A három évvel ezelőtti, sok ezer halálos áldozattal járó kánikula rémképét vetítik már előre Európában az elmúlt napok hőhulláma nyomán. A szociális ellátásra ezúttal nagyobb erőkkel készülnek, az áramszolgáltatók pedig elővették a vészforgatókönyveket.

Hűvös és esős nyár lesz az idei, hasonlóan a tavalyihoz - nagyjából így szóltak az időjárási előrejelzések Európában még májusban is. Ehhez képest számos országban már arra készítik fel a lakosságot, hogy olyan nyárra számítson, mint amilyen a 2003-as volt, amikor összesen legkevesebb mintegy 20 ezren haltak meg a hőség következtében. A 2003-as kánikula Franciaországban szedte a legtöbb áldozatot, de ezrek haltak meg Nagy-Britanniában is; most is ezt a két országot sújtja különösen az Észak-Afrikából érkező hőhullám.

Franciaországban eddig kilenc áldozatról számolt be az egészségügyi miniszter - köztük nemcsak idősebbek vannak, hanem például építőipari munkás is -, szerdán este pedig az államfő, Jacques Chirac közleményben figyelmeztette a hatóságokat és a polgárokat, hogy tegyék meg a szükséges intézkedéseket, illetve segítsenek a rászorulóknak. A legnagyobb, 37 fokos forróság Párizs környékén van, de nem sokkal jobb a helyzet a bordeaux-i borvidéken és az ország nagy mezőgazdasági területein sem, ahol épp tart az aratási főszezon.


Eltérések az átlagtól 2003-ban
A városokban külön nehézséget okoz, hogy a megrekedt forró levegő egyre szennyezettebb; Párizs főpolgármestere már felszólította a lakosokat, hogy fogják vissza az autózást. Menetrendszerűek érkeznek az áramellátási nehézségek is, nemcsak a csúcsra járatott légkondicionálók miatt, hanem azért is, mert korlátozni kell az áramtermelést. A vezető áramszolgáltató, az EdF ugyanis bejelentette, hogy kénytelen visszafogni néhány olyan atomerőműve termelését, melyeket folyók vizével hűtenek, egyszersmind önmérsékletre szólította fel nagyobb felhasználóit.

Kritikus állapotok kezdenek kialakulni Nagy-Britanniában is, ahol a londoni Gatwick repülőtér közelében mért 36 fok fölötti értékkel megdőlt a júliusi hőségrekord. A tudósítások egyelőre az olyan színes elemekre fokuszálnak, mint hogy a bíráknak most nem kell parókát hordaniuk vagy hogy a Buckingham palotánál gyakrabban van őrségváltás, de szakértők szerint ennél komolyabb a helyzet. A szigetlakók ugyanis nem ilyen éghajlathoz szoktak, nem ismerik a hőségben alkalmazandó praktikákat, miközben például a londoni metróban 47 fokot is mértek; a kormányzat mindenesetre sürgősségi tervet léptetett életbe az egyedül élők és a betegek segítésére. Az országos áramszolgáltató hálózatot felügyelő hatóság ugyanakkor figyelmeztetett: a nyakló nélküli légkondihasználatnak itt is áramhiány lesz a vége - Franciaországtól pedig most nem tudnak vásárolni.

Nincsenek a magasnak számító hőmérsékletekhez szokva Németországban sem - ehhez képest Észak-Rajna-Vesztfáliában 38 fok is volt -, itt egyelőre két halálesetet tudnak be a hőségnek. Hasonló a helyzet a németalföldi országokban is; Hollandiában ketten meghaltak egy 35 fokban is megtartott rendezvényen, Belgiumból pedig arról érkezett jelentés, hogy egy baromfitelepen ezerszám pusztultak a szárnyasok, mert egyszerűen nem bírták a hőséget.

A hagyományosan forró területek közül eddig Spanyolország szenvedett többet, bár ott kevésbé szokatlan a 40 fokos nyár - az áramfelhasználás azonban így is minden rekordot felülmúlt. Rosszabb a helyzet Portugáliában, ahol az ország harmadán dúlnak erdőtüzek. Olaszországba a hét végére várják a hőhullám fő csapását, méghozzá északról - olyan helyeken van 30 fok fölötti hőmérséklet, mint a síparadicsomként ismert Dél-Tirol -, sok városban már hőségriadót rendeltek el.

Az igazi gond az olaszoknál a szárazság: a Coldiretti mezőgazdasági szervezet szerint az utóbbi harminc évből csak kettőben volt ilyen kritikus a helyzet, s egyelőre esély sincs a javulásra. Az öntözés alapját adó észak-olaszországi folyók, tavak szintje a minimumon van, a víztározók tartalékának felhasználásához pedig az ugyancsak egyre nagyobb gondban levő áramszolgáltatókkal kell egyeztetni. A Coldiretti szakértői ma úgy számolnak, hogy a szárazság miatt a búzatermés legkevesebb 9,2 százalékkal, a kukoricatermés pedig 7,5 százalékkal marad el a tavalyitól.