Az univerzum az utolsó mentsvárunk
2006. június 15. 08:26, csütörtök
Stephen Hawking, generációjának legismertebb elméleti fizikusa szerint az emberiség fennmaradása a világűr gyarmatosításán múlik.

A brit tudós Hong Kongban tart előadássorozatot, és ezt megelőzően ismertette nézeteit egy sajtókonferencia keretei között. Véleménye szerint a Föld egyre veszélyesebb számunkra, egyre nő egy végzetes katasztrófa bekövetkeztének az esélye, ezért ki kell tudnunk lépni az univerzumba. 20 éven belül állandó bázist kellene létrehozni a Holdon, majd az elkövetkező 40 évben egy kolóniát a Marson. Fontos hogy az emberi faj megmentése érdekében képesek legyünk szétszóródni az űrben, és bár a Földhöz hasonló csodálatos világot a közeli naprendszerekben nem igen fogunk találni, bolygónk egyre több fenyegetésnek van kitéve.

Egyre érezhetőbb a globális felmelegedés hatása, újra egy nukleáris háború rémével kell együtt élünk, de lehetne még sorolni a veszélyeket a genetikailag megkonstruált vírusoktól a szupervulkánokon át egészen olyan problémákig, melyekről esetleg még tudomásunk sincs, fejtegette nézeteit a 64 éves, kerekesszékhez kötött tudós, aki egy számítógép segítségével kommunikál a külvilággal.


Hawking kutatásai jelentős lökést adtak a fekete lyukak és a világegyetem eredetének megismeréséhez, először vetve fel azt a lehetőséget, hogy a tér és az idő végtelen. A mostani nyilatkozata azonban sokkal inkább az 1996-ban elhunyt Carl Sagant, a földönkívüli intelligenciában hívő amerikai asztrofizikust idézi.

Tudóstársai szerint az űrbe való kilépés témájával Hawking túllépett szakterületén és alaposan elrugaszkodott a valóságtól. Az MIT szakértői, Alan Guth professzor és Joshua Winn nem látják be sem tudományos, sem technikai szempontból miért lenne nagyobb az esély a túlélésre a Marson vagy a Holdon, mint a Földön. Ugyanez a véleményük a kolonizálás megvalósíthatóságáról is, már ami a közelebbi jövőt, az elkövetkező 50 évet illeti.

Hogy mennyire evezett a fikció világába Hawking azt majd a jövő eldönti. Az azonban már biztos, hogy a neves tudós következő munkája egyértelműen a képzelet birodalmába fog elkalauzolni, mivel lányával, a regényíró és zsurnaliszta Lucy Hawkinggal egy gyerekeknek szóló könyvön dolgoznak, ami az univerzum csodáit meséli el az ifjú célközönségnek.
Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
Az internet szabadságáért tüntettek Budapesten Az internet szabadságáért és a Hamisítás Elleni Kereskedelmi Megállapodás, az ACTA ratifikálása ellen tiltakoztak szombat délután mintegy ezren a fővárosban.King Arthur II - The Role-playing Wargame Kiadó: Paradox Interactive Fejlesztő: Neocore Games Honlap Rendszerkövetelmények: Minimum: Dual Core E2180 2,0 GHz-es processzor, 1,5 GB RAM, GeForce 8800 GTS vagy Radeon HD 3850 X2 grafikus kártya, 16 GB szabad hely a merevlemezen Ajánlott: Core 2 Quad Q6600 2,4 GHz-es processzor, 2 GB RAM, GeForce GTX 460 SE vagy Radeon HD 5830 grafikus kártya, 16 GB szabad hely a merevlemezen Hasonló játékok: King Arthur, King Arthur: The Druids, King Arthur: The Saxons, Total War-sorozat Kategória: stratégia A játékosok közül bizonyára nagyon sokan emlékeznek még 2009 zimankós novemberére, amikor a magyar játékfejlesztés történelemkönyvébe egy újabb fontos fejezetet írt a hazai Neocore Games csapata.Harmadára csökkentették a Sigma SD1 árátA Sigma gyártástechnológiai változtatásokra hivatkozva radikálisan átalakította csúcskategóriás készüléke, az SD1-es árazását.LG Optimus Vu és Miracle, új Nokia Egyszerre három új okostelefonról futott be hír a napokban, bár ezek közül csak kettőről tudjuk, hogy nagyjából mire is számíthatunk.Félmillió állás az appfejlesztésben Csak a tengerentúlon majdnem félmillió új állást köszönhetnek az okostelefonra és tábla PC-re fejlesztett appok megjelenésének és immár széleskörű alkalmazásának, bár ez a terület gyorsan változik.
Hirdetés



Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
2007. dec. 28. 23:03 | galéria | válasz | #227
Szerintem meg ki vagy borulva. Biztos megvan az oka. Nyomós oka.
Kívánom, hogy 2008. hozzon számodra türelmet, bölcsességet. Ezek híján a legnemesebb célokat sem lehet teljesíteni. Az időről annyi mindent tudsz.
2007. dec. 28. 20:09 | válasz | #226
szerintem az emberi lény mint olyan egy életképtelen, mutáns faj , amely evolúciós léptékben nagyon hamar ki fog pusztulni. egy csótányszerű, csótányméretű , de okos , intelligens lény sokkal életképesebb volna ami a naprendszerünkben való túlélést elősegítheti hosszabb távon. kicsi méret, nagy tűrőképesség (kevesebb oxigén , víz és tápanyag kell neki) testéhez képest jóval szívósabb , csak meg kéne tanulnia elég okosnak lenni hogy eljusson más bolygókra..

éppen ezért szerintem mi emberek a csótányok által kitenyésztett organikus számítógép nagyon sokadik verziója vagyunk, amelyik segíti őket eljutattni más bolygókra (marsra, ióra, európára, ganymesedre, titánra, vénuszra, holdra) hogy ott is kolóniát alkothassanak...
2006. dec. 28. 13:32 | válasz | #225
Az emberi civilizáció véges, hisz ugyanazért fog elpusztulni mint dolly bárány, vagyis, hogy a fény amely étette elfogyott, Mivel a napfény véges, igy az ember is, amely abból keletkezett. Hiába utazunk át másik univerzumba, ott is elfogy az életünk fényei, de arról nem mi tehetünk, igy még van remény, hogy uj napot gyujtsunk fel ahonnét potólható lenne a fény.
2006. aug. 02. 12:09 | galéria | válasz | #224
Almár Iván realista
2006. júl. 20. 20:54 | válasz | #223
Milyed érdekes! Pont ez az ember mondta a múltkor a spektrumon, hogy milyen veszélyes az űr, és az idegenekkel való találkozás!
2006. jún. 26. 15:55 | galéria | válasz | #222
Így van, és sztem mindennek eljő az ideje, szép lassan.

Raptorokról mondták a Jurassic parkban,de tökéletesen ránkillik, hogy "Az élet utat tör magának."

Az ember olyan mint egy fertőző baktérium, újabb és újabb élettereket fog meghódítani. Reszkess, Univerzum! :-)
2006. jún. 26. 10:17 | galéria | válasz | #221
Az emberiségnek vágya hogy terjeszkedjen, hogy benépesítse az univerzumot ezt pedig el kell vmikor kezdeni.
A terjeszkedési vágy "ösztönlény" dolog de nem hülyeség, több elkülönült kolónián a faj túlélési esélyei a többszörösére nőnek és MINDEN fajnak elsődleges célja a túlélés, az emberé is az.
Az első lépés kisebb nem-önellátó bázisok építése amik majd idővel (ha már hatékonyabb technológiáink lesznek) önellátó kolóniákká nőhetik ki magukat végül új társadalmak jöhetnek létre stb

Nem gubózhatunk be csak a Földre mert az idő ellenünk dolgozik, elég egy kurva meteor és a kőbaltától kezdhetjük újra.
Persze nem holnap kell meghódítani a világot de távlatilag ez a cél.
lokko  
2006. jún. 25. 17:24 | válasz | #220
nem a dilettánsokról van szó, a tudományt mindig is a tudósok fogják művelni, de az erőforrásokat nem tudják ehhez előállítani maguknak ... a társadalom erőforrásait a politika mozgatja, a politikát a hatalom, a hatalmat érdekek. Tehát a tudomány arra halad amerre az érdekek terelik, és ez nem feltétlenül rossz, mert így nem önmagáért való a megszerzett tudás ... egy marsutazás által megszerezhető tudás nem azzal egyenlő hogy mennyi információt gyűjthetnek ott össze az emberek, hanem arról szolgál rengeteg információval, hogy hogyan lehet odajutni, és hogy ez ér annyit, mint a bazomnagy távcsövek által megfigyelt kvazárok morfológiája ? na ez az amin nem lehet értelmesen vitatkozni.
pipaxy  
2006. jún. 22. 12:52 | válasz | #219
Az előző volt kb. hatodik hozzászólásom, ahol érveket hozok fel egy álláspont mellett. Ennyi neked meg elég is volt ahhoz, hogy következtetéseket vonj le személyemmel kapcsolatban. Nem érzed azonban úgy, hogy ilyen kevés információval nem tudod ezt helyesen megítélni? Tudnék érvelni a marsra szállás mellet is, ámde nem teszem, tegyék meg ezt azok, akik szerint annyira menni kellene.

Szóval efféle „atyai jótanácsok” helyett inkább az érvelésem hibáinak megmutatására próbálj szorítkozni.
dez  
2006. jún. 21. 23:56 | válasz | #218
Hm, túlzottan azonosulsz egy állásponttal. Talán nem ártana néha más nézőpontokból is nézelődni. (Ehhez persze meg kell ismerni őket.)
pipaxy  
2006. jún. 21. 14:53 | válasz | #217
Nézegetted te már egyáltalán a New Horizons oldalát? Nézd már milyen abszolút bizonyossággal írnak a Plútó utáni vizsgálatokról.

„After passing Pluto and Charon, pending NASA approval of an extended mission…”
„Plans for an extended mission include one to two encounters of Kuiper Belt Objects…”
„Search for rings and additional satellites around Pluto PLUS... conduct similar investigations of one or more Kuiper Belt Objects…”

Az utolsó a kedvencem, mintha kapnánk egy extrát a szondához.:)
pipaxy  
2006. jún. 21. 14:44 | válasz | #216
Érdekes az elgondolásod. Persze az én nézőpontomból messze nem helyes.

Van az űrkutatás, a nevében is benne van, KUTATÁS, tudomány, melynek művelői vannak, akik kutatják, szaporítják ismereteinket a minket körülvevő irdatlan nagy világról. Na most igazán csak őt látják át teljes egészében ezt a tudományágat, ők tudják istenigazából aktuálisan hol is állunk most, milyen beruházásokra van szükség a kutatások továbbviteléhez, új ismeretek szerzéséhez. Ők értenek hozzá, nekik van kompetenciájuk az ügyben.

Ezzel szemben, ahogy látom te ezt a tudományágat a dilettánsok hadának adnád át, akiknek javarészt az űrkutatás egyenlő a NASA-val, ismereteik forrása is kimerül a híradóra és néhány ismeretterjesztő ilyen-olyan kiadványra. Ők vannak a legtöbben, ezáltal övék a legtámogatottabb döntés, akkor azt is kell tenni???
Sanyix   "Rest in Peace Sanyix" 
2006. jún. 19. 00:01 | galéria | válasz | #215
Nem értelmezés kérdése, ez így van, nem csak a plutot akarták vizsgálni. Amúgy az az üzemanyag lenne a legkevesebb, ha akarják feltöltik, sőt nem is kellene sok üzemanyag a lassításhoz, ha úgy indították volna. De jól felgyorsították, hogy simán elrepüljön a pluto mellett.
dez  
2006. jún. 18. 16:59 | válasz | #214
Az elejével nagyon egyetértek. Csak ugye az emberek eléggé befolyásolhatóak is tudnak lenni. (Mondjuk a racionálisnak tűnő dolgokban is, elég hamis, manipulált "inputot" adni nekik.)
lokko  
2006. jún. 18. 15:59 | válasz | #213
túlbecsülöd a racionalitás jelentőségét az ösztönös gondolkodásmódokkal szemben, hiba lenézni az emberek irracionálisnak tűnő ösztönös véleményét a dolgokról, mert sokszor csak nézőpont kérdése hogy kinek van igaza, pont ezért nincs senkinek igaza, így a támogatottabb döntés helyes döntés ... és ha az emberek többsége arra akar áldozni, hogy menjünk oda, és ne bazomnagy távcsöveket építsünk, akkor bizony menjünk oda ... mindezek mellett a általad ajánlott út sem racionális, csupán egy másik szubjektív fontossági sorrend, a helyessége éppúgy nem bizonytható mint a másik út helyessége.
dez  
2006. jún. 18. 15:52 | válasz | #212
Hát igen, ez a hír úgy is elhangozhat világszerte, hogy pl. "az amcsik már a Marson vannak!".
dez  
2006. jún. 18. 15:48 | válasz | #211
Nyilván, csak benépesíteni mondjuk a Marsot párszáz éven belül (pl. valahogy élhetővé kell tenni a hiányzó magnetoszféra hiánya ellenére, stb.) kicsit más, mint nagynehezen odajuttatni pár embert, aki ott van pár órát, és jöhet vissza - annyi pénzből, amit sok más fontos dologra is el lehetne költeni, mint ahogy pipaxy írta.
dez  
2006. jún. 18. 15:40 | válasz | #210
Szerintem ez inkább a hétköznapi ember tudatlansága. Hallja a hírekben, hogy "ott vagyunk a Marson", és már el is dönti, hogy az adott kormány milyen tökös, legközelebbi szavazásnál ezt is beszámítja, stb. A részletekkel nem foglalkozik.

De van itt még egy dolog. Lehet, hogy azok oszthatják fel a területet maguknak (és esetleg juttatnak másoknak), akik személyesen teszik ott (pl. adott területen először, stb.) tiszteletüket...
2006. jún. 18. 15:09 | válasz | #209
Ezt hittem az univerzum benépesítése régi álma az emberiségnek... megjósolni, hogy mikor szinte lehetetlen, nem tudhatjuk, hogy mit sikerül közben felfedezni és az mennyire fogja támogatni a célt.
pipaxy  
2006. jún. 18. 13:58 | válasz | #208
Abból a kis költségvetésből nem tudták megoldani, hogy annyi üzemanyagot vigyen magával amivel ott pályára állhatna, ezért húz el mellette.

Ezek után bátran rámondhatjuk hogy a Plútó és a Kuiper öv vizsgálatára készült.

Persze ez csak értelmezés kérdése, ez az enyém.
Sanyix   "Rest in Peace Sanyix" 
2006. jún. 18. 13:30 | galéria | válasz | #207
A New Horizons-t nem csak a pluto vizsgálatára készítették, hanem a kuiper övi ojjektumok vizsgálatára IS, ezért húz el mellette.
pipaxy  
2006. jún. 18. 13:22 | válasz | #206
Dez-től épp azt akartam kérdezni, hogy akkor ez az általános „menjünk a Marsra” közhangulat azért van, mert az emberek aggódnak amerika (vagy amelyik nemzet a Marsra megy) kormányzatáért és szeretnék hogy már minnél hamarabb a kezükben legyen ez az ütőkártya? :)

Szóval zsigerek és ösztön. Nade nem kellene ezen az ösztönlény szinten túllépni és használni a fejünket ha már megadatott nekünk a racionális gondolkodás képessége,amikor milliárdok elköltéséről van szó?
A források végesek, rangsorolni kell.
lokko  
2006. jún. 18. 11:03 | válasz | #205
és az politikai ütőkártya ereje abból ered, hogy az emberek zsigerből arra vágynak, hogy menjünk oda, ez van az ösztöneinkben. Nézőpont kérdése csupán, hogy melyik fajta tudás ér többet.
dez  
2006. jún. 17. 23:51 | válasz | #204
Csak éppen, ha akár csak egy ember leteszi ott a lábát, el lehet mondani, hogy "már a Marson vagyunk" (akármilyen nehézségek, kockázatok árán, értelmetlen módon), és ez a politikában értékes lap.
pipaxy  
2006. jún. 17. 22:22 | válasz | #203
Abból a sokmilliárd dollárból amibe ez a marsi út belekerülne szondát lehetne küldeni minden egyes bolygóhoz, de nem ám olyat, mint ez a „csodás” New Horizons ami elhúz a Plútó mellett mint egy gyorsvonat. Mindnek lehetne leszállóegysége, és talán még visszatérő egysége is futná abból a rengeteg pénzből.
Lehetne építeni egy hatalmas, 100 méter átmérőjű optikai teleszkópot, amely mellett a maiak kis „látcsöveknek” tűnnének. A tervek ki vannak dolgozva, forradalmasítaná a csillagászatot, ki tudja mennyi minden új dologra derülhetne fény általa - Csupán 1 milliárd dollár…
És persze hosszasan lehetne sorolni az érdekesebbnél érdekesebb missziókat amelyek nem kaptak eddig támogatást.

Mindezeket felcserélni egy emberes Mars misszióra, azért hogy elmondhassuk magunkról, igen, ilyen messze jutottunk a technikai fejlődésben hogy ezt is megcsinálhattuk, vagy ahogy te mondod, hogy „gyakorlatban is megtapasztalhassuk” – szerintem nem jó ötlet.
lokko  
2006. jún. 17. 20:28 | válasz | #202
de egyáltalán nem biztos hogy minket a puszta tudás kell a helyről, számunkra az intaraktív tudás a fontos, a gyakorlati tapasztalás, ahhoz meg ot kell lenni.
2006. jún. 17. 17:34 | galéria | válasz | #201
Á, ez nem igaz. Egy misszió keretében akár 6 modult is el lehetne indítani a Mars felé, amelyekből aztán csak kettő szállna le, vagy három. Sőt, a most indítandó szondákat már eleve úgy kellene tervezni, hogy adott esetben az ott leszálló űrhajósoknak valamilyen módon hasznára váljon, pld. mint tartalékáramforrás. A misszió végén a tartalék modulok (űrhajók) pedig más szerepet kaphatnának, pld. mint automatikus szondák a Jupiter, Szaturnusz stb. felé. Semmi nem veszne el.
Mindössze, egységes, hosszútávú koncepcióra lenne szükség, csakhát ilyen nincs, és ez nagy hiba.
Kornan  
2006. jún. 17. 16:52 | válasz | #200
Csak az a gond,hogy minden kg fellőhető teher kincset ér.Nem biztos,hogy megengedhetnek maguknak redundáns megoldásokat,ugyanakkor a biztonság is nagyon fontos szempont a Columbia óta.Jó kérdés melyik a fontosabb inkább kevesebb felszerelés,amiből amúgy is nagyon kevés van vagy a tartalék rendszerek.
pipaxy  
2006. jún. 17. 15:28 | válasz | #199
Annyira én ezt nem is bánom. Egy marsutazás árából számos szondás missziót, programot lehetne finanszírozni. Ezek pedig sokkal szélesebb körben gazdagítanák ismereteinket.
Sanyix   "Rest in Peace Sanyix" 
2006. jún. 17. 14:26 | galéria | válasz | #198
Kivitelezhető lenne már most is, megfelelő mennyiségű pénzzel és összefogással, de az utóbbi sztem nem fog összejönni soha :(
2006. jún. 17. 14:25 | galéria | válasz | #197
"A leszállóegységet is meg kell tervezni,bármi gubanc és ott ragadhatnak."

Ezért írkálom én, hogy redundáns megoldások kellenek, mindenből legalább kettő, hogy vész esetén lehessen átszállni, meg ilyenek.
2006. jún. 17. 14:17 | válasz | #196
Szerintem az első problémát maga az ember jelenti.
Nem az űrben hanem itt a földön.
Ahoz, hogy az emberek(egy része) elhagya a földet
világméretű összefogás (globalizáció) szükséges.
Ez pedig nem megvalósítható. (szerintem)
De ha még sikerülne is, a mi unokáink is azért dolgoznának, hogy az ő unkokáiknak sikerüljön.
Tehát ez egy globális többgenerációs probléma.
[NST]Cifu   2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 
2006. jún. 17. 14:11 | galéria | válasz | #195
Ja, hát akkor a tv-ben marhaságokat mondanak és mindig itt mondják a tutit. Semmi baj akkor ezentúl ha hallok valami fontosat a tv-be akkor majd lehet idejövök és megkérdezem, hogy tényleg úgy van-e. Remélem nem gáz.

Cseppett sem. :Đ

Egyébként meg tényleg nem kell mindent elhinni, amit a TV-ben mondanak, sok dokumentumfilm van tele marhaságokkal. A kedvenc vesszőparipám e téren az, amikor az NG-n a X-35 esetén mellényt verve dicsőitik magukat, hogy a világon első esetben lépte át függőlegesen fel- és leszálni képes repülőgép a hanghatárt. "Csak" arról feledkeznek meg, hogy ezt már megtette a Dassault Mirage IIIV. 1966-ban, illetve a Jak-41M 1992-ben...

De ha engem kérdezel szerintem az a marhaság, hogy bármilyen e földön létező szélsőséges helyet vagy körülményt összehasonlítasz egy marsutazáshoz. Teljesen külön dolog. Egy marskompon utazó ember elszakad az anyabolygótól 40 000000 km-re. Ráadásul nem kevés időt kell eltöltenie ebben a teljesen "elszigetelt" állapotban, mindentől távol amit valaha is ismert.

Mi a különbség, ha mondjuk 1000 méterrel a tenger alatt, örök sötétségben dolgozol búvárruhában, és egy acélcsőbe bezárva élsz? Tényleg, miért is merül fel, hogy ezt egy űrutazáshoz hasonlítsam...?

Azt mondta az ipse, hogy egy hónapon túl elkerülhetetlen a deresszió.

A déli-sarkon található kutatóbázisokon cirka fél évig vannak teljesen elzárva a tél idején, amikor ugye szinte fel sem kel a nap, -50°C az átlaghőmérséklet, a leghidegebb időkben akár a -70, -80°C-ot is eléri, nyáron pedig "csak" -20°C van. És mégis emberek élnek és dolgoznak ott, a elzártsággal, depresszióval megküzdve...
Kornan  
2006. jún. 17. 13:57 | válasz | #194
Egy marsutazás jelenleg kivitelezhetetlen,ezért is tervezik 2030 és 40 között az indulást,addigra talán sikerül megoldani a problémákat.
A lehető legkisebb terhet kell magukkal vinni,ráadásul ha bármi gond adódik csak magukra számíthatnak.A pszihológiai terhelés nem a legnagyobb gond az ellen valószínűleg megfelelő kiképzést kapnak és a föld legjobbjait fogják kiválogatni az útra,komoly vizsgálatoknak vetik őket alá.Inkább az orvostani hatások jelentik a legnagyobb gondot,folyamatosan kell ezdeniük ,mivel körülbelül 2 évet fognak súlytalanságban és alacsony gravitáción tölteni,és sugárzás védők ide vagy oda magasabb sugárzás éri őket,ha nem is halnak bele,nagy valószínűséggel rákosak lehetnek.A leszállóegységet is meg kell tervezni,bármi gubanc és ott ragadhatnak.Az,hogy menyibe fog kerülni arról ne is beszéljünk.Értelme nem sok van,hogy embereket küldünk oda inkább minél kifinomultabb robotokat kéne.Véleményem szerint ez inkább olyan presztízskérdés,hogy melyik kormány jut el oda előbb,és talán annyi értelme mégis van ,hogy gyorsítja a fejlődést,hiszen új,hatékonyabb technológiákat kell kidolgozni a sikeresség érdekében.
2006. jún. 17. 13:09 | galéria | válasz | #193
"Akashic Records"
From Holistic Healing Definitions
Definition:
Some people believe that everything that has ever happened - every event, every thought, every action, every feeling since the beginning of time - has been accurately "recorded" in "Akasha," an astral light which exists beyond the range of our natural senses.
Pronunciation: a-kaw-sheek rec-cords
Also Known As: Akasha Chronicles, Akashic Library"

Hűha!
Fenjoy  
2006. jún. 17. 12:52 | válasz | #192
Van ilyen neve Akasha Krónika:)
2006. jún. 17. 12:42 | galéria | válasz | #191
A fő importcikkem ez lenne: Geothermobacterium ferrireducens
2006. jún. 17. 11:33 | galéria | válasz | #190
Írtam ide egy hosszú fantasyt Epikurosz Marsi Királyságáról, de elveszett az éterben. Nem ismétlem meg, a lényege, hogy én lennék ott a király, és vízumhoz kötném a földiek beutazását. Cserekereskedelemet folytanék a Földdel, én adnék főleg vasat, cserébe kapnék gyarmatárut (fűszerek, selyem, gabona, arany stb.)
Mivel a Marsnak két holdja van, ez komoly turisztikai bevételeket hozhatna. Dióhéjban ennyit.
2006. jún. 17. 11:17 | válasz | #189
Hát látod ezen is igen jót röhögtem. :) Thx!
Amúgy egyetértek! :)
2006. jún. 17. 11:07 | galéria | válasz | #188
"állandóan rihegő röhögő ember vagyok és az ismerőseim közül ezért elég sokan irigyelnek is"

Látod, ezért én is irigyellek, persze csak mértékkel, de gondoltam is, hogy ilyen ember vagy.

Látod, te nem lennél alkalmas egy Mars-utazásra. Bummm!

A Mars utazásra olyan emberek lennének alkalmasak, mint én például, akinek voltak depressziós életszakaszai, és megtanulta kezelni őket. Emellett, aszociális is vagyok (figyelem: nem antiszociális!), és kicsit mizantróp. Nos, helyben is vagyunk, ilyen emberek tették a legnagyobb földrajzi felfedezéseket, kezdve Vörös Erikkel, Vasco Gaman át Kolumbuszig, Scott kapitányig, Amundsenig stb.

Szóval, minden amellett szól, hogy én mehetek a Marsra, te pedig nem. Hát akkor viszlát! :-)
2006. jún. 17. 11:06 | válasz | #187
marsutazással-sory
2006. jún. 17. 11:01 | válasz | #186
A holdra utazó embereknek is az volt a legjobb pillanatuk amikor a holdról megpilantották a földet. Különben csúnyán bepánikoltak volna és az még semmi egy esetleges marsutazáshoz képest. Igenis súlyos probléma a depresszió egy marsutazásnál.
2006. jún. 17. 10:55 | válasz | #185
Ja, hát akkor a tv-ben marhaságokat mondanak és mindig itt mondják a tutit. Semmi baj akkor ezentúl ha hallok valami fontosat a tv-be akkor majd lehet idejövök és megkérdezem, hogy tényleg úgy van-e. Remélem nem gáz.
CSúcsgóré az nálam szójárás nem feltétlen a Nasa vezetője mondta hanem mondjuk az ezzel a kérdéssel foglalkozó pszichologus aki a Nasa-nal dolgozik... A pontos beosztására arra már nem emlékszem de arra, hogy mit mondott arra igen. Márcsak azért is mert én is felettéb meglepődtem ezen a kijelentésen.
De ha engem kérdezel szerintem az a marhaság, hogy bármilyen e földön létező szélsőséges helyet vagy körülményt összehasonlítasz egy marsutazáshoz. Teljesen külön dolog. Egy marskompon utazó ember elszakad az anyabolygótól 40 000000 km-re. Ráadásul nem kevés időt kell eltöltenie ebben a teljesen "elszigetelt" állapotban, mindentől távol amit valaha is ismert. Azt mondta az ipse, hogy egy hónapon túl elkerülhetetlen a deresszió. Punktum. :)
[NST]Cifu   2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 
2006. jún. 17. 10:22 | galéria | válasz | #184
Nem tudom melyik csúcsgóré lehetett az, de csendben megjegyzem, hogy a jelenlegi NASA "csúcsgóré" Michael Griffin az, aki a CEV programot sikeresen lezüllesztette egy Apollo v2.0-ra.

Mellesleg emberek élnek/éltek már elszigetelve huzamos ideig, nem véletlenül említettem korábban a déli-sarkot és a mélytengeri búvárokat. A többségük megbírkóztak a depresszióval. Természetesen ez is egy dolog, amire egy Mars-utazásnál oda kell figyelni, de hogy ez lenne a fő akadálya, az egyértelműen marhaság...
2006. jún. 17. 09:36 | válasz | #183
Hehe! Szerintem ilyeneket nem kéne mondanod anélkül, hogy nem is ismersz. :) Totál jókedélyű állandóan rihegő röhögő ember vagyok és az ismerőseim közül ezért elég sokan irigyelnek is. ;D
Speciel ezt se az újamból szoptam ki. Nézz utána ha már olyan eszméletlenül okos vagy, hogy ez tényleg egy valós probléma. Sőt továbmegyek ezt egy új doksifilmben hallottam ami a marsra való utazásról szólt... Az ott nyilatkozó Nasa-nál dolgozó csúcsgóré mondta ezt. Szal csitu van. :)
2006. jún. 17. 09:03 | galéria | válasz | #182
Talán nálad.
2006. jún. 17. 08:09 | válasz | #181
Amúgy a fő akadály tényleg nem a sugárzás lenne szal beszéltek össze vissza. Hanem a depresszió..
katz  
2006. jún. 17. 01:47 | válasz | #180
A szunyogot is pusztitja az ember, megis messze van meg a kiirtodasatol
[NST]Cifu   2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 
2006. jún. 17. 00:10 | galéria | válasz | #179
Lokko leírta a lényeget e téren, az én kutya vs. farkas példám egész lényege gyakorlatilag az, hogy a Földön egész egyszerűen egy faj túlélőképességét nagyban befolyásolja az, hogy mennyire tud együttélni az emberrel, és számomra ez a példa elég egyszerűnek és közérthetőnek tünt. Igen, a kutya azért terjedt el a bolygón, mert az ember "segített neki", a farkas pedig azért van veszélyeztetve sok helyen, mert az ember számára káros, így pusztítja őket.

A példa mégegyszer ismétlen egy emberiség vs. idegen faj találkozás esetén felmerült lehetőségre tér ki. Hawking arra utalt, hogy az idegen faj viselkedésétől függően adott esetben a behódolás lehet a túlélésünk szempontjából az egyetlen kiút, hiszen feltehetően az adott idegen faj sokkal fejlettebb lesz nálunk, tehát egy laza mozdulattal kiirthatnak minket. Érdekes egyébként, mert a fenti cikkben nem olvasható, de bizonyos értelmezésben az idegen fajjal való találkozás esetén is növeli a túlélési esélyt az, ha nem csupán egy bolygón vagyunk jelen.
Atisz  
2006. jún. 17. 00:08 | galéria | válasz | #178
Mennyivel egyszerűbb lett volna ha inkább a Földre vigyázunk...
[NST]Cifu   2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 
2006. jún. 17. 00:02 | galéria | válasz | #177
apropó: miért is nem használjuk az aszteroidákat űrtutajként, megfigyelésekre vagy reléállomásként?

Egyszerű: még nem tartunk ott a mélyűri missziókkal, hogy ilyesmi egyáltalán komolyabban felmerüljön.
[NST]Cifu   2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 
2006. jún. 17. 00:00 | galéria | válasz | #176
A napkitörések esetén nagyon jó árnyékolóanyag például a víz is, abból pedig úgy is elég jelentős mennyiséget kell magukkal vinniük. A napkitörések esetén az űrhajó kialakítása is segíthet, képzelj el egy hosszúkás testet, az egyik végén a lakómodul, középen az üzemanyagtartályok, a másik végén a hajtóművek és adott esetben a reaktor. Amikor napkitörés van, a hajót úgy kell pozicionálni, hogy a hajtóművek nézzenek a nap felé, és így a hajó szinte teljes szerkezete árnyékolja a lakómodult.
lokko  
2006. jún. 16. 23:16 | válasz | #175
Ironka, hidd el hogy lényegtelen abban kérdésben hogy az emberi faj csak a Földön vagy a világegyetemben szétszórva életképesebb, mint faj ... nem kérdés hogy sok helyen valószínűbb a túlélés mint egy helyen, ha a globális katasztrófák a lakóhelyeket nem egyszerre éri ... márpedig egy meteor nem csapódik két égitestbe.
lokko  
2006. jún. 16. 23:10 | válasz | #174
Sekler, meg kell érteni azt, hogy az ember is a természet része, mi a többi élőlény evolúciójának egy újabb tényezője vagyunk. Amelyik faj az emberhez adaptív az túlél, ami meg nem az kihal ... evvan, kegyetlen a világ. Nem mi vagyunkk az első ilyen tényező. Az uralkodó fajok mellet azok maradnak életben, amikkel nem tudnak mit kezdeni vagy élni hagynak a "nagyok"
Sekler  
2006. jún. 16. 22:54 | galéria | válasz | #173
Attól, hogy melyik állat életképesebb ennél bonyolultabb meghatározni. Attól hogy az egész bolygón elterjedt a kutya nem azért van mert annyival életképesebb. Akkor az aranyhörcsög is az, meg a papagáj. ha beteg a kis kedvenc már viszik is az állatorvoshoz. Persze ez nem baj de lényegesen jobb esélyei vannak a túlélésre mimt a farkasnak vagy más vadon élő állatnak. Másrészről közel se valószinű hogy azért pusztultak ki bizonyos helyekről egyes állatfajok mert nem voltak elég életképesek, ezek többsége mint az ember beavatkozása a természetbe. Elfoglaljuk természetes környezetüket, csökken az életterük, csoda hogy kipusztulnak? Visszatérve a farkasokra a falusiak ahol érinti őket mindenhol vadásznak rájuk mert megeszi a háziállatokat, mivel már nincs más szintén az ember hibájából. Azért a kutyákra nem szegeződik minden sarkon puskacső. Messzemenőleg rossz összehasonlítási alap egy házi állat és egy vadállat.
szivar  
2006. jún. 16. 22:36 | válasz | #172
Utazás közben elektrosztatikus módszerrel el lehet téríteni az alfa és bétasugárzásért okolható részecskéket. A gamma sugárzás eléggé sikeresen elnyelethető külömböző nehézfémekkel, stb. Tehát ez nem jelenthet elvben nehézséget.

Illetve marson vannak olyan helyek, ahol eléggé erős a mágneses mező ahhoz hogy a Van Allen övhöz hasonlóan eltérítse a töltött részecskéket. Tehát meg lehetne oldani a dolgot, csak iszonyatosan drágán.
Sanyix   "Rest in Peace Sanyix" 
2006. jún. 16. 21:43 | galéria | válasz | #171
Nem az űrre gondoltam, azt a 2 hónapos utat kibírják valamennyi ólommal körülvéve között :)
Sztem a marsküldetésnél atomreaktorokat kéne használni az űrhajókban (már ha a zöldek engednék fellőni...), akkor nem lenne gond sztem az elektromágneses mező energiaellátásával sem.
2006. jún. 16. 19:21 | galéria | válasz | #170
az űrben legfeljebb belemászol egy lyukacsos aszteroidába.
apropó: miért is nem használjuk az aszteroidákat űrtutajként, megfigyelésekre vagy reléállomásként?
---
az elektromágneses mező jó ötlet, csak nemtom mennyi energiát fogyaszt.
year  
2006. jún. 16. 18:15 | galéria | válasz | #169
és az oda-vissza úton mi védeni az űrhajósokat???
sztem az űrjahó körül egy elektromágneses mezőt kell kialakitani és megvan;) még én is megcsinálom a spájzban. :)
Sanyix   "Rest in Peace Sanyix" 
2006. jún. 16. 17:56 | galéria | válasz | #168
Így van, de nem feltétlenül kellenek bazivastag ólomfalak, lehet építkezni felszín alá, sziklába, stb.
2006. jún. 16. 17:34 | galéria | válasz | #167
"Na meg a mars is egy bolygó, ahol van éjszaka, amikor a nap káros sugárzása teljesen leárnyékolódik."

Bocs, hogy így belekontárkodom, de tisztázzunk pár dolgot:
A marsi expedíció legénységét 2 fajta fő sugárzás éri:
- a napszél, amely hidrogén és hélium ionokból áll. ezek tehát úgymond nehéz részecskék, és bár elég veszélyesek, de jól lehet védekezni ellenük. Különben napkitöréskor nő meg nagyon az intenzitásuk, ilyenkor be kell vonulni az űrhajó egy védettebb helyiségébe. (pánikszoba?)
- a legveszélyesebb a kozmikus sugárzás, főleg ennek gamma összetevője, ugyanis ennek a legnagyobb az energiája. Ez ellen nehéz védekezni, bazi vastag falak kellenének, lehetőleg ólomból.
Érdekesség, hogy amikor napkitörés van, a napból kifújt részecskék felfognak ezekből a gamma sugarakból jó sokat, tehát a napszél akár még hasznos is lehet (amellett, hogy meghajtja a napvitorlákat).

Ennyit tudok én dióhéjban erről, biztos vannak, akik ennél többet tudnak, és majd kiegészítenek.
[NST]Cifu   2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 
2006. jún. 16. 17:16 | galéria | válasz | #166
Könyörgöm egész eddig arról beszéltem, hogy nem biológiai szempontokról beszélek...
Sanyix   "Rest in Peace Sanyix" 
2006. jún. 16. 17:07 | galéria | válasz | #165
"Az ISS-en max pár hónapig van egy ember. A Marson egész életében lenne. Miről beszélsz? A Van Allen övön kívül már az odaút alatt is akkora dózist kap egy űrhajós mint fél életében megengedett összesen. Jelenleg ez a legnagyobb akadálya a Mars expedíciónak. És hol van még a többi nehézség?"

Marson egész életében? Az érdekes lenne, ezt nemtom honnan találtad ki. Akkor kéne egész életében ott élnie, ha a föld elpusztulna. Alap, hogy ha van Föld akkor időnként váltják a bázis legénységét.

"A Mars körüli szondák dupla dózist kapnak a földihez képest a gyenge mágneses mező miatt."
A Mars bázis nem a mars körül lenne, hanem a FELSZÍNEN rohadt nagy külömbség.

"Az ISS-en azért bírják, mert a Föld mágneses tere felfog egy jó adag kozmikus sugárzást. Az ISS a Van Allen övön belül helyezkedik el, ami egy mágneses pajzsként működik."
Az ISS-nél a fő szempont a modulok kis tömege, mert jelenleg nincs túl erős és olcsó lehetőség a felvitelre. De egy mars expedíciónál már a biztonság lenne a fontosabb, tehát valószínűleg sokkal erősebb sugárvédelemmel látnának el egy mars űrhajót, mint az ISS-t, vagy akár az Apollo-kat. Érdekes, hogy a nasa-nak se ez a gondja, a mars expedíciók megtervezésénél, hogy nagy sugárzást kap az űrhajós (mert nyilván tudják a megoldást a védelemre), hanem az, hogy milyen meghajtással jussanak el a marsig, és honnan szedjék az üzemanyagot a visszatéréshez. És 56. szor is elmondom, hogy az a kis légkör is véd valamennyire a sugárzás ellen. Na meg a mars is egy bolygó, ahol van éjszaka, amikor a nap káros sugárzása teljesen leárnyékolódik.
Ironka  
2006. jún. 16. 16:16 | válasz | #164
Nem, nem esik le. Egyáltalán nem lényegtelen.
Ironka  
2006. jún. 16. 16:13 | válasz | #163
Nem. :) Csak egy idegen fajnak való behódolás (főleg) nem biológiai probléma. Mint ahogy egyik ország másiknak behódolása. Ez már civilizációs dolog. Persze hosszútávon hatása lehet a fönnmaradásra, de ez már a mémek és nem a gének területe. :)
lokko  
2006. jún. 16. 16:10 | válasz | #162
Ironka még mindig nem esik le hogy ebből a szempontból lényegtelen dolgon kötekedsz? A sugárzás ellen lehet védekezni, szal ez nem kötelező érvényű probléma
Ironka  
2006. jún. 16. 16:03 | válasz | #161


Én is rajtuk nőttem fel (Star Wars), valahogy mégse hiszem el szó szerint, amit ott látok. :)
[NST]Cifu   2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 
2006. jún. 16. 16:03 | galéria | válasz | #160
Most tehát annak a példának, amit arra hoztam fel, hogy adott esetben egy idegen fajnak be kellene-e hódolni az emberiségnek, vagy sem, az a legnagyobb hibája, hogy nem felel meg tökéletesen a biológia tudományos nézete szerint? :)
[NST]Cifu   2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 
2006. jún. 16. 16:00 | galéria | válasz | #159
Az ISS-en max pár hónapig van egy ember. A Marson egész életében lenne. Miről beszélsz? A Van Allen övön kívül már az odaút alatt is akkora dózist kap egy űrhajós mint fél életében megengedett összesen. Jelenleg ez a legnagyobb akadálya a Mars expedíciónak. És hol van még a többi nehézség?

Sanyix talán egy kicsit alulbecsüli az elöttünk álló nehézségeket egy önfenntartó mars-bázis felépítése terén, de abban szerintem igaza van, hogy megvan a szükséges technikai fejlettség ahhoz, hogy képesek legyünk létrehozni mégis azt. A mars-utazás legnagyobb akadálya nem a technikai nehézségekben van, hanem abban, hogy nincs olyan ország, cég vagy hivatal, amely hajlandó lenne komolyan a megvalósítás útjára lépni, és az ehhez szükséges anyagi áldozatott meghozni. A technikai akadályok egy részén most is dolgoznak (épp a sugárvédelem terén olvastam cirka fél éve, hogy már nagyon hatékony megoldásokat dolgoztak ki a NASA tudósai), de nyilván nem olyan intenzitással, mintha egy marsutazás kivitelezése lenne napirenden.
Ironka  
2006. jún. 16. 15:58 | válasz | #158
Pontosítsunk még jobban. Milyen hovatartozás? Az alfaj is egy mesterséges fogalom, a határát meglehetősen önkényesen állapítják meg, nincs még a fajra jellemző viszonylagos határ sem. A taxonómia összes kategóriája a fajon kívül meglehetősen önkényes. Fogadni mernék, hogy két kutyafajta között nagyobb genetikai eltérés lehet, mint egy másik kutyafajta és egy farkas között. Az egész diffúz halmaz konkrét határok nélkül, folytonos átmenettel. Ilyen alapon a kutyafajták közötti sikerességet is összehasonlíthatnánk. Sőt, a háziasított farkasokat is.

Magyarul, sztem nincs értelme itt sikerességről beszélni. A behódolás, mint biológiai stratégia pedig nem létezik. Ezt mutualizmusnak hívják.

No offense.
[NST]Cifu   2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 
2006. jún. 16. 15:48 | galéria | válasz | #157
Ezek olyan dolgok, amik nagyon-nagyon sokáig nem fognak megoldódni. Mesterséges genetikai baszkurálás nélkül sztem soha. A génjeink idekötnek a Földhöz. Nincs még egy hasonló bolygó sem elérhető közelségben.

Szerintem alábecsülöd az ember alkalmazkodóképességét. Képes az ember hónapokig dolgozni a tenger alatt 1000 méterrel, a tengerszinti nyomás sokszorosán, pedig nem éppen ez a természetes közege. Képes arra, hogy elszigetelt, szélsőséges környezetben hosszú ideig életben maradjon, például a déli-sarkon. Nyilvánvaló, hogy nem minden ember lenne képes elviselni mondjuk egy marsi bázison való életett, de akadnak, akik képesek erre, ők pedig felépíthetnek egy új társadalmat.
Ironka  
2006. jún. 16. 15:45 | válasz | #156
"Mindenbe belekötsz, még akkor is ha ellentmondasz magadnak. Az volt a bajod, hogy nagy a sugárzás a marson, erre írom, hogy az iss-en miért bírják? Erre jössz azzal, hogy mer szállítanak az iss-re utánpótlást. Miért az utánpótlás talán véd a sugárzástól? :DDD Mondom, marson ott van az a kis légkör, az is véd valamit, + sokkal távolabb van a naptól mint a föld + ugyanúgy lehet védekezni a sugárzás ellen mint az iss-en..."

Na akkor mégegyszer. Az ISS-en azért bírják, mert a Föld mágneses tere felfog egy jó adag kozmikus sugárzást. Az ISS a Van Allen övön belül helyezkedik el, ami egy mágneses pajzsként működik.
A Mars körüli szondák dupla dózist kapnak a földihez képest a gyenge mágneses mező miatt.
http://www.astronomycafe.net/qadir/q2953.html

Emiatt is ilyen gyatra a légköre, és emiatt tűnt el a víz nagy része. Hiába van távolabb a Naptól, sokkal nagyobb dózist kap. Ennyit ér ennek a haszontalan Földnek a mágneses tere, ami ott szinte hiányzik.
http://mgs-mager.gsfc.nasa.gov/

"The absence of a global magnetic field for billions of years has contributed to the erosion of Mars atmosphere by the solar wind and the loss of water."

Az ISS-en max pár hónapig van egy ember. A Marson egész életében lenne. Miről beszélsz? A Van Allen övön kívül már az odaút alatt is akkora dózist kap egy űrhajós mint fél életében megengedett összesen. Jelenleg ez a legnagyobb akadálya a Mars expedíciónak. És hol van még a többi nehézség?

"Within a few years, astronauts can build-up nearly 200-400 rems of exposure to them which equals a lifetime dose limit."

Okoskodsz, anélkül, h utánaolvasnál. Bírom az ilyen embereket.
[NST]Cifu   2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 
2006. jún. 16. 15:42 | galéria | válasz | #155
Pontosítsunk. A farkas és a kutya egy faj, csak az utóbbi mesterségesen egy erős genetikai driftingen esett át.

Akkor már pontosítsunk rendesen - a kutya (Canis Lupus Familiaris) és a szürke farkas (Canis Lupus Lupus) azonos ősökkel rendelkezik. Ettől még két eltérő alfajról beszélünk, én pedig nem a faji mibenlétükre és hovatartozásukról beszéltem, hanem a két alfaj sikerességét mértem össze, és a "behódolás" lényegére céloztam vala.

A sikeresség alapja pedig nem a faj, hanem a gén, ez a szemlélet már elég meghaladott. Ha végiggondolja az ember, egészen logikus. A faj egyedei nem klónjai egymásnak, a másolódás egysége a gén, nem az egyed. Egy fajon belül ugyanúgy versengenek a gének, ha sikeresebb, elszaporodik, és végeredményként akár új faj is létrejöhet. Ha neked lenne igazad, nem alakulnának ki új fajok sem.

Még 1x: nem a biológiai részét emeltem ki e történetnek, hanem azt vetettem össze, hogy mi lesz egy adott faj sorsa, ha behódol egy erősebb fajnak, illetve ha nem. Ugyanis a téma itt kezdődött.
[NST]Cifu   2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 
2006. jún. 16. 15:34 | galéria | válasz | #154
Cifu: a farkasok nem kihaltak, hanem mi irtottuk ki őket, vagy aláztuk kutyává őseik némelyikét - éppen azért, mert konkurenciát jelentett számunkra életképességük és hozzánk hasonló természetük.

Tehát ha kiirtották például a farkas japán alfajait, az nem minősül kihalásnak? :D
Pont arra akartam rávilágítani, hogy a kutya ősei azáltal, hogy "behódoltak" az embernek, sokszorosára növelték a faj sikerességét, hiszen jobban el tudott terjedni az egész bolygón, és nagyobb egyedszámot tudott elérni.
Sanyix   "Rest in Peace Sanyix" 
2006. jún. 16. 15:00 | galéria | válasz | #153
Van egy dokumentum film, asszem az a címe, hogy a csernobili csata. Ha megnézet, láthatod, hogy a sima maszkos, fehér köpenyes munkások hullottak. Akik a tetőn(ahol a legbrutálisabb sugárzás volt) lapátolták a sugárzó törmeléket, még mindíg csak pár ólomlemezzel védték magukat, meg maszkkal, és igaz hogy egy huzamban csak pár percet töltöttek lapátolással, elég sokan túlélték. Egy űrhajóban, vagy egy normálisan épített mars/hold bázison ehhez képest semmi sugárzást kapnának. De szerinted biztos kamuznak a tudósok akik azt mondják pl hogy full biztonságos egy atomreaktor közelében álldogálni, mert gondolom szerinted nem lehet leárnyékolni a sugárzást sehogy...
Sanyix   "Rest in Peace Sanyix" 
2006. jún. 16. 14:52 | galéria | válasz | #152
Mindenbe belekötsz, még akkor is ha ellentmondasz magadnak. Az volt a bajod, hogy nagy a sugárzás a marson, erre írom, hogy az iss-en miért bírják? Erre jössz azzal, hogy mer szállítanak az iss-re utánpótlást. Miért az utánpótlás talán véd a sugárzástól? :DDD Mondom, marson ott van az a kis légkör, az is véd valamit, + sokkal távolabb van a naptól mint a föld + ugyanúgy lehet védekezni a sugárzás ellen mint az iss-en...

Lefékezésre elég de semmi többre a marsi légkör? A meteorokkal mit csinál? Talán köszön nekik? Pont arra elég, hogy lelassítsa a kisebb példányokat. És újra leírom, hogy a mars kisebb gravitációja miatt, sokkal egyenletesebb a légkör mint a földi légkör. A földön egyre magasabban gyorsan csökken a levegősűrűség, a marson sokkal lassabban csökken a kis gravitáció miatt.
Ja és persze egy kis marsbázisnál ugye kva nagy az esély rá, hogy pont telibe találja egy meteor mi? Ennyi erővel a holdra se szabadott volna leszállni, mert bármikor telibe találhatta volna az űrhajósokat egy kődarab(márpedig ennek nagyon kicsi esélye volt, a holdon, a marson meg még sokkal kisebb esélye van)...

Amúgy KI MONDTA, hogy nem önfenntartó bázis kéne?
Tudod hogy működik a mesterséges gravitáció? Na pont úgy ülhetnének a marson élő emberek pár órát minden nap egy centrifugában, és nem esnének szét ennyi! Kva bonyolult lenne egy forgó izében ülni pár órát mi?

Eleinte csak növénytermesztés kell, napfény van, üvegházat tudnak csinálni, és elvileg oxigént is tudnak kinyerni, co2-is van, amit a növények belélegezhetnek, és oxigént termelnek (MÉG MINDÍG az üvegházban mindezt, mielőtt kitalálnál valamit), lehet etetni az állatokat a növényekkel, van kaja, van oxigén. És talán amikor 5 ember leszáll egy idegen bolygóra, hogy elkezdjen valamit építeni, nem a gépgyártással, meg a vegyiparral fog törődni, az ráér később. Gondolom te azt szeretted volna, hogy a holdra szállásnál egyből építsenek gyárakat meg stb. mer hogy anélkül nem lehet élni mi??
A holdraszállásoknál több mint egy hétig is voltak az űrhajóban (egy fémdarabban), ugyanilyen fémdarabot a marsra is lehet vinni, és abban túlélni a sugárzást... ez is kva bonyolult mi? És pár órát védőruhában, o2 palackkal ugyanúgy kint lehetnek a szabadban, mint a holdon, sőt tovább, mert a mars légköre valamennyire véd a sugárzástól, tök mind1 mennyivel ritkább a légkör mint a földön, sokkal több mint a semmi, és a semmiben is elvannak az űrhajósok...
Elmegy pár ember(férfi is nő is), és elvannak egymással, tudnak vinni magukkal videojátékokat, tv-t talán tudnak nekik közvetíteni a földről adást, tudnak beszélni a földiekkel, tudnak kajálni, van oxigénjük (ugyanis a marson is süt a nap, és így tudnak fűteni, van áram hihetetlen mi?) alapvető szükségleteiket kielégíthetik, + még szórakozhatnak is.
2006. jún. 16. 13:57 | galéria | válasz | #151
"Ezek olyan dolgok, amik nagyon-nagyon sokáig nem fognak megoldódni. Mesterséges genetikai baszkurálás nélkül sztem soha."

Ez megint egy nagyon jó link!
Én is ezen a véleményen vagyok, de a módszer még nincs kidolgozva, talán 100 év is eltelik, amíg lesz lépés ezügyben.

Mennyivel könnyebb lenne, ha lenne egy galaktikus könyvtár, és ott el lehetne olvasni, hogy XY bolygón ezt kipróbálták, és működött.
lokko  
2006. jún. 16. 13:52 | válasz | #150
az agy százalékos használatáról totálisan értelmetlen vitatkozni, ennek semmilyen tudományos alapja nincs, ez csak egy olyan dolog, amit szívesen elfogadunk annélkül, hogy egy kérdést is feltennénk ezügyben. alapvető kérdésen elgondolkodott itt valaki? Hogy mi is az agyunk 100 százaléka? Mert ha valaki azt mondja hogy az amikor minden agysejt dolgozik az nem érti, hogy hogyan is működik az agy. Az idegrendszerben tárolt információk a szinaptikus erőségekben tárolódik, ez határozza meg hogy az idegsejtek kapcsolódásánál egységnyi ingerre mennyi ingerület jut át a következő idegsejtre, a következő idegsejt meg a bejövő ingerek bizonyos mennyisége felett ingerületi állpotba jön, szal közvetítővé válik, ez persze nagyon sematikus leírás, de a lényeg látszik ennyiből, hogy az ingerület úgymond utakat jár be az agyban, és ezek az utak hordozzák tapasztalatainkat emlékeinket mindent, amik mi magunk vagyunk. Naszal ha az agyunk 100 százaléka ég akkor az információ szempontjából ugyan az lenne mintha minden agysejtünk kussolna, szal 0. Így a kérdés értelmetlen, hogy hány százalékát használjuk az agynak, ha azt sem tudjuk mi lenne az elvi maximum.
2006. jún. 16. 13:47 | galéria | válasz | #149
...csernobil egyébként is nem egy lejátszott meccs. csak ki kell várni a végét.
lokko  
2006. jún. 16. 13:39 | válasz | #148
Ironka látom nem érted mi a szitu. Hawkin matematikai oldalról közelítette meg az emberiség kihalását, és arra jutott hogy ha nem terjedünk szét a világegyetemben akkor bizony jóval hamarabb ki kell hogy haljunk, mint ellekező esetben, ezzel a gondolattal nem lehet technikai oldalon dacolni, ahogy azt az MIT-sek tették. A technikai hibák kiküszöbölhetőek, míg a logikai szükségszerűségek nem, szal Hawking nézőponja szélesebb körben érvényes így neki van igaza, ha ezen vitatkozol magadat minősíted.

Egy kitalált sztory a nézőpontok helyességéről, ami szemlélteti a köztünk álló vitát:
Az elméleti tudós azt mondja hogy a föld gömbölyű, mert megfigyelései alapján és a logikai következtetés módszereit bevetve erre a következtetésre jut. A mérnökök azt mondják neki, hogy ez hülyeség, mert akkor ők meg tudnák mérni a föld görbületét, sugarát, de mivel ezt nem tudják ezért a föld nem lehet gömölyű ...