Novemberben tárul fel az Antikythera
2006. június 23. 18:11, Péntek
Vajon mi lehet az a cipősdoboz méretű bronz szerkezet, ami egy római kori hajóroncsból került a felszínre még 1901-ben?

Hirdetés

Éveken át törték a fejüket a tudósok a dolgon, de most úgy tűnik, megvan a megoldás. Bár a végleges eredményekbe először csak novemberben kaphatunk átfogó betekintést, az előzetes adatok viszont átrajzolni látszanak az ókori görögökről alkotott képet.

A különös eszközre gyöngyhalászok találtak rá a századforduló elején a görög Antikythera sziget közelében, majd az athéni Nemzeti Régészeti Múzeumban helyezték el a több mint 30 bronz kereket és tárcsát magában foglaló Antikythera-mechanizmust. Az ősi görög csillagászati feliratok borította tárgy rendeltetésének kitalálását a tudósok a szöveg megfejtésétől várják - már több mint 2000 karaktert sikerült kisilabizálnia egy görög és brit kutatókból álló csapatnak, ami a feliratok 95 százalékával egyenértékű. Az eszköz - amit valaha feltehetőleg egy tekerő segítségével működtettek - három fő darabban és több kisebb részletben került a felszínre.

Az Antikythera-mechanizmus a Naprendszer ciklusait követi nyomon, adott égitestek elhelyezkedését számítja ki - a Napét és a Holdét biztosan - és a feltevések szerint képes csillagászati jelenségek előrejelzésére is - nyilatkozott Xenofon Musszasz, az Athéni Egyetem asztrofizikusa, aki a Szaloniki Egyetem, a Nemzeti Régészeti Múzeum, a Cardiffi Egyetem, az X-Tek Systems és a Hewlett-Packard szakembereivel közösen dolgozik a projekten.


Így válnak láthatóvá a feliratok. "Hriszoun szfairion", magyarul az "arany gömb", ami feltehetően a Napra utal

A kutatók szerint rendkívül ritka, nem kizárt hogy egyedi leletről van szó. Azonban éppen ritkaságából fakadóan nem egyszerű vizsgálata, mivel a múzeumból nem engedik kivinni, így a testes letapogató berendezéseket kell valahogy bejuttatni az intézménybe.


A szerkezet reprodukciója
Ez igen időigényes, viszont nélkülözhetetlen a kutatáshoz, hisz csak a modern technika képes a víz és az idő által lekoptatott apró írásjelek megjelenítésére. Az amúgy már szinte láthatatlan feliratokat az X-Tek egy háromdimenziós tomográfjával sikerült újra láthatóvá tenni, amit egy német cég, a Volume Graphics szoftverével dolgoznak fel. Az i.e 1. századra datált eszköz funkcióját először egy brit történész, Derek Price kezdte kutatni még az 1960-as években, jó pár kérdést vetve fel, melyhez a legutóbbi felfedezés újabbakat társított.

A szerkezet új fényben tünteti fel az ókor csillagászati és matematikai ismereteit, és több fejezetet is átírhat a történelemkönyvekben. A fő kihívást a gép tudományos környezetben való elhelyezése jelenti, a semmiből tűnt elő, jókora pofont adva annak a nézetnek, mely szerint az ókori görögök híján voltak az alkalmazott technikai tudásnak.

Ez az ókor legkifinomultabb mechanikája, melyhez hasonlóra egy teljes évezreden át nincs példa. A kutatók most a római hajó maradványait vizsgálják, abban a reményben, hogy kaphatnak valamilyen utalást a gépezet eredetére.

Az egyik elmélet szerint a szerkezet az ősi sztoikus filozófus, Poszeidoniosz által Rodosz szigetén alapított akadémia alkotása. Cicero, aki maga is Poszeidoniosz tanítványa volt, 1. századi írásaiban említést tesz egy szerkezetről, ami hasonlóságokat mutat az Antikythera-mechanizmussal. Abban az időben Rodosz nagy csillagászati központ volt, a hajó, melyen a szerkezezet megtalálták, feltehetőleg egy konvoj részeként Rodoszról zsákmányolt kincseket szállított Julius Caesarnak i.e. 87 környékén.
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
Hirdetés





Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
2006. júl. 21. 19:01 | galéria | válasz erre | #158
Majd novemberben még visszatérünk.
2006. júl. 20. 23:00 | válasz erre | #157
Hát, Antikytheratól eltértünk egy kicsit, de a polémia ennek ürügyén tanulságos volt - nekem is.
2006. júl. 01. 09:55 | válasz erre | #156
ja az az elit:-)
az tényleg kb. 99.9%-ban önző és a kivételek sajna csak erősítik a szabályt
2006. jún. 30. 15:06 | galéria | válasz erre | #155
politikai elitről beszélek.
2006. jún. 29. 13:55 | válasz erre | #154
Hát ez igaz többnyire, azért mondjuk én lehet hogy naiv vagyok, de szerintem azért nem csak az önzés hajtja őket, bár ez mind attól függ, hogyan határozod meg az elitet:-)
2006. jún. 28. 22:03 | galéria | válasz erre | #153
Igen, ez a fogyasztói társadalom.

Különben a történelemben a legtöbbször volt egy elit, és utána kullogott a plebs. A különbség csak annyi, hogy a régi eliteket mindig hajtotta valami ideológia (néha jó, néha kevésbé jó). A ma uralkodó elitet csak a saját érdekei hajtják, persze kifelé az van kommunikálva, hogy "közjó" stb.
2006. jún. 28. 20:41 | válasz erre | #152
Bizony, rovarizálódunk (jó szó, tetszik :) - de kasztokra is oszlunk. Megfigyelhető, hogy egyre jobban elválik egymástól az a réteg, amelyik a képben van a jelenkor eredményeit és feladatait illetően, és az, amelyik intellektuálisan és morálisan nemcsak ezeketől elmaradva, hanem messze a régi korok embere mögött van. Ez nem egy "aranykor" dicsőítése, hanem csak arról van szó, hogy a ma embere sokkal több dolgot kap készen, fizikailag, szellemileg, de morálisan sem kell megerőltetnie magát: gépek, kényelmi szolgáltatások, kész ideológiák, szabadon választható vallás és kultúra, minden levehető a polcról.
2006. jún. 28. 16:29 | válasz erre | #151
Nemtom, én 12-es számrendszerről hallottam, meg két kéz ujjai+könyök vagy ökölfene tudja
A lényeg, hogy 12-es asszem az indogermánokra jellemző számrendszer, az is lehet hogy a sumeroktól ered, fene tudja, én nem:-)
2006. jún. 27. 23:02 | galéria | válasz erre | #150
Az előző század elején. :)
2006. jún. 27. 22:23 | galéria | válasz erre | #149
Háát, nemtom.
Szerintem olyan földönkívüliek jártak itt, akiknek 6 ujjuk voltak, és ők tanították meg számolni az embereket. :-)
2006. jún. 27. 21:33 | galéria | válasz erre | #148
Még a 12-es rendszerre is van normális magyarázat:

"Base-12 could have originated from the number of knuckles in the four fingers of a hand excluding the thumb, which is used as a pointer in counting."
2006. jún. 27. 21:29 | galéria | válasz erre | #147
Nem tizenkettes hanem hatos számrendszer és ezért van jelen szinte mindenhol.

Ami meg a 6-ost illeti ahhoz nem kell egy hatodik ujj, elég egy ököl is :)

"Base six can be counted on hands by using each hand to represent a digit, 0 to 5. The digit zero is represented by a fist (no fingers extended). Using this method, it is possible for one person to represent values from zero to 55senary (= 35decimal), rather than the usual ten obtained in standard finger-counting."
link

ez is van olyan "kézenfekvő" mint a tíz ujj -> tizes számrendszer
2006. jún. 27. 21:12 | válasz erre | #146
kösz
2006. jún. 27. 21:07 | galéria | válasz erre | #145
Számolhatnánk 1023-ig is!
2006. jún. 27. 21:05 | galéria | válasz erre | #144
Nevetünk, pedig eléggé talányos, hogy miért számolt sok közösség a tucattal.
Mert ez 12-es számrendszer, ugye.
Az amcsik ma is azt mondják, hogy 12 hüvelyk = 1 láb stb. stb.

Vajh' miért?
Hisz két kezünk van, egyenként 5 ujjal, az meg testvérek között is 10. Innen a tizes számrendszer.

Minek kell akkor 12-es számrendszer?
Talán előtte 6 ujjunk volt? :-)
2006. jún. 27. 20:43 | válasz erre | #143
12
2006. jún. 27. 20:35 | válasz erre | #142
:-)
2006. jún. 27. 20:02 | galéria | válasz erre | #141
pld. a tucat :-)
2006. jún. 27. 17:42 | válasz erre | #140
pl.: 12=3*4-re gondolsz?
Ha jól emlékszem, akkor egyesek a 3-mal és a 4-gyel magyarázzák a piramisok alakját is.
Egyébként kérdés: a tizenketteshez mi kapcsolódik még? [információkérés, nem feladvány]
2006. jún. 27. 14:21 | galéria | válasz erre | #139
hehe századfordulóra nekem is reflexből a XIX-XX ugrik be
2006. jún. 27. 14:18 | válasz erre | #138
Szeretném felhívni egy dolog a cikk írójának figyekmét. "századforduló elején a görög Antikythera sziget közelében". Nos az most volt 7 éve. És akkor nem tudták volna 1960-ban vizsgálni. Talán az előző század végén nem???
2006. jún. 27. 09:15 | galéria | válasz erre | #137
Nem épp erre gondoltam, de lehet, hogy igazad van. Én a 12 állatövi jegyre gondoltam, meg egyáltalán a 12-es szám misztikájára.
Csak azért hoztam elő, mert szerintem az ókori görögök számmisztikája nélkül ez a szerkezet sem megérthető.
2006. jún. 27. 08:31 | válasz erre | #136
Mert Izraelnek 12 törzse volt.
2006. jún. 27. 00:40 | galéria | válasz erre | #135
Istenem, szegény Homo sapiens sapiens. Ti aztán leszedtétek rőla a keresztvizet, illetve nem is róla, hanem az átlagról.

Egyet ne tessék elfeledni: beindult a munkamegosztás. Ma már az egyén a társadalomtól függ, jobban, mint 2000 éve. Rovarizálódunk, tetszik, nem tetszik.

Amúgy, ha olyan okosok vagytok, mondjátok meg nekem, hogy miért választott Jézus éppen 12 apostolt?

(Poén: én is csak sejtem :-)

Aki megfejti, azt beengedem az Akasha Könyvtár ritkaságok osztályára. :-)
2006. jún. 27. 00:23 | válasz erre | #134
Arisztotelész garantáltan nem volt túl okos. Semmi sem bizonyítja, hogy tudta volna, hol a törölközője :P
2006. jún. 26. 23:22 | válasz erre | #133
A villamosságról többet tudunk mint a görögök (átlagember is), kevesebb az analfabéta, stb. de ez a tudásanyag bővülése miatt van, nem az intelligencianövekedés miatt!
Az ember mindig ilyen hülye lesz, ha csak bele nem nyúlunk a saját dns-ünkbe. Annyit tudunk, hogy a már megszerzett tudást (amit az átlagon felüli x% talál ki általában) jobban adjuk át. Ma itt az internet, akkoriban meg lehetett alexandriába hajózni ha valamirevaló könyvtárat akart látni az ember. Le is égett, pótolhatatlan egyiptomi iratok is odavesztek, feleannyira lenne homályos ma az ókor...

A plebs akkor is volt, ugyanolyan színvonaltalan volt mint ma, csak nem az őróluk szóltak a feljegyzések. Az átlag athéni akkor is hülye volt, csak akkori (és későbbi) átlaghoz képest sok gondolkodót termelt ki a rendszer, így levonhatjuk a téves következtetést, hogy fél Athén a trigonometriával ütötte el szabadidejét.

A rómaiak meg inkább birodalomépítők voltak, a tudást, művészetet a görögöktől nyúlták, katonáskodni meg népet hülyíteni viszont kiválóan tudtak.

A magyar oktatásról meg mindenki megmondja, hogy katasztrofális, majd mindenki megreformálja úgy, hogy még jobban hasonlítson a még katasztrofálisabb amerikaira. :P
2006. jún. 26. 22:06 | galéria | válasz erre | #132
Egy majom is tudja, hogy ha hozzáért a tűhöz az nem lesz jó, de azt, hogy miért azt már nem!
2006. jún. 26. 22:06 | galéria | válasz erre | #131
Ez mind szép és jó, de nem azért nem tudott 80% olvasni, mert nem volt rá pénze! Az ész nem hiányzott valszeg ott sem.

Az, hogy meg az égi jelenségeket nen tulajdonítjuk isteniekenek az nem "okosság" hanem tudás. MÁS JÖTT RÁ!! TE ezért nem tettél semmit. Attól, hogy tuod nem vagy intelligensebb csak tudod és kész.

Az meg, hogy valamit tudsz használni nem jelenti azt, hogy okosabb vagy. Mérnökök meg tudnak/tudtak tervezni egy repülőt. De kettőt találhatsz, hogy miért nem ők repülnek vele, hiába okosabbak, mint egy pilóta.

Jut eszembe pilóta. Sokan azt hiszik, hogy csak okos emberek kezelhetnek korszerű technikát.
Hát egyes pilóták akkora barosgátot csinálnak abból kifolyólag, hogy nem gondolkodank...
(így lőtt le két F-15-ös pilóta két ENSZ helikoptert, mert nem végezték el tisztességesen a célok azonosítását...)

Sokmident amit a pilóta urak használnak nem is tudják, hogy működik. A légikatasztrófák sorozatban is voltak olyan hibák amire én és a fater is azonnal rájöttünk(meg a munkatársak is Lufi karbantartóknál), hogy mi is volt a hiba, de a pilóták nem. Pedig állítólag ők okosak...és tényleg azok, de ha nem tanultak róla honnan tudhatnák????

Tehát a lényeg. Az INTELLIGENCIA és a TUDÁS nem ugyanaz!!!
2006. jún. 26. 17:31 | válasz erre | #130
Ezzel a holdnaptárral mondasz vmit
2006. jún. 26. 16:32 | galéria | válasz erre | #129
Én nem hiszem, hogy ma a szellemiség kevésbé lenne fontos.
Azt sem hiszem, amit egyes ezoterikuosk állítanak, hogy olyan pszichikai képességeink voltak, amelyek az idők folyamán visszafejlődtek.
Talán nem hallunk olyan jól, nem olyan jó a szaglásunk, de ennyi, szó sincs 6. érzékről, meg ilyenek, szerintem.

Túlbuzgó vallásosok mondják, hogy a bibiliai időkben termézsetes, mindennapi dolgok voltak a csodák, pláne mikor Jézus a földön járt. Én nem tudom, nem hiszem, hogy az a kor kitüntetett kor volt. Azt sem hiszem, hogy a történelem kezdetén többszáz éveket éltek az emberek, amolyan matuzsálemi kort megérve. Szerintem akkor holdnaptár volt érvényben, és egy hónapot számítottak egy évnek. Ilyenformán Matuzsálem 900+ éve sima 75 év körüli életkor.
dez  
2006. jún. 26. 16:17 | válasz erre | #128
Ma sem ismerjük teljesen az emberi testet. Még az is lehet, hogy ők tudtak dolgokat, ami mi ma (általánosan) nem.

A mai korban a legnagyobb hangsúlyt a fizikális, anyagi (ez mindkét értelemben) dolgok kapják, akkoriban a szellemiség valamivel fontosabb volt. És ez nem merül ki a babonákban.
dez  
2006. jún. 26. 16:14 | válasz erre | #127
Ez is igaz. Végülis a tudás, intelligencia ma máshogy van elosztva. Akkor keveseknek sok volt, ma sokaknak kevés. :P
2006. jún. 26. 16:09 | válasz erre | #126
Nekem ez alapból megy András :) :)
2006. jún. 26. 15:51 | galéria | válasz erre | #125
az tény, hogy az oktatási rendszerünk egyre rosszabb lesz (vajh miért?), de azért minőségi különbségek vannak az ókor embere és a mai ember között. Akkor a lakosság kb. 20%-a tudott írni-olvasni, néha kevesebb, ma azért 80% fölött van. Alapvető fogalmakkal nem voltak tisztában: villámlás, égitestek, csillagok, emberi test, stb.

Ma még egy analfabéta is tudja, hogy a Hold nem isten, elsősegélyt tudna nyújtani, ha baleset történik (reménykedjünk), a villámlást nem Jupiter nyílának nézi stb.
Persze, sok más téren az ókor embere ügyesebb volt: túlélőversenyben szerintem legyőzött volna minket, meg voltak egyéb pozitívumai is, köszönhetően a kevesebb stressznek.
Azt sem kell elfelejteni, hogy akkor fürdőkádja csak az arisztokratáknak volt, és ma azért majdnem mindenkinek van. stb.
2006. jún. 26. 15:42 | galéria | válasz erre | #124
Igaz. Én is úgy vettem észre h. a hülyébb réteg nézi le itt is most a régi görögöket, nem az, akinek van egy csöpp kis esze. :D

Sztem elég ha annyit mondok h. Magyarországon a mai tizenévesek több mint fele funkcionális analfabéta.
Ez bizony szegénységi bizonyítvány mind az oktatási rendszerünkre, mind pedig a szülőkre nézve.
Még valami: Én addig nem engednék egy gyereket sem gép mellé ülni, amíg meg nem tanulja a matematika alapjait, és nyelvtani hibák nélkül meg tud fogalmazni egy szöveget.
Ez van.
2006. jún. 26. 15:36 | galéria | válasz erre | #123
Rabszolga üti az atomfizikust.
Fociban és gladiátorviadalon is. :D
2006. jún. 26. 15:33 | galéria | válasz erre | #122
Igen. :)
2006. jún. 26. 15:27 | galéria | válasz erre | #121
Te el vagy tájolódva, kishitű. Ennyit erről.
fv  
2006. jún. 26. 15:02 | válasz erre | #120
Bocsánat - panelzombit.
fv  
2006. jún. 26. 15:01 | válasz erre | #119
Hát lehet, hogy ti tudjátok, hogy mitől működik a villany, meg hogyan működik a tévé, de ha TÉNYLEG érhetően el kéne magyarázni, NEKEM feladná a leckét. Pedig én sokkal okosabb vagyok, mint egy átlagember.

Igazából azt akarom mondani, hogy attól, hogy egy sokkal fejlettebb technológiát használunk, még egyáltalán nem vagyunk okosabbak a kétezer évvel ezelőtti embereknél. Szerintetek ti tudjátok, hogy hogy működik a fénykép, a film, a számítógép, a mobiltelefon vagy az árvztől védő gátak? A mindennapi használati tárgyaink mögött álló óriási technikai tudás töredékét ismerjük csak.

És szerintem egy ókori szabad polgár néhány hetes (vagy hónapos) szoktatás után ugyanolyan jól bánna ezekkel a dolgokkal, mint mi.

És egy sima rabszolgából is pár hét alatt tökéletes panelbunkót lehetne képezni.
dez  
2006. jún. 26. 14:41 | válasz erre | #118
Aham, elképzelem a korabeli görög, római átlagember átlagos napját: 3 óra mai egyetemi matekfeladvány-fejtés, 3 óra szépirodalom-gyakorlás, 3 óra filózófia-gyakorlás, 3 óra olimpiai felkészülés (minden ágra ~fél óra). Aztán 3 óra véres gladiátor-párviadal nézés. De persze ezt is sokkal kultúráltabban, mint a mai focimeccsek! :)

Érthetetlen, miért bukott meg a Birodalom... :)

A villamos áramot mintha úgy a 15.sz. környéként fedezték volna fel, nem? (Bár titokban állítólag az egyiptomi papok is ismerték.)
2006. jún. 26. 14:39 | válasz erre | #117
:-DD
Ez jó én az athéni polgárra szavaznék az első körben, és az atomfizikusra a másodikban!
De mondjuk azért manapság vannak olyan emberek akik rosszabbul élnek, mint a rabszolgák akkoriban.:-((
De azért oly szívesen néznék beszélgetéseket Arisztotelésszel vagy Platónnal vagy Arkhimédésszel vagy Démokritosszal vagy Homérosszal vagy ...
Az ELSŐ nagyok a görögök voltak, ez van
2006. jún. 26. 14:35 | galéria | válasz erre | #116
Aha

Szóval athéni polgár vs. panelzombi

Fordítsuk meg:

athéni rabszolga vs. atomfizikus

Na most ki a jobb?
2006. jún. 26. 14:32 | válasz erre | #115
szerintem meg sokkal kevesebbet tudtak az áramról, mint mi, mert kb tudhatták az elektrosztatika néhány részét, meg tudták, hogy a villám miket csinál, puff ennyi, ennyire messzemenő következtetéseket nem vonnék le, de abban igazad van, hogy az abban a korban az átlag jobban közelített a felsőréteghez minden szellemi, kultúrális, sport dologban, mint ma, ma az átlagember OKOSABB! mint akkor (asszem az agyunkban is van vmi különbség), de sokkal hülyébb a korszakhoz képest, az utóbbi száz évben (szerintem) az átlag egyre távolabb van a kor követelményétől (ha nem a gazdaságot vesszük alapul). Nemssokára szerintem el kéne következnie egy harmadik (vagy második) aranykornak, mert különben rossz világ lesz itt nemsokára!
fv  
2006. jún. 26. 14:20 | válasz erre | #114
Hát én meg lefogadnám bármibe, hogy az ókori athéni polgárok ötvenszer gyorsabban oldanák meg a matematikai feladatokat, mint a mai magyarok, sőt nagyon sok mai állítólagos okos ember hozzá se tudna szólni olyan feladatokhoz, amiket az athéniak kisujjból kiráznának; de ha verselemzésről, filozófiáról, művészetekről beszélgetnénk velük, akkor is felköthetnénk a gatyánkat; a csúcspoén, hogy mindezek után bírkózásban, úszásban, futásban meg diszkoszvetésben is legyőznének bennünket (a helyesírási versenyről nem is beszélve).

Egy mai átlagember csúcs agyi teljesíménye abban merül ki, hogy fényképet készít a mobiltelefonjával meg megnézi a megaszar hármat.
És kapaszkodjatok meg: egy mai átlagember nem is tud windowst telepíteni!

Elsusognám, hogy az ókori Római-birodalom átlagemberei ugyanolyan kötelező oktatásban részesültek, mint mi. És attól, hogy nem volt villany a szobájukban, még nem tudtak kevesebbet a villamos áramról, mint mi.

Bocs, hogyha megbántottam valakit! Meg bocs azéris, mert elég off voltam. :-)
2006. jún. 26. 11:28 | válasz erre | #113
2006. jún. 26. 11:27 | galéria | válasz erre | #112
Lehet, bár ahhoz képest hogy másolat túl jó minőségű, esetleg még azt eltudnám képzelni hogy rendelésre csinálták "valakik" a görög változatot.

Viszont sokkal kézenfekvőbb hogy TÉNYLEG a görögök csinálták szvsz
2006. jún. 26. 11:24 | válasz erre | #111
Azt utólag is ráírhatták, hogy tudják mi micsoda.
Vagy esetleg ez is egy másolata az eredetinek, valakikről másolták a görögök.
2006. jún. 26. 11:09 | galéria | válasz erre | #110
görög nyelvű feliratok vannak rajta
2006. jún. 26. 10:57 | válasz erre | #109
"feltehetőleg egy konvoj részeként Rodoszról zsákmányolt kincseket szállított Julius Caesarnak i.e. 87 környékén."

Nem feltétlenül görög szerkezetről van szó
2006. jún. 26. 10:50 | válasz erre | #108
"Meg arról is talált egy cikket, h valamelyik Dél-Amerikai romvárosban kőedényeket találtak amiben kénsav ( volt valamikor) ólomlemezek stb tehát egy egyszerű savas akkumulátor . Nincs új a Nap alatt, csak be kellene látni, h az emberiség történelmében még óriási fehér foltok vannak. ( Pl Atlantisz, Nazca fennsík rajzai, Óceánia szigetvilágán kik építkeztek több száz tonnás kőtömbökből, miért ábrázol űrhajóst az a bizonyos kő D.-Amiban?? stb)"

Azért szép nagy ugrás egy primitív galvánelemtől (akkumulátorral nem sokra mentek volna, mert nincs mivel tölteni) az Atliantiszi űrhajókig eljutni egy pár mondatban.
2006. jún. 26. 10:50 | válasz erre | #107
Én ennek a dolognak a legyártását nem tartom lehetetlennek. Valszeg. így tötént: élt egy polihisztor matematikus/csillagász. Végzett egy sor megfigyelést, "papírra vetette", megállapított fontos összefüggéseket. Nagy valószínűséggel felhasználta elődei ismereteit is. Tervezett egy szerkezetet (óra)(,ami eddíg ismeretlen módon) tudtára adta a jelenségek "helyzetét/fázisát". Most jön a gyártás: , ha bronzból van, akkor öntőforma kell stb. kézenfekvő megoldás a fa. Tehát kifaragtatta egy mesterrel a dolgot, összerakták, kijavították a bugokat, aztán szétkapták és vitték egy fémműveshez, aki több lépcsőben (akit érdekel utánanéz) elkészítette a fa elemek lehető legpontosabb bronz mását.

Órát fából is lehet készíteni, csak gyorsan kopik. Fontosabb kérdés, hogy a működéséhez szükséges energiát hogyan kapta a szerkezet. (vannak elképzeléseim, valaki majd úgyis leírja)
2006. jún. 26. 02:30 | galéria | válasz erre | #106
"Én inkább a gladiátorjátékokra szavaznék, mint a focira. :D"
Potenciális oroszláneleségként is?
2006. jún. 26. 00:07 | galéria | válasz erre | #105
Én inkább a gladiátorjátékokra szavaznék, mint a focira. :D
2006. jún. 25. 23:01 | válasz erre | #104
"Márpedig a mai ember okosabb bárkinél és bárminél, eddig az ellenkezőjére nincs bizonyíték :)" - akkor fogalmazzunk úgy, hogy nagyobb tudású, az korrekt. Az intelligencia nem nőtt meg. Akkoriban gladiátorviadalt néztek, ma focit.

Látom gyakorlatilag egy véleményen vagy #97-tel, csak másképp fogalmazzátok meg ;)
2006. jún. 25. 21:43 | galéria | válasz erre | #103
Ne kezdjük el a szőrszálhasogatást hogy ki számít "okosnak"

Régen is éltek szellemileg átlagon felül teljesítő emberek, polihisztorok és zsenik is éltek de mellettük analfabéta tökhülye tömegek is és ők voltak többen, a mai emberek átlagosan okosabbak hála a közoktatásnak és a lényegesen nagyobb tudásanyagnak amivel ma már az emberiség rendelkezik, ha felmerül egy probléma akkor sokkal hatékonyabban és gyorsabban találunk rá megoldást mint azt az ókorban bárki is tehette volna a jelenkori sokkal jobb "tudományos infrastruktúrának" hála.

Igaz hogy az ókor átlagembere is elvileg(!) képes lett volna ugyan arra a teljesítményre mint egy átlag mai ember de gyakorlatilag az akkor adott körülmények miatt mégis kisebb tudású és kevésbé intelligens volt az akkori átlag mint a mai.

Ha egy komplikáltabb feladat megoldására kiválasztanánk ezer ókorit és ezer mai embert az ókoriak közül az 1 db Euklidész megoldaná a 999 kecskepásztor meg nem, a maiak közül viszont már lényegesen többen járnának sikerrel mivel ma már nem okosnak kell születni hanem a környezeti/kultúrális befolyás sokkal jobban kihozza az emberek szellemi képességeit.
2006. jún. 25. 20:58 | galéria | válasz erre | #102
Hát, igen. Tudtommal az egyiptomi Szent Bárka sincs már meg, bár annak egy másolata - ha jól emlékszem - Tutankhamon sírjából előkerült. Érdekes azért, hogy mennyire veszendők az emberi alkotások, gondoljunk csak az Alexandriai Könyvtárra. Tel Avívban van egyébként egy kupolaalakú múzeum, amely ha nagy problem van, akkor befordul a föld alá, és védve van bombatámadás ellen. A Magyar Nemzeti Múzeum ilyen szempontból sehol nincs. Szerintem a Duna komolyabb áradása simán elsöpörné. Talán jobb helyen lenne a Gellért-hegy gyomrában.
Különben vannak magyar vonatkozású elveszett kincsek is, például Attilla kardja, meg egyáltalán, a sírja. De ez egy másik történet. :-)
2006. jún. 25. 20:41 | galéria | válasz erre | #101
Pontosan. :D
2006. jún. 25. 20:00 | válasz erre | #100
Bocsi az off-ért...

Áron vesszeje egy darab száraz karó volt, amolyan vándorbotszerű, amit (mikor a fáraó csodát kért "Isten-erő-bizonyítékul") Áron (és nem Mózes!) leszúrt a fáraó elé a földbe és a száraz karó kizöldült - és úgy is maradt.
Maga a láda jóval a rómaiak megérkezése előtt elveszett. A Babilóniai fogság előtt még megvolt, utána már nem. Egyes legendák szerint a zsidók ásták el olyan jól, hogy azóta még ők sem találják meg (ezt viszi tovább az "Elveszett frigyláda fosztogatói" c. film), más legendák szerint ma is megvan és őrzik - csak éppen Etiópiában, Akszum-ban.
Hát erről ennyit...

Üdv
DarkKyle
2006. jún. 25. 18:11 | válasz erre | #99
De az egerek az elsők!:-)
2006. jún. 25. 16:31 | galéria | válasz erre | #98
De van, még a delfinek is intelligensebbek. :D
2006. jún. 25. 16:13 | galéria | válasz erre | #97
Nem vagy/vagyunk okosabbak mint ők. Csak többet tudnuk. Nagy különbség. Neked megtanítják pl. matekból és fizikából azokat az alapokat amin a régi okos emberek évtizedekig agyalatak néha és azokból lettek a ma oktaott ismeretek levezetve.

Tehát te is tudod, hogy mi is az a gravitáció és meg is tudod fogalmazni és le is tudod írni és még sorolohatnám.... De SAJÁT MAGADTÓL mikor tudnál ilyesmikre rájönni, leírni, megfogalamazni és bizonyítani?
Még az Euklideszi geometria sem menne nagyon...
2006. jún. 25. 15:39 | galéria | válasz erre | #96
"Hát akkor a többi történelemtudós hova járt iskolába???"
Ugyanoda. Csak ők nem technikatörténettel foglalkoznak.

Másrészt az általam idézett mű is kihangsúlyozza, hogy a köznapi életben a görögök nem használtak nagyon újdonsült dolgokat (egy új technológiának időre van szüksége, míg köznapi használatban meghonosodik).
2006. jún. 25. 14:56 | galéria | válasz erre | #95
Senki nem mondta hogy Arisztotelész hülye volt viszont SZERINTEM egyértelmű hogy az emberiség mai technológiája illetve a ma élő tudósaink nagyobb tudásúak és "okosabbak" mint az ókoriak.

De ha szerinted az ókoriak előrébb voltak mint mi ma akkor asszem inkább nem vitatkozom veled!
2006. jún. 25. 14:34 | galéria | válasz erre | #94
"És nem is a mechanikai megvalósítás a figyelemre méltó, hanem a működési elvhez szükséges évtizedes, évszázados megfigyelések, hogy hogyan is működnek a dolgok a világban."

Ez a lényeg!

A marxista filozófiának mondjuk ez volt a nagy tévedése, mármint, hogy a lét határozza meg 1az1-ben a tudatot. Tény, hogy kellenek anyagok, a technikának el kell érnie egy bizonyos szintet, de csak akkor tudsz előrelépni, ha érted a világ működését. Persze, a megfigyelés, a kísérletezgetés azért sokat segít. Ma ugyanazt csináljuk, mint elődeink, csak nagyban. Gondoljatok csak a fúziós erőműre.
Még egy gondolat: az ügyesség, a lángelméjűség kétségtelenül fontos, de nincsenek elszigetelt csodák. Egy ilyen műszaki remekmű megalkotásához kell egy társadalmi háttér, fejlett munkamegosztás, szellemi élet. Zarándoklat egy híres kolostorhoz, jósdához, esetleg ott eltöltött inasévek...
2006. jún. 25. 13:31 | válasz erre | #93
Főleg itt az SG-n, itt mindenki okos. Arisztotelész meg bizonyítottan hülye volt, windowst se tudott telepíteni.
2006. jún. 25. 12:15 | galéria | válasz erre | #92
2006. jún. 25. 12:14 | galéria | válasz erre | #91
Márpedig a mai ember okosabb bárkinél és bárminél, eddig az ellenkezőjére nincs bizonyíték :)
2006. jún. 25. 11:51 | galéria | válasz erre | #90
És még ezután higgyétek azt néhányan h. az ókorban csak buta emberek voltak... :D
A mai emberek hajlamosak azt hinni magukról h. okosabbak bárkinél és bárminél. Ez azonban közel sem így van...
2006. jún. 25. 11:06 | galéria | válasz erre | #89
A szirakuzai Marcellus mechanikus planetáriuma i.e.212-ből.
Rézgömb, rajta lyukakkal a csillagoknak megfelelően, másik rézgömb eltérő tengellyel, egy lyukkal a holdnak, és még egy a napnak.
Segítségével előre jelezhetőek voltak a holdfogyatkozások. A szerkezetet valszeg vízenergia hajtotta.
(Schalk Gyula:Planetárium és csillagászat, 1977)

Kicsit későbbről Héron úthosszmérője i.sz. 1.századból.
Ha fölcserélnénk az otromba fakereket egy Camping-bicó kerekére, olyan szerkezetet kapnánk, mint az "Egymillió lépés Mo-on" klasszikus virtuáltúra távolságmérője.
Valószínűleg a városi szintű térképészetben használták.
http://www.ttk.pte.hu/ami/phare/tortenet/TARTMECH.html

Kicsit off, de:
Jóval később az 1600-as évekből a Pascal- és Leibniz-kerék, amelyek elkészítése nem igényel különösebben komoly szerszámokat, és viszonylag egyszerű szerkezetekkel megvalósítható az összeadás/kivonás és szorzás. Nem volt különösebb elődjük, szinte egy vizimalom is bonyolultabb szerkezet. Az igazán nagy dolog benne az ötlet. Ezeknek persze már volt utóéletük, még az 1960-as években is a mechanikus számológépek fő alkatrészei voltak, némi elektromech. "kényelmi" kiegészítésekkel.

Leszögezhetjük, hogy 2000 évvel ezelőtt "külső" segítség nélkül is képes volt egy ráérő, átlagosnál picit jobb megfigyelő képességű ember fogaskereket eszkábálni?
Asszem igen.
Még többet is. És nem is a mechanikai megvalósítás a figyelemre méltó, hanem a működési elvhez szükséges évtizedes, évszázados megfigyelések, hogy hogyan is működnek a dolgok a világban.

Hogy a kihalászott szerkezet mi célt szolgál, arra a használati utasítás megfejtése lesz a biztos megoldás. Valszeg nem navigációs segédeszköz, inkább csillagászati előrejelző volt.
Vagy "csak" az intellektuális szórakoztatást szolgálta, mint az 1700-as évek felülnézeti naprendszer-modelljei, az igen hasonló elven működő orrery-k, a mai planetáriumi műszerek "kifordított" megoldásai.
2006. jún. 25. 10:38 | galéria | válasz erre | #88
1. "A törvény nem ismerete nem mentesít a büntetés alól." <= alapvető jogi elv

2. "A történelem nem ismerete nem mentesít azon erkölcsi kötelesség alól, hogy ha lehet ne beszélj butaságokat."
2006. jún. 25. 10:10 | válasz erre | #87
* iskolába
2006. jún. 25. 10:10 | válasz erre | #86
Hát akkor a többi történelemtudós hova járt ikolába???
2006. jún. 25. 04:13 | galéria | válasz erre | #85
"valszeg a müködési elvével se lehettek teljesen tisztában.."
"Kr. e. 400-301
Arisztotelész tudósít a higanyról, és leírja a fogaskerék-meghajtást is (->322)."

Forrás: Felix R. Paturi: A technika krónikája, Officia Nova, Budapest 1991 55. oldal

"Kr. e. 300-201
A szürakuszai Arkhimédész, a görög matematikus és fizikus többek közt a kúp a henger, és a félgömb térfogatával foglalkozik... ...kitalálja a végtelenített csavart; az úgynevezett archimedesi csavart, és bonyolult csigasorokat tervez, továbbá csavarhajtású fogaskerék-szerkezetet."


"248. Az első fogaskerék-szerkezetű időmérő eszközök."
Forrás: Felix R. Paturi: A technika krónikája, Officia Nova, Budapest 1991 59. oldal
2006. jún. 25. 01:11 | válasz erre | #84
"akkoriban még nem volt olyan fontos az eredetiség mint ma"
Talán mert akkoriban a másoláshoz is kellett vmi:-)
2006. jún. 24. 23:41 | válasz erre | #83
nem tudom miért gondoljátok sokan azt hogy a görögök nem rendelkeztek elég elméleti ismerettel meg nem volt olyan fejlett a technológiájuk hogy ilyeneket készítsenek, végülis ők voltak azok akik összegyűjtötték az ókor tudásanyagának nagy részét, mezopotámiától egyiptomig, és ők maguk is hozzátettek elég sokat. gondoljatok csak például az atommodellre, ami aztán 2000 évig feledésbe merült.
az meg, hogy miért nem találtak hasonló gépeket? mert lehet hogy csak pár tucat készült belőle kísérletképpen, amiknek a nagy része aztán eltűnt vagy elpusztult, és a rómaiakat jobban érdekelte a birodalomépítés meg a művészet, mint a csillagászat. (például a görög szobrok nagy része csak római másolatokból maradt ránk, akkoriban még nem volt olyan fontos az eredetiség mint ma)
vagy csak egyszerűen akkoriban senki nem értette hogy hogy működne egy ilyen gép (és miért), mert a feltalálója megelőzte a korát (volt már ilyen), ezért aztán nem is volt rá kereslet. de tényleg rengeteg féle logikus magyarázat lenne, nem kéne azonnal ufo-t kiáltani!
persze valószínű volt néhány kivétel, az is lehet hogy Ceaser is ezt a gépet használta amikor megalkotta a naptárát, ezért is vitték neki, persze nem 13 éves korában, hanem egy kicsit később
2006. jún. 24. 23:34 | galéria | válasz erre | #82
Hozzád nem szóltam ha jól emlékszem...
De ezek után neked is ajánlom a Bibliát elolvasásra. :D
Te elsősorban ne a történet valódiságát, hanem emberséget tanulj belőle!
2006. jún. 24. 23:14 | galéria | válasz erre | #81
A reszelőhöz kapcsolódóan linkeltem.
2006. jún. 24. 23:13 | galéria | válasz erre | #80
Ezt értettem. Nem is arra a hozzászólásra válaszoltam. :)
2006. jún. 24. 23:06 | válasz erre | #79
Itt teljesen új megközelítése van a számolás mechanikussá tételéhez.
Felbukkant a semmiből egy zseni (akinek volt ideje és kézügyessége, anyaga, és egy nagy ötlete) kivitelezte, majd ismeretlenül el is tűnt ...Engem ez a történet Jules Verne regényeire emlékeztet..
Vagy tudunk az akkori korból más, szintén mechanikus alapú számológépekről???