Rejtélyes objektumot alkotott egy szupernova
2006. július 15. 11:37, szombat
A csillagászoknak valahogy mindig is furcsának tűnt az a szupernóva maradvány, amit nem kevesebb mint 25 éve fedeztek fel.

Hirdetés

Az ESA XMM-Newton műholdjának mélyreható vizsgálatai végre rávilágítottak arra, mitől is más ez az objektum, olyannyira, hogy egyedülállónak nyilvánították a csillagászat történetében. A szóban forgó objektum az RCW103 jelű, mindössze 2000 éves szupernóva maradvány szívében helyezkedik el. Alapvetően az RCW103 és központi forrása tankönyvekbe illő példája lehetne annak, mi marad egy szupernóva robbanás után, a kilökődött anyagok egy gömbje, benne egy neutron csillaggal.

Az XMM-Newton 24,5 órás folyamatos vizsgálata azonban ennél egy jóval bonyolultabb és sokkal érdekesebb jelenséget tárt a milánói Nemzeti Asztrofizikai Intézet (INAF) kutatói elé. Az adatok szerint a középponti forrás 6,7 órás ciklusban forog, ami elképesztően hosszú idő, több tízezerszerese annak, ami egy fiatal neutron csillagtól elvárható lenne.

Az 1E161348-5055 jelű objektum, amit a kutatók az egyszerűség kedvéért csak 1E-ként emlegetnek, szinte tökéletesen az RCW103 közepén helyezkedik el, a Szögmérő csillagképtől körülbelül 10 000 fényévnyire. Ez a tökéletesség arra enged következtetni, hogy az RCW103 és az 1E ugyanabból a katasztrofális eseményből születtek.

Amikor egy csillag, ami legalább nyolcszor nagyobb tömeggel rendelkezik, mint a Nap, kifogy az üzemanyagából, felrobban, ezt nevezik szupernovának. A csillagmag berobbant, sűrű csomót hozva létre, ami általában egy neutron csillag, elegendő tömeg esetén azonban fekete lyuk is lehet. A neutron csillag egy Nap méretű csillagnak megfelelő tömeget tartalmaz egy mindössze 20 kilométer átmérőjű gömbbe zsúfolva.



Az XMM-Newton felvétele az anyaghalmazról és a közepén elhelyezkedő objektumról, valamint a mérés, melyen látható a példátlanul lassú 6,67 órás ciklus

A csillagászok 2001 óta kutatják az 1E periódusait, hogy többet tudjanak meg tulajdonságairól, milyen gyors a forgása, vagy rendelkezik-e kísérővel. A példátlanul lassú forgás két eshetőséget adna, vélik az olasz kutatók, a gond csak az, hogy mindkettő igen erősen az elmélet síkján mozog.

Az egyik szerint az E1 egy elszigetelt magnetár, vagyis az erős mágnesességgel rendelkező neutron csillagok egy különleges alfajának képviselője. Esetében a mágneses mező vonalak fékezőleg hatnak a csillag forgására, energiát szabadítva fel. Nagyjából egy tucat magnetárt ismer a csillagászat, azonban ezek is jó párszor körbefordulnak percenként, akkora mágneses mező, ami 6,67 órára lassítaná az 1E-t, 2000 év leforgása alatt nem alakulhat ki. Egy átlagos magnetár mágneses mezeje akkor oldaná meg a problémát, ha egy, a felrobbant csillag anyagából kialakult törmelék korong is besegítene a lassításba, ilyesmire azonban még nem volt példa a megfigyelések során, ezért ez egy új típusú neutron csillag fejlődést feltételezne.

Alternatívaként elképzelhető, hogy a 6,67 órás periódus egy bináris rendszer orbitális periódusa. Ehhez szükség lenne egy alacsony tömegű csillagra, ami a szupernova robbanást követően is kapcsolódva maradt a 2000 évvel ezelőtti eseményből létrejött objektumhoz, a megfigyelések azonban ezt sem támasztják alá.

Az RCW103 tehát egyelőre rejtély, mégis nagy a tudományos jelentősége, a csillagászok általa egy rendkívül fiatal röntgensugarú bináris rendszert tanulmányozhatnak, az ismert hasonló rendszerek több milliószor idősebbek. Ha sikerül kibogozni az RCW103 által támasztott rejtvényt akkor pedig egészen új dolgokat tudhatnak meg a szupernóvákról, a neutron csillagokról és evolúciójukról.
Kapcsolódó linkek
Laptopok

Már 49 900 Ft-tól!

E-book olvasók

Már 17 043 Ft-tól!

Tablet PC-k

Már 23 140 Ft-tól!

LCD monitorok

Már 19 800 Ft-tól!

részletek » részletek » részletek » részletek »
Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
Hirdetés



Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
2007. jan. 12. 19:21 | galéria | válasz | #60
és az egyelőre szóval hogy állunk? (nem egyenlőre)
2006. aug. 30. 18:22 | válasz | #59
Szerintem a Casimir-effektusra gondolsz. És ott tudtommal nincs negatív E.
Caro #52: tudtommal már bizonyították, bár nem vagyok benne biztos.
2006. júl. 23. 12:33 | válasz | #58
Ráolvastam pár antianyagos hozzászólásra...

SRÁCOK, Kirk kapitány forogna tőletek a sírjában.. :D
2006. júl. 23. 12:31 | válasz | #57
"De mi van, ha nem forgott a csillag?
Az, hogy a legtöbb forog, nem jelenti azt, hogy ez szükségszerű."

Namost, ha a 'legtöbb' csillag forogna, az azt jelentené, hogy van olyan, ami nem. Tudtommal ilyent még nem figyeltek meg.

Nexus6#10: látom, és értem az átalad felvázolt összefüggést. Bölcsességed fénye beragyogja a teLYútrendszert.
2006. júl. 23. 12:28 | válasz | #56
Aki meg elgépeli, azt kössük fel, mi? :)))
Mivel közlekedsz általában?
Loller-el?
Spica  
2006. júl. 23. 10:59 | válasz | #55
hmm.. a még működő csillagnak nagyon lassan kellett forognia, hogy ilyen lassu neutroncsillag legyen belőle

szóval mondjuk mellette van valami, ami hatalmas lassító energiát fejtett ki és fejt ki rá (egy fekete lyuk?) --- nem vagyok szakértő, de szeretek elméleteket gyártani
gplay  
2006. júl. 19. 00:01 | galéria | válasz | #54
Már mint suliba.

(Nekem is sokat segített volna.)
gplay  
2006. júl. 19. 00:00 | galéria | válasz | #53
1. Nem tartottam kis előadást, csak kérdeztem. Nem ártana bejárni és megnézni mit jelent a kis előadás.

2. Soha nem állítottam, hogy jártam iskolába.
Caro  
2006. júl. 18. 20:25 | válasz | #52
Ha jól tudom, a fekete lyukak párolgása, amire gondolsz, egyenlőre nem bizonyított.
De ha igaz is, a fotonokra ugyanaz vonatkozik, amit leírtam.
Nem könnyítene az antianyag sem a fekete lyukon.
plamex  
2006. júl. 18. 14:27 | válasz | #51
OFF:
http://www.csillagkapu.hu/fizika.php?oldal=feregjarat#2

plamex  
2006. júl. 18. 14:26 | válasz | #50
OFF:
Negatív energiát egyenlőre csak a kasmír () effektusban és a mesében (lásd: Csillagkapu ...) van.
plamex  
2006. júl. 18. 14:23 | válasz | #49
Grusi  
2006. júl. 18. 13:26 | válasz | #48
Szerintem az ne tartson kiselőadást a közoktatásról, aki nem tudja helyesen leírni az "utána" szót.
fv  
2006. júl. 18. 11:57 | válasz | #47
Megint televagyunk fizikusokal.
2006. júl. 18. 11:15 | válasz | #46
OFF:
És mi a véleményed a negatív energiáról? Abból is lehetne "alkotni" elemi részecskéket, anyagot, anti-anyagot? :D
2006. júl. 18. 11:15 | válasz | #45
OFF:
Egy igazán jó suli, ahol nem idegbeteg szellemi félnyomorékot, meg intézményesítve félműveltet nevelnek az ember csemetéjéből, az meg még sokkal drágább. Igaz az emberiség érdekében megéri ;)
gplay  
2006. júl. 18. 10:06 | galéria | válasz | #44
És gondolod, hogy a közoktatás ingyen van?
Nem ártana utánna nézni. :D
RealPhoenixx   3 db büntetőpont 3 db büntetőpont 3 db büntetőpont 
2006. júl. 18. 00:50 | válasz | #43
Nah, CARO: gyerunk, olvass csak utana, tenyleg nem kepes semmi sem kiszokni a fekete lyukbol??
/ha utana olvasol, majd meglepodsz/

GPLAY:
Annyiban segit, hogy meg kell nekik mondani, hogy:
tanuljatok, hogy legalabb szellemileg legyetek joltaplaltak :)
/ez talan segitene elobbre vinni a dolgaikat, talan kevesebb haboru es belso viszaly lenne, etc..../
gplay  
2006. júl. 17. 22:18 | galéria | válasz | #42
Ez mind szép és jó. Költeni kellene az ilyenenekre még pár milliárdot dollárban.
De áruljátok már el ez mennyiben segít a harmadik világ éhezőin?
Caro  
2006. júl. 17. 18:31 | válasz | #41
Nagy tévedés, hogy ha antianyag kerülne egy anyag alapú fekete lyukba, akkor az "elillanna".
Ellenkezőleg, attól is csak nehezebb lenne!
Az antianyag energiája ugyanúgy pozitív, és sugárzás formájában sem tud kilépni az eseményhorizont alól, ezért ugyanúgy növelné a tömegét, mint ha sima anyag kerülne bele.
RealPhoenixx   3 db büntetőpont 3 db büntetőpont 3 db büntetőpont 
2006. júl. 17. 17:09 | válasz | #40
Nah jo, akkor erre az egeszre en meg azt mondom, hogy mig a normal anyag ilyen oriasi tomegu neutron csillagga alakul etc, addig az antianyag fekete lyukka, es a ketto egyesulese hoz egy normal teret, amely reven ujra kezdodhet egyfajta anyagaram.
(vagyis minden elolrol kezdodik)

S mi van akkor, ha eloszor az anti anyag volt, es az anti anyag hatasakent kelettkezett az altalunk ismert normal anyag, ami valojaban az igazi anti anyag, s ezert oregebbek a fekete lyukak?!

Na erre varjatok gombot, meg gombostu fejet :)
2006. júl. 17. 16:06 | válasz | #39
Valamit nem értek. "a szögmérő csillagképtől 10000 fényév"

Egy csillagkép tudtommal fizikailag NEM összetartozó csillagokból áll. Vagyis annak lenne inkább értelme, hogy egy csillagképtől mondjuk 10 szögfoknyira északkeletre ... vagy ilyesmi.
Normal  
2006. júl. 17. 15:25 | válasz | #38
Természetesen napüzemanyag kitermelő modul maradéka - ezért robbant föl - munkahelyi baleset...
2006. júl. 17. 10:38 | válasz | #37
"Ha télleg valami alapvető dolgot nem tudunk a szupernovákokról az azt is jelentheti, hogy a legutóbbi népszerű kozmológiai elmélet a gyorsulva táguló univerzumról sem igaz. Ui azt épp a szupernovák sugárzásának összehasonlításából találták ki!"

Azt olyan típusú szupernovák alapján számolták, amiket jól ismernek.
fv  
2006. júl. 17. 10:21 | válasz | #36
Jó kérdés.
2006. júl. 17. 09:55 | válasz | #35
"a Szögmérő csillagképtől körülbelül 10 000 fényévnyire" És ezt így hogy?
ksgy  
2006. júl. 17. 09:35 | válasz | #34
ettől én pl nem lettem okosabb, mert nem laikusoknak irták :)
Caro  
2006. júl. 17. 06:18 | válasz | #33
De nem csak spirális galaxisok léteznek!
Gázfelhők, kis gömbhalmazok, ezek nem forognak.
Azért hülyeséget nem akarok írni, a csillagászatban ennyire nem vagyok benne.
Valamennyi biztosan volt neki, mert azért forgott legalább ennyire.
Csak elenyésző ahhoz képest, ahogyan a többi csillag szokott forogni.
2006. júl. 16. 22:53 | válasz | #32
jah, azt a hülye 3-ast tényleg mindig elfelejtem...
de ha a robbanás során elveszíti a tömege nagy részét, akkor már mégiscsak százezres nagyságrendről beszélünk :) úgyhogy sztem legyen valami arany középút :)
részemről ennyi
2006. júl. 16. 21:58 | válasz | #31
A neutroncsillag magja nem 8-szoros naptömegű, mint az cikkben is szerepel, hanem kb. Napnyi tömeget hordoz (némileg többet). A kiinduló csillagnak kell 8-szor nagyobbnak lennie; a robbanás során anyaga jelentős részét ledobja.

A sűrűséget csak hozzávetőleges becslésnek írtam, mert fejből arra emlékeztem, hogy egy cm3 több milliárd tonna. Mindenesetre arról elfeledkeztél, hogy #6-ban "több száz" tonnát adtál meg, ami cirka 4 nagyságrendre van a saját második becslésedtől is. Én erre reagáltam, ehhez képest telitalálattal.

Ja és javaslom nézz utána, hogy kell kiszámolni egy gömb térfogatát...
2006. júl. 16. 21:15 | válasz | #30
A jelenlegi csillagfejlődési elméletek szerint kötelező jelleggel forognia kell: a gázfelhő, ami kialakul, szintén körpályán mozog a galaxis középpontja körül, ezért egy kiragadott részének mindig van eredő impulzusmomentuma.

Tulajdonképpen ezért is jönnek létre a bolygók. A Naprendszer esetében az egész imulzusmomentum 90%-át a bolygók hordozzák (!), pedig tömegük elenyésző a Nap méreteihez képest. Ha nem lennének bolygók, a Napnak olyan gyorsan kellene forognia, hogy nem is biztos, hogy mostani formájában egyben tudna maradni.
2006. júl. 16. 21:02 | válasz | #29
Érdemes ám megtanulni használni az internetet.

http://hu.wikipedia.org/wiki/Impulzusmomentum
2006. júl. 16. 12:21 | válasz | #28
ha már ennyire kukacoskodsz akkor számolj egy kicsit utána :) : a cikk szerint legalább 8-szoros naptömegnek kell lennie, ami kábé 1,591*10(a 31.-en) kg (ezt máshogy nem tudom írni). ha a sugara 10 km, akkor a térfogata nagyjából 12566 köbkilométer. néhány osztásból ki is derül hogy minden köbmilliméterre jut olyan 1,2 millió tonna, ami mégsem sokmillió, ráadásul vannak ennél kisebb gombostűfejek is :))

a forgásról meg csak annyit hogy nem tudjuk hogy egy extrém gravitációs mező (értsd egy vagy akár több fekete lyuk a térségben) hogyan befolyásolja egy nutroncsillag mozgását. ha két vagy három fekete lyuk egyszerre, megközelítőleg ugyanakkora távolságból, és persze ellentétes irányokból hat rá, de elég messze vannak ahhoz hogy ne tépjék darabokra, akkor néhány ezer év múlva akár le is állhat a forgása
Caro  
2006. júl. 16. 10:10 | válasz | #27
De mi van, ha nem forgott a csillag?
Az, hogy a legtöbb forog, nem jelenti azt, hogy ez szükségszerű.
Ha a csillag nem örvénylő gázfelhőből keletkezett, akkor a csillag sem forgott. Pontosan az általad említett impulzusmegmaradás miatt.
Ez lehet, hogy ritka, de szerintem lehetséges.
2006. júl. 16. 09:57 | válasz | #26
2006. júl. 16. 01:56 | válasz | #25
te most pl otthon kényelemben használod a namvadt gépedet
nem tom milyen nyelvet használsz de erre pont jo a válaszom
2006. júl. 16. 01:53 | válasz | #24
Ezek a neutroncsillagok érdekes egy képződmények, nem?
2006. júl. 16. 01:52 | válasz | #23
Szerintem félreértettél. Én szeretem, ha kutatják az ilyen "haszontalan" dolgokat is. És tényleg "éljen a fejlődés!", ez a kis felfedezés lehet, hogy egy szép új kozmológiai elméletet szül, míg néhány h*lye azon buktatná meg mondjuk, hogy: "mennyire hasznos?", szerencsére ez nem sikerül nekik általában.
A hozzászólásom vége szó szerint értendő: "nekem nem számít"->hogy: "mennyire hasznos ez?"
Köszönöm, hogy "meghallgattatok".
2006. júl. 16. 01:37 | galéria | válasz | #22
Mi az az impulzusmomentum?
2006. júl. 15. 22:54 | válasz | #21
A neutroncsillagok anyagának egy gombostűfejében sok millió tonna van. A neutroncsillag tulajdonképpen egyetlen gigantikus atommag. A legtöbb ilyen ezredmásodpercek alatt fordul körbe. Az összezuhanó csillag eredetileg forog a tengelye körül, és ha összepréselik ilyen picire, muszáj neki baromi gyorsan forognia, hogy az impulzusmomentuma megmaradjon.
2006. júl. 15. 22:30 | galéria | válasz | #20
Azt ugye tudod remélem h. ezért büntipont jár? :)
2006. júl. 15. 21:12 | válasz | #19
Es ha a terroristak kezere jut?????
2006. júl. 15. 19:48 | válasz | #18
és ebben mi az érdekes valaki kisza*rt az ürben és az elkenődőtt:D
Kensin  
2006. júl. 15. 19:36 | galéria | válasz | #17
Nyugalom, ne egyél meg azonnal!

Arra céloztam, hogy ez a cikk önmagában nem ér túl sokat (kb annyit, hogy megtudtam, meginn van valami, amit nem tudunk).
Olyan ez, mintha beülnék moziba, és leadnának egy teaser-t.
Nem akarom leszólni a cikket, télleg nem rossz, de a lényeg majd csak a folytatásában lesz benne.
2006. júl. 15. 19:16 | válasz | #16
Te csak írsz, vagy előtte el is olvasod, hogy mire válaszolsz?
2006. júl. 15. 18:36 | válasz | #15
mért te kínzás közepette irsz ide nekünk?
Su0my  
2006. júl. 15. 18:07 | válasz | #14
És ezek után megpróbálják megérteni: tudod így jutott oda az emberiség, hogy te most pl otthon kényelemben használod a namvadt gépedet
Su0my  
2006. júl. 15. 18:06 | válasz | #13
Az a baj, hogy sok hozzád hasonló barom van a világon; és egy részük vezető pozícióban, emiatt nem pénzelik ezeket a kutatásokat, helyette a hadseregre etc-re költenek, pedig sokkal fontosabb lenne megismerni a világunkat.
2006. júl. 15. 17:11 | válasz | #12
egy ilyen "búgócsiga" jó kis turbina lehetne :)
Kensin  
2006. júl. 15. 17:08 | galéria | válasz | #11
Ez a cikk arról szól, hogy a tudósok megtudták, hogy valamit nem tudnak...
NEXUS6  
2006. júl. 15. 16:45 | galéria | válasz | #10
Ha télleg valami alapvető dolgot nem tudunk a szupernovákokról az azt is jelentheti, hogy a legutóbbi népszerű kozmológiai elmélet a gyorsulva táguló univerzumról sem igaz. Ui azt épp a szupernovák sugárzásának összehasonlításából találták ki!
Fenjoy  
2006. júl. 15. 13:57 | válasz | #9
egy űrhajó vonósugara csinálja ezt
2006. júl. 15. 13:30 | válasz | #8
Esetleg ezt a forgási sebességet is félremérték mint a legutóbb a Charon-nál... ott is egy hónapig tököltek hogy mitől lehet olyan a forgása amilyen, kisérőt sejtettek hozzá, végül kiderült hogy szimplán rosszul mérték a sebességet...
exatly  
2006. júl. 15. 13:20 | válasz | #7
azért futópadnak nem használnám.
2006. júl. 15. 13:18 | válasz | #6
na meg a sűrűségük! gombostűfejnyi bogyóban több 100 tonna azért nem gyenge :)
2006. júl. 15. 13:16 | válasz | #5
mivel ezek 10-20 km átmérőjű törpecsillagok, nem olyan nagy az a kerületi sebesség. a szögsebességük, na az már valami :)
2006. júl. 15. 13:12 | válasz | #4
"aminek 6,7 órás forgási ideje LASSÚ"

ahha ,mert a hasonló képződmények 1 perc alatt többsször is körülfordulnak!kiváncsi lennék a kerületi sebességükre...
2006. júl. 15. 12:35 | galéria | válasz | #3
Ott kérem egy bolygó születik éppen. :D
2006. júl. 15. 12:32 | galéria | válasz | #2
Azért mókás, nem?
"Csillagászati szám" alatt mindig überbazinagy számokat értenek, és itt van egy napnyi tömegű dolog, aminek 6,7 órás forgási ideje LASSÚ! :)
2006. júl. 15. 12:19 | válasz | #1
Éljen a tudományos fejlődés! Az ember egyre több dolgot fedez fel és ért meg.
Már csak az a kérdés: mennyire hasznos ez? [nekem nem számít:-)]