A rajongók közül sokan végképp szentségtörésnek gondolják azt, hogy az Ómenhez is hozzányúltak, de a Sátán gyermeke meséjének világpremierje nem viccel. Közeleg az Apokalipszis.

Hirdetés

Már volt róla szó, hogy a nyár horror-remake-ekkel nyit itthon, de rögtön helyesbíteném is magam, hiszen a 30 évvel ezelőtt forgatott Ómen nem a klasszikus értelemben vett horror, hanem inkább természetfölötti, misztikus dráma. Gregory Peck brillírozott olyannyira, hogy a történet még két, alacsonyabb rangú folytatást is megért, plusz egy tévéfilmes negyedik részt. Ezután a nagy számok törvénye alapján, illetve azt nézve, hogy a feldolgozás-hullám mostanában a 70-es évek végét bökdösi így, akik már láttak karón varjút, azok most nem biztos, hogy annyira el vannak képedve.


A sztori klasszikus: a fiatalabbak és nem horrorosok kedvéért egy Rómában szolgáló diplomatának gyereke születik - vagyis gyereke hal meg hatodik hó hatodikán. Ki tudja milyen gonosz véletlennek köszönhetően éppen akkor egy másik gyerek is meglátja a napvilágot ugyanabban a kórházban, viszont szegény édesanyja belehal a szülésbe, így egy pap közbenjárásával és az apa tudtával megtörténik a gyerekcsere. Diplomatáék sajátjukként nevelik fel Isten ajándékát, aki elkezd cseperedni, majd mikor 5 éves lesz hirtelen furcsa dolgok veszik kezdetüket.

Az eredeti film sikerét az Oscar-díjas muzsika (Jerry Goldsmith, RIP) mellett az az érdekes elképzelés hozta meg, hogy nem vérrel és gyilkosságokkal kívánt hatni a néző pszichéjére, hanem sejtelmes hangulati elemekkel és furcsa balesetekkel. Utóbbiak szempontjából szerencsére a remake is megpróbálja felvenni az eredeti elképzeléseit, ráadásul nem szolgaian másolja az eseményeket, hanem megpróbál kreatívnak hitt új metódusokat is belevinni a halálesetekbe, sőt, még egy újjal is megajándékozza a nézőt. A gond azonban az, hogy ezzel minden pozitívat el is mondtunk a filmről.


Valamiért John Moore rendező (Ellenséges terület, A Főnix útja) úgy gondolta, hogy az eredeti film szelleme nem tartalmazza azokat az elemeket, melyek lázba hozzák a ma közönségét, ezért úgy döntött, hogy a modern kor szellemében neki feltétlenül ijesztgetnie kell a nézőt. Ez persze több, erősen funkciótlan rémisztgetést jelent (nem a rémisztgetés a gond, hanem a funkciótlanság), melyek semmi pluszt nem tesznek a filmhez, max jól leönt minket az izgalmakat kevésbé bíró szomszéd jég nélküli cola light-tal. Lehet, hogy a módszer hatásos, viszont a filmet egy másik vágányra téríti ezzel.

Másik oldalról az Ómen jó vágányra terelésében még a színészeknek kellene közreműködniük, azonban hiába a neves stáb, a főszereplők látványosan kudarcot vallanak. Liev Schreiber még úgy ahogy elfogadható, s bár tudjuk, hogy nem egy Gregory Peck, mindenesetre derekasan küzd szerepével és vérrel-verítékkel vall pontozásos kudarcot, pedig nem egy független filmben hozta már régebben magát. Az Ómenben nyilván nagyon fontos szerepet kap a kisfiú, akit az eredeti filmben valóban nagyon jól sikerült eltalálni (az azóta nem filmező akkori kisfiú itt az egyik fotóriportert játsza), de a 2006-os Ómenben sajnos csak a Steven Spielberg-féle Mesterséges értelem forgatásról elemelt droidot sikerült megnyerni főszereplőnek. Milyen lehetett vajon akkor a többi gyerek?


A feleséget, az anyukát alakító Julia Stiles viszont olyan szinten nem érett a szerepre, hogy még a sajtóvetítésen résztvevő hozzáértő celeb, és szomszédja a celeb kritikus kacajjal jutalmazta teljesítményét, vagyis annak hiányát. Nem azzal van a gond, hogy nem szeretjük Stiles kisasszonyt, hiszen kellőképpen dekoratív és tiniszereplőnek tökéletes volt, de baromi nagy hiba volt szerepeltetése mint családanya és nagykövet-feleség. Egyszerűen 24 évesen nem tud hiteles lenni, és kulcsszerep révén ez is erősen rányomja a filmre a bélyegét. Persze a nagy öregek, mint a pap Pete Postlethwaite (Közönséges bűnözők) hozzák magukat és a dajkát (bébiszittert) alakító Mia Farrow is kellőképpen ördögi, de sajnos kevés lehetőséget kap a filmben.

A Prágában forgatott Ómen-feldolgozás sajnos egy elég gyenge férchorror lett, és már azért is elismerés illeti a filmet, hogy A Köd által felállított minimumszintet magasan átvitte. Mindenesetre aki jó remake-et akar látni az inkább a Sziklák szemét válassza, aki pedig izgulni akar, az inkább várja ki az Ismeretlen hívást egy hét múlva. Aki pedig arra kíváncsi, hogy mi is olyan nagy cucc az Ómenben az csekkolja az eredetit - de igazából, bármennyire is szeretném, nem tudok olyan okot mondani, ami miatt ezt a verziót meg kéne nézni. Na jó, a vége-felirat után felcsendül Goldsmith Oscar-os Ave Satani-ja. De csak akkor...

Magyar nyelvű filmelőzetes letöltése

Klikk a képre a nagyobb változathoz

Ómen (The Omen) feliratos amerikai horror, 108 perc, 2006 Rendező: John Moore Forgatókönyvíró: Dan McDermott Zeneszerző: Marco Beltrami Operatőr: Jonathan Sela Producer: John Moore, Glenn Williamson Vágó: Dan Zimmerman Szereplők: Seamus Davey-Fitzpatrick (Damien Thorn) Liev Schreiber (Robert Thorn) Julia Stiles (Katherine Thorn) Mia Farrow (Mrs. Baylock) David Thewlis (Jennings) Pete Postlethwaite (Brennan atya) Nikki Amuka (Dr. Becker) Reggie Austin (Tom Portman) Forgalmazza az InterCom

Szélesvásznú TV-k Már 32 150 Ft-tól!	Házimozirendszerek Már 19 900 Ft-tól!
részletek »	részletek »