Az amerikai képviselőház négyórás vita után leszavazta az új telekommunikációs törvény kiegészítéseként ajánlott semlegességi javaslatot. A lépést többen máris az internet végeként aposztrofálták, a szolgáltatók szerint azonban nincs ok az aggodalomra.

Hirdetés

A ház a vitát követően elfogadta a COPE (Communications Opportunity, Promotion and Enhancement Act) névre hallgató törvényt, amely az 1934-es előd felfrissítése, ám nem egyeztek bele az internet semlegességét garantáló kiegészítés csatolásába, amely támogatói szerint az utolsó pillanatban még megmenthette volna a világhálót. Szerintük ugyanis ezzel vége a szabad versenynek, a nyílt architektúrának, amely mindeddig meghatározta ennek fejlődését, és jön a nagyvállalatok, szolgáltatók (rém)uralma, amelyben fizetős prémium vonalakkal csábítgatják majd az érdeklődőket és kizárják egymás hálózatáról a konkurens cégek ügyfeleit.

A főleg a demokraták által támogatott kiegészítés az interneten továbbított adatok semlegességét igyekezett garantálni, mégpedig erős állami szabályozás révén. A kezdeményező, Edward Markey képviselő szerint ennek hatályba lépése esetén minimalizálhatták volna annak esélyét, hogy a szolgáltatók bármely internetező kapcsolatát blokkolják, zavarják, rontsák, vagy egyéb diszkriminációt kövessenek el ellene. Ők ugyanis - amint erről beszámoltunk - erre számítanak a törvény életbe lépésével, amely lehetővé teszi a nagyvállalatok - AT&T, Verzion, stb. - számára, hogy különdíjért cserébe prémium vonalakat nyújtsanak tehetősebb ügyfeleiknek. "Ahol elérhető a gyorsabb vonal, ott lennie kell egy lassabb változatnak" - hangoztatták a kiegészítés támogatói, ám a képviselők többsége nem osztotta félelmeiket.

A semlegességgel kapcsolatos vita annak idején azzal indult, hogy a szolgáltatók blokkolhatnak-e egyes internetes oldalakat, mára azonban a prémium vonalak kérdése vált a fő témává. "A döntés az internet, mint a szabad verseny, az innováció és az új lehetőségek megtestesítőjének végét jelenti, hacsak a szenátus nem lép közbe az utolsó utáni pillanatban" - jellemzi a helyzetet egy elemző, mások pedig arra hívják fel a figyelmet, hogy a jövő Szergej Brinjei (Google), vagy Marc Andreessenjei (Netscape) adót fizetnek majd a szolgáltatóknak, ha érvényesülni akarnak.

A szolgáltatók persze váltig hangoztatják, hogy teljesen alaptalan minden ilyen félelem és vádaskodás. A Verizon szerint a 20 Mbit/s-os vonalak révén mindenki számára elegendő sávszélt tudnak biztosítani, és őrültség lenne diszkriminálni a vásárlók egy részét. Mindemellett plusz sávszélt garantálhatnak azok számára, akiknek erre szükségük van, főleg a videóletöltések és streaming szolgáltatásoknál, amelyek terjedését a jelenlegi IP infrastruktúra szerintük nem biztosítja kellőképp. Kérdés, hogy a szenátus hogyan reagál a fejleményekre, és hogy az Egyesült Államokon kívül milyen vonzatai lesznek a hatályba lépésnek.

Laptopok Már 49 900 Ft-tól!	E-book olvasók Már 17 043 Ft-tól!	Tablet PC-k Már 23 140 Ft-tól!	LCD monitorok Már 19 800 Ft-tól!
részletek »	részletek »	részletek »	részletek »