Megmérték a látás sebességét
2006. július 31. 16:53, hétfő
Szemeink nagyjából egy gyors Ethernet kapcsolat sebességével közvetítik az információt az agyba. Ez egész gyorsnak hat, a számítást végző kutatók szerint azonban neuronjaink ennél jóval nagyobb teljesítményre is képesek lennének.

Hirdetés

A Pennsylvania Egyetem orvosi karának kutatói egy tápanyagokban gazdag folyadékban elhelyezett tengerimalac retinához kapcsoltak elektródákat, majd a retinára képeket vetítettek. Eközben egy számítógép rögzítette a retina azon sejtjeinek aktivitását, melyek a látóidegekhez, az agy vizuális kérgéhez továbbítják az információt - ezek az úgynevezett ganglion sejtek.


A ganglion sejtek
A számítógép elemzése szerint a tengerimalac retina másodpercenkénti 875 kilobites sebességgel továbbította az adatokat, ami az emberi szemre átszámítva 8,75 megabitet jelent másodpercenként, mivel az emberi retina körülbelül tízszer annyi ganglion sejttel rendelkezik, mint a tengerimalacé.

Ahogy már a bevezetőben is említettük, ez közel sem jelenti a maximumot, Vijay Balasubramanian, a tanulmány egyik szerzője szerint neuronjaink szinte minden egyes milliszekundumban képesek lennének egy felvillanásra, ezzel szemben átlagosan másodpercenként mindössze négyet teljesítenek. A kutatók szerint a sebesség az energiahatékonyság oltárán esik áldozatul.

Az emberi agy a teljes testtömeg csupán 2%-át teszi ki, működtetéséhez azonban anyagcserénk 20%-ára van szükség. A neurális átjárók rengeteg energiát emésztenek fel, ami nagyobb sebesség esetén tovább fokozódik. Ennek kompenzálására a természet két csoportra bontotta a retina ganglion sejtjeit, a mozgékonyakra és a lomhákra. A fontos képi információkat a mozgékony sejtek szállítják, ezek észlelik a gyorsan mozgó objektumokat, ahol egyetlen másodperc töredékén akár egy élet is múlhat. Ilyenkor sejtenként 13 bit/s sebességgel jutnak el az adatok a látóidegekhez. A tengerimalacnál a sejtek mindössze 30%-a mozgékony, azaz a munka nagy része a lomha sejtekre hárul, melyek egyenként 6-8 bit/s "sávszélességgel" működnek. Ezek többnyire kevésbé fontos feladatokat végeznek, mint például egy tárgy széleinek észlelése, vagy a látás járás közbeni stabilizálása.

Összességében a kutatók úgy vélik a ganglion sejtek aránytalan eloszlása a retinában egyfajta evolúciós hatékonysági elemzés eredménye. A mozgékony sejtek a vizsgálatok szerint nem túl hatékonyak, míg lomha társaikban minden elektromos impulzuscsúcs 2,1 bit információt szállít, a gyors sejtek csak 1,8 bitre képesek impulzuscsúcsonként, igaz gyakrabban villannak fel. Tehát jóval nagyobb energia befektetésért korántsem kapunk annyival több információt, hogy meg is érje a fáradozást. Balasubramanian szerint ugyanez mehet végbe az agyban is, lehetne sokkal gyorsabban gondolkozni, csak a szervezet nem bírná erővel.
Laptopok

Már 49 900 Ft-tól!

E-book olvasók

Már 17 043 Ft-tól!

Tablet PC-k

Már 23 140 Ft-tól!

LCD monitorok

Már 19 800 Ft-tól!

részletek » részletek » részletek » részletek »
Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
Hirdetés



Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
2006. dec. 28. 12:50 | válasz | #148
Egy agyat figyeltem a neten és ugy láttam, mintha abban egy emberi alak ülne egy fotelben, akár egy szürke ufonauta volna és a homlok irányába van a szeme, lába pedig a nyak irányába lefelé. Talán a lélek önmaga egy párcentis emberke a fejben?
2006. aug. 31. 14:06 | válasz | #147
"No és biztos vagy benne, hogy a definíció csak szavakból állhat?"

Mondtam ilyet?

"De ha akarod, fogalmazzuk át a mondatot: "...és a részecskéket a viselkedésüket leíró egyenletek határozzák meg igazán egzaktul". Ez szinte ugyanaz, nem?"

Hasonló, de ugyanúgy hibás. Ráadásul kevésbbé egzakt, mivel a "meghatározás" sokmindent jelenthet.

"magukon a meghatározásokon, amik emberi ideákon alapulnak."

Min alapuljanak? Emberek vagyunk, nem? A definícióknak az a szerepük, hogy az emberek egymás közti kommunikációját lehetővé tegyék, és segítsék a gondolkodást.
A világ leírására modeleket használunk.

"Talán az, hogy olyan, hogy anyag, nincs is - az csak az energia egy megjelenési formája."

Einstein is valami ilyesmit mondott.

"Sőt, az energia is egy képzetes dolog: az is csak a világ működését meghatározó törvények kifejeződése."

Igazából ezt mondja a fizika is.

"De még ez sem a "lényeg""

Ezzel egyetértek.

"mivel ugye honnan jönnek ezek a törvények?"

Ez egyelőre filozófiai kérdés. Vannak tudósok, akik szerint az élet létrehozásához elég komplex világegyetem nem lehet másmilyen, a fizika minden törvénye matematikai szükségszerűség.

"Nos ehhez képest kicsit "elbizakodott" azt mondani, hogy valamely anyagi részecske tulajdonságainak meghatározása megmondja, hogy az pontosan micsoda..."

Megmodja, hogy micsoda a legjobb tudásunk szerint. De mint mondtam, a definíció csak azt mondja meg, hogy a valós világ melyik objektumára gondolunk (persze csak ha létező dologról van szó). Nem kell tökéletesnek lennie, csak annyira pontosnak, hogy ne legyen belőle félreértés.
De igazából még mindíg nem világos, hogy mit értessz az alatt, hogy "megmondja, hogy az pontosan micsoda".

"egy pillanatra megállhatnánk elcsodálkozni, hogy valamilyen információ bizony azonnal átmegy..."

A fizikusok úgy 60-70 éve megálltak ezen csodálkozni.
De ismétlem: ez csak akkor csoda, ha a mindennapi tapasztalathoz hasonlítjuk.
Milyen alapon írjuk elő a világnak, hogy milyen legyen?

"Tükrök: mit is hagytam ki? Azt, hogy féligáteresztő tükrőkről van szó? De hát az hozzá tartozik a dologhoz."

Pontosan azért nem szabad kihagyni, mert hozzá tartozik a dologhoz.
A tükör az, ami visszaveri a fényt. A tükrök döntő többsége közel 100%-ot ver vissza.
A féligáteresztő tükör az egy igen speciális fajta tükör, tehát illik megemlíteni, ha erről beszélsz. Ráadásul ennek a funkciója nem is az, hogy visszaveri a fényt, hanem az, hogy kettéosztja a fénysugarat.
Alapvető dolog, hogy ha azt mondod:"háromszög", akkor senki se egyenlő szárú háromszögre gondol, hanem általános háromszögre.
Amikor tükröt mondtál, eszembe jutottak a féligáteresztő tükrök, de mivel te nem azt mondtad, hanem csak tükröt, nem voltam benne biztos, hogy mire gondolsz, így visszakérdeztem.
dez  
2006. aug. 25. 22:26 | válasz | #146
No és biztos vagy benne, hogy a definíció csak szavakból állhat? Lásd pl. matematikai definíció (a magyar nyelvű oldalon). Ez alapján szerintem egy képlet is lehet maga a definíció. Pl. képzeld el azt az esetet, amikor nincsenek szavak egy dolog tulajdonságaira, de valahogy mégis csak meg kell határozni.

De ha akarod, fogalmazzuk át a mondatot: "...és a részecskéket a viselkedésüket leíró egyenletek határozzák meg igazán egzaktul". Ez szinte ugyanaz, nem? Na de mindegy, nem az egyenleteken volt a hangsúly, hanem - többek között - magukon a meghatározásokon, amik emberi ideákon alapulnak.

"De, igazából én arra vagyok kíváncsi, hogy milyen jobb ötleted van neked a definícióra, ami mindíg egyből a lényeget ragadja meg, és nem kell később finomítani? Egyáltalán mi az hogy "lényeg"?"

Talán az, hogy olyan, hogy anyag, nincs is - az csak az energia egy megjelenési formája. Sőt, az energia is egy képzetes dolog: az is csak a világ működését meghatározó törvények kifejeződése. De még ez sem a "lényeg", mivel ugye honnan jönnek ezek a törvények?

Nos ehhez képest kicsit "elbizakodott" azt mondani, hogy valamely anyagi részecske tulajdonságainak meghatározása megmondja, hogy az pontosan micsoda...

Azonnali információ-átvitel: na, miután specifikáltuk, hogy nem emberi indíttatású információ átviteléről van szó, egy pillanatra megállhatnánk elcsodálkozni, hogy valamilyen információ bizony azonnal átmegy... :)

Tükrök: mit is hagytam ki? Azt, hogy féligáteresztő tükrőkről van szó? De hát az hozzá tartozik a dologhoz.
2006. aug. 25. 09:20 | válasz | #145
"Ezt írtam: az "anyag" a klasszikus felfogás szerint részecskékből áll, és a részecskéket a viselkedésüket leíró egyenletekkel definiálják. -- Az egy másik dolog, hogy én speciel ezzel nem értek teljesen egyet. Látod a különbséget?"

A gondom itt is az, hogy a definíciót nem az egyenletek alkotják.
Lehet, hogy a definíció és a model közti különbséget nem érted?
Akkor nézzük:
Definíció
Model
Röviden:
A definíció az adott ojjektum azon leglényegesebb tulajdonságainak halmaza, melyek alapján pontosan azonosítható. Célja, hogy mindenki értse amit mondunk, és ne beszéljünk el egymás mellett. A definíció változhat, ahogy tudásunk bővül, de jobb esetben ugyanarra a dologra utal továbbra is, csak pontosabban. Pl. a mértékegységek definíciója sokat változott.
A model viszont az ojjektum egyszerűsített mása, mely egy adott szempontból jól tükrözi az eredeti model összes fontos tulajdonságát. Célja, hogy az eredeti objektum vizsgálatát leegyszerűsítse, illetve egyszerűbb dolgokra visszavezetve magyarázza a tulajdonságait. Ebből az is látszik, hogy egy dolognak akár több modelje is lehet, melyek különböző tulajdonságait veszik figyelembe.
Pl. a foton definíciója:
"In modern physics, the photon is the elementary particle responsible for electromagnetic interactions and light."
Ebben szó sincs egyenletekről.
A foton egy modeljét pedig a Maxwell egyenletek alkotják. Bár ezekben nincs meg egy rettentő fontos tulajdonsága (a kvantumosság), mégis remekül használhatók nagyon sok esetben (ahol a kvantumosság nem számít, pl. optika).

"Ebből már látható, hogy a puszta viselkedést leíró definíció kissé hiányos, nem fogja meg a lényeget."

Nos, mint mondtam, a definíció nem feltétlen csak a viselkedésről szól. Tulajdonságokról szól általában. És változhat ahogy tudásunk bővül. Pl. a "puszta viselkedés" azért "kissé hiányos" definíció, mert magáról a "puszta viselkedés"-ről hiányosak az ismereteink.
De, igazából én arra vagyok kíváncsi, hogy milyen jobb ötleted van neked a definícióra, ami mindíg egyből a lényeget ragadja meg, és nem kell később finomítani? Egyáltalán mi az hogy "lényeg"?

"És? Ebben hol van benne, hogy az ember által átvinni kívánt információról lenne szó?"

Nincs benne, mert nem specifikálja, hogy miről van szó. Tehát elvileg az állítás igaz, de gyakorlatilag nem egészen, mivel az általánosabb fogalmazás általánosabb viselkedést sugall. Különösen, hogy ilyen definíciószerűség akart lenni.

"Szükségtelen. "A legalapvetőbb kvantummechanikai tükör-kísérletek" <- ebből szerintem egyértelműnek kellene lennie."

Nos, a kvantumfizikában általában féligáteresztő tükröt használnak a kísérletekhez, hogy két tökéletesen kohherens nyalábot kapjanak. Tehát itt a lényeg nem a tükröződés, hanem az, hogy egy nyalábból kettő lesz. Ha erre gondoltál, akkor tudom, hogy miről beszélsz, de ez esetben rosszul fogalmaztál, mert pontosan a lényeget hagytad ki.
dez  
2006. aug. 24. 01:47 | válasz | #144
Pontostok: ez már nem is csak az én egyéni véleményem, lásd energia-információ tétel. Viszont a klasszikus fizika rendszerén belül hiánytalannak számít(ott) a viselkedés leírás, mint definíció elv.
dez  
2006. aug. 24. 01:44 | válasz | #143
"Te épp azt írtad, hogy NEM ez a definíció szerinted."
Ezt írtam: az "anyag" a klasszikus felfogás szerint részecskékből áll, és a részecskéket a viselkedésüket leíró egyenletekkel definiálják. -- Az egy másik dolog, hogy én speciel ezzel nem értek teljesen egyet. Látod a különbséget?

"Egyébként meg kell különböztetni a jelenség és a model tulajdnoságait. Lehet egy jelenségnek olyan ismert tulajdonsága, amit a legjobb model se tud magyarázni.
Az egyenletek a model részei. Általában jól egyeznek a kísérletekkel, vagyis a jelenség valódi tulajdonságaival, de fontos elvi különbség van a kettő közt."
Természetesen.

"Látod, mondom, hogy nem értessz vele egyet."
Nem teljesen, és ez csak az én egyéni véleményem.

"Nos, szerinted akkor hogyan leeht megtudni valamiről hogy micsoda? Milyen definiálást vársz?"
Nos, régen ugyebár úgy hitték, hogy az anyag önmagában létező dolog. Aztán rájöttek, hogy az nem más, mint valamiféle energia-csomagok. Még később arra jutottak, hogy valójában az információ az alapvető. Ebből már látható, hogy a puszta viselkedést leíró definíció kissé hiányos, nem fogja meg a lényeget.

"Ismétlem : erről beszélünk : "Aztán később rájött hogy itt valami nem kóser, és bevezettették a qwantum mezőt amely korlátlan sebességű átvitelre képes közeg" "
És? Ebben hol van benne, hogy az ember által átvinni kívánt információról lenne szó?

"Neked kéne végre megtanulni fogalmazni. Gondolatolvasást nem tanítanak az egyetemen."
Szükségtelen. "A legalapvetőbb kvantummechanikai tükör-kísérletek" <- ebből szerintem egyértelműnek kellene lennie.

"Se arról nem szól, hogy lehet, se arról hogy nem. Ezért pontosítottam."
Oké, csak már egy kicsit sok szó fecsérlődik erre...

"Nagyonis fontos dolog."
Fontos, de a lényeg nem az volt.

"Nem feltétlenül kell valaminek lennie."
Igaz, de megmarad a valahogy.

"Nos, ha nem hívják úgy, akkor nem hívják úgy. Egyébként hívhatnák krumplipürének is."
Végülis az is kérdés, kik hívják úgy. :) Lehet, nem a fizikusok, hanem valamilyen műkedvelők, stb. Valahogy be kell azonosítani - még ha kiderülhet is, hogy nincs is ilyen, mert máshogy működik a dolog, stb.
2006. aug. 23. 17:25 | válasz | #142
"Nos, akkor ez miért is volt?: "Jéé... Érdekes, amikor én ugyanezt írtam egy másik topikban, bőszen ellenkeztél ellene...""

Te épp azt írtad, hogy NEM ez a definíció szerinted.
Egyébként meg kell különböztetni a jelenség és a model tulajdnoságait. Lehet egy jelenségnek olyan ismert tulajdonsága, amit a legjobb model se tud magyarázni.
Az egyenletek a model részei. Általában jól egyeznek a kísérletekkel, vagyis a jelenség valódi tulajdonságaival, de fontos elvi különbség van a kettő közt.

"Ezzel viszont már nem értek teljesen egyet. A gravitációra is vannak egyenletek, amik leírják a viselkedését, mégsem tudjuk, hogy micsoda..."

Látod, mondom, hogy nem értessz vele egyet.
Nos, szerinted akkor hogyan leeht megtudni valamiről hogy micsoda? Milyen definiálást vársz?

"Nem az volt a lényeg, hogy mi tudunk-e így információt küldeni, hanem hogy valamilyen információ attól még átmegy."

Ismétlem : erről beszélünk : "Aztán később rájött hogy itt valami nem kóser, és bevezettették a qwantum mezőt amely korlátlan sebességű átvitelre képes közeg"

"Hm, akkor talán add vissza a diplomád."

Neked kéne végre megtanulni fogalmazni. Gondolatolvasást nem tanítanak az egyetemen.

"Itt nincs szó kimondottan ember által átvinni kívánt információról. Csak arról, hogy valamilyen információ átmegy."

Se arról nem szól, hogy lehet, se arról hogy nem. Ezért pontosítottam.

"Na, hát akkor mégiscsak képes a korlátlan sebességű átvitelre... Csak nem azt, amit mi szeretnénk, de ez egy másik dolog."

Nagyonis fontos dolog.

"De attól, hogy nem tudjuk, még valami valahogy átviszi..."

Nem feltétlenül kell valaminek lennie.

"Arról én sem tudok, hogy ezt kvatum-mezőnek hívnák. De akár hívhatnák úgy is."

Nos, ha nem hívják úgy, akkor nem hívják úgy. Egyébként hívhatnák krumplipürének is.
dez  
2006. aug. 22. 18:17 | válasz | #141
"Pedig pont az a lényeg, hogy a dolgokat a tulajdnoságaik definiálják (vagy az, hogy mire használjuk)."
Nos, akkor ez miért is volt?: "Jéé... Érdekes, amikor én ugyanezt írtam egy másik topikban, bőszen ellenkeztél ellene..."

"Azokból tudjuk, hogy micsoda."
Ezzel viszont már nem értek teljesen egyet. A gravitációra is vannak egyenletek, amik leírják a viselkedését, mégsem tudjuk, hogy micsoda...

"De ez az effektus nem használható információ küldésre."
Nem az volt a lényeg, hogy mi tudunk-e így információt küldeni, hanem hogy valamilyen információ attól még átmegy.

"Nem tudom."
Hm, akkor talán add vissza a diplomád. :P

"Igen átmegy. De nem erről van szó. Az állítás így szólt:
"Aztán később rájött hogy itt valami nem kóser, és bevezettették a qwantum mezőt amely korlátlan sebességű átvitelre képes közeg" "
Itt nincs szó kimondottan ember által átvinni kívánt információról. Csak arról, hogy valamilyen információ átmegy.

"Erre reagáltam. Arról van szó, hogy egyrészt nincs közeg, másrészt a "korlátlan sebességű átvitelre képes" sem igaz így ebben a formában, mert csak egy nagyon speciális fajta információ képes végtelen sebességgel terjedni."
Na, hát akkor mégiscsak képes a korlátlan sebességű átvitelre... Csak nem azt, amit mi szeretnénk, de ez egy másik dolog.

"Nem tudjuk, hogy mi viszi át."
De attól, hogy nem tudjuk, még valami valahogy átviszi... Arról én sem tudok, hogy ezt kvatum-mezőnek hívnák. De akár hívhatnák úgy is.
2006. aug. 22. 10:31 | válasz | #140
"Pontosabban azt írtam, a (fizikai-matematikai) leírás maga a definíció. (Mivel számomra ez még nem mondja meg, pontosan micsoda.)""

Pedig pont az a lényeg, hogy a dolgokat a tulajdnoságaik definiálják (vagy az, hogy mire használjuk). Azokból tudjuk, hogy micsoda. Ebből a szempontből az mindegy, hogy matekkal vagy anélkül írjuk le a tulajdnoságaikat.

"Hát tudod, kvantumokban terjedő fény. De lehet, hogy a hullámhossz éppen ennek függvénye."

A hullámhossz a foton energiájával arányos (ez az arány a Planck állandó), és a hullámhosszt nevezzük színnek (a látható tartományban). Pont az a lényeg, hogy a fotocellában keletkező feszültség az energiával arányos, és a kvantumosság miatt az energia a hullámhossztól függ. Erre a magyarázatra kapott Einstein Nobel díjat.

"Hát az alapvető kvantummechanikai tükrös kísérletek. Ebből tudnod kell."

Ott nem igazán a tükör a lényeg, de mindegy. A lényeg az, hogy ugyanarról a jelenségről van szó minden ilyen kísérletnél. És egyik esetben sem lehetséges információt továbbítani.

"Hát nem is a fény terjedéséről van itt szó itt, hanem ugye a szuperpozició egész koherens felállításra kiterjedő egyszerre való összeomlásáról."

De ez az effektus nem használható információ küldésre.

"Gondolom, abból, hogy alap kvantummechanikai tükrös kísérletek, már magad is tudod."

Nem tudom.

"Ez (elvileg) így van, de nem ez a lényeg. Attól még az az információ átmegy."

Igen átmegy. De nem erről van szó. Az állítás így szólt:
"Aztán később rájött hogy itt valami nem kóser, és bevezettették a qwantum mezőt amely korlátlan sebességű átvitelre képes közeg"

Erre reagáltam. Arról van szó, hogy egyrészt nincs közeg, másrészt a "korlátlan sebességű átvitelre képes" sem igaz így ebben a formában, mert csak egy nagyon speciális fajta információ képes végtelen sebességgel terjedni.

"Az viszi át?"

Nem tudjuk, hogy mi viszi át.

"De valaki felhozta, hogy nincs olyan, hogy "pozitív töltés". Ami van, az ugye elektron-hiány. Ergo itt ionok. De akkor ionok (itt a levegőt alkotó gázok ionjai) hozzák létre az alulról induló csatornát?"

Nyílván ionokról van szó, mert lyukak csak kristályokban vannak, és szabad pozitív töltésű elemi részecskék nem kószálnak arrafelé nagy számban.
dez  
2006. aug. 17. 13:04 | válasz | #139
Pontosabban azt írtam, a (fizikai-matematikai) leírás maga a definíció. (Mivel számomra ez még nem mondja meg, pontosan micsoda.)
dez  
2006. aug. 17. 13:03 | válasz | #138
"Szépen le lehet írni neki a tulajdonságait. Az definiálja, hogy micsoda."
Jéé... Érdekes, amikor én ugyanezt írtam egy másik topikban, bőszen ellenkeztél ellene...

"Mire gondolsz?"
Hát tudod, kvantumokban terjedő fény. De lehet, hogy a hullámhossz éppen ennek függvénye.

"A fénysugár iránya, a forrás sebessége, a megfigyelő sebessége, a mérés helye, a gravitációs tér erőssége, stb. Erről szól a rel. elm."
Ja, értem.

"Milyen tükrös kísérletek."
Hát az alapvető kvantummechanikai tükrös kísérletek. Ebből tudnod kell.

"A fény az fénysebességgel terjed. Egyébként meg az állapotfüggvény összeomlás ugyanaz a jelenség mindenhol."
Hát nem is a fény terjedéséről van itt szó itt, hanem ugye a szuperpozició egész koherens felállításra kiterjedő egyszerre való összeomlásáról.

" "Meg egyéb érdekességek is vannak." "
"Pl.?"
Gondolom, abból, hogy alap kvantummechanikai tükrös kísérletek, már magad is tudod.

"Igen, de azt nem te hozod létre. Te a saját információdat nem tudod továbbítani. Sőt, a magától átmenő információt sem tudod kiolvasni. Csak igazolni tudod az átvitel létét, ha mindkét oldalon egyszerre mérsz."
Ez (elvileg) így van, de nem ez a lényeg. Attól még az az információ átmegy.

"Állapot függvénynek, vagy hullámfüggvénynek."
Az viszi át? :)

"Már többen is leírták. De a legegyszerűbb elolvasni a megfelelő helyen:"
A második már volt linkelve. De valaki felhozta, hogy nincs olyan, hogy "pozitív töltés". Ami van, az ugye elektron-hiány. Ergo itt ionok. De akkor ionok (itt a levegőt alkotó gázok ionjai) hozzák létre az alulról induló csatornát? Na, talán le van írva a wikis oldalon. (Apropó, érdekes, hogy máig több különböző teória létezik a pontos lefolyásra...)
2006. aug. 17. 11:29 | válasz | #137
"Na de arról már nem tudják, hogy micsoda, csak úgy van..."

Szépen le lehet írni neki a tulajdonságait. Az definiálja, hogy micsoda.

"Nem volt itt még valami érdekesség az energia-szintekkel?"

Mire gondolsz?

"A vákuum az egy körülmény. Milyen más körülmény lehet még azon belül?"

A fénysugár iránya, a forrás sebessége, a megfigyelő sebessége, a mérés helye, a gravitációs tér erőssége, stb. Erről szól a rel. elm.

"Ez nem így van: pl. a különféle tükrös kísérleteknél is azonnaliak a hatások."

Milyen tükrös kísérletek. A fény az fénysebességgel terjed. Egyébként meg az állapotfüggvény összeomlás ugyanaz a jelenség mindenhol.

"Meg egyéb érdekességek is vannak."

Pl.?

"Egy bizonyos információ azért mégiscsak átmegy"

Igen, de azt nem te hozod létre. Te a saját információdat nem tudod továbbítani. Sőt, a magától átmenő információt sem tudod kiolvasni. Csak igazolni tudod az átvitel létét, ha mindkét oldalon egyszerre mérsz.

"Én sem hallottam még azt valamilyen mezőnek nevezni, de te pl. minek neveznéd?"

Állapot függvénynek, vagy hullámfüggvénynek.

"ps. na ha már itt vagy a fizika diplomáddal, nem akarod szakszerűen megmagyarázni ezt a villám kérdést (lásd pl. #131)? Többeket is érdekelne úgy tűnik. Tehát: mi indul el lentről először?"

Már többen is leírták. De a legegyszerűbb elolvasni a megfelelő helyen:
http://en.wikipedia.org/wiki/Lightning
http://sagv.gyakg.u-szeged.hu/tantargy/Fizika/el/vill/VILLKEL.HTM
dez  
2006. aug. 16. 21:44 | válasz | #136
Mondom: egy bizonyos információ (másik oldalon mérés [bármilyen elnyelődés?] történt) azért mégiscsak átmegy. ;)
mrzool  
2006. aug. 16. 21:18 | válasz | #135
"Egy bizonyos információ azért mégiscsak átmegy... Valahogy, valahol. "

De ha egyszer nem tudod kontrollálni, hogy mi megy át, akkor információtovábbításra sem tudod használni - kész, pont. Ettől persze még remekül lehet használni a kriptogtáfiában, remélem nem kell ecsetelnem, hogy mekkora előnyt jelent ezen a téren.
dez  
2006. aug. 16. 19:12 | válasz | #134
"Dehogynem. Elektromágneses hullám."

Na de arról már nem tudják, hogy micsoda, csak úgy van... :)

"Ő azt mutatta meg, hogy a fény kvantumosséga magyarázza a fotocella tulajdonságait (a keletkező feszültség nem a fény erősségétől, hanem a színétől függ)."

Nem volt itt még valami érdekesség az energia-szintekkel?

"A kísérleti tapasztalatok alapján jelentette ki, hogy a vákuumbeli fénysebesség minden körülmények közt ÁLLANDÓ (nem leggyorsabb)."

A vákuum az egy körülmény. Milyen más körülmény lehet még azon belül?

"Egyetlenegy jelenségnél észlelhető valamiféle távolhatás"

Ez nem így van: pl. a különféle tükrös kísérleteknél is azonnaliak a hatások. (Meg egyéb érdekességek is vannak.)

"de az igen speciális, nem használható információ továbbításra, és semmiképp sem nevezhető közegnek, vagy mezőnek."

Egy bizonyos információ azért mégiscsak átmegy... Valahogy, valahol. Én sem hallottam még azt valamilyen mezőnek nevezni, de te pl. minek neveznéd?

ps. na ha már itt vagy a fizika diplomáddal, nem akarod szakszerűen megmagyarázni ezt a villám kérdést (lásd pl. #131)? Többeket is érdekelne úgy tűnik. Tehát: mi indul el lentről először?
2006. aug. 16. 18:05 | válasz | #133
"Einsteinnek ott a relativitás elmélet ami kb annyira hasznos dolog mint Newton gravitáció elmélete. Használható, de nem a valóságot adja vissza."

A rel. elm. sokkal pontosabb, mint a newtoni mechanika. Nem tökéletes persze, mert a kvantumfizika még nincs benne. Az hogy a valóságot adja-e vissza attól függ, hogy ezt hogyan definiáljuk. A kvantumos jelenségeket leszámítva tökéletes pontossággal megegyezik a mérési eredményekkel, amire mondhatjuk, hogy "a valóságot adja vissza".

Emellett Einstein jópár dolgot csinált még (pl. Nobel díjat is kapott a fotocella működésének magyarázatára).
2006. aug. 16. 17:01 | válasz | #132
"A fény...igazából ma sem tudja senki pontosan micsoda."

Dehogynem. Elektromágneses hullám.

"Einstein csak találgatott."

Nem. A fény elektromágnese hullám volta már ismert volt Einstein előtt is. Ő azt mutatta meg, hogy a fény kvantumosséga magyarázza a fotocella tulajdonságait (a keletkező feszültség nem a fény erősségétől, hanem a színétől függ).

"Meg számolgatott és kijelentette hogy a fény abbszolútte gyors nincs nála semmise gyorsabb és kész."

A kísérleti tapasztalatok alapján jelentette ki, hogy a vákuumbeli fénysebesség minden körülmények közt ÁLLANDÓ (nem leggyorsabb). Az már az elmélet matematikai következménye, hogy tömeggel rendelkező testek nem tudják a fénysebességet elérni.

"Aztán később rájött hogy itt valami nem kóser, és bevezettették a qwantum mezőt"

Ilyet nem vezettek be. Legalábbis én nem hallottam még róla, pedig fizikus diplomám van. Egyébként mint már korábban jeleztem, helyesen vagy "quantum"-nak, vagy "kvantum"-nak írjuk.

"amely korlátlan sebességű átvitelre képes közeg"

Ilyen nincs. Egyetlenegy jelenségnél észlelhető valamiféle távolhatás, de az igen speciális, nem használható információ továbbításra, és semmiképp sem nevezhető közegnek, vagy mezőnek.
2006. aug. 12. 12:11 | válasz | #131
Na tehát:akkor most indul ki a földről fővillám vagy nem?Ld.:99. Ott azt írják igen és én is úgy tudtam eddig.(Középiskolás fizikatanárom is ílyesmit magyarázott annak idején)
Tesla tényleg nagy agy volt, csak az eredményeit néha túlmisztifikálják. Az üzemeanyag nélküli motor szerintem egy villanymotor lehetett.De tényleg voltak olyan találmányai amit még ma sem tudunk megmagyarázni.Attól hogy még ekkora elme volt még tévedhetett egy két dologban.Pl relativitás elmélet.Ő még hitt az éterben is amiről később kisérletileg be lett bizonyítva hogy nem létezik.Szoval Einsten vs Tesla eredménye 1-1 nem lehet köztük külömbséget tenni!!!!Amúgy tömeget miért ne lehetne előállítani?Mozgási energiából pl.(ld. szakközép iskola érettségi feladatok:mennyivel nő meg az elektron tomege fénysebbesség közli állapotban...stb stb
2006. aug. 10. 11:29 | galéria | válasz | #130
Várjál még mielött hülyeséget mondasz!!!!! Ahoz hogy azt mond hogy a "semmi" szót mondhasd fogalmazd meg hogy mi az a semmi fogalom.
Mert ha azt mindod hogy a semmi az semmi akkor tehát valami. És ha valamiből van elő állítva az energi akkor már nem is olyan érdekes
2006. aug. 04. 22:08 | válasz | #129
"Tesla határozottan cáfolja a relativitáselmélet egy részét, azt állítva, hogy a tömeg nem változtatható meg; ellenkező esetben ugyanis energiát lehetne előállítani a semmiből, mivel egy test leejtésekor nyert mozgási energia ekkor több lenne, mint amennyi a test kis sebességgel történő felemeléséhez szükséges." <-- Van benne valami! :DD
2006. aug. 04. 21:39 | válasz | #128
assdf  
2006. aug. 04. 21:20 | válasz | #127
Értem én, csak állandóan misztifikálják Teslát, meg az összeesküvőelméelt gyártok kedvenc célpontja meg a holywoodi moziknak is miközben semmi ilyenről nem áll rendelkezésre megfelelő bizonyiték.
dez  
2006. aug. 04. 21:00 | válasz | #126
Arról nem Tesla tehet, hogy az átlagember számára misztikus dolgokat csinált (nem csak elméleti szinten, hanem mint kézzel fogható cuccok). Az a bizonyos "üzemanyag nélküli autó" is lehetett az elektromágneses energiaátviteli megoldásai lehetséges eredménye. Oké, egyszer ő is úgy vélte (a rádiózás első kísérletei közepette), hogy valami földönkívüli jeleket fogott (talán csak valami ismeretlen, de szabályos jelet), de ettől még nem volt őrült. Ilyen nagy elméket amúgy sem az átlagember mércéjével kell mérni.
2006. aug. 04. 17:34 | válasz | #125
Kinek mi a fantasztikus...UFO-k meg vannak ha tettszik ha nem. :-P :)
assdf  
2006. aug. 04. 17:25 | válasz | #124
Jól van, igaz, de akkor is k.vra felb.sz amikor valaki még a légyszarás mögött is ufókat meg fantasztikus dolgokat sejt...
abelr  
2006. aug. 04. 15:21 | válasz | #123

2006. aug. 04. 14:43 | válasz | #122
Tesla és találmányi.
abelr  
2006. aug. 04. 14:27 | válasz | #121
meg tesla kevesbe plagiumgyanus ... (nidt 1stein)
dez  
2006. aug. 04. 02:22 | válasz | #120
Végülis semmiről sem tudják, hogy "igazából" mi, csak azt, mikre bontható (és ezt tovább iterálva egy bizonyos mélységig, ahol csak a remény marad, hogy majd egyszer tovább lehet bontani), illetve próbálják minnél pontosabban leírni a viselkedést.
dez  
2006. aug. 04. 02:21 | válasz | #119
Nem csak egyszerűen hullámtulajdonságokat mutat, hanem "szuperhullám-tulajdonságokat", amiket csak kvantummechanikával lehet leírni.
dez  
2006. aug. 04. 01:51 | válasz | #118
Az #113-ban lévő linken, és máshol is fellelhető szövegek szerint igen:
"Nikola Tesla 150 éve, 1856. július 10-én született Smiljanban. A grazi és a prágai műegyetemen tanult. Grazban ismerte meg a Gramme-féle dinamót, amely fordított irányban villanymotorként működött. Kidolgozott egy váltóáramú meghajtást, később, Budapesten fogalmazta meg a forgó mágneses mező elvét, ez lett a váltóáramú gépek alapja, majd indukciós motort tervezett. Ezek voltak a váltóáram első hasznosítási kísérletei."

És végül, de nem utolsó sorban:
"Nikola Tesla 1856-ban született a horvátországi Smiljan városában. 1884-ben az Egyesült Államokba emigrált. Alapvetõ szerepe volt a váltóáram hasznosításának kidolgozásában. Nevéhez kapcsolódik a háromfázisú elektromos rendszer, a dinamó és az elektromotor elvének kidolgozása. Az 1896-tól mûködõ niagarai erõmû Tesla szabadalmai alapján készült és róla nevezték el. Nagy szellemi ellenfele Edison volt, aki az egyenáramú rendszert preferálta, és aki végül ebben alul maradt Teslával szemben. Tesla ezekkel a találmányokkal mindörökre beírta magát a tudomány történetébe, amit azzal is honoráltak, hogy a mágneses erõ mértékegységét róla nevezték el (tesla, jele T). @kfki
dez  
2006. aug. 04. 01:29 | válasz | #117
Erm, kimaradt egy [ / url ].
dez  
2006. aug. 04. 01:28 | válasz | #116
dez  
2006. aug. 04. 01:02 | válasz | #115
További infók Tesláról.
"Nikola Teslában a háromfázisú villamos-energia rendszer feltalálóját és megvalósítóját tiszteljük, kétségkívül a második ipari forradalom egyik legzseniálisabb alakja volt."

dez  
2006. aug. 04. 00:58 | válasz | #114
Az ilyen nagy emberek manapság be sem jutnak az egyetemre. A lexikon-agyúak meg igen.
dez  
2006. aug. 04. 00:56 | válasz | #113
Pontosítok: magát a transzformátort Déri Miksa találta fel, Tesla ennek speciális változatait találta fel, meg pl. a váltóáramú generátort. És nagy szerepe volt a váltóáramú hálózat elterjedésében.
Némi infó Tesláról.
Némi infó Einsteinről - elég lazára vette a sulit. :)
dez  
2006. aug. 04. 00:47 | válasz | #112
Uhh, ne beszélj már ilyeneket. Tesla találta fel a transzformátort! Meg a váltóáramot! És még sokmindent.
2006. aug. 04. 00:46 | válasz | #111
A fény...igazából ma sem tudja senki pontosan micsoda. Einstein csak találgatott.Meg számolgatott és kijelentette hogy a fény abbszolútte gyors nincs nála semmise gyorsabb és kész. Aztán később rájött hogy itt valami nem kóser, és bevezettették a qwantum mezőt, amely korlátlan sebességű átvitelre képes közeg, gondolkodott az éter lehetőségén és a negatív gravitáción de ezeket elvetette/nem kellett volna/.
Tesla: Egyenáramú villanymotor, első rádió jel továbbítás /nem Marconi/. Váltóáram felfedezése és felhasználása/nem kell ecsetelnem mekkora felfedezés ez/, első távirányított eszközök, vezeték nélküli emergia továbbítás de ezzel az eszközzel úgymond leállt, mert a váltóáramot is nehéz volt elfogadtatnia, odaállított volna egy kütyüvel amihez nem kell kábel sem, befonták volna a hajukat. Tette ezt több mint 100 év távlatában. Méghogy nem hagyott hátra semmit...pff...első telefonközpont megépítésébe is segédkezett, hozzá tartozik a Tesla tekercs találmány amivel millió voltokat lehet előállítani, többszáz találmánya van és nem kis kaliberűek.
assdf  
2006. aug. 04. 00:37 | válasz | #110
Nézzük csak. Bár nem vagyok fizikus, tudtommal Einstein jött rá, hogy mi is a fény valójában, és hogy egyszerre mutat hullámtulajdonságot és anyagi tulajdonságokat. Aztán megalkotta a relativitás elméletet, ami magyarázt számos csillagászati eseményre, nagyot lenditett az ürkutatáson is. Elméleti alapokat adott a maghasadás kutatásához, ezzel is segitve az ezen alapuló eszközök megalkotását. Elméletei magyarázatot adnak a részecskefizika több eseményére és sokat segitett a későbbi kutatások során, sőt még napjainkba is.

Ehhez képest, bár nem becsülöm alá Teslát, de akármiket is alkotott, nem voltak maradandóak. Nem szolgálták sem a tudomány fejlődését, sem az emberiségét, és mégcsak elméleti alapot sem a később utánna jövőknek. Egyszóval, hiába volt nagy koponya, ha nem volt képes ezt átadni az utókor számára, akkor sokat nem ért. A gőzgépet is felfedezték 2000 éve (Heron) mégsem jött rá a jelentőségére, és a tudását sem sikerült átadnia az utánna jövöknek, igy aztán gyakorlati jelentősége nem volt a dolognak.
Ettől függetlenül annak hiszel akinek akarsz, de a tudomány nem hit kérdése. Teslának minden joga megvolt hozzá hogy kételkedjen Einstein nézeteiben, de megvolt rá a lehetősége hogy megdöntse azokat, mégsem tudok róla, hogy bárhol is megdönthetetlen elméleti cáfolatokat adott volna ki, vagy saját bizonyitható elméletekkel állt volna elő. Természetesen én nem vagyok fizikus, és nem is ismerem teljesen a sztorit, de nem is hiszek mindenféle fantasztikumokban, meghagyom ezt a holywoodi filmeknek, ahol mindig van vmi 5000 éves kődarab ami képes lenne elpusztitani a világot...
2006. aug. 04. 00:05 | válasz | #109
Nem tom nekem azért Tesla mégis jóval értelmesebbnek naés termékenyebbnek tűnik. Többszáz bejegyzett szabadalom és érdekes gondolkodás mód. :) A Kor emberei sajnos nem értékelték a tudását, találmányinak nagyrésze jóval megelőzte korát. Pár találmányáról ma sem tudni,hogy működött.Több találmány tőle nyúltak le és csiszolták tovább. Einsteinnek ott a relativitás elmélet ami kb annyira hasznos dolog mint Newton gravitáció elmélete. Használható, de nem a valóságot adja vissza.

Kedves olvasók a Nikola Tesla VS Albert Einstein meccset olvashatták. :)
Sanyix   "Rest in Peace Sanyix" 
2006. aug. 03. 23:40 | galéria | válasz | #108
"Einstein középsuliban erősen bukdácsolt,"

Általánosban, középsuliban, egyetemen, stb. sok olyat tanítanak amire az embernek egyáltalán soha nem lesz szüksége(néha baromságokat is), és teljesen haszontalan akkor minek törje magát? Le lehet szarni ezeket, és foglalkozni azzal ami érdekel, és ekkor az 1-es közelében lehetnek az osztályzatok, mégsem jelenti azt hogy az illető hülye. Olyan idióta bunkók léteznek diplomával felszerelve, hogy kifexel... szóval a legtöbb oktatási intézményben elért eredmény SEMMIT sem számít.
2006. aug. 03. 23:05 | válasz | #107
Tslának voltak kísérletei ún skalár hullámokkal, melyek szerinte a fénynél gyorsabban terjednek. Tesláról nem árt tudni, hogy pl Einstein nézeteivel alapvetően nem értett 1-et. Jobban hiszek Teslának mint Einsteinnek ismerve az iskolázottságukat...ez van. Einstein középsuliban erősen bukdácsolt, Tesla több nyelvet beszélt már 10 éves korában és igen különös, pontosabban fejlett számolási képességei voltak! :)
Caro  
2006. aug. 03. 18:34 | válasz | #106
A villám sehonnan nem csap sehova, mert fénysebességgel terjed.
Kialakul az elektromos tér, amiben egyébként nem szükségszerű hogy a föld legyen pozitív, előfordulhat hogy negatív lesz, és a felhő lesz pozitív.
Amint kialakult a tér megkezdődik a töltésáramlás, de ehhez el kell érni a levegő átütési feszültségét, ami 2-4 kV/mm, de ez esőben lehet kevesebb is.
Ahogyan elkezdenek áramlani a töltések, először az elektronok, később az ionok is, kialakul egy vezetési csatorna, ahol hirtelen megnő az áram erőssége, elér egy csúcsot, majd következik az exponenciális csökkenés amit írtam.
De ezek a hatások fénysebességgel terjednek, a fény is egyszerre jön, mert ez tulajdonképpen egy ívkisülés.
Az elektronok és az ionok egyszerre indulnak el mindenhol, és így világítani is egyszerre fognak.
Caro  
2006. aug. 03. 18:29 | válasz | #105
Ha precízek akarunk lenni akkor nem.
Hertz óta ismert, hogy az elektromos kisülések rezgésfüggvénnyel írhatók le minden esetben.
Egy exponenciálisan csökkenő erősségű váltakozó áramot kapunk.
Sanyix   "Rest in Peace Sanyix" 
2006. aug. 03. 00:44 | galéria | válasz | #104
Ígyvan, de ha felfelé haladna a pozitív töltés a levegőben, ahogy rolika gondolja, akkor nem igazán lenne értelme ezért írtam :)
Sanyix   "Rest in Peace Sanyix" 
2006. aug. 03. 00:42 | galéria | válasz | #103
"Amikor a negatív töltésű áramlat eléri a földet, akkor a pozitív töltéseket elkezdi taszítani a föld a negatívak hatására." az animáció nem biztos hogy tökéletes, de mellette ez van.
És pozitív töltésnél mi ugrál? Nemhiszem hogy + töltésű ionok, villámláskor sztem nemnagyon vannak jelen. Más + töltésű részecske nem mozog. De a - töltésű elektron az simán.
assdf  
2006. aug. 02. 11:25 | válasz | #102
Le tudnánd nekem tömören forditani a lényegét az első linkednek? sajnos nem vagyok túl jó angolból :(
Zocsi  
2006. aug. 02. 11:19 | válasz | #101
Ez nagyon komoly!
Akkor azért van az, hogyha vészhelyzetben találjuk magunkat - mondjuk hirtelen repül felénk valami, amire tudat alatt fel vagyunk készülve, hogy lehet, hogy bekövetkezik -, hogy mintha egy pillanatra belassulna az idő... mondjuk fizet spriccelnek feléd és látod a feléd szálló vízcseppeket? Tehát krízishelyzetben az szervezet plussz energiákat éget el a gyorsabb érzékelés, látás miatt??

szivar  
2006. aug. 02. 10:03 | válasz | #99
A villámokról
2006. aug. 02. 09:37 | válasz | #98
A magas frekvenciájú áram sem tesz kárt a testben. Csak az a bibi, hogy a villám egyenáramú.
2006. aug. 01. 23:55 | válasz | #97
"Nos nem a frekijének kell magasnak lenni, hanem a feszültségnek. " Igaz :) Bocsi :) De a frekiben is van valami gondolj csak a mikrohullámra /jó az meg hullámhossz/, az ugye eltérő közeghatárba ütközve megtörik/elvileg/.
dez  
2006. aug. 01. 23:28 | válasz | #96
dez  
2006. aug. 01. 23:28 | válasz | #95
Nos nem a frekijének kell magasnak lenni, hanem a feszültségnek. A nagyfeszültség a tárgyak felszíne fölött halad. De van, amikor belül talál egy számára "szimpatikusabb" csatornád, na az pech. :)
dez  
2006. aug. 01. 23:22 | válasz | #94
Azok éppen arra valók, hogy magukhoz vonzzák a villámokat az által, hogy közöttük és a felhők között jön létre a csatorna, mert csúcsos és kiemelkedés, és mert nem utolsó sorban itt lesz a legnagyobb a potenciálkülönbség.
dez  
2006. aug. 01. 23:17 | válasz | #93
Azt az idézett mondatot részletesebben is elemezhetnéd. Milyen ellentétes töltésű áramlatról beszél, milyen csatornáról van szó, stb. Az elektronáramlás csak az utolsó lépés.
dez  
2006. aug. 01. 23:11 | válasz | #92
Tényleg van előcsatorna. Különben nem a kiemelkedő csúcsokat találná meg azonnal.
dez  
2006. aug. 01. 23:03 | válasz | #91
(Just for the record: sok helyen úgy fogalmaznak (főleg félvezetőkkel kapcsolatban), hogy "a lyukak áramlanak a negatív oldal felé".)
assdf  
2006. aug. 01. 22:56 | válasz | #90
Idézem akkor:
"Amikor a két ellentétes töltésű áramlat találkozik, egy nagy vezetőképességű csatornát nyitnak az elektronok számára, amelyek ezen keresztül leugrálnak a földre. Ez a villámlás. "

az elektronok mozognak a föld felé. Semmiféle pozitiv töltés nincs, ha tanulnál villanytant, akkor tudnád hogy pozitivval az elektronhiányos polust jelölik.
assdf  
2006. aug. 01. 22:53 | válasz | #89
Nincs olyan hogy pozitiv töltés. Olyan van hogy elektron hiány meg elektron többlet. A pozitron ami pozitiv töltés, nos neki nincs köze a villámhoz.
2006. aug. 01. 22:39 | válasz | #88
Na meg amit belinkeltél nézd már meg! A pozitív töltések elindulnak a negatívok felé a Föld felszínről!
2006. aug. 01. 22:37 | válasz | #87
Képzeld oda is! "kifelé" is vannak kisülések láttam ilyen videókat és felvételeket is! Villámlás előtt pedig igenis van előcsatorna! Nézz jobban utána!
assdf  
2006. aug. 01. 21:38 | válasz | #86
A hir szerint a fején találta el. Lehet hogy al-alág volt, de akkor nem pár millió volt hanem "csak" pártizezer. Igy is ugyis bukta elvileg tehát szinte fizikai képtelenség a dolog. Ekkora feszültség és áramerősség esetén mindegy hogy a nyakláncba csapott -e vagy a fejébe elöször, nem lett volna szabad túlélnie, mégis él.
assdf  
2006. aug. 01. 21:35 | válasz | #85
Na tehát: villám
A villám lefelé halad, akárhogy is nézed. Ha nem értenéd a linket, akkor röviden: az elektronok amik a negativ töltésü felhön vannak, elindulnak az elektronhiányos (magyarán pozitiv töltésü) föld felé. Slussz passz. Ráadásul mi az hogy a főáram halad csak lefelé? Hát merre halad, a világürbe?

Újabb Roliika féle misztikus dolog dőlt meg...
2006. aug. 01. 20:55 | válasz | #84
A főáram halad csak lefelé.
Sanyix   "Rest in Peace Sanyix" 
2006. aug. 01. 20:29 | galéria | válasz | #83
Akkor a földelés, és a villámhárító csak dísznek van, mert hülyék az emberek, és nem jönnek rá hogy nem működik? :DDDD
2006. aug. 01. 20:19 | válasz | #82
Ha a tengerimalacnak 875 kilobites a látósebessége akkor öreganyámé kb 2-3 bit mert kib@szott rosszak a szemei és ebből adódóan lassu a felfogása is.A félcenti vastag szemüveglencse tovább rontya a helyzetet :o)
2006. aug. 01. 19:58 | galéria | válasz | #81
Komoly engedményt téve a középiskolás elektrotechnikának és a főiskolai Scnöller-féle fejtágításoknak, valamint Grétsi tanár úrnak a kevésbé pontos fogalmazás miatt:
az alternatív zs-verzió szerint legfeljebb a villám egyik mellékágának al-mellék-al-almellékága zizzentett a nyakláncba (az sokkal jobb vezető, mint a fej) és egy picike még jutott a fejre is. Szerencsés csajszi.
Ha viszont villám alatt a főáramot értjük, akkor a hír főszereplője most elfér egy cirill betűs urnában, láncostul, és nincs kivétel senki kedvéért.
Vagy van valaki, aki a saját SZEMÉVEL látott ilyet? :)
2006. aug. 01. 19:45 | válasz | #80
A "valós" villám előtt egy csatorna jön létre a FÖLD FELŐL majd ezt követi a valós vagyis a nagyobb kisülés! Inkább nézz utána mielőtt engem fikázol.
assdf  
2006. aug. 01. 19:25 | válasz | #79
A villám felülről a föld felé halad, de ez ne zavarjon... Vagy nem tudom, lehet újabban mára fizika is más mint amit annó én tanultam és nem a villám csap a villámháritóba, hanem a villámháritóból csap ki a villám... :DDD
Roliika, ne terjesz már ennyi téveszmét itt az sg-n.
2006. aug. 01. 19:05 | válasz | #78
Igazából a villám a Földfelszinről indul ki, és ha valamiért magas az áram frekije akkor a bőr felületén halad és iszonyat gyors így talán meg sem égeti...ha szerencséje van.
assdf  
2006. aug. 01. 18:54 | válasz | #77
Konkrétan a csaj fejébe csapott a villám.
csodával határos módon

De évente több ilyen eset is előfordul hogy valakibe belecsap a villám, és mégis megússza apró sérülésekkel. Nincs rá magyarázat egyenlőre, szerintem valahogyan szupravezetővé válik az ember teste, de hogy hogy ne kérdezd.
2006. aug. 01. 18:41 | galéria | válasz | #76
Ha valakinek a feje a villám útjába kerül, nem sok marad belőle.

Alternatív verzió:
lecsap a villám a lány közelében, pár tízezer amperes áramerősséggel, olyan távolságban, hogy a lány már pont nem hal bele a hanghatás sokkjába, de a keltett mágneses térerősség még elég ahhoz, h a rendkívül jó vezető aranyláncban örvényáramot keltsen és azt felhevítse.
2006. aug. 01. 18:35 | galéria | válasz | #75
Ezzel az a baj, h a rendőrök látták, a százezer turista és helybeli meg nem, akik közt nyilván jónéhány fényképezőgép-tulajdonos is van.
2006. aug. 01. 17:36 | válasz | #74
Igaz, lehetett 1 csapat...jóó nagy csapat világító sirály is :D
mrzool  
2006. aug. 01. 16:44 | válasz | #73
A hazugságvizsgálat azt méri, hogy szándékosan hazudsz-e, a készüléket azonban megfelelő gyakorlattal ki lehet cselezni. Azt már meg sem merem említeni, hogy esély sincs azt mérni, ha úgy mondasz valótlant, hogy elhiszed: az történt, amit mondasz.
assdf  
2006. aug. 01. 16:40 | válasz | #72
Úgy két hete meg egy 16 éves lányba belecsapott a villám, a fején, az arany nyaklánca atomjaira égett, és egy v alakot égetett bele a nyakába. A lánynak semmi baja nem történt. Bevitték megfigyelésre, de semmi baja nem lett az orvosok szerint az ijedtségen és a seben kivül. Mai ismeretink szerint ez fizikai képtelenség, csoda. Mégis évente ez többször is megismétlődik. Valószinüleg az illetőnek szupravezetővé kell válnia egy pillanatra hogy ez megtörténhessen, de fogalmunk sincs hogyan történhet meg ez.

Nos akkor az illető valószinüleg az arra fogékonyak szerint isteni kiválasztott, esetleg elvitték az ufók, lehet hogy dimenzióutazó vagy esetleg csak nem ismerjük még a folyamat fizikai hátterét. Mindenesetre megtörtént a dolog, és mégsem mondanám azt hogy ez bizonyiték isten létére, vagy bizonyiték az idegenek létére vagy hasonló. Az hogy azok a járörök mit láttak nem tudom nem voltam ott, de attól még hogy nem tudjuk mi az, az nem azt jelenti hogy az egy ürhajó volt.
2006. aug. 01. 15:49 | válasz | #71
Az idegen űrhajók és idiótákról meg annyit, hogy 1-2 éve a Balatonon járőröző rendőrök 1 elég nagy és közeli jól kivehető lapos focipálya méretű űrhajót láttak, jelentették, pszichológushoz küldték őket, és mint kiderült semmi bajuk, a hazugságvizsgálaton is átmentek, na erre varrj gombot! :)
mrzool  
2006. aug. 01. 15:35 | válasz | #70
Több ezren láttak idegen űrhajókat is, aztán kiderült, hogy csak műholdak, repülőgépek, ballonok voltak, vagy feltűnési viszketegségben, esetleg pszichés betegségben szendvedtek az illetők.
2006. aug. 01. 15:24 | válasz | #69
hm...ja csak az a több ezer beszámoló.