Tökéletes turbulenciákat festett van Gogh
2006. július 13. 02:49, csütörtök
Vincent Van Gogh műveiben a viharos minták egy matematikai elemzés szerint elképesztő hasonlóságot mutatnak a valós turbulenciával, melyeket többek közt az örvénylő vízben láthatunk.

Hirdetés

A kaotikus festményeiről és hasonló idegállapotáról ismert holland művész festményeit a mexikói UNAM Egyetem fizikusa, Jose Luis Aragon és munkatársai vették alaposabban szemügyre és felfedezték, hogy a képek olyan sötét és világos sémákat vonultatnak fel, melyek szorosan követik a turbulens áramlás mély matematikai szerkezetét.

A tudósok évszázadokon át küzdöttek a turbulens áramlás leírásával, egyesek szerint ez legalább akkora fejtörést okoz, mint a kvantum mechanika. A megoldás még ma sem teljes, az elmélet alapjait azonban egy orosz tudósnak, Andrej Kolmogorovnak az 1940-es években sikerült lefektetnie. Kis-skálájú turbulencia hasonlósági hipotézisében sajátos matematikai összefüggést vont az áramlás sebessége és energia disszipációja arányának ingadozásai között. Kolmogorov munkája egyenleteket szült, melyek leírják a valószínűségét egy bizonyos sebességkülönbség megtalálásának a folyadék bármely két pontja között.

Aragon és munkatársai a turbulencia lokális struktúrájára vonatkozó egyenletekkel igyekeztek számszerűsíteni van Gogh festményeinek turbulenciáit, ami nem kis meglepetésükre sikerült. A kutatók digitális felvételeket készítettek a festményekről és kiszámították annak a valószínűségét, hogy két egymástól bizonyos távolságra elhelyezkedő pixel ugyanazzal a fényességgel vagy fénysűrűséggel rendelkezik.


Csillagos Éj

Több van Gogh művön is alkalmazható Kolmogorov turbulencia elmélete a fénysűrűség eloszlásában. A szem számára ez a séma különböző méretű örvények formájában jelenik meg. Jelenleg van Gogh tűnik az egyetlen festőnek, aki ilyen matematikai pontossággal tudta ábrázolni a turbulenciát, pedig a mexikóiak jónéhány hasonló festményt végigböngésztek, többek közt a híres, Edvard Munch által alkotott Sikoly című művet is, ami kísértetiesen hasonló örvényekkel van tele, azonban egyikre sem alkalmazható Kolmogorov elmélete.

Az örvények van Gogh utolsó alkotásain figyelhetők meg, ekkorra elméje végleg elborult, hallucinációi voltak és időnként elvesztette az eszméletét, ami epilepsziára utalt. Az örvényekre legjobb példa az 1889-es "Csillagos Éj", de megtalálhatók az 1890-es "Ciprus-út" és a "Varjak a búzaföldön" című műveiben is. Utóbbi van Gogh utolsó műve 37 évesen elkövetett öngyilkossága előtt. Ezekkel szemben az Önarckép pipával és bekötözött füllel (1888) nem mutatja a turbulenciák jelét. Van Gogh saját bevallása szerint ezt a képet a tökéletes nyugalom állapotában festette, melyet a híres öncsonkításának kezelésére felírt kálium bromid biztosított.
Laptopok

Már 49 900 Ft-tól!

E-book olvasók

Már 17 043 Ft-tól!

Tablet PC-k

Már 23 140 Ft-tól!

LCD monitorok

Már 19 800 Ft-tól!

részletek » részletek » részletek » részletek »
Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
Hirdetés



Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
ZilogR  
2008. márc. 23. 22:36 | galéria | válasz | #69
amúgymeg: turbulencia egy olyan folyamat, ami időben zajlik, a festmények meg egy időpillanatot jelenítenek meg. Nem olvasom el újra a cikket, ide látom, h ez egy nagy fasság! :P
ntsz  
2006. júl. 23. 20:31 | válasz | #68
És melyik weboldalról, hogy lehet oda belépni?
2006. júl. 16. 11:48 | galéria | válasz | #67
Ha valaki éppen bennt van, akkor nem tudsz belépni. Nekem sikerült ma is belépnem.
2006. júl. 16. 02:06 | válasz | #66
Peid igen, a coriolis-erő dönti el általánosan a forgásirányt. Bár nem biztos, de a hsz-edből azt veszem ki, hogy szerinted a Coriolis-erő elhanyagolható kis rendszerekben, ami nem teljesen igaz.
Kryon  
2006. júl. 16. 00:14 | válasz | #65
Valamiért nem,még keresem a bajt....
2006. júl. 15. 18:29 | galéria | válasz | #64
Nos, skierült?
2006. júl. 15. 11:48 | galéria | válasz | #63
Nos már fennt van egy-két dolog. Csak a leglátávnyosabb video-t raktam fel, de még felrakom majd a szuperkavitációs állapotot is. Érdekel valakit esetleg a perzentáció ppt-je. Talán úgy egy picit érthetőbb a dolog....

login: turbulencia83yahoo.com
psw: gyerebe
Kryon  
2006. júl. 15. 11:43 | válasz | #62
Erre kíváncsi vagyok,előre is várom!
Kryon  
2006. júl. 15. 11:41 | válasz | #61
A Coriolis-erő csak nagy méretskálán (sok-sok km) döntő,ha a folyadék nincs teljesen nyugalomban,és nem szokott úgy lenni;) akkor a folyadék belső mozgásaiból summázódik ki a forgásirány az impulzusmomentum megmaradásának jegyében.Pl. meg lehet figyelni,hogy gyakran a kádban sem a "helyes" irányban forog az örvény...
2006. júl. 14. 23:51 | galéria | válasz | #60
Holnap csinálok egy yahoo-s címet és itt megadom a jelszót és a logint. Fennt lesz a fotózóttt valódi folyamat és a szimulált estek is némi kommenttel.
2006. júl. 14. 20:49 | válasz | #59
rakd fel valahová, megnéznénk
ZilogR  
2006. júl. 14. 18:13 | galéria | válasz | #58
??? Hát hogyne lehetne... (pl.: azt tanítják, hogy lamináris, ha Re<~2320, turbulens e fölött, de biztosan turbulens kb. Re=40000-nél). Ez igen fontos még a legalapvetőbb "szivattyú milyen csövön szállítsa a vizet" - feladatoknál is. Sőt, éppen Reynolds VÍZZEL csinálta a kísérleteit, ami a gyakorlat számára javarészt összenyomhatatlan.


-=ZR=-
2006. júl. 14. 17:45 | galéria | válasz | #57
Mármint a molekulákat veszi gömb alakúnak. Csakhogy ez nem igaz.
2006. júl. 14. 17:43 | galéria | válasz | #56
A fenti elhanyagolást sem kell tenni. A Coriolis-erő dönt. Az északi féltekén ellentétes az örvény forgási iránya, mint a délin. Akármilyen zavarást is teszel bele, erre próbál törekedni a folyadék. Persze, ha egy nagy tartály alján van a lefolyó és a egész tartályt ennek a fordítottjával kevered és forog az egész folyadékoszlop akkor ez nem lesz igaz.

" minden molekulája a kádhoz képest nyugalomban" Ez a természetben lehetetlen. Brown-mozgás mindig van. Erről még nincsenek nagyon szimulációs tapasztalatok sem, hogy mi történik a folyadékokban molekuláris szinten. Évfolyamtársam már írt egy kísérleti programot ennek szimulálására MATLAB-ban. Összesen asszem kb. 500 molekulával számol és tökléletes gömben teszi fel őket +még fallal való ütközéskor a sebesség fallal párhuzamos koponense 0-lesz.

Ezzel a 2D-s modellel futtatva szimulált egy oylan esetet, hogy nyugalomban levő molekulák egy négyzet alalkú részben vannak és folyamatosan egy síklapot húznak különböző sebességgel különféle esetekben. 4-5 napi futtatás után sem állt be az energetikailag stabil állapot. A térrészben a részecskék összenergiájának egy állandó értékhez kell tartania. Mindez egy kb. 0,000000001m-es(1 nanométer) oladlfalú terület a valóságban....
ntsz  
2006. júl. 14. 17:28 | válasz | #55
Ha valaki tud, válaszoljon!:)
Tegyük fel, hogy van tökéletesen szimmetrikus és teljesen vízszintes kádam, amiben víz van, és amelynek minden molekulája a kádhoz képest nyugalomban van. Sikerül úgy kihúznom a dugót, hogy nem nem monzdítom meg a vízmolakulákat, sem a kádat (ennyire ügyes vagyok). A kád nincs eldugulva stb... Mi dönti el, hogy merre fog benne forogni az örvény? És ki fog egyáltalán bármilyen örvény alaukulni? Molnibalage, én várom a válaszod
2006. júl. 14. 13:52 | galéria | válasz | #54
Pont fordítva. A Buborékos forrás a jó biztonságtechikailag. Akor nagyobb a hőtátadási tényező. Ezért van az, hogy amkior el kezd forrani a hűtővíz akkor már látszik a baj,de eltart egy ideig amíg elforr.

Turbulens áramlásban jobb a keveredés és nagyobb Reynolds szám, amitől függ a Nusselt-szám, amitől meg függ a(z) (alfa) hőátadási tényező. Elvileg jobb turbulensben, de azért vannak más befolyásoló tényezők is.
2006. júl. 14. 12:57 | válasz | #53
De jó, megfejtették a Van Gogh kódot.
2006. júl. 14. 12:46 | válasz | #52
És akkor lőn a melegvíz. Eddig vágom.
Ha egy hűtőben áramlik a hűtőfolyadék, akkor melyik esetben jobb a hűtés hatásfoka: lamináris, vagy turbulens áramlás esetén? Buborékok természetesen nem megengedettek.
:-))
2006. júl. 14. 12:41 | galéria | válasz | #51
Elnézést a sok gépelési hibáért.
2006. júl. 14. 12:38 | galéria | válasz | #50
Ez attól függ, hogy minek a függvényében színezel ki egy örvényt. Abszolút sebesség, radiális sebbesség, gyorsulások szerint.

Kolmogorov-féle örvényhipotézis az az örvényekben levő energiatartalomra utral méret szerint. Ehhez Fourier-analízis szükséges. Ezt fejből már nem teljesen tudom, ez tmeg kéne kérdeznem az évközi konzulnesemet, mert ehhez nagyon ért a cimborájával.(A lényege hogy a nagyobb örvények egyre kisebbekre esnek szét és végén hővé disszipálódik el az örvény energiája.)
2006. júl. 14. 12:33 | válasz | #49
Akkor ebben az esetben minden bizonnyal az áramlási képet vizsgálták? Tehát hogy valamely anyag valamely metszetén az áramlás turbulens a Kolmogorov féle áramlási modell szerint ha a képeken látható áramlási képet látjuk? Ebben az esetben a paraméterek gondolom nem lényegesek , ugyanis nem létező anyagról van szó.Azt lenne még érdekes megnézni , - hogyha mondjuk utólag bele lehetne festeni - , hogy milyen legkisebb eltérésnél /színek , pixelek/ nem illeszthető a turbulens modell a festett áramlási képre.
2006. júl. 14. 11:20 | galéria | válasz | #48
Nos, mnit már írtam, olyan hogy konkrétan örvényekre NINCS egyenlet. Különféle megközelítzési módok vannak az ÁRAMLÁSOK kiszámítására. Ezek a számítások iteratvak és végeselemes módszernek nevezzük a metódust.(numerikus szimuláció) KÖRÜBELÜL így zajlik a végletekig leegyszerűsítve.

1. Csinálsz egy hálót egy geometriára amiben vagy ami körül van az áramlás.

2. Anyagmodell és turbulenciamodell választás.

3. Peremfeltételek megadása és szimuláció
típusának kiválasztása.

4. Futtatás valamekkora pontosságig vagy
időlépésig.

5. Ezek után kapsz egy eredményt és abban
örvények is megjelennek.(minden cellára
megjeleneíthető az a pearaméter amit számolt,
és amik abból számolhatóak. Nyomás,
sebesség,....)

A megjelenő örvények méretének gátat szab a hálózás finomsága is.(ezért kell hálófüggetlenségi vizsgálat is) Igazából sokszor nem az örvények, hanem az áramkép érdekel minket.
Mérnöki gyakorlatban a mm alatti örvényekkel már/(még)nem foglalkozunk.
2006. júl. 14. 10:04 | válasz | #47
Nah megpróbálom mégegyszer. Általában egy szerkesztéses eljárás a hagyományos módszerrel /Nem PC-vel , hanem hagyományos ceruza-vonalzó-körző/mindig pontatlanabb a számításos eljárásnál egy-egy feladat megoldása esetében. Most ebben az esetben van-Gogh valószínűleg nem akart tökéletes turbulenciákat szerkeszteni , de amit festett több képen is, az megfelel egy elég szigorú matematikai modellnek .És ott van még a jónéhány egyéb képen látható örvény, amit hasonló módszerrel vizsgáltak és egyikre sem alkalmazható a modell.
fako  
2006. júl. 14. 09:07 | válasz | #46
Javaslom olvasd at a hozzaszolasaidat mielott postolod, mert rendkivul sok helyesirasi hibat tartalmaznak (es nem az ekezetekre gondolok).
Kryon  
2006. júl. 14. 01:29 | válasz | #45
2D-s turbulenciánál vannak karakterisztikus örvényméretek,nem lehet,hogy ezt találta telibe csak épp ez a cikkből nem derül ki egyértelműen?
2006. júl. 13. 23:52 | válasz | #44
Valójában valami hasonlóra voltam kiváncsi.Hogy egy festményen még véletlen is lehet , de valószínűleg a többin is az , ha egy - egy ilyen egyenlet pontokat feltételez egymástól bizonyos irányban , illetve távolságra stb. És a festményen megrajzolt örvények pontjai illeszkednek erre a modellre. Ez azért elképzelhető. Nem ? Asszem ezt akartam mondani.

Mondjuk lehet , hogy a kutatók a honlapon leírják a módszert is.
2006. júl. 13. 23:32 | válasz | #43
Te meg egy fasz vagy
2006. júl. 13. 23:31 | válasz | #42
Ezért zseni a zseni. A hulyeskedo okosok meg irigyek mert nem orultek(vagyis nem zsenik)...
2006. júl. 13. 23:29 | válasz | #41
Ez meg tipikusan az, mikor valaki buszke ra, hogy hulye, sot meg tesz erte, hogy ugy is maradjon.
2006. júl. 13. 22:16 | válasz | #40
"Lehetne elvileg inkompreszibilis közegben is turbulens áramlás ?" Tehát a válaszod egy határozott igen?
2006. júl. 13. 18:10 | galéria | válasz | #39
Igen de 1,4-es nyomásviszonyig levegőnél gyakorlatilag nem számít és a folyadékoknál is csak extrém esetekben fontos.
HuAn82  
2006. júl. 13. 17:58 | galéria | válasz | #38
A bölcsek pedig ha hülyék valamihez nem szólnak.Thx!
echo  
2006. júl. 13. 17:27 | válasz | #37
Köszi a kifejtést!!! Szerintem sok ilyen okoskodás kéne itt
2006. júl. 13. 15:53 | válasz | #36
A valóságban mindig kompresszibilis.
Lehetne elvileg inkompreszibilis közegben is turbulens áramlás ?
2006. júl. 13. 15:04 | válasz | #35
Szegény festett valamit mert jó kedve volt, mi meg marhák valamit ráhuzunk egy hasonlattal. Bár most így ahogy nézem a tárcsás mosogépünk is ilyet turbolenciát csinált régen
abelr  
2006. júl. 13. 14:53 | válasz | #34
tguyk
2006. júl. 13. 14:19 | válasz | #33
Hát ez nem volt szép...
2006. júl. 13. 13:54 | galéria | válasz | #32
Mit értesz azon, hogy szigorú. Mérnökileg elfogadható pontosságúak sok a legtöbb esetben.

A másik jópofa dolog a nagy örvényben a kis örvéynek. Ez még tovább boynolítja a dolgokat. Festményen ez speciel nincs is...

Nincs olyan, hogy örvényekre képlet. Van egy (differenicál)egyelnlet-rendszered attól függően, hogy melyiket használod, változik az egyenletek száma amit egy cellára megodasz. Cellákra bontod fel a teret ami lehet 2D-s és 3D-s is az problémától függően. (pl .attól is, hogy állandónak tekinted e a hőmérsékletet, vagy kompresszibilis e az anyag ésígy tovább..)

"de nem ugyanazon festményeken az örvények illeszthetőek egy ugyanazon képletre"

Itt mire gondolsz? Nem értem..
2006. júl. 13. 13:24 | válasz | #31
Még jó, hogy nem gyanítják, hogy titkos információkat rejtett el a képen...
2006. júl. 13. 13:22 | válasz | #30
Mi abban a meglepő, hogy egy kiválló festő megfesti amit lát ?
2006. júl. 13. 13:14 | válasz | #29
Most végülis itt a véletlennél arra lettem volna kiváncsi , hogy pl. a képlet szerint is gondolom nagyon sokféleképpen alakulhat a turbulens folyadékáramlás, tehát ha egyes területeken más színt használ , vagy más ívben húzza az ecsetet , az milyen eltérésnél nem illeszthető az adott modellre.
2006. júl. 13. 12:40 | válasz | #28
Lehet , hogy a tökéletes turulencia baromság , de nem ugyanazon festményeken az örvények illeszthetőek egy ugyanazon képletre.Az azért nem gyenge. #24-re valami ? Érdekelne mennyire "szigorú" egy ilyen leíró modell.
2006. júl. 13. 12:25 | galéria | válasz | #27
Okoskodás? Aha. Leírtam miért tévedés és baromság az egész.

Mellesleg mi az, hogy véletelen? Kevergettél már valamit edényben és fodítottad meg a keverés irányát? Akkor is láthattak az emberek ilyen jelenséget. Nagy véletlen mondhatom...

Vagy csak belenézel a víbe egy hídlábnál..

Soroljam még?

(Atyaisten...)
dfp  
2006. júl. 13. 12:25 | válasz | #26
Oké, de ránézésre is nevetséges, hogy egy festmény és a turbulencia között párhuzamot keresünk.
2006. júl. 13. 12:16 | válasz | #25
tipikus okoskodás. és hogy erre valaki kíváncsi is? más is jár egyetemre mégsem kezd el okoskodni hogy villogjon vele. mindegy.az örök szabály megmarad: Az okosok hülyéskednek, a hülyék okoskodnak
2006. júl. 13. 11:55 | válasz | #24
Szerintem akkor sem gyenge , hogy nem ugyanazon festményeken az örvények illeszthetőek egy ugyanazon képletre. Nem? Nyilván véletlenszerűen festette meg ezeket az örvényeket, annyira nem lehetett bekattanva - még az absinthtól sem -, hogy megszerkesztette :D. Mondjuk azt valószínűleg te tudnád megmondani , hogy mennyire furcsa véletlen, ha egy festett örvény /van Gogh esetében/ illeszthető egy ilyen leíró modellhez több képen is. Mennyire "szigorú" egy ilyen leíró modell egy kézzel festett képen található örvényre illesztéshez?
2006. júl. 13. 11:28 | galéria | válasz | #23
Vannak videóim kétfázisú kavitáló áramlásról.

Elküldhetem maiben akinek kell csak legyen jó címe. 18 Mb-os videok, de csomagolva és szeleteéve küldöm. Én mértem és szimuláltam az esetet is. Van szimlációról is video, azok kisebbek.
2006. júl. 13. 11:11 | galéria | válasz | #22
Hát akkor kezdjük a elején. Jó hosszú lesz.

A probláma egy ármalásról megmondani hogy turbulens -e vagy sem azt nem túl nehéz megmondani, de ezt konkrétan EGYETLEN számmal jellemzni tisztességesen elég nehéz. Erre használjuk a Reynolds-számot. (továbbiakban Re,Osborne Reynolds tiszteletére)

Ő egy kísérlettel vizsgálta meg a kritikus számot. Egy tartányból vizet engedett le egy csövön keresztül és a cső tengelyébe még engedett bele egy megfestett folyadékot. Ezek után elkezdte vizsgálni különböző kifolyási sebességeknél. Eredmény itt. (Reynolds experiment)

http://enstrophy.colorado.edu/~mohseni/FIGS/FlowInstability/ReynoldsTransitionExperiment3.jpg

Nos, ahogy nő a sebesség láthatőó a változás, de nem csak a sebesség a döntő, mert a cső mérete és az áramló anyag jellemzője is számít.

Re = (sebesség*jellemző méret)/dinamikai viszkozitás

Ezzel lehet áramlásokat összhasonlítani. Látható ha megnő a csőátmérő (itt ez a jellemző méret) modjuk kétszeresére, de fele a sebesség akkor TURBULENCIA szempontjából hasnoló a két áramlás. Számtalan hasonlósági szám létezik még ezen kiívül.

Namármost egy kritikus Re számnél az ármalás jellege kezd megváltozni. Ez egy nagyábból állandó helyen történik egy adott esteben,de van benne egy kis véletlenszerűnség is. (igen sok befolyásoló tényező van)

Viszont ez az örvények méretéről és egyéb jellemzőiről, pusztán maga a szám nem mond semmit.
Ez így nem teljesen igz, mert a mérnöki és tudományos gyakorlatban gyakran előforduló esetekre meg lehet modnai, hogy egy Re szám tartományban milyen lesz az áramlási tér szerkezete. pl. Egy megfújt henger mögött lesz -e Kármán-féle örvénysor.

A gond az, hogy hogyan definiálsz egy örvényt MATEMATIKAILAG! Még most is vitatkoznak, hogy igazából az örvények véletlen jelenségek, vagy fraktáljelenségek, mert mindekttőre visszavezethető valamilyen szinten. (Az még hagyján, de hogy molekuláris szinten mi történik sok fogalmunk nincsen...)

De elég csak arra gondolni, hogy ha nézel egy locsolócsövet amiből jön a víz akkor jó közelítéssel stacioner, állandósult a folyamat még igen nagy sebességnél is, de az apró zavarások torzítják az ármaképet. Tehát NINCS két egyforma örvény. Akkor hogyan lehetne egy TÖKÉLETES??? Megfigyelni is igen problémás méret és a gyors változás miatt.

A numerkius szoftverek (CFX, FLUENT, CFD) is sok turbulenciemodellel képesek számolni, de előzetes tapasztalatokból lehet "tudni",(sejteni) hogy melyik a célravezető. DE az össze modell hibája, hogy "elkenik" a valóságot, mert a NAGYON kicsi örvényeket (0,01-0,001 mm-es nasgységrend vagy alatta) már nem számolják ki hanem valamivel helyettesítik őket. Ezért modellek. E fenti kísérlet kiszámolásához is igen bonyolult modell kell, mert különben a számítás "agyoncsillapított lesz és nem alakulnak ki örvények. (egy ígyx kicsit valszeg nehezen érthető) Erről most csak ennyit, mert erről is lehetne vagy kapásból X oldalt írni. (és akor van még időfügőő és stacioner számítás közti nagy difi...)

Elsőre ennyi. Írjak még?

2006. júl. 13. 11:10 | galéria | válasz | #21
Ez rossz nincs benne az egész, újra próbálkozok beillszeteni, töröljétek ki a #18-az ha kérhetem.
2006. júl. 13. 11:10 | válasz | #20
hupsz, köszi! :)
2006. júl. 13. 11:09 | válasz | #19
engem is érdekelne!
2006. júl. 13. 11:06 | válasz | #17
Honnan tudják , hogy egy modell nem teljesen korrekt ?
2006. júl. 13. 11:06 | válasz | #16
na ilyen egyszerű cikk és jöttek máris a nagyokosok meg demagógok. valóban az van a cikkben hogy tökéletes, de a lényeg inkább az lenne hogy szabályos, az egyik elméletbe illő turbulenciákat festett, miközben nem volt ennek tudatában, ezt kellene belátni...
2006. júl. 13. 11:03 | válasz | #15
Ez kicsit olyan lehet , mint mondjuk egy szerkesztéssel előállítható geometria szabadkézzel való megrajzolása bizonyos pontosságal. Csak itt ugye a színnel és a fénysűrűséggel illesztették a képlethez az örvényeket. Azért elég durva. Lehet , hogy télleg földönkívüli volt. :D
tar86  
2006. júl. 13. 11:00 | válasz | #14
Ez egy nagy szélhámosság, a mucsoszok nagyon ráérnek.
dfp  
2006. júl. 13. 10:40 | válasz | #13
Bulvárlap utolsó oldalára illő cikk.
manwe  
2006. júl. 13. 10:40 | válasz | #12
Molnibalage, engem érdekelne!
2006. júl. 13. 10:27 | válasz | #11
Hát igen. Kellő kutatással egy egérszarról is meg lehet állapítani, hogy a mélyén valami fantasztikus matematikai törvényszerűség bújik meg... :)
2006. júl. 13. 09:59 | galéria | válasz | #10
Nem akarom leszólni, de az egész cikk egy nagy marhaság. Nincs olyan, hogy "tökeletes turbulencia".


(Ha nem hiszed kérdezz meg bárkit a BME Áramlásan tanszékén... Én is ott sertepertélek.)

Arról nem is szólva, hogy több turbulencia elmélet és leírás létezik. Különöböző turbulencia modellek és egyik sem adja vissza a valóságot még. Kicsit hosszú lenne leírni, hogy mi a gond, de ha valakit érdekelne akkor röviden leírom.
2006. júl. 13. 09:52 | válasz | #9
Ez a hír elég bulváros lett....
Kakornak igaza van, a világban több millióan éheznek, szükség lenne új fajta gyógyszerekre, hatékonyabb gépekre, erre a "tudósok" ilyen fantasztikus, és a világ szempontjából biztos marha lényeges dolgokkal foglalkoznak. :)
2006. júl. 13. 09:41 | válasz | #8
2006. júl. 13. 09:40 | válasz | #7
És mi van akkor ha valóban "tökéletes" örvényt festett? Biztos földönkívüli..
2006. júl. 13. 08:29 | válasz | #6
Igen, de nem garancia, hogy sikeres leszel, nagy részük megélni nem tud, csak aki villant valami durvát akár festő akár kutató. Nagy lutri az egész óriási bátorság kell a művészethez, + mai világban stabil anyagi háttér.
fawcet  
2006. júl. 13. 08:08 | válasz | #5
Zseniség őrültséggel párosult. Sajna.
Kakor  
2006. júl. 13. 07:31 | válasz | #4
milyen sok ideje van bizonyos embereknek .... hihetetlen


és ezért pénzt is kapnak. Kutató akarok lenni ...
dez  
2006. júl. 13. 06:47 | válasz | #3
Mint tudjuk, van Gogh elmeállapotainak alakulásában nem elhanyagolható szerepet játszott az abszint is.
Reggel  
2006. júl. 13. 06:45 | válasz | #2
Valóban nem semmi, bár ezt az örvényesdit így se nagyon értem...
2006. júl. 13. 05:43 | válasz | #1
nemsemmi :)