Készül a mágneses félvezető
2006. július 30. 16:09, vasárnap
A számítógépek rendszerint két különböző technikát használnak a számításhoz és az adattároláshoz. Míg a félvezető chipek a számítást végzik, az adattárolás általában mágneses anyagokon zajlik.

Hirdetés

A Princeton Egyetem tudósai mágnesessé tettek félvezetőket így elméletileg megnyitották a kaput azon chipek számára, melyek mindkét feladattal megbirkózhatnak. Az egyesítés jelentős méret- és energiaigény-csökkenést jelentene a számítógép hardvereknél.

A mágneses félvezető előállításához a kutatók fématomokat helyeztek el a félvezető anyagában. A műveletet egy pásztázó alagút mikroszkóp hegyével végezték el, kiemelve egy atomot a bázis anyagból, majd a helyére beillesztve egy fémet, ami mágneses tulajdonságokkal ruházta fel a félvezetőt. Az eredmény azért is jelentős, mert először sikerült ilyen fokú kontrollt elérni egy félvezető atomi szintű szerkezete felett.

Az új technika nem csupán a hagyományos chip-gyártásra lehet hatással, de akár a kvantum számítástechnikában is áttörésekhez vezethet. A kutatás vezetője, Ali Yazdani szerint a félvezetők atomi méreteken történő manipulálása összességében nemcsak az elektronáramlás, de annak kvantum tulajdonságainak kiaknázásához is eljuttathatja a tudósokat. Mangán atomok és gallium arzenid félvezetők egyesítésével a kutatók egy miniatűr laboratóriumot hoztak létre, ami képes felfedni a chip anyagának atomjai és elektronjai között végbemenő pontos kölcsönhatásokat. Segítségével a csapat meghatározta a mangán atomok optimális elrendezését a félvezető mágnesessé tételéhez. A kutatás eredményeinek átültetése a gyártási folyamatba nagy előrelépés lenne a mágneses spin számítástechnikában való alkalmazásában.

A gallium arzenid és a mangán együttesét már jó ideje a legígéretesebb kétfunkciós chip jelöltként tartják számon, azonban az anyaggal való munka több okból is kiábrándító volt. Eddig a kutatók nem tudták megtervezni az anyag optimális mágneses tulajdonságait, konkrétan nem tudták kontrollálni, hogyan helyezkedjen el a mangán a gallium arzenid közegben. Nem sikerült szabványosítaniuk sem a bekerülő mangándarab méretét, sem pedig a darabok egymástól való távolságát. Többnyire kristályosították az anyagot, majd a mangánt többé-kevésbé véletlenszerűen elrendezgették, utána pedig jobb híján reménykedtek a sikerben.

A megoldásra végül Dale Kitchen, a kutatócsoport tagja talált rá a fentebb már említett pásztázó alagút mikroszkóppal. Az eszköz rendelkezik egy rendkívül finomra hangolt elektromos szondával, ami egy gyenge elektromos mezővel pásztázza végig a felszínt az ingadozások észlelése céljából. A kutató rájött, hogy a töltéssel rendelkező hegy alkalmas egyetlen különálló galliumatom kilökésére a felszínből, melyet egyszerűen kipótolhatnak egy mangánnal.

A felfedezés lehetővé tette, hogy a kutatók megtalálják a mágneses tulajdonságot biztosító mangán atomok pontos elrendezését, a spin-alapú elektronikák kifejlesztésének egyik legfontosabb tényezőjét, elindulva az adatokat manipulálni és tárolni is képes chipek felé vezető úton.
Kapcsolódó linkek
Laptopok

Már 49 900 Ft-tól!

E-book olvasók

Már 17 043 Ft-tól!

Tablet PC-k

Már 23 140 Ft-tól!

LCD monitorok

Már 19 800 Ft-tól!

részletek » részletek » részletek » részletek »
Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
Hirdetés



Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
2006. aug. 08. 18:28 | galéria | válasz | #27
Hmmm
2006. aug. 02. 01:33 | válasz | #26
szabafon = szabadon
vagy szobafon.

Attól függ, milyen fáradt vagyok :D
2006. aug. 02. 01:32 | válasz | #25
turul16:
Ja, és a tranzisztor is csak egy elméleti találmány. Vagy például a lézer. Vagy ott van a mikrohollám, tök használhatatlan. A tépőzárról már nem is beszélve.
Mi jó is következhetne abból, ha atomi szinten tudnánk egy áramkört megtevezni és felépíteni? Ez akkora hülyeség, mint NAND és OR kapukból egy logikai gépet építeni.

Márpedig levegőnél nehezebb gép nem repülhet és punktum.

off:
vamp17: félreértetted. Vagy az 'előadóbácsid' a Schrödinger egyenletet. Simám megmondom neked, hogy hol van egy elektron, hát még akkkor hogy hol egy nukleusz. Na jó, a sebességét nem mondom meg ugynaakkor... :) Tökre mint a szoftwerfejlesztés:
A mi termékünk:
-hibátlan
-olcsó
-határidőre kész van.
Bármelyik kettő szabafon választható!
on
2006. aug. 01. 12:37 | válasz | #24
Hát már megint szűk látó körű, és begyepesedet vagyok, de én nem látom mikor fog ebböl profitálni a mezei user.
Az itt leirtakbol egyenesen nem következik semmi, ami e felé mutatna.
2006. aug. 01. 10:46 | válasz | #23
pl. lehetne az alaplapra akár egy mobil teló akkuját is rakni, memória tápellátás céljából és akkor úgy lehetne leállítani a gépet, hogy a bekapcs csak 3-4mp lenne és folytathatnád a munkád ahol abbahagytad.
Bár a WinXP hibárnálás módja is hasonló, de a lemezművelet miatt van az vagy 6-7mp is! :)
2006. aug. 01. 10:42 | válasz | #22
Engem az érdekelne igazán, hogy mennyit eszik egy DDR400 512Mb-os memória modúl?
ill. hogy egy nagyobbacska litium-ion vagy litium-polimer gomb elemmel mennyi ideig tudná tárolni az adatokat?
2006. júl. 31. 23:27 | válasz | #21
Nem a megfogás a dolog nyitja. Ha rálősz párszor egy atomra, akkor arrébb megy.
Nem találom a cikket, ami a mikróirásról szól (Duncan is ezt emlegeti), de van itt egy másik:
http://www.research.ibm.com/atomic/nano/roomtemp.html

Keress rá erre, és találni fox valamit: scanning tunneling microscope and atomic force microscope
Caro  
2006. júl. 31. 16:42 | válasz | #20
Minden határozatlan, a makroszkópikus testek is, csak ez a határozatlanság sokkal kisebb, mint az elektron esetében, ahol ez már jelentős.
2006. júl. 31. 16:09 | válasz | #19
Az atomot meg lehet fogni !
Csak az elektronokat nem lehet körülötte megfogni, azok a határozatlanok !
Caro  
2006. júl. 31. 15:12 | válasz | #18
Igazából valamilyen szinten az atom is határozatlan (mint minden más), de még eléggé nem az, hogy egyenként lehessen manipulálni.
Vamp17  
2006. júl. 31. 14:34 | galéria | válasz | #17
hmmm lehet most hogy igy mondod...:) igazabol soha nem fogott meg a villanytan. ezert hagytam ott :)
2006. júl. 31. 13:25 | válasz | #16
Tippeket kérek! Szerintetek ebből mikorra lesz valami?
Addigra Párszor megnő majd a hajam!
kvp  
2006. júl. 31. 08:43 | válasz | #15
"nos en cak fel evig jartam villamosmernokire de nekem az eloado bacsi azt mondta hogy az elemeket nem lehet atomi szinten modositani. mivel az atomoknak a helyet nem lehet meghatarozni. szal akkor ok hogy manipulaljak atomi szinten??"

Be kellett volna fejezni a sulit, akkor rajottel volna, hogy az elektronok atommag koruli pontos helyzeterol probaltak beszelni.

A fenti megoldas tudomanyos haszna az, hogy igy elmeletileg kisebb meretu mram-okat lehetne gyartani, a jelenegi szendvics megoldas helyett. Szvsz a szendvicses megoldas jobb (felvezeto / ferromagneses anyag / felvezeto). A cikkben felvazolt memoriatipusbol jelenleg 256 Kb-os a legnagyobb kereskedelmi forgalomban levo, 256 Mb-os a legnagyobb kiserleti, es ket hete Magyarorszagon csak egy 256 byte-ost sikerult talalnom. A technologia atka, hogy a magneses memoria is ateg egy bizonyos ido utan (kifarad).
dez  
2006. júl. 31. 02:03 | válasz | #14
Az előadóbócsik néha tévednek... :)
Vamp17  
2006. júl. 30. 23:32 | galéria | válasz | #13
nos en cak fel evig jartam villamosmernokire de nekem az eloado bacsi azt mondta hogy az elemeket nem lehet atomi szinten modositani. mivel az atomoknak a helyet nem lehet meghatarozni. szal akkor ok hogy manipulaljak atomi szinten?? :)
dez  
2006. júl. 30. 22:34 | válasz | #12
Sajnos kicsit sokáig tartana atomonként összerakni egy hagyományos chipet.
dez  
2006. júl. 30. 22:34 | válasz | #11
Sőt, már az IBM-nél sem csak szavakat írkálnak, hanem néhány qubites kvantumszámítógépet is csináltak már ezzel a módszerrel. (Linket most sajnos nem találok.) Szóval a Princoton Egyetemen nem sok (külső) szakmai anyagot olvasgatnak...
2006. júl. 30. 21:55 | válasz | #10
Nem tudom, hogy ilyet hányszor csinűltak, de szerintem egy ilyen módszerrel jelentősen le lehetene csökkenteni az eddigi félvezetők méret problémáit szerintem. Kiváncsian várom, hogy milyen módon tudják hasznosítani ezt az atomonkénti manipulációt...
dez  
2006. júl. 30. 21:29 | válasz | #9
Oké, csak annyi, hogy nem megnyitották azt a kaput, mert már nyitva volt, hanem szélesebbre tárták. :D
2006. júl. 30. 21:28 | galéria | válasz | #8
Hmm, ha vezetőt raknak a félvezetőbe jóval lecsökken a nyitóirányú feszültség. Kiváncsi vagyok, mennyire lehet ezt hasznosítani mikroelektronikában, barkácsolásnál.
Caro  
2006. júl. 30. 21:20 | válasz | #7
Azért annyira nem kell őket dícsérni, főleg amíg az írások számát nem tudják lényegesen növelni.
Én jobban szeretnék akkor inkább már DRAM-ot, és mellé egy bazinagy kondit, ami ugyanúgy eltartaná legalább 1-2 hétig áram nélkül is.
dez  
2006. júl. 30. 20:06 | válasz | #6
(De ha olyan chip kell, ami 'mindkét feladattal megbírkózik', ott vannak a mikrokontrollerek.)
dez  
2006. júl. 30. 20:03 | válasz | #5
"A számítógépek rendszerint két különböző technikát használnak a számításhoz és az adattároláshoz. Míg a félvezető chipek a számítást végzik, az adattárolás általában mágneses anyagokon zajlik.

A Princeton Egyetem tudósai mágnesessé tettek félvezetőket így elméletileg megnyitották a kaput azon chipek számára, melyek mindkét feladattal megbirkózhatnak."

Hát nem állhatom meg, hogy le ne írjam, hogy a memória-chipek is elég jól megbírkóznak az adattárolással. :) EEPROM és FLASH esetén áram nélkül is.

2006. júl. 30. 19:31 | válasz | #4
"A kutató rájött, hogy a töltéssel rendelkező hegy alkalmas egyetlen különálló galliumatom kilökésére a felszínből,"

Valaki javítson ki de ezt már asszem ezerszer megcsinálták elöttük is! sőőőt, az IBM híres "Legkissebb" feliratát is ilyen tech-el szárnyalták fölül...
Szalé nem övék a Spanyol Viasz!
2006. júl. 30. 19:02 | válasz | #3
Melyik volt az a szemét aki kitiltot a forumbol!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
2006. júl. 30. 19:02 | válasz | #2
hát én ezt nagyon nem vágom de azé hajrá
brueni  
2006. júl. 30. 16:37 | válasz | #1
minilabor he?