 Hozzászólások  A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
" kolloidális arany is, amelyet sokáig életelixírnek tartottak"
De nem azért mert gyógyító hatású a szervezetre hanem csak feltételezésből nemesfém volta miatt.
|
Az ezüstnitrát erősen baktériumölö hatású.Minden gyógyszer méreg.
|
Szerintem gyémánt közepe van... :D
|
Az arany diamágneses anyag.
"Pitét evő lányok... nyalom a pitétek."
|
Az ezüst-nitrátot használják orvosi célokra is.
Nemrég egy ismerősömnek a szájában lévő fekély szerű sebet ezüst-nitráttal marattak le!!! Tudtommal ez mérgező anyag, és a szájüregben való alkalmazása nem a legjobb dolog, de hazánk orvostudománya rendkívül fejlett...
"Pitét evő lányok... nyalom a pitétek."
|
Igen. (De egyébként nem atomi, hanem - megfelelően kicsi méretű - szemcsék alkotják a kolloid oldatot.)
|
Nézd, ha jól értettem az általam olvasottakból, az atomi Au és Ag okés, csak a ionjaik gázosak.
Kara kánként folytatom tanításom.
|
Egyébként az arisztoktatákat azért hívták kékvérűeknek, mert az elmaradhatatlan ezüst étkészlettől nem volt ritka az argyria legalábbis enyhébb formája. :)
|
A mikro-elemekből is méreg a túl sok, csak mások az arányok.
|
Hát, egyátalán nem biztos, hogy azt a máj és vese problémát az arany okozta - sokkal valószínűbb, hogy a gyógyszer egyéb alkotói.
Az argyria nem igazi betegség, csak (enyhén kékes) bőrelszíneződés.
Ha nem is életelixír, vannak jó hatásai az arany-kolloidnak (mint ahogy az ezüst-kolloidnak is).
|
Ön megnyerte az SG irodalmi versenyét.
Kara kánként folytatom tanításom.
|
A bolygónk kődarab és a Tiamaté, de a mag az arannyal is a Tiamaté, s igy az űrben lehet a meteort bányászni, s az ütközés igy kinek a szándéka? Csak a sárkányé, ki Isten?
|
Na akkor szevasztok, mentem ásni :D
|
Ha arra nem is, de erre igen:
"The human body does not absorb gold very well, thus compounds of gold are not normally very toxic. Liver and kidney damage has, however, been reported for up to 50% of arthritis patients treated with gold-containing drugs. Gold used in dentistry is widely regarded as the safest form of restorative material, as well as the most successful. As has recently been discovered, solutions containing special sugar-coated gold nano-particles can be used as toxin-indicators".
Nem fogod elhinni, a kolloidális ezüsthöz hasonlóan (amelynek hosszantartó bevitele az emberi szervezetbe az argyrium nevű betegséget okozza) van kolloidális arany is, amelyet sokáig életelixírnek tartottak. Erről az angol Wikipédia ír bővebben itt.
Egyébként meg tévedtél, sem az alumínium, sem a higany nem nyomelem.
Kara kánként folytatom tanításom.
|
Fogalmam sincs. :) Keress rá.
|
Mégis hová kellene az Al és a Hg?
Mert a Fe a vörösvérsejtek közepén csücsül, a Zn kell a sperma előállításához, stb. de én soha nem hallottam, hogy Al vagy Ag vagy akár Au kellene a szervezet normális működéséhez. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nincs rájuk szükség.
Amúgy, nem volt véletlen az, hogy az ókorban az az arisztokrata volt a menő, akinek arany, de minimum ezüst étkészlete volt, mert a többiek - akik bronzot, rezet, ne adj isten ólmot használtak erre a célra - megnézhették utána magukat, és a gyerekeiket. Ónpoharak (Sn) is voltak bőven - igaz nem tudom, hogy állunk ezzel a fémmel...
Kara kánként folytatom tanításom.
|
Az alumínium bizony nyomelem. Egy nagyon-nagyon kis mennyiségre szüksége van a szervezetnek. (Állítólag a higanyból is szükség van valami iszonyú kis mennyiségre. Annál több már mérgező. Az amalgám tömésben sokkal több van, és az a kicsi, ami kioldódik, az is több a kelleténél.)
|
Hihi, annyira mérgező, hogy az arisztokráciához hozzátartozik az ezüst étkészlet. :)
De persze egy bizonyos mennyiség v. töménység fölött kvázi minden mérgező.
Pl. az ezüst-nitrát (tehát már egy vegyület) sokkal mérgezőbb, mint a sima ezüst (pontosabban itt jóval alacsonyabb a mérgezést okozó mennyiség[/nap]).
|
kicsit OFF
Na, ja, de akkor miért engedélyezik a hatóságok a forgalmazását?
Különben az ezüstnitrát klasszikus baktériumölő, víztisztító telepek is használnák, de túl drága, ezért helyette inkább alumínium-akármit alkalmaznak.
Mostanában jött divatba a biológiai víztisztítás is, bár ez utóbbi tudtommal csak a szennyvizek tisztítására alkalmas, ivóvíz előállítására nem.
Ajánlanék még figyelmedbe számos weboldalt, ahol az ún. kolloidális ezüstöt (colloidal silver) reklámozzák, mint gyógyszernek nem minősülő készítményt, persze jó sok pénzt is elkérnek érte.
Nem tudom, hogy mennyiben többek ezek, mint ha az ember beleteszi a vízbe például a svájci Micropur(r) Ag+ (ezüst ion) tablettát (www.katadyn.ch)? (bár ez a vírusokat nem öli meg és a protozoákat sem, ahhor kombinálni kell klórral). Ennek a használati utasítása azt írja, hogy az egészségre nem ártalmas.
Kara kánként folytatom tanításom.
|
Na én itt arról beszéltem, hogy a protonapból ahogy elkezdett kiáramlani az anyag, amiből később a bolygók keletkeztek, akkor amig gáz halmazállíoptú volt, a napszél sodorta kifelé, majd a hőmérséklet csökkenésével ami kondenzálódott azt nem tudta tovább sordorni. Így a vas, nikkel, földpátok, piroxének, széndús asványok meg akármi itt a belső bolygók taján leragadt, a víz és hasonlóak kisodródtak. Ezért változik a Naptól való távolsággal az égitestek összetétele. A víznek tehát nemitt van a helye elvileg, hanem messze, ahol hideg van.
|
De, van CNO, kb 15 millio K alatt a pp ciklus, e fölött a CNO ciklus adja az energia nagy részét a fősorozati csillagokban a H-He fúzió során.
A pp energiatermelési rátája a hőmérséklet 4-ik, a CNO rátája 20-ik hatványával nő, ezért nagy csillagokban a CNO domináns.
Vörös óriás akkor lesz, amikor a magból elfogy a H, megáll a fúzió, de a maghéjban beindul és a csillag ismét sugárzási egyensúlyba kerül.
|
A víz csak ~ 2500 C-ig stabil. Felette a H2+O2 a stabilis állapot.
De mivel a Föld hűlt, és volt rajt sok oxigén, ezért jöhetett létre a víz.
Mert a hidrogén adott volt. Csak az oxigén mennyiségétől és a hőmérséklettől függött, hogy lesz-e víz.
"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard" - John F. Kennedy
|
Nem, pont hogy akkor lesz vörös óriás, amikor beindul a CNO ciklus.
Legalábbis én így tudom.
"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard" - John F. Kennedy
|
Jó, tudom miből van a víz. Ennyi erővel bárhol lehetne víz. Az nem válasz, hogy valahol azért van víz, mert H és O-ból jött létre. A Napban sincs víz, mert a körülmények nem megfelelőek.
A Naprendszerben a belső bolygók közetekből állnak, olyan anyagokból amelyek már pár száz, ezer fokon kondenzálódtak. A víz, metán, ammónia stb anyagoknál ez a hőmérséklet alacsonyabb. Ezeket a Napszél addig sodorta kifelé, amíg a hőmérséklet le nem csökkent a kondenzációhoz. Ezért áll a Plútó meg a rengetek Kuiper-öv beli objektum ilyen anyagokból.
Hogy került a Földre ennyi víz? Üstökösök nem hozhatták vissza, mert azokban más a H/D arány mint itt. A csillagokban alig van D, mert az ott elbomlik/felhasználódik, itt a Naprendszerben miért van 3 nagyságrenddel több?
|
Ööö, elvesztettem a fonalat, mi nem biztos?
A Napban működik a CNO, vagy nem tudom mire gondoltál. (a Nap hogy jött a képbe?) A legelső és legkisebb csillagokban nem, de ezeket több évtizede keresik és még egyet sem találtak eddig. Egyébként legkésőbb vörös óriás állapotig minden csillag eléri a CNO ciklust. Ilyenkor a csillag szinte teljesen konvektív is.
A Napban ugyan olyan olyan a kémiai összetétel mint a többi I. populációs csillagban és a mi anyagunk itt a galaxis korongban kereltezett.
Te hogy gondolod akkor, hogy van ez?
|
"No, de mi a helyzet az ezüsttel?"
Úgy tudom, az is mérgező.
|
Egy érdekes felvetés:
- Ha ólom jut a szervezetedbe => ólommérgezés
- Ha Al-ot eszel, akkor valszeg valamilyen kóros leszel (Parkinson, Alzheimer?). Ezért nincsenek alumínium edények manapság.
- Olyan, hogy cink, kobalt, réz, vas, króm meg egyenesen hasznos, adott mennyiségben.
- Az aranysókat reuma gyógyítására használják helyileg, de protézist, fogpótlást is készítenek belőle, mert jól viseli a szervezet vegyi agresszióját. Platina dettó.
- A higany is fém, nem is kell mondanom, hogy ebből egy cseppet sem jó bevinni a szervezetbe, bár régi fogászati amalgámokban bizony benne volt.
- No, de mi a helyzet az ezüsttel? Azért kérdezem, mert turistaboltokban kapni olyan kis ezüst tablettákat, amellyel tisztítani lehet a vizet kirándulások alkalmával.
Kara kánként folytatom tanításom.
|
A Földet hat nap alatt teremtették, olvassátok el abban a vastag könyvben... Méghogy évmilliárdok. Ez a Sátán munkája. 
Amiga 1200 030/882/40, 32MB
Playstation 2, Playstation 3
AMD Athlon 64 X2 5000+@2.8GHz, 2GB DRR2/800, Sapphire HD4830@780Mhz 512MB, BENQ G2400W TFT
|
Biztos folyékony volt az egész föld, csak engem téveszt meg ez a megfogalmazás.
Linux nem Win: http://www.unixlab.hu/LNW/index.html
gentoo : http://www.gentoo.org/main/hu/philosophy.xml
|
Több száz méter volt olvadt, a mag több száz kilo méter mélyen van inkább.
Hogy ülepedet a pár száz méternél mélyebbre? Volt ottan egy szilárd rész, azon keresztül hogyan ülepedet? Vagy csak én feltételezem, hogy ha valaki azt irja több száz méter mélyen folyékony, akkor alatta szilárd dolog lehet ? (Vagy más folyékony dolog, lett volana alatta ?)
Linux nem Win: http://www.unixlab.hu/LNW/index.html
gentoo : http://www.gentoo.org/main/hu/philosophy.xml
|
Hajótörést szenvedtek és elsüllyedtek...
Mit érdekel az minket, hogy mi van a Föld magjában? Egyrész valószínűleg soha az életben nem fogunk oda lejutni, másrészt ha meg mégis, akkor me a mag kibányászása a felszínre beláthatatlan következményekkel járna. Szerintem.
--------------------------
Jó, mondjuk a geológusoknak hasznos lehet.
Nem vagyok beképzelt.
Sőt. A világon én vagyok az egyetlen ember, aki nem beképzelt.
|
Ja a víz:
szerintem elég triviális, hogy a hidrogén, ami nagy mennyiségben volt jelen elégett az oxigénben, amiből nem volt olyan sok.
És ott a víz.
"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard" - John F. Kennedy
|
Nem biztos.
Sőt, biztosan nem.
Ugyanis mivel kezdetben csak hidrogén volt, ezért át kellett rajt mennie :)
De nem a mi Napunkban, abban még be se indult, hanem szennyeződés lehet egy korábbi csillagból.
Úgy már lehet 1/100. Meg azért azt is vedd figyelembe, hogy nem megy át a csillag összes anyaga a szén-nitrogén cikluson.
"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard" - John F. Kennedy
|
Igen a szén fúziós termék, pont ez a lényeg, hogy a csillagokban a CNO ciklus 1/4 arányban eredményez ilyen izotópokat, a Földön pedig 1/100-od találunk. Ez nem kis eltérés. Tehát a Föld anyaga nem ment át CNO cikluson (amin pedig minden csillag átmegy)?!
Ezt nem csak így kilóra mérik, hogy hát termelődött szén és akkor itt van.
|
hát ezt beszoptad mert geofizikus:D
|
Ha a felszinre hoznánk a föld magját, akkor attól belassulna a forgása. Többet lehetne ébren lenni és aludni is. Támogatom az ötletet!
|
Gravitáció.
Mint ahogyan a vízben is leülepednek a nehezebb elemek, csak sokkal lassabb.
"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard" - John F. Kennedy
|
Nem omlana össze. Akkor ott nem lenne gravitáció.
"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard" - John F. Kennedy
|
Egy csillag a vasig tud belőle energiát termelni.
De vas feletti elemek is keletkezhetnek, csak nem fúzióval.
Hanem a fúzió miatt lértejövő NAGYON sok neutron beépül a szomszédos elemek magjaiba, és így egyre nagyobb rendszámú elemek jönnek létre.
"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard" - John F. Kennedy
|
Nem állítottam, hogy ne lenne más koncentrációja a Földön.
Csak azt mondtam, hogy azért van belőle sok, mert fúziós termék. (Nem úgy, mint a nehéz elemek, amik csak nagy neutronfluxus esetén jöhetnek létre, ami csak szupernovákban van)
"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard" - John F. Kennedy
|
egyszer
[allstars™] JATACS11™ hülyegyerek™ tucat kisgyerek™
TFT tagja, Somlói Galuska Fan Club™
[A64 3200+, 2gb ram, 7600GT]
|
tegyük fel igaz
aztán majd jól szétbasszuk esztelen módon a Föld magját is geyszer
[allstars™] JATACS11™ hülyegyerek™ tucat kisgyerek™
TFT tagja, Somlói Galuska Fan Club™
[A64 3200+, 2gb ram, 7600GT]
|
Az rendeben van, hogy ~0,0000238% térfogat arany nem olyan sok.
Az is rendben van, hogy supernova robanásban keletkezhetett, és Olvadt felszin elkapkodta őket.
"Bolygónk történetének hajnalán az elméletek szerint több száz méter mély folyékony kőzettenger borította a Földet. A földtörténet fejlődése során ez a magma óceán kölcsönhatásba lépett a porból és gázokból kialakult kis objektumokkal, számos fontos elemet, többek között aranyat nyerve ki belőlük, melyek végül leülepedtek a Föld fémben gazdag magjában."
De, hogy kerültek olyan mélyre ?
Linux nem Win: http://www.unixlab.hu/LNW/index.html
gentoo : http://www.gentoo.org/main/hu/philosophy.xml
|
1: Jól mondta, töltések áramlása mágneses teret hoz létre. Gondolj egy szolenoidra. Mágneses tere pont mint egy rúdmágnesé, sima egyenáramú táplálás esetén villamos teret nem hoz létre, hacsak nem mozgatod.
2: Mágneses térben mozgó vezetőben feszültség indukálódik, ez bírja őket mozgásra.
|
1: elektromágneses teret hoz létre
2: honnan áramlik hova? ha nincs potenciálkülönbség, akkor az jóisten sem bírja őket mozgásra :) ahogy egy tó sem kezd el folyni, csakúgy magától...
|
Miért kellene, hogy az legyen???
Töltések áramlása mágneses teret hoz létre. Az arany asszem a legjobb elemi (tehát nem ötvözet) vezető. a töltések (elektronok) királyul vándorolhatnak benne.
Bár fölül a gálya, s alul a népnek árja, azért a pénz az úr...
|
húúha, wow, baromi jó, sokra megyünk azzal a sok arannyal odalent :-/
- éppen d[-_-]b
- hogy csinálod ezt a fordított "b" betűt?
- ööö, mind1...
|
Az is eszembe jutott még, hogy ha a Föld teljes vas-nikkel magját kibányásznánk, valamint tegyük fel, hogy a mag helyén maradt 800km sugarú lyuk nem omlana össze, akkor a mag anyagából 4km vastag tömör vas-nikkel réteget húzhatnánk a Föld köré. 
Tuti kis páncélzat meteorbecsapódás ellen. 
|
Vasfeleteikhez (Z) igen.
Kb addig mehet el a fúzió.
CNO
Linux nem Win: http://www.unixlab.hu/LNW/index.html
gentoo : http://www.gentoo.org/main/hu/philosophy.xml
|
Számolgattam én is. A Föld magja kb 800km sugarú, térfogata így kb 2 milliárd köbkilométer. Egy fél méter vastag aranyréteg a Föld felszínén 255 ezer köbkilométer térfogatot jelent. Szóval ha ez mind a magban van, akkor a mag 0,012%-a arany.
Kicsit nézelődtem a neten az aranybányákat illetően is. 1 tonna kitermelt kőzetre kb 10g arany jut. Még ennél kevesebbet is megéri kitermelni. Térfogatszázalékban ez kb 0,00025% aranyat jelent.
Leszámítva a hozzáférési nehézségeket a Föld magja jó kis aranybányának ígérkezik.
|
Lent vagyok. Lófasz van itt, nem arany...
|
Szerintem 42!Szerintem.(Az élet a világmindenség meg minden...)
|
A vulkanizmusnak semmi köze a maghoz...
|
Mit gondolsz? A vulkanikus tevékenységek következtében kialakult hegységekbe hogyan került az arany? :P
|
Nem, ezt is irtam a végén, de ne mondja már nekem, ha a magban olyan sok arany lenne, meg ott a sok láva az nem hozna a felszinre akkor aranyat...
|
szerinted amit a vulkánok kiokádnak magukból az a föld MAG-jából jön? :D
nézz utána egy kicsit ;)
RF ONLINE Nethyrrea -LVL51 ARMOR RIDER - Novus server BlackTide
L2- Nethyrrea Lvl 78 BD/4x HE(eladva)
Cabal-Nethyrrea lvl 170 Force blader Mercury(reaktív)
|
Aha ez okos ember lehet. Hiszen sokat hallottunk vulkánokrol, amik kitörtek és aranyat ontottak magukbol...gondom szerinte biztos nagyon mélyen van, onnan nem jut a felszinre...
|
Szerinte a világon bár mennyi aranyat fel tudnának használni mivel nem csak az észerekben kell gondolkodni. Csökkenne az értéke, de akkor is értékes lenne. Mivel nagyon jó tulajdonságai van és sok mindenre fel lehet használni a leg több ember csak egy kis részét ismer a használatának. De nem igazán tudom, hogy mennyi az igazság alapja ennek a feltevésnek akár igaz is lehet.
|
Aranyoskám!
Én nem tudom, hogy szokványos, Nap-méretű csillagokban meddig megy el a kémiai elemek szintézise, de annyit tudok, hogy a nehézsúlyú elemek keletkezéséhez már (szuper)nóvarobbanás kell. Jól t'om?
Kara kánként folytatom tanításom.
|
Hát akkor nézd meg hogy csillagokban magfúzió során a CNO ciklusban milyen arányban keletkeznek szén izotópok (C12/C13) és hasonlítsd össze a földivel.
Víz honnan van? Biztosan nem üstökösökkel érkezett.
|
az arany egyáltalán mágnesezhető anyag? :)
|
Dagobertc bácsi : - ARAAAAANNNYYY .... 
|
ha azt mind kiszedik onnan akkor valszeg úgy lecsökken az arany ára, hogy nem lesz érdemes kiszedni, de ha nem szedik ki a kkor meg magas marad az ára, tehát mégis érdemes lenne kiszedni? :S
hmm ezt hívják paradoxonnak? :D
|
Emberek! Mindenki fogjon egy ásót osz' nyomás!
|
Hát, elég merész állítás, de biztos úgy van ahogy mondja.
Ha békét akarsz, készülj a háborúra!
|
Már hogy ne tudnánk.
A hidrogén a világ legelterjedtebb eleme.
Az oxigén meg a szén pedig fúziós termékek, amik a csillagokban keletkeztek.
"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard" - John F. Kennedy
|
Pff, egy valaki így gondolja, ez az egész semmit sem jelent, nem tudjuk ellenőrizni. Manapság a publikált cikkekben mérik az embereket.
Azt sem tudjuk a víz meg a szén honnan van, pedig azokból több van.
|
"felszínre hozva a bolygó teljes felületét bevonhatnánk vele nem kevesebb, mint fél méteres vastagságban."
"A számítások szerint a Föld aranykészletének több mint 99%-a a magban rejtőzik."
Tehat a felszinen levo arany eleg hozza, hogy bevonjuk a foldgolyo feluletet fel centi vastagsagban? Az se rossz :)
|
Talán azér', hogy más bolygók (mer' ugye ama csillagok körül is vannak bogyók)megfigyelése (evolúciója) alapján következtetéseket vonjon le a Földre vonatkozóan (pláne a múltra).
Kara kánként folytatom tanításom.
|
Valaki mondja meg nekem, hogy egy geológus, mégis miért a csillagokkal foglalkozik!
|
Mágneses teret írt, nem gravitációt. :)
|
Hopp ezt nem tom hogy sikerült kétszer odairnomn bocs
|
Na páztok mentem ásni a kertet:D
|
Na páztok mentem ásni a kertet:D
|
Én nem megyek sehová, nekem úgyis van aranyerem. Abból lehet gyúrni aranyrögöt, és az árát elsörözni az Aranyborjúhoz címzett fogadóban.
Kara kánként folytatom tanításom.
|
Szívesen :)
"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard" - John F. Kennedy
|
Ha tuti a középpont akkor, végre nem kell minden dombot feltúrnom. Megyek mintáért... A holnapi cikket meg én szerkesztem.
|
Szerintem ez a muki túl suk Douglas Adamset olvasott (aranyszív) 
|
|
A magban felhalmozódott arany mennyiségének kiszámításához Wood összehasonlította a Föld kérgének összetételét a fent említett objektumokat megtestesítő meteoritokéval.
Nyomtatás
Elküldés e-mailben
Arany szíve van bolygónknak
Hatékonyabb lehet a biodízel termelés
Széndioxidból gyémánt keménységű üveg
Patogén-puzzle az internetről
A robotok is pályára léptek Németországban
Újabb vasmeteoritok a Marson
Az univerzum az utolsó mentsvárunk
Nyílt támadás a transzzsírsavak ellen
