Időjárásunkat napok óta a 33-36 fokos csúcsértékeket is elérő hőség határozza meg, országszerte másodfokú hőség riadó van érvényben, több helyen azonban a legmagasabb fokú riadó elrendelésére is számíthatunk.

A hőhullámok egyre erőteljesebbek, mind a hőmérsékleti értékeket, mind időtartamukat tekintve. Ezekben az esetekben a növények sokkal több széndioxidot bocsátanak ki magukból, mint amit a légkörből elnyelnek. Először 2003-ban élhetett át Európa a megszokottnál jóval melegebb nyarat, míg 2005 megdöntött minden eddigi melegrekordot. A légkörkutató intézetek tanulmányai szerint egy trend elején állunk, a hőség egyre nagyobb lesz. A hőhullámok gyakorisága is emelkedőben van, és mindezek tetejébe a hőhullámok időtartama is lassan, de biztosan nyúlik.

Ahogy a héten is tapasztaljuk, a hőmérsékleti csúcsértékek akár 6 Celsius fokkal is meghaladják a megszokottat, ami komoly erőpróba az emberi szervezet számára, különösen az idősebbekre, valamint a szív és érrendszeri panaszokkal küzdőkre fokozott veszélyt jelent. A hőséghez többnyire szárazság is párosul, ez a két tényező együttesen pedig a növények fejlődésére gyakorol jelentős hatásokat.

A 2003-mas adatok szerint a növények - melyek tömegének fele szén - kevesebb széndioxidot kötöttek meg a levegőből és növekedésük is lelassult, ami az erdőgazdálkodás és a mezőgazdaság esetében is érzékelhető volt. Európában 20%-os visszaesést tapasztalhattunk a termelésben egy átlagos évhez képest. Különösen azok a növények sínylik meg a hőhullámokat, melyeknek virágzása a száraz, perzselő időszakra esik.

Mindezek mellett azonban van egy aggasztóbb tény is: a hőhullámok idején a növények és ökorendszereik több széndioxidot pumpálnak a levegőbe, mint amit magukba szívnak, a kibocsátás pedig egyszerűen semmissé teszi az évek során összegyűlő nettó széndioxid bevitelt. Egy átlagos év során 125 millió tonna szenet nyelnek el az európai növények, 2003-ban azonban 500 millió tonnát bocsátottak ki a légkörbe, ez körülbelül 10 százaléka a globális széndioxid kibocsátásnak. Az éghajlatváltozással ez a jelenség is általánossá válik, bár nem kizárt, hogy a növények az idő múlásával alkalmazkodnak a körülményekhez és mégsem lesz tendencia a széndioxid termelés, ezt azonban csak a későbbi adatokból és megfigyelésekből tudhatjuk majd meg.

Visszatérve azonban a jelenhez és a rövid távú hatásokhoz, mindenképpen fokozottan számoljunk az UV sugárzás veszélyével is. Mivel felhőkkel alig találkozhatunk az égen, ezért rendkívül gyorsan forrósodik a levegő, az UV sugárzás pedig egészen szélsőséges értékeket is elérhet, ezért különösen célszerű betartani a már sokszor unalmasnak tűnő napozási és öltözködési alapszabályokat a bőrrák elkerülése érdekében. Ne feledkezzünk el a folyadékpótlásról sem. Összességében a hőhullámok bármely más éghajlati jelenségnél gyorsabban képesek felőrölni szervezetünket és az emberek igen nagy százalékára vannak hatással.