A nemzetközi zeneipar újabb eljárásban volt kénytelen "lenyelni a békát". Egy amerikai bíróság ugyanis egy immár évek óta húzódó perben az alperes felhasználónak, egy családanyának adott igazat.

Hirdetés

Igazságügyi szakemberek és jogászok szerint a per akár precedensértékű is lehet és döntően befolyásolhatja majd a jövőben a hasonló eljárások végkimenetelét. Az ügy előzményei három évvel ezelőttig nyúlnak vissza. 2004 novemberében a Capitol Records zenei kiadó beperelte Deborah Foster ápolónőt, mondván illegálisan terjesztettek az interneten keresztül a szerzői és a szomszédos jogok által védett zeneszámokat és ezzel a tevékenységükkel jelentős károkat okoztak a zeneiparnak.

A zeneipari konszern azonban nem elégedett meg ennyivel, hanem fél esztendő múlva Deborah gyermekét, Amandát is a vádlottak padjára citálta. A vádak ellene ugyanazok voltak, mint amiket korábban az édesanyja ellen felhoztak. Az eset nagy vihart kavart, egyrészt a gyermek vádlottként való perbe fogása miatt, másrészt, mert a Capitol Records az internetszolgáltató segítségével az IP-címük alapján azonosította az elkövetőket.

A per első felvonásában, 2005. decemberében a bíróság a cégnek adott igazat. Deborah Fostert azonban kemény fából faragták és elutasította a vállalat által nagylelkűen felajánlott peren kívüli egyezséget. Ehelyett teljesen váratlan lépésre szánta el magát és beperelte a kiadót. A nő azzal érvelt, hogy semmisnek kell tekinteni a Capital Records bizonyítékait, Deborah kezében volt ugyanis az aduász: egyrészt senki sem tudta bizonyítani, hogy ő a szerzői jog által védett tartalmakat másolt és töltött volna fel az internetre, másrészt - és ez volt a nyomós ok - a kérdéses időpontban nem hogy internethozzáféréssel, de még csak számítógéppel sem rendelkezett.

A Capitol Records kénytelen volt meghátrálni és ejtette a pert, Lee West bíró pedig így most pontot téve az immár 3 éve húzódó ügyek végére, megsemmisítette mindkét beadványt. A bíróság döntése értelmében a perköltségeket mindkét esetben a cégnek kell fizetnie. Persze kérdés, hogy ez az erkölcsi győzelem kárpótolja-e a több éven keresztül elszenvedett és átélt meghurcoltatásokért Deborah Fostert és lányát, hiszen ha a per másképp alakul, akkor őket bűnözőknek bélyegezték volna és elítéltek lettek volna egy bírósági aktában.

Persze nem ez volt az egyetlen hasonló eset. Korábban az Amerikai Mozgókép Szövetség (MPAA) egy 67 éves nagypapa ellen indított pert. A vád ellene szintén a szerzői és a szomszédos jogok által védett tartalmak letöltése volt.