 Hozzászólások A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
mert szerinted mennyi? tejóég okoska
|
Felbontás... (Persze megfelelő adás is kellene hozzá.)
|
Nemtom miért van minenki ráizgulva ezekre. Vékony, drága, de legalább sz*r. CRT-t nem veri oda se az lcd, se a plazma. Ha 140cm-es tvt akarsz akkor meg projektoros.
|
Nem az év számít,hanem az üzemóra.Én mikor vettem az LCD.-t akkor 50-60.000 órát mondtak.
|
Azt a programválasztó gombokkal döntheted el, mit nézel... :D Azt meg a leírt választási lehetőséggel, hogy hogy jelenítse meg. (Még az is le van írva, hogy csak e kettő közül lehet választani.) Egyébként nem tudom, miért olyan nehéz elhinni, hogy CRT tévé is tudhat ilyeneket. Egy CRT monitor többet is tud.
|
Arra, hogy választhatok 540 progresziv adást vagy 1080 interlace-t nezek... de hogy mekkora felbontásban jeleníti meg a TV azt nem.
Baromi ronda ez az új dizájn!
|
Szerinted ez mire vonatkozik? "You can select between 540p and 1080i (the only scan rate available)"
|
Mondjuk az idézetből hol derül ki a felbontása????
Baromi ronda ez az új dizájn!
|
A CRT monitorokról nem beszélve... (Azt nem írta, hogy csak TV lehet! :P)
|
Pl Samsung’s SlimFit 30” CRT HDTV De emellett van meg egy csomo CRT HDTV. Toshiba 34HF84 CRT HD Monitor "The 34HF84's processing is pretty good. The TV picked up the 3:2 sequence fairly quickly, which is rare for a display. I saw some slight stairstepping in diagonal lines, but it was fairly minimal and less than what you'll find with most displays. You can select between 540p and 1080i (the only scan rate available); with most sources, the difference wasn't noticeable."
Dez: Inkompatibilitas definicioja jatekoknal: amikor fut,de csak pl. 1 fps-sel,vagy össze-vissza akadozva,irányíthatatlanul
2. K8-nál alapból mindig 200MHz az FSB. Csak tuning által lesz magasabb.
|
Ismersz olyan CRT-t ami nagyobb felbontást tud 625 sornál?
Baromi ronda ez az új dizájn!
|
1. Fizikai pixelben lehet több is és kevesebb is. Egy HD-ra tervezett CRT hozhatja legalább a kisebb HD felbontást (1280x720). 2. Nem kötelező 625 sorosan hajtani egy CRT-t. 3. Természetesen annyi sorosan hajtják, amennyi a forrás. Csak a képernyő fizikai pixelfelbontása befolyásolja az eredményt.
|
HD readyként mostmár árulnak CRT-ket is, aminek ugye 625 sor a felbontása....
Baromi ronda ez az új dizájn!
|
Kösz az infot. Ezekből már le tudtam vonni pár hasznos dolgot illetve voltak anyagra vonatkozó linkek is. Ami a korábbi állításaiamt illeti nos azokat http://www.universaldisplay.com/novel.htm ez alapján vontam le és valószínűleg ezek annál a gyártónál állnak is. Ott a kis ábrán fel vannak tüntetve az anyagok és azok közt nincs semmi polymer üveg viszont igen. Amit arra felé olvasgattam abban volt a foszforos dolog is. Az lcd-t meg kihagyom nem kell az nekem:D
|
Ezen az oldalakon egy bizonyos polyfluorene-t írnak (nem tudom, ez régebbi vagy új), az ezen lévő némileg részletesebb leírás sem említ szerves+nem szerves keveréket, hanem fényemittáló polimert ír.
Ez a(z angol) Wikipedia oldala az OLED-ről. Pl. említenek egy bizonyos Poly(p-phenylene vinylene)-t, mint melynek származékai emisszív rétegként használt polimerek. (Lásd External Links is.)
A 17 és 19"-es LCD képernyőkön ugyanannyi pixel van, így a frissítésük ugyanannyi lépés. Viszont a 19-es pixelei nagyobbak, valószínűleg emiatt reagál lassabban a folyadékkristály bennük. A reagálási idővel kacsolatban figyelembe kell venni, hogy a "g2g" érték egy váltásra vonatkozik, miközben a szabványosan megadott érték az bizonyos Rising-time + Falling-time (Tr+Tf) (paneltípustól függően full-sötét->full-fényes + full-fényes->full-sötét, vagy fordítva), azaz két váltás idejének összege*!
(* A kettőnek az átlaga ésszerűbb lett volna, de nem voltak könnyű helyzetben a szabvány megalkotói, mert van olyan panel ahol az egyik sokkal lassabb, mint a másik, így az átlag sokkal kevesebb lett volna, mint a hosszabbik idő. Legjobb lett volna külön megadni őket. Mint ahogy kiderült, hogy a "g2g"-t is ajánlatos külön megadni.)
A "g2g" helyett egyébként az "m2m" lenne az ésszerűbb forma, mint midtone-to-midtone. 
|
Tudsz valami infotadni a felhasznált anyagokról? Egyelőre nagyon nem tudom kibogarászni sehonnansem, hogy milyen anyagból van az N és a P réteg és ezeknél miyen az aktív réteg vagyis ahol a rekombináció végbemegy. Továbbá a PHOLED phosphorescent organic light emmitting diode szó nekem továbbra is gyanús, vagyis úgy érzem a mai nagyteljesítményű LED-ek müködésével közös vonást takar. LCD-kben nem vagyok kicsit se jártas technológiai szinten mit hogyan valósítanak meg. De miért van az hogy 17 colos kép átlónál 2ms-os szürkeárnyalatos esetén 6ms a teljes míg 19 colnál ugyan olyan panel esetén ugyanazon gyártó terméke 8ms a teljes? Ez a különbség a technológia oldaláról hol ered?
|
Igen, a fehér LED-eknél hagyományos, nem-organikus félvezető van, plusz foszfor. De én mindenhol azt olvasom, hogy az OLED-nél az organikus polimer maga az elektrolumineszcens. Melyik ábrára gondolsz?
Mint írtam, az "aktív" paneleknél (ma már csak ilyet használnak színes monitorokban és LCD-TV-kben) nem a pixelekhez menő tápfesz-vezetékeket kapcsolgatják, hanem a vezérlőjeleket, amik beállítják a pixelenkénti kis vezérlőáramkört, ami aztán a köv. frissítésig egy állandó feszültséget/áramot ad a folyadékkristályra (ez most egy kis egyszerűsítés). Én biztos vagyok benne, hogy nem alapszínenként frissítenek (soron belül), hanem az egész sort. Így is időbe tellik végigmenni a képernyőn, ezért még a 2ms-os paneleknél sem támogatott a 100Hz-es frissítés.
(Külön kell választani az elekronikai frissítést, és azt, amennyi idő alatt a folyadékkristály is beáll a kívánt elfordulási szögbe.)
"ez nekem megmagyarázná, hogy a tft-knél az ugyanolyan gyártású panelek esetében a szürkeárnyalatos időzítés ugyanakkora, de a nagyobb méretűnél a teljes átváltás már több időt vezs igénybe mint a kisebbnél"
A g2g-re gondolsz? Abban nem szürkeség a fontos, hanem egy adott szubpixel közép-intenzitása, illetve annak két közepes intenzitás közötti váltása. (Ha pl. a 3 szubpixelből 2 "nagyot" vált, azok gyorsabban fognak bekövetkezni.) Azért adják meg ezt az adatot külön, mert korábban az MVA/PVA panelekben a folyadékkristály nagyon lassan reagált két közép-intenzitású állapot közötti váltásra, de később ezt megoldották (egy kis rásegítéssel). Tehát ez nem amiatt van, hogy alapszínenként felváltva frissítgetnének.
Na igen, ha előírás lenne a 100/120 fps, de legalább az 50/60, akkor természetesen jöhetne a progresszív minden téren. De sajnos ilyen előírás egyelőre nincs, mert ehhez túl nagy sávszélesség kellene (legalábbis 1080p esetén). Így pl. sportközvetítésekre egy 25/30 fps-es progresszívnél jobb az 50/60 field-rátás interlace, pl. a mai TV-adás, illetve HD esetén ma jellemzően az 1080i. (Persze progresszív megjelenítő esetén megfelelő deinterlace megoldásra van szükség, ami 50/60 fps-es progresszívet csinál belőle. PC esetén pl. Nvidia kártya használatakor ezt csinálja a PureVideo adaptív deinterlacerje!) 
|
electrophosphorescence, fluorescent emission. ezek azok amikről én is említést tettem, vagis egy picit máshonnan közelítettem a témát, mert a látható fény így valóban a polimerben keletkezik, de ezt eddig valószínűleg nem túl jól fogalmaztam meg, szóval ez a két szó főleg az első ami takarja a működést. UV sugárzás gerjeszti a "hagyományos fehér" LED eknél is a műanyag sapkába belevitt foszfort, így végülis a látható fény itt is keletkezik. /remélem semmit nem olvastam félre az angolban, sajnos még nem vagyok elég profi benne/ de van ott egy link ahol elektrotechnikusi mértékkel nézve kicsit pontosabb és értelmezhetőbb képet adnak a kialakításról ott pl tipikus félvezető anyagok vannak egymásra rétegezve az ábra szerint /novell/. A másik amit írtál az is mindkettőnk részéről helytálló vagyis nem gondolta egy percig sem, hogy ha 2 millió pixel van akkor 8 millió kivezetést fognak össze, vicces is lenen:D természetes, hogy egy egy területet vezérelnek csak egyszerre, de attól egy adot pixel kapja mondjuk a közös pontot vagyis a "földet" és a másik három feszültség külön külön színekhez megy---> így az is logikus, hogy mondjuk ha soronként világítja ki akkor először a sorban a pirosakat aztán a zöldeket és a kékeket. /lehet hülyeséget beszélek, de ez nekem megmagyarázná, hogy a tft-knél az ugyanolyan gyártású panelek esetében a szürkeárnyalatos időzítés ugyanakkora, de a nagyobb méretűnél a teljes átváltás már több időt vezs igénybe mint a kisebbnél/ Na meg látom itt eldumálgatatok a képekről is, hát én kötelezném a tvadókat hogy 1080p-vel sugározzanak és ha olyan lenne a szabvány hogy ne lenne szükség interlace-re vagyis mondjuk egy barátságos 120 kép per mp-s rögzítéssel /más kérdés hogy ezt milyen kábeleken tudnák átküldeni a tv nézőnek/ja és a tv gyártók is csak ezeket teljesen megjelenítenki képes tvkkel jelnehessenek meg a piacon:D 
|
Ne haragudj, de - épp ezért írtam - ez nem vélemény, hanem egy ilyen szemellenzősség, hogy "no interlace!"... ;)
Meg kell érteni, hogy megvan az előnye, és a hátránya. Van, amikor az 25/30 fps egyszerűen kevés, ilyenkor nagyon jól jön, hogy (ugyanakkora sávszélen) interlace-ben dupla-ennyi lehet (most mindegy, hogy ez a field-rate, nem a frame, lényeg, hogy más mozgásfázist tartalmazhat). Nekem igazából még az 50/60 fps is kevés, a 100-at szeretem, az az igazán folyamaos (persze ez csak játékok alatt elérhető, vagy spéci megoldásokkal adás esetén, lásd közbülső mozgás-fázisok kiszámolása). (Nem a Hz-ről beszélek!)
Az interlace felfogható egyfajta "tömörítésnek" is. Az álló dolgok full-felbontásúak (a váltakozó félképekből összejön a felbontás), a mozgó részek pedig függőlegesen fele felbontásúak (de ez alig látszik), de legalább dupla rátásak lehetnek -- és fele a sávszél-igény.
Az már egy másik dolog, hogy a gagyibb de-interlace (i->p) megoldások nem igazán jól rakják őssze a progresszív képet. De vannak teljesen jó megoldások is, ezek végeredménye jó minőségű, dupla frame-rátás progresszív anyag.
Az nyilván nem lesz jó, ha eredeti frame-ráta mellett alakítjuk progresszívba, mert akkor vagy elvész minden második field, vagy összemossuk a kettőt. Legtöbbször az utóbbit alkalmazzák egyszerű konvertáláskor. Ilyenkor a dupla-rátás mozgásból 'single-rátás' (25/30fps) lesz!!! Ezért interlace video-anyagot (tehát nem mozis anyagot, ami 24 fázisos) ésszerűtlen és hülyeség így átalakítani. Vagy dupla-rátás progresszív legyen (megfelelő megoldással), vagy hagyják békén interlace-ben! A mai lejátszókban úgyis van legalább ugyanilyen egyszerűbb deinterlace megoldás (összemosás), tehát a végeredmény ugyanaz. De így aki normálisabb deinterlace megoldást használ, élvezheti a eredeti mozgásfázis-rátát.
Ezen gondolkodj el... Meg mindenki, aki gondolkodás nélkül deinterlece-el mindent... 
|
Köszönöm a javításokat. Bizony sokszor nem nézek vissz oda ahová beírtam. :D A 480P-tekintetében igazad van arra rosszul emlékztem, az interlaced tekintetében fenntartom azt a véleményemet hogy ha csak lehet kerülendő. A HD-ready-t megnézem, de ha feltétele lenne a valós felbontás megléte nem kapnál 1024*768-as felbontású tv-ket HD-redy ként.
|
A 480p az még EDTV (Enhanced TV). A HDTV a 720p, 1080i, 1080p. Lásd pl. itt: http://en.wikipedia.org/wiki/Standard-definition_television
Tévesek az elképzeléseid az interlace haszontalanságáról is. A 720p-s és 1080p-s anyagok többsége 24/25/30 frame/s-es. Ez bizony kevés. (Az egy dolog, hogy a mozifilmeket 24fps-sel veszik fel, ricegősek is [hiába van egy kis motion blur].) Itt jön be az interlace nagy előnye! Ugyanis itt a "félképek" (minden páros v. páratlan sor) rátája duplája a fentinek: 50/60 field/s, és nem szükségszerű, hogy minden field ugyanazt a képkockát, pillanatot tartalmazza, azaz különböző mozgásfázisokat is tartalmazhat. Így a mozgás 50/60 fázis/mp-es is lehet, azaz sokkal folyamatosabb! (Annak az árán, hogy a mozgó részek függőleges felbontása persze feleződik, de mozgás közben ez nemigen látható.) Ezt a mai videotechnikában ki is használják! A szokásos adásban (mozifilmeket kivéve) általában 50 fázisos mozgást látsz! A videokamerák így rögzítenek. Ilyenkor az anyag formátuma kimondottan video anyag -- ellentétben a mozis anyaggal, ami vagy progresszív, vagy olyan interlace, ahol a két field egy képkockához tartozik, tehát ugyanaz a mozgásfázis, illetve ennek olyan változata, amikor 2-3 kockánként nem egy fázis, mert hamarabb jön a váltás (24fps->25/30fps konverzió). Érthető valamennyire?
A 720p, 1080p is lehet 50/60 mozgásfázis/ms-es, azaz ebben az esetben 50/60 frame/s-es, ez lenne az igazi. Senem interlace, senem ricegős (bár ha 24 fps-es mozifilm a forrás, akkor mindegy). De ez túl nagy sávszélességet igényel, ezért adásban a legritkább esetben használják. Elvileg a Blu-ray lemezeken ezek valamely variációjában lesznek a filmek.
Továbbá úgy emlékszem, a HD-Ready logóhoz az is kell, hogy fizikai felbontás is meglegyen, és ahol csak a fogadási képesség van meg, az a HD-Compatible. De ebben nem vagyok biztos, már rég néztem a definíciót.
Szal, bizony neked kellett volna még jobban utánanézni. :) És az a vicc, hogy - azt hiszem - ennek jó részét egyszer már leírtam neked. (Lehet, hogy most sem fogsz visszanézni, csak beírtál ide, és mint aki jól végezte dolgát, továbbálsz. :) ) 
|
Vagy ha unja a torz fejeket, esetleg váltson át arányhű nagytásra... ;) Ilyenkor torzítás nélkül lesz nagyobb a kép. Jó esetben állítani lehet a nagyítás mértékét. Legjobb talán az, amikor kicsit kilóg alul-felül, és oldalt csak kis sáv üres. Olyan 16:9-es tévét nem ésszerű megvenni, ami ezt nem tudja.
|
Mindenki a HD felbontásokkal dobálózik anélkül hogy kicsit utánnanézne. Namost a 480P is HD-nek számít már. Az i-jelölésüeket hagyjuk mert az szutyok ott minden második képkocka tartalmaz csak "jelet". Egy 1080i-s képminőség rsszabb mint egy 720p-s. Mindíg a progresszív felbontás a lényeg. Egyébként a HDREADY annyit tesz hogy képes a készülék a HD jeleket fogadni és azt így vagy úgy megjeleníteni. Márpedig egy megfelelő konverterrel nagyapám Nárcisz-a is lehet HDREADY. :D A Projectorokról annyit hogy mozizásra az a legjobb ha van 1-3millád egy prokectorra. (Minimum) A plazma tv-k gyorsan el fognak sztem tünni, mert marha problámásak, a projectoros készülékek sosem voltak túl népszerűek a jellemzően behemót méret és a gyakorta gyatra képminőség miatt. A 16:9-ről meg annyit hogy mivel mindenhol azt tolják át kell állni rá, nincs mit tenni.
|
nem gond a 16:9, hiszen aki ilyen tévén a barátok köztet vagy a hiradot akarja nézni, az nézze torz fejekkel - mert megérdemli :)
inkább a tévéadókat kellene kötelezni a 16:9 sugárzásra, az megoldaná a mostani hülye helyzetet ... akinek 16:9 megjelenitöje van, évek ota sziv a tévés filmekkel, álljanak át és most szivjanak pár évig a 4:3 tévé tulajok ;) (nekem 4:3 tévém van)
|
Pontosabban végülis soronként lépked.
|
Egy kicsit utánanéztem, és azt találtam, hogy nem hagyományos félvezetőkön alapul a dolog, hanem tényleg maga a polimer sugározza a fényt, mégpedig különféle színű látható fényt!
A következők egy élenjáró gyártó lapjai: Némi bevezetés A legújabb, hosszabb élettartamú alapanyagok: foszforeszcens polimerek Aktív mátrixos, TFT-s OLED képernyők
Azt írod, pixelenként 4 vezetés kell. Ez egy kicsit sok lenne. :) Passzív mátrixos képernyőknél soronként egy + oszloponként három (RGB) vezeték van. Frissítéskor ezek segítségével szépen végiglépked a pixeleken, mindegyikre adott feszültséget kapcsolva. Ilyenkor a frissítések között természetesen nem lesz állandó a pixel állapota (kialszik, stb.). Aktív mátrixos képernyőknél minden pixel egyszerre megkapja a +/- tápot, és oszloponkénti/soronkénti vezérlő jelek állítják be annak "igénybevételét" (ezt egy pixelenkénti kis áramkör "megjegyzi"), az előzőhöz hasonló frissítési módszerrel lépkedve.
|
nos azt nem tudom, hogy a polimer bocsátaná e ki a fényt, szerintem a poilmerrétegbe ágyazva készítik el a félvezetőt, talán InGaN vagy GaN /vagy kitudja milyen titkos fejlesztésű/ LED-ekkel. /a pusztán poilmer alapú félvezetők szerintem még nem elég fejlettek ahhoz a tftnél kisebb fogyasztásűak lehessenek, de lehet hogy mégis/ logikusnak az látszik hogy a polimerbe viszik bele a fényporokat amivel látható színeket hoznak ki, az élettartam pedig a polimerek uvérzékenysége miatt baj ugyanis elnyelik és ebből adódóan lebomlás indul meg (ez az amikor a műanyag homályosodik vagy fakul)a többi amit írtál az teljesen helytálló. (az ilyen vékony csatlakozó kivezetések szeretnek oxidálódni márpedig pixelenként minimum 4 csatlakozás kell 1 közöspont és a három szín) igen a nagyobb intenzitás is teljesen helyén való, és a kék fény rongálja leginkább a szemet, erre ráadásul kétszer olyan érzékeny a szem. (furcsa mód az érzékelőreceptorok 40:20:1 arányban vannak a szemben RGB sorrendben tehát ebből adódóan abból van a legkevesebb arar kell a legjobban is vigyázni) 
|
Az ismertetésekben, amit láttam, maga a polimer bocsátotta ki a különféle színű fényt. (Sokáig az volt a probléma, hogy nem találtak kék fényt adó polimert.) Olyan megoldás is van, ahol nem egymás mellett, hanem egymás alatt van a 3 szín, így növelve a felbontást. Meg is drágítaná a gyártást, ha egy plusz fénypor réteg kellene, szóval reméljük, nem fog kelleni ilyesmi. Vagy úgy érted, nem külön réteg, hanem a polimer UV fényt ad, és az egyes alapszíneket kibocsátó fényporok "egyszerűen" össze vannak keverve vele (és így vannak felvíve)?
A fő probléma most állítólag az, hogy a panel szélén lévő csatlakozás hamar oxidálódik.
A szűk spektrummal kapcsolatban azt is olvastam, hogy minnél szűkebb (akár több sávban, pl. alapszínenként), annál nagyobb intenzitásúnak kell lennie, mert kevesebb sejtet ingerel, de azokat meg túlzottan is.
|
Az OLED-nél még sok dolog nem egészen kiforrott, például még azt sem tudjuk biztosra, hogy az UV tartományban sugárzó LEDekkel gerjesztik-e a fényporokat majd vagy kék LED-ekkel. Viszont a nagy LED fejlesztő és gyártó cégek szerencsére már 95+ os szívisszadást is elértek, és ha ilyen LED-eket ültetnek majd az OLED kijelzőkre is akkor szerintem lesz jövője a házimozizásban is. Ha nem akkor meg maradnak a mobil eszközökben. Valószínű amúgy, hogy a színszűrők élettartamát az UV tartományba eső sugárzásuk okozza azzal, hogy lebontja a szerves anyagokat. CRT-nél az az előny, hogy a fényporokat elektronsugárzás gerjeszti ebből pedig egy kis rendezetlenség van a becsapódási energiában és a irányban is, ami valószínüleg jól hathat az egyes színek spektrum szélességének. Persze minden színt valószínüleg nem fednek le. Viszatérve a fénycsövekre van egy érdekes jelenség az pedig, hogy a vevőket csak az ár motiválja így 5-600 Ftért veszik meg azokat. Egy jó színvisszadású 2-3000 FT sajnos /hagyományos izzó 60 FT kb/. egy átlagos "takarékos izzó" egy gyengébb crt tv mellé állítva annyi UV- nyom ki, hogy lekapcsolása után a az addig kikapcsolt tv képe haloványan világítani kezd amit szabadszemmel is lehet észlelni egy sötét helyiségben is. Egyébként minden ilyen lámpa az ún kisnyomású higanylámpa nevet viseli, és az utcákon is láthatsz belőlük, és távolról jön ki hogy mennyire nem kellemes a fényük. ja és végülis az ember látása is sávos csak igen széles spektrumban, így van olyan, hogy amit a kék receptor érzékel azt a zöld is érzékeli csak sokkal gyengébbnek. A keskeny sávokból elő állított fény esetén viszont ha két sáv közé esik a tárgy színe akkor nehezebb lesz azobosítani, amit a tudatod old majd meg. /kisérletezhetsz is, hogy piros lámpával megvilágítasz egy sötét szobát aminek nem ismered a színét, de találsz mondjuk egy fűtőtestet ami tuti fehér és néhány másodperc után már fehérnek fogod azonosítani persze a többi dolgot még nem feltétlenül, ha nem tudsz agyban valami jellegzetes színt társítani hozzá/ 
|
Na igen, világításra én sem fénycsövet használok. De sokan igen. Bár a meleg-katódosnak valamivel jobb a fénye - nem tudom, ilyenből van-e világításra használatos. Viszont, végülis a CRT-nek is "sávos a fénye", és minden RGB-s megjelenítőnek. Bár jó esetben az egyes alapszínek nem túl szűk spektrumúak. Nem tudom, a foszforok milyenek ebből a szemontból. Az OLED szerinted milyen lesz ebből a szempontból (amellett persze, hogy az is RGB-s)?
|
A sávos színképet úgy rtem, hogy az egyes sugárzási tartományok igen csak szűk szórással rendelkeznek. Úgy egyszerűbb megérteni, hogy mint minden "takarékos izzó" vagy fénycső az UV-t alakítja át láthatóvá fényporok segítségével, de úgy áll össze, hogy a kék a zöld és a piros sugárzást élesen szét tudod választani és míg izzónál kapnál egy szivárványt addig itt 3 csíkot kapsz egy egy erős monokromatikus fénnyel. Ebből adódik a szín visszadási index (Ra) ami izzó halogén izzó esetében 100, a legjobb fénycsövek sem érik el a 85-ös értéket. Nos ezekután jön a szűrés ami ha picit is eltér a maximumok csúcsától akkor már erősen torzíthat, de ezért játszadoznak el az intenzitások beállításával. Nos jelenleg a LED-es háttérvilágítás is csak 90-es színvisszadást adhat, de ezek valószínűleg nagyobb paneleknél vagyis 4" felett már jelentősen drágíthatják a gyártást, viszont jól jönnek mivel lehetőséget ad az intenzitások egyenletességének állítgatásához. (persze ez a gyártón múlik) Illetve a nagyobbkontrazst arányok eléréshez is jó a LED alkalmazása. 
|
A plazma TV egy kalap szar, egyszerüen drága és qrva sokat fogyaszt. A cikk nem szol arrol hogy a plazma kisülések miatt hangja van (halk ciripelés) ami este elég zavaró. aztán (bár már sokat javítottak rajta) ott a beégés amikor megmarad az rtl-klub vagy a 12 éven felüliek karika a TV kikapcsolt állapotban is...
Ráadásul tényleg csak DVDre jó TV nézésre alkalmatlan. ennyiért vehetsz projektort is aminek szebba képe és nagyobba képátmérője (márha van 50 négyzetméteres napalid :)
Baromi ronda ez az új dizájn!
|
http://www.hwsw.hu/hir.php3?id=30352&count29=1 175k es a tied lehet a hordozhato Samsung projector.
Dez: Inkompatibilitas definicioja jatekoknal: amikor fut,de csak pl. 1 fps-sel,vagy össze-vissza akadozva,irányíthatatlanul
2. K8-nál alapból mindig 200MHz az FSB. Csak tuning által lesz magasabb.
|
hegyikecske: tökéletes, egyébként éppen Projektorra gyűjtök. Nemártana csökkenteni a Projektorok árát, hátha többen vennének és nem menne ennyi ember szeme tönkre!!! Cégfőnökök!
|
Nekem iontévé kellene lézerirányítóval :D:D:D
|
Azt hiszem egy darabig még nem veszek plazmaTV-t :(
|
szerintem a scart még a legjobb ezek közül... De mind1, ha ennyi pénzem lenne inkább egy projektort vennék, az má gépre is élvezhetőbb képet ad
|
hmm,kell a halálnak a 16:9es képrarányával, ráadásul még drága is (és amit láttam áruházakban plazmatévék, ugyanúgy villodzottak, mint a sima katódsugárcsövesek)
|
Tudok olyan LCD TV-t ami nem, csak éppen 40.000USD :P
|
" .... műsorait Dolbyban sugározza." Kötözködés bekapcs (nem konkrétan neked, miattad, de annyiszor láttam leírva), mit jelent az Szerintetek, hogy Dolbyban? Könyörgöm a Dolby az egy cég, elmúlt 30 év alatt több tucvat szabványt dolgozott ki. Azért mondjuk a Dolby Stereo nem emlegethető egy napon pl. a Dolby Prological hanggal, ami meg nem egy szint a Dolbi Digital-al (akár még a sztereoval se!), a tévéadások általában Prologicot használnak, esetleg digitális csatornánál lehet Dolby Digital ...
|
Hm, az LCD képe (ha CCFL-es) kb. olyan, mintha fénycsővel világítanál. Nem pont olyanok a színek, mintha izzólámpa v. napfény lenne, de azért nem is "kamú". :)
A sávos színeket hogy érted? A CCFL-nek sávos a fénye? Attól még lehet vele világítani, lásd pl. energiatakarékos égők.
Még egy tényező van, hogy polarizált fényt ad, de ez a színlátást asszem nem befolyásolja. (Egy polárszűrő egymagában úgy néz ki, mint egy enyhén sötétített üveglap.)
Nem teljesen egyforma ám a különféle LCD-k színei! Ez a színszűrőktől is függ. Meg az LCD panel fajtájától is. Nekem most egy S-IPS-es monitorom van, és azt hiszem, elég szép képe van, aki látja, dícséri. A "rosszul színezett" (valami nagyon vacak kamerával készített) képeken itt jobban kijön a mesterkéltség, de a normális képek nagyon is 'élethűek'! (Monitorban legelterjedtebb a TN, lévén ez a legolcsóbb, ennek van ilyen szempontból is a leggyengébb képe. A nagyobb LCD-TV-k viszont S-PVA-sok, S-IPS-esek.)
Ha úgy vesszük, semmelyik piros-zöld-kék-es rendszerű (így végülis az összes) megjelenítő nem tesz annyira jót a szemnek, színlátásnak, mert hiányoznak a közbülső+szélső fény-frekvenciák, csak viszonylag szűk piros, zöld, kék van. De legalábbis a teljes látható színspektrumot nem fedik le. 
|
Nem fun, fan... 
Mi haszna a hatalomnak, ha nem gyakoroljátok?
Ha egy férfi nem mutat elég tiszteletet irántatok, akkor annyit se hagytok a rohadt kocsmájából, hogy gesztenyét pirítson rajta, értve?
GEŐŐ
|
"A parabóla meg egyenest szép". Lehet, de a munkahelyemen egy UPx Direct-es antenna van plazmára kötve :( A digi adás minőségéról annyit, hogy szinte visszasírnám a 352x288-as filterelt avi filmeket a régi PC-mről... DigiTV-s műsort is láttam már HD felbontású TV-n, egyszerűen siralmas :( Majd ha lesznek normális minőségű csatornák (a tartalomról már nem is beszélek), akkor érdemes lesz váltani. De addig ilyen áron max a DVD-Fun-oknak éri meg...
|
Nagyon igazad van , és is csak az új konzolok miatt vennék (és fogok).
|
Vagy pedig jobbra és balra betesz egy-egy fekete sávot és akkor nem kell levágni a kép tetejét meg alját.
|
Én még azért meghallgatnám BíróAndrás véleményét is!
|
Berber upcon asszem nincs Magyar Királyi Tévé :P (javíts ki, ha tévednék esetleg)
Én egyébként ezekkel a ultralapos izékkel megvárom, míg 50e alá, azaz kb. a havi fuzom alá mennek. Addig tuti nem lesz nekem :D nemrég vettem kb. 50e-ért egy 70cm-s crt-t, ezzel is elleszek egy darabig...
|
Megjegyzem ennél jobban jön itten az upc. A parabóla meg egyenest szép.
|
Na de kerem. Napi 17 orat csak nem megy egy TV 10 even keresztul.
Dez: Inkompatibilitas definicioja jatekoknal: amikor fut,de csak pl. 1 fps-sel,vagy össze-vissza akadozva,irányíthatatlanul
2. K8-nál alapból mindig 200MHz az FSB. Csak tuning által lesz magasabb.
|
Enézést, de afogyasztása se nagyobb semmivel mint az LCD-nek amit én tudok az 42"-nál 250 W Az LCD is eszik annyit. A garantált 60000 üzemóra meg kb 10 év. Addigra a crt-t is meguntam nézni. Viszont nem említette a beégés veszélyt, mert az tényleg létezik, bár még nem tapasztaltam. Én szinema helyett DVD-t nézek, szerintem egy év alatt bejön az ára. 5-en vagyunk :-P
|
Dez végre kimondott egy jelentős igazrvilágítást az lcd-knél, de és itt a bökkenő egy lcd mivel sávos színekből összeállított fehérből szűri ki a színeket minden esetben ezért az a szép kép ha szép akkor is kamu, nem beszélve arról hogy ezzel a színlátásodat roncsolja. DE menjünk tovább a sugárzás, nos a fénycső és a led-es háttérvilágítás is UV fényből jön létre és nincs olyan hogy abból ne jusson a szemedbe. A crt nos 2 hátránya van az egyik a teljes képernyős pásztázás (ez a kisebb)a másik pedig a méret (ez a nagyobb). A legjobb választás szerintem az a kijelző aminek a fejlesztésébe valamelyik cég nem rég fogott bele. A crt közvetlen utódját készítik. Persze az OLED mellett is letezsem a voksom mert annak is meglesz az a jó kis kontraszt aránya ami a szemnek igazán kell. Hú még írhatnék ide sokmindent pl az elekttrolumineszcens kijelzőket is említhetném, persze 20 éve nem soakt fejlődtek látszik is hogy magyar licensz senki sem nyúl hozzá.
|
Jah, az nagyon muris. Persze DVD-t is lehet rajta nézni, konzolt, PC-t rákötni. Viszont, ha "sokan" vesznek, és elkezdenek elégedetlenkedni az adás miatt, akkor talán... már egy évtizeden belül lesz itt is HD-s adás. :P
|
LCD-nél talán egy korlátozott (pár év) élettartamú dolog van: a CCFL, azaz a fénycső. De ezt viszonylag olcsón lehet cserélni. De vannak már LED-es háttérvilágítású LCD-TV-k is. (Nem keverendő az OLED-del.)
|
Jó reklám, vegyé HDTV-t és nézd rajta a magyar csatornákat! Ez igaz, vannak akik tényleg bedőlnek.
|
Én csak azt nem értem, mi köze a Foci VB-nek ehhez a plazmaőrülethez, amit nyomatnak a mindenféle elektro áruházak. Miért pont pár szaros meccs az a tartalom, amit mindenképp HD felbontásban kell nézni? Ráadásul itthon nincs is HD adás, mindegy, a birkanép bekajálja hogy "jobb lesz a minősége"...
2006-2008: Best of Gyurcsány sorozat
2010: A Mi Éveink
2012: Jön az új nagy durranás a 'zelmúltkétévről :) Info: http://facebook.com/greyhoundvideo
|
Pont Ma láttam egy LCD-Projectoros tv-t.Komolyan mondom ennek olyan képe volt,hogy befostam(ki is dobtak a boltból:) és nem volt olyan drága 120cm-körüli mérettel.
|
-16:9 arányú tv-nél van zoom,ami szinte nem torzítja a 4:3at alul-felül vágja, ami csak a vágó műsor közben lehet zavaró, hogy nem látod a kérdéseket, de 10% nagyobb képátlós tvt kapsz cserébe -a plazma fogyasztás magas :o) nem hinném hogy valaki többszázE t kiad a tvre gondot okozhat 5Ft/h többletkiadás.(környezetvédelem puff) -nincs legjobb termék mindegyiknek van előnye is hátránya is, aki megelégszik a kisebb képátlóval valószínűleg az lcd vel jár jobban amit közelebbről is nézünk főleg ha sz.gép monitornak használja, 100cm felett plazma az előnyösebb amit ugye nem 1m-ről nézünk, hogy "hú, de pixeles"
|
Mint írták az 1280*720 már HD felbontás. Nem akarlak győzködni, de az agyontömörített műsorok miatt nem igen érdemes ilyenen nézni tv-t. Lehet, hogy 2m-es képátló jó egy dvd-hez, de egy rtl-en adott focimeccs granatáltan pixelháborúba fullad, amilyen minőségben jön az adás.
Az elmondott képi hibák nagyrészét persze már elég jól kiküszöbölték, de az általad is említett árkategóriában biztosan te is észreveszed őket, ha jobban figyelsz. A hang pedig még az ilyen szempontból kiváló vetítőknél is legalább 22-25db. Ez pedig már elég zavaró egy romantikus filmnél.
Ehhez jön még a dez által is említett probléma, hogy az adás interlaced, a kijelző pedig progressz ív. 2m-es képátlónál eléggé meglátni a deinteraler hibáit sajnos.
Abban igazad van, hogy házimozira tökéletes, de tv helyett nem.
dez: Köszönöm a javítást.
|
A pixelek téglalap alakúak, de aki látott élőben ilyet az nem mondja meg normál nézési távolságból. A plazma vs LCD vitában elég egymás mellé állítani egy CSÚCS plazmát (nem a cikkben szereplőt!) és egy csúcs LCD-t... a plazma köröket ver az LCD-re. Általában az LCD-k túlspilázott színeit szokták szeretni a fanok, de mi van akkor ha sötétben játszódó részt néz valaki a tv-jén...
Egy előnye van az LCD-nek, mégpedig hogy kisebb képátlójú kijelzőket lehet vele készíteni. Az pedig hogy sokkal tartósabb az LCD mint a plazma... MUHAHAHAHA
| trancekedvencek V5 |
www.trancekedvencek.hu
|
"Egy LCD sem bírja 10-15 évig, 5-6 év és kimúlnak" Ezt meg honnan veszed? Átlagosan egy LCD tovább bírja, mint egy crt, mert nem gyengül az ereje. Ez tény. Amit te írtál az az első típusokra volt igaz és akkoriban terjedt el, azóta sajnos él a tévhit.
|
ÖÖÖ Nem értem miért nem jo nektek a 16:9 es tv-n nézni 4:6 os adást,én évek óta igy nézem. Ezeken belehet állítani hogy vágjon picit a képbőlalul felül. Nekem fel se tűnik. Viszont filmeket dvd-ről nagyon pöpec nézni.
|
A HD az 1280x720p vagy 1920x1080p
Az 1024x768 az egy érdekes XGA felbontás nem tudom, hogy hogyan jött ki nekik a 16:9-es képarány. vagy elírás a cikkben vagy a pixelek nem négyzetesek. (Mert egyébkénet a hagyományos NTSC és PAL ban nem négyzetesek, HD ben már igen) Tv ben láttam már 1366x768 -asat
Részemről LCD párti vagyok. Ha majd megtehetem hogy 3 évente elköltök egy millát tv-re átváltok plazmára.
|
:DDDD 1024/768 != 4/3 ? :))))) te jo eg...
|
Egy LCD sem bírja 10-15 évig, 5-6 év és kimúlnak, a mostani képmegjelenítők nem bírják sokáig, a cégeknek már nem érdeke a hosszú élettartam, a folyamatos árumozgás a lényeg...régen még az Orion tv-k bírták 10-15 évig, de ezek a mostaniak nem...sajna.
Egyébként az meg túlzás, hogy a projector és a plasma az lcd nyomába sem ér, hidd el sok paraméterben jobbak, pl. nézd meg a Bravia projectort vagy az X sorozatú plasmat.
www.playb3yond.b13.hu
www.mirrorsedge.b13.hu
|
Én is LCD párti vagyok. Gyönyörű kép, nem bántja a szemed stb... Kezjük azzal hogy a plasma, mint ahogy a a nevében is van az valamilyen kisugárzással jár, és uv fényt is bocsájt ki. De a lényeg hogy nem a legjobb a szemednek. Ugyanígy a crt se. Projektor az egy nagyon jó ötlet és tök jó rajt mozini, de azért még mindig sötétbe a legjobb. Projektoros tv szintén ugyanez. HD-ról meg anniyt, hogy ahogy itt már írták van 1080/i és 720/i-s is. Na most a cikkben szereplőn ött kezdődik az átverés, hogy tudja fogadni mondjuk az 1920*1080-as videót. Eddig tök jó, de 1024*768-ba tudja megjeleníteni max. Szóval ennyit ér. Több mint a sima 480-as kijelzők, de azért mégis. Én ha egyszer 5 év mulva valamilyen kijelzőt vennék, akkor az tudja az 1920*1080-as felbontást, ne csak kamu legyen. Ilyen adást meg hogy hol lehet nézni arra a válasz hogy szerény hazánkba egy ideig még biztos nem, szóval a foci-vb az marad olyan amilyen. Németbe meg nyugatra már tutti tolják 1080ba a meccseket.
|
Már megoldották a kisebb cellaméretet plazmánál is, talán már kapni is lehet ilyet, vagy nemsokára. Mármint 1m körüli HD-s plazmát.
Sok áruházban régebbi LCD-TV-k vannak kitéve, amik még eléggé mosták a képet, meg amúgy sem voltak túl jók. (A kisebbekben újonnan is elavultabb panelek vannak.) De sokszor nem az LCD panel a hibás, hanem a gagyi de-interlace megoldás.
|
1 Éve nyúzok egy 76 cm es Lcd tv-t szigorúan csak monitorként használva.Általában 1024*768 ban ,gamekben 1280*1024 ben.Hihetelen élmény. Plazma és Projector a nyomába sem ér az Lcd tv nek(hosszab élettartam,nagyobb felbontás,jóvalkevesebb áramfelvétel,és a lényeg !!! Kristálytiszta éles kép és egyenletesen kontrasztos és plasztikus nagy fényerővel.)Vásárlás előtt kipróbáltam alaposan számítógépre kapcsolva a plazmát is és 1 projectort is. Plazmánál látszanak a pixelek(kis felbontást tud csak 800*600,az ujak tudnak 1024 et,de feleannyiból lehet venni egy lcd tvt ami nagyobb felbontást tud.) Projector: csak teljesen besötétített szobában ad tökéletes színhűséget,izzó ára tipustól függően 25.000-75.000 ,botorság ezt vásárolni. Lcd tv: hosszú élettartam 10-15 év (kétszerese a plazmának) ,és innen már csak ismételni tudom magam,kevés áramfogyasztás,éles kép,konkurens technológiákhoz képest nagyobb felbontást tudnak, 70 cm től 1366*768 as felbontást is tudnak. Ár/teljesitményben 70 cm től 82 ig egész elviselhető árban vannak az lcd-k. 
|
Javítás: HDTV bemenettel, a felbontás marad 1280 x 720.
Amiga 1200 030/882/40, 32MB
Playstation 2, Playstation 3
AMD Athlon 64 X2 5000+@2.8GHz, 2GB DRR2/800, Sapphire HD4830@780Mhz 512MB, BENQ G2400W TFT
|
"Itt a foci VB, megéri a plazmatévé?" Nem , mert az Rtl Klub nem fogja közvetíteni az összes meccset, szóval nem fogod látni az összes meccset. (na ezt jól megaszontam , de azé remélem érthető volt valamennyire )
"Soha ne vitatkozz idiótákkal lesüllyedsz az ő szintjükre és legyőznek a rutinjukkal!"
|
"... mint egy folyamatosan zúgó, prezentációra való projektor ..."
Igen, 3 év. Ma már kiváló HÁZIMOZI projectorok vannak, HDTV felbontással.
Amiga 1200 030/882/40, 32MB
Playstation 2, Playstation 3
AMD Athlon 64 X2 5000+@2.8GHz, 2GB DRR2/800, Sapphire HD4830@780Mhz 512MB, BENQ G2400W TFT
|
Te is 3 éve láttál utoljára projectort. :)
Amiga 1200 030/882/40, 32MB
Playstation 2, Playstation 3
AMD Athlon 64 X2 5000+@2.8GHz, 2GB DRR2/800, Sapphire HD4830@780Mhz 512MB, BENQ G2400W TFT
|
Én is projector párti vagyok. 350K-ért vettek 3 hete egyet ide az irodába. Számítógép 1024x768-as felbontását simán viszi + minden van benne ami kell (automata trapézkorrekció stb). És a fényereje nem 1000 ansi :))) Egy speckó gyöngyház vászonnal elmehet a plazmatévé a f*szba, 107cm VS 2+ méter :)
Amiga 1200 030/882/40, 32MB
Playstation 2, Playstation 3
AMD Athlon 64 X2 5000+@2.8GHz, 2GB DRR2/800, Sapphire HD4830@780Mhz 512MB, BENQ G2400W TFT
|
"Ennyi pénzért már projektort kapok, vászonnal, 2 tartalékizzóval." Nyugodtan vedd meg, nincs is jobb, mint egy folyamatosan zúgó, prezentációra való projektor (mesterségesen növelt kontraszt, élvezhetetlen kép, nulla színhűség, lcd-nél utánhúzás, dlp-nél rainbow effect, temporal dithering stb). Hiába van a hirdetésben, hogy házimozi projektor, ennyiért olyanból normálisat nem kapsz... Persze kell hozzá egy normális vászon, és egy olyan szoba ahová kevés fény jut be.
"Ja- Mikor is cseréltem le a CRT-t LCD-re? őőőő" -Ezt a mondatot ne értem.
Roli: amin mosódást láttál az egy lcd tv volt, vagy egyszerűen a nagy képméret miatt meglátszott ez elmozdulás. Az olcsóbb plazmák gyakran 852*480-as felbontásúak, ezeken közelről láthatóak a pixelek. (A plazmáknál a technológia miatt elég nagynak kell lennie egy cellának, ezért nincsenek kisebb méretűek.) Ha normális távolságból nézel egy ilyen kijelzőt nem fog feltünni.
Egyébként a magyar viszonyokra talán az ilyen kis felbontású plazmák a legjobbak jelenleg. Szép kép, viszonylag tűrhető fogyasztás, és a tv adások képe sem olyan rettenet, mint a HD felbontású megjelenítőkön. (Csak elég messzire kell ülni tőlük, hogy a rácsozat ne látszon. :D) 
|
448 900 Ft.-ért 1024 x 768.
Muhahahahhaha, eeeez teccik, nagyon vicces :))))
Ennél már csak ez jobb: "1024x768-as vagy ennél nagyobb felbontást tv-k esetében elég nehér(sic) 4:3 képaránynál megvalósítani," mert 1024/768 az nem 4/3, áááá neeeem :DDD
"A plazamtv-knál a folytonos kisülés miatt a pixelek egy idő után kezdenek elsötétedni, de..." Ja- Mikor is cseréltem le a CRT-t LCD-re? őőőő
Ennyi pénzért már projektort kapok, vászonnal, 2 tartalékizzóval.
Csak annyit: a luxus az, ami jó, és nem az, ami drága.
Ha már kivan a faszod az idióta szignókkal csinálj te is egyet.
|
Pl a Pro7 vagy a Sat 1, sőt még a német RTL is bizonyos műsorait Dolbyban sugározza.
www.playb3yond.b13.hu
www.mirrorsedge.b13.hu
|
Nekem sem nagyon tetszenek ezeknek a tv-knek a képe. Igen én is az Euronicsben látok ilyet meg a nagyobb bevásárlóközpontokban. Szögletesek az élek, látszik, hogy mosódik a kép a gyorsabb mozgásnál, egy crt sokkal szebb képet ad számomra. A nygabátyám vett ilyen tv-t nem néztem, LCD vagy plazma, de a képe, áá a Viva ment rajta és az embernek rendesen téglalap volt a keze, négyzetes a kép, mint amit agyontömörítenek. Lehet nem a kijelzővel van a hiba, de akkor még a magyar műsorsugárzás nem készült fel rá! Valamit rosszul tudok javítsatok ki!
|
"A hang meg szánalmas, hogy stereo, a főbb konkurensek már valamelyik dolby szabványt pakolták a tv-be."
Tudsz olyan tévédót, ami dolbyban sugároz? és ne egy fizetős csatorna speciális moziműsorával gyere, hanem egy nagy kereskedelmi adóval, bárhonnan európából.
Arguing over the Internet is like being in the Special Olympics. Even if you win, you.re retarded.
|
|