasználásával a jelenleginél jóval kisebb méretű kapcsolót hozhatnak létre, amelyet tetszőlegesen állíthatnak "0", illetve "1" állásba. A sikeres kísérlet arra utal, hogy a jövőben van esély a jelenlegi technológiák leváltására.
A molekula az elektródák közé helyezve
A BPDN-DT jelzésű speciális molekulát a houstoni Rice Egyetem csapata állította össze James Tour professzor vezetésével. Ezt két arany elektróda közé helyezték, amelyeket pikométeres pontossággal mozgathatnak. Az eltérő állapotok közötti kapcsolás legrosszabb esetben 640 mikroszekundum alatt teljesül és felső határt egyelőre nem tudnak húzni, ehhez ugyanis további kísérletekre van szükség. A molekula mérete 1,5 nanométer, ami szembeállítva a jelenlegi 65 és 90 nanométeres technológiákkal jelentős előrelépésnek tűnik. Általános vélekedés szerint a szilícium alapú technológia 20 nanométer alatt már komoly gyártási és gazdaságossági problémákat okoz majd, közeledünk tehát a végső határ felé.
Memória művelet az új rendszerben
Bár a Rice kutatásainak eredményét már egymolekulás tranzisztorban is felhasználták, még mindig folyik a vita arról, hogy ez milyen hatásfokkal működik, és milyen gyakorlati előnyökkel járhat a kereskedelmi forgalomba szánt termékeknél. A mostani vizsgálatokat extrém hidegben hajtották végre, ám megfigyeléseik szerint a állapotváltás folyamata szobahőmérsékleten is lezajlott. Igaz, itt az arany "puhulása" gyors véget vetett a dolognak, mindössze néhány további kapcsolásra volt idő. Az IBM azonban optimista a technológia felhasználását illetően, szerintük a közeledő korlátok áttörésében - az újgenerációs félvezetők, a spintronics és a nanocsövek és mellett - a molekulák kapják majd a főszerepet.
"Jelenleg a molekuláris rendszer felépítése és a kísérletek közben mért elektronikus tulajdonságok közötti kapcsolat vizsgálatára koncentrálunk. A következő lépésben a kapcsolásért felelős mechanizmust vesszük majd szemügyre" - jelentette ki Heike Riel, a kutatócsoport tagja. Elmondása szerint főleg ez utóbbin múlik a kapcsolási sebesség, és a további tesztekben a tulajdonképpeni aktív területet helyezik górcső alá.
640 us , ettöl sokkal jobakat is csinált az IBM, amiröl talán itt(sg) is olvashattunk.
mcganyol: 500Ghz volt amire te gondolsz szerintem.
Memróia célokra a molekuláris dolgoknak szvsz. van jövője, hogy konkrétan ennek a molekulának van-e azt nem tudom, de ránézésre jónak tünik . De nagy fehérjés,aminosavas cuccok egy bitre vagy kapcsolóra, az nem jó, tul nagyok és lassuak általában.
Nailboy #3 : Valóban ez a sokadik ilyen cikk itt is, de hát nincs miröl írniuk :) Már mindent leírtak .
Ja és már sokszor elmondtam a Moore törvény be lesz tartva, mer az jelenti a legtöbb aranyozott latinumot (cash).
Linux nem Win: http://www.unixlab.hu/LNW/index.html
gentoo : http://www.gentoo.org/main/hu/philosophy.xml
Én sem szeretem a túl sok "álom-építő" cikket, de ez speciel szerintem nem volt olyan légből kapott, ámítgatós. Az a merőleges másnesezéses tárolás dolog inkább csak technikai újítás volt, tudományosan nem volt akkora újdonság. A cikkben nem csak egy 1-bites memóriacella-féléről van szó, ami ugye önmagában nem tud számításokat végezni (de szupernagykapacitású memóriák még készíthetők belőle, ami kicsit optimálisabb, mint papírra számokat írkálni, hogy a másik felvetésről ne is beszéljünk :P), hanem már tranzisztort is sikerült csinálni, és ugye tranzisztorokból sokminden felépíthető. Mondjuk szükség van hasonlóan mini egyéb "alkatrészekre" is.
Ha sok van belőle kis helyen, akkor közömbösíthető a lassúság (pl. sok kis egység egymáshoz képest asszinkron működése, stb.). Az agysejtek még lassabbak..
Multkor olvastam hogy vannak baktériumok amik szilíciumot rendezik bizonyos struktúrákba. Most azon gondolkodnak hogy rávegyék a bacikat hogy megfelelő procikat is tudjanak felük készíteni. szerintem ez hamarabb jön el mint a molekula vagy genetikai számítógépek. A fejlődés és a verseny pedig manapság akkora hogy nem hinném hogy sokáig tunák tartani a jó dolgokat.főleg ha azt nézed hogy szuperszámítógépeket is vesznek nagy cégek. Ezek kutatások csak.
Hiába képesek ezeket a cuccokat évekkel előre megtervezni,vagy nagynehezen egy működő példányt laborban legyártani,ha az adott időben az olcsó,gazdaságos sorozatgyártás nem megoldható.(10 milláért nyilván nem vennéd meg...:-))
Nagyon is elképzelhető,hogy az X2 magját már 2001-ben megtervezték,csak épp ki kellett várni a 90nm technológiát,hogy legyárthassák....
A múltkor is volt egy ilyen szintű ibm-es cikk, hogy valami feszített szilícium lapkával meg abszolút nulla fok közelébe hűtéssel 5Thz-en járatták a procit és azt tették még hozzá, hogy a felét elvitte volna szobahőmérsékleten is a cucc :) Szerintetek ha tudnának ilyen procikat csinálni, kiadnák? vagy folyamatosan éveken (évtizedeken) át csak "lebutított", de egyre gyorsabb verziókat, mert így ugyanazt el lehet nagyon sokszor is adni fejlesztés álnév alatt. De lehet paranoiás vagyok. Ebbe erősen belejátszott, hogy a mostani X2-es procim tokozásán bele van gravírozva hogy AMD 2001 R (az r kis karikában). wtf?!?
biztos ezt az x2 elnevezést 2001ben védették le... vagy tényleg nem értem, gondolom nem akkor gyártották, bár első ránézésre tök olyan :-D
Elösször lőjünk rájuk atomot, aztán valami DURVÁT!
Az ironia az egy olyan dolog. Amit ha valaki nem ert akkor visszaut.
Ha szerinted en valoban szarbol szeretnek logikai kapukat felepiteni akkor mokas srac lehetsz. :)
Amugy a velemenyemet leirtam. az elobb.
Amugy nem furcsa hogy 25 evig ugyanazon a szinten lesznek ezek a fejlesztok a molekulajukkal mint te vagy en a papirral vagy a kepzelebeli "kulaszamitogeppel"?
Amugy tudom ugy szamolni mint egy szamitogep. Csak kicsivel lasssabban...
Lehet hogy a hasonlat eros, de szemely szerint abbeli velemenyemet fejtettem ki hogy jobban orulnek olyan tudomanyos cikkeknek amelynek a megvalosulasa inkabb a kozeljovo vagy belathato ido. Nem egy teljes emberolto.
Pledaul ilyen cikk volt a merevlemezeknel a meroleges elrendezesu magneses adattarolas (jo biztos nem pontosan ez a megfogalmazas). Olvashattunk rola es lam mar van is belole valami.
Nem mondom hogy nem kellenek "futurisztikus" cikkek, de az ilyenbol annyi volt mar hogy uncsi.
Hát valamit nagyon nem értesz akkor.... Az általad tojt hurkát 65nm-esre meg tudod csinálni? És az nem furcsa, hogy le tudsz írni egy papírra 0-kat és 1-eseket mégsem vagy tudsz úgy számolni mint egy számítógép???????
Szertem ezeket a hireket ahol kb 1 valami 0 es 1 allast tud felvenni... Hat bocs tojok egy hurkat es az is tud 0 es 1 allast felvenni. Sot jol miniaturizalni is lehet. Lecsippentesz egy csimbokot...
Nyomtatás
Elküldés e-mailben
IBM: molekulák vehetik át a szilícium helyét
Olcsó ikermagossal hódítana az AMD
Elkészült az Xbox 360-hoz szánt HD DVD
Apple: PowerMac a múlté, Mac Pro a menő
Sony: teljes erővel zajlik a PS3 gyártása
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
.
.
