A németországi ESO (European Southern Observatory) csillagászai úgy vélik, egy különös izzó folt formájában rábukkantak a régóta kutatott sötét anyagra.

Hirdetés

Ha a felfedezés helytálló, ez lenne a jelenség első észlelése, ami egyben bepillantást nyújthatna saját galaxisunk évmilliárdokkal ezelőtti születésébe. A sötét anyag természetét nem ismerjük, létezése azonban a látható anyag gravitációs vonzásából kikövetkeztethető.

A folt, melyre a chilei Paranal-hegyen elhelyezkedő VLT (Very Large Telescope) segítségével bukkant rá a Kim Nilsson vezette európai kutatócsoport, hatalmas, galaxisunk által elfoglalt terület többszörösét felölelő hidrogén felhőkre emlékeztet, melyek fényesen ragyognak az ultraibolya fényben. Ezt az izzást egyes esetekben rejtett galaxisok kísérik, melyek elképesztő ütemben termelik a csillagokat, és ezek a fiatal égitestek fűtik a hidrogént. Más foltok hatalmas tömegű fekete lyukakat rejtenek a közepükben, ami szintén felhevíti, és fel is kavarja a közelében levő anyagot. Ezeket aktív galaktikus magoknak (AGM) nevezik, általában röntgensugár hullámhosszokon látható az izzásuk, míg a takarásban levő galaxisok infravörös felvételeken szűrhető ki.

A mostani esetben azonban a csillagászok nem találták meg az izzás forrását, sem rejtett galaxis, sem pedig AGM jeleire nem sikerült rábukkanniuk, annak ellenére, hogy a kereséshez a legfejlettebb technikát megtestesítő Spitzer és Chandra űrtávcsöveket is bevetették, melyek jó pár esetben bizonyítottak.

A 200 000 fényév átmérőjű felhő eredetileg a spektrum ultraibolya tartományában bocsátotta ki a fényét, a világegyetem tágulásával azonban ez eltolódott a látható hullámhosszok irányába. A csillagászok ebből az úgynevezett vörös eltolódásból kalkulálták ki az objektum távolságát, ami az adatok szerint 11,6 milliárd fényévnyire helyezkedik el tőlünk. A fény amit ma látunk, az ősrobbanás után 2,1 milliárd évről származik, ami a világegyetem jelenlegi korának alig 15%-át jelenti.


A folt a VLT speciális szűrővel ellátott távcsövének felvételén, mellette a hidrogén kibocsátás kontúrja látható. Alattuk ugyanaz a terület kék és vörös sávokban, ezeken azonban a folt láthatatlan
A kutatók szerint ezt a foltot az eddig látottakhoz képest egy teljesen eltérő mechanizmus fűtheti, ami egykor, a korai univerzumban általános lehetett. Elméletük szerint a galaxisformálódás kezdeti szakaszát sikerült elcsípniük, ami a számítógépes szimulációk szerint akkor megy végbe, amikor a sötét anyag elkezdi elszívni a hidrogéngázt környezetéttől, hogy a csillagok létrehozásához elegendő anyagot gyűjtsön be. A foltba áramló hidrogén hevül fel és izzik, vonta le a következtetést Nilsson, bár a szakemberek szerint még túl korai lenne egy rejtett galaxis, vagy az AGM lehetőségét kizárni.

A Caltech tudósainak véleménye szerint van néhány objektum a folt közelségében, melyek megdönthetik az európaiak elméletét, bár azt elismerték, hogy az említett objektumok nem a megfelelő helyen találhatók ahhoz, hogy hozzájáruljanak a folt tevékenységéhez. Viszont mivel léteznek ezért nem zárható ki az a lehetőség sem, hogy Nilsson csapata nem vett észre valami döntő fontosságú tényezőt. A területet hatalmas mennyiségű por veszi körül, ami számos hullámhosszon blokkolhatja a fényt. Nilsson erre azzal vágott vissza, hogy a lehető legaprólékosabban elvégeztek minden vizsgálatot, melyek eddig minden esetben felfedték a rejtőzködő anyagforrásokat.

A folt a Tejút kétszerese, összenergiája megközelítőleg 2 milliárd Napéval egyenértékű, mégis láthatatlan az infravörös és röntgensugarú tartományokban dolgozó távcsövek felvételein, így valóban egyedi objektumról van szó, érvelt Nilsson. Hozzátette, hogy megpróbáltak minden lehetséges, általánosan elfogadott magyarázatot ráhúzni a jelenségre, de egyik sem állta meg a helyét.

Laptopok Már 49 900 Ft-tól!	E-book olvasók Már 17 043 Ft-tól!	Tablet PC-k Már 23 140 Ft-tól!	LCD monitorok Már 19 800 Ft-tól!
részletek »	részletek »	részletek »	részletek »